Transcript A ropolyi erdőrezervátum rovarfaunájának vizsgálata

Szúbogarak vizsgálata,
egészségi állapotfelvétellel
2010 tavasz-ősz
Merkei Gábor
-
-
-
-
-
Témája: szúbogarak kutatása és az ezüsthársas
bükkös egészségi állapotának vizsgálata
Témaválasztás: az erdő állapota és
élővilágának kapcsolata
Célkitűzés: általános kép a rezervátum
szúfaunájáról, mivel ehhez hasonló még nem
készült
Vizsgálat helye: Zselic, Ropolyi
Erdőrezervátum
Vizsgálat ideje: 2010 tavasz-nyár-ősz
-
A vizsgált terület általános jellemzése:
-
-
Termőhelyi jellemzők
Faállomány
Az erdő fejlettségi állapota
Jelenlegi faállomány-szerkezet
Területbejárás
Mintaterületek kiválasztása
Mintaterületek jellemzői
- Termőhelyi eltérés
- Faállomány-szerkezeti eltérés
- Állapotbeli eltérések
3.
1. 2.
Felvétel ideje: 2010 szeptember eleje
Módszertana az EVH-hoz hasonló, mintapontonként
4X6 faegyed vizsgálata, összesen 72 db faegyes
vizsgálata történt
Paraméterek megállapítása 5%-os pontossággal,
becsléssel
Paraméterértékek szerinti kategóriák csoportosítása:
1. 0-10%:
EGÉSZSÉGES
2. 11-25%: GYENGÉN KÁROSODOTT
3. 26-60%: KÖZEPESEN KÁROSÍTOTT
4. 61-99%: ERŐSEN KÁROSÍTOTT
5. 100%:
ELPUSZTULT
- Felvétel után összesítés, összehasonlítás az országos
adatokkal, értelmezés
-
-
Felvett paraméterek:
- 1. koronakárok:
- Levélvesztés
- Levélelszíneződés
- Koronaelhalás
- 2. jellemző károk:
-
-
Törzskár
Koronatörés
Kéregkár
Gyökfőkár
Kapott eredmények megbízhatósága: célja a
96%-os biztonság
Bükk:
1. levélvesztés: 12,1%-23,5%-os károsodású, vagyis gyengén
károsodott
2. levél-elszíneződés: tünetmentes
3. koronaelhalás: 8,9%–20,3%-os károsodású, vagyis
egészséges és gyengén károsodott
Ezüsthárs:
1. levélvesztés: 19,4%-32,4%-os károsodás, vagyis gyengén
és közepesen károsodott
2. levél-elszíneződés: tünetmentes
3. koronaelhalás: 8,5% - 33,5%-os tartomány, vagyis
egészséges és közepesen károsodott, zömében gyengén
károsodott
- Pontosság javításának módszere: mintaszám növelése, ezáltal
a szórás csökkentése
-
Mintaterületek
Gyűjtés intervalluma: 2010. május-június-július
Gyűjtési módszerek:
- Csapdázás
- Üres csapda
- Csapda alkohollal
- Csapda feromonnal: aggregációs feromon (Ips typographus)
- Egyelés
- Fogófás gyűjtés
-
Ips typographus (Linné, 1758) – Betűzőszú
-
Pityogenes chalcographus (Linnaeus, 1761) – Rézmetszőszú
-
Taphrorychus bicolor (Herbst, 1793) – Bóbitás bükkszú
-
Xyleborus dispar (Fabricius, 1792) – Púpos szú
-
Xyleborus monographus (Fabricius, 1792) – Szarvastölgyszú
-
Xyleborinus saxeseni (Ratzeburg, 1837) – Vadgesztenyeszú
-
Xylosandrus germanus (Blandford, 1894)
-
Trypodendron domesticum (Linnaeus 1758) – Varratos bükkszú
-
Trypodendron lineatum (Olivier, 1795) - Sávos fenyőszú
-
Trypodendron signatum (Fabricius, 1792) – Lombfarágó szú
- A fajok a Somogy megyei szúfauna 18%-át teszik ki
-
Feromonos csapdák: Ips typographus, Pityogenes
chalcographus, Taphrorychus bicolor
-
Alkoholos csapdák: Xyleborus dispar,
Xylosandrus germanus, Xyleborinus saxeseni,
Taphrorychus bicolor, Xyleborus monographus,
Trypodendron signatum
-
Üres csapdák: Taphrorychus bicolor, Xyleborinus
saxeseni, Xylosandrus germanus, Trypodendron
lineatum,Trypodendron signatum, Xyleborus
dispar, Ips typographus!
Fajok eloszlása a mintaterületeken
3. mintaponton
23%
1. mintaponton
46%
-
1.mintaterület: Ips typographus, Taphrorychus
bicolor, Xyleborus dispar, Xylosandrus
2. mintaponton
germanus!31%
(72%)
-
2. mintaterület: a gyűjtési egyedszám mindig a
legalacsonyabb volt
-
3. mintaterület: Pityogenes chalcographus,
Taphrorychus bicolor, Xyleborinus saxeseni
-
-
Fogófák: mintaterületenként 1-1 db bükk és
ezüsthárs vastag- illetve vékonyfa
Kihelyezésük: március eleje
Begyűjtésük június
Tárolásuk: épületben, papírzsákokban
Előnye:
-
-
a területen ténylegesen élő fajokat gyűjti
Hátránya:
-
Elsősorban a gyakori fajokat találhatjuk meg
A zsákok megrongálódhatnak
A kikelt egyedek sokszor bent maradnak a zsákban
Ebben a formában nem nyújtott megbízható adatokat
-
Taphrorychus bicolor
Xylosandrus germanus
Xyleborinus saxeseni
-
A gyűjtés során a terepet járva szúegyedeket
gyűjtöttem, teljesen manuálisan
A talált fajok statisztikai értéket nem adnak
A talált fajok megegyeznek a többi technika során
gyűjtöttekkel
Továbbá egy fajt sikerült még találni:
Trypodendron domesticum
Következtetések:
Egyes fajok dominanciája ránézésre más ( főleg
Xylosandrus germanus!)
- Nem megbízható, hiszen az egyedek elkerülhetik a
figyelmünket méretüknél fogva
-
-
-
Mobilis állatok
Az időjárás jelentősen befolyásolja a fogásokat
Több mintaterületre lett volna szükség
Egyes gyűjtési módszereket, más kivitelezéssel
kellett volna megoldani
A csapdákba került rovarok bizonyos
mennyiségben megrongálódtak: rágás,
ragadozók, csapadék
-
A faállomány egészsége a jövő évtizedekben
jelentősen romolhat
A holtfa mennyisége is nőni fog
Több élőhely és táplálék a xylofág rovaroknak és
azok predátorainak
Stabilitása nőhet az állománynak diverzitása révén
Károsító fajoknak melegágyat nyújthat!
Hogy igazán jó képet kapjunk a xylofág rovarok és
az erdő egészségének kapcsolatáról, ahhoz több
éven /évtizeden/ keresztül kellene vizsgálni a
folyamatokat