Transcript NTP Huszita szekérvár

A huszita típusú
szekérvár megjelenése a
magyar hadrendben
A régi-új fegyvernem
• A szekér használata harci
cselekményekhez nem újdonság
(magyar hadrendben sem – lásd: Muhi)
• XIV. sz. második felében újfajta
használat:
– CSAPATSZÁLLÍTÓ JÁRMŰ: strassbourgi
krónika – 1332  „wagenreiter”
– ELŐRETOLT ÜTEGÁLLÁSOK: flamand
hadseregek –’ribeaudequin’
• Jan Žižka z Trocnova
• tűzfegyver + mállhás- (sószállító-) szekér
= huszita típusú hadiszekér
Átültetés a magyar hadrendbe
• Háború a cseh trónért 1438-ban
• Albert és Kázmér is használta – „tüzérpárbaj”
Tabor alatt
• Hunyadi János itt látta ,mit tud az eszköz
 Próbálta bevetni a déli hadszíntéren
• Nem biztos, hogy ekkor, de az első sikerek
közvetlenül ez után  Şehabeddin ellen 1442ben
1442
• Şehábeddin hadjárata 1442-ben
• Elsődleges cél: a majdani felvonulási terület
károsítása
• Hunyadinak ekkor már voltak szekerei
• Mindkét fél nagyon óvatos
• Csata a Ialomiţa felső folyásánál
„Hosszú” hadjárat (1443)
•
•
•
•
•
•
•
Hunyadi sikereinek visszhangja külföldön
„keresztes hadjárat” megszervezése
Cseh vezérek: Jan Čapek, Jenik z Mečkova
Szemtanúk szerint 600 hadiszekér
Sikertelen áttörési kísérlet a Zlatica-hágónál
Szervezett visszavonulás iskolapéldája
Fősereg visszavonulása hadiszekerek fedezete mellett
Az 1444-es hadjárat
• Előző évi hadjárat megismétlése
• Szekerek szerepe hasonló az előző évben
játszottakhoz
• Csata Várnánál
• Szorult helyzet – szekerek másodlagos szerepe
• Ulászló meggondolatlan rohama
• Szekerek zárt alakzatba – de már késő
A várnai csata
A szekérvár további szerepe
• A magyar hadrend részét képezte még nagyon
sokáig – legalább a XV. sz. végéig
• Hunyadi is sokszor használta még: pl. Rigómező
• Az eszköz sok más ország hadművészetére is
hatást gyakorolt
 második rigómezei csata: már Murad is
használta
 két huszita típusú szekérvár nézett szembe
egymással
Köszönöm a figyelmet!