Transcript Munkavégzés komplex feltételei kidolgozott tételek

Munkavégzés komplex feltételei
1 tétel
1
2
Az ergonómia fogalma
 Az
ergonómia feltárja és alkalmazza
mindazokat az ismereteket az emberi
viselkedésről, képességekről korlátokról és
,ás emberi jellemzőkről, amelyeket
figyelembe kell venni az
eszközök,gépek,rendszerek a
munkafeladat a munkakör és a környezet
tervezése során
3
A munkavédelem célja
A
munkát végző dolgozó ember testi
épségének egészségének megóvása,
munkatevékenységének, alkotóerejének
megőrzése, védelme.
4
Munkavédelem fogalma
A
szervezett munkavégzésre vonatkozó
biztonsági és egészségügyi
követelmények, továbbá e törvény
céljának megvalósítására szolgáló
törvénykezési, szervezési, intézményi
előírások rendszere, valamint mindezek
végrehajtása.
5
A munkavédelem részterületei
 Munkabiztonság
 Munkaegészségügy
 Munkakörnyezet
védelme
6
Munkabiztonság
 Az
egészségez nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés műszaki
biztonsági, megelőzést célzó
követelményrendszere. Személyi tárgyi
feltételeket határoz meg
Munkaegészségügy
7
 Feladata:
a munkát végző ember
egészségének védelme a munkahelyen,
ill. a munkavégzés során fellépő
ártalmakkal szemben.
8
Munkakörnyezet védelme

Célja: Az optimális munkakörnyezet kialakítása





Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet,
öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési,
pihenési és melegedési lehetőség biztosítása
A veszély jellegének és a munkavállalók
létszámának megfelelő jelző- és riasztórendszer
kialakítása
A biztonságos munkavégzéshez szükséges
mozgástér biztosítása
Az anyagok eszközök biztonságos tárolása
Természetes és mesterséges megvilágítás, villamos
biztonsági követelmények kialakítása
9
Kockázatértékelés
 Kockázat:
A veszély megvalósulásának, a
káros hatások bekövetkezésének
valószínűsége
 A munkáltató köteles minőségileg,
mennyiségileg értékelni a munkavállalók
egészségét és biztonságát veszélyeztető
kockázatokat.
10
Kockázatértékelés
elkészítésének módja



Kockázatértékelést kell végezni a
munkáltatónak a tevékenység elkezdésekor 1
éven belül.
A kapott eredményeket évente felül kell
vizsgálni.
Indokolt esetben újra kell végezni a
kockázatértékelést:



Megváltoznak a kockázatok (veszélyes
anyagok, munkaeszköz stb.)
Új technológia bevezetésekor
Ha az új kockázatok veszélyekkel járnak.
11
Kockázatértékelési
dokumentáció tartalmi elemei








A kockázatértékelés időpontja, helye, ideje,
tárgya, az értékelést végző azonosító adatai
A veszélyek azonosítása
A veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek
száma
A kockázatot súlyosbító tényezők
A szükséges megelőző intézkedések, a határidő,
felelősök megjelölése
A tervezett felülvizsgálat időpontja
Az előző kockázatértékelés ideje
A dokumentumokat 5 évig köteles megőrizni a
munkáltató!!!
12
Intézkedési terv
 Tűzvédelmi
szabályzat készítése ebben
tűzriadó terv készítése, tartalmazza:
A
tűzjelzések és az épület kiürítésének módját,
a riasztás rendjét
 Az elvégzendő teendőket
 Megnevezi a veszélyforrásokat és a felelős
személyeket
 Munkavédelmi
szabályzat készítése
2. tétel
13
14
Az állam munkavédelmi célú
feladata




A munkavédelem országos programjának
kialakítása
Az egészséget nem veszélyeztető egészséges
és biztonságos munkavégzés alapvető
követelményeinek, il. Az ehhez kapcsolódó
jogoknak és kötelezettségeknek a
meghatározása
A munkavédelmi előírások végrehajtásának
ellenőrzése
A nemzetgazdaság munkavédelmi
helyzetének
15
A munkavédelmi főfelügyelő
jogai
 Valamennyi
munkahelyen ellenőrzést
tartani.
 szükség esetén a veszélyes
üzemrészekben, üzemekben folyó
munkavégzést felfüggeszteni
 Az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok
megszüntetése érdekében intézkedni és
felelősségre vonni ( munkavédelmi bírság:
50000-10 Mft-ig)
16
A munkavédelmi képviselők
feladatai,jogosultsága
 Jogosult
meggyőződni a munkahelyeken
az egészséget és biztonságot nem
veszélyeztető munkakörülmények
követelményeinek érvényesüléséről
tájékozódni:


A munkahelyek, védőeszközök egyéni
védőeszközök biztonságos állapotáról
Az egészség megóvására,a
munkabalesetek megelőzésére tett
intézkedésekről, oktatásról
17
Képviselők választása



A munkavállalók jogosultak munkavédelmi
képviselőt választani amennyiben a
foglalkoztatottak létszáma az 50 főt
meghaladja.
Ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a
3-at munkahelyi bizottságot hozhatnak létre.
A munkaáltatónak és a bizottság tagjainak a
jogok gyakorlása és a kötelezettségek
teljesítése során együtt kell működni.
3. tétel
18
19
A munkáltató kötelességei





A munkavállaló egészséges és biztonságos
munkafeltételeit megteremteni
A munkavállalókat időben tájékoztatni,
utasítani
Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok
utánpótlását biztosítani
Új gépek és berendezések használata előtt ill.
évente egyszer munka- és tűzvédelmi
oktatásban részesíteni az alkalmazottakat
A munka- és foglalkozási megbetegedéseket
bejelenteni és nyilvántartani
20
A munkavállalók kötelezettségei
A
munkavállaló köteles munkaképes állapotban
megjelenni és a legjobb szakmai tudásának
megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot
 Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen
használni, a védőruházatot hordani
 A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani
 Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni
 A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni
21
A munkavállalók jogai
 Az
egészséges és biztonságos
munkafeltételekhez
 Az egészség védelmére és a biztonságos
munkavégzésre vonatkozó ismeretek
rendelkezésre bocsátására
 A munkavégzéshez szükséges
védőfelszerelésekhez, védőitalhoz,
tisztálkodó szerekhez
22
Munkavédelmi oktatás
 Előzetes
- új munkavállaló munkába állása
előtt
 Ismétlődő - évente egyszeri
 Rendkívüli - új gépek, berendezések,
technológiák, munkaeszközök,
munkamódszerek bevezetésekor
4. tétel
23
24
Létesítés, üzembe helyezés
A
létesítés az a folyamat melynek
eredményeként új üzem, munkahely jön
létre, vagy meglévőt felújítják, bővítik,
átalakítják, függetlenül attól, hogy
létrejötte után termelő vagy nem termelő
célra használják.
25
Létesítés, üzembe helyezés
 Munkavédelmi
üzembe helyezés az a
munkavédelmi eljárás, amikor az
üzemeltető meggyőződik arról, hogy az
adott veszélyes létesítmény,
munkahely,munkaeszköz, technológia a
munkavédelmi követelményeket kielégíti,
és üzemeltetését írásban elrendeli.
26
Munkaeszköz
 Minden
gép ,készülék, szerszám vagy
berendezés amelyet munkavégzés során
alkalmaznak vagy azzal összefüggésben
használnak.
27
veszélyesnek minősülő
munkaeszközök
 1993.
évi XCIII Törvény 87. § 11. Veszélyes
az a létesítmény, munkaeszköz,
anyag/készítmény, munkafolyamat,
technológia (beleértve a fizikai, biológiai,
kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó
tevékenységeket is), amelynél a
munkavállalók egészsége, testi épsége,
biztonsága megfelelő védelem
hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
28
Veszélyes munkaeszközök
 Marógépek
 Faipari
gyalugépek
 Szalagfűrészek
 csapmarógépek
 láncfűrészgépek
 Körfűrészek
29
A CE-jelölés jelentése
•

Mi a CE-jelölés?
A terméken elhelyezett CE-jelölés az egyetlen
olyan megfelelőségi jelölés, amely azt jelzi, hogy
a termék megfelel a rá vonatkozó közösségi
szabályozásnak
 Mi
a CE-jelölés „haszna”?
A terméken elhelyezett CE-jelölés azt jelzi, hogy a
termék és/vagy a gyártó átment a onatkozó,
valamennyi szükséges vizsgálaton és megfelel a
vonatkozó közösségi szabályozás
követelményeinek
5. tétel
30
31
Veszélyforrás
a
munkavégzés során (vagy azzal
összefüggésben) jelentkező minden olyan
dolog, amely a munkát végző vagy a
munkavégzés hatókörében (környezetében)
tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat
jelenthet.
32
Veszélyforrások csoportosítása
 Fizikai
veszélyforrások
 Biológiai veszélyforrások
 Veszélyes anyagok
 Fiziológiai veszélyforrások
33
Fizikai veszélyforrások
 Munkaeszközök,
szállítóeszközök rezgése,
mozgása
 Csúszós felületek
 Tárgyak hőmérséklete
 Éles felületek,sarkok
 Zaj, rezgés, por
 Elektromágneses sugárzás, tér
34
Biológiai veszélyforrások
 Mikroorganizmusok
 Növények
 állatok
(baktériumok, vírusok)
35
Veszélyes anyagok
 Robbanó,
oxidáló, gyúlékony, sugárzó,
mérgező, maró anyagok
 Rákkeltő, fertőző, egyéb
egészségkárosodást okozó anyagok
36
Foglalkozási ártalmak
A
munkahelyen a munka környezetében
fellépő, a dolgozóra ható káros hatás,
amelyet az ember maradandó
egészségkárosodás nélkül el tud viselni. A
foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű
hatása miatt a foglalkozással
összefüggésbe hozható betegség alakul
ki.
37
Biztonsági adatlapok
38
Veszélyes anyagok
 Minden
olyan készítmény, amely
fizikai,kémiai,vagy biológiai hatása révén
veszélyforrást képviselhet.
 Pl.robbanó,oxidáló,gyúlékony,sugárzó,mé
rgező,maró,ingerlő,rákkeltő stb. anyagok
39
Biztonsági adatlap tartalma,
legfontosabb elemei
 Biztonsági
adatlap: a veszélyes anyag ill.
készítmény azonosítására,
veszélyességére, kezelésére, tárolására,
szállítására, hulladékkezelésére, valamint
egészséget nem veszélyeztető
munkavégzés feltételeire vonatkozó
dokumentum.
40
A biztonsági adatlap tartalmi
elemei
1. AZ ANYAG/ KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/- VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA
2. A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA
3. ÖSSZETÉTEL/AZ ALKOTÓRÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ
4. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK
5. TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK
6. INTÉZKEDÉSEK BALESET ESETÉN
7. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS
8. AZ EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSE/EGYÉNI VÉDELEM
9. FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK
10. STABILITÁS ÉS REAKCIÓKÉPESSÉG
11. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
12. ÖKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK
13. ÁRTALMATLANÍTÁSI SZEMPONTOK
14. SZÁLLÍTÁSI INFORMÁCIÓK
15. SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓK
16. EGYÉB INFORMÁCIÓK
41
R- és S-mondatok

A veszélyes anyagokat, a veszélyes keverékeket és
azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes
anyagot tartalmaznak, a 2000. évi XXV.törvény és a
végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell
osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni).

R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat,
illetőleg e mondat sorszáma
S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló
mondat, illetve e mondat sorszáma.

42
A veszélyes anyagok
veszélyeire/kockázataira utaló
R-mondatok:

R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyes
R 2 – Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás
robbanást okozhat
R 3 – Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás
rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélyt
R 4 – Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes
fémvegyületeket képez
R 5 – Hő hatására robbanhat
R 6 – Levegővel érintkezve vagy anélkül is
robbanásveszélyes
R 7 – Tűzet okozhat
R 8 – Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat
R 9 – Éghető anyaggal érintkezve
robbanásveszélyes
43
A veszélyes anyagok
biztonságos használatára
utaló S-mondatok:

S 1 – Elzárva tartandó
S 1/2 – Elzárva és gyermekek számára
hozzáférhetetlen helyen tartandó
S 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhet
S 3 – Hűvös helyen tartandó
S 3/7 – Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen
tartandó
S 3/14 – Hűvös helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az
összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza
meg]
S 3/9/14 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/től távol tartandó [az összeférhetetlen
anyag(oka)t a gyártó határozza meg]
S 3/9/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az
eredeti edényben tárolható
6. tétel
44
45
Személyi alkalmasság
 Egészségügyi



alkalmassági vizsgálat fajtái:
Munkaköri alkalmassági vizsgálat
Szakmai alkalmassági vizsgálat
Személyi higiénés vizsgálat
46
Munkaköri alkalmassági
vizsgálat


Azt kell megállapítani,hogy a munkavállaló a
munkavégzés következtében fellépő
igénybevételnek, a munkakörnyezet által
okozott hatásoknak milyen mértékben képes
megfelelni
Orvosi vizsgálatot kell végezni a következő
esetekben:


A munkavállalónak a munkakezdést
megelőzően
A munkavállalónak a munkakör
megváltoztatása előtt
47
Szakmai alkalmassági vizsgálat
A
szervezett munkavégzés keretében
foglalkoztatottak időszakos munkaköri ill.
szakmai alkalmassági vizsgálaton
kötelesek részt venni, ezeknek a
gyakoriságát rendeletekben határozzák
meg.
48
Munkára képes, munkaképes
állapot

A munkavállaló általában akkor tekinthető
alkalmasnak a munkavégzésre, ha:





Rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és
képzettséggel
A foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri alkalmassági
vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat - alapján
alkalmasnak minősítette az adott munkafeladatra
Munkaköréhez/munkájához szükséges munkavédelmi
oktatásban részesült és a szükséges munkavédelmi
ismereteket elsajátította
Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni
védőeszközöket a munkavégzéshez használja,
Kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan pszichotróp
szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát
befolyásolná
49
Munkavédelmi ismeretek
A
célja,hogy a munkát végző személy
megismerje a szakmájához tartozó
munkavédelmi, biztonságtechnikai
előírásokat, a munkahelyére,
munkakörére vonatkozó szabályokat,
utasításokat, követelményeket.
50
Egyéni védőeszközökkel
kapcsolatos előírások
 Minden
olyan új készülék, felszerelés,
berendezés, eszköz, amelyet egy személy
azért visel, vagy használ,hogy megvédje
őt az egészségét, valamint biztonságát
fenyegető egy vagy több kockázattól.
51
Egyéni védőeszközök
csoportosítása

EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3
kategóriába sorolandók:






Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök
tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak
védelmet:
a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl.
kertészkesztyű, ujjvédő);
b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg
karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok);
c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű
tárgyak kezelése;
d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése
(pl. kesztyű, kötény);
e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási körülmények
(pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat)
52
3. kategória

Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek
a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos,
visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások
ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a
felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben
felismerni.






a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok,
illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve
radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;
b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök,
beleértve a búvárkészülékeket is;
c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű
védelmet biztosítanak;
d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke
eléri, meghaladja a 100 °C-ot,
e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti
hőmérséklet -50 °C alatt van,
f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;
53
2.Kategória
 Ide
tartoznak azok a védőeszközök,
amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3.
kategóriába.
7. Tétel
Melyek az elsősegélynyújtás
szabályai? Foglalja össze az
elsősegélynyújtás lépéseit
különböző sérüléseknél!
54
55
Elsősegélynyújtás
 Olyan
első, azonnali beavatkozás,
amelyben a sérültet részesítjük hirtelen
egészségkárosodás,rosszullét esetén az
orvos vagy a mentők megérkezéséig.
56
Szabályok az elsősegélynyújtás
során








Elsősegélynyújtó tevékenységünk legyen gyors,
határozott, megnyugtató
Reálisan mérjük fel a helyzetet , pontosan
tájékozódjunk arról ami történt
Soha ne kockáztassuk a balesetes testi épségét
vagy a sajátunkat
Biztosítsunk friss levegőt, a sérültet fektessük le.
Használjuk a mentőládát, csak a legszükségesebb
beavatkozásokat végezzük el.
Értesítsük a mentőket vagy hívjunk orvost
A baleset helyszínét ne változtassuk meg
Maradjunk a sérülttel amíg a szakszerű ellátás
megérkezik
57
Sérülés
 Egyszeri
külső hatás miatt bekövetkező
károsodás, amely erőhatás,
hőterhelés,kémiai hatás, sugárzás
hatására stb. jöhet létre. A szervezet
károsodik:seb, zúzódás,
horzsolás,vágás,törés,égési sérülés, külsőbelső vérzés stb. keletkezhet.
58
Elsősegélynyújtó feladatok
kisebb sérülés esetén


A bőrfelület folytonossági hiányát sebnek
nevezzük.
Sebek fajtái:






Vágott seb
Roncsolt seb
Horzsolás
Zúzódás
Szúrt seb
A seb kötése ne legyen se szoros se laza, a
sebbe közvetlenül vattát és sebfertőtlenítőt ne
tegyünk!
59
Vérző sérüléskor- vérzések
fajtái
 Hajszáleres
vérzés- vérszivárgás
 Vénás vérzés – sötétpiros
 Artériás ( ütőeres) vérzés – világos
spriccelő vérzés
 Orr vérzés
60
Csonttörés esetén
 Csonttörés
esetén a legfontosabb
teendőnk, hogy a sérült testrészt vagy
végtagot nyugalomba helyezzük úgy,
hogy a sérültnek minél kisebb fájdalmai
legyenek.
 Csonttörések fajtái:


NyíltZárt mechanikai sérülések
61
Eszméletvesztéskor
 Az
eszméletvesztés az az állapot, amely az agy
közvetlen sérülése, vérellátásának zavara, a vér
kémiai összetételének megváltozása,mérgezés,
alkoholos és kábítószeres állapot, agyvérzés
vagy szívroham miatt következhet be.
 Elsősegélynyújtás




lépései:
Felső légút megtekintése,tisztítása
A légzőmozgások ellenőrzése
Nem lélegző beteg lélegeztetése
Légző betegnél a szabad légutak folyamatos
ellenőrzése
62
Mérgezés esetén
A
mérgezés az egész szervezetre kiterjedő kóros
állapot, amely tartósan vagy múlóan megzavarja
a szervezet normális biológiai működését.
 Mérgezések fajtái:


Külső- bőrre kerülő
Belső- szembe, tüdőbe,légutakba jutó
 Elsősegélynyújtás
A
mérgezés esetén:
szennyezett ruházatot vegyük le, szappanos meleg vízzel
mossuk le a bőrt
 Bő vízzel vagy tejjel itassuk
 Ne hánytassuk!
 Vigyük friss levegőre
63
64
Elektromos áram okozta
sérülés esetén
 Ha
az emberi test villamos áramkörbe
kapcsolódik, áramütéses baleset
következik be. Az áramütés súlyosságát az
emberi testen átfolyó áram erőssége a
behatás időtartama, az áram
útja,neme,frekvenciája, az emberi test
ellenállása és az áthidalt feszültség
határozza meg.
65
Elsősegélynyújtás áramütés
esetén


Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet
szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű
(orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.
A teendők elvi sorrendje





Kiszabadítás az áramkörből.
Elsősegélynyújtás.
Az orvos vagy a mentők értesítése.
A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).
A munkahelyi vezetők értesítése.
66

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad,
nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is
életveszélyes

1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a
segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc
múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet.
Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le
és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt,
italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!

2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg,
száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát,
ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre
térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával
dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú
anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb
kerüljön orvoshoz.
67


3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját
tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a
mesterséges lélegeztetést, melynek több
módszere is van!
Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal
oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld
felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a
felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor
nyelve automatikusan előre csúszik, és a
légutak szabaddá válnak. Lábaink a
balesetes mellett térdeplő helyzetben
legyenek, és a szabadon maradt jobbkarját
magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a
mellkasához nyomjuk (kilégzés).Percenként
17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig
kell folytatni, míg meg nem indul a légzés
vagy be nem áll a halál.
68
 4.
Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a
klinikai halál állapota. A klinikai
halálállapota nem tarthat tovább néhány
percnél, különben az agy maradandó
károsodást szenved.
 Az újraélesztés szívmasszázsból és
mesterséges lélegeztetésből áll. 8
szívmasszázs után2 lélegeztetést kell
végezni úgy, mintha percenként 18 légzés
és 72 szívverés lenne.
8. tétel
69
70
Baleset,munkabaleset, úti
baleset
 Baleset:
Az emberi szervezetet ért olyan
egyszeri külső hatás, amely a sérült
akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő
alatt következik be, és sérülést, mérgezést
vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást
ill.halált okoz.
71
 Munkabaleset:
az a baleset amely a
munkavállalót a szervezett munkavégzés
során vagy azzal összefüggésben a
munkához kapcsolódó közlekedés,
anyagmozgatás stb. során éri.
 Úti
baleset: üzemi baleset munkába
menet vagy onnan lakására (szállására)
menet közben éri a munkavállalót.
72
Teendők baleset
bejelentésénél
73
A munkabaleset
nyilvántartása
Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet
legalább 5 évig meg kell őrizni.
 A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:
1.






A munkabaleset sorszáma
A sérült személyes adatai
A sérült munkaköre
A sérülés időpontja, helyszíne
A sérült ellátására tett intézkedés
A sérült folytatta-e a munkát
74
A munkabaleset
nyilvántartása
A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató
székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető
szervezeténél kell vezetni.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a
Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Feladata:
Munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzése,
munkabalesetek kivizsgálása,
Helyszíni ellenőrzések, szükség esetén büntetések
kiszabása
75
A munkabalesetek
kivizsgálása során meg kell
állapítani:





A létesítmények, gépek, berendezések,
szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó
előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a
baleset okozója ismerte-e ezeket.
A védőeszközök meglétét, a használatunkra
vonatkozó előírások ismeretét és betartását
A környezeti tényezők hatását ( világítás,
tisztaság stb.)
A balesetet kiváltó okokat
Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet
76
A kivizsgálás utáni teendők
A
munkáltató köteles a kivizsgálás
befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót
követő hónap 8. napjáig megküldeni a
jegyzőkönyvet:


A sérültnek, vagy halála esetén a
hozzátartozójának
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg
illetékes szervének ha a munkabaleset
halált vagy 3 napot meghaladó
keresőképtelenséget okozott.
77
Súlyos munkabalesetnek tekinthető
ami:
A
sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje
halálát, önálló életvezetését gátló
maradandó károsodását okozta.
 Valamely érzékszerv elvesztését, vagy
jelentős mértékű károsodását okozta.
 Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást
okozott
 Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)
 Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.
78
Teendők súlyos munkabaleset
esetén
A
súlyos munkabalesetet a munkáltatónak telefonon, telefaxon, e-mailben vagy
személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a
rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset
helyszíne szerint illetékes munkavédelmi
hatóságnak.
79
Biztonsági szín és alakjelek :
A
munkahelyen elhelyezett biztonsági szín
és alakjelek a balesetek lehetőségére, a
veszélyekre figyelmeztetnek.
80
A biztonsági jelzéseket a
következők szerint
csoportosíthatjuk:
-
Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető,
rendelkező, elsősegély vagy menekülési,
tűzvédelmi tájékoztató jelek.
 - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel,
kézjel
81
A biztonsági jel és jelzést adó
táblák következőek lehetnek:




- a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér
alapon, vörös szegéllyel
- figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete
piktogram sárga alapon fekete szegéllyel
- elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú
fehér jel kék alapon
- tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap
vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.
9. Tétel
Jellemezze a segédeszköz nélküli,
valamint az egyszerűbb
segédeszközzel végzett kézi
anyagmozgatási folyamatokat
munkavédelmi vonatkozásban!
Fejtse ki a tűz- és robbanásveszélyes
anyagok és a mérgező anyagok
tárolásának munkavédelmi
szabályait!
82
83
Kézi anyagmozgatás
A
kézi anyagmozgatást végző ember
szervezete a mozgatott teher tömegétől
függően jelentős fizikai igénybevételnek
van kitéve és a tartós túlterhelés
következtében maradandó egészségi
ártalmakat szenvedhet.

Hát és deréktáji fájdalmakat, gerincsérvet
kaphatunk a teher helytelen emelésétől
84
Kézi anyagmozgatás normái
Fiúk 14 éves korig
Leányok 16 éves korig
Nem végezhetnek anyagmozgatást
Fiúk 14 – 16 éves korig
Leányok 16 – 18 éves korig
15 kg sík talajon (munkaidejük 50 %-ig)
(2 % emelkedőn 5 kg) Ketten 30 kg
Fiúk 16 – 18 éves korig
Nők 18 és felett
20 kg sík talajon 60 m távolságra
Ketten 40 kg
Férfiak 18 év felett
50 kg sík talajon 90 m távolságra
10 %-os emelkedés mellet 30 m
85
A
maximális
emelhető tömeg a
magasság és a testtől
való távolság
függvényében
86
A terhek emelésének és kézi
anyagmozgatásának legfontosabb
szabályai a hátsérülések megelőzésére:
A
nagy tömegű terheket csak egyenes
háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes
felemelkedéssel szabad megemelni.
 A terhet mindig biztonságosan azaz egész
tenyérrel megmarkolva kell megfogni.
 Nagy tömegű terjedelmes terheket nem a
test előtt hanem a vállon vagy háton kell
szállítani.
87
A
teher letevése előtt mindig meg kell
győződni arról,hogy az adott helyre
biztonságosan letehető e.
 Csoportos anyagmozgatás esetén a
munkát végzők létszámát úgy kell
meghatározni,hogy a munkavállalók
terhelése a megengedett határon belül
legyen, ugyanakkor a munkában
egymást ne akadályozzák.
88
A kézi anyagmozgatás során
gyakoriak:
a
teher leejtése, lecsúszása, billenése
miatt bekövetkezett kéz és lábsérülések.
 álló vagy mozgó tárgyakkal való
ütközések
 veszélyes géprészek villamos
berendezések érintése
89
Egyszerűbb segédeszközökkel
végzett kézi anyagmozgatás
-
Mechanikai elven működő
 - Kézi szállítóeszközök
 - Kézi működtetésű mechanikai és
hidraulikus elven működő emelőeszközök
90
Egyszerűbb segédeszközök
kialakításának szempontjai
A
tömegük kicsi legyen használatuk ne
fárassza ki a munkavállalót
 A kézsérülések elkerülésére követelmény a
fogantyúk, nyelvek megfelelő
megmunkálása, szilárdsága, műszaki
állapota
 A sérült, hiányos eszközt TILOS használni!
91
Kézi anyagmozgatás
segédeszközei:
 Kézihorgok
 Kézitargonca
(lsd.kép)
 Kézi tapadókorongok
 Fogószerkezetek
 Görgők
 Emelőrúd
 Talicska
 Zsáktargonca
 Speciális targoncák
 kézikocsik
92
Tűz- és robbanásveszélyes
anyagok szállítása



Nagyon mérgező és mérgező hatású anyagokat
csak olyan csomagolóanyagban szabad
szállítani,amelyből a szállítás közben szét nem
szóródhatnak, ki nem ömölhetnek és el nem
párologhatnak.
A szállítmányt kísérő személy köteles gondoskodni
arról, hogy szállítás közben az anyag ne párologjon,
ki ne szóródjon és illetéktelenek kezébe ne
juthasson.
Ha a szállítás során mégis bekövetkezne rongálódás,
azt a szállítónak kötelessége megszüntetni.
93
A veszélyes anyagok jelzése:
A
szállítóeszközön és a csomagoló
burkolaton el nem távolítható módon
szimbólumokkal és felirattal jelezni kell a
mérgező hatást és a veszélyességet.
 Ártalmas hatású veszélyes anyagoknál
meg kell akadályozni a kigőzölgésüket,
porzásukat, csepegésüket.
94
95
A veszélyes anyagok szállítása
során betartandó szabályok:





A szállítás előtt ellenőrizzük a veszélyes anyag
csomagolását
Gondoskodjunk a személyi
védőfelszerelésekről, mivel szállítás közben
előfordulhat sérülés
A munkavállalókat ki kell oktatni
A szállítóeszközön az elmozdulás ellen
biztosítani kell veszélyes anyagot.
A szállítóeszközön tűzoltó berendezést kell
elhelyezni
96
Veszélyes anyagok raktározásával
kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
 Vegyi
anyagok raktározása esetén szemöblítő
palack is ajánlatos.
 A raktár távolabbi pontjain ki kell írni, hogy hol
található a legközelebbi elsősegély doboz
(szekrény), illetve segélykérő telefon.
 minden egyes tároló edényzeten fel kell tüntetni
a pontos megnevezést, szükség esetén a
mennyiséget.
 Ha indokolt, akkor a tároló edényzeten a
legfontosabb elsősegélynyújtó és tűzoltási
intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar
nyelven.
97
A
raktár kiszolgálása során speciális egyéni védő
eszközökre lehet szükség
 Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek
használata a vegyszer kiömlése során szükséges,
illetve takarító szerszámok, melyek törés, kiszóródás
esetén kellhetnek.
 Nagyon gondosan be kell tartani azokat az
előírásokat, melyek az egymás közelében
valótárolás tilalmára, a megszabott tárolási
hőmérsékletre, a szellőzés követelményeire és az
esetleges különleges ártalmak (pl. fröccsenés vagy
sérülés) megelőzésére szolgálnak.
98
Mérgező anyagok tárolása
 Csak
kulccsal biztonságosan zárható
méregraktárban vagy méregszekrényben
kell tárolni.
 A mérgek kezelését és kiadását csak
méregkezelői vizsgával rendelkező
személy végezheti.
99
Mérgező anyagok
átfejtésének védőeszközei
 Gázálarc
 Friss
levegős készülék
 Vegyvédelmi ruha
 Vegyvédelmi kesztyű
 Gumicsizma
 Védőszemüveg
100
Jelzési kötelezettség
101
102
Veszélyes anyag tárolás
Biztonsági szekrény
Felfogó tálca
Ártalmatlanító tartály
103
10. Tétel
Beszéljen a gépi anyagmozgatás
főbb berendezéseiről
munkavédelmi szempontból! Mik
a gépek biztonságos
üzemeltetésével kapcsolatos
munkavédelmi előírások,
követelmények?
104
Gépi anyagmozgatás
105
Anyagmozgatógépek lehetnek:
 Szállítógépek
 Pályához kötött (pl. szállítószalag, serleges felvonó, szállítócsiga,
rázóvályú, konvejor, csille, vagon)
 Pályához nem kötött (pl., teherautó, kamion, mezőgazdasági
pótkocsi)
 Rakodógépek
 Targonca
 Homlok és forgógémes rakodó
 Daru
Konvejor
szállítószalag
szállítócsiga
106
Targoncák osztályozása
Hajtás erőforrása:
 Gépi/kézi működtetés,
 Villamos motoros (akkumulátoros), robbanómotoros
 Kombinált működtetés: emelés hidraulikus, vízszintes mozgás kézi
Vezérlés és kormányzás módja:
 Gyalogkíséretű,
 Vezetőállásos,
 Vezetőüléses,
 Vezető nélküli
Rendeltetés szerint:
 Szállító,
 Vontató,
 Emelőtargonca
107
A gépek biztonságos
üzemeltetésével kapcsolatos
előírások
108
Üzembe helyezési eljárás
 Emelőgépet



önállóan az a személy kezelhet, aki
18. életévét betöltötte vagy szakmunkás,
a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály
szerint előzetes és időszakos
munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas,
rendelkezik az emelőgépekre előírt képesítéssel
és a helyváltoztatásra is
képes emelőgép esetében, ha azt maga
vezeti az ahhoz szükséges jogosítvánnyal.
109
Üzembe helyezés
Az üzembe helyezést megelőző vizsgálatok –
munkavédelmi üzembe helyezés
 Időszakos vizsgálatok – legalább ötévenként

A biztonsági felülvizsgálatokról jegyzőkönyvet kell
készíteni!
110
Az üzemeltetésre vonatkozó
biztonsági előírások:
A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell
rendszeresíteni.
 Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni
csak a gép álló állapotában lehet.
 Emelőgéppel személyeket emelni csak erre a
célra tervezett és tanúsított kiegészítő
felszereléssel lehet.
 Az emelőgép tervezett állékonyságát
pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS!
 Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél
több személyt bíznak meg, az egyiket közülük
meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával.

111
 Ha
a kezelő a kezelőhelyről a teher
mozgatását nem képes követni, akkor
irányítót kell biztosítani.
 Amennyiben megemelt terhen vagy
alatta munkát kell végezni, csak akkor
szabad ha a teher tartását biztonságos
alátámasztás vagy egyéb szerkezeti
megoldás biztosítja.
 Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes
helyzetet észlel, amely az élet- vagy
vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor
köteles a kezelőnek "Vigyázz! Azonnal
állj„ jelzést adni.
112
Biztonsági felülvizsgálatok
 Fajtái:
 Ellenőrző
felülvizsgálat
 Időszakos ellenőrző felülvizsgálat
113
Ellenőrző felülvizsgálat
 Veszélyesnek
nem minősülő
munkaeszköznek a szerelés utáni, ill. az
üzemeltetés vagy az új munkahelyen
történő felállítás előtti vizsgálata.
 A vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a
munkaeszköz az egészséget nem
veszélyezteti és biztonságos.
114
Időszakos ellenőrző
felülvizsgálat
A
munkaeszközök a használat során
bekövetkező elhasználódás vagy egyéb
ok miatt a munkavállalók munkahelyi
biztonságát és egészségét
veszélyeztethetik.
115
Emelőgép napló
Az üzemben tartó neve és címe:......................................................…………………………………....
...........................................................................................................................................................
Az emelőgép üzemeltetési helye:........................................................................................................
............................................................................................................................................................
Az emelőgép
fajtája:.................................................................................................................................................
típusa:...............................................................................................................................................
gyártási száma:.................................................................................................................................
leltári száma:....................................................................................................................................
teherbírása:.......................................................................................................................................
üzemi csoportszáma:........................................................................................................................
üzembe helyezés időpontja:..............................................................................................................
kezelő(k) neve:.................................................................................................................................
Az emelőgép ügyintéző neve, telefonja:..........................................................................................
A napló kiállításának kelte:....................................200......év..............................hó..........nap
.......................................................
kiállító neve, beosztása
116
Gépekhez szükséges
jogosítvány
 40/2009.

(VIII. 31.) KHEM rendelet
2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet,
aki az adott gépcsoportra hatályos
gépkezelői képesítéssel rendelkezik.
117
Emelőgépek szükséges
felszerelései, eszközei,
berendezései, működésük,
használatuk szempontjából
118
Emelőgépek kezelése
 Az
emelőgépek üzemeltetésének
/szabályait a 47/1999 (VII.4.) GM rendelet
melléklete, az Emelőgépek biztonsági
szabályzata tartalmazza
119
Emelőgépet önállóan az
kezelhet aki:
 18.
életévét betöltötte
 A feladat elvégzésére orvosi alkalmassági
vizsgálat alapján alkalmas
 Rendelkezik a gép működtetéséhez
szükséges szakképesítéssel, vezetői
engedéllyel
120
Emelőgépek kezelése
 Az
emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a
karbantartót munkavédelmi oktatásban kell
részesíteni:


a munkába állása előtt,
legalább hat hónapos távollét után.
 Ismétlődő,
illetőleg rendkívüli munkavédelmi
oktatásban kell részesíteni:


az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a
karbantartót évente legalább egy alkalommal,
az emelőgép kezelőt, a más - általa korábban
még nem kezelt – emelőgép típus kezelése előtt.
121
Az emelőgép karbantartója
köteles:
 Az
emelőgép eredeti (dokumentáció
szerinti) vagy azzal egyenértékű biztonsági
állapotát fenntartani.
 Vita esetén az egyenértékű biztonság
megítélésére emelőgép szakértő jogosult.
122
A karbantartási tevékenységet
megfelelően bizonylatolni kell,
különösen:





az elvégzett munkákat,
a munkák időpontját,
a felhasznált anyagokat,
a munkát végző(k) nevét,
az ellenőrzést végző(k) nevét
123
Emelőgép vizsgálatok:
 Az
emelőgép vizsgálatokat az üzembe
helyezés előtt és az időszakos vizsgálatok
idején kell végezni az előírásoknak
megfelelően.
124
Az üzemeltetésre vonatkozó
szabályok:

Általános előírások:

Az emelőgépet csak a használati utasításban
meghatározott módon és célra szabad használni.

Az emelőgéppel csak függőleges irányú
erőhatást szabad közvetlenül kifejteni, kivéve, ha
azt más, ettől eltérő üzemmódra a gyártó
alkalmassá tette.

Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos
ellensúllyal növelni TILOS!
125
A
kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetve a
kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás
egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.
A
véghelyzetek határán minden mozgást úgy
kell vezérelni (a sebességet csökkenteni), hogy
a biztonsági véghelyzet határoló kapcsoló
működtetésére ne legyen szükség.
 Amennyiben
a kezelő a kezelőhelyről a teher
mozgatását nem képes követni, akkor annyi
irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés
biztonságos végrehajtásához szükséges.
11. Tétel
Foglalja össze a kézi eszközök
(vésők, ráspolyok, reszelők stb.)
és gépi eszközök
(fűrészgép, gyalugép, fúrógépek
stb.) munkavédelmi előírásait!
Mire kell fokozottan figyelni
munkavédelmi szempontból a
munkafolyamat során?
126
127
Kézi eszközök munkavédelmi
előírásai
 Mindegyik
eszköz elhelyezésénél/működtetésénél
figyelni kell a szükséges és biztonságos helyigény
meglétére. A veszélyes zónát le kell határolni.
Egyértelmű és könnyen felismerhető
figyelmeztetéseket és jelzéseket kell alkalmazni.
 A gépek stabilitását, eldőlés, elcsúszás,
megbillenés elleni védelmét használat előtt
ellenőrizni kell.
 A gép csak az erre a célra kialakított kezelőelem
szándékos működtetésével indítható.
128
Kézi eszközök munkavédelmi
előírásai
 Az
ellátó energiarendszerben bekövetkező
változások hatására nem indulhat el
véletlenül a gép, és ezek a változások nem
akadályozhatják a kézi leállítást.
 A leeső, kirepülő tárgyak veszélyével járó
munkaeszközt védőfelszereléssel kell ellátni.
 A munkatér általános megvilágítása mellett
szükség esetén kiegészítő fényforrást kell
elhelyezni. A fényforrás nem vibrálhat, nem
vethet zavaró árnyékot!
 A nagyméretű munkadarabokkal óvatosan
és figyelmesen kell mozogni.
129
A vésők, ráspolyok, reszelők,
gyaluk balesetvédelme
 Nyél
nélkül nem használható
 A nyél ne legyen szálkás,repedt, és
szilárdan legyen felerősítve, hogy munka
közben a szerszám ne csússzon ki belőle
130
A kézi fűrészelés
munkavédelmi előírásai
 Nyele
legyen stabil, kézbe illő, biztonságos
 A fűrész fogazata az anyaghoz való,
megfelelő kialakítású, hibátlan, éles
legyen
131
Fúrógépek munkavédelmi
előírásai
A
szerszámokat feszültségmentes állapotban
cseréljük
 A fúrót biztonságos hosszon kell befogni,
tengelyirányban nem csúszkálhat
 A szár szorosan központosan legyen befogva
 A munkadarabot elforgás ellen rögzíteni kell
 A befogószerkezetnek tisztának, jó felfekvésűnek
kell lennie
 Az átszakadásra, kifutásra ügyelni kell
132
133
134
135
Gyalugépek munkavédelmi
előírásai




Az egyengető és él gyalugép késtengelyét
olyan védőburkolattal kell ellátni, mely
biztosítja a késtengely érintés elleni védelmét.
A vastagsági gyalugép egyik legfontosabb
védőberendezése az adagoló oldalon levő
visszavágás gátló szerkezet.
A gyalugépen a megmunkálást többnyire két
munkavállaló végzi. Üzemelési hiba esetén
fontos, hogy az etető és a leszedő oldalon is
azonnal meg lehessen szüntetni a gép
működést.
A szabvány reteszelt vészleállító gomb
felszerelését írja elő mindkét oldalon
136
Fűrészgépek munkavédelmi
előírásai






Csövet mindig forgatva vágunk körbe
Ügyeljünk a befogásra és a megfogásra mert
ezek különösen balesetveszélyes munkálatok
A fűrészgép könyvét a berendezés használata
előtt tanulmányozzuk
A különböző vágandó anyagokhoz ajánlott
fűrészlapok és tárcsák típusát mindig
figyelembe kell venni!
A felmelegedett tárcsával a vágás
hatékonysága csökken- fel kell függeszteni a
műveletet
Vágás közben a fém felforrósodik- égési
sérülés veszély!
137
Védőeszközök, védőberendezések
az eszközök, gépek használata
során
 Biztonsági
berendezések csoportjai:
 Védőburkolatok
 Védőberendezések



Megakasztó
Túlfutás gátló
Kétkezes vezérlő
 Távolságtartó
berendezések
12. Tétel
Határozza meg, hogy milyen
esetekben kötelező a leesés elleni
védekezés! Milyen módon
lehet leesés ellen védekezni? Milyen
egyéni védőeszközök segítik a leesés
elleni védekezést?
138
139
Milyen esetekben kötelező a
leesés elleni intézkedések
tétele?
A
padlón vagy talajon lévő nyílások
(bevezetőnyílások, világító kupolanyílások,
aknák, árkok, stb.) esetében,
 1 m-nél nagyobb zuhanási magasságú lépcsők
és falnyílások esetében,
140
 víz,
vagy olyan anyag fölött lévő munkahelyeken
és közlekedési utakon, amiben el lehet süllyedni,
3
m zuhanási magasság feletti tetőn végzett
munka esetében,
141
 minden
egyéb, 2 m zuhanási magasság
feletti munkahelyen és közlekedőúton.
142
Intézkedés leesés ellen
 Elsődleges
leesés elleni védelem
 a munkások és tárgyak lezuhanásának
megakadályozásra:

a nyílások teherbíró és elmozdíthatatlan
fedővel való lefedése
143
 lezárás
1–1,2 m magas mellkorláttal,
loggiák és erkélyek esetében azok
bejáratához, egyébként a peremtől kb. 2
m-es távolságban kell felállítani.
144
Másodlagos leesés elleni
védelem
 Ha
az elsődleges leesés elleni védelem
technikai okokból nem alkalmazható,
másodlagos leesés elleni védelmi
eszközöket kell alkalmazni, a lezuhanó
munkások és tárgyak felfogására.
145
Másodlagos leesés elleni védelem
 Fogóállvány
 kiképzése
lehet kidugóállvány, konzolállvány,
vagy össze lehet kötve egy homlokzati
állvánnyal,
146
 Védőháló
leginkább csarnokok építésénél
használatos,
 Függőállvány,
 Védőszegély.
147
Egyéni védőfelszerelés
(biztosítókötés)

Az első- és másodfokú leesés elleni védelmi
berendezések felszerelése is elmaradhat, ha
ennek költsége aránytalanul magas az
elvégzendő munka költségéhez képest

(tetőn végzett munka esetében elegendő az
egyéni védőfelszerelés kisebb munkáknál, mint
javítás vagy festés, és, amennyiben 20°-nál
nagyobb lejtésű tetőről van szó, a peremen és
az oromzaton végzett munkák).
148
Egyéni védőeszközei
 Védőfelszerelés
biztonsági, vagy a becsapódás
erejét csökkentő berendezésekkel (biztosítókötél,
a kötelet lerövidítő és a zuhanást tompító
eszközök).
 Biztonsági heveder csak felfüggesztésként (pl.
oszlopon végzett munkánál) vagy a lecsúszás
elleni védelemként (pl. meredek tetőkön, ahol
kizárt az ereszen való átbukás) használható.
 A védőfelszereléseket és a biztonsági
hevedereket is évente szakembernek kell
ellenőriznie.
149
13. Tétel
Mikor kell állványokat alkalmazni?
Mire kell az állvány felállításánál
figyelni? Mik az
állvány használatának alapvető
szabályai? Mutassa be a főbb létraés állványtípusokat!
150
151
Állvány alkalmazásának
szabályai
 Munkaállványok:
magas helyen
végzendő munka esetén, pl. homlokzati
állványok (fémállványok, létraállványok),
mozgatható állványok, bakállványok,
függőállványok. Hogy melyik a megfelelő
állványtípus, az az elvégzendő munkától
függ.
 Fogóállványok: Ha személyeket kell
megvédeni a nagyobb zuhanástól, pl.
konzolállványok, kidugóállványok
152
Állványok felállításának
szabályai
 Az
állványokat csak azok a munkavállalók
állíthatják fel, alakíthatják át lényegesen vagy
bonthatják le, akik erre megbízást kaptak

(más munkavállalók csak ellenőrzés alatt
dolgozhatnak velük, ha előtte külön tájékoztatást
kaptak),
 minden
felhasználásra kerülő állványelemet
szakértőnek kell ellenőriznie, nincsenek-e rajta
nyilvánvaló hiányosságok, állvány felállításánál
be kell tartani a gyártó utasításait,
153
 Az
állványt nem szabad hiányosan felépíteni,
vagy részlegesen lebontani, a földön álló
állványokat teherbíró és mozdíthatatlan alapra
(láblemezre, élfára, pallóra) kell állítani, téglát,
ládákat, raklapot, és hasonlókat alapként
használni tilos, elegendő az állványt – (átlós)
kitámasztással, vagy keretszerkezettel – rögzíteni.
 Ezeket a rögzítéseket – valamint a kikötéseket –
csak az állvány lebontása során, azzal
összhangban szabad eltávolítani,
154
A
homlokzati állványt vagy stabilan kell
felállítani (pl. mobil állványok, bakállványok),
vagy a felállványzandó objektumhoz
biztosan (nyomás- és húzásállóan) rögzíteni
(pl. létraállványok, fémállványok). Ekkor az
állvány hálóval, ponyvával vagy védőfallal
való beborításánál figyelembe kell venni a
szél általi fokozott terhelést.
155
Az állványzatnak:




az épület teljes szélességét szorosan le kell fednie, és úgy
kell felrakni, hogy ne tudjon leesni, kifordulni, elmozdulni
vagy erősen elhajlani,
legalább 40 cm szélesnek kell lennie; fal-, beton-,
kőfaragó-, mozgatási vagy összekapcsolási munkák
esetén legalább 60 cm-nek,
2 m-es zuhanási magasság felett mell-, közép- és
lábkorláttal kell rendelkeznie a lezuhanás ellen.
Munkaállványon az állványzat és az épület közötti
távolság



- alapesetben legfeljebb 30 cm,
- erősen tagolt homlokzat, előfalazás és hasonlók esetében
legfeljebb 40 cm lehet.
156
 Minden
állványnak biztosan járható
feljáraton vagy folyosón veszélytelenül
megközelíthetőnek és elhagyhatónak kell
lennie, pl. létrán, lépcsőtornyon, külső
lépcsőn vagy függőleges, szorosan az
állványhoz rögzített létrán, melynek hossza
legalább 5 m; ebből legalább 3 m hátsó
védelemmel,
 A közlekedéési úton vagy mellett lévő
állványokat figyelem felhívó jelzéssel kell
ellátni. (vészvilágítás)
 Szükséges lehet az ütközésvédelem
kialakítása. A Közlekedési Felügyelet
előírásai kötelezőek
157
Állványtípusok
 Homlokzati
állványok
(fémállványok,
létraállványok)
 Mobil állványok
 Bakállványok
158
 Függőállványok
 Konzolállványok
 Kidugóállványok
>
14. Tétel
Milyen villamos balesetet
szenvedhet egy elektromos áramot
használó munkavállaló?
Fejtse ki az áramütéses baleset
során szükséges teendőket! Mi az
érintésvédelem, és melyek a
kialakításának elvei?
159
160
Villamos baleset
Az áramütés tünetei:
 Az áramütés az idegközpontok zavarát,
bénulását, az izmok görcsös összehúzódását
okozhatja, amelynek eredménye eszméletlenség,
kedvezőtlen körülmények esetén halál is lehet.
 A sérülés lehet izom- és ínsérülés, bőrsérülés, csontés ízületi sérülés, ritkábban idegrendszeri,
hallószervi vagy szemkárosodás.
 A sokk, a váratlan esemény következményeként
lép fel.
161
Villamos sérülések




Villamos áramütés a leggyakrabban olyankor
fordul elő, ha azonos áramkör két vezetékét vagy
a földpotenciál és egy feszültség alatt álló pontot
megérintünk. A villamos áram vegyi, hő, mágneses
és élettani hatása révén fejti ki káros hatását.
A villamos áram vegyi hatása (a testnedvek
elektrolitikus bomlása) nyomán az emberi
szervezetben gázképződés jön létre, amely
embóliához vezet.
A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet
előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett és az
ellenállás mértékétől függő hőhatás (Joule-hő),
valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.
A villamos áram élettani hatása a váratlan
áramütés eredménye, és ez nagymértékben függ
az egyén egészségétől.
162
Mentés és
elsősegélynyújtás
163
Elsősegélynyújtás áramütés
esetén

AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a
cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi)
ellátásban részesüljön.
A teendők elvi sorrendje






Kiszabadítás az áramkörből.
Elsősegélynyújtás.
Az orvos vagy a mentők értesítése.
A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).
A munkahelyi vezetők értesítése.
A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést
szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat
kell értesíteni!)
164
Kiszabadítás az áramkörből


Általában az áramütött személy izomgörcs
miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből,
ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan
szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó
saját testi épségét ne veszélyeztesse!
A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az
áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem
tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő
anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az
áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha,
műanyag anyagok, papír).
165
 Menteni
csak 1000 V alatti áramkörből
szabad, nagyfeszültségű áramkörből még
szakképzetteknek is életveszélyes .
 Jó,
ha mentés megkezdése előtt a
segélynyújtó segítséget kér vagy
valamilyen módon felhívja magára a
figyelmet!
166
1. Az áramütöttnek semmilyen
panasza nincs,…
 …sőt
elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is
segítenünk kell, mert néhány perc múlva
kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához
vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni,
fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a
minél előbbi szakszerű ellátásról.
 Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk
a betegnek!
167
2. Eszméletét vesztette, de
lélegzik.
 Ruháját
lazítsuk meg, száját tegyük
szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát,
ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg.
 Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a
mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük,
paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú
anyagot!
 Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél
előbb kerüljön orvoshoz.
168
3. Légzése nincs, de pulzusa
van





Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a
mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is
van!
A beteg fejét hátrahajtom, majd kanalazó mozdulattal
eltávolítom a szájából az idegen testet ha van.
A beteg felé hajolok! (érzem,látom, hallom)
Megkezdem a mellkasi kompressziót.
Lépései:




2 befúvás az orrba
30 mellkasi kompresszió
Újabb légzésvizsgálat
Addig folytatom amíg a beteg magához nem tér, ki nem
érnek a mentők vagy ha a beteg meghal!
169
4. Nincs vérkeringés, szíve megállt.
Ez a klinikai halál állapota.



A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél,
különben az agy maradandó károsodást szenved.
Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges
lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell
végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés
lenne.
A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell
térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó
harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán
legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a
másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a
szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk
arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk.
170
Érintésvédelem fogalma,célja
 Az
érintésvédelem azon műszaki
intézkedések és védelmi módszerek
összessége, amelyeknek célja, hogy elhárítsa
azokat a veszélyeket, amelyek a villamos
gépek, készülékek és berendezések
üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de
meghibásodás folytán feszültség alá kerülő
villamos vezető részeinek érintéséből
erednek (MSZ 172).
171
A szabvány a villamos gépeket, készülékeket az
alkalmazható érintésvédelem szempontjából
négy érintésvédelmi osztályba sorolja:
A
0. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az
áramütés elleni védelem az üzemi szigetelésen
alapul. A gyártmány testrészén védővezető
csatlakoztatása nem lehetséges. Az üzemi
szigetelés meghibásodása esetén a védelem a
környezetre hárul.
 Az I. érintésvédelmi osztályú gyártmányok esetén
az üzemi szigetelésen kívül más védőintézkedések
is léteznek. Így még az üzemi szigetelés
meghibásodása esetén a megérintett vezető
részek sem kerülnek veszélyes feszültség alá.
Ilyenek a nullázás és a védőföldelés.
172
A
II. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál
az üzemi szigetelés mellett kettős szigetelést,
vagy megerősített szigetelést alkalmaznak. A
védelem független a villamos hálózattól.
A
III. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál
az áramütés elleni védelmet
törpefeszültséggel (törpefeszültségű hálózat)
biztosítják.
173
Fogalmak magyarázata


A nullázás (TN-rendszer, ahol T a latin terro = föld szóból
ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynél a tápláló
rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és
ezt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos
szerkezetek testére védővezetőként.
A védőföldelésnek két módja van:
1.
2.
Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT –
rendszer). A tápláló rendszernek közvetlenül földelt
pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos
szerkezetek teste a tápláló rendszerrel össze nem
kapcsolt földeléshez van kötve.
Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben
(IT – rendszer). A tápláló rendszerek nincs közvetlenül
földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos
szerkezetek teste védőföldeléshez van kötve.
15. Tétel
Fejtse ki, hogy miért van szükség az
építkezés koordinációjára! Milyen
feladatai vannak az építtetőnek, a
tervezési koordinátornak, és mi a
biztonsági koordinátor szerepe az
építkezési tevékenységben?
174
175
Az építkezési koordináció
szükségessége
 Egy
az Európai Unió megbízásából készült
tanulmány kimutatta, hogy az építkezési
balesetek kétharmada a tervezés hibájára, az
építkezés hiányos megszervezésre, illetve a
különböző vállalatok munkájának hibás
koordinálására vezethető vissza; olyan
hibákra, amiknek oka a még az építkezés
megkezdése előtt meghozott döntésekben
keresendő.
176
Munkásvédelmi
Reformtörvény bevezetése:
Rögtönzés helyett szervezés és
koordináció
 Az
építtetőnek ügyelnie kell arra, hogy az
építési terv előkészítési szakaszának a
többivel egyenrangú része legyen a
munkavédelem, illetve, hogy a
munkavédelmi alapelvek is szerepeljenek
a tervben, és érvényesüljenek az építési
szerződésben is.
177
Mik az építtető teendői?
 Az



a
építtető felelős azért, hogy:
a tervrajz és a kivitelezési terv készítése,
az építési projekt előkészítése és
a munka várható idejének felbecslése
veszélymegelőzés minden szempontjának
figyelembevételével történjen.
178
Mik az építtető teendői?
 Az
építtető bízza meg a tervezőt, hogy a
tervrajz és a kivitelezési terv készítésekor,
illetve az építési projekt előkészítésekor
alkalmazza a veszély-megelőzési
alapelveket,
 előzetes értesítést küld a munkavédelmi
felügyelőségnek az építési terv lényeges
adatainak feltüntetésével (kivéve:
kisépítkezések),
179
Mik az építtető teendői?
 megbíz
egy-egy gyakorlott építési szakembert
mint biztonsági és egészségvédelmi
koordinátort a tervezési fázisban (tervezési
koordinátor), és a kivitelezési fázisban
(biztonsági koordinátor) aki elkészíti a
biztonsági és egészségvédelmi tervet
 felelős azért, hogy az építést végző vállalatok
a biztonsági és egészség védelmi tervet
valamint a dokumentációt betartsák
 ha a biztonsági koordinátor a munkások
veszélyeztetettségére figyelmezteti,
intézkedik, hogy az építést végző vállalatok
hárítsák el a veszélyt.
180
Mik a tervezési
koordinátor teendői?
A
tervezési koordinátor feladata, hogy a tervezőn
keresztül irányítsa a veszélymegelőzés
követelményeinek teljesítését
 kidolgoz egy biztonsági és egészségvédelmi
tervet, és összeállítja a későbbi munkákhoz
szükséges dokumentációt,
 ügyel arra, hogy az építtető, ill. projektvezető a
biztonsági és egészségvédelmi tervet figyelembe
vegye, és feltüntesse a tervpályázatban
181
Mi a biztonsági és
egészségvédelmi terv?
A

tervnek tartalmaznia kell:
az építési terület és az építkezés környezetének
fontosabb adatait, pl. berendezések, az elvégzendő
munkák listáját időrendi sorrendben, azaz az építkezés
lefolyási tervét az adott építkezésre vonatkozó speciális
szabályokat, pl. az építési gödörnek egy közvetlen
közelben vezető utca miatt szükséges biztosításáról szóló
intézkedéseket,
182
Mi a biztonsági és
egészségvédelmi terv?


az előírt intézkedéseket és rendelkezéseket
kölcsönös veszélyeztetés esetére, azaz amikor a
munkásokat más munkások veszélyeztethetik, pl.
egymás fölött dolgozók esetében, a közös, több
vállalatot is érintő rendelkezéseket, olyan védelmi
rendelkezéseket és intézkedéseket, mint pl. leesés
elleni védelem gyanánt függőállvány biztosítása
minden tetőn dolgozó vállalatnak, vagy közös
egészségügyi intézményről való gondoskodás az
építkezésen dolgozó összes munkás számára,
annak megállapítását, hogy a fenti intézkedéseket
melyik vállalatnak kell végrehajtania.
183
Intézkedéseket és
rendelkezéseket tartalmazó
dokumentáció






a rendelkezésre álló felfüggesztési pontokról (pl. az
ablaktisztítók kampói, a tetőn lévő biztonsági
kampók),
a felhasznált építőanyagokról, amelyek az épületen
végzett későbbi munkák során veszélyt jelenthetnek
a biztonságra és egészségre,
a felhasznált előre gyártott elemek
összekapcsolásáról és szétválasztásáról,
a karbantartási munkákról, pl. az üvegtető
megtisztításáról,
a kitett munkahelyek elérési útjáról,
az elektromos és gázvezetékek helyzetéről.
184
Mik a biztonsági koordinátor
teendői?
biztonsági koordinátor feladata :
 a veszély-megelőzési elvek és az építkezés számára
hozott biztonsági és egészségvédelmi határozatok
betartása, valamint a munkálatok előírásszerű
elvégzésének ellenőrzése az építkezést végző
vállalatokon keresztül,
 a gyakorlati változásokhoz igazítja a biztonsági és
egészségvédelmi tervet és a dokumentációt,
 ügyel arra, hogy az építkezést végző vállalatok
betartsák a veszélymegelőzési alapelveket és a
biztonsági és egészségvédelmi tervet, és előírásszerűen
teljesítsék a későbbi munkákhoz készített
dokumentációban szereplő rendelkezéseket,
185



megszervezi az építkezést végző
vállalatok együttműködését és a
tevékenységek koordinálását, valamint
a vállalatok közötti kölcsönös
tájékoztatást,
köteles továbbá megtenni a szükséges
intézkedéseket annak érdekében,
hogy az építkezés területére csak az
arra jogosultak léphessenek be,
a biztonsági koordinátor állapítja meg,
hogy mi veszélyezteti a munkavállalók
biztonságát és egészségét, és erről
haladéktalanul tájékoztatja az
építtetőt, ill. projektvezetőt, valamint az
érintett vállalatokat. Ha a felszólításra
nem szüntetik meg ezeket a
veszélyforrásokat, jogában áll a
munkavédelmi felügyelőséghez
fordulni.
16. Tétel
Az egyes építési tevékenységek során is
betartandó az ember és környezete
harmonikus kapcsolatának kialakítása.
Mutassa be az építőipari tevékenységek
és a környezetvédelem
kapcsolatát!
186
187
Természetvédelem
A
természet által megtermett élő és élettelen
értékek védelme, megőrzése érdekében tett
céltudatos, szervezett tevékenység.
 Kiterjed:



A vadon élő élővilág egyedeire és élőhelyükre
A tájak természetes állapotának megóvásának
védelmére
A földtani természeti értékek megóvására és
védelmére
188
Az erdők védelme
 Az
erdő a szárazföld legösszetettebb ökológiai
rendszere, környezetre gyakorolt hatásaiból
eredően az emberi lét egyik alapfeltétele.
 Az
erdő az élőlények élettere, befolyásolja a
légkör oxigén és szén-dioxid koncentrációját.
 Nyersanyagot
nyújt a faiparnak, építőiparnak.
189
A környezetvédelem fogalma
A
természetes és művi környezetünk
káros, elsősorban emberi eredetű
hatásoktól való megóvása, fenntartása.
 Célja: a megfelelő életkörülmények révén
biztosítsa az ember egészségét,
fennmaradását, továbbá védje anyagi és
szellemi javait.
190
Környezeti elemek
 Mikrokörnyezet:
közvetlen, azonnali
környezeti hatás érhető el. (pl: egy
helyiség)
 Mezokörnyezet: a környezeti hatás kissé
késleltetett tompított (pl: egy épület vagy
település)
 Makrokörnyezet: a környezeti hatás
jelentősen tompított (pl: országok,
földrészek)
191
Az épített környezet alakítása,
védelme
 1997.
évi LXXVIII. Törvény az épített környezet
alakításáról és védelméről

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV
192
Általános követelmények





3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét:
a)43 a jogszabályokkal összhangban álló településfejlesztési
koncepció, integrált településfejlesztési stratégia,
településrendezési eszközök és építészeti-műszaki
dokumentáció alapján,
b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági,
egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezetés természetvédelmi követelményekkel összhangban,
c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra
tekintettel, valamint
d)44 a résztvevők együttműködésével kell megvalósítani.
193
Általános követelmények
 2)45
Az épített környezet alakítása és védelme
során a közérdekű intézkedéseket és
döntéseket megelőzően, illetőleg azok
végrehajtása során biztosítani kell a
nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés
lehetőségét az e törvényben és más
jogszabályokban meghatározott módon.
 Gondoskodni kell az érdekelt természetes
személyek, jogi személyek és jogi személyiség
nélküli szervezetek megfelelő tájékoztatásáról,
és lehetőséget kell adni részükre
véleménynyilvánításra és javaslattételre.
194
A környezetvédelmet szolgáló
tevékenységek állami szervei,
feladatai
 Országgyűlés
 Kormány
A
környezetvédelemért felelős miniszter
 Országos Környezetvédelmi Tanács
 Helyi önkormányzatok
195
Az építésügy irányítása
A
Kormány az építésügy központi
irányítását, összehangolását - ideértve a
sajátos építményfajták és a műemlékek
tekintetében az összehangoló feladatokat
is az építésügyért felelős miniszter útján
gyakorolja.
196
Állami szervek
környezetvédelmi feladatai –
Állam feladatai




4. § (1) Az építésügy központi irányítása
összehangolása és ellenőrzése az állam
feladata.
Gondoskodik jogszabályok megállapításáról,
továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,
b)47 az állami főépítészi, építésügyi és
építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer
működtetéséről,
c) a nemzetközi egyezményekből adódó
állami feladatok ellátásáról,
197
Állami szervek
környezetvédelmi feladatai
 Az
építésügyi hatóság az építményekkel
kapcsolatos építési tevékenységgel
összefüggő engedélyezési, kötelezési és
ellenőrzési feladatai során az
építményekre vonatkozó általános
érvényű településrendezési és építési
követelményeket juttatja érvényre.
198
A miniszter feladata
A
nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű építési beruházások
megvalósításának elősegítése érdekében
összehangolja az érintett közigazgatási szervek
tevékenységét,
 ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti
hatóságok, valamint az egyéb építésügyi
igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi
igazgatási feladatainak szakmai irányítását,
ennek keretében rendszeresen gondoskodik e
szervezetek szakmai munkájának és a
vonatkozó jogszabályok érvényesülésének
helyszíni ellenőrzéséről,
199
A helyi önkormányzatok
építésügyi feladatai
 (1)
A települési önkormányzat az épített
környezet, a település tervszerű alakítása
és védelme érdekében e törvény és
végrehajtási rendeleteinek keretei között
településfejlesztési és településrendezési
feladatokat lát el.
200
Zaj fogalma


Zajnak tekintünk minden olyan hangot amely
nemkívánatos fiziológiai, vagy pszichológiai
hatással van egyes emberekre vagy
embercsoportokra.
Az öt legjelentősebb zajforrás:





Közúti közlekedés
Légi közlekedés
Vasúti közlekedés
ipari eredetű zajok
Szabadidős tevékenységek
201
Munkahelyek zaj és rezgés
elleni védelme
 Zaj-
és rezgésforrások
 A gépek, berendezések zajkibocsátása
mechanikai eredetű (csapágyazások, kopott
alkatrészek) munka során áthat a dolgozóra
(rezgés: kézre és lábra elsősorban)
 Élettani hatása:
 pszichés
terhelés
 beszédérthetőség romlása
 halláskárosodás
 vegetatív idegrendszer változása
202
Zajvédelem

A zajforrástól a halló felé, a hangátvitel
csillapítására tett intézkedéseket jelenti.

Zajvédelem megvalósítása:
 gépek
védőburkolattal való ellátásával
 gépek megfelelő alapozásával(gumibetét
alkalmazása)
 anyagok helyes megválasztásával
 zajszint ne lépje túl a megengedett határt
 Műszaki és munkaszervezési intézkedésekkel
203
A zaj környezetkárosító
hatása:
 motorizáció,
háztartások gépesítése hat
a környezetre
 állatok hallása sokkal kifinomultabb
nagyobb mértékben reagálnak a zajokra
viselkedés megváltozik
 megoldások: zajforrás és a települések
között védőfal
204
A zajvédelem védőfelszerelései,
védőeszközei
 Speciális
vattából készített füldugó
 Fejre illeszthető hangszigetelő fültok
 Sisak
 Zajvédő ruházat (145 db esetén)
17. Tétel
Hogyan osztályozza az építési és
bontási tevékenység során
keletkezett hulladékokat? Mit
jelent a hulladékkezelés,
hulladékgazdálkodás? Mit ért a
hulladékkezelés szabályozása
alatt?
Milyen hulladékkezelési
megoldásokat ismer?
205
206
A hulladék fogalma
 Olyan
feleslegessé vált,a keletkezés
helyén fel nem használható, különböző
mennyiségű és minőségű anyag melynek
kezeléséről gondoskodni kell.
 Hulladékgazdálkodás:
A hulladék káros hatásai ellen védekező
intézkedések összessége
207
Hulladékok csoportosítása
 Települési
vagy kommunális hulladék
 Ipari,mezőgazdasági hulladék



Veszélyes,
nem veszélyes hulladék.
Különleges kezelést igénylő hulladékok
 Lehet
szilárd,cseppfolyós,iszap és gáz
halmazállapotú.
208
EWC kód


(European Waste Catalogue and Hazardous Waste List)
Európai hulladék katalógus és veszélyeshulladék lista.
A hulladékok csoportosítása, besorolása EWC kódok alapján
történik

Pl: 01 Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és
kémiai kezeléséből származó hulladékok
02 Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből,
erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer
előállításból és feldolgozásból származó hulladékok
03 Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-,
papír- és kartongyártásból származó hulladékok
04 Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok
05 Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus
kezeléséből származó hulladékok
209
Hulladékok csoportosítása
halmazállapotuk szerint
210
Az építési és bontási
hulladékok anyagi minőség
szerinti csoportjai


Amennyiben a hulladék anyagi minősége szerinti
csoportban keletkező építési vagy bontási hulladék
mennyisége meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM
együttes rendelet az építési és bontási hulladék
kezelésének részletes szabályairól szóló rendeletben
meghatározott mennyiségi küszöbértéket, az építtető
köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a
hulladék további könnyebb hasznosíthatósága
érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól
elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a
kezelőnek át nem adja.
http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/45_2004_VII26_BM-KvVM.htm
211
ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK
CSOPORTOSÍTÁSA
Sorszám
A hulladék anyagi minősége szerinti
csoportok
1.
Kitermelt talaj
2.
Betontörmelék
Aszfalttörmelék
Fahulladék
Fémhulladék
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Műanyag hulladék
Vegyes építési és bontási hulladék
Ásványi eredetű építőanyag-hulladék
Hulladék EWC kódja
17 05 04
17 05 06
17 01 01
17 03 02
17 02 01
17 04 01
17 04 02
17 04 03
17 04 04
17 04 05
17 04 06
17 04 07
17 04 11
17 02 03
17 09 04
17 01 02
17 01 03
17 01 07
17 02 02
17 06 04
Mennyiségi küszöb
(tonna)
20,0
20,0
5,0
5,0
2,0
2,0
10,0
40,0
212
213
Hulladékkezelés,
hulladékhasznosítás


A hulladékkezelés a hulladék veszélyeztető
hatásának csökkentésére, a környezetszennyezés
megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy
fogyasztásba történő visszavezetésre irányuló
tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás
alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények
utógondozását is.
A 2000. évi XLIII. törvény (Hulladékgazdálkodási
törvény) szerint hulladékkezelési tevékenységnek
minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása,
előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása
is.
214
Hulladékhasznosítás, formái
A
szelektív hulladékgyűjtés egyik fő célja,
hogy a hulladékokat minél nagyobb arányban
hasznosítsuk,
ezzel
értékes
másodnyersanyagokhoz, energiához jutunk
és
elkerüljük
a
környezet
felesleges
terhelését (hulladéklerakók, új nyersanyagok
előállításának környezeti hatásai).
 A hulladéknak vagy valamely összetevőjének
a felhasználását - az iparban vagy a
szolgáltatásba - hasznosításnak nevezzük.
 A hulladékhasznosítás csak akkor lehetséges, ha
a
hulladékot
más
anyagoktól
és/vagy
hulladékoktól elkülönítve gyűjtötték
215
A hulladék újrahasznosítás
formái:
 (1)
nem veszélyes hulladékokból (háztartási,
ipari hulladékok) az újrahasznosítható
anyagok kiválogatása és osztályozása;
 (2) az újrahasznosítható, de összekevert
anyagok, mint pl. papír, műanyag, használt
palackok, fémek szétválogatása
216
A hulladékkezelés szabályozása
 Építési,
bontási hulladék-tervlapok
 Az építési, illetve bontási tevékenység
megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni
az építési tevékenység során keletkező
hulladékról építési hulladék tervlapot, és azt az
építési, illetve bontási engedély iránti
kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak
benyújtani.
Az építtető adatai:
Neve: .....................................
A vállalkozók adatai:
217......................................,
Neve, címe:
Címe: ....................................
Neve, címe: ......................................,
Neve, címe: ......................................,
Dátum:
KÜJ, KTJ száma:
..................
KÜJ, KTJ száma:
..................
KÜJ, KTJ száma:
..................
Az építéshely adatai:
Címe:
........................................................................................................................................................................................................
Helyrajzi száma: ..................................................................................
A végzett tevékenység: épület építése, átalakítása,
bővítése,
felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, továbbépítése. (A kívánt rész aláhúzandó!)
Építési hulladék
A hulladék anyagi minősége szerinti
csoportosítás
Sorszám
ÉPÍTÉSI
HULLADÉK
TERVLAP
1.
Kitermelt talaj
2.
Betontörmelék
3.
Aszfalttörmelék
4.
Fahulladék
5.
Fémhulladék
6.
Műanyag hulladék
7.
Vegyes építési és bontási hulladék
8.
Ásványi eredetű építőanyag-hulladék
Összesen:
EWC
kódszám
Tömeg
(t)
Kezelési mód
Megnevezése
218
Építési, bontási hulladéknyilvántartó lapok
 Az
építési, illetve bontási tevékenység
megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni
az építési tevékenység során keletkező
hulladékról bontási hulladék tervlapot, és azt az
építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel
együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani.
 Ennek hiányában az építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás során az építési, illetve
bontási engedélyhez a külön jogszabályban
meghatározott környezetvédelmi szakhatósági
hozzájárulás nem adható.
BONTÁSI HULLADÉK TERVLAP
a bontási tevékenység során keletkező hulladékhoz 219
Az építtető adatai:
Neve:
.....................................
Címe:
....................................
A vállalkozók adatai:
Neve, címe:
......................................,
Neve, címe:
......................................,
Neve, címe:
......................................,
Dátum:
KÜJ, KTJ száma:
..................
KÜJ, KTJ száma:
..................
KÜJ, KTJ száma:
..................
A bontási terület adatai:
Címe:
...................................................................................................................................................................................
.....................
Helyrajzi száma:
A végzett tevékenység: épület részleges vagy
..................................................................................
teljes lebontása.
(A kívánt rész aláhúzandó!)
Bontási hulladék
A hulladék anyagi minősége szerinti
EWC
csoportosítás
kódszám
Sorszám
1.
Kitermelt talaj
2.
Betontörmelék
3.
Aszfalttörmelék
4.
Fahulladék
5.
Fémhulladék
6.
Műanyag hulladék
7.
Vegyes építési és bontási hulladék
8.
Ásványi eredetű építőanyag-hulladék
Összesen:
Tömeg
(t)
Kezelési mód
Megnevezé
Helyszíne
se
220
Hulladékot kezelő átvételi
igazolás
A
bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a
hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető
köteles a területileg illetékes környezetvédelmi
hatóságnak benyújtani.
 Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság
szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint
az adott területre új építési engedélyhez a külön
jogszabályban meghatározott szakhatósági
hozzájárulást nem adhat.
221
A veszélyes hulladékok
kezelése


98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet
5. § (1) Minden tevékenységet, amelynek
végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy
kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes
hulladék




a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető
legkisebb legyen,
b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse
elő,
c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és
mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,
d) kezelése a munka-egészségügyi és
munkabiztonsági szabályok maradéktalan
betartásával történjen.
222


A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni,
hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék
a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe
jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.
6. § A háztartások kivételével a veszélyes hulladék
termelője köteles:




a) minden veszélyes hulladékot eredményező
tevékenységéről anyagmérleget készíteni - melynek
tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő
anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek
mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes
hulladékok mennyiségét és összetételét -,
b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt
létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót
vezetni, továbbá
c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni
a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettségről szóló külön jogszabály
előírásai szerint.
223
Egyéni és csoportos védőruhák,
védőfelszerelések a hulladék
kezelése, mozgatása során
A
munkáltató kötelessége a veszélyes
anyagokkal dolgozók egészségének és
biztonsgának megőrzése érdekében egyéni
védőeszközt juttatni.
 A szükséges védőeszköz meghatározás a
megbízott külső munkavédelmi szakember
feladata.
224
Egyéni és csoportos védőruhák,
védőfelszerelések a hulladék
kezelése, mozgatása során
 Szem-,
arc-, légzésvédő
 Védőruha
 Kéz-, lábvédő
18. Tétel
Sorolja fel a tűz elleni védekezés
résztvevőit! Határozza meg, hogy
milyen körülmények
között kötelező tűzvédelmi
szabályzatot készíteni! Melyek a
munkáltató tűzvédelemmel
kapcsolatos teendői? Nevezze meg
a tűzveszélyességi osztályokat
példával! Melyek a
legelterjedtebb kézi tűzoltókészüléktípusok?
225
226
A tűz elleni védekezés
résztvevői és feladataik

Hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság
Tűzoltó egyesület
Önkéntes tűzoltóság
Létesítményi tűzoltóság

Feladatuk:






A tűzoltóságok a vonatkozó jogszabályok alapján
látnak el tűzoltási és műszaki mentési feladatokat.
A lakosság tűzvédelmi ismereteinek kiszélesítésének
érdekében propaganda tevékenységet végeznek
Engedélyeztetési eljárásokban vesznek részt
227
Tűzvédelmi szabályzat
készítésének kötelezettségei


A tűzvédelemről szóló törvény előírja, hogy az 5 főnél
nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó
szervezeteknek tűzvédelmi szabályzatot kell
készíteniük.
A tűzvédelmi szabályzat témakörei:




A tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek teendői és
kötelezettségei
A létesítmények tűzvédelmi osztályokba való besorolás
Tűzveszélyes tevékenységek engedélyezése
Munkaadó és munkavállaló tűzvédelmi feladatai
Tűzjelzéssel, mentéssel kapcsolatos feladataik
228
A munkáltató tűzvédelmi
kötelezettségei
1. Tűzvédelmi szabályzat készítése amely
tartalmazza a tűzriadó tervet amelynek
elemei:




a tűzjelzések és épületek kiürítésének
módját, a riasztás rendjét.
Az elvégzendő teendőket,
megnevezi a veszélyforrásokat, és a felelős
személyeket.
Tartalmazza a helyszín rajzot, vízvételi
helyet, tűzoltó anyagok, és főkapcsolók
helyeit.
229
A munkáltató tűzvédelmi
kötelezettségei
2. A munkáltatónak gondoskodnia kell a
munkahelyek, szalonok, irodák létesítése során a
helyiség tűzvédelmére vonatkozó előírások
betartásáról, ellenőrzésekről, felülvizsgálatáról
3. Tűzvédelmi dokumentációkat kell készíttetnie
tűz- és munkavédelmi szaktevékenység végzésére
jogosult szakemberrel
4. tűzvédelmi oktatás megtartása
230
Tűzveszélyességi osztályok
megnevezése
A
: Fokozottan tűz és robbanásveszélyes
 B: Tűz és robbanásveszélyes
 C: Tűzveszélyes
 D: Mérsékelten tűzveszélyes
 E: Nem tűzveszélyes
231
Tűzoltó készülékek
 Olyan
eszközök amelyekből az
üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag
juttatható az égő anyagra, tűzre.
 A tűzoltó készülékek alapszíne általában
tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó
palack színe a gáztöltet jelzőszínével
megegyező.
232
Oltóanyagok
 Víz
– vízzel reakcióba lépő anyagoknál és
elektromos tűznél nem használjuk
 Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy
feszültségű elektromos berendezéseket, nagy
mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén
PB) lehet vele oltani
 Oltóhabok – égő folyadék oltására
 Oltóporok – elektromos berendezések, kapcsolók,
kábelek, égő gázok oltására
19. Tétel
Mutassa be a tűzoltó kézi
készülékeket oltási mechanizmusuk,
működtetésük,
sajátosságaik szempontjából! Milyen
időközönként kell a tűzoltó
készülékeket ellenőriztetni?
Milyen egyszerű tűzoltási módokat
ismer?
233
234
Tűzoltó készülékek csoportjai
 MSZ
1040-es készülékek (pontosan
meghatározva: az 1995. február 18-ig
gyártási engedélyt kapott magyar tűzoltó
készülékek)
 a tűzoltó készülékek jövőbe mutató új
generációja, melyet európai normának
megfelelő, vagy EN-es névvel illetünk.
235
236
TKF típusú készülék
 Hagyományos
tűzoltó készülék
 A hajtóanyag is az oltóanyagtartályban
található. „belenyomott gázos”
 2014.
december 31. után az MSZ EN 3
szabványsorozatnak nem megfelelő
hordozható tűzoltó készülékek – a széndioxiddal oltók kivételével – nem tarthatók
készenlétben.
237
ABC porral oltó készülék
 Felhasználhatók
elektromos berendezések,
kapcsolók, kábelek, égő
gázok kis területen égő
folyadékok és szilárd
anyagok tüzeinek
oltására használhatjuk!
238
CO2-gázzal oltó készülék



Az égés közvetlen
környezetébe juttatott gáz
kiszorítja az oxigént ill.
keveredik az égéskor
keletkező gázokkal és
éghetetlenné teszik azokat.
Az oltógázzal csak a lánggal
való égést tudjuk
megszüntetni!
Elektromos és egyéb gépi
berendezéseket, szilárd és
cseppfolyós anyagokat nagy
nyomással kiáramló gázokat
olthatunk vele!
239
Habbal oltó készülék


Az oltóhabok úgy
fejtik ki hatásukat,
hogy letakarják az
égő felületet és
elvonják az oxigént
annak környezetéből
ill. megakadályozzák
az éghető anyagok
távozását,
hűtőhatást is
kifejtenek.
Éghető folyadékok
oltására alkalmasak!
240
A tűzoltó készülékek
ellenőrzése
A
tűzoltó készülékeket időszakonként az
előírásoknak megfelelően kell ellenőrizni.
 Az utolsó és a következő ellenőrzés idejét
a készüléken fel kell tüntetni.
 Ha elmarad az időszakos ellenőrzés az
eszköz nem tekinthető működőképesnek.
241
A tűzoltás módjai
 Az
éghető anyag eltávolításán alapuló
mód
 Az oxigén elvonásán alapuló mód
 Az éghető anyag hőmérsékletének
csökkentésén alapuló módszer
Tűzoltó készülékek elhelyezésének
követelményei
242
Tűzveszél
yességi
osztály
„A-B”
„A-B”
„C”
„D”
„E”
Helye
Az építmény, illetve
szabadtér alapterületét
csökkentő tényező
helyiségben, illetve
veszélyességi
-övezetben
Követelmény
minden megkezdett 50 m2
alapterület után 1-1 db
építményben,
illetve szabadtéren
A" és "B" tűzveszélyességi
osztályba tartozó helyiség,
illetve veszélyességi övezet
alapterülete kivételével
a „C”-„E” tűzveszélyességi
osztályba tartozó építmény,
szabadtér előírásai szerint
építményben,
illetve szabadtéren
A" és "B" tűzveszélyességi
osztályba tartozó helyiség,
illetve veszélyességi övezet
alapterülete kivételével
az alapterület minden
megkezdett 200 m2-e után,
de legalább szintenként 1-1
db
építményben,
illetve szabadtéren
A" és "B" tűzveszélyességi
osztályba tartozó helyiség,
illetve veszélyességi övezet
alapterülete kivételével
az alapterület minden
megkezdett 600 m2-e után,
de legalább szintenként 1-1
db
építményben,
illetve szabadtéren
A" és "B" tűzveszélyességi
osztályba tartozó helyiség,
illetve veszélyességi övezet
alapterülete kivételével
Szükség szerint
20. Tétel
Mit jelentenek a következő
fogalmak: hegesztés, telepített és
nem telepített munkahely,
nyílt láng? Sorolja fel a hegesztési
munkák (nyílt lánggal végzett
munka) legfontosabb
előírásait! Mik a gázhegesztés és a
lángvágás szabályai? Hogyan lehet
alkalomszerű
tűzveszélyes tevékenységet
végezni?
243
244
Fogalom meghatározások
 Hegesztés:
A hegesztés során a
munkadarabokat hővel, nyomással vagy
mindkettővel egyesítjük oly módon, hogy
a munkadarabok között nem oldható, az
anyagok természetének megfelelő fémes
(kohéziós) kapcsolat jön létre
245
Telepített és nem telepített
munkahely
 Telepített

Meghatározott munkavégzés céljára
létesített, helyhez kötött, általában zárt
(műhely jellegű) munkahely.
 Nem

munkahely
telepített munkahely
Meghatározott munkavégzés céljára
ideiglenesen kialakított munkahely
246
Nyílt láng
 Fogalma:
Szabad légtérben végbemenő
égési folyamat melynek során hő és
fényhatás keletkezik.
247
Személyi követelmények
 Hegesztést
önállóan végezhet, aki:
 betöltötte a 18. életévét, és
 a feladat elvégzésére a vonatkozó
jogszabály szerint előzetes és időszakos
munkaköri orvosi vizsgákat alapján
alkalmas, és
 államilag elismert hegesztői képesítéssel
és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.
248
Személyi követelmények
A
hegesztő köteles az általános és a helyi
munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi
követelményeket, valamint a hegesztőberendezésre vonatkozó gyártói használati
utasításban foglaltakat megtartani.
 A hegesztő köteles a munkahelyet, a
munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket
(ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés
előtt - és szükség szerint közben is ellenőrizni.
 közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a
munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell
kísérelni a veszély elhárítását, és erről a munkahelyi
felelős vezetőt értesíteni kell, a munkát csak a
baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után
szabad folytatni.
Egyéni védőeszközök
 Védőruházat,
védőcipő, hegesztőkesztyű,
 Vállvédő, tarkó védő, lábszárvédő, kötény
(bőrböl),
 Védőpajzs, védőszemüveg,
 Légzésvédő,
 Zajvédő eszköz
 Leesés elleni védelem
 Lángálló védőruha túlnyomás alatti
térben
Kollektív védőeszközök
 Paravánok,
 Elszívó
szerkezetek,
 Zajvédő/csökkentő szerkezetek,
251
A munkahely kialakítása és
vizsgálata
143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet
a Hegesztési Biztonsági Szabályzat
 villamos
ívhegesztő berendezések hálózati
csatlakoztatását olyan módon kell
kialakítani, hogy az biztosítsa a
hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének
működését.
 A hegesztőmunkahely kialakításánál az
ergonómiai elveket is figyelembe kell
venni.
252
 Az
1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű éghető
gázt felhasználó hegesztőmunkahelyet a
környező talajszint alatt (gödör, árok, alagsor,
pince stb.) tilos létesíteni!
 5.1.6. Hegesztőmunkahelyként olyan helyiség
vagy szabadtér, ahol padlószint alatt cső-,
kábel-, nyitott szennyvízcsatorna, gyűjtőzsomp
van, csak akkor használható, ha gázérzékelővel
folyamatosan ellenőrzik a gázmentességet.
 A hegesztőmunkahelyek mesterséges
megvilágításának erőssége feleljen meg a
végzett munka minőségéhez szükségesnek, de
legalább 300 lux legyen.
253
A
nyíltívű hegesztőmunkahelyet a káros
fénysugárzást át nem eresztő és azt elnyelő, nem
éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető
térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy,
hogy az ott tartózkodó személyeket káros
fénysugárzás ne érje.
 A térelválasztó alsó éle és a padozat között
legalább 150 mm-es légrés, a térelválasztó
magassága a padló szinttől számítva legalább
1800 mm legyen.
 A szellőztető rendszer az üzem zajszintjét a
megengedett érték fölé nem növelheti, a
szellőztetés huzatmentes legyen.
254
Gázhegesztés és lángvágás
Gázhegesztés

A gázhegesztéskor az alapfém és a hegesztőpálca anyaga
egybeolvad az égőfej szájnyílásánál kialakított szúróláng
hatására. A megömlött lemezszél és a hegesztőpálca
anyaga egy közös hegfürdőben összekeveredik, amely
megdermedés után folyamatos varratot képez.
Lángvágás

Az eljárás lényege, hogy egy anyagot (fémet)
hőhatás segítségével szétválasztják, úgy, hogy a
gyulladási hőmérsékletre hevített fémet a
meggyújtott gáz-oxigén keverék elégeti, az
égésterméket pedig a vágási résből kifújja.
255
Gázhegesztés
biztonságtechnikája
 Csak
szabályos és kifogástalan,
üzembiztos berendezéssel szabad
dolgozni. Szivárgó tömlővel,bizonytalan
csatlakozású szerelvénnyel nem szabad
munkát végezni!
 A palackszelepet 5 percnél hosszabb
munkaszünetben mindig el kell zárni!
 A berendezést ill. annak minden elemét
negyedévente ellenőrizni kell és erről
jegyzőkönyvet kell felvenni!
256
Alkalomszerű tűzveszélyes
tevékenység
 Fogalma:
minden tűzveszélyes technológia, ha
nem az erre a célra létesített és érvényes
üzemeltetési engedéllyel rendelkező
munkahelyen kerül alkalmazásra
 Ennek következtében fokozottan veszélyezteti a
környezetét. A legtipikusabb és talán
leggyakoribb példája a hegesztés.
257
Alkalomszerű tűzveszélyes
tevékenység szabályai





Nem elég, ha a tevékenység végzésének szabályait,
feltételeit előzetesen meghatározzuk, azt – a jogi,
kártérítési felelősség miatt – írásban kell rögzítenünk
abban az esetben, ha nem a saját tulajdonú
létesítményben, épületben, szabadtéren végzünk
ilyen munkát.
A szabályok, feltételek megállapítása a munkát
elrendelő feladata.
A munkát végző a tevékenység helye szerinti
illetékessel köteles egyeztetni
Az illetékes az engedélyben foglaltakat kiegészítheti.
Ha a végzett tevékenység tűzvédelmi szakvizsgához
kötött, akkor az érvényes tűzvédelmi szakvizsgát is be
kell mutatni.