Transcript Magyar Pulykaszövetség – Szakmai rendezvény Budapest, 2014. november 26. „A baromfihús jelene és jövője a világélelmezésében’ Horn Péter – Sütő Zoltán Bankiva, vagy vörös dzsungeltyúk (Gallus gallus) Sonnerat,

Magyar Pulykaszövetség –
Szakmai rendezvény
Budapest, 2014. november 26.
„A baromfihús jelene és jövője
a világélelmezésében’
Horn Péter – Sütő Zoltán
Bankiva, vagy vörös dzsungeltyúk
(Gallus gallus)
Sonnerat, vagy szürke dzsungeltyúk
(Gallus sonneratii)
Lafayet, ceyloni dzsungeltyúk
(Gallus lafayetii)
Jávai, zöld vagy villás farkú dzsungeltyúk
(Gallus varius)
Meleagris ocellata
Meleagris gallopavo
Zea mays
(2013/14: a Vt. 967 millió t.)
Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű
élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez
képest
GDP $/fő
Az állati termékek aránya az összes
energia-bevitel %-ában
1000 – 2000
3–5
5000 – 6000
15 – 20
9000 – 10000
25 – 30
11000 – 30000
30 – 35
OECD, FAO adatok alapján számítva (2012)
Az egy főre eső éves GDP ($) és az évi egy főre eső
húsfogyasztás összefüggése
(kg/fő/év)
Év
GDP
(US$/fő/év)
Húsfogyasztás
(kg/év/fő)
1961
2.676
23,1
1971
3.610
27,8
1981
4.376
30,8
1991
4.992
34,4
2001
5.611
38,6
2030
7.600
45,3
(Roppa, 2007)
A világ népességének és húsfogyasztásának változása
Milliárd fő
Millió tonna
Népesség
Húsfogyasztás
(ENSZ, 2009)
A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék
igénye
Évi egy főre eső fogyasztás
Év
Összes fogyasztás
Hús, kg
Tej, kg
Hús (millió t)
Tej (millió t)
2002
28
44
137
222
2050
44
78
326 89
58592
2002
78
202
102
265
2050
94
216
126
295
Fejlődők
Fejlettek
USDA és más források nyomán Tarawali et al (2011)
Nagytestű (2004-es típus) pulykák és őshonos hazai
bronzpulykák teljesítményében mutatkozó
különbségek a mellhús-előállítás esetében (hímivar)
Típus
Élőtömeg
20 hetes korban
(kg)
Mellfilé
tömege
(kg)
Modern
pulykahibrid
18,2
5,09
Bronzpulyka
6,4
0,83
(Herendy V. – Sütő Z.
– Horn P., 2005)
Bronze
White turkey
A BUT Big 6-os testtömegének relatív növekedése a
bronzpulykához képest a takarmányozástól és az életkortól
függően, ivarok szerint
(bronzpulyka teljesítménye=100%)
350
BUT Big 6
Relatív növekedés (%)
300
250
200
99-es tak.kakas
Bronze
99-es tak.tojó
150
67-es tak.kakas
67-es tak.tojó
100
4
6
10
14
16
20
Életkor (hét)
(Horn, P. – Herendy, V. – Kustos, O. – Sütő, Z., 2001)
Az 1999-es takarmánnyal etetett pulykák testtömegének
fölénye az 1967-es takarmánnyal etetett azonos genotípusú
és ivarú csoportokhoz képest, az életkortól függően
60
BUT kakas
BUT tojó
50
Relatív növekedés (%)
Bronz kakas
Bronz tojó
40
30
20
10
0
4
6
10
14
16
20
Életkor (hét)
(Horn, P. – Herendy, V. – Kustos, O. – Sütő, Z., 2001)
A filézett mell tömegének változása a genetikai
tényezők hatására az ivartól és a takarmányozástól
függően, 20 hetes életkorban
Genotípus
Ivar
Filézett
melltömeg
(g)
V á l t oz á s
1999-es típusú takarmányon:
B.U.T. Big 6
Kakas
Bronzpulyka
Kakas
B.U.T. Big 6
Tojó
Bronzpulyka
Tojó
4834
828
3306
550
5,38
6,01
1967-es típusú takarmányon:
B.U.T. Big 6
Kakas
Bronzpulyka
Kakas
B.U.T. Big 6
Tojó
Bronzpulyka
Tojó
4054
770
2744
472
5,26
5,81
(Herendy, V. – Sütő, Z. – Horn, P., 2004)
Egy kg mellfilé előállításának takarmány- és
vízszükséglete különböző típusú pulykák esetében
(hímivar)
1 kg mellfilé előállításához szükséges
Típus
Takarmány
(kg)
Ivóvíz
(liter)
Tak. előállítás
vízigénye (liter)
Modern
hibridpulyka
10,5
21,0
10.500
Bronzpulyka
25,3
50,6
25.300
(Horn, P., 2005)
2:1-es ivóvíz: takarmány arány,
2. 5 t/ha kalászos gabona, kukorica termés, 500 mm évi csapadékmennyiséggel számolva.
1.
Egy kilógramm mellfilé előállításának
hatékonysága különböző típusú brojlercsirkénél
1 kg mellhús előállításához
Ivóvíz
TakarmányTermelt trágya
(liter)
termelés vízigénye
mennyisége
(liter)
(kg)
Brojler
típusa,
év
Takarmányigény
(kg)
1978
20
40
20000
23
1998
11
22
11000
13
2008
7
14
7000
8
(Horn, 2008)
Az egy főre eső évi baromfihús fogyasztás az EU-ban
Legtöbbet fogyasztók
Ország
Portugália
Írország
Spanyolország
Egy. Királyság
Szlovákia
EU 27 átlaga
Fogyasztás
(kg/fő/év)
34,1
30,5
30,2
28,7
27,0
22,6
Legkevesebbet fogyasztók
Ország
Svédország
Finnország
Belgium
Olaszország
Szlovénia
Magyarország
Fogyasztás
(kg/fő/év)
12,0
16,7
17,0
18,0
18,9
24,6
(Papp J. nyomán 2014)
Az állati termékek egy főre eső éves fogyasztásának
változása 1934 és 2012 között
Évek
1934*
1960
1970
1989
2000
2012
Tej (liter)
136
114
109
180
147
152
Tojás (db)
68
160
247
390
310
217
Sertéshús (kg)
13
25
30
43
27
25
5
9
14
22
30
25
14
9
14
7
4
4
Egyéb húsok (kg)
2
6
6
8
5
5
Összes hús (kg)
34
49
64
80
66
59
Baromfihús (kg)
Marhahús (kg)
* Ébner (1961) nyomán,
KSH adatok alapján
A világ hústermelésének változása 1999-2021 között
(vágott súly)
millió tonna
OECD-FAO (2012) USDA (2013) adatok alapján
Az egy főre eső állati fehérje ellátás (g/fő/nap)
(1985-2020)
Fehérjeforrás
Baromfihús
Tojás
Tej
Sertéshús
Marhahús
1985*
1995*
2005*
2020**
2,3
1,8
4,1
3,4
3,9
3,3
2,2
4,2
4,0
3,7
4,3
2,5
4,4
4,4
3,6
6,3
2,7
4,5
5,1
3,7
*Magdalain, P. 2011 nyomán
**OECD-FAO (2012), USDA (2013) termelési előrejelzések alapján
számított adatok, 1% évi népesség növekedés figyelembevételével a
2005 évi adatsort alapul véve. Horn P. (2014)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!