Transcript az árterek hasznosításának egy elfeledett lehetősége
Slide 1
AZ ÁRTEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK EGY ELFELEDETT
LEHETŐSÉGE – AZ ÁRTÉRI LEGELTETÉSES
ÁLLATTARTÁS
Mézes Miklós
Szent István Egyetem
Takarmányozástani Tanszék
Slide 2
GYEPEK ÉS LEGELTETÉS
Gyepek egyik fő funkciója legelő állatokat eltartó képességük.
Az utóbbi két évtizedben ez a funkció jelentősen visszaszorult.
Okai:
- intenzív tejelő fajták a szarvasmarha tenyésztésben;
- intenzív takarmányozási és tartási technológiák kialakítása,
emiatt a legeltetés elmaradása;
- a réti széna ma már nem elődleges szarvasmarha takarmány
(abraktakarmányok/tömegtakarmányok arányeltolódása);
- a legelőre alapozott juhtartás visszaszorulása.
Slide 3
GYEPEK ÉS LEGELTETÉS
Megoldás a legelőterületek hasznosítására:
- kemikáliákat mellőző gyepápolás;
- külterjes, főleg ősi magyar háziállatfajok és -fajták (bivaly,
szürkemarha, cikta, cigája és racka juhok, esetleg mangalica
sertés) legeltetése;
- a kaszálóréteken kaszálás (a kérődző állatok tömegtakarmány
hiányának csökkentése).
Slide 4
GYEPEK ÉS LEGELTETÉS
Elődeink legeltetési szokásai:
- legelő állataikat évszázadok alatt kialakult „útvonal” szerint,
kihasználva a természet adta lehetőségeket a száraztól a jobb
vízgazdálkodású, illetve vizes (ma árterek) területek felé
hajtották.
Pásztoroló legeltetés:
előnye - más legeltetési móddal nehezen hasznosítható
területeken is egyszerűen és olcsón alkalmazható.
hátránya - nehezen tervezhető takarmányozási és állategészségügyi (parazitológiai) szempontból.
Slide 5
Marhaúsztatás a szigetekre
Timaffy László (1942)
Slide 6
GYEPEK ÉS LEGELTETÉS
Legeltetéses állattartás jelenlegi lehetőségei Magyarországon:
- legeltetési időszak évente átlagosan 220 nap (április elejétől
október közepéig)
- szarvasmarha-tartásban a növendéküsző-nevelés és
húshasznú tehéntartás;
- tejtermelésben a kettőshasznú magyartarka tehenek tartása;
- juh- és kecsketartás;
- a növekvő számú lótartásban növelhető a legeltetés szerepe
(növényi mérgezések veszélye)
- ökológiai állattartásban valamennyi állatfaj esetén szükséges a
szabad tartás;
Slide 7
Gyepgazdálkodási programok támogatása
150/2004. (X. 12.) FVM rendelet
gyepgazdálkodási célprogramcsoport
Füves élőhelyek kezelése célprogram
A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése a különböző
gyeptípusokon.
A legeltetéses állattartásra ösztönző támogatási rendszer úgy
került kialakításra, hogy támogatásban csak az a termelő
részesülhet, aki a gyepet hasznosítani képes állatállománnyal
rendelkezik.
Ezt az ellenőrzést szolgáló szempontrendszerbe be kell építeni,
az ezt megszegő termelőt ki kell zárni a támogatásból.
Slide 8
Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai
- A területen nem végezhető talajjavítás, melioráció, öntözés,
fogasolás, felülvetés, szerves és műtrágya kijuttatása, vegyszerhasználat, gyepégetés, libalegeltetés.
- A becserjésedés megakadályozása, a cserjék visszaszorítása
érdekében a területet rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell. A
becserjésedő gyepeken cserjeirtást kell végezni.
- A kaszáló és legelő jellegű területeket külön kell választani és
törekedni kell arra, hogy a gyepkezelés ennek megfelelően
történjék. Ez nem zárja ki, hogy adott évben a legelők egyes részeit
kaszálják, vagy a kaszálókat kaszálás után legeltessék.
- Legeltethető állatfajok: juh, szarvasmarha, bivaly, ló és szamár,
kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt
(sertés csak kivételes indokból)
Slide 9
Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai
- Az alul- és túllegeltetést kerülni kell (állateltartó képesség).
Gyeptípus
Állatsűrűség
(állategység/ha)
nedves rétek, üde gyepek
0,2-1,0
ártéri gyepek
0,2-1,0
Egy hektár állateltartó képessége (50/2008 (IV.24) FM rendelet)
0,2-1 szarvasmarha (≥24 hó)
0,3-1,7 szarvasmarha (6 hó - 24 hó)
0,5-2,6 szarvasmarha (≤6 hó)
1,4-6,7 juh
1,4-6,7 kecske
0,4-2 sertés (≥50 kg)
0,6-3 sertés (≤50 kg)
Slide 10
Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai
Az állateltartó képesség becslésénél tekintetbe kell venni :
- a legeltetendő állatfaj(ok), fajta(ák);
- egész éven át az adott gyepterületről akarjuk biztosítani az
állatok szükségletét (téli időszakra kaszálással), vagy csak a
legeltetési idényben;
- a hektáronkénti átlagos fűhozam Magyarországon szénaértékben 1,5 t/ha/év;
- a gyepterületek terület alapú támogatásánál 0,5–1,5 nagyállat
egység/ha állatlétszámot írnak elő - az ártéri legelők állateltartó képessége csak 0,1-0,2 nagyállat egység/ha.
Slide 11
Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai
- Legeltetés a túllegeltetés elkerülésével, pásztoroló vagy
szakaszolt legeltetéssel végezhető a tavaszi felszáradástól az
őszi esőzések beálltáig, általában április 24. és november 30.
között. Ettől eltérő időszakban legeltetés csak száraz talajállapot mellett, a gyepfelület károsodása nélkül végezhető.
(ártéri legelőknél a legeltetési/kaszálási időszak általában
ennél rövidebb, az áradások mértékének függvénye)
- nagy kiterjedésű, összefüggő területek egyidejű lekaszálását el
kell kerülni (kaszálatlan sávok, táblák kijelölése szükséges).
- a terület gyommentességét szükség szerinti gyakoriságú
tisztító kaszálással kell biztosítani.
Slide 12
A Natura 2000 gyepterületek hasznosítása
269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet
- A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell
hasznosítani;
- A felügyelőség engedélye szükséges a legeltetéshez;
- A rendelet hatálya alá tartozó gyepterületeken csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető.
- A gyepterület túllegeltetése tilos;
- Kaszálásonként a terület 5-10%-át, változó helyen,
kaszálatlanul kell hagyni.
Slide 13
Gyephasználat szabályai az ártéri legelőkön/kaszálókon
- Figyelembe kell venni az egyes állatfajok legelési sajátságait,
szokásait;
- fontos szempont, hogy sohase alapozzunk csak egy-egy faj
igényeire, hanem több állatfaj számára kell a megfelelő feltételeket biztosítani;
- célszerű azonos területen többféle állatfajt (juh, szarvasmarha, ló) legeltetni, mert mindegyik más mélységig legel, másmás növényeket részesítve előnyben;
- az ártéri gyepeken számolni kell az időszakos elárasztásokkal,
akár évente kétszeri vízborítottsággal. Emiatt a taposási károk
elkerülése érdekében gyephasználat a nedves gyepeken csak
időszakosan folytatható.
Slide 14
Gyephasználat szabályai az ártéri legelőkön/kaszálókon
- A gyephasználatot „adagoló” legeltetéssel, szakaszokra bontva
kell megoldani;
- az adott területen (szakaszon) a legeltetési napok számát
(1-10 nap) a rendelkezésre álló fűhozam alapján kell meghatározni;
Egy terület (szakasz) 10 napnál hosszabb ideig történő, folyamatos legeltetése nem ajánlott.
- pásztoroló legeltetés nem ajánlott, mert a folyamatos terelgetés állandóan zavarja a legelő állatokat;
- nagy melegben a túlzott mozgás növeli a hőstressz gyakoriságát, amely szaporodásbiológiai zavarokhoz vezet.
Slide 15
Hullámtéri legelő
Slide 16
HULLÁMTÉRI LEGELŐK
- A rétek és legelők a hullámtér szerves részei;
- gazdasági hasznuk (legeltetés, kaszálás) mellett az élőhelyek
sokszínűségét biztosítják;
- rendszeres legeltetéssel és kaszálással évszázadokon keresztül
fennmaradtak;
- egy részük jelenleg természetvédelmi területen található,de
károsodna az élővilág, ha csak a védett területeken maradnának meg;
- az árvízlevezető sávokban a gyep- és legelő gazdálkodás, amelyeket erre a célra támogatott állatállománnyal tisztán lehet
tartani, lehetőséget ad arra, hogy az árvizek alacsonyabb
szinten vonuljanak le. (Szigetközi Természetvédelmi Társulás)
Slide 17
HULLÁMTÉRI LEGELŐK
A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének problémái (1):
- jelenleg a hullámtér nagyobbik részén fás állományok találhatók, amelyek csökkentik a nagyvízi vízszállítási kapacitást.
(a viszonylag bőséges víz, a műtrágyázás és a tisztítatlan
szennyvíz beeresztésekkel bővített tápanyag ellátottság
folytán a hullámtéren fokozott a beerdősülés).
Slide 18
HULLÁMTÉRI LEGELŐK
A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének problémái (2):
- nincs elegendő legelő állatlétszám;
- nem áll rendelkezésre jó minőségű, a nyár végén is legelhető
terület;
- a legeltethető időszak maximális kihasználása érdekében
szükséges (lenne) az árvízi vízkiengedés, szétterítés és visszatartás – talajvíz megtartása a vegetációs időszak végéig;
- ki kell alakítani azokat a területeket, ahová árvíz idején
áthajtható az egyébként a (mentett és mentetlen oldali)
ártereken tartott állatállomány.
Slide 19
Alacsonyártéri mocsárrét
Slide 20
ALACSONYÁRTÉRI MOCSÁRRÉTI LEGELŐK
- A folyamatos vízborítottság miatt csak időszakosan és csak
részlegesen hasznosíthatók;
- a nedves területek csak legeltetésre alkalmasak;
- a nedves területeken fokozott az állategészségügyi veszély.
AZ ÁRTEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK EGY ELFELEDETT
LEHETŐSÉGE – AZ ÁRTÉRI LEGELTETÉSES
ÁLLATTARTÁS
Mézes Miklós
Szent István Egyetem
Takarmányozástani Tanszék
Slide 2
GYEPEK ÉS LEGELTETÉS
Gyepek egyik fő funkciója legelő állatokat eltartó képességük.
Az utóbbi két évtizedben ez a funkció jelentősen visszaszorult.
Okai:
- intenzív tejelő fajták a szarvasmarha tenyésztésben;
- intenzív takarmányozási és tartási technológiák kialakítása,
emiatt a legeltetés elmaradása;
- a réti széna ma már nem elődleges szarvasmarha takarmány
(abraktakarmányok/tömegtakarmányok arányeltolódása);
- a legelőre alapozott juhtartás visszaszorulása.
Slide 3
GYEPEK ÉS LEGELTETÉS
Megoldás a legelőterületek hasznosítására:
- kemikáliákat mellőző gyepápolás;
- külterjes, főleg ősi magyar háziállatfajok és -fajták (bivaly,
szürkemarha, cikta, cigája és racka juhok, esetleg mangalica
sertés) legeltetése;
- a kaszálóréteken kaszálás (a kérődző állatok tömegtakarmány
hiányának csökkentése).
Slide 4
GYEPEK ÉS LEGELTETÉS
Elődeink legeltetési szokásai:
- legelő állataikat évszázadok alatt kialakult „útvonal” szerint,
kihasználva a természet adta lehetőségeket a száraztól a jobb
vízgazdálkodású, illetve vizes (ma árterek) területek felé
hajtották.
Pásztoroló legeltetés:
előnye - más legeltetési móddal nehezen hasznosítható
területeken is egyszerűen és olcsón alkalmazható.
hátránya - nehezen tervezhető takarmányozási és állategészségügyi (parazitológiai) szempontból.
Slide 5
Marhaúsztatás a szigetekre
Timaffy László (1942)
Slide 6
GYEPEK ÉS LEGELTETÉS
Legeltetéses állattartás jelenlegi lehetőségei Magyarországon:
- legeltetési időszak évente átlagosan 220 nap (április elejétől
október közepéig)
- szarvasmarha-tartásban a növendéküsző-nevelés és
húshasznú tehéntartás;
- tejtermelésben a kettőshasznú magyartarka tehenek tartása;
- juh- és kecsketartás;
- a növekvő számú lótartásban növelhető a legeltetés szerepe
(növényi mérgezések veszélye)
- ökológiai állattartásban valamennyi állatfaj esetén szükséges a
szabad tartás;
Slide 7
Gyepgazdálkodási programok támogatása
150/2004. (X. 12.) FVM rendelet
gyepgazdálkodási célprogramcsoport
Füves élőhelyek kezelése célprogram
A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése a különböző
gyeptípusokon.
A legeltetéses állattartásra ösztönző támogatási rendszer úgy
került kialakításra, hogy támogatásban csak az a termelő
részesülhet, aki a gyepet hasznosítani képes állatállománnyal
rendelkezik.
Ezt az ellenőrzést szolgáló szempontrendszerbe be kell építeni,
az ezt megszegő termelőt ki kell zárni a támogatásból.
Slide 8
Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai
- A területen nem végezhető talajjavítás, melioráció, öntözés,
fogasolás, felülvetés, szerves és műtrágya kijuttatása, vegyszerhasználat, gyepégetés, libalegeltetés.
- A becserjésedés megakadályozása, a cserjék visszaszorítása
érdekében a területet rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell. A
becserjésedő gyepeken cserjeirtást kell végezni.
- A kaszáló és legelő jellegű területeket külön kell választani és
törekedni kell arra, hogy a gyepkezelés ennek megfelelően
történjék. Ez nem zárja ki, hogy adott évben a legelők egyes részeit
kaszálják, vagy a kaszálókat kaszálás után legeltessék.
- Legeltethető állatfajok: juh, szarvasmarha, bivaly, ló és szamár,
kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt
(sertés csak kivételes indokból)
Slide 9
Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai
- Az alul- és túllegeltetést kerülni kell (állateltartó képesség).
Gyeptípus
Állatsűrűség
(állategység/ha)
nedves rétek, üde gyepek
0,2-1,0
ártéri gyepek
0,2-1,0
Egy hektár állateltartó képessége (50/2008 (IV.24) FM rendelet)
0,2-1 szarvasmarha (≥24 hó)
0,3-1,7 szarvasmarha (6 hó - 24 hó)
0,5-2,6 szarvasmarha (≤6 hó)
1,4-6,7 juh
1,4-6,7 kecske
0,4-2 sertés (≥50 kg)
0,6-3 sertés (≤50 kg)
Slide 10
Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai
Az állateltartó képesség becslésénél tekintetbe kell venni :
- a legeltetendő állatfaj(ok), fajta(ák);
- egész éven át az adott gyepterületről akarjuk biztosítani az
állatok szükségletét (téli időszakra kaszálással), vagy csak a
legeltetési idényben;
- a hektáronkénti átlagos fűhozam Magyarországon szénaértékben 1,5 t/ha/év;
- a gyepterületek terület alapú támogatásánál 0,5–1,5 nagyállat
egység/ha állatlétszámot írnak elő - az ártéri legelők állateltartó képessége csak 0,1-0,2 nagyállat egység/ha.
Slide 11
Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai
- Legeltetés a túllegeltetés elkerülésével, pásztoroló vagy
szakaszolt legeltetéssel végezhető a tavaszi felszáradástól az
őszi esőzések beálltáig, általában április 24. és november 30.
között. Ettől eltérő időszakban legeltetés csak száraz talajállapot mellett, a gyepfelület károsodása nélkül végezhető.
(ártéri legelőknél a legeltetési/kaszálási időszak általában
ennél rövidebb, az áradások mértékének függvénye)
- nagy kiterjedésű, összefüggő területek egyidejű lekaszálását el
kell kerülni (kaszálatlan sávok, táblák kijelölése szükséges).
- a terület gyommentességét szükség szerinti gyakoriságú
tisztító kaszálással kell biztosítani.
Slide 12
A Natura 2000 gyepterületek hasznosítása
269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet
- A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell
hasznosítani;
- A felügyelőség engedélye szükséges a legeltetéshez;
- A rendelet hatálya alá tartozó gyepterületeken csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető.
- A gyepterület túllegeltetése tilos;
- Kaszálásonként a terület 5-10%-át, változó helyen,
kaszálatlanul kell hagyni.
Slide 13
Gyephasználat szabályai az ártéri legelőkön/kaszálókon
- Figyelembe kell venni az egyes állatfajok legelési sajátságait,
szokásait;
- fontos szempont, hogy sohase alapozzunk csak egy-egy faj
igényeire, hanem több állatfaj számára kell a megfelelő feltételeket biztosítani;
- célszerű azonos területen többféle állatfajt (juh, szarvasmarha, ló) legeltetni, mert mindegyik más mélységig legel, másmás növényeket részesítve előnyben;
- az ártéri gyepeken számolni kell az időszakos elárasztásokkal,
akár évente kétszeri vízborítottsággal. Emiatt a taposási károk
elkerülése érdekében gyephasználat a nedves gyepeken csak
időszakosan folytatható.
Slide 14
Gyephasználat szabályai az ártéri legelőkön/kaszálókon
- A gyephasználatot „adagoló” legeltetéssel, szakaszokra bontva
kell megoldani;
- az adott területen (szakaszon) a legeltetési napok számát
(1-10 nap) a rendelkezésre álló fűhozam alapján kell meghatározni;
Egy terület (szakasz) 10 napnál hosszabb ideig történő, folyamatos legeltetése nem ajánlott.
- pásztoroló legeltetés nem ajánlott, mert a folyamatos terelgetés állandóan zavarja a legelő állatokat;
- nagy melegben a túlzott mozgás növeli a hőstressz gyakoriságát, amely szaporodásbiológiai zavarokhoz vezet.
Slide 15
Hullámtéri legelő
Slide 16
HULLÁMTÉRI LEGELŐK
- A rétek és legelők a hullámtér szerves részei;
- gazdasági hasznuk (legeltetés, kaszálás) mellett az élőhelyek
sokszínűségét biztosítják;
- rendszeres legeltetéssel és kaszálással évszázadokon keresztül
fennmaradtak;
- egy részük jelenleg természetvédelmi területen található,de
károsodna az élővilág, ha csak a védett területeken maradnának meg;
- az árvízlevezető sávokban a gyep- és legelő gazdálkodás, amelyeket erre a célra támogatott állatállománnyal tisztán lehet
tartani, lehetőséget ad arra, hogy az árvizek alacsonyabb
szinten vonuljanak le. (Szigetközi Természetvédelmi Társulás)
Slide 17
HULLÁMTÉRI LEGELŐK
A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének problémái (1):
- jelenleg a hullámtér nagyobbik részén fás állományok találhatók, amelyek csökkentik a nagyvízi vízszállítási kapacitást.
(a viszonylag bőséges víz, a műtrágyázás és a tisztítatlan
szennyvíz beeresztésekkel bővített tápanyag ellátottság
folytán a hullámtéren fokozott a beerdősülés).
Slide 18
HULLÁMTÉRI LEGELŐK
A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének problémái (2):
- nincs elegendő legelő állatlétszám;
- nem áll rendelkezésre jó minőségű, a nyár végén is legelhető
terület;
- a legeltethető időszak maximális kihasználása érdekében
szükséges (lenne) az árvízi vízkiengedés, szétterítés és visszatartás – talajvíz megtartása a vegetációs időszak végéig;
- ki kell alakítani azokat a területeket, ahová árvíz idején
áthajtható az egyébként a (mentett és mentetlen oldali)
ártereken tartott állatállomány.
Slide 19
Alacsonyártéri mocsárrét
Slide 20
ALACSONYÁRTÉRI MOCSÁRRÉTI LEGELŐK
- A folyamatos vízborítottság miatt csak időszakosan és csak
részlegesen hasznosíthatók;
- a nedves területek csak legeltetésre alkalmasak;
- a nedves területeken fokozott az állategészségügyi veszély.