Transcript Ayurveda - őselem, dosa

AYURVEDA
2. előadás
„ A VILÁGEGYETEMBEN EGYETLEN TEREMTMÉNY
VAN, AKIT BIZONYOSAN FEJLESZTENI TUDSZ, ÉS EZ
A SAJÁT ÉNED”
ALDOUS HUXLEY
AZ AYURVEDA FILOZÓFIAI ALAPJA
elméleti alapját a szánkhja (számontart, mindent
kimond) filozófia alkotja (dualista filozófia).
Számavéda, Jádzsurvéda, Atharvavéda, Rigvéda – 4
szent könyv
i.e. 30 000 (kőkorszak),
i.e.3000, Indus völgyi civilizáció egyesülése
Gizai nagy piramis befejezése
Úr város virágkora
bronz előállítása
Az első kínai állam
Kínai írásbeliség megjelenése
ANYAGI VILÁG FELOSZTÁSA
2. 5 érzék és
cselekvőerő:
Bekebelezés
Kiválasztás
Szaporodás
Mozgás
Beszéd
3. 5 anyagi (őselem,
bhuta):
Éter
Levegő
Tűz
Víz
Föld
ŐSELEMEK

Világot őselemek alkotják:






Levegő,
Űr(éter),
Föld,
Tűz
Víz
(Őselem alatt nem konkrét kémiai elemeket, hanem
sajátosságokat kell érteni, olyan sajátosságokat,
jellegzetességeket, amelyek az adott anyagra,
tevékenységre, hatásra jellemzőek).
AZ ÖT ELEM
Kapcsolati jelképek, alkotórészek.
 A sajátosságok (elemek) keveredése, aránya
határozza meg az anyag milyenségét
 Érzékszerveink külön-külön fogják fel az elemeket

FÖLD ELEM
Tulajdonság Érzékszerv Szövetek
Nehéz
Orr
Izmok
Stabil
Szaglás
Csontok
Szilárd
Száraz
Hideg
Izek
Savanyú
Fanyar
FÖLD ELEM SAJÁTOSSÁGAI
Erőkifejtésért, stabilitásért felel
 Szaglást irányitja
 Túlsúlya testi,szellemi elnehezüléshez vezet
(merev, rideg, nehezen mozdítható ember)
 Csekély aránya esetében csökken a tartás,
törékeny, instabil az ember
 Fizikai, szellemi hatás

VIZ ELEM
Tulajdonságai Érzékszervei Szövetei
Zsirszövet
Nyelv
Nedves
Csontvelő
Izlelés
Hideg
Testnedvek
Nehéz
Puha
Olajos
Tápláló
Megnyugtató
Izei
Semleges
Sós
VÍZ ELEM
Épülés és regenerálódás
 Teremtés eredetének a szimbóluma
 Nyelv, ízlelés a víz elemhez tartozik
 Túlsúlya esetén elnehezül, elpuhul az ember,
Izzadékony, túlsúlyos, gyulladások alakulnak ki
 Csökkenése gyengeség, idő előtti öregedés,
instabilitás, nyugtalanság

TŰZ ELEM
Tulajdoságai Érzékszervei
Forró
Szem
Könnyű
Látás
Csípős
Metsző
Színes
Változékony
Pusztító
Szövetei
Gyomor-bél
Máj
Vér
Ízei
Savanyú
Sós
Csípős
TŰZ ELEM SAJÁTOSSÁGAI
Aktivitás, melegség
 Életfolyamatok katalizátora, a tápanyag előállitója,
a szövetek táplálója
 Többlet indulatosságot, túlzott mozgékonyságot
okoz
 Hiány fázósság, lelassult anyagcsere, tunyaság

LEVEGŐ
Tulajdonságai
Könnyű
Száraz
Hideg
Mozgékony
Instabil
Nyugtalan
Érzékszervei Szövetei
Bőr
Idegek
Tapintás
Agy
Gerincvelő
Vastagbél
Ízei
Csípős
Keserű
Fanyar
A LEVEGŐ ELEM
Mozgás és instabilitás
 Könnyedsége révén a tapintást irányitja
 Egyetlen elem, amely mozgásban van és testünk
mozgását is irányitja (akaratlagos, vegetativ,
sejtmenbrán anyagcsere, idegingerület,
gondolkodás)
 Túlsúlya esetén nyugtalanság, idegesség,
mozgékony, de nem kitartó
 Hiánya: inaktivitás, merevség, debilitás

ÉTER (ŰR)
Tulajdonságai Érzékszervei Szövetei
Könnyű
Fül
Csontok
Széles
Hallás
Erek
Üres
Mellkas
Átható
Orr
Sötét
Garat
Finom
Izei
Keserű
ÉTER (ŰR)
Távolság és űr
 Legkevésbé érzékelhető, de minden élet alapja, a
teremtés helyszíne, az anyag lényege
 Hallásunkat irányitja
 Túlsúlya esetén erőtlen, törékeny, lelkileg érzékeny
 Hiánya elnehezülés, rugalmatlanság, lelkileg
mértéktelenség és szabadosság

ANYAG
Tulajdonság – gúna,
Hatás – karma
 20 gúna, de a 8 legfontosabb:
nehéz - könnyű
olajos - száraz
hideg - forró
lassú – gyors
 Hasonlóság elve: hasonló a hasonlót erősiti
 Ellentétesség elve: ellentétes dolgok egymás
hatását csökkentik

ENERGIÁK
A levegő, a tűz és az éter őselemek határozzák meg a
három energiát:
 az életerőt(prana),
 a tűz energiát (angi)
 az eszenciát


Ezek az energiák hozzák létre a dosákat
SZÖVETEK
A megemésztett táplálék hozza létre a szöveteket.
 Az öt elem, s az öt elemen keresztül a dosák is
kapcsolódnak az egyes szövetekhez.
 A szövetek és a dosák kölcsönkapcsolatban állnak
egymással, a dosa irányít, de a szövet visszahat a
dosa működésére.
 Az egyik szövetből a másikba a tápanyag
meghatározott sorrendben áramlik.
 A lerakódott anyagcsere végtermékek kiválasztása
fordított sorrendben folyik, a zsírszövettől indulva a
plazma felé.

SZÖVETEK
Indiai elnevezés Szövettani megfelelője Uralkodó dosája
Rasa
Rakta
Mamsa
Meda
Asthi
Majja
Shukra
plazma, nyirok
vér
izom
zsír
csont
velő, idegszövetek
szaporító nedvek
kafa
pitta
kafa
kafa
vata
kafa
kafa
Másodlagos szövete
anyatej,
menstruációs
váladék
inak, véredények
inak, izületek, bőr
izzadtság
fogak
nincs
nincs
AYURVEDA HÉT SZUBSZTANCIA
szövetek

Anyagcsere
folyamata
Forrás elemek:
5 elem

Prana (életerő)
Tűzenergia (angi
emésztés)
Esszencia (összetartó erő)
nyirokszövet
vér
izomszövet
zsírszövet
csontszövet
velő
szaporító nedvek
MALA, AZ ANYAGCSERE VÉGTERMÉK
Egészséges anyagcsere végtermék
 Anyagcsere folyamatok közti termékei
 Hormonok
 Szabad gyökök
 Immunológiai rendszert szabályzó molekulák
 Hat:

Dosákra
 Dathukra
 Szervezet kommunikációs és egyéb csatornáira

Vért
 Hulladékot
 Levegőt
 Ételt és annak bomlási termékeit

AGNI, A TŰZ
Az agni épsége az emésztés alapja. Feladata a
táplálék és a méreganyagok megemésztése.
 Az agni szabályozza a tápcsatornán belőli és a szöveti
anyagcserét is.

Gyomor agni. Az emésztés a dathuk felépítésének a
feltétele. Befolyásolja az étel mennyisége, étkezés
gyakorisága, az évszakok és a dosák állapota. Pita erősiti,
kafa lassítja. Elégtelen emésztés amat (mérget) hoz létre.
 Szöveti agni. A sejt anyagcseréjét jelenti
 Elemei szintű égés (kémiai lebontás)

AMA, A MÉREG

Az emésztés zavara a betegségek alapja, a rosszul
emésztett táplálékból méreg keletkezik.


Leggyakoribb betegségek: Táplálkozási allergia, kövérség,
ízületi panaszok, autoimmun kórképek, cukorbetegség,
vérszegénység, bélgyulladások, tumorok, májcirrhozis, stb.
Az ama elzárja a mikrocsatornákat, így nehezedik a dosák
áramlása, főleg a vata dosáé.
Csak akkor és annyit enni, amennyi szükséges
 Lényeges az agni táplálása megfelelő ételekkel, fűszerekkel
 Ama elégetése (koplalás), hashajtás, hánytatás
 Lerakódott ama eltávolitása

AYURVEDA LOGIKÁJA
Minden ember más
 Akkor vagy egészséges, ha olyan vagy, ahogy
születtél
 A betegség oka az emésztés zavara
 Első lépésben az emésztést kell helyreállítani
 A felhalmozódott mérgeket el kell tüntetni
 Kezelni kell

DOSA
Három fizikai és három szellemi dosát különböztetünk
meg. Mindegyik dosa az öt elemből kettőt tartalmaz,
azok jellemzői határozzák meg a dosák jellegét,
hatását. A fődosák 5 aldosára bomlanak.
 A dosák kis csatornákban keringenek a szervezetben,
szabályozzák a szövetek és szervek működését.
 A dosák a szövetekkel (dathu) és az
anyagcseretermékekkel (mala) hármas, egymásra
dinamikusan ható egységet alkotva működnek. A
hármas egység és kölcsönhatás határozza meg a
szervezet egészségét vagy betegségét.

DOSÁK

A dosák jellegét meghatározzák:







az elfogyasztott étel minősége,
a környezeti feltételek,
éghajlati adottságok,
évszakok,
napszak változása,
érzékszervek működése,
a lelkiállapot

A dosa működése tehát szoros kapcsolatban áll a külső és
belső környezeti hatásokkal, amely kapcsolat a terápiát is
meghatározza.
DOSÁK
Vata
Pitta
Kafa
levegő-éter Legerősebb dosa, amely irányítja a másik kettőt. Hideg, könnyű,
kapcsolatot tart a makrokozmosszal. A mozgásért, a belső
kommunikációért felel, mozgási energiát képvisel. Gyengülése
öregedési tünetekkel jár.
tűz-víz
Fiatalos, meleg, lendületes. Az emésztésért, a külső információk
feldolgozásáért, a döntéshozatal előkészítésért felel. Az
energiatermelő dosa.
víz-föld Testes, nyugodt, nyugalmi energiát képvisel. A szervezet kenését,
működésének biztosítását végzi.
DOSÁK SZERVEZETEN BELÜLI ELOSZLÁSA

Kínai 3 melegítő

Indiai dosa
elhelyezkedés
kaffa
pitta
vata
VATA DOSA

mozgásért, a dinamikus változásokért, a belső
kommunikációért, a többi dosa irányításáért felel.





Prana vata: a mellkas mozgásáért, a légzésért felel
Vyana vata: a szív működésért felel
Udana vata: gyomor és vékonybél mozgásáért felel,
beleértve annak ellentétes mozgását is (hányás)
Samana vata: a teljes bélrendszer mozgásáért felel, az
emésztés, salakanyag széklet útvonalat irányítja
Apana vata: a széklet, vizeletürítés, ejakuláció,
megtermékenyülés, szülés irányítása
PITTA DOSA, A TÜZES ÁTALAKÍTÓ

A pitta felelős az emésztésért, mindenféle
átalakulásért, érzékelésért, a döntéshozó képességért





Aharapachak pitta: az emésztés folyamatát, az emésztő enzimek
termelésének irányítását végzi, a tápcsatorna működését szabályzó
samana vatával együtt.
Ranjak pitta: a felszívódott tápanyag a rasa-val (nyirok) eljut a májba, ahol
a ranjak pitta hatására alakul át vérré. Ennek erősnek kell lennie, mert a
többi szövet tápanyagellátásáért felel.
Sadhak pitta: Az agyban a beérkező impulzusok feldolgozását végzi. Az
idegsejtek falában ingerület hatására bekövetkező változásokat irányítja,
így teszi lehetővé az agy számára az információ feldolgozását.
Bhajak pitta: a bőrben zajló biokémiai folyamatokért felelős, beleértve a
melanin képzést és a D-vitamin képzést is.
Alochak pitta: a látás során a szemben lezajló biokémiai folyamatokért
felel
KAFA, „A SZILÁRD KERETEKET BIZTOSÍTÓ
NYÁJAS DÖNTŐBÍRÓ”

Nyugalommal, szilárdsággal jellemezhető, támogatja
a pita működését.





Bodhak kafa: nyál termelése, az étel kenését biztosítja.
Kledak kafa: a gyomor falát bélelő nyálka, amely feladata
a gyomor védelme a tüzes pittától.
Tarpak kafa: az agyban található, s az agyat védi a külső
behatásoktól
Slesak kafa: az ízületek kenése és rugalmasságának
biztosítása, az ízületi nedv képzése a funkciója.
Avalambhak kafa: mellkasban és hasüregben a belső
szervek működését, kenését biztosítja.
FOLYT. KÖV.