Transcript Slide 1

1. Az új távhő árszabályozás
2. Megújuló támogatási rendszer
Hizó Ferenc
Főosztályvezető
Távhőszolgáltatási szakmai napok
2011. november 21.
Tartalom
I.
Az új távhő árszabályozás
II. Megújuló támogatási rendszer
2
KÁT rendszer problémái
 Egyoldalú áramátvételi támogatás, nem ösztönözte a hőtermelést
 Nem vette figyelembe a fenntarthatóságot (kvótarendszer hiánya)
 Közel egységes ár minden termelőre, nem differenciál
 A támogatás mértéke és feltételrendszere nem tükrözi a
nemzetgazdasági célokat
 Nincs előre garantált átvételi időtartam
 Alacsony hatékonyságú energiatermelés néha csupán 20-30%
3
A KÁT rendszer átalakítása
Előzmények:
 A villamos energiát hővel kapcsoltan termelők kivezetése a KÁT
rendszerből 2011. július 1-jei hatállyal kerül sor;
 Az új, hő-oldali támogatási rendszer tervezett bevezetése 2011.
október 1., a fűtési szezon kezdete.
Az új támogatási rendszer forrása:
 Kapcsolt erőművekre fordított támogatások megtartása érdekében
a VET módosításara került;
 Bevezetésre került a kapcsolt szerkezetátalakítási díj, melynek
mértéke 1,2 Ft/kWh, minden villamos energia fogyasztó
számlájában megjelenik 2011. 07.01-től;
4
Árszabályozás szempontjából kritikus területek
A távhő árszabályozás szempontjából jelentős eltérések tapasztalhatók az
egyes települések között:
 Eltérő tulajdonosi szerkezetek:
 hőtermelő: magán tulajdonban; önkormányzati tulajdonban; közös
tulajdonban;
 hőszolgáltató: önkormányzati tulajdonban; közös tulajdonban.
 Jelentősen eltérő költségszerkezet:
 különböző technológiák;
 a kapcsolt termelés kötelező átvételi árából átengedett támogatás
mértéke is eltérő;
 Jelentősen eltérő díjstruktúrák
 fix és változó díjak aránya
 díjelemek meghatározásának módszere
5
Az új támogatási rendszer
 A kialakításra kerülő új támogatási rendszerben éves szinten 42 milliárd
forint válik szétoszthatóvá a 2011-12-es fűtési szezonban (kapcsolt
szerkezetátalakítási díj).
 Ennek az összegnek elsődlegesen a távhőszolgáltatók hatékony
működését kell ösztönöznie, a hőtermelők szigorú hatósági
felügyelete mellett.
Az új támogatási rendszer sarokpontjai:
 A támogatási rendszer ne ütközzön az EU-s előírásokkal és szabályokkal
 Biztosítsa az indokolt költségek realizálását, azonban extra profitot ne
eredményezzen a termelők és a szolgáltatók számára
 A távhő ellátás a 2011/12 fűtési szezonban biztosítva legyen
Mindezek alapján a távhőszolgáltatók tevékenységének olyan mértékű
hő-oldali támogatására van szükség, amely költség és bevételi
szerkezetük alapján indokolt, de a szolgáltatás fenntartását biztosítja.
6
A távhő árszabályozás 2011. évi módosítása
 Az Országgyűlés 2011. március 16-án fogadta el az energetikai tárgyú törvények
jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt, melyben – a csomag részeként –
döntöttek a távhő hatósági árszabályozás alá vonásáról.
 Az új távhő árszabályozásra, valamint az az alapján alkalmazandó árakra a
Hivatal augusztus 31-ig tesz javaslatot.
 Az újrafogalmazott szabály szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslatának
figyelembevételével az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg
 a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági
felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját:
50/2011 (IX. 30.) NFM rendelet
 a távhőszolgáltatás támogatását: 51/2011 (IX. 30.) NFM rendelet
7
A Magyar Energia Hivatal vizsgálata
 A MEH a szabályozás tavaszi módosításának megfelelően a
távhőszolgáltatók és a távhőszolgáltatóknak hőt értékesítők
adatszolgáltatása alapján minden engedélyesre elvégezte az indokolt
költség-számítást
 Az adatszolgáltatás minősége összességében nem volt kielégítő,
szinte minden adatot szolgáltató esetében adatpontosításra volt
szükség
 A megkapott adatokat alapul véve benchmark értékek megállapítására
került sor;
 Ezt követően – a benchmark értékeket alapul véve - minden termelőre
és szolgáltatóra elkészült az indokolt költségek számítása
8
További feladatok
 A termelők és a szolgáltatók költségeinek tételes, helyszíni vizsgálata, a
hatósági árak pontosítása érdekében.
 A villamos energia piacokon történő értékesítési lehetőségek ösztönzése,
illetve a téli és a nyári működések sajátosságainak figyelembe vétele
 A beszerzési szerződések alapján az gázköltségre vonatkozó javaslat
pontosítása
 A nyilatkozatok benyújtására vonatkozó szabályok áttekintése
 A díjtételekre vonatkozó szabályok módosítása
 Az
engedélyköteles
tevékenység
végzésével
összefüggő
szabályok
áttekintése
9
Tartalom
I.
Az új távhő árszabályozás
II. Megújuló támogatási rendszer
10
Jövőkép
„szén – atom – zöld” forgatókönyv
• Primer
energiafelhasználás
növekedése
maximum 5%
• A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság
javulással biztosítható
• Eközben
50
%-kal
növekszik
a
villamosenergia igény
• Megújuló energia részarány 20 %-ra növekszik
11
Megújuló energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv
Megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett növekedése 2020-ra
Megújuló energiamennyiség (PJ)
60.00 PJ
50.00 PJ
40.00 PJ
2010
30.00 PJ
2020
20.00 PJ
10.00 PJ
0.00 PJ
Vízenergia
Geotermikus
Hőszivattyú
Napenergia
Szélenergia
Biomassza
Biogáz
12
Az EU-ban alkalmazott átvételi ösztönzési rendszerek
Leggyakoribb (jó tapasztalat):
- FIT rendszer;
- típusonként (méretenként)
differenciált;
-az árak, feltételek jogszabályban
rögíztettek.
13
Megújuló energia átvételi rendszerrel szembeni elvárások
Alapelv: társadalmi költségek és hasznok együttes figyelembevétele
•
Környezeti fenntarthatóság
•
Költséghatékonyság – legkisebb költség elve
•
Kitűzött ágazati célok teljesítésének irányába hasson
•
Hosszú távú kiszámíthatóság - stabil rendszer
•
Kockázatközösség a beruházókkal
•
EU konformitás
•
Nemzetgazdasági célok teljesítéséhez történő hozzájárulás
•
Villamos energia rendszerbe illeszthetőség
14
Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatásának átalakítása
Régi (KÁT) rendszer problémái
Új (METÁR) rendszer alapelemei
Egyoldalú áramátvételi támogatás, nem
ösztönözte a hőtermelést
Kombinált hő- és villamos energia támogatás –
a hasznos hőtermelés támogatása
Nem vette figyelembe a fenntarthatóságot,
„erdők eltüzelésre” ösztönözhet
Szigorú fenntarthatósági kritériumok bevezetése
az erdészeti biomasszára
Fenntarthatósági problémák a túlzott méretű
biomassza erőművek miatt
Energiaforrás típusonként felső mérethatár
(biomassza 10 MWe, távhő esetén 20 MWe)
Közel egységes ár minden termelőre, nem
alkalmas a differenciálásra, pazarló
Technológiánként, mérethatáronként
megkülönböztetett átvételi ár
A támogatás mértéke és feltételrendszere nem
tükrözi a nemzetgazdasági célokat
Nemzetgazdasági szempontok alapján kiegészítő
bónuszok alkalmazása
Nincs előre garantált átvételi időtartam
Jogszabályban rögzítet átvételi ár, egységes
(15 év) futamidőre nyújtott támogatás
Alacsony hatékonyságú energiatermelés néha
csupán 20-30%
Hatékonysági minimum követelmények felállítása
Térségi fenntarthatóságot nem veszi figyelembe
Térségi fenntarthatósági kvóták meghatározása
Fogyasztói árakra gyakorolt hatást nem veszi
figyelembe
Kétéves ciklusokra bontott kiosztási kvóták
meghatározása
15
Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatása
A három pillérű támogatási konstrukció alapelemei
Zöldáram
termelés
(bázisár)
Zöldhő
termelés
Bónusz
felár
Barna tarifa
Megújuló bázisú elektromos energia termeléséhez nyújtott
kötelező átvételi támogatás. Biomassza, geotermia esetében
a jelenleginél várhatóan alacsonyabb (kizárólag kapcsolt
hőtermeléssel együtt biztosítja a megtérülést)
Hasznos hőtermelés (távhő) során nyújtott bónusz
támogatás
Társadalmi, nemzetgazdasági előnyök átvételi árban történő
elismerése. ( leghátrányosabb térségben történő fejlesztés,
technológiai innováció, hulladék kezeléshez történő
hozzájárulás, kiszabályozásra való alkalmasság)
Teljes támogatási összeg
Fix 15 éves futamidőre nyújtott
(vissza nem térítendő támogatás
esetén csökkentett)
- technológiánként
- méretkategóriánként
differenciált
Biomassza esetében a már megtérült, de magas változó költséggel rendelkező (alapanyag ár) és
nemzetgazdasági okból (munkahely, vidékfejlesztés) fenntartani indokolt erőművek, valamint a
szén-biomassza vegyes tüzelés.
16
Az átvételi támogatásra vonatkozó szabályok I.
• A támogatási tartalommal rendelkező átvételi ár nem
egyedileg, projekt szinten, hanem az azonos fajlagos
üzemeltetési, beruházási költség- és árbevételi összetevőkkel
leírható tipizált mintaprojektek vizsgálatával kerül
meghatározásra.
• A benchmark alapján kiszámított árak jogszabályban
kerülnek rögzítésre.
• Egyedi beruházási költség-vizsgálat nem kerül lefolytatásra. Az
érintett erőműegység esetében az adott méretnagysághoz,
előállítási módozathoz, technológiai típushoz rendelt,
jogszabályban összegszerűen rögzített átvételi ár kerül
alkalmazásra.
17
Az átvételi támogatásra vonatkozó szabályok II.
• BAT technológia megválasztása
• Optimális megvalósítási helyszín
• Kogenerációra alkalmas technológia esetében
hasznos hőtermelés
Az átvételi áraknak legalább kétévente történő
felülvizsgálata tervezett annak érdekében, hogy a piaci
árakban, a benchmark mutatókban bekövetkező változások,
és különösen a technológiai fejlődés eredményei figyelembe
vételre kerülhessenek. A felülvizsgált árak új belépőkre
vonatkoznak.
18
Szigorú fenntarthatósági előírások
• Zárt rendszerű faanyag igazolási és ellenőrzési rendszer
kialakítása - kitermeléstől a felhasználásig.
• Biomassza
esetében
területi
potenciálok
kerülnek
meghatározásra (fás- és lágyszárú növényekre külön):
Kiemelt szempont, hogy az új erőműi blokk keresletével együtt az
összesített biomassza kereslet ne haladja meg az ellátási körzet
biomassza potenciálját.
• Felső kapacitáshatár és minimális hatásfok kerül
megállapításra.
• Nem támogatható olyan geotermikus beruházás, amely
veszélyezteti az adott hidrogeológiai bázison működő ivóvíz
célú, balneológiai, kertészeti, illetve fűtési célú haszonvéteket.
19
Megújuló és alternatív energiaforrások átvételi árak, bónuszok, mérethatárok
Energiaforrás
Biomassza
Biogáz (légnemű
biomassza)
Mérethatárok
0,5 – 10 MWe
Fás biomassza
(távhőnél magasabb érték) Lágyszárú biomassza
0,5 – 10 MWe
Napenergia
0,05 – 0,5 MWe
Szélenergia
0,5 MWe – 20 MWe
Vízenergia
0,05 – 10 MWe
Geotermikus erőmű
0,5 – 20 MWe
Alternatív
energiaforrások
Barna-tarifa
Technológia típusok
1 – 50 MWe
(hulladéktüzelés)
0,5 – 10 MWe (egyéb)
0,5 – 20 MWe
Szennyvíziszap-biogáz
Depóniagáz
Egyéb biogáz
Napelem (PV)
Szélerőmű
Bónuszok
Hátrányos helyzetű térség
Hőbónusz
Hűtési bónusz
Hátrányos helyzetű térség
Fertőtlenítő, semlegesítő egység
Termokémiai gázelőállítás
Biogáz tároló
Kiegyenlítési (kiszabályozási) bónusz
Hátrányos helyzetű térség
Kiegyenlítési (kiszabályozási) bónusz
Hátrányos helyzetű térség
Kiegyenlítési (kiszabályozási) bónusz
Új kis duzzasztó
Meglévő duzzasztó
Átáramlásos turbina
Kiegyenlítési (kiszabályozási) bónusz
ORC
Kalina
Hőbónusz
Hulladéktüzelés
Hátrányos helyzetű térség
Termálmetán
Hulladéklerakó rekultivációja
Magas hőfokú termokémiai eljárás
Fás biomassza
Lágyszárú biomassza
Szén-biomassza vegyes
Biogáz
20
Finanszírozási feltételek
• Átvételi árak támogatása – áramtermelés + kapcsolt hőtermelés
• Beruházási támogatás – hőtermelés
• Az új belépők finanszírozási igényét a végfogyasztói árba beépülő díjtétel
növelésével lehet biztosítani
 függ az átlagos támogatás-tartalomtól
 a teljes villamosenergia fogyasztás mértékétől
 a termelés önköltségétől
 a kiszabályozás költségétől
Az NCST-be foglalt célok teljesítésével összefüggésben a villamos energia
végfogyasztói árát a fogyasztók mindenkori teherbíró képességének
figyelembe vételével lehet növelni.
21
Támogatási kockázatok
• Németországban a magas támogatási igényű technológiák
ugrásszerű elterjedése 7.5 %-kal megemelte a villamosenergia
árát – versenyképességi korlátként jelentkezett
• Spanyolországban a villamos átviteli rendszer
szabályozhatatlanságát eredményezte
• Bulgáriában és Csehországban a lakossági tarifák
megemelkedését okozta – megfizethetőségi korlát
Ezért a fogyasztói árakra nyomást gyakorló támogatási igénynövekedés
korlátozása érdekében indokolt a rendelkezésre álló támogatási források
és az NCST szerinti növekedés együttes figyelembe vételével, támogatás
kiosztási kvóták meghatározása.
22
Kvótakiosztási szempontok
• Lehetőséget kell biztosítani minden megújuló energiaforrás
típusnak legalább egy minimális részarány elérésére –
diverzifikáció, innováció.
• A társadalmi, környezetvédelmi és költséghatékonysági
szempontból legjobb megoldásokat kell előnyben részesítenie.
• Figyelembe kell venni az elért összes megújuló energiaforrás
növekedést,
• az üvegházgáz kibocsátás elkerülésének mértékét,
• a foglalkoztatási hatást,
• a rendszerbe illesztés költségét.
23
9
Ön szerint az ország és a lakosság energiával való biztonságos ellátását
melyik technológia biztosítja a leginkább a jövőben?
0%
10%
20%
30%
megújuló energiák
50%
60%
70%
80%
90%
100%
54
21
atom
gáz
15
szén
3
olaj
2
nem tudja
40%
5
Bázis=az összes válaszadó, Segített válaszadás, Egy válasz lehetséges, A/2. kérdés
Project „Green 2011”
24
Ön hajlandó lenne a jelenleginél többet fizetni a villamos energiáért, ha azt
megújuló energiaforrásokkal állítanák elő szemben az atomenergiával?
10
A kérdés előtt megmagyaráztuk a válaszadónak, hogy melyek a megújuló energiaforrások
NT/NV
3%
igen, a jelenleginél
kicsit többet
31%
nem
63%
igen, a jelenlegi
többszörösét is
3%
Bázis=az összes válaszadó, Segített válaszadás, Egy válasz lehetséges, A/5. kérdés
Project „Green 2011”
25
Megújuló energiaforrások helyben történő alkalmazásával elérhető előnyök, hasznok
- Külső energiafüggőség csökkentése;
- Az energia ára helyben marad;
- Energiaköltségek mérséklése;
- Új és megtartott munkahelyek;
- Hozzájárulás a nemzetgazdasági célokhoz;
- Gazdaságfejlesztés, helyi adóbevétel.
26
Köszönöm a megtisztelő
figyelmüket!
27