Transcript A PUSZTÍTÓ

A PUSZTÍTÓ
Radics József – DKKI - Darány
2008.
A PUSZÍTÓ NEM AZ ŰRBŐL ÉRKEZETT!
Ő AZ.
TE VAGY AZ!
VÁDIRAT
vád 1 – globális felmelegedés
• Az ember tevékenysége nagyrészt a fosszilis üzemagyagok (szén, kőolaj földgáz) ipari méretű elégetése
- következtében történő éghajlatváltozást értjük globális felmelegedés alatt
• A globális felmelegedés oka
a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás -, amit az
üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése
okoz.
–
–
–
–
–
–
–
–
–
HATÁSAI:
a Golf-áramlat lassulása
Tengerszint-emelkedés
Gleccserek olvadása
Szibéria jegének olvadása
El Niño
Tavak kiszáradása
Biológiai hatásai
Óceánok savasodása és
felmelegedése
– Hatások az emberi
egészségre.
VESTÉLYBEN A GOLF-ÁRAMLAT
• A globális felmelegedés
okozta jégolvadás miatt
hatalmas tömegű édesvíz
kerülhet az Atlanti-óceánba, aminek következtében irányt változtathat,
lelassulhat, vagy akár meg
is szűnhet a Golf-áramlás.
Emiatt több mint 10 °C-ot
is csökkenhet Észak-Európa téli középhőmérséklete.
TENGERSZINT EMELKEDÉS
• A jégtakaró olvadásának
következtében emelkedik a
tengerek vízszintje. Ennek
egyrészt az az oka, hogy a
melegebb tengervíznek nagyobb a térfogata, másrészt
a nem úszó típusú jég (szárazföldi jégtakaró) elolvad. A
víz-szintemelkedés elsősorban a kicsi szigetországokat és
az alacsonyan fekvő tengerparti területeket (például
Hollandia, Florida) érinti.
• A Jeges-tenger jégtakarójának össztérfogata a 1970
és 2000 között 40%-kal csökkent, és néhány évtizeden
belül a maradék jég is elolvadhat.
GLECCSEREK OLVADÁSA
A gleccserek is visszahúzódnak,
sőt eltűnnek szerte a világon, mivel nyáron több jég
olvad el, mint amennyi télen
újra megfagy.
Rohamosan olvadásnak indult számos gleccser pl.:Columbia-gleccser (Alaszka),
az Upsala-gleccser (Patagónia).
SZIBÉRIA JEGÉNEK OLVADÁSA
• Ha 5 °C-ot sikerül emelni
a bolygó hőmérsékletén,
ak-kor felolvad az összefüggő jégtakaró a föld alatt Szibériában. Az ott található jég 10%-ban metánt tartalmaz; Ha mindez
felszabadul akkor összesen 450 milliárd tonna
me-tán jut a légkörbe.
EL NIŇO
El Niño-jelenségnek nevezik mindazokat az időjárási
rendellenességeket, amelyek rendszerint Észak- és DélAmerika csendes-óceáni partjain viharokat és áradást,
ezzel egyidőben pedig Délkelet-Ázsiában és a Csendesóceán nyugati medencéjében aszályokat idéznek elő.
Tavak kiszáradása
A Föld negyedik (Aral-tó)
és hatodik (Csád-tó) legnagyobb édesvizű tava a
kiszáradás közelébe került. Ugyanerre a sorsra
jutott a Gairdner-tó, és
a Mackay-tó. Az időszakos tavak egyre nagyobb hányada szárad ki
(pl. Poopó-tó).
BIOLÓGIAI HATÁSOK
• A globális felmelegedés biológiai
hatásai a jegesmedvék élőhelyén,
a sarkvidéken jelentkeznek a legsúlyosabban. A jégmezők fokozatos olvadásával beszűkül a ragadozók vadászterülete, amelyek
így nem juthatnak táplálékhoz.
Mivel egyre nehezebben és egyre
kevesebb zsákmányt tudnak ejteni, ezért nem tudnak megfelelő
zsírréteget felhalmozni az ínségesebb időkre, ami a pusztulásukhoz vezet.
• 1103 állat- és növényfaj 2050-re
várhatóan kihal az éghajlatváltozás következtében.
ÓCEÁNOK SAVASODÁSA ÉS
MELEGEDÉSE
Az emberi eredetű szén-dioxid-emisszió harmadát – naponta 25 millió tonnát –
a tengerek nyelik el. Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid
rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért a víz kémhatása jobban változik.
A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják
kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat.
HATÁSOK AZ EMBERRE
A globális felmelegedés
miatt jelentek meg a maláriát hordozó szúnyogok
Kelet-Afrika olyan magasabban fekvő területein,
ahol eddig alig fordultak
elő. A Dengue-láz, sárgaláz, agyvelőgyulladás
is nagyobb mértékben
terjed el.
VÁDIRAT
vád 2 – erdőpusztítás
•
A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki. Egyelőre. Ugyanis az erdőirtás
napjainkban meghaladja az évi 200 000 km2-t. Az amazóniai esőerdők eredeti területükből már mintegy 25%-ot vesztettek. Tudósok szerint ha ilyen ütemben folyik tovább a fakitermelés 15-20 éven belül eltűnhetnek az őserdők. Föld tüdejének is szokták nevezni őket, mivel hatalmas felületükkel csökkentik a légkör szén-dioxid szintjét,
rengeteg oxigént termelnek, sőt a légkörben található port is megkötik a levelek felületén. Az esőerdőket különféle célok miatt irtják az emberek,-az elsőrendű okok, hogy
mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson
a helyi lakosság, illetve az értékes fák kitermelése.
VÁDIRAT
vád 2 – erdőpusztítás
A pálmaolaj egy olcsó növényi olaj, melyet az olajpálma terméséből nyernek ki.
Rúzsok, szappanok, mosószerek, fagyi vagy porleves,- csak néhány termék, melyek
olcsó, Indonéziából származó pálmaolajat tartalmaznak. A pálmaültetvények létesítésnek érdekében végzett hatalmas és embertelen méreteket öltött esőerdő pusztítás főleg Indonézia, Malajzia és Pápua Új Guinea esőerdőit és annak lakóit sújtják.
Orangután bébik mentése Borneón
Szüleik a felégetett erdőkből menekülve hagyták őket el.
VÁDIRAT
vád 3 – környezetszennyezés
A környezetszennyezés az emberi
tár-sadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása,
a környezeti elemek, levegő, víz,
talaj előnytelen összetétel-változásával és minőség-romlásával járó
tevékenység, illetve jelenség.
A környezetszennyezés lehet fizikai (zajszennyezés, hőszennyezés, fényszennyezés), kémiai
(szennyvíz, talajszennyezés, túlzott agrokemizálás), vagy biológiai
természetű (mesterségesen átalakított ( vagy tájidegen élőlények
alkalmazása).
VÍZSZENNYEZÉS
• A kóros algásodás előzménye az,
hogy a tengerbe műtrágya, valamint tisztítatlan, magas nitrát- és
foszfáttartalmú szennyvíz kerül. A
halak és más vízi élőlények nem
jutnak elegendő napfényhez. Az
algák toxinjai az emberre is veszélyesek lehetnek. A vizeket is számos szennyezés éri. Legyakrabbanaz iparban és a háztartásokban
keletkezett,a vizekbe tisztítatlanul
bejutó szennyvizek okoznak környezeti károkat(egy egymillió lakosságú városban évente 500 000
tonna szennyvíz képződik). A vízszennyezés következménye lehet a
tápanyag-feldúsulás.
TALAJSZENNYEZÉS
A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladék-lerakók. Ha nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, ve-zélyes
anyagok (mérgek,-nehézfémek)
szivárognak a talajba.
A talaj számos élőlény élőhelye. A talajt főleg rovarírtószerekkel, hulladékokkal, nitrogénnel és foszfortartalmú műtrágyákkal szenynyezik. A talaj szennyezésének
mellékhatása az, hogy a növények
felszívják a szennyezést és rajtuk
át mi is megesszük, így megbetegítve különböző szerveineket.
Hulladékfelhalmozódás a Latorca
folyón
HULLADÉKOK LEBOMLÁSI IDEJE
•
•
•
•
•
•
•
•
Pamutruha: 1-5 hónap
Kötél: 3-14 hónap
Papír: 2-5 hónap
Tejesdoboz: 5 év
Nejlonzacskó: 10-20 év
Pelenka: 50-100 év
Konzervdoboz: 50-100 év
Sörösdobozok műanyag
karikája: 450 év
• Zöld üveg: 1 millió év
• Műanyag flakon: soha(!)
LEVEGŐSZENNYEZÉS
A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma magasan az ideális tartalom felett van. A felsorolt vegyületek napfény hatására fotokémi• ai szmogot és ózont hoznak létre,
ami asztmát okozhat. A gépjárművek
ólmot és szén-monoxidot bocsátanak ki. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna
meg a fejlődő országokban, ha ezeket
a légszennyezőket kivonnák a forgalomból. A Világbank 2010-re 816 millióra teszi a motoros járművek számát,
szemben az 1990-es 580 milliós
adattal.
VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása
Kipusztult madarak
•
Kenguru-szigeti emu – Kenguru-sziget 1827
•
Kubai ara – Kuba, 1864: vadászat
•
Labradori réce – 1875 , vadászat
•
Madagaszkári strucc – Madagaszkár 17. század
•
Mauritiusi ásólúd – Mauritius 1698: vadászat
•
Mauritiusi réce – Mauritius 1696: vadászat
•
Norfolk-szigeti kakadu - Norfolk-szigeten 1851:
vadászat
•
Óriásalka – Atlanti-óceán 1844: vadászat,
tojásgyűjtés
•
Óriásmoa – Új-Zéland, a fehér ember bejövetele
előtt
•
Óriásvöcsök – Guatemalában1989
•
Pápaszemes kormorán– Bering-szigeten
•
Paradicsompapagáj – Ausztráliai - emberi
közreműködés
•
Réunioni ásólúd – Réunion sziget, 1710:
vadászat
•
Réunioni íbisz – Rodrigues-sziget, 1761: ember
megjelenése
•
Rodrigues-szigeti galamb– Réunion sziget, 1705:
vadászat
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Amszterdam-szigeti réce– Amszterdam sziget:
vadászat
Auckland-szigeteki bukó– Aucklanszigetek1902
vadászat, állatok betelepítése
Búbos seregély– Réunion sziget 1705: vadászat,
állatok betelepítése, mezőgazdaság
Dodó– Mauritius 1685: vadászat
Emu alfaj – Tasmania, 1850
Fekete emu– King-sziget, 1842
Guadalupe-karakara – Mexikó, 1900
Hawaii vízicsibeHawaii-szigetek – 1890
Himalájai fürj– Himalája
Hosszúlábú álfakusz– Új-Zéland 1950: behurcolt
patkányok
Huja (madár) – Új-Zéland: vadászat
Jávai bíbic – Szumátra, Jáva 1939: emberi
tevékenység,
Karolinai papagáj – USA, 1914: vadászat
Rózsásfejű réce – Ázsia, 1935: vadászat
Új-zélandi fürj – Új-zéland 1875- valószínűleg
betegség.
Vándorgalamb – Észak-Amerika, 1914: vadászat
VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása
Kipusztult emlősök
•
Kaszpi tigris – Kaszpi-tenger környéke 1970-es
évek – vadászat
•
Jávai tigris– Jáva, Indonézia 1980-as évek –
vadászat
•
Steller tengeri tehene – Bering tenger, 1768:
vadászat
•
Kvagga – Dél-afrikai Köztársaság 1878: vadászat
•
Tarpán – Kelet-Európa, 1879 (házilóból újratenyésztették)
•
Őstulok – Eurázsia, 1637: vadászat (újratenyésztették)
•
Kék lóantilop – Dél-afrikai Köztársaság, 1799:
vadászat
•
Arab gazella – Arab-félsziget – vadászat
•
Jemeni gazella – Jemen – vadászat
•
Vörös gazella– Algéria– vadászat
•
Mezopotámiai dámvad – Elő-Ázsia, 1955:
vadászat
•
Schomburgk-szarvas – Thaiföld, 1938 – vadászat
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Erszényes farkas– Ausztrália és Tasmania, 1936–
vadászat
Sivatagi bandikut– Ausztrália- betelepített
ragadozók
Fehérfarkú erszényesnyúl - Ausztrália 1931betelepített ragadozók
Sivatagi patkánykenguru – Ausztrália –
betelepített ragadozók
Szélesfejű potoró – Ausztrália – betelepített
ragadozók
Falklandi pamparóka – Falkland-szigetek –
vadászat
Tengeri nyérc – Kanada – prémvadászat
Atlasz-medve– Észak-Afrika – vadászat
Barbadosi mosómedve – Barbados – vadászat
Karibi barátfóka – Karib-tenger, 1952–
élőhelyének elpusztítása, vadászat
Bali tigris– Bali, Indonézia 1940-es évek –
vadászat
KIHALT ÁLLATOK
Tasmániai farkas
Kvagga
Dodo
Labradori réce
VÁDIRAT
vád 4 – állatfajok kipusztítása
Veszélyeztetett
fajok:
A veszélyeztetett
állatfajok száma
1996-tól 5205-ről
7266-ra ugrott!
Kihaló
Ez a vadon élő fajok esetében a legsúlyosabb kategória. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 80%-kal csökkent a számuk, kisebb területen élnek mint 100
km² vagy az állományuk 250 felnőtt egyednél kevesebbet számlál.
Végveszélyben
Végveszélyben van az a faj, amelyet a
jelenlegi tendenciák mellett a természetes környezetében már a közeli jövőben biztosan a kihalás veszélye fog
fenyegetni. Azokat a fajokat sorolják ide,
amelyeknek az utóbbi 10 évben több
mint 50%-kal csökkent a számuk, kisebb
területen élnek mint 5000 km² vagy az
állományuk 2500 felnőtt egyednél
kevesebbet számlál.
VESZÉLYEZTETETT FAJOK
A szélesszájú orrszarvú vagy más néven fehér orrszarvú
Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat.
Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza 350-400 cm,
marmagassága 180 cm, súlya 2800-3500 kg
VESZÉLYEZTETETT FAJOK
• A gorillák a legnagyobb
emberszabású majmok: a
keleti hímek elérhetik a
185 cm-s magasságot és
megközelíthetik a 300
kilót. A nőstények jóval
kisebbek, legfeljebb 100
kg-osak.
• A gorillák az esőerdők,
hegyi köderdők talajszintjén élnek; csak a
kisebb nőstények és a
fiatalok másznak fára.
BŰNÖK
FÓKABÉBIK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A PRÉMJÜKÉRT.
BŰNÖK 2
BÁLNÁK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A
ZSÍRJUKÉRT
Tengeri olajszennyezések
Bánásmód az állatokkal
A Pusztítót minősíti, ahogyan a házi-, illetve a vágóállatokkal bánik.
ÖNPUSZTÍTÁS
Napi 150 ezer ember pusztul éhen, közöttük 96 ezer gyerek!
VÁDIRAT
vád 5 – űrszemét
• Űrszemétnek nevezik mindazokat a világűrben keringő, lebegő mesterséges eredetű tárgyakat, amelyeknek már nincs
semmiféle hasznuk.
• Ha egy 1 cm3 térfogatú anyagdarabka 10 km-es másodpercenkénti sebességgel becsapódna egy űrállomásba, vagy
egy űrrepülőgépbe vagy bármely más objektumba, az ütközés robbanási energiája egy
kézigránátéval lenne egyenlő,
ami bizony már csöppet sem
veszélytelen.
MIT TEHETÜNK?
Beszélgetés.
Források:
INTERNET
Greenifo,
Natoinal Geographic
Wikipedia
Sulinet
astro.u-szeged
Rj DKKI