Transcript 1.szám - Eszterházy Károly Főiskola
Slide 1
Slide 2
Tartalomjegyzék
(Kattintson a cikk címére!)
A tavasz 17 pillanata
Cenzúrázott Internet
Internet Explorer 9
Windows Mobile 7
TÁMOP – AVIR helyzetjelentés II
Minőségi megújulás
Papírmentes Iroda
Skydrive
Nem „csak” informatika
Líceum felújítás – kicsit más szemmel
A „Főiskola agya”
Csupasz windows
Tömeges malackodás
Humorzsák
Következő Tartalomjegyzék
dia
Slide 3
A tavasz 17 pillanata
A korombeliek emlékezhetnek a filmsorozatra, amelynek alapja egy
valós, háborús kémtörténet volt, illetve annak főhősére, a 2009–ben
elhunyt Vjacseszlav Tyihonov által megformált Stirlitz-re,
a KGB ügynökére. A film az orosz lakosság körében a mai
napig hatalmas népszerűségnek örvend. Az első televíziós
vetítéskor elnéptelenedtek a moszkvai utcák, az áramfogyasztás megnőtt, minden más megszűnt, hisz a bűnözőktől Leonyid Brezsnyevig mindenki a képernyők előtt ült.
A népnek új hőse született.
Néha visszasírjuk a fekete - fehér TV-t és a hétfői adásszünetet, hiszen
hiába a szigorú médiatörvény, a csapból is az erőszak folyik és a
hollywoodi sztárrendezőket meghazudtoló katasztrófa beszámolók.
Túléltük a telet a Líceum hideg falai között, tanúi lehettünk, ahogyan az
álcaháló lebontásával, mint hóvirág bújt elő régi-új pompájában
intézményünk főépülete.
Míg az előző számunk az Apple, úgy jelen hírlevelünk a Microsoft világa
körül forog, nem titkolt katalizátor szerepet betöltvén e technológia
kihasználására. Természetesen nem maradhatnak el pályázati
beszámolóink és egyéb kitekintéseink az informatika világába. Áprilisi
számunk teret ad kollégáim számára, hogy kiírják magukból a költözéssel
járó lelki traumájukat és egy sikeres csoportterápia történetét.
16 óra 35 perc. Stirlitz kilépett a Gestapo épületéből. „Daszvidanyja”,
vetette oda az őrnek.
Stirlitz rögtön tudta, hogy hibázott.
Soós Tamás
„Ahhoz, hogy meglásd a
tavaszt, ha tényleg látni
akarod, előbb túl kell
élned a telet.”
Rumer Godden
Slide 4
Cenzúrázott Internet
Az internet terjedése egyre nagyobb veszélyt jelent azon kormányokra
vagy diktátorokra, akik szeretik kordában tartani az alattvalóikat, illetve tudni
szeretnék, hogy miket láthatnak, és miket mondhatnak az interneten. A
közelmúlt egyik legnagyobb blokádja világított rá ezen tendenciára, amely
korántsem egyedi. Szakértők szerint ugyanis az egyiptomi blokád számít az
internet történetének eddigi legnagyobb korlátozásának, miután az
internetforgalom 97 százaléka eltűnt. Az internetszolgáltatókat ugyanis a
kormány a teljes internet lekapcsolására szólította fel, amelyet a szolgáltatók
végre is hajtottak. Annál is inkább nagymérvű volt a leállás, hiszen a közel 80
millió lakosú Egyiptomban a lakosság több mint negyede használja
rendszeresen vagy alkalomszerűen az internetet. Az internethasználók 23 milliós
száma a lakosság számához viszonyítva nem olyan kiemelkedő, de
Magyarországhoz viszonyítva hihetetlen számok. Ezen korlátozásokkal
próbálták megszüntetni a három évtizede hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök
és kormánya elleni tiltakozási hullámot, mint már tudjuk sikertelenül. Az internet
korlátozására számos példa volt már más országokban is, de legtöbb esetben
csak bizonyos oldalak elérését korlátozzák és nem a teljes internetelérést teszik
lehetetlenné. Az ellenállások szervezése szempontjából kiemelten tiltólistán
szoktak szerepelni a különböző közösségi oldalak például a 600 millió
felhasználóval rendelkező Facebook és a 175 milliós táborral rendelkező Twitter.
Az emberi találékonyság azonban hatalmas és volt olyan egyiptomi
rádiós, aki morzejelekkel kommunikált az internetes közösségekkel, akik
közzétették a tudósításokat. Később a kormány már „csak” az IP-címek alapján
blokkolta a külföldi oldalakat, ezért az egyiptomi bloggerek proxy-szervereken
keresztül érték el a blogszolgáltatókat és így posztoltak. De külföldi segítség is
érkezett, hiszen az NDF francia internetszolgáltató betárcsázós szolgáltatást
indított, mellyel szintén lehetővé vált az internet elérése azok számára, akik
hívhattak külföldi számokat az országból. Közben a szolgáltatók már próbálják
kárpótolni a felhasználókat, hiszen a négy legnagyobb szolgáltató félhavi díjat
elenged a szolgáltatás-kimaradás miatt.
Slide 5
Cenzúrázott Internet
De jó néhány országban általánosnak tekinthetők az internet használatát
korlátozó lépések, a Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontières, RSF)
párizsi szervezet ugyanis évente kiadja azon országok listáját, amelyek szeretik
korlátozni a lakosság internethasználatát.
Ezen a listán a 2009-es évben még csak 30 ország szerepelt, de az idén
kiadott és tavalyi állapotokat tükröző listában már 60 ország szerepel. Ezen
országok lehet, hogy csak bizonyos oldalak elérését korlátozzák, de van olyan
ország is, ahol egyenesen büntetendő a világhálóhoz való csatlakozás. Az RSF
szerint Burma, Egyiptom, Észak-Korea, Irán, Kína, Kuba, Szaúd-Arábia, Szíria,
Tunézia, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnám lép fel legkeményebben az
internetezők ellen, és ezek között négyben – Burmában, Észak-Koreában,
Kubában és Türkmenisztánban – a hatalom mindenre elszántan, technikai és
pénzügyi eszközökkel is igyekszik korlátozni az internetezést. Ez utóbbi négy
országokban a világháló gyakorlatilag nem elérhető. Még a demokratikus
berendezkedésű országok között is akad, amely korlátozza a szólásszabadságot:
Ausztrália, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia is fontolgatja, hogy a
gyermekpornográfia elleni harc vagy a szerzői jogok védelmének ürügyén
tartalomelérést korlátozó intézkedéseket, szűrőrendszereket vezet be.
Az RSF által eddig is megfigyelt, cenzúragyanús Belarusz, Egyesült
Arab Emirátusok és Thaiföld mellé idén odakerült Oroszország és Törökország
is. Az előbbi bloggerek letartóztatása és a rendszer által szélsőségesnek titulált
szájtok blokkolása miatt, az utóbbi azért, mert szájtok ezreihez tiltja a
hozzáférést. Törökországban tabunak számít a legtöbb olyan oldal, amely Kemal
Atatürköt vagy a hadsereget bírálja, vagy az etnikai kisebbségek ügyét
tárgyalja, vagy sérti a nemzet méltóságát – írja a jelentés.
Slide 6
Cenzúrázott Internet
Észak-Korea
Az ország lakóinak nagy része az internetnek még a létezéséről sem tud,
írja az RSF. Létezik ugyan egy limitált intranet, amelyet a politikai elit használ
saját szórakoztatására és az eszme terjesztésére, de a világhálóhoz csak a
kiváltságosok és külföldi diplomaták férnek hozzá. A nemzeti intraneten
tulajdonképpen az ország három nagy könyvtárát lehet elérni, de ezekhez is
csak professzorok, üzletemberek és különleges engedéllyel rendelkező
közalkalmazottak férnek hozzá. Az ország összesen 30 IP-címmel rendelkezik,
de ezeket nem használják.
Kína
Kínában ülnek rács mögött a legtöbben, összesen 72-en azért, mert rosszat
szóltak az interneten. Az országban működő előcenzúrázott, a hatalomnak nem
tetsző tartalomtól megfosztott intranetet csak „Chinternetnek” nevezik. Azt a
netezőt, aki nem latin betűket, hanem kínai karaktereket használ a szörfözéshez,
automatikusan erre az intranetre irányítják, és nem is kapcsolódik az általunk
internetként ismert hálózathoz. A cenzorok sokszor utasításban kapják meg,
milyen keresési találatokat kell elérhetetlenné tenniük. Örvendetes viszont,
hogy a Zöld Gát Gyermekvédő Programot, amely „káros” információk mellett
politikai és vallási jellegű oldalakat is blokkol, a kormány eredeti terveivel
ellentétben egyelőre nem kötelező minden egyes Kínában eladott számítógépre
telepíteni.
Slide 7
Cenzúrázott Internet
Kuba
Kubában mintha nem is lenne internet: a havi átlagkereset 20 amerikai
dollárnyi, a belső intranethez való hozzáférés 1,6 dollárnyi pesónak felel meg,
míg az igazi internetre elméletileg 5,4-6,8 dollárba kerül az előfizetés – ez olyan,
mintha Magyarországon havonta 30-40.000 forintba kerülne az internetezés.
Kubában ráadásul a szállodák falain kívül csak a kiváltságosok férhetnek hozzá
a világhálóhoz. Az RSF szerint a kubai intranet lényegében egy enciklopédiából
és néhány hivatalos kiadvány, például a Granma szájtjából áll. Létezik vagy 150,
az országgal foglalkozó blog, de ezek szerzői jórészt saját nevükön posztolnak,
és nem foglalkoznak politikával. A blogszerzőség a gyakorlatban úgy zajlik,
hogy a bloggerek otthon megírják a posztokat, USB-meghajtókra írják őket,
majd egy szállodából e-mailben elküldik külföldi ismerősüknek, aki feltölti őket
a blogra.
Szaúd-Arábia
A Közel-Kelet legnagyobb arab országa nem aprózza el a cenzúrát,
összesen 400 000 weboldalt blokkol, amelyeknek állítólag 93%-a pornó. Ha a
szemfüles netező tiltott tartalomra lel a neten, maga is kérheti a cenzúrát, ilyen
kérelemből állítólag naponta 700-1000 érkezik a hatóságokhoz. Tavaly április óta
a netkávézókat rejtett kamerákkal kell megfigyelni, és a tulajdonosoknak le kell
adniuk a netezők nevét, illetve az általuk meglátogatott szájtok listáját. SzaúdArábiában a terrorizmust támogató webszájtok fenntartásáért 10, pornóért 5 év
börtön jár, és ugyanennyi büntetést kapnak azok is, akik az ország vallásos vagy
társadalmi értékeit kétségbe vonják. A közel-keleti hírekkel foglalkozó fórumot,
a newarabia.org-ot teljes egészében blokkolják, a blogger.com-on lévő
blogokról vagy a Twitter-posztokról esetenként döntenek.
Slide 8
Cenzúrázott Internet
Türkmenisztán
A legendás Türkménbasi országában 2008-ig nem is lehetett
magánszemélynek internetkapcsolata. Ehhez képest óriási előrelépés, hogy az
5,3 milliós ország 13 200 háztartásába be van vezetve az internet, ami összesen
127 ezer felhasználót jelent. A sebesség is sokat javult, egy e-mail megnyitása
most csak perceket vesz igénybe, míg 2008-ban még fél óra is eltelt a
művelettel. A kevés, főképp Asgabatban működő netkávézó előtt már nem
őrködnek elrettentési célzattal rendőrök, mint régebben, de a titkosrendőrség
még mindig szokott razziázni, és volt már, hogy le is tartóztatott egy netezőt tiltott
szájtlátogatás miatt. A kiváltságos üzletembereken és a külföldi diplomatákon
kívül az átlagemberek csak az internet cenzúrázott változatához, a
TurkmenNethez férnek hozzá, a YouTube és a regionális hírszájtok nem
működnek, a Facebook egyelőre igen.
Mindezek tekintetében egyre fontosabbá válik kérdés, hogy kell-e és ha
igen miként korlátozni az internetforgalmat. Hiszen a bűnözés visszaszorítása
érdekében sokan állnak a szigorítások mellett, de a megszorítások felvetnek
igen komoly kérdéseket a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás
témakörében. De örvendetes hír például, hogy nemrégiben az Europol (Európai
Unió központi bűnügyi rendőrségi szervezete) 30 országra kiterjedő nyomozása
során gyerekeket mentett meg, akik pedofília veszélyének voltak kitéve. A cikk
írásakor az érintett országokban már több mint 180 letartóztatás történt. Ezek
fényében a kedves olvasóra bízom, hogy mérlegelje vajon szükségesek-e
megszorítások és adott esetekben fokozott ellenőrzés az internet használata
kapcsán. Hiszen az éremnek két oldala van, áldás vagy átok az elektronikus
szupersztráda?
Forrás: www.index.hu
Varga Zoltán
Slide 9
Internet Explorer 9
Március 15-én megjelent az Internet Explorer 9-es verziója. 2001-ben
jelent meg a 6-os verzió, ami pár évig a csúcson volt, mert igazi vetélytársat a
Netscape kiszorításával nem talált. A cég rá is ült a babérjaira, így nem nagyon
fejlesztette tovább. 2005-ben megjelent a Firefox, ami sebességben és
biztonságban is leelőzte az IE -t. A 7-es és a 8-as IE sebességben nagyon
lemaradt a vetélytársaktól, ami 2008-ban egy versenyzővel bővült a Google
Chrome személyében (ez volt az egyetlen böngésző amelyet a HACK
konferencián nem sikerült feltörniük a próbálkozóknak). Mára a
http://www.rankings.hu/ információi alapján a Firefox a legelterjedtebb. A
Microsoft megpróbálja a 9-es verzióval megállítani fokozatos térvesztését a
böngészők piacán. Nézzük, melyek a főbb újdonságok:
• A böngésző kinézete teljesen megújult, sokkal letisztultabb lett (a Chromehoz hasonló). Az ablak kerete karcsúbb lett, így több hely marad a weboldal
megjelenítésének.
• Sebességben nagyon sokat javult. Egyrészt az új Chakra névre keresztelt
Javascript motor nagyon gyorsra sikerült, és a multimédiás elemek
megjelenítéséhez igénybe tudja venni a grafikus processzort is. Csökkent a
memóriahasználat. Érezhetően gyorsabban fut általános használat során.
• A biztonság területén is sikerült előrelépni. 2010-ben már az Explorerben
volt a legkevesebb sérülékenység. A 9-es verzióba belekerült az ActiveXszűrés, a Tartománykiemelés (megjeleníti a webhely valódi címét), valamint
a Smartscreen szűrés az adathalászat ellen. A követésvédelem
megakadályozza, hogy harmadik félnek továbbítson adatokat.
• Számomra az egyik legnagyobb hiányosság a letöltéskezelő hiánya volt,
szerencsére a 9-es verzió már ezt is tartalmazza!
• Támogatja a legújabb modern webes szabványokat (CSS3, HTML5, SVG, ICC
, DOM L2 és L3, ECMAScript5).
• Ami rossz hír, hogy Windows XP-re nem kerül kiadásra, csak Vistára és Win
7-re elérhető.
Slide 10
Internet Explorer 9
Úgy néz ki, hogy a Microsoftnak sikerült előrelépnie, befognia, illetve
némely területen megelőznie a vetélytársait. Mindezt jelzi, hogy már több mint
negyvenmilliószor töltötték le az előzetes béta és release candidate verziót. Az
én tetszésemet is megnyerte, bátran ajánlom használatát.
A Microsoft két oldallal kedveskedik azoknak, akik letöltötték az új
böngészőjüket. Az egyik a mese.tv HTML5-re optimalizált változata
(http://ie9.mese.tv ), a másik az Alexandra 100 könyv című szintén HTML5-ös
oldala (http://100konyv.alexandra.hu/ie9/index.html ), ahol többek között
Gárdonyi, Jókai, Kosztolányi, Móricz műveit találjuk meg. Mindkét oldal
kihasználja az IE 9 új, innovatív tulajdonságait.
A program letölthető az alábbi linken: http://href.hu/x/etw7
Burkus Zsolt
Slide 11
Windows Mobile 7 – út a felemelkedéshez?
A Windows Mobile platform jelentős változások elé néz: új ötletek, új
irányelvek és új technológiák. Lássuk, mivel nyújt többet elődeinél a Windows
Mobile 7-es kiadása.
A módosítások középpontjában a jó kezelhetőség, azon belül is az
érintőképernyő minél teljesebb kihasználása állt. Annyit érdemes előre
leszögezni, hogy az iPhone és annak operációs rendszere, a Mac OS X mobil
verziója nagy hatást gyakorolt a Microsoft fejlesztőire is. Ennek ékes bizonyítéka,
hogy a Windows Mobile 7 a hagyományos (single-touch) érintőképernyők
mellett már támogatja a multi-touch rendszerű (azaz több érintési pont szimultán
érzékelésre alkalmas) érintőképernyőket, amely számos ügyes, de legfőképpen
látványos grafikus funkcióval gazdagítja a kezelői felületet. Mindemellett a
Microsoft sok tekintetben továbbviszi az elgondolást.
A dinamikus nagyítási funkció óriási segítség lehet böngészésnél és
virtuális szövegbevitelnél. Ha egy weblapon egy hivatkozásra kattintunk és rajta
tartjuk az ujjunkat/ceruzát, az adott terület kinagyított képe jelenik meg egy kis
négyzetben. Szövegbevitel esetében hasonló segítséget kapunk, ahol a
lenyomni kívánt virtuális billentyű képe kerül kinagyításra.
A WM6-ban és elődeiben a statikus nagyítási funkció igen korlátozott volt
és csak egyes betűméretekre terjedt ki (pl.: a Mai nap nézeten). Nem úgy a
WM7-ben, ahol arányosan nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük a kezelői felület
minden elemét, kedvünk szerint. Általánosságban elmondható a WM7 GUI-ról,
hogy a Windows Vista hatásának köszönhetően nagy szerepet kapnak az átlátszó
elemek (ez esetben ennek gyakorlati oka is van). A gazdag színvilág és persze
az elmaradhatatlan csillogás, továbbá a WM7 felületi struktúrája kevésbé kötött.
A kétgombos navigáció és a címsor megmaradt, de a Start menü a
képernyő aljára költözött. A Windows Mobile 7 természetesen számos olyan
újítást is rejt, amely közvetlenül nem függ össze a kezelhetőséggel, inkább a
funkcionalitást javítja és bővíti.
Slide 12
Windows Mobile 7 – út a felemelkedéshez?
Itt érdemes megemlíteni a teljesen átdolgozott Windows Media Player-t,
a vadonatúj képnézegetőt, és az immár többablakos böngészésre is alkalmas
Internet Explorer Mobile-t. Új keletű és igen kreatív ötlet a kamerás
mozgásérzékelő, amely azon az elven alapul, hogy a beépített kamera által
szolgáltatott képet elemezve, bonyolult algoritmusok segítségével értékeli ki a
rendszer a készülék helyzetét, mozgásának irányát és sebességét. Előnye, hogy
nem igényel további hardvert (giroszkóp vagy gyorsulásmérő) és számos ügyes
funkció megvalósítására ad lehetőséget. Ne feledkezzünk meg azonban arról,
hogy a kamera folyamatos működtetése az akkumulátor üzemidejét igen
hátrányosan befolyásolja.
Mindezek után a címben szereplő kérdésre egyértelmű választ adhatunk:
a Windows Mobile 7 valódi mérföldkő lehet a Microsoft mobil operációs
rendszereinek történetében, és minden esélye megvan rá, hogy új
felhasználókat csábítson el.
Varga Tamás
Slide 13
TÁMOP – AVIR helyzetjelentés II.
Az Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) fejlesztése új
állomáshoz érkezett. A TÁMOP 4.1.1. pályázat mellékletében szereplő
követelményeknek megfelelve, elkészült a Főiskola vezetői rendszerének
megjelenítő felületét jelentő VIR portál. Egyelőre a tesztrendszer érhető el, az
éles üzem várhatóan nyáron indul. Addig is folyamatosan kerülnek fel újabb
kimutatások és fejlesztések az oldalra.
Az intézményi vezetői rendszer kialakításának egyik kiemelt célja az
intézmény vezetőinek információkkal való kiszolgálása. Jelenleg az ehhez
legmegfelelőbb riportok és kimutatások kiválasztása, valamint a
forrásrendszerekből átkerülő adatok ellenőrzése folyik. Ezzel párhuzamosan sor
kerül az adattárral kapcsolatos fogalmak definiálására. A fogalomdefiníciók
folyamatosan pontosodnak, a hozzáadott közösségi tudás eredményeképpen
nyerik el végső formájukat.
A témával kapcsolatos legfrissebb információk a következő címen
találhatók: http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir .
Ha elvesztünk esetleg a fogalmak erdejében, vagy csak egy jól használható
térképszolgáltatásra lenne szükségünk, akkor érdemes ellátogatnunk a
következő oldalra : http://www.bing.com/maps/ . Egyes funkcióihoz szükséges,
hogy a Silverlight telepítve legyen számítógépünkre.
Márföldi Endre
Slide 14
Minőségi megújulás
Az igen látványosan megújuló Líceum mellett szinte eltörpülnek azok a
változások, amelyek ezzel párhuzamosan zajlanak. Persze ez természetes, hiszen
amíg az állványzat, a hiányos tető, a kibontott falak, a felszedett járólapok
látványa egyértelmű üzenet, addig a háttérben, szép csendben folyó
változásokról alig tud néhány bennfentesen kívül valaki. A főiskola
minőségirányítási rendszerének Interneten elérhető oldala épp egy ilyen
láthatatlan átalakuláson megy keresztül. Ez egy időszerű és szükséges folyamat,
mert a régi oldal statikus tartalma miatt korlátozott lehetőségekkel rendelkezett,
szemben az új rendszerrel, amely felhasználóbarát felületet nyújt, emellett
pedig a bővítése is egyszerűbben kivitelezhető. A szabadszavas keresőnek hála
gyorsan célt ér az érdeklődő, illetve a hiperhivatkozásoknak köszönhetően
könnyen el lehet jutni a kívánt dokumentumhoz. Annak tudatában, hogy több
mint két ezer oldalnyi dokumentumról van szó, ez igen kívánatos. A rendszer
már működik, az adatok áttöltése folyamatban van. Ízelítőnek következzen
néhány kép.
Vámosi Zsolt
Slide 15
Papírmentes iroda?
2010 végén a Szenátus elfogadta a Főiskola új Iratkezelési Szabályzatát.
Ennek értelmében a 2011. év elejétől az iratok nyilvántartására, iktatására az
EKF a Poszeidon Ügyviteli és Iktatási rendszert használja.
Az iktatási rendszert fejlesztő SDA Informatika ZRt. munkatársai még
2010-ben oktatást tartottak a Poszeidon használatáról az iratkezeléssel
foglalkozó ügyintézők részére. 2011 első munkahetében – az éles indulás
kezdetén – személyesen is itt jártak, és több szervezeti egységnél is segítettek
megtenni a kezdeti lépéseket. Az indulás ugyan nem volt zökkenőmentes, de
nem lehet mindenért a külső felet okolni. Részünkről is voltak hiányosságok,
amelyeket csak az utolsó pillanatban javítottunk, és részükről is volt még
utólagos korrekció.
A felhasználók részéről kezdetben nagyon sokan voltak, akik nem tudták,
hogy mit is kezdjenek a Poszeidonnal, hol is kezdjék az iratkezelést. Mára
azonban már szinte mindenütt rutinosan kezelik a programot. Mint minden
újdonság megismeréséhez és kitanulásához úgy ehhez is idő kell. Kinek több,
kinek kevesebb, de az biztos, hogy érdemes rászánni az időt, mert a megszerzett
ismeretekkel később nem csak a mindennapi munkák elvégzése válik
gyorsabbá, hanem a már iktatott anyagokban is gyorsabban vissza tudjuk majd
keresni a fontos adatokat. Erre pedig minden bizonnyal nagy szükség lesz,
hiszen az elektronikus iratkezelésnek épp ez lenne az egyik fontos ismérve,
hogy a keresés művelete gyorsabb és egyszerűbb legyen, mint a papír alapú
iratok között.
Azok, akik rendszeresen használják a Poszeidont, szerencsére már nem
(csak) az ismeretlen újdonsággal járó nyűgöt látják benne, hanem a program
szépségeit is. Sajnos azonban egy-két olyan problémával is szembesülhetnek,
amelyeknek a megoldása meghaladja a felhasználók képességeit és
feladatkörét.
Slide 16
Papírmentes iroda?
Sokan úgy gondoltuk, hogy az elektronikus iratkezelés bevezetésével
egy fontos lépést teszünk majd a gyorsabb ügyintézés és a papírmentes iroda
irányába. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ezen célok eléréséért még
dolgoznunk kell. A Poszeidon használata – a betanulás korai szakaszában –
egyelőre inkább bonyolította az ügyintézést és papírból sem használtunk
kevesebbet. Aggodalomra azonban semmi ok: egy olyan rendszer van a
kezünkben, amely más intézményekben már bizonyított. Ne az lebegjen a fejünk
felett, hogy ezt az egészet mások zúdították a nyakunkba, hiszen mindez a
fejlődésünket szolgálja. Mi pedig bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk
alkalmazkodni a helyzethez. A kezdeti akadályokat sikerrel vettük, így
bizakodva tekinthetünk a jövőbe.
Juhász Zoltán
Slide 17
Skydrive
Sokszor előfordul, hogy idegen helyen, idegen gép előtt kellene
elérnünk fájlainkat, dokumentumainkat, ráadásul esetleg szerkeszteni is kellene
ezeket. Erre nyújt megoldást a Microsoft SkyDrive szolgáltatása, amely a
http://skydrive.live.com címen érhető el. 25 GB online tárhelyet biztosít, a
használatához pedig csak Windows Live ID kell (ezt használja az MSN is).
A SkyDrive egyszerűen kezelhető, magyar nyelven is elérhető.
Állományainkat egyszerűen fel tudjuk tölteni, mappákba rendszerezni.
Az Office fül alatt lehet elérni a web-es Office alkalmazásokat (böngésző alatt
futó), mégpedig a Word-ot, Excel-t, PowerPoint-ot és a OneNote-t.
Természetesen ezek nem tudnak annyit, mint a teljes Office 2010, de az
alapvető dolgokat meg tudjuk velük csinálni. Ez a lehetőség akkor igazán
hasznos, ha épp olyan idegen gépen dolgozunk, ahol nincs az Office
programcsomag telepítve.
A dokumentumainkat meg tudjuk osztani! Beállíthatjuk, hogy a
Messengerben levő ismerőseink közül ki férhet hozzá, itt akár több személyt
vagy csoportot is hozzáadhatunk. Megadhatjuk még a szerkesztőt, illetve csak
olvasásra vonatkozó jogot is adhatunk.
Fényképeinket is feltölthetjük, albumokba rendezhetjük, sőt meg tudjuk
osztani ezeket különböző közösségi oldalakon.
Ha fontos dokumentumot töltünk föl, akkor nagyon figyeljünk oda, hogy
kinek adunk hozzáférést. Persze a legfontosabb kellően biztonságos jelszóval
levédeni a Windows Live fiókunkat, mert ha feltörik, akkor kitalálják a
jelszavunkat, miáltal hozzáférhetnek az állományainkhoz! Éppen ezért nem
ajánlom a legféltettebb, legtitkosabb fájljainkat feltölteni. Fényképeink, egyéb
dokumentumainknak azonban tökéletes megoldás, ha biztonsági másolatot
szeretnénk róluk csinálni.
B. ZS
Slide 18
Nem ,,csak” informatika!
A világ körülöttünk elműszakiasodott. Ehhez a technikai civilizációhoz a
mi viszonyunk is ambivalens. Kényelmesebbé tette életünket és a jólét, amit
számos helyen teremtett, vonzó, ezzel együtt azonban ökológiai katasztrófát
felidéző, önpusztító. Ki kell találnunk a technikát fetisizáló civilizációnk
labirintusából anélkül, hogy géprombolókká és irracionalizmusok rabjává
válnánk. Nem behódolni kell előtte – ez öngyilkos magatartás lenne –, hanem a
humánum erejével és egy elfogulatlan gondolkodás jegyében kell megkísérelni
átformálását. Ez csak úgy történhet meg, ha a racionális gondolkodás mellett az
intuitív gondolkodás is birtokába veszi, és segít megérteni, átélni szépségeit és
veszélyeit. Szemünk előtt gyakran köd van, látásunkat sok minden homályosítja,
de a széljárások váratlan erővel teremtenek távlatokat, átértékelik azokat a
dimenziókat, amelyeket eddig érzékeltünk. Egy organikus szemlélet
felerősítésére van szükség. A természetszennyezés nem ismer határokat, de az
ember belső elszennyeződése sem. Szemléletváltásra van szükség. Manapság
így vagy úgy minden bitekről szól. Beleivódik életünkbe a digitális technika,
nélkülözhetetlenné téve magát, az oktatásban és a mindennapi életünkbe
egyaránt. Ehhez kapcsolódva mutatnám meg egy nagy magyar munkásságát,
hisz városunkban látható egy nagyobb gyűjteménye, mégis kevesen ismerjük.
3D-s filmen elevenednek meg Kepes György alkotásai Egerben.
Kepes György úttörő szerepet betöltve haladta meg korát, és mai, digitális
világunkban is tud újat nyújtani.
Sokat idézett elméletében, az új világkép – amelyet nagyban befolyásol a
tudomány – megértéséhez „egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával,
a festő szemével és a költő szívével”.
Slide 19
Nem ,,csak” informatika!
Kepes György (1906. október 4. – 2001. december 29.) Heves megyei
születésű művész: festő, tervező, képzőművészeti író. 1937-ben Chicagóba
költözött, ahol Moholy-Nagy Tervező Intézetének Fény-Szín részlegét vezette. A
Chicagói éveket 1944-ben foglalta össze a Language of Vision (A látás nyelve)
című munkájában.
1946-ban a vizuális tervezés professzora lett az amerikai Cambridge-i MIT
(Massachusetts Institute of Technology) Építőművészeti és Tervezői karán. Az
1980-as években kezdődnek meg hazai kiállításai. 1991-ben adományozza Eger
városának több mint 200 alkotását. Hagyatékának ez a jelentős része Egerben, a
Vitkovics Ház állandó kiállításán tekinthető meg.
A Kepes György Vizuális Központban a legmodernebb digitális,
technikai megoldásokat is felhasználva hozzák közelebb az érdeklődőkhöz a
világhírű képzőművész alkotásait (fotógrammok, fotók, rajzok, tervek,
publikációk, olajfestmények, stb.). A 3D-s technikával készült film újszerű
módon közelít Kepes világához, és teszi érthetővé a kortárs alkotásokat.
Egy egri animátor csapat, a GreenZero Kft. (Magyar Ádám, Magyar
Dániel) készítette azt a 20 perces háromdimenziós filmet, amelyet az öt elemből
álló programsorozat összefoglalásaként vetítenek a látogatóknak. A filmben
állóképek „átalakítása és megmozgatása” során keletkezik a háromdimenziós,
térhatású élmény.
Egy kis ízelítő: http://www.mheger.hu/3d.php
Látható még a kiállításon a Kepes György szellemében készült Elasztikus
járda parafrázis című fényművészeti alkotás. A járda több mint 8 méter hosszú,
amelyen a járókelők mozgása összefüggő fény- és hangjátékot hoz létre. Nem az
eredeti kepesi fotoelasztikus járda újrateremtéséről van szó, hiszen részletes
dokumentáció hiányában ez nem lehetséges. Az elv és a szándék egyezik meg
Kepes György elgondolásával, művészi hitvallásával.
Slide 20
Nem ,,csak” informatika!
A Kepes György Vizuális Központ állandó kiállításai mellett egyéb
kulturális tevékenységet is folytat.
A Vitkovics-ház felújított borházaiban, az itt kialakított kisgalériákban időszakos
kiállítások is helyet kapnak. Legutóbb Erdős Júliának, az Egri Eszterházy Károly
Főiskola egyik művésztanárának volt itt textil-kiállítása.
Múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak iskolai csoportoknak, a Kepes
Központ fennállása óta (1989) pedig minden évben szerveznek napközis és
vidéki alkotótáborokat.
Kepes György munkássága egyedülálló és szerteágazó, még a mai
ember szemével is újszerű, hiszen már a programozott fényfalaival beírta magát
a világ történelmébe!
A modern tudomány kiterjeszti az általánosítás lehetőségét; a közös
formulák révén eddig egymástól elzárt szférák léptek kapcsolatba egymással.
Ma azonban egyre nagyobb területek állnak át egy közös rendszerre, és
követnek egy közös célt. Egyre fontosabbá válik a formai rokonságok
tudatosítása, figyelmünket elszigetelt tények helyett egyre inkább a kölcsönös
összefüggésekre irányítjuk. Így — fejlődése során — a tudomány is közeledik a
művészet felé.Vagy talán fordítva? –
Mindenképp a világ új képe a művészetben és a tudományban!
Tamás Melinda
Slide 21
Líceum felújítás – kicsit más szemmel
Van egy épület, amely évszázadok óta egyet jelent az oktatással. Egy
épület, amelynek nyugodtan mondhatjuk, lelke van. Több ez, mint kövekből,
téglákból, betonból és fából álló elemek halmaza. Többet jelent ennél annak a
sok tízezer embernek, akik ide jártak éveken keresztül, hogy tudást
szerezzenek. S igen, még többet azoknak, akik benne dolgoztak, dolgoznak, élik
benne munkanapjaikat. Ezernyolcszázas, kilencszázas évek rajzain, fotóin
ugyanúgy ott van, mint a mai hétköznapokon, ünnepeken. Sokat jelent Egernek,
az országnak, Európának. 2011-ben olyan új funkciókkal és korszerűsítéssel vár
vissza mindenkit a Líceum, amelyre az elmúlt évtizedekben nem volt példa.
Mit jelent a megújulás? Új külső köntöst, korhű belső tereket, olyan – kívülről
nem látható – belső technológiai fejlődést, amely méltó lesz ahhoz, hogy ez az
épület a 21. században is – nem csak történelme miatt – állja az idő vasfogát. A
mélyföldszinttől a toronnyal bezárólag korszerűsítésre kerül sor a gépészettel és
villamossággal kapcsolatban, a külső-belső nyílászárók, valamint az informatikai
és biztonságtechnikai rendszerek tekintetében. Szinte minden teremben,
irodában megújul a világítástechnológia, a folyosókon új, modern és
biztonságos, vészvilágítással kombinált falikarok kerülnek elhelyezésre, a teljes
épületet lefedő tűzjelző és biztonsági kamerás-és riasztó rendszer kezdi meg
átadáskor működését. A Líceum keleti bejárata – hosszú évtizedek után – újra
teljes pompájában fogja fogadni a torony alatt érkezőket, mintegy második
bejáratként. A főbejárat is megújul, új porta és fogadópult kerül az aulába. Új
helyen lesz a ruhatár, a körfolyosókról eltűnnek a térelválasztó ajtók,
felfrissülnek a lépcsők, a falak, a kőkeretek, az ablakok és ajtók. A nagyelőadó is
új, kibővített funkcióval gazdagodik, egészen más irányt képviselve, mint eddig.
A torony is megújul, új közlekedési útvonalak nyílnak meg a felfelé
tartók előtt, új funkciójú terek kerülnek kialakításra. Az egyik legjelentősebb ide
kapcsolódó változás, hogy az 500-as szint épített födéme elbontásra kerül, így
újra teljes szépségében visszaáll a magas belterületű 400-as szint.
Slide 22
Líceum felújítás – kicsit más szemmel
A Líceum Televízió is elköltözik a második emeletről, hogy egy nagyobb,
sokkal modernebb térben folytassa működését – a mélyföldszinten. Itt, azaz a
mélyföldszinten összpontosul a 21. század, éles kontrasztot adva annak, hogyan
lehet egy több száz éves műemlék épületben technológiai innovációt
véghezvinni, megvalósítani. Az épület többi szintjén megszűnő géptermek
helyett
itt
kerülnek
kialakításra
az
újak, vegyes
számítógépes
munkakörnyezettel: MAC és PC konfigurációkkal. Ide költözik a szerverszobánk,
amely a legmodernebb feltételeket biztosítja a működéshez. A teljes wifi, és
mobiltelefon lefedettség, valamint az IP alapú telefonrendszer már csak a hab
azon a bizonyos tortán. Gondoljunk bele egy pillanatra, hogy közel 20 000
négyzetméteren mennyi kábel és vezeték szükséges ahhoz, hogy mindez
működjön. Nagyon komoly kihívás és feladat, előkészítő és kivitelezői munka
szükséges mindehhez. Úgy gondolom azonban, hogy mindenkit kárpótolni fog
az elmúlt hónapok kellemetlenségéért, ha visszaköltözik ezen falak közé. S
büszkén áll majd ez az épület a város központjában, megmutatva azt, hogy mire
képes az Eszterházy Károly Főiskola.
Nyeste Gábor
Slide 23
A Főiskola „agya”
A témában laikus kollégák – még akkor is, ha nem is tudják, hogy
pontosan hol is található és milyen funkciókat lát el – legalább egyszer az
életben már hallottak arról a helyiségről, amelyet az intézményi folklór is csak a
„Főiskola Agyának” hív. Ha ez a hallomás máshonnan pedig nem is, akkor pont
az ilyen szájhagyomány útján terjedő történetekből, mendemondákból
származhat. Nos, ezt a rejtélyes, titkokkal körbevont, legendákkal átszőtt helyet
is elérte az épület revitalizációjának szele, miszerint a munkálatok soron
következő lépésében „a szobát” meg kell szüntetni. Mivel a revitalizáció az
eredeti állapot helyreállítását akarja jelenteni, az egy szint kettéosztásából, a
nem túl távoli múltban született helyiségnek esélye sem volt a megmaradásra.
Az egyik szemünk sírt, a másik nevetett, hiszen az emlékek és legendák
miatt egyfajta ragaszkodást éreztünk, másrészt viszont a „szerverszoba” már
évekkel korábban kinőtte a helyiséget, így ezzel a lépéssel nem csak
veszítettünk, hanem nyertünk is. Gondoltuk. Azzal pedig mindenki tisztában volt,
hogy egy főiskola mit sem ér legendák, titkok és a misztikum nélkül, így
kézenfekvőnek tűnt, hogy helyreállítás során az alagsorban kialakított új
helyiségek között kapjon új helyet az „Agy”, a legenda pedig így tovább
élhessen.
És így élt-éldegélt tovább boldogan, amíg meg nem halt… Szólna a
történet vége, ha mindig minden ilyen egyszerű lenne, és ahogy ez most
természetesen esetünkben sem alakult így. Még ha az alagsorban található új
helyiség beköltözhető állapotban is lett volna, mikorra át kellett adni a régit,
akkor sem kerülhettek volna oda azok az eszközök, szerverek, amelyek eddig a
szerverszobában voltak megtalálhatók, valamint a soron következő informatikai
fejlesztés eszközei. Azok összes áramfelvételének ellátásához ugyanis az
áramszolgáltatónak – még ha nem is a paksi 1-es reaktort kellett volna
„ideszállítania” –, egy új, az egész egri belvárost ellátó nagyobb teljesítményű
trafóházat mindenképpen üzembe kellett volna helyeznie. Ez azonban még így
sem egyszerű eset, és úgy tűnik nyár előtt nincs is realitása.
Slide 24
A Főiskola „agya”
Szegény ember pedig vízzel főz, így bele kellett törődnünk, hogy a
szervereket, eszközöket ideiglenes helyre kell költöztetnünk (persze az
épületen belül), és az ideiglenes működés alatt nem teljes kapacitással kell
azokat üzemeltetnünk.
Bizonyára mindenki tudja, hogy az agyműtétek igen kockázatos
operációnak számítanak, az agy-transzplantáció pedig szinte lehetetlen. Nekünk
azonban úgy tűnik, a kisebb komplikációkat leszámítva, igenis sikerült a
lehetetlen. Ez év január 28.-án egy egész napos hálózati leállás közepette
kipucoltuk az egykori szerverszobát, valamint egy ideiglenes helyiséget, és az
egész infrastruktúrát átcipeltük a líceum második emeletén található 316-is
terembe. Ezzel nemcsak történelmet, hanem új nevet is írtunk, hiszen a kis
alapterületű szerverszobából immáron egy nagyobb szerverterem lett. Ez az
elnevezés pedig a következő, remélhetőleg nyári költözés után sem fog
megváltozni, hiszen az új, gyönyörű, boltíves alagsori helyiség sem kisebb, mint
a jelenlegi ideiglenes szerverterem. Természetesen, mint ahogy az összes
orvosi beavatkozást, így a mi transzplantációnkat is rengeteg, majdnem egy
egész hónapos előkészítő munka előzte meg. A végeredmény pedig önmagáért
beszél, hiszen ehhez a hírlevélhez is ezen az „ideiglenes informatikai
infrastruktúrán” keresztül fért hozzá a Kedves Olvasó. Nem igaz?
Harsáczki András
Slide 25
Csupasz windows
Eljött ez a nap is… a csupasz „windows” napja. Persze nemcsak az
ablakok maradtak ott teljesen csupaszon, hanem a termek, a falak, az ajtók is. Az
IK (fiatalkori nevén RIK) szülőhelyét magára hagytuk!
A Líceum átépítése abba a stádiumba jutott, hogy el kellett hagynunk
„szülőföldünket”, a munkások átvették a hatalmat a Toronyban is. Tudom, sokan
vannak az olvasók között is, akik szintén átélték a költözés nehéz pillanatait, de
egyrészt ők majd visszatérhetnek a felújított, modern, szép irodáikba (mi már
nem térünk vissza, az épület más részeiben kapunk helyet), másrészt nem
írhatták le véleményüket, érzéseiket a Hírlevélben, én viszont megtehetem!
Március első hetét határozták meg számunkra, hogy végleg elhagyjuk a
Torony általunk használt részét. Aki vette a bátorságot (és sok nagy levegőt! ),
és meglátogatott minket, tudhatja, hogy az eredeti építésű emeleteket
álmennyezetekkel választották szét, így két szintet, dupla teret lehetett használni.
Most visszaállítják az eredeti állapotokat, vagyis nagy belmagasságú kiállító
termek jönnek létre a tervek szerint, így megszűnnek az irodák, termek és az
eddig használt szerverszoba is elköltözött!
A két napig tartó pakolásban természetesen nemcsak mi, informatikusok
vettünk részt, hanem „szülőegységünk”, a Médiainformatika Intézet teljes
kollektívája is. A számítógépek, eszközök, bútorok elszállítása mellett jutott idő
emlékek felidézésére is. Főként azért, mert pakolás közben szinte mindenkinél
előkerültek olyan iratok, fényképek, tárgyak, amelyek valamilyen kedves
emléket juttattak eszünkbe (szinte hihetetlen, hogy a munkahelyén ilyen is lehet
az embernek! ).
A pakolás végeztével még utoljára összegyűltünk kicsit megemlékezni,
és a történetek felidézése mellett némi szomorúság is belengte hangulatunkat.
Jómagam, mint (R)IK alapító tag, 15 évig tekinthettem második otthonomnak a
Tornyot, de a „legrégibb” kollégák 28 évet húztak le e falak között!
Slide 26
Csupasz windows
Ami nekem hiányozni fog:
• 117 lépcsőfok… (ha jól emlékszem többször nekifutottam az elmúlt 15
évben, hogy megszámoljam, hány lépcsőfokon keresztül juthatok el az
irodámig, mert vagy elfelejtettem, vagy valahol belegabalyodtam a
számolásba ), és ez naponta legalább kétszer teljesítve, no erre a
továbbiakban nem lesz szükség, pedig a fizikai erőnlétnek is jót tett… (bár
ezt a focipályán a társaim soha nem erősítették meg valamiért! )
• a kilátás a székemben ülve… a magasból még a Várra is (majdnem)
letekintettem!
• a megszokott környezet, a szerverszoba közelsége (nem érzelmi alapon,
hanem fizikailag került messzebbre! )
Természetesen az új, modern, szép helyünkön is jól fogjuk érezni majd
magunkat, és az eddig megszokott színvonalon végezzük a munkánkat! Vagy
ahogy egyik kollégánk szokott fogalmazni, néha jó egy kis adatvesztés
(költözés), megújul tőle az ember!
Ennyi volt!
Kerecsendi András
Slide 27
Tömeges malackodás
Aki a cím alapján erotikus tartalommal bíró cikkre számit csalódni fog.
Persze lesz itt pőreség, sőt annál több is. A történet előzménye a korábbi
számokban megírt csapatépítő tréningek folytatása. Voltunk már gokartozni,
részt vettünk borkóstoláson, másztunk a fák koronái között egy szál kötélen,
illetve ide lehet sorolni a várban tartott esküvőt is. Valamint a felújítási
munkálatok miatt gyakran jön össze a csapat egy nagyobb egység
költöztetésénél. Viszont vér még nem folyt, esetleg felületi sérülések
formájában buggyant elő néha pár csepp. Tél derekán viszont mit lehetne
csinálni a téli sportokon kívül? A rutinosabbak már sejthetik: disznótor, amin
mindenki kiveszi részét a munkából, és a végén a saját kezünk által elkészített
finomságok elfogyasztásával zárhatjuk a napot. A gondolat mindenkinek
megtetszett, így egy különösen hideg februári reggelen nekivágtunk, hogy
kizavarjuk barlangjából, bocsánat óljából a jobb sorsra érdemes jószágot, és
közös erővel legyűrjük, majd feldolgozzuk. Az akcióra Mónosbélben került sor,
a helyiek nagy örömére, hisz nincs is üdítőbb a vidám informatikus csapat
lármájára ébredni. Annyira azért nem bíztak bennünk a háziak, mert előrelátóan
profi hentest is hívtak az operációhoz. Ez, mint később kiderült, igen hasznos
előrelátás volt, ami nagyban megkönnyítette az áldozat feldolgozását. Persze az
akciót meg kellett alapozni, erre a célra volt előkészítve a „fogó pálinka”, ami
később több néven is emlegetésre került, például amikor fordult a disznó,
fordult egy kört a pálinkás üveg kezelője is. A hangulatra nem is lehetett panasz,
így ki-ki vérmérséklete szerint vett részt, vagy bliccelte el a munkafolyamatokat.
Slide 28
Tömeges malackodás
Aki bírta a hideget és nem félt bepiszkítani a kezét, az igazán jól
szórakozott, ugyanis a házigazdák nem csak a hentesről, hanem a mentősről is
gondoskodtak, hiszen Zsolt egy személyben jelenítette meg a két szakma
mesterét. De a perzselésnél sem kellett aggódni, ugyanis hivatásos tűzoltó is
akadt a háziak csapatában. A munka során sok-sok történet hangzott el, hol igen
humoros, hol nagyon elgondolkodtató, tanulságos formában. Azt hiszem a
mellékelt képek önmagukért beszélnek, az bizonyos, hogy a vérszerződés
megkötése egy új szintre emeli a csapat életét. De nehéz is lesz felülszárnyalni
ezt az alkalmat, bár tavasszal mindenképpen meg fogjuk próbálni. Ezúton is
szeretnék a csapat nevében még egyszer köszönetet mondani Varga Zoli
családjának, hogy lehetővé tette számunkra a részvételt.
V.ZS
Slide 29
Humorzsák
Stirlitz viccek
Stirlitz benyit Müller irodájába. Egyenest odaáll Müller elé, és azt
mondja neki:
"Obergruppenführer, nem állna be a Szovjet hírszerzéshez? Jó a fizetés!"
Müller megdöbbenve mered Stirlitzre, aki folytatja:
"Bocsánat, nincs egy aszpirinje?"
Stirlitz tudta, hogy az emberek csak a beszélgetések végére emlékeznek.
Stirlitz lakása előtt öt fekete autó állt meg. Gestapósok szálltak ki
belőle, és becsengettek.
- Kit keresnek? - kérdezi egy hang az ajtó mögül.
- Stirlitzet.
- Nem vagyok itthon - válaszolta Stirlitz.
A gestapósok durván elkáromkodták magukat és távoztak. Immár két hete,
hogy Stirlitz ily módon az orránál fogva vezette a Gestapót.
Stirlitz megy az erdőben. Megreccsen a
bokor.
- Legközelebb nem hagyom otthon a
pisztolyomat - gondolta Stirlitz.
- Legközelebb? - gondolta a medve.
A tavasz utolsó pillanata...
- Letartóztatom - gondolta Müller.
- Lelövöm - gondolta Stirlitz.
- Csütörtök - gondolta a pisztoly.
Bormann hajnali három órakor durva
dörömbölésre ébredt. Amikor ajtót nyitott, egy
vattakabátba öltözött idegen férfit látott, sílécekkel
a lábán, ejtőernyővel a hátán.
- AZ ELEFÁNTOK ÉSZAKRA MENNEK!!! - mondta az
idegen nyomatékosan, erős orosz
akcentussal.
- Az elefántok elmennek a francba! - mondta
bosszúsan Bormann. - Stirlitz egy emelettel feljebb
lakik!
Slide 2
Tartalomjegyzék
(Kattintson a cikk címére!)
A tavasz 17 pillanata
Cenzúrázott Internet
Internet Explorer 9
Windows Mobile 7
TÁMOP – AVIR helyzetjelentés II
Minőségi megújulás
Papírmentes Iroda
Skydrive
Nem „csak” informatika
Líceum felújítás – kicsit más szemmel
A „Főiskola agya”
Csupasz windows
Tömeges malackodás
Humorzsák
Következő Tartalomjegyzék
dia
Slide 3
A tavasz 17 pillanata
A korombeliek emlékezhetnek a filmsorozatra, amelynek alapja egy
valós, háborús kémtörténet volt, illetve annak főhősére, a 2009–ben
elhunyt Vjacseszlav Tyihonov által megformált Stirlitz-re,
a KGB ügynökére. A film az orosz lakosság körében a mai
napig hatalmas népszerűségnek örvend. Az első televíziós
vetítéskor elnéptelenedtek a moszkvai utcák, az áramfogyasztás megnőtt, minden más megszűnt, hisz a bűnözőktől Leonyid Brezsnyevig mindenki a képernyők előtt ült.
A népnek új hőse született.
Néha visszasírjuk a fekete - fehér TV-t és a hétfői adásszünetet, hiszen
hiába a szigorú médiatörvény, a csapból is az erőszak folyik és a
hollywoodi sztárrendezőket meghazudtoló katasztrófa beszámolók.
Túléltük a telet a Líceum hideg falai között, tanúi lehettünk, ahogyan az
álcaháló lebontásával, mint hóvirág bújt elő régi-új pompájában
intézményünk főépülete.
Míg az előző számunk az Apple, úgy jelen hírlevelünk a Microsoft világa
körül forog, nem titkolt katalizátor szerepet betöltvén e technológia
kihasználására. Természetesen nem maradhatnak el pályázati
beszámolóink és egyéb kitekintéseink az informatika világába. Áprilisi
számunk teret ad kollégáim számára, hogy kiírják magukból a költözéssel
járó lelki traumájukat és egy sikeres csoportterápia történetét.
16 óra 35 perc. Stirlitz kilépett a Gestapo épületéből. „Daszvidanyja”,
vetette oda az őrnek.
Stirlitz rögtön tudta, hogy hibázott.
Soós Tamás
„Ahhoz, hogy meglásd a
tavaszt, ha tényleg látni
akarod, előbb túl kell
élned a telet.”
Rumer Godden
Slide 4
Cenzúrázott Internet
Az internet terjedése egyre nagyobb veszélyt jelent azon kormányokra
vagy diktátorokra, akik szeretik kordában tartani az alattvalóikat, illetve tudni
szeretnék, hogy miket láthatnak, és miket mondhatnak az interneten. A
közelmúlt egyik legnagyobb blokádja világított rá ezen tendenciára, amely
korántsem egyedi. Szakértők szerint ugyanis az egyiptomi blokád számít az
internet történetének eddigi legnagyobb korlátozásának, miután az
internetforgalom 97 százaléka eltűnt. Az internetszolgáltatókat ugyanis a
kormány a teljes internet lekapcsolására szólította fel, amelyet a szolgáltatók
végre is hajtottak. Annál is inkább nagymérvű volt a leállás, hiszen a közel 80
millió lakosú Egyiptomban a lakosság több mint negyede használja
rendszeresen vagy alkalomszerűen az internetet. Az internethasználók 23 milliós
száma a lakosság számához viszonyítva nem olyan kiemelkedő, de
Magyarországhoz viszonyítva hihetetlen számok. Ezen korlátozásokkal
próbálták megszüntetni a három évtizede hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök
és kormánya elleni tiltakozási hullámot, mint már tudjuk sikertelenül. Az internet
korlátozására számos példa volt már más országokban is, de legtöbb esetben
csak bizonyos oldalak elérését korlátozzák és nem a teljes internetelérést teszik
lehetetlenné. Az ellenállások szervezése szempontjából kiemelten tiltólistán
szoktak szerepelni a különböző közösségi oldalak például a 600 millió
felhasználóval rendelkező Facebook és a 175 milliós táborral rendelkező Twitter.
Az emberi találékonyság azonban hatalmas és volt olyan egyiptomi
rádiós, aki morzejelekkel kommunikált az internetes közösségekkel, akik
közzétették a tudósításokat. Később a kormány már „csak” az IP-címek alapján
blokkolta a külföldi oldalakat, ezért az egyiptomi bloggerek proxy-szervereken
keresztül érték el a blogszolgáltatókat és így posztoltak. De külföldi segítség is
érkezett, hiszen az NDF francia internetszolgáltató betárcsázós szolgáltatást
indított, mellyel szintén lehetővé vált az internet elérése azok számára, akik
hívhattak külföldi számokat az országból. Közben a szolgáltatók már próbálják
kárpótolni a felhasználókat, hiszen a négy legnagyobb szolgáltató félhavi díjat
elenged a szolgáltatás-kimaradás miatt.
Slide 5
Cenzúrázott Internet
De jó néhány országban általánosnak tekinthetők az internet használatát
korlátozó lépések, a Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontières, RSF)
párizsi szervezet ugyanis évente kiadja azon országok listáját, amelyek szeretik
korlátozni a lakosság internethasználatát.
Ezen a listán a 2009-es évben még csak 30 ország szerepelt, de az idén
kiadott és tavalyi állapotokat tükröző listában már 60 ország szerepel. Ezen
országok lehet, hogy csak bizonyos oldalak elérését korlátozzák, de van olyan
ország is, ahol egyenesen büntetendő a világhálóhoz való csatlakozás. Az RSF
szerint Burma, Egyiptom, Észak-Korea, Irán, Kína, Kuba, Szaúd-Arábia, Szíria,
Tunézia, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnám lép fel legkeményebben az
internetezők ellen, és ezek között négyben – Burmában, Észak-Koreában,
Kubában és Türkmenisztánban – a hatalom mindenre elszántan, technikai és
pénzügyi eszközökkel is igyekszik korlátozni az internetezést. Ez utóbbi négy
országokban a világháló gyakorlatilag nem elérhető. Még a demokratikus
berendezkedésű országok között is akad, amely korlátozza a szólásszabadságot:
Ausztrália, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia is fontolgatja, hogy a
gyermekpornográfia elleni harc vagy a szerzői jogok védelmének ürügyén
tartalomelérést korlátozó intézkedéseket, szűrőrendszereket vezet be.
Az RSF által eddig is megfigyelt, cenzúragyanús Belarusz, Egyesült
Arab Emirátusok és Thaiföld mellé idén odakerült Oroszország és Törökország
is. Az előbbi bloggerek letartóztatása és a rendszer által szélsőségesnek titulált
szájtok blokkolása miatt, az utóbbi azért, mert szájtok ezreihez tiltja a
hozzáférést. Törökországban tabunak számít a legtöbb olyan oldal, amely Kemal
Atatürköt vagy a hadsereget bírálja, vagy az etnikai kisebbségek ügyét
tárgyalja, vagy sérti a nemzet méltóságát – írja a jelentés.
Slide 6
Cenzúrázott Internet
Észak-Korea
Az ország lakóinak nagy része az internetnek még a létezéséről sem tud,
írja az RSF. Létezik ugyan egy limitált intranet, amelyet a politikai elit használ
saját szórakoztatására és az eszme terjesztésére, de a világhálóhoz csak a
kiváltságosok és külföldi diplomaták férnek hozzá. A nemzeti intraneten
tulajdonképpen az ország három nagy könyvtárát lehet elérni, de ezekhez is
csak professzorok, üzletemberek és különleges engedéllyel rendelkező
közalkalmazottak férnek hozzá. Az ország összesen 30 IP-címmel rendelkezik,
de ezeket nem használják.
Kína
Kínában ülnek rács mögött a legtöbben, összesen 72-en azért, mert rosszat
szóltak az interneten. Az országban működő előcenzúrázott, a hatalomnak nem
tetsző tartalomtól megfosztott intranetet csak „Chinternetnek” nevezik. Azt a
netezőt, aki nem latin betűket, hanem kínai karaktereket használ a szörfözéshez,
automatikusan erre az intranetre irányítják, és nem is kapcsolódik az általunk
internetként ismert hálózathoz. A cenzorok sokszor utasításban kapják meg,
milyen keresési találatokat kell elérhetetlenné tenniük. Örvendetes viszont,
hogy a Zöld Gát Gyermekvédő Programot, amely „káros” információk mellett
politikai és vallási jellegű oldalakat is blokkol, a kormány eredeti terveivel
ellentétben egyelőre nem kötelező minden egyes Kínában eladott számítógépre
telepíteni.
Slide 7
Cenzúrázott Internet
Kuba
Kubában mintha nem is lenne internet: a havi átlagkereset 20 amerikai
dollárnyi, a belső intranethez való hozzáférés 1,6 dollárnyi pesónak felel meg,
míg az igazi internetre elméletileg 5,4-6,8 dollárba kerül az előfizetés – ez olyan,
mintha Magyarországon havonta 30-40.000 forintba kerülne az internetezés.
Kubában ráadásul a szállodák falain kívül csak a kiváltságosok férhetnek hozzá
a világhálóhoz. Az RSF szerint a kubai intranet lényegében egy enciklopédiából
és néhány hivatalos kiadvány, például a Granma szájtjából áll. Létezik vagy 150,
az országgal foglalkozó blog, de ezek szerzői jórészt saját nevükön posztolnak,
és nem foglalkoznak politikával. A blogszerzőség a gyakorlatban úgy zajlik,
hogy a bloggerek otthon megírják a posztokat, USB-meghajtókra írják őket,
majd egy szállodából e-mailben elküldik külföldi ismerősüknek, aki feltölti őket
a blogra.
Szaúd-Arábia
A Közel-Kelet legnagyobb arab országa nem aprózza el a cenzúrát,
összesen 400 000 weboldalt blokkol, amelyeknek állítólag 93%-a pornó. Ha a
szemfüles netező tiltott tartalomra lel a neten, maga is kérheti a cenzúrát, ilyen
kérelemből állítólag naponta 700-1000 érkezik a hatóságokhoz. Tavaly április óta
a netkávézókat rejtett kamerákkal kell megfigyelni, és a tulajdonosoknak le kell
adniuk a netezők nevét, illetve az általuk meglátogatott szájtok listáját. SzaúdArábiában a terrorizmust támogató webszájtok fenntartásáért 10, pornóért 5 év
börtön jár, és ugyanennyi büntetést kapnak azok is, akik az ország vallásos vagy
társadalmi értékeit kétségbe vonják. A közel-keleti hírekkel foglalkozó fórumot,
a newarabia.org-ot teljes egészében blokkolják, a blogger.com-on lévő
blogokról vagy a Twitter-posztokról esetenként döntenek.
Slide 8
Cenzúrázott Internet
Türkmenisztán
A legendás Türkménbasi országában 2008-ig nem is lehetett
magánszemélynek internetkapcsolata. Ehhez képest óriási előrelépés, hogy az
5,3 milliós ország 13 200 háztartásába be van vezetve az internet, ami összesen
127 ezer felhasználót jelent. A sebesség is sokat javult, egy e-mail megnyitása
most csak perceket vesz igénybe, míg 2008-ban még fél óra is eltelt a
művelettel. A kevés, főképp Asgabatban működő netkávézó előtt már nem
őrködnek elrettentési célzattal rendőrök, mint régebben, de a titkosrendőrség
még mindig szokott razziázni, és volt már, hogy le is tartóztatott egy netezőt tiltott
szájtlátogatás miatt. A kiváltságos üzletembereken és a külföldi diplomatákon
kívül az átlagemberek csak az internet cenzúrázott változatához, a
TurkmenNethez férnek hozzá, a YouTube és a regionális hírszájtok nem
működnek, a Facebook egyelőre igen.
Mindezek tekintetében egyre fontosabbá válik kérdés, hogy kell-e és ha
igen miként korlátozni az internetforgalmat. Hiszen a bűnözés visszaszorítása
érdekében sokan állnak a szigorítások mellett, de a megszorítások felvetnek
igen komoly kérdéseket a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás
témakörében. De örvendetes hír például, hogy nemrégiben az Europol (Európai
Unió központi bűnügyi rendőrségi szervezete) 30 országra kiterjedő nyomozása
során gyerekeket mentett meg, akik pedofília veszélyének voltak kitéve. A cikk
írásakor az érintett országokban már több mint 180 letartóztatás történt. Ezek
fényében a kedves olvasóra bízom, hogy mérlegelje vajon szükségesek-e
megszorítások és adott esetekben fokozott ellenőrzés az internet használata
kapcsán. Hiszen az éremnek két oldala van, áldás vagy átok az elektronikus
szupersztráda?
Forrás: www.index.hu
Varga Zoltán
Slide 9
Internet Explorer 9
Március 15-én megjelent az Internet Explorer 9-es verziója. 2001-ben
jelent meg a 6-os verzió, ami pár évig a csúcson volt, mert igazi vetélytársat a
Netscape kiszorításával nem talált. A cég rá is ült a babérjaira, így nem nagyon
fejlesztette tovább. 2005-ben megjelent a Firefox, ami sebességben és
biztonságban is leelőzte az IE -t. A 7-es és a 8-as IE sebességben nagyon
lemaradt a vetélytársaktól, ami 2008-ban egy versenyzővel bővült a Google
Chrome személyében (ez volt az egyetlen böngésző amelyet a HACK
konferencián nem sikerült feltörniük a próbálkozóknak). Mára a
http://www.rankings.hu/ információi alapján a Firefox a legelterjedtebb. A
Microsoft megpróbálja a 9-es verzióval megállítani fokozatos térvesztését a
böngészők piacán. Nézzük, melyek a főbb újdonságok:
• A böngésző kinézete teljesen megújult, sokkal letisztultabb lett (a Chromehoz hasonló). Az ablak kerete karcsúbb lett, így több hely marad a weboldal
megjelenítésének.
• Sebességben nagyon sokat javult. Egyrészt az új Chakra névre keresztelt
Javascript motor nagyon gyorsra sikerült, és a multimédiás elemek
megjelenítéséhez igénybe tudja venni a grafikus processzort is. Csökkent a
memóriahasználat. Érezhetően gyorsabban fut általános használat során.
• A biztonság területén is sikerült előrelépni. 2010-ben már az Explorerben
volt a legkevesebb sérülékenység. A 9-es verzióba belekerült az ActiveXszűrés, a Tartománykiemelés (megjeleníti a webhely valódi címét), valamint
a Smartscreen szűrés az adathalászat ellen. A követésvédelem
megakadályozza, hogy harmadik félnek továbbítson adatokat.
• Számomra az egyik legnagyobb hiányosság a letöltéskezelő hiánya volt,
szerencsére a 9-es verzió már ezt is tartalmazza!
• Támogatja a legújabb modern webes szabványokat (CSS3, HTML5, SVG, ICC
, DOM L2 és L3, ECMAScript5).
• Ami rossz hír, hogy Windows XP-re nem kerül kiadásra, csak Vistára és Win
7-re elérhető.
Slide 10
Internet Explorer 9
Úgy néz ki, hogy a Microsoftnak sikerült előrelépnie, befognia, illetve
némely területen megelőznie a vetélytársait. Mindezt jelzi, hogy már több mint
negyvenmilliószor töltötték le az előzetes béta és release candidate verziót. Az
én tetszésemet is megnyerte, bátran ajánlom használatát.
A Microsoft két oldallal kedveskedik azoknak, akik letöltötték az új
böngészőjüket. Az egyik a mese.tv HTML5-re optimalizált változata
(http://ie9.mese.tv ), a másik az Alexandra 100 könyv című szintén HTML5-ös
oldala (http://100konyv.alexandra.hu/ie9/index.html ), ahol többek között
Gárdonyi, Jókai, Kosztolányi, Móricz műveit találjuk meg. Mindkét oldal
kihasználja az IE 9 új, innovatív tulajdonságait.
A program letölthető az alábbi linken: http://href.hu/x/etw7
Burkus Zsolt
Slide 11
Windows Mobile 7 – út a felemelkedéshez?
A Windows Mobile platform jelentős változások elé néz: új ötletek, új
irányelvek és új technológiák. Lássuk, mivel nyújt többet elődeinél a Windows
Mobile 7-es kiadása.
A módosítások középpontjában a jó kezelhetőség, azon belül is az
érintőképernyő minél teljesebb kihasználása állt. Annyit érdemes előre
leszögezni, hogy az iPhone és annak operációs rendszere, a Mac OS X mobil
verziója nagy hatást gyakorolt a Microsoft fejlesztőire is. Ennek ékes bizonyítéka,
hogy a Windows Mobile 7 a hagyományos (single-touch) érintőképernyők
mellett már támogatja a multi-touch rendszerű (azaz több érintési pont szimultán
érzékelésre alkalmas) érintőképernyőket, amely számos ügyes, de legfőképpen
látványos grafikus funkcióval gazdagítja a kezelői felületet. Mindemellett a
Microsoft sok tekintetben továbbviszi az elgondolást.
A dinamikus nagyítási funkció óriási segítség lehet böngészésnél és
virtuális szövegbevitelnél. Ha egy weblapon egy hivatkozásra kattintunk és rajta
tartjuk az ujjunkat/ceruzát, az adott terület kinagyított képe jelenik meg egy kis
négyzetben. Szövegbevitel esetében hasonló segítséget kapunk, ahol a
lenyomni kívánt virtuális billentyű képe kerül kinagyításra.
A WM6-ban és elődeiben a statikus nagyítási funkció igen korlátozott volt
és csak egyes betűméretekre terjedt ki (pl.: a Mai nap nézeten). Nem úgy a
WM7-ben, ahol arányosan nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük a kezelői felület
minden elemét, kedvünk szerint. Általánosságban elmondható a WM7 GUI-ról,
hogy a Windows Vista hatásának köszönhetően nagy szerepet kapnak az átlátszó
elemek (ez esetben ennek gyakorlati oka is van). A gazdag színvilág és persze
az elmaradhatatlan csillogás, továbbá a WM7 felületi struktúrája kevésbé kötött.
A kétgombos navigáció és a címsor megmaradt, de a Start menü a
képernyő aljára költözött. A Windows Mobile 7 természetesen számos olyan
újítást is rejt, amely közvetlenül nem függ össze a kezelhetőséggel, inkább a
funkcionalitást javítja és bővíti.
Slide 12
Windows Mobile 7 – út a felemelkedéshez?
Itt érdemes megemlíteni a teljesen átdolgozott Windows Media Player-t,
a vadonatúj képnézegetőt, és az immár többablakos böngészésre is alkalmas
Internet Explorer Mobile-t. Új keletű és igen kreatív ötlet a kamerás
mozgásérzékelő, amely azon az elven alapul, hogy a beépített kamera által
szolgáltatott képet elemezve, bonyolult algoritmusok segítségével értékeli ki a
rendszer a készülék helyzetét, mozgásának irányát és sebességét. Előnye, hogy
nem igényel további hardvert (giroszkóp vagy gyorsulásmérő) és számos ügyes
funkció megvalósítására ad lehetőséget. Ne feledkezzünk meg azonban arról,
hogy a kamera folyamatos működtetése az akkumulátor üzemidejét igen
hátrányosan befolyásolja.
Mindezek után a címben szereplő kérdésre egyértelmű választ adhatunk:
a Windows Mobile 7 valódi mérföldkő lehet a Microsoft mobil operációs
rendszereinek történetében, és minden esélye megvan rá, hogy új
felhasználókat csábítson el.
Varga Tamás
Slide 13
TÁMOP – AVIR helyzetjelentés II.
Az Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) fejlesztése új
állomáshoz érkezett. A TÁMOP 4.1.1. pályázat mellékletében szereplő
követelményeknek megfelelve, elkészült a Főiskola vezetői rendszerének
megjelenítő felületét jelentő VIR portál. Egyelőre a tesztrendszer érhető el, az
éles üzem várhatóan nyáron indul. Addig is folyamatosan kerülnek fel újabb
kimutatások és fejlesztések az oldalra.
Az intézményi vezetői rendszer kialakításának egyik kiemelt célja az
intézmény vezetőinek információkkal való kiszolgálása. Jelenleg az ehhez
legmegfelelőbb riportok és kimutatások kiválasztása, valamint a
forrásrendszerekből átkerülő adatok ellenőrzése folyik. Ezzel párhuzamosan sor
kerül az adattárral kapcsolatos fogalmak definiálására. A fogalomdefiníciók
folyamatosan pontosodnak, a hozzáadott közösségi tudás eredményeképpen
nyerik el végső formájukat.
A témával kapcsolatos legfrissebb információk a következő címen
találhatók: http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir .
Ha elvesztünk esetleg a fogalmak erdejében, vagy csak egy jól használható
térképszolgáltatásra lenne szükségünk, akkor érdemes ellátogatnunk a
következő oldalra : http://www.bing.com/maps/ . Egyes funkcióihoz szükséges,
hogy a Silverlight telepítve legyen számítógépünkre.
Márföldi Endre
Slide 14
Minőségi megújulás
Az igen látványosan megújuló Líceum mellett szinte eltörpülnek azok a
változások, amelyek ezzel párhuzamosan zajlanak. Persze ez természetes, hiszen
amíg az állványzat, a hiányos tető, a kibontott falak, a felszedett járólapok
látványa egyértelmű üzenet, addig a háttérben, szép csendben folyó
változásokról alig tud néhány bennfentesen kívül valaki. A főiskola
minőségirányítási rendszerének Interneten elérhető oldala épp egy ilyen
láthatatlan átalakuláson megy keresztül. Ez egy időszerű és szükséges folyamat,
mert a régi oldal statikus tartalma miatt korlátozott lehetőségekkel rendelkezett,
szemben az új rendszerrel, amely felhasználóbarát felületet nyújt, emellett
pedig a bővítése is egyszerűbben kivitelezhető. A szabadszavas keresőnek hála
gyorsan célt ér az érdeklődő, illetve a hiperhivatkozásoknak köszönhetően
könnyen el lehet jutni a kívánt dokumentumhoz. Annak tudatában, hogy több
mint két ezer oldalnyi dokumentumról van szó, ez igen kívánatos. A rendszer
már működik, az adatok áttöltése folyamatban van. Ízelítőnek következzen
néhány kép.
Vámosi Zsolt
Slide 15
Papírmentes iroda?
2010 végén a Szenátus elfogadta a Főiskola új Iratkezelési Szabályzatát.
Ennek értelmében a 2011. év elejétől az iratok nyilvántartására, iktatására az
EKF a Poszeidon Ügyviteli és Iktatási rendszert használja.
Az iktatási rendszert fejlesztő SDA Informatika ZRt. munkatársai még
2010-ben oktatást tartottak a Poszeidon használatáról az iratkezeléssel
foglalkozó ügyintézők részére. 2011 első munkahetében – az éles indulás
kezdetén – személyesen is itt jártak, és több szervezeti egységnél is segítettek
megtenni a kezdeti lépéseket. Az indulás ugyan nem volt zökkenőmentes, de
nem lehet mindenért a külső felet okolni. Részünkről is voltak hiányosságok,
amelyeket csak az utolsó pillanatban javítottunk, és részükről is volt még
utólagos korrekció.
A felhasználók részéről kezdetben nagyon sokan voltak, akik nem tudták,
hogy mit is kezdjenek a Poszeidonnal, hol is kezdjék az iratkezelést. Mára
azonban már szinte mindenütt rutinosan kezelik a programot. Mint minden
újdonság megismeréséhez és kitanulásához úgy ehhez is idő kell. Kinek több,
kinek kevesebb, de az biztos, hogy érdemes rászánni az időt, mert a megszerzett
ismeretekkel később nem csak a mindennapi munkák elvégzése válik
gyorsabbá, hanem a már iktatott anyagokban is gyorsabban vissza tudjuk majd
keresni a fontos adatokat. Erre pedig minden bizonnyal nagy szükség lesz,
hiszen az elektronikus iratkezelésnek épp ez lenne az egyik fontos ismérve,
hogy a keresés művelete gyorsabb és egyszerűbb legyen, mint a papír alapú
iratok között.
Azok, akik rendszeresen használják a Poszeidont, szerencsére már nem
(csak) az ismeretlen újdonsággal járó nyűgöt látják benne, hanem a program
szépségeit is. Sajnos azonban egy-két olyan problémával is szembesülhetnek,
amelyeknek a megoldása meghaladja a felhasználók képességeit és
feladatkörét.
Slide 16
Papírmentes iroda?
Sokan úgy gondoltuk, hogy az elektronikus iratkezelés bevezetésével
egy fontos lépést teszünk majd a gyorsabb ügyintézés és a papírmentes iroda
irányába. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ezen célok eléréséért még
dolgoznunk kell. A Poszeidon használata – a betanulás korai szakaszában –
egyelőre inkább bonyolította az ügyintézést és papírból sem használtunk
kevesebbet. Aggodalomra azonban semmi ok: egy olyan rendszer van a
kezünkben, amely más intézményekben már bizonyított. Ne az lebegjen a fejünk
felett, hogy ezt az egészet mások zúdították a nyakunkba, hiszen mindez a
fejlődésünket szolgálja. Mi pedig bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk
alkalmazkodni a helyzethez. A kezdeti akadályokat sikerrel vettük, így
bizakodva tekinthetünk a jövőbe.
Juhász Zoltán
Slide 17
Skydrive
Sokszor előfordul, hogy idegen helyen, idegen gép előtt kellene
elérnünk fájlainkat, dokumentumainkat, ráadásul esetleg szerkeszteni is kellene
ezeket. Erre nyújt megoldást a Microsoft SkyDrive szolgáltatása, amely a
http://skydrive.live.com címen érhető el. 25 GB online tárhelyet biztosít, a
használatához pedig csak Windows Live ID kell (ezt használja az MSN is).
A SkyDrive egyszerűen kezelhető, magyar nyelven is elérhető.
Állományainkat egyszerűen fel tudjuk tölteni, mappákba rendszerezni.
Az Office fül alatt lehet elérni a web-es Office alkalmazásokat (böngésző alatt
futó), mégpedig a Word-ot, Excel-t, PowerPoint-ot és a OneNote-t.
Természetesen ezek nem tudnak annyit, mint a teljes Office 2010, de az
alapvető dolgokat meg tudjuk velük csinálni. Ez a lehetőség akkor igazán
hasznos, ha épp olyan idegen gépen dolgozunk, ahol nincs az Office
programcsomag telepítve.
A dokumentumainkat meg tudjuk osztani! Beállíthatjuk, hogy a
Messengerben levő ismerőseink közül ki férhet hozzá, itt akár több személyt
vagy csoportot is hozzáadhatunk. Megadhatjuk még a szerkesztőt, illetve csak
olvasásra vonatkozó jogot is adhatunk.
Fényképeinket is feltölthetjük, albumokba rendezhetjük, sőt meg tudjuk
osztani ezeket különböző közösségi oldalakon.
Ha fontos dokumentumot töltünk föl, akkor nagyon figyeljünk oda, hogy
kinek adunk hozzáférést. Persze a legfontosabb kellően biztonságos jelszóval
levédeni a Windows Live fiókunkat, mert ha feltörik, akkor kitalálják a
jelszavunkat, miáltal hozzáférhetnek az állományainkhoz! Éppen ezért nem
ajánlom a legféltettebb, legtitkosabb fájljainkat feltölteni. Fényképeink, egyéb
dokumentumainknak azonban tökéletes megoldás, ha biztonsági másolatot
szeretnénk róluk csinálni.
B. ZS
Slide 18
Nem ,,csak” informatika!
A világ körülöttünk elműszakiasodott. Ehhez a technikai civilizációhoz a
mi viszonyunk is ambivalens. Kényelmesebbé tette életünket és a jólét, amit
számos helyen teremtett, vonzó, ezzel együtt azonban ökológiai katasztrófát
felidéző, önpusztító. Ki kell találnunk a technikát fetisizáló civilizációnk
labirintusából anélkül, hogy géprombolókká és irracionalizmusok rabjává
válnánk. Nem behódolni kell előtte – ez öngyilkos magatartás lenne –, hanem a
humánum erejével és egy elfogulatlan gondolkodás jegyében kell megkísérelni
átformálását. Ez csak úgy történhet meg, ha a racionális gondolkodás mellett az
intuitív gondolkodás is birtokába veszi, és segít megérteni, átélni szépségeit és
veszélyeit. Szemünk előtt gyakran köd van, látásunkat sok minden homályosítja,
de a széljárások váratlan erővel teremtenek távlatokat, átértékelik azokat a
dimenziókat, amelyeket eddig érzékeltünk. Egy organikus szemlélet
felerősítésére van szükség. A természetszennyezés nem ismer határokat, de az
ember belső elszennyeződése sem. Szemléletváltásra van szükség. Manapság
így vagy úgy minden bitekről szól. Beleivódik életünkbe a digitális technika,
nélkülözhetetlenné téve magát, az oktatásban és a mindennapi életünkbe
egyaránt. Ehhez kapcsolódva mutatnám meg egy nagy magyar munkásságát,
hisz városunkban látható egy nagyobb gyűjteménye, mégis kevesen ismerjük.
3D-s filmen elevenednek meg Kepes György alkotásai Egerben.
Kepes György úttörő szerepet betöltve haladta meg korát, és mai, digitális
világunkban is tud újat nyújtani.
Sokat idézett elméletében, az új világkép – amelyet nagyban befolyásol a
tudomány – megértéséhez „egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával,
a festő szemével és a költő szívével”.
Slide 19
Nem ,,csak” informatika!
Kepes György (1906. október 4. – 2001. december 29.) Heves megyei
születésű művész: festő, tervező, képzőművészeti író. 1937-ben Chicagóba
költözött, ahol Moholy-Nagy Tervező Intézetének Fény-Szín részlegét vezette. A
Chicagói éveket 1944-ben foglalta össze a Language of Vision (A látás nyelve)
című munkájában.
1946-ban a vizuális tervezés professzora lett az amerikai Cambridge-i MIT
(Massachusetts Institute of Technology) Építőművészeti és Tervezői karán. Az
1980-as években kezdődnek meg hazai kiállításai. 1991-ben adományozza Eger
városának több mint 200 alkotását. Hagyatékának ez a jelentős része Egerben, a
Vitkovics Ház állandó kiállításán tekinthető meg.
A Kepes György Vizuális Központban a legmodernebb digitális,
technikai megoldásokat is felhasználva hozzák közelebb az érdeklődőkhöz a
világhírű képzőművész alkotásait (fotógrammok, fotók, rajzok, tervek,
publikációk, olajfestmények, stb.). A 3D-s technikával készült film újszerű
módon közelít Kepes világához, és teszi érthetővé a kortárs alkotásokat.
Egy egri animátor csapat, a GreenZero Kft. (Magyar Ádám, Magyar
Dániel) készítette azt a 20 perces háromdimenziós filmet, amelyet az öt elemből
álló programsorozat összefoglalásaként vetítenek a látogatóknak. A filmben
állóképek „átalakítása és megmozgatása” során keletkezik a háromdimenziós,
térhatású élmény.
Egy kis ízelítő: http://www.mheger.hu/3d.php
Látható még a kiállításon a Kepes György szellemében készült Elasztikus
járda parafrázis című fényművészeti alkotás. A járda több mint 8 méter hosszú,
amelyen a járókelők mozgása összefüggő fény- és hangjátékot hoz létre. Nem az
eredeti kepesi fotoelasztikus járda újrateremtéséről van szó, hiszen részletes
dokumentáció hiányában ez nem lehetséges. Az elv és a szándék egyezik meg
Kepes György elgondolásával, művészi hitvallásával.
Slide 20
Nem ,,csak” informatika!
A Kepes György Vizuális Központ állandó kiállításai mellett egyéb
kulturális tevékenységet is folytat.
A Vitkovics-ház felújított borházaiban, az itt kialakított kisgalériákban időszakos
kiállítások is helyet kapnak. Legutóbb Erdős Júliának, az Egri Eszterházy Károly
Főiskola egyik művésztanárának volt itt textil-kiállítása.
Múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak iskolai csoportoknak, a Kepes
Központ fennállása óta (1989) pedig minden évben szerveznek napközis és
vidéki alkotótáborokat.
Kepes György munkássága egyedülálló és szerteágazó, még a mai
ember szemével is újszerű, hiszen már a programozott fényfalaival beírta magát
a világ történelmébe!
A modern tudomány kiterjeszti az általánosítás lehetőségét; a közös
formulák révén eddig egymástól elzárt szférák léptek kapcsolatba egymással.
Ma azonban egyre nagyobb területek állnak át egy közös rendszerre, és
követnek egy közös célt. Egyre fontosabbá válik a formai rokonságok
tudatosítása, figyelmünket elszigetelt tények helyett egyre inkább a kölcsönös
összefüggésekre irányítjuk. Így — fejlődése során — a tudomány is közeledik a
művészet felé.Vagy talán fordítva? –
Mindenképp a világ új képe a művészetben és a tudományban!
Tamás Melinda
Slide 21
Líceum felújítás – kicsit más szemmel
Van egy épület, amely évszázadok óta egyet jelent az oktatással. Egy
épület, amelynek nyugodtan mondhatjuk, lelke van. Több ez, mint kövekből,
téglákból, betonból és fából álló elemek halmaza. Többet jelent ennél annak a
sok tízezer embernek, akik ide jártak éveken keresztül, hogy tudást
szerezzenek. S igen, még többet azoknak, akik benne dolgoztak, dolgoznak, élik
benne munkanapjaikat. Ezernyolcszázas, kilencszázas évek rajzain, fotóin
ugyanúgy ott van, mint a mai hétköznapokon, ünnepeken. Sokat jelent Egernek,
az országnak, Európának. 2011-ben olyan új funkciókkal és korszerűsítéssel vár
vissza mindenkit a Líceum, amelyre az elmúlt évtizedekben nem volt példa.
Mit jelent a megújulás? Új külső köntöst, korhű belső tereket, olyan – kívülről
nem látható – belső technológiai fejlődést, amely méltó lesz ahhoz, hogy ez az
épület a 21. században is – nem csak történelme miatt – állja az idő vasfogát. A
mélyföldszinttől a toronnyal bezárólag korszerűsítésre kerül sor a gépészettel és
villamossággal kapcsolatban, a külső-belső nyílászárók, valamint az informatikai
és biztonságtechnikai rendszerek tekintetében. Szinte minden teremben,
irodában megújul a világítástechnológia, a folyosókon új, modern és
biztonságos, vészvilágítással kombinált falikarok kerülnek elhelyezésre, a teljes
épületet lefedő tűzjelző és biztonsági kamerás-és riasztó rendszer kezdi meg
átadáskor működését. A Líceum keleti bejárata – hosszú évtizedek után – újra
teljes pompájában fogja fogadni a torony alatt érkezőket, mintegy második
bejáratként. A főbejárat is megújul, új porta és fogadópult kerül az aulába. Új
helyen lesz a ruhatár, a körfolyosókról eltűnnek a térelválasztó ajtók,
felfrissülnek a lépcsők, a falak, a kőkeretek, az ablakok és ajtók. A nagyelőadó is
új, kibővített funkcióval gazdagodik, egészen más irányt képviselve, mint eddig.
A torony is megújul, új közlekedési útvonalak nyílnak meg a felfelé
tartók előtt, új funkciójú terek kerülnek kialakításra. Az egyik legjelentősebb ide
kapcsolódó változás, hogy az 500-as szint épített födéme elbontásra kerül, így
újra teljes szépségében visszaáll a magas belterületű 400-as szint.
Slide 22
Líceum felújítás – kicsit más szemmel
A Líceum Televízió is elköltözik a második emeletről, hogy egy nagyobb,
sokkal modernebb térben folytassa működését – a mélyföldszinten. Itt, azaz a
mélyföldszinten összpontosul a 21. század, éles kontrasztot adva annak, hogyan
lehet egy több száz éves műemlék épületben technológiai innovációt
véghezvinni, megvalósítani. Az épület többi szintjén megszűnő géptermek
helyett
itt
kerülnek
kialakításra
az
újak, vegyes
számítógépes
munkakörnyezettel: MAC és PC konfigurációkkal. Ide költözik a szerverszobánk,
amely a legmodernebb feltételeket biztosítja a működéshez. A teljes wifi, és
mobiltelefon lefedettség, valamint az IP alapú telefonrendszer már csak a hab
azon a bizonyos tortán. Gondoljunk bele egy pillanatra, hogy közel 20 000
négyzetméteren mennyi kábel és vezeték szükséges ahhoz, hogy mindez
működjön. Nagyon komoly kihívás és feladat, előkészítő és kivitelezői munka
szükséges mindehhez. Úgy gondolom azonban, hogy mindenkit kárpótolni fog
az elmúlt hónapok kellemetlenségéért, ha visszaköltözik ezen falak közé. S
büszkén áll majd ez az épület a város központjában, megmutatva azt, hogy mire
képes az Eszterházy Károly Főiskola.
Nyeste Gábor
Slide 23
A Főiskola „agya”
A témában laikus kollégák – még akkor is, ha nem is tudják, hogy
pontosan hol is található és milyen funkciókat lát el – legalább egyszer az
életben már hallottak arról a helyiségről, amelyet az intézményi folklór is csak a
„Főiskola Agyának” hív. Ha ez a hallomás máshonnan pedig nem is, akkor pont
az ilyen szájhagyomány útján terjedő történetekből, mendemondákból
származhat. Nos, ezt a rejtélyes, titkokkal körbevont, legendákkal átszőtt helyet
is elérte az épület revitalizációjának szele, miszerint a munkálatok soron
következő lépésében „a szobát” meg kell szüntetni. Mivel a revitalizáció az
eredeti állapot helyreállítását akarja jelenteni, az egy szint kettéosztásából, a
nem túl távoli múltban született helyiségnek esélye sem volt a megmaradásra.
Az egyik szemünk sírt, a másik nevetett, hiszen az emlékek és legendák
miatt egyfajta ragaszkodást éreztünk, másrészt viszont a „szerverszoba” már
évekkel korábban kinőtte a helyiséget, így ezzel a lépéssel nem csak
veszítettünk, hanem nyertünk is. Gondoltuk. Azzal pedig mindenki tisztában volt,
hogy egy főiskola mit sem ér legendák, titkok és a misztikum nélkül, így
kézenfekvőnek tűnt, hogy helyreállítás során az alagsorban kialakított új
helyiségek között kapjon új helyet az „Agy”, a legenda pedig így tovább
élhessen.
És így élt-éldegélt tovább boldogan, amíg meg nem halt… Szólna a
történet vége, ha mindig minden ilyen egyszerű lenne, és ahogy ez most
természetesen esetünkben sem alakult így. Még ha az alagsorban található új
helyiség beköltözhető állapotban is lett volna, mikorra át kellett adni a régit,
akkor sem kerülhettek volna oda azok az eszközök, szerverek, amelyek eddig a
szerverszobában voltak megtalálhatók, valamint a soron következő informatikai
fejlesztés eszközei. Azok összes áramfelvételének ellátásához ugyanis az
áramszolgáltatónak – még ha nem is a paksi 1-es reaktort kellett volna
„ideszállítania” –, egy új, az egész egri belvárost ellátó nagyobb teljesítményű
trafóházat mindenképpen üzembe kellett volna helyeznie. Ez azonban még így
sem egyszerű eset, és úgy tűnik nyár előtt nincs is realitása.
Slide 24
A Főiskola „agya”
Szegény ember pedig vízzel főz, így bele kellett törődnünk, hogy a
szervereket, eszközöket ideiglenes helyre kell költöztetnünk (persze az
épületen belül), és az ideiglenes működés alatt nem teljes kapacitással kell
azokat üzemeltetnünk.
Bizonyára mindenki tudja, hogy az agyműtétek igen kockázatos
operációnak számítanak, az agy-transzplantáció pedig szinte lehetetlen. Nekünk
azonban úgy tűnik, a kisebb komplikációkat leszámítva, igenis sikerült a
lehetetlen. Ez év január 28.-án egy egész napos hálózati leállás közepette
kipucoltuk az egykori szerverszobát, valamint egy ideiglenes helyiséget, és az
egész infrastruktúrát átcipeltük a líceum második emeletén található 316-is
terembe. Ezzel nemcsak történelmet, hanem új nevet is írtunk, hiszen a kis
alapterületű szerverszobából immáron egy nagyobb szerverterem lett. Ez az
elnevezés pedig a következő, remélhetőleg nyári költözés után sem fog
megváltozni, hiszen az új, gyönyörű, boltíves alagsori helyiség sem kisebb, mint
a jelenlegi ideiglenes szerverterem. Természetesen, mint ahogy az összes
orvosi beavatkozást, így a mi transzplantációnkat is rengeteg, majdnem egy
egész hónapos előkészítő munka előzte meg. A végeredmény pedig önmagáért
beszél, hiszen ehhez a hírlevélhez is ezen az „ideiglenes informatikai
infrastruktúrán” keresztül fért hozzá a Kedves Olvasó. Nem igaz?
Harsáczki András
Slide 25
Csupasz windows
Eljött ez a nap is… a csupasz „windows” napja. Persze nemcsak az
ablakok maradtak ott teljesen csupaszon, hanem a termek, a falak, az ajtók is. Az
IK (fiatalkori nevén RIK) szülőhelyét magára hagytuk!
A Líceum átépítése abba a stádiumba jutott, hogy el kellett hagynunk
„szülőföldünket”, a munkások átvették a hatalmat a Toronyban is. Tudom, sokan
vannak az olvasók között is, akik szintén átélték a költözés nehéz pillanatait, de
egyrészt ők majd visszatérhetnek a felújított, modern, szép irodáikba (mi már
nem térünk vissza, az épület más részeiben kapunk helyet), másrészt nem
írhatták le véleményüket, érzéseiket a Hírlevélben, én viszont megtehetem!
Március első hetét határozták meg számunkra, hogy végleg elhagyjuk a
Torony általunk használt részét. Aki vette a bátorságot (és sok nagy levegőt! ),
és meglátogatott minket, tudhatja, hogy az eredeti építésű emeleteket
álmennyezetekkel választották szét, így két szintet, dupla teret lehetett használni.
Most visszaállítják az eredeti állapotokat, vagyis nagy belmagasságú kiállító
termek jönnek létre a tervek szerint, így megszűnnek az irodák, termek és az
eddig használt szerverszoba is elköltözött!
A két napig tartó pakolásban természetesen nemcsak mi, informatikusok
vettünk részt, hanem „szülőegységünk”, a Médiainformatika Intézet teljes
kollektívája is. A számítógépek, eszközök, bútorok elszállítása mellett jutott idő
emlékek felidézésére is. Főként azért, mert pakolás közben szinte mindenkinél
előkerültek olyan iratok, fényképek, tárgyak, amelyek valamilyen kedves
emléket juttattak eszünkbe (szinte hihetetlen, hogy a munkahelyén ilyen is lehet
az embernek! ).
A pakolás végeztével még utoljára összegyűltünk kicsit megemlékezni,
és a történetek felidézése mellett némi szomorúság is belengte hangulatunkat.
Jómagam, mint (R)IK alapító tag, 15 évig tekinthettem második otthonomnak a
Tornyot, de a „legrégibb” kollégák 28 évet húztak le e falak között!
Slide 26
Csupasz windows
Ami nekem hiányozni fog:
• 117 lépcsőfok… (ha jól emlékszem többször nekifutottam az elmúlt 15
évben, hogy megszámoljam, hány lépcsőfokon keresztül juthatok el az
irodámig, mert vagy elfelejtettem, vagy valahol belegabalyodtam a
számolásba ), és ez naponta legalább kétszer teljesítve, no erre a
továbbiakban nem lesz szükség, pedig a fizikai erőnlétnek is jót tett… (bár
ezt a focipályán a társaim soha nem erősítették meg valamiért! )
• a kilátás a székemben ülve… a magasból még a Várra is (majdnem)
letekintettem!
• a megszokott környezet, a szerverszoba közelsége (nem érzelmi alapon,
hanem fizikailag került messzebbre! )
Természetesen az új, modern, szép helyünkön is jól fogjuk érezni majd
magunkat, és az eddig megszokott színvonalon végezzük a munkánkat! Vagy
ahogy egyik kollégánk szokott fogalmazni, néha jó egy kis adatvesztés
(költözés), megújul tőle az ember!
Ennyi volt!
Kerecsendi András
Slide 27
Tömeges malackodás
Aki a cím alapján erotikus tartalommal bíró cikkre számit csalódni fog.
Persze lesz itt pőreség, sőt annál több is. A történet előzménye a korábbi
számokban megírt csapatépítő tréningek folytatása. Voltunk már gokartozni,
részt vettünk borkóstoláson, másztunk a fák koronái között egy szál kötélen,
illetve ide lehet sorolni a várban tartott esküvőt is. Valamint a felújítási
munkálatok miatt gyakran jön össze a csapat egy nagyobb egység
költöztetésénél. Viszont vér még nem folyt, esetleg felületi sérülések
formájában buggyant elő néha pár csepp. Tél derekán viszont mit lehetne
csinálni a téli sportokon kívül? A rutinosabbak már sejthetik: disznótor, amin
mindenki kiveszi részét a munkából, és a végén a saját kezünk által elkészített
finomságok elfogyasztásával zárhatjuk a napot. A gondolat mindenkinek
megtetszett, így egy különösen hideg februári reggelen nekivágtunk, hogy
kizavarjuk barlangjából, bocsánat óljából a jobb sorsra érdemes jószágot, és
közös erővel legyűrjük, majd feldolgozzuk. Az akcióra Mónosbélben került sor,
a helyiek nagy örömére, hisz nincs is üdítőbb a vidám informatikus csapat
lármájára ébredni. Annyira azért nem bíztak bennünk a háziak, mert előrelátóan
profi hentest is hívtak az operációhoz. Ez, mint később kiderült, igen hasznos
előrelátás volt, ami nagyban megkönnyítette az áldozat feldolgozását. Persze az
akciót meg kellett alapozni, erre a célra volt előkészítve a „fogó pálinka”, ami
később több néven is emlegetésre került, például amikor fordult a disznó,
fordult egy kört a pálinkás üveg kezelője is. A hangulatra nem is lehetett panasz,
így ki-ki vérmérséklete szerint vett részt, vagy bliccelte el a munkafolyamatokat.
Slide 28
Tömeges malackodás
Aki bírta a hideget és nem félt bepiszkítani a kezét, az igazán jól
szórakozott, ugyanis a házigazdák nem csak a hentesről, hanem a mentősről is
gondoskodtak, hiszen Zsolt egy személyben jelenítette meg a két szakma
mesterét. De a perzselésnél sem kellett aggódni, ugyanis hivatásos tűzoltó is
akadt a háziak csapatában. A munka során sok-sok történet hangzott el, hol igen
humoros, hol nagyon elgondolkodtató, tanulságos formában. Azt hiszem a
mellékelt képek önmagukért beszélnek, az bizonyos, hogy a vérszerződés
megkötése egy új szintre emeli a csapat életét. De nehéz is lesz felülszárnyalni
ezt az alkalmat, bár tavasszal mindenképpen meg fogjuk próbálni. Ezúton is
szeretnék a csapat nevében még egyszer köszönetet mondani Varga Zoli
családjának, hogy lehetővé tette számunkra a részvételt.
V.ZS
Slide 29
Humorzsák
Stirlitz viccek
Stirlitz benyit Müller irodájába. Egyenest odaáll Müller elé, és azt
mondja neki:
"Obergruppenführer, nem állna be a Szovjet hírszerzéshez? Jó a fizetés!"
Müller megdöbbenve mered Stirlitzre, aki folytatja:
"Bocsánat, nincs egy aszpirinje?"
Stirlitz tudta, hogy az emberek csak a beszélgetések végére emlékeznek.
Stirlitz lakása előtt öt fekete autó állt meg. Gestapósok szálltak ki
belőle, és becsengettek.
- Kit keresnek? - kérdezi egy hang az ajtó mögül.
- Stirlitzet.
- Nem vagyok itthon - válaszolta Stirlitz.
A gestapósok durván elkáromkodták magukat és távoztak. Immár két hete,
hogy Stirlitz ily módon az orránál fogva vezette a Gestapót.
Stirlitz megy az erdőben. Megreccsen a
bokor.
- Legközelebb nem hagyom otthon a
pisztolyomat - gondolta Stirlitz.
- Legközelebb? - gondolta a medve.
A tavasz utolsó pillanata...
- Letartóztatom - gondolta Müller.
- Lelövöm - gondolta Stirlitz.
- Csütörtök - gondolta a pisztoly.
Bormann hajnali három órakor durva
dörömbölésre ébredt. Amikor ajtót nyitott, egy
vattakabátba öltözött idegen férfit látott, sílécekkel
a lábán, ejtőernyővel a hátán.
- AZ ELEFÁNTOK ÉSZAKRA MENNEK!!! - mondta az
idegen nyomatékosan, erős orosz
akcentussal.
- Az elefántok elmennek a francba! - mondta
bosszúsan Bormann. - Stirlitz egy emelettel feljebb
lakik!