Transcript Gondolatok a gyermekek nyomon követéséhez

GONDOLATOK A GYERMEKEK
NYOMON KÖVETÉSÉHEZ
Bakonyi Anna előadása alapján
MILYEN GYEREKET ISMERÜNK
MEG?
„átlagos” - elvben - ő a standard…
 sajátos szociológiai helyzetű
- etnikai kisebbség
- migráns
- szegény/gazdag
- ép család/csonka család (variációk)
 SNI – tehetséges (keveredés)
 másik óvódából jött
 otthonról/bölcsődéből/családi napköziből jött
 később kerül be óvodába
 4. éve jár óvodába
stb…+
varációk


Nincs jó és rossz, hanem van fejlődés, vagy
nincs, vagy másképp van

Új pedagógusi szerepkör: a fejlődést segítő
szerep
A NYOMON KÖVETÉSES MEGISMERÉS
ÉS A MÓDOSÍTOTT ONAP ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.

A gyermeki jogok:
minden képességre kiterjedő, megismerésre
alapozott nevelés
- inklúzió = szemlélet
- differenciálás = módszer
- integráció = helyzet


Egyedi vonások:
az „átlagos” gyermek sem azonos szempontok szerint
és egyformán nevelhető, értékelendő
Kompetenciaelvűség: önmagához képest fejlődés +
fejlesztés
4
A NYOMON KÖVETÉSES MEGISMERÉS
ÉS A MÓDOSÍTOTT ONAP ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.


Pedagógus-szerepkör: irányító, értékelő szerep a
pedagógusé
Intervenció: tanácsadó szerep a szülőkkel, minden
család más
Tanulás tág érzelmezése:
- nem csak önálló tevékenység
- minden tapasztalatszerzés tanulás
- mindig cselekvő, kreatív
- cél: a komplex fejlődés
 Játék:
- a szabad játék és fejlesztő játék elkülönítése
- minden tulajdonság megismerhető a játék megfigyelése
során
 Érzelmek: a 3-6/7 éves gyermek érzelmi - az attitűd
jelentősége

5
A NYOMON KÖVETÉSES MEGISMERÉS
ÉS A MÓDOSÍTOTT ONAP ÖSSZEFÜGGÉSEI 3.





A párhuzamos napirend: a tevékenységek egyszerre
szervezése - a differenciálás alapmódszere - a
folyamatos nyomon követéssel
Kapcsolatok: óvodán belül, óvodán kívül - mindig
konkrét, közös célért, de nem mindig azonos
módszerekkel
Kreativitás: a tanulásban, a művészi jellegű
tevékenységekben - a „más” út tiszteletben tartása
és értékelése
Átmenetek: az iskolába lépésig a gyerek óvodás marad
- gyermekismeret - egyéni átvezetés
Egyéni értékelés: a fejlődést segítő visszacsatolás a részletekre kiterjedő megismerés, a nyomon
követés fogalma
6
A NYOMON KÖVETÉSES MEGISMERÉS
ÉS A MÓDOSÍTOTT ONAP ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.
Összegezés:
 A standardizált mérések ideje és szerepe
más
mint a folyamatos neveléshez,
differenciáláshoz szükséges nyomon követés
ideje és szerepe
 A „külső” iskolaérettségi vizsgálat is a
folyamaton, előzményeken alapul
 Példák, létező kiadványok, rendszerek

Korai fejlesztés ---- társadalmi befektetés ---de egyedi megoldásokkal
7
AZ ELSŐ ÉVEK JELENTŐSÉGE: KORA
GYERMEKKORI „BEFEKTETÉS”- EGYÜTT
A kisgyermekkori élmények,benyomások,
sikerek, kudarcok meghatározzák a későbbi
életévek sikereit kudarcait
 A kezdeti érzelmek döntőek a társas
viszonyok alakulásában, a szocializációban
 Az emberi agy plaszticitása az első 3 évben a
legjelentősebb, ezt folytatja az óvoda
 A nyelvi szocializáció is kisgyermekkorban
alapozódik meg, amely a későbbi tanulást
befolyásolja
 Ezért is, a szülők érzelmi érintettsége és
gyakorlati kompetenciája meghatározó – az
óvoda egyik feladata ezek erősítése – „bárki” is a
szülő

INTÉZMÉNYEK, SZAKEMBEREK, KOMPETENCIÁK
 Korai
fejlesztés
 Szakértői bizottságok
 Nevelési tanácsadók
 Gyógypedagógusok – tiflo, szurdo,
szomato, tan. ak, ért.ak. stb.
 Fejlesztőpedagógusok
 Szülők
 Együttműködés
és
kompetenciahatárok
 Általános mérés és részképességek
mérése
STANDARD MÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK
Állapotfelmérés és/vagy monitorozás
- Állapotfelmérés- mérföldköveknél
- Monitorozás- folyamatosan- a gyermek + önmagunk
követése

Eldöntendők, szempontok:
- Egy gyermeket/csoportot vizsgálunk
- Saját pedagógus/szakember vizsgál
- Előzetes eredmények és az újak összevetése
- A kapott eredmények saját/iskolai/szakszolgálati
felhasználása
- A kapott eredmények megosztása a szülőkkel

A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE:
ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉS 1.
A mérés nem cél, hanem eszköz!!!
Lépések:

1. Megismerés
-
az érés hullámzása és tendencia jellege – a gyermek
változik
- koegzisztencia, heterokrónia
- a megfigyelés folyamatos – természetes
élethelyzetben
- minden funkcióra kiterjed
- konstruktív tanuláselmélet:
- procedurális és deklaratív tanulás – azonos
értékrend
- figyelembe veszi a gyerek előzetes ismereteit
11
A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE:
ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉS 2.

2. Tervezés
-
A megismert „adatokból” készül a fejlesztési terv

3. Nevelőmunka, melynek része a tényleges
fejlesztés
- Cél: bármilyen állapotról bármilyen állapotig
eljutás
- Elérendő szint nincs, apró lépéstől a „csillagos égig”
- Egy gyereken „belül” több szint létezik
- A megfigyelés
- természetes környezetben
- valódi tevékenység közben lesz hiteles
- az intuíció szerepe (is) felértékelődik
12
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS
ÉS A GYERMEK NYOMON KÖVETÉSÉNEK KÉRDÉSEI
1.
Szempontok a fejlődési naplóhoz:
Eredményeit csoportszinten összesítjük/nem
 Minden gyerekre készül egyéni fejlesztési terv/nem
 Vezetését az óvodavezető ellenőrzi/nem
 Az ellenőrzés a terv meglétére irányul/nem
 Az ellenőrzés a terv tartalmára irányul/nem
 Vezetésének óvodai szabályai vannak/nincsenek
 Mindkét óvodapedagógus feladata a vezetése/nem
 Része a családokkal történő beszélgetésnek/nem

13
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS
ÉS A GYERMEK NYOMON KÖVETÉSÉNEK KÉRDÉSEI
2.
Szempontok folytatás:
Része a dajkákkal folytatott munkának/nem
 Része a szakfejlesztőkkel folytatott
munkának/nem
 A gyermekeket „elkíséri” az iskolába/nem
 Egyéb mérőeszköz is használatos (DIFFER,
stb.)/nem
 A szabad játék során is történnek
megfigyelések/nem

14
KAPCSOLAT A SZÜLŐKKEL

Resztoratív pedagógiai szemlélet és
gyakorlat
NÉHÁNY, A TÉMÁVAL FOGLALKOZÓ
SZAKIRODALOM (ABC-BEN)









Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése.
suliNova 2007.
Bakonyi Anna,Lendvai Lászlóné: Fejlődési Napló-és Mérési
fokozatok. Módszertár 2010.
Differ Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára.
Fazekasné Fenyvesi Margit, Józsa Krisztián,Nagy József, Vidákovich
Tibor
Fábián Katalin, Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérőlapok
gyűjteménye az óvodai minőségbiztosítás elkészítéséhez. Fabula Bt.
2010.
Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához. 1-11. Szerk:
Kissné Takács Erika. Debrecen 1993.
Horváth Judit, Horváthné Csapuha Klára, Rónáné falus Júlia: Amit
az óvónőnek észre kell venni. Budapest. 2002.
Képességmérés az óvodában I.II. Szerk: Kelemen Lajos Poliforma kft.
Laminé Antal Éva, Petránné Képes Gizella: EFQM kiválóság
modellre épülő mérés, értékelés az óvodában. Humán Szolgáltató Bt.
2001.
Szászné Csikós Klára, Varga Katalin: Segítőkészség. Ec-Pec