Az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése Dr. Dégi L. Csaba Bevezetés Bevezetés Miért? Előzmények Célkitűzések Eredmények Következtetések Köszönetnyilvánítás  Európában évente megközelítőleg 3,2 millió új daganatos esetet diagnosztizálnak és 1,7 millióra tehető a.

Download Report

Transcript Az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése Dr. Dégi L. Csaba Bevezetés Bevezetés Miért? Előzmények Célkitűzések Eredmények Következtetések Köszönetnyilvánítás  Európában évente megközelítőleg 3,2 millió új daganatos esetet diagnosztizálnak és 1,7 millióra tehető a.

Az onkológiai betegek pszicho-szociális
szükségleteinek felmérése
Dr. Dégi L. Csaba
Bevezetés
Bevezetés
Miért?
Előzmények
Célkitűzések
Eredmények
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
 Európában évente megközelítőleg 3,2 millió új
daganatos esetet diagnosztizálnak és 1,7 millióra
tehető a daganatos betegségekben elhunytak
száma (Ferlay és mtsai, 2007).
 2020–ra,
50%–os
daganatos
incidencia
növekedést jeleznek - ez globálisan 16 millió új
daganatos pácienst jelent illetve 10,3 millió ember
halálát okozzák majd (WHO, 2005).
Módszerek
Megbeszélés
Daganatos megbetegedés és halandóság
Romániai
Leggyakoribb betegségteher és halálok
helyzetkép?
 Romániában még nem alakult ki a daganatos
betegek pszichoszociális vizsgálatának gyakorlata,
szakmai protokollja, ami lehetővé tenné a pszichés
és társas okok miatt heveny válságban lévő
páciensek korai diagnosztizálását, felismerését,
illetve megfelelő kezelését.
Előzmények
Bevezetés
Hol
tartunk?
Előzmények
Célkitűzések
Szélsőségesen soktényezős valóság
 30 év, 70 prospektív pszichoonkológiai kutatás
eredményei szerint a daganatos betegségekben a
test – lélek – környezet kapcsolatának több
alapkérdése is megválaszolatlan (Garssen, 2004).
 Az elmúlt 20 évben, a daganatos betegek igen
magas kielégítetlen, kezeletlen pszichoszociális
igényeinek az aránya nem változott (Barg és mtsai,
Módszerek
Eredmények
2007; Mehnert és Koch, 2005).
Megbeszélés
Romániai
Kezdetleges szerkezet és jelenség
Következtetések
valóság?
 Romániában kevés az interdiszciplináris kutatás,
mely a daganatos betegségek pszichoszociális
vonatkozásait
vizsgálaja,
multicentrikus
kérdőívezés és többváltozós statisztikai elemzés
alapján.
Köszönetnyilvánítás
Célkitűzések
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
A daganatos betegek distresszét és életminőségét
vizsgáltuk a diagnózisközlés szempontjából sajátos
romániai kontextusban.
Módszerek
Használt kérdőívek, skálák – reliabilitás mutatók
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Skálák
FACT–G 4.0 Életminőség Skála
Rövidített Beck Depresszió Kérdőív
STAI - T Kérdőív
Rövidített Reménytelenség Skála
Rövidített Vitális Kimerültség Skála
Rövidített Életesemények Skála
SELSA Skála - család
MHLCS Skála - externális
Betegségteher Index
Megküzdési Módok Kérdőív
Koherencia Érzése Skála
Énhatékonyság
Diszfunkcionális Attitűd Skála
D-típusú Személyiségskála - BI
Tételek
száma
27
9
20
4
10
16
11
6
13
22
7
4
7
7
Cronbachalfa
0,70
0,86
0,84
0,86
0,81
0,55
0,85
0,68
0,89
0,81
0,64
0,74
0,64
0,75
Módszerek
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Módszerek
Alkalmazott statisztikai módszerek
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
 Vizsgálatainkban a változók típusától függően az alábbi
többváltozós statisztikai elemzéseket végeztük el az SPSS 15.0
és az AMOS 7.0 programcsomagok alkalmazásával: parciális
korreláció,
kovarianciaelemzés,
hierarchikus
logisztikus
regresszió, lépésenkénti lineáris regresszió és útelemezés.
Módszerek
Eredmények
Kontroll-változók
Megbeszélés
 A többváltozós elemzésekben adatainkat életkorra, nemre,
lakhelyre, végzettségre, családi állapotra, anyagi helyzetre,
vallásgyakorlásra, nemzetiségre, a diagnózis ismeretére és a
diagnózisra adott reakciókra, a daganat típusára/lokalizációjára/
stádiumára, az onkológiai kezelésekre valamint az egészségi
állapotra kontrolláltuk.
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Eredmények
Diagnózis
Bevezetés
Előzmények
 az onkológiai diagnózisukat nem
daganatos
páciensek
kétharmada
középsúlyosan vagy súlyosan depressziós
Célkitűzések
Módszerek
Distressz
Eredmények
Köszönetnyilvánítás
ismerő
pedig
 47,5%–a feltehetően kezelést igénylő, klinikai
depresszióban szenved
 46,7%–uk esetében előfordulnak szorongásos
zavarok
Megbeszélés
Következtetések
 a vizsgált daganatos betegek 16,9%–a nem
ismeri onkológiai diagnózisát
Életminőség
 28,1%–uk számolt be súlyosan
életminőségről (Sehlen és mtsai, 2002)
alacsony
 az
alacsony
életminőségről
beszámoló
daganatos
betegek
75,9%–nál
klinikailag
diagnosztizálható depressziós tüneteket találunk
Daganatos diagnózis
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Diagnózis - 2006
2006
Diagnózis
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
83.1%
IGEN
Módszerek
Eredmények
16.9%
Megbeszélés
NEM
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
8%-60%
4%30%
1%-8%
Diagnózis
Bevezetés
A daganatos diagnózis nem ismerésének hatása
a pszichoszociális distressz szempontjából
Vizsgált tényezők
(szignifikáns)
Orvosa szerint
nem ismeri
diagnózisát
(n=70)
Átlag (SE)
Orvosa
szerint ismeri
diagnózisát
(n=343)
Átlag (SE)
F
Szig.
p
26,35 (1,75)
n (%)
14 (20,0)
11 (15,7)
13
(18,6)
64,3%
32 (45,7)
19,12 (,75)
n (%)
106 (31,2)
83 (24,4)
56 (16,5)
95 (27,9)
13,66
<0,0001
Reménytelenség
4,97 (,43)
3,90 (,18)
4,78
<0,05
Problémaelemző coping
8,16 (,56)
9,50 (,24)
4,56
<0,05
Életesemények száma
2,02 (,26)
2,85 (,11)
8,28
<0,01
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Depresszió
Depresszió kategóriák
Normál (0–9 pont)
Enyhe (10–18 pont)
Közepes (19–25 pont)
Súlyos (26 pont fölött)
<0,05
Kovariánsok: életkor, nem, lakhely, végzettség, családi állapot, anyagi helyzet, vallásgyakorlás, nemzetiség, daganat típus, tumor
lokalizáció, betegségstádium, operáció, kemoterápia és sugárterápia.
 A betegségi állapotukról nem tájékozott páciensek általában
idősebbek, izoláltabbak, alulképzettebbek mint a diagnózisukat
ismerő társaik, illetve szinte kétszer nagyobb arányban nem
részesültek kemoterápiában.
Daganatos distressz
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Depresszió
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
A depressziós tünetegyüttes alakulása
A depresszióban szenvedők
 A feltehetően klinikai szintű depresszióban szenvedő daganatos
betegek körében a 65 év fölöttiek, a nyolc általánost vagy ennél
kevesebbet végzettek, az özvegyek és a diagnózisukat nem
ismerők aránya megközelítőleg kétszer nagyobb, a klinikai
depressziótól mentes páciensekkel összehasonlítva.
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
A depresszió súlyossága
 A depresszió súlyossága klinikailag szignifikáns mértékben
növekedett a betegségstádium előrehaladtával, az egészségi
állapot csökkenésével, a fizikai aktivitás hiányával, a daganatos
diagnózis nem ismerésével, illetve a diagnózisra adott negatív–
passzív reakciók előfordulásával.
Depresszió
Bevezetés
A depressziós tünetegyüttes széleskörű negatív hatása a
pszichoszociális funkcionalitásra és az életminőségre
Vizsgált tényezők
(szignifikáns)
Szubklinikai
BDI18
(n=219)
Klinikai
BDI19
(n=198)
F
p érték
Pontszám átlag (SE)
38,47 (1,44)
Pontszám átlag (SE)
51,04 (1,43)
35,43
<0,0001
Reménytelenség
2,41 (,20)
5,72 (,20)
121,10
<0,0001
Magatartási gátlás
6,12 (,30)
8,84 (,29)
38,13
<0,0001
Érzelemközpontú megk.
15,18 (,46)
20,44 (,46)
60,33
<0,0001
Diszfunkcionális attitűd
10,01 (,30)
11,75 (,29)
15,64
<0,0001
Vonásszorongás
45,41 (,60)
51,53 (,61)
46,87
<0,0001
Vitális kimerültség
11,01 (,34)
14,14 (,34)
38,62
<0,0001
Családi támasz hiánya
22,66 (,86)
27,76 (,86)
16,32
<0,0001
Kontrollhit–orvos
11,75 (,30)
12,79 (,30)
5,54
<0,05
Kontrollhit–mások
11,93 (,25)
12,84 (,25)
5,77
<0,05
Fizikális jóllét
16,71 (,42)
12,81 (,42)
39,87
<0,0001
Érzelmi jóllét
15,58 (,36)
12,62 (,36)
30,69
<0,0001
Társas jóllét
19,67 (,39)
16,99 (,39)
21,30
<0,0001
Funkcionális jóllét
16,71 (,42)
12,81 (,42)
39,87
<0,0001
Életminőség
69,52 (1,09)
56,37 (1,08)
67,91
<0,0001
Koherencia érzés
9,39 (,20)
8,33 (,19)
13,33
<0,0001
Énhatékonyság
7,64 (,20)
6,98 (,20)
5,00
<0,05
Betegségteher
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Kovariánsok: életkor, nem, lakhely, végzettség, családi állapot, anyagi helyzet, vallásgyakorlás, nemzetiség, diagnózis ismerete, daganat típus, lokalizáció, stádium és kezelések, egészségi állapot és diagnózisra reakció.
Depresszió emlődaganatos betegeknél
Etnikai szempont
Depresszió
Bevezetés
Előzmények
Vizsgált tényező
R
RM
MM
(n=80)
(n=148)
(n=461)
Átlag (SE)
Átlag (SE)
Átlag (SE)
16.28 (0.93)
20.12 (1.07)
12.41 (0.46)
n (%)
n (%)
n (%)
Normál (0-9 pont)
22 (27.5)
43 (29.1)
233 (50.5)
Enyhe (10-18 pont)
27 (33.8)
28 (18.9)
81 (17.6)
Közepes (19-26 pont)
15 (18.8)
28 (18.9)
56 (12.1)
Súlyos (26 pont fölött)
16 (20)
49 (33.1)
91 (19.7)
Célkitűzések
Depresszió
Módszerek
Eredmények
(BDI)
Depresszió kategoriák
(BDI)
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Onkológiai életminőség
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Az életminőség alakulása
Életminőség
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Kedvezőtlen
 Veszélyeztető faktornak bizonyult az alacsony végzettség, az
özvegység, a kisvárosi lakhely, a vallásgyakorlás hiánya, a
malignus daganatos betegség, az előrehaladott kórfolyamat, a
diagnózisra adott negatív–kontrollvesztő válaszok, a rossz/nagyon
rossz egészségi állapot, a fizikai aktivitás hiánya, illetve a súlyos
depresszió.
Kedvező
 Jelentős tényezőnek számít a magas iskolázottság, a házas
családi állapot, a rendszeres vallásgyakorlás egyházban, a
benignus daganat, a kezdeti betegségstádium, a diagnózis
kapcsán az Istenbe vetett hit, a gyógyulási szándék elhatározása
és a betegség tagadása, a jó/kiváló egészségi állapot, a heti/napi
rendszerességű fizikai aktivitás és a depresszió hiánya.
Útelemzés –
a rosszindulatú daganatos betegek életminősége
Életminőség
Bevezetés
CMIN/DF=2,68; NFI/CFI=,950/,967; RMSEA=,063
Rossz/nagyon rossz
Előzmények
egészségi állapot
,02
Fizikai aktivitás
soha
Célkitűzések
,27
,14
Családi támogatottság
hiánya
-,18
e3
,23
Módszerek
-,25
Vitális
kimerültség
,19
-,21
CMIN/DF=1,20; NFI/CFI=,992/,999; RMSEA=,022
,45
,22
Eredmények
e2
,56
,24
Vonás
,27
-,34
szorongás
Megbeszélés
Életminőség
Életminőség
,32
,31
Problémacentrikus
Boldogság
,40
megküzdés
,32
e4
,07
,11
-,19
,09
Következtetések
-,09
,17
Stádium
III.
,21
,18
Koherenciaérzés
Betegségteher
Köszönetnyilvánítás
e2
,07
e1
,29
,12
Énhatékonyság
,14
e1
Komparatív elemzés - 2009
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Komparatív
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Pszicho-szociális szükségletek
Komparatív
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Beszéljünk róla?!
Következtetések
Diagnózis
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Distressz
A „hallgatás szövetsége” modellnek tekintett és
támogatott a 2003–as joggyakorlat–változás
ellenére. A paradigmaváltás a gyakorlatban
feltehetően további éveket vehet igénybe.
 A középsúlyos illetve súlyos depresszió
prevalencia kiemelkedően magasnak számít.
 A daganatos és depressziós betegeknek 19%,
24% illetve 70%–kal nagyobb a mortalitási
kockázata (Onitilo, Nietert és Egede, 2006). A klinikailag
nem jelentős depressziós tünetekkel rendelkező
érintettek kezeletlen rizikófaktorral rendelkeznek
(Purebl és Kovács, 2006)
Életminőség  Alacsonyabb pontszámátlagot mértünk, mint a
normatív adatok – response–shift (Cella, 2002). A
pszichoszociális tényezők mediátor szerepe (Devins,
1994).
Következtetések
Pszichoszociális tényezők
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
 A palliációs és a támogató közösségek között statisztikailag és
klinikailag egyaránt szignifikáns különbség csak a fizikai és
funkcionális jóllét kapcsán van azonban a globális és főképp a
pszicho-szociális életminőség tekintetében nincsenek jelentős
eltérések.
 Eredményeink alapján azt látjuk, hogy a tumor állapotától
függetlenül
a
krónikus
betegség
folyamatos
kihívást,
alkalmazkodást jelent a pácienseknek és a szolgáltatásoknak.
Halmozott veszélyeztetettség
 Összességében, a BDI skála átlagértékei alapján igazolható az,
hogy a romániai magyar daganatos nők esetében a legmagasabb
a depressziós érték, a magyarországi magyar és a román
csoportokhoz mérten.
Intervenció
Onkopszichológia hatékonysága
Életminőség szempontjából
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
 Az onkológiai pszicho-szociális beavatkozások és a felnőtt
daganatos betegek életminőségének összefüggéseiről Rehse és
Pukrop
(2003) 37 kontrollált vizsgálat eredményei alapján
hatáselemző meta-analízist készítettek, amelyben az egyes
kutatások
eltérő
eredményesség
indikátorait
egyetlen,
összhatékonysági mutatóra dolgoztak át. Az összhatékonysági
mutató kizárólag a daganatos betegek szubjektíven megélt
életminőségére vonatkozott.
 Az elemzésbe bevett 37 kutatást, 1970 és 1990 között
publikálták angol és német nyelven. Rehse és Pukrop (2003)
eredmények szerint, az összhatás-mutató érték 0.31 (N=3120
páciens), a 95%-os konfidencia intervallumban. Cohen (1977)
rendszere alapján ezt közepes-jó hatásnak értelmezhetjük, azaz
a pszicho-szociális rehabilitáció hatékony a daganatos betegek
életminősége szempontjából.
Intervenció
Onkopszichológia hatékonysága
Életminőség szempontjából – folyt.
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
 Az összhatás mutató erősödött amikor kizárólag férfi
páciensek vettek részt a pszichológiai csoport munkákban (0.45 a
nőkkel szemben 0.25), amikor pszichoedukációs módszereket
alkalmaztak (0.43 szemben a társas támogatottságot elősegítő
beavatkozással 0.28, a megküzdési (coping) trainninggel 0.24 és
a pszichoterápiával 0.28), amikor hosszútávú beavatkozást
szerveztek (legkevesebb 12 hét – 0.50 szemben a rövidtávú
intervencióval 0.23) és amikor a kutatások módszertani
minősége átlag fölötti volt a Cook és Campbell skálán (0.33 vs.
0.28 a gyenge minőségű).
 Az alapkérdést, az onkológiai psziho-szociális intervenció
hatékonyságával kapcsolatosan, Spiegel és Davis (2004) a
csoporttagok által fogalmazzák meg: „Többet fogunk élni? –
kérdezi a páciens. Nem tudjuk biztosan, de egyértelmű,
hogy jobban” – értékeli Spiegel és Davis (2004, 64 old.).
Üzenet
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
A
daganatos
betegek
kedvező
életminőségének
megtartása, növelése a kórfolyamat bármely szakaszában
alapvetően fontos még akkor is, ha az alapbetegséget
nem lehet kezelni.
Köszönetnyilvánítás
Az UEFISCDI, PN-II-RU-TE-2012-3-0011
Bevezetés
és
Előzmények
a BBTE, GTC 34020/2013
Célkitűzések
kutatási programok támogatásával.
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!