Transcript A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai

A logoterápia és a pedagógia
metszéspontjai
1. Terápia, pedagógia, tanácsdadás
személyek, szituációk
2. Három metszéspont:
a) Pedagógiakritika
b) A logopedagógia jelensége
c) Korunk kihívásai
3. A logopedagógia jellemző színterei és
szakirodalmai
Terápia , pedagógia, tanácsadás
1. „Vezető” személye: tulajdonságok, kompetenciák, végzettségek
2. Szituáció: helyszín, keretek, szervezettség
1. Terapeuta
2. Terápiás helyzet 3. „Vezetett” személye
1. Pedagógus
3. Páciens
2. Oktató-nevelő
3. Nevelt
A
C
B
E
D
G
F
1. Tanácsadó
2. Tanácsadó
3. Kliens
3. Három metszéspont a logoterápia és
a pedagógia között
3. Három metszéspont:
a)Pedagógiakritika
b)A logopedagógia jelensége
c)Korunk kihívásai
2. Három metszéspont
a) Logoterápia mint pedagógiakritika
aa) A logopedagógia emberképe mint
pedagógiakritika
Frankl szerint terápia nem létezik emberkép
nélkül.
• Pedagógia sem létezhet reflektált, átfogó
emberkép nélkül.
• A ma a pedagógiai oktatásban tankönyvként
használatos Bábosik-féle Pedagógia nem
rendelkezik koherens emberképpel:
2. Három metszéspont
a) Logoterápia mint pedagógiakritika
• A pedagógia feladatát a személy ösztönzőreguláló énrészének stimulálásában látja – ez
a felfogás egyik személyiségpszichológia vagy
fejlődéslélektani iskolának sem sajátja.
• A személy nevelésének célja a konstruktív
életvitel kialakítása.
3. Három metszéspont
a) Logoterápia mint pedagógiakritika
• Moldován Máté: „Nem túl helyes
megközelítés egy nevelési célból levezetni
az embert (…) a nevelési célt tehát mindig
mindenkor az emberből kell levezetni.”
• Koherens emberképpel az alternatív iskolák
rendelkeznek – de ezek csak sajátos
feltételrendszer mellett tudják ezt
érvényesíteni.
3. Három metszéspont
a) Logoterápia mint pedagógiakritika
• A pedagógia nem önálló tudomány: a
pszichológiára, filozófiára kell támaszkodnia,
amikor azt a végső célt meghatározza, melyre
az összes olyan pedagógiai mozzanat irányul,
ami az ő (pedagógia)vizsgálódási körébe
tartozik.
3. Három metszéspont
a) Logopedagógia mint pedagógiakritika
ab) A logoterápia mint pszichologizmuskritika
Redukcionizmus a mai pedagógiai gyakorlatban:
• A pszichológiára jellemző eljárásmód, melynek
során a személytől elveszik a felelős döntés
lehetőségét, és valamely megváltoztathatatlan
körülményre vezetik vissza.
• Pl. azért nem tud szabadulni az alkoholtól, mert
otthon is ezt látta.
• Pedagógiában: azért nem tanul, mert…
3. Három metszéspont
a) Logopedagógia mint pedagógiakritika
A „van”-nal és nem a „kell”-lel törődik:
• Frankl szerint a személyt a lehetőségeiben kell
megragadni, ugyanígy a személy szituációit is.
• A pedagógia nagyon gyakran a neveltet jelen
állapotával, helyzetével szembesíti, nem a
lehetne, kellene szituáció felvillantásával.
3. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
•
•
o
o
A fogalom eredete
A klagenfurti, linzi képzőközpontok:
Hangsúly az iskolai szervezeti mentálhigiénén
Átfogó célrendszer és meghatározás jelenik
meg curriculumaikban.
2. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
Viktor Frankl Hochschule Klagenfurt (nyersfordítás)
• A képzés arra irányul, hogy:
..hogy a frankli emberkép hatására minőségi változás
következzék be a hallgató egyéni életperspektíváiban.
…hogy ez a minőségi váltás a hivatásbeli, különösen az
iskolai tevékenységre is kihasson úgy, hogy a
szabadságot és az egyéni felelősséget újra
tudatosítja.
2. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
• A tanulók kommunikációs és szociális kompetenciájának
fejlesztéséről és elmélyítéséről van szó, hogy őket életük
értelmének keresése közben támogatva kísérjük, és az ő
jellemző problémáikat komolyan vegyük.
• Az önreflexiós képesség mint pszichohigiénés cselekvés a
kiégés szindróma megharcolására, melynek során képessé
válik az egyén saját világképének tudatosítására és
megváltoztatására.
• Olyan pedagógiai, pszichológiai és diagnosztikus
kompetencia, melyekben értendő a konfliktusmegoldás és
kapcsolatépítés és különös tekintettel a szülői tanácsadás és a
nevelés területe.
3. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
Private Pedagogische
Hochschule Der Diözese Linz
– A logopedagógia prevenciója a: depressziónak, világról
lemondásnak (reménytelenségnek), a pillanatnyi
élvezeteknek való kiszolgáltatottságnak, melyben az ember
vágyainak kielégítését állítja élete központjába.
– Erőszakmegelőzés, a személyes, mindig adott választási
lehetőségek felmutatásával valamennyi életszituációban a
külső meghatározottságoktól mentesen.
3. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
– Függőség/káros szenvedélymegelőzés – önmegvalósítás
értelemmegvalósítás által mint a sikeres élet kritériuma.
– Frusztrációtűrés, lemondási készség és toleranciakészség
előmozdítása,melyben a speciális humán képesség, a lélek
dacoló hatalma az értelemmegvalósítás szempontjából
tudatosul.
– Az embernek az ő egyediségét, egyszeriségét és az őrá
mért életkérdések feladat- és kihívásjellegét tudatosítani.
2. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
Jelen képzésben a hangsúly a tanórai keretre, ill.
az osztályfőnöki, osztálytanítói munkára
helyeződik:
2. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
„A logopedagógia nevelési célja a szellem
fejlesztése tekintetében egy sajátosan új
koncepciót takar a nevelésben.
A logopedagógia célja ebben az értelemben
az élet értelmének, értelmességérzésének a megalapozása az egyén
életében.”
Moldován Máté
3. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
„A logopedagógia nem volna más tehát, mint a
frankli ember- és gyermekképen alapuló
logoterápiás és egzisztenciaanalitikus
szemléletű pedagógia, melynek célja az
egziszenciális értelemben vett személy
kibontakozásának segítése.”
Pataky Krisztina
3. Három metszéspont
b) A logopedagógia önmeghatározása
• A képzésben előnyben részesített logopedagógia-kép
szerint az nevezhető logopedagógiának, amikor a
szaktanár azzal a céllal tanítja tantárgyát, arra
használja fel pedagógiai attitűdjét, módszertani
ismereteit, hogy a diákokban olyan gondolkozási
mechanizmusok alakuljanak ki, melyekben a szellemi
dimenzió perspektívájából tudja életszituációit
szemlélni, és érték-érzékszevének, lelkiismeretének
hangját meghallani.
Kautnik András
3. Három metszéspont
c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának
környezete
• Egyetlen pedagógia sem tekinthet el attól,
hogy az „idők jelei” milyen kihívások elé
állítják.
• Az adott társadalmi, szellemi, kulturális
környezet alapvetően befolyásolja a nevelés
hatékonyságát.
2. Három metszéspont
c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának
környezete
• Az addikciók speciális fajtái: internetfüggőség,
• a virtuális valóság térnyerése: a virtuális és online identitás
közti határok elmosódása,
• a média identitásformáló hatása: az azonnali vágykielégítés, a
pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottság „reklámozása”,
• a hosszú távú célok és a megküzdés hiánya, képtelensége,
• a csoportélmény, az igazi közösségi cselekvés hiánya.
2. Három metszéspont
c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának
környezete
• Az említett jelenségek nem csupán elszórtan,
hanem egy egész generációra jellemzően
bukkannak fel,
• Ld. Tari Annamária Z generáció
• Feltűnő, hogy a szociálpszichológia által
veszélyként jelzett, imént felsorolt jelenségek
mintegy a frankli emberkép negatív
lenyomataiként jelennek meg:
2. Három metszéspont
c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának
környezete
• a felelőtlen internetezési szokások a felelős,
szabad személy eszményével állnak szemben,
• a virtuális világban, közösségekben való
feloldódás, önfeladás pedig az egyéni, szellemi
dimenzió kiművelésének ellenpólusaként is
tekinthető,
• míg az online identitásokkal való azonosulás a
noétikus dimenzió „üzeneteivel”, tartalmaival
való azonosulással állítható szembe.
3. A logopedagógia
jellemző színterei, szakirodalmai
1. Önmagam irányába: attitűd- és
szemléletformálás, önnevelés
• Saját tanári, pedagógusi, segítő szituációmban
megjelenő értékeket, értelmet felfedezni.
• Általános pedagógiai szemlélet (emberkép,
átfogó célrendszer) megváltozásában
– Pataky Krisztina szakdolgozata
– Moldován Máté Logopedagógia - szakdolgozat
– Schaffhauser Franz A nevelés alanyi feltételei
3. A logopedagógia
jellemző színterei, szakirodalmai
2. Mások irányába
a) Egyéni – nem szervezett, spontán formában
• Családban saját gyermek nevelése
– Boglarka Hadinger Bátorság az életre
• Iskolában alkalmi egyéni segítő beszélgetés
keretében pl. burn out-os kollégákkal
– Krízisintervenció a tehetséggondozásban – akkreditálás
alatt két felnőttképzési tanfolyam
3. A logopedagógia
jellemző színterei, szakirodalmai
b) Csoporttal – szervezett formában
• Iskolaszerkezetben – körülmények megteremtésében
– Molnár Mária Az értelmes élet iskolája
• Osztályfőnöki munkában
– K.A. Logopedagógiai pályaorientáció
• Szaktanári munkában
– K.A. Viktor Frankl logoterápiájának alkalmazása a szakiskolai
irodalomoktatásban
– K.A. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regényének
logoterápiás szempontú elemzése
• Iskolai mentálhigiéné
– Osztrák képzőhelyek logopedagógiai kurrikuluma
– Kortárs segítő képzés
Elméleti bevezető a műalkotások
logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
Lukas-idézet:
• a logoterápia pedagógiai-nevelő
dimenzióval gazdagította a
pszichoterápiát.
• Nem a „gyógyulás” a cél, hanem hogy a
szellemi tudattalanból veleszületett
megérzés alapján az értelemmel
egybecsengő válaszokat adjanak a
kliensek a feltett kérdéseikre.
Elméleti bevezető a műalkotások
logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
• A diák számára a műalkotás, a szerepekbe való
beleélés az öndistancia szituációját teremti
meg. (Pl. a szereplő érzéseinek átélésével, vagy
a katarzis élményében).
• „Ahhoz, hogy más szempontból tudjunk látni egy
helyzetet (és önmagunkat), szükség van
fantáziánkra, képzeletünkre, a mások
nézőpontjába való belehelyezkedésre, mind
érzelmileg, mind kognitive”. (Pataky)
Elméleti bevezető a műalkotások
logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
• Ez – tapasztalatom szerint – a játék során
szerzett flow-élményben valósul meg.
• A játék gadameri értelmezése: új
valóságtapasztalat…
• Valamennyi logopedagógiai célú
foglalkozásnak játékos elemeket kell
tartalmaznia.
Elméleti bevezető a műalkotások
logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
• A játék-élmény adja meg az
öntranszcendencia lehetőségét.
• A műalkotások nemcsak a játék-élménybe
vonással, hanem „szemléltetés” útján is
segítenek felfedezni értékeket.
• Ld. Micimackó kuckója…