Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés

(tk. 141 – 148. oldal)

Vízgyűjtő terület és vízhálózat

A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki.

(219 vízfolyást ábrázol)

A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja.

É D Alpok

Vízhozam – vízállás – vízjárás

  Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m 3 /s).

A vízállás a folyó vízszintmagassága.

 Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

 A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása.

Megkülönböztetünk  egyenletes (Amazonas),  ingadozó (Duna),  időszakos (sivatagok folyói) vízjárású folyókat.

(Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)

A folyók hordalékszállítása

 A folyók vizen kívül hordalékot is szállítanak magukkal.

Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól.

A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint:  homok  kavics.

iszap

Időszakos „vízfolyás”

A tavak



Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

Tómedencék keletkezése Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel

vagy

elgátolással.

I. Kimélyüléssel keletkező tavak:

1. Árokban kialakult tavak:

Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.: Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, BalatonVelencei-tó

2. Szerkezeti medencében létrejött tavak

Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedésekben létrejött tavak.

Pl.: Victória-tó, Csád-tó

3. Jégtakaró által kimélyített tavak:

A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

4. Gleccserek által kimélyített tómedencék:

Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek.

Pl.: Poprádi-tó Garda-tó Genfi-tó

5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó

6. Szél által kimélyített tómedencék:

Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

7. Bányagödörben keletkezett tavak:

Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

II. Elgátolással keletkező tavak:

1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

2. Moréna elgátolásával keletkező tó (morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó:

Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

4. Szél elgátolásával keletkező tó:

Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó:

Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó:

Pl. Plitvicei-tavak

7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

Tavak pusztulása:

Okozhatja: 1.

A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. 2.

Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van: 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp

Fertő

Mocsár

Láp

Vízszennyezés

 tk.150 – 152. oldal