A keresztény ember hivatása

Download Report

Transcript A keresztény ember hivatása

Koronkai Zoltán SJ
2. A keresztény ember hivatása
Az ember hivatása I.
Az embertudományok alapján
A. Összpontosítás, fokuszálás, képességek
kibontakoztatása (Csíkszentmihályi Mihály)
 B. Minőségi emberi kapcsolatok (Kopp Mária)
 C. Önmagamat felülmúló cél találása (Viktor
Frankl)

◦ „ne azt kérdezd, hogy te mit várhatsz az élettől,
hanem, hogy az élet mit vár tőled. Mi az a feladat amit
be kell töltened?„
Az ember hivatása II.
A kinyilatkoztatás alapján

Jézus
◦ megmutatja az embernek az embert (GS22)
◦ Istenért élő ember
◦ Másokért élő ember

II. János Pál: az ember nagysága, azaz hivatása
abban áll hogy szeretetből őszintén ajándékozza
el önmagát. (EV25)
Mire hivatott a keresztény ember?
Mit jelent kereszténynek
lenni?
 Mi a kereszténység sajátja?
 Mitől más vallás a többihez
képest?
 Szerinted?

1. Krisztusinak lenni
 Antióchia:
◦ „Először Antióchiában nevezték el a tanítványokat
keresztényeknek”. Apcsel 11,26.
◦ ‘Xristianus’- krisztusi
 Keresztény: meghívott
ember
◦ „kövess engem”
◦ Egyház: eklesia –kaleo,
egybehívottak közössége
 Jézussal
való kapcsolatra való
meghívás
◦ Jézus Krisztus személye központi a
kereszténységben
Az Újszövetség újdonsága:
Krisztus személye

„Az Újszövetség igazi újdonsága nem az új eszmék, hanem
Krisztus személye, aki a test és a vér gondolatának hallatlan realitást ad.
A bibliai újdonság már az Ószövetségben sem egyszerűen a gondolatokban
áll, hanem Isten váratlan, s bizonyos értelemben hallatlan cselekedeteiben.
Istennek e tevékenysége most drámai formát ölt azáltal, hogy Jézus
Krisztusban maga Isten indul el az „elveszett bárány”, a szenvedő
és elveszett emberiség után. Amikor Jézus példabeszédeiben az
elveszett bárányt kereső pásztorról, a drachmáját kereső asszonyról és az
atyáról beszél, aki az elveszett fiú elé siet és át-öleli őt, mindezek nem
puszta szavak, hanem az Ő saját létének és tevékenységének a
magyarázatai. Kereszthalálában történik meg teljesen Istennek az az
önmaga ellen fordulása, melyben önmagát ajándékozza oda, hogy az embert
újra fölemelje és megmentse – ez a szeretet legradikálisabb formája. A
Jézus átszúrt oldalára emelt tekintet, amelyről János beszél (vö. 19,37),
megérti, hogy mi volt ennek az írásnak a kiindulópontja: „az Isten szeretet”
(1Jn 4,8). Ezt az igazságot Jézus átszúrt oldalában lehet szemlélni,
és belőle kiindulva lehet meghatározni, hogy mi a szeretet. Ebből a
látásból találja meg a keresztény ember életének és szeretetének útját.”
XVI. Benedek, Deus Caritas est,12
A kereszténység lényege
nem egy tanítás
 nem az istentisztelet egy
speciális módja
 nem egy erkölcsi
magatartás
 hanem egy személy:
Jézus Krisztus

Jézushoz kötődés

Hinni Jézusban –mint az Atya Fiában
◦ „Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem
és feláldozta magát értem.” Gal 2,20

Barátság Jézussal –személyes kapcsolat, ima
◦ „Barátaimnak mondalak titeket”

Imádni Jézust –kultusz
◦ „Jézus nevére hajoljon meg minden térd a
mennyben, a földön és az alvilágban, s minden
nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy
Jézus Krisztus az Úr” Fil 2,10-11

Követni Jézust –ethosz
◦ ”Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban,
amely Krisztus Jézusban volt” Fil 2,5
Kérdések önmagunkhoz
 Jézus
központú
◦ a hitem?
◦ az etikám?
◦ az imádságom?
◦ van-e személyes kapcsolatom
Jézussal?
 Az Egyházban minden (liturgia,
szentségek, szentek, stb.) azt a célt
szolgálják, hogy Krisztusra irányítsák
figyelmünket, hozzá vezessenek.
 Jézus ugyanakkor tovább vezet
bennünket: az Atyához
II. Szentháromságos élet
 Isten: szeretetközösség
◦ Atya, Fiú, Szentlélek
◦ „az Isten szeretet”
◦ ingyenesen teremti a világot
◦ Lélek és a Fiú „az Atya két
keze” (Szt. Ireneus)
◦ Kereszténynek lenni:
szentháromságos életben
részesülni
III. Keresztség: a húsvéti
misztériumban való részesedés
Nemet mondani
„Ellene mondasz?”
 „Ellene mondok”

◦ „pompa diabuli”
◦ a halál kultúrája
 Anti-kultúra
 látszat élet
◦ Hamis boldogságok:
 igazságtalanság, kizsákmányolás, csalás, felelőtlen
élvezetek, mások kihasználása, tárgyként kezelése,
önközpontúság
Igent mondani


„Hiszel?”
„Hiszek”
◦ Igen az Élet útjára:
 parancsolatok
 Istenre aki értelmet ad az életnek (I-III.
parancsolat)
 Családra (IV. parancsolat)
 Életre (V. Parancsolat)
 Felelős szerelemre (VI. parancsolat)
 Szolidaritásra, igazságosságra, szociális
felelőségre (VII.)
 Igazságra (VIII)
 Mások javainak, értékeinek tiszteletére (IXX)
 Jézus követésére
Krisztussal meghalni és vele feltámadni
„nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban
megkeresztelkedtünk, az ő halálában keresztelkedtünk
meg? A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele
együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya
dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet
újdonságában járjunk. Mert ha halálának
hasonlóságában egybenőttünk vele, úgy leszünk
feltámadásában is. Hiszen tudjuk, hogy a régi embert
bennünk azért feszítették vele együtt keresztre, hogy
a bűn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a
bűnnek. Aki így meghalt, megszabadult a bűntől. Ha
Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt
fogunk élni is.” Rom 6,3-8
Húsvéti misztérium

Húsvét Jézus életében
◦ Jézus életének van egy vezérfonala, melynek iránya: Húsvét. Halál és
feltámadás.

Motivációja
◦ Jézus az utolsó vacsorán önként, szeretetből adja életét a barátaiért.
„Nincs nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért.”
Odaajándékozta magát az Atyának és az emberiségnek.

Halál és feltámadás
◦ Halálával „csak” a világtörténelem egy tragikus hőse lenne, DE: az
Atya feltámasztotta, Jézus új életre kelt! Ez a hitünk alapja, enélkül
minden csak üres légvár volna.

Húsvét értelme
◦ Jézus halála és feltámadása összefoglalja élete titkát: szeretet
önátadása, mely erősebb a halálnál. Jézus halálában és feltámadásában
való részesülés nem más mint az ő egész egzisztenciájába való
részesedés, azaz a szeretet egzisztenciája, mely erősebb a halálnál.

Következmény:
◦ Ha valaki nagyon tud szeretni, élet fakad benne, és körülötte
másokban is.
Misztikus egység Krisztussal

Misztikus módon mi is az Ő létébe nyerünk
bebocsátást
◦ Abba (Atyám)! ~ Nagyon mély, bensőséges
kapcsolat az Atyával.
◦ Kereszt: Isten részesévé tesz bennünket Fia
megváltó munkájában.
◦ Feltámadás: A keresztségben Krisztussal
meghalva a keresztény élete az élő
Krisztusban, a Feltámadottban való életté is
válik. A keresztény élet nem egyszerűen
párhuzamosan fut Jézus életével a keresztig,
hanem folytonsan részesedés a feltámadásban
is. (Balthasar)
Radikalitás
Pál tapasztalata: „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él
énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten
Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát
értem.”Gal 2,20
 A keresztény élet lényege annak megtapasztalása:

◦ hogy Isten Fia, valóságos ember és valóságos Isten, az életét adta
érted! Egész egzisztenciáját.
◦ A válasz nem lehet kevesebb. „A szeretetet arról ismerjük fel,
hogy ő életét adta értünk. Nekünk is kötelességünk életünket
adni testvéreinkért.” (1Jn 3,16)

Spontán válasz
◦ Ez a tapasztalat keresztény élet erőforrása. Mint a szerelem, ez a
fajta önátadás is viszonzásra indít. Krisztus apostolának lenni a
világban, szolgálni embertársaimat!
◦ Ez radikális út! Jézus nem kispolgári „langyos
kereszténységet” akart. Fontos azonban tudni, hogy ez
nem muszáj-radikalitás, hanem Krisztus által a szeretet és
önátadás megtapasztalásából fakad. Ennek alapja az a
felismerés, hogy tényleg Jézustól kaptam az életemet.

Életszentség
◦ minden rendű és állapotú Krisztus-hívő meghívást kap a tökéletes
szeretetre, az életszentségre. (LG42)
IV. Közösségi meghívás

Jézus életstílusa:
◦ Nem egy remete. Tanít, gyógyít, emberek gyűlnek
köréje, s ő választ közülük.
◦ Jézus tanítványai, a mi testvéreink, nem
megkerülhetők a Jézushoz vezető úton!
Eucharistia, communio ~ a szentmise lényege
Jézus nem csak individuumokat váltott meg,
hanem az emberiség egész közösségét!
 Az Újszövetség kitárja ezt a közösségi
dimenziót a zsidóságon kívülre is: misszió.
„Tegyétek tanítványommá mind a népeket!”


Jézus és a misszió
Öndefiníciója: „küldött”
 Tevékenysége: hirdeti az Isten országát
 Küldi az apostolokat

◦ Amint ugyanis az Atya küldte a Fiút, Ő is elküldte
apostolait (vö. Jn 20,21): "Menjetek tehát, tegyétek
tanítványommá mind a népeket. Kereszteljétek meg
őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és
tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit
parancsoltam nektek. S én veletek vagyok minden nap,
a világ végéig." (Mt 28,18--20)
Egyház és misszió

Pünkösd utáni Egyház: misszionárius
◦ Krisztus ezen ünnepélyes parancsát az üdvös
igazság hirdetésére az apostoloktól az Egyház
kapta meg, hogy teljesítse azt a Föld végső
határáig (vö. ApCsel 1,8). –LG17
◦ "Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!"
(1Kor 9,16)

Egyház természete misszionárius:
◦ Az egyház számára a misszió: raison d'étre. A
missziós munka nem valami perifériális az
Egyház számára hanem lényegi tevékenysége. (H.
De Lubac SJ)
◦ „A zarándok Egyház, mivel az Atyaisten terve
szerint a Fiú és a Szentlélek küldetéséből
származik, missziós természetű. „ AG2
Forrása

Isten
◦ misszionárius természete
 Isten szeretet
◦ bizalma irántunk
 a mi felelős, aktív együttműködésünkre számít az
emberiség üdvözítésében
 Nem üdvözülünk egymás nélkül, Isten össze akar kötni
minket. Üdvösség: egység Isten és az emberiség között.
 Egyház: üdvösség egyetemes szentsége (LG 48)

Saját tapasztalat
◦ Megtapasztalt szeretet amit tovább szeretnénk
adni
Misszió és szeretet

Nem egoizmusból fakad
◦ Nem önmegvalósítás

Szeretet benső természetéből fakad
◦ Forrása a Jézussal való találkozás: „Aki valóban
találkozott Krisztussal, az nem őrizheti meg őt
önmagának, hanem hirdetnie kell” II. János Pál
◦ Ha megszűnök evangelizálni akkor a szeretet az ami
visszavonult tőlem. Már nem érzem szükségét, hogy
továbbadjam ezt a lángot, mert már nem ég bennem. A
Szentháromság élete természete szerint olyan, hogy
nem tudom magamban élvezni. Azért hogy megtartsam
tovább kell adni. Olyan ajándék ez, amely hogy valóban
birtokoljam tovább kell adni. Jajj nekem ha nem
hirdetem az evangéliumot (1Kor 9,16). H. De Lubac SJ
Evangelizáció

Szolgálat – és nem uralom
◦ A másik kiteljedéséhez járulhatok hozzá –
még emberibb ember lehessen
Párbeszéden és tiszteleten alapul
 Inkulturáció

◦ Alap: Isten már régen dolgozik a világban
Bátorság
 Út

◦ Tanúságtétel, hirdetés, szentségek, közösség