Transcript ZENEELMÉLET HANGÉRTÉKEK ÉS SZÜNETJELEK DEFINÍCIÓK A hangjegy: a zenei hang lejegyzésére szolgáló konvencionális jel.  A szünet: egy-egy szólam, vagy az egész zene ideiglenes megszakítása.  A.

ZENEELMÉLET
HANGÉRTÉKEK ÉS SZÜNETJELEK
DEFINÍCIÓK
A hangjegy: a zenei hang lejegyzésére szolgáló
konvencionális jel.
 A szünet: egy-egy szólam, vagy az egész zene
ideiglenes megszakítása.
 A pont: a hangok meghosszabítására utaló
pont a hangjegyírásban a kottafej után
elhelyezett pont a hang értékét felével, két pont
a háromnegyedével növeli.

DEFINÍCIÓK
Az ütem: a hangjegyértékek valamely egységbe
való csoportosításának eszköze, amely változó
ritmusképleteket egyetlen vonatkozású formába
rendez.
 Az ütem részeit az ütemsúly, illetve az egyes
részek hangsúlya szerint különböztetjük meg.
 Jellegük
szerint az ütemfajtákat különböző
csoportokba osztjuk:

egyszerű páros (2/2, 2/4, 6/4)
 összetett páros (4/2, 4/4)
 egyszerű hármas (3/1, 3/2, 3/4)
 összetett hármas (6/2, 6/4, 6/8)

DEFINÍCIÓK
A betűs kotta: amikor a hangoknak nevet
adunk és a megfelelő hangnevet vagy annak
betűs rövidítését írjuk a hozzá tartozó ritmikai
jel alá.
 A relatív szolmizáció kifejezi a dallamhangok
egymáshoz viszonyított magasságát, de egyik
hangról sem mondja meg, hogy az pontosan
milyen magas.

DEFINÍCIÓK

A
vonalas
kotta:
lényegében
egy
koordinátarendszer, amelyben minden hangot
egy hangjegy ábrázol, és az időt balról jobbra, a
hangmagasságot pedig lentről felfelé mérjük.
DEFINÍCIÓK

Kulcsok: a mai gyakorlatban háromféle kulcsot
használnak.
MÓDOSÍTÓ JELEK (kereszt és a bé)
A kereszt olyan módosítójel, amely egy fél hanggal
felemeli azt a hangot, amelyre vonatkozik, míg a
bé fél hanggal leszállítja.
 Ha a módosítójel valahol "menet közben" van
kitéve, akkor arra a hangra vonatkozik, amelyik
előtt áll, valamint a legközelebbi ütemvonalig
előforduló összes ugyanolyan magasságú hangra,
beleértve az egy vagy több oktávval magasabb
vagy mélyebb hangokat is.
 Ha közben mégis szükség van módosítatlan
hangra, akkor feloldójellel érvényteleníthetjük a
módosítójelet.

HANGKÖZÖK
Két hang egy hangközt alkot.
 Ez lehet prim, szekund, terc, kvart, kvint, szext,
szeptim, oktáv.
 A szekund esetén 1 egészhang van a két hang
között, a tercnél kettő, és így tovább. Az oktáv
tulajdonképpen a 7 fokú skála két szélső c hangja
közti különbség. De mivel a különbség számít,
ugyanígy egy oktáv d-től d-ig, vagy h-tól h-ig.
 Ha egészhangnyi a távolság, akkor a hangközök a
következőek:


nagyszekund, nagyterc, tiszta kvart, tiszta kvint, nagy
szext, nagy szeptim, tiszta oktáv.
DINAMIKA










Piano pianissimo (ppp) - leghalkabban
Pianissino (pp) – nagyon halkan
Piano (p) - halkan
Mezzopiano (mp) – közepesen halkan
Mezzoforte (mf) – közepesen hangosan
Forte (f) – hangosan
Fortissimo (ff) – nagyon hangosan
Forte fortissimo (fff) – leghangosabban
Crescendo (cresc.) – a hangerő fokozatos növelése
Decrescendo (decresc.) – halkítás
TEMPÓJELZÉSEK
Allegro – vidáman
Moderato – mérsékelten
Andante – lépésben
Adagio – lassan
Allegretto – kicsit vidáman
Vivace – élénken
Presto - gyorsan
Ezek a kifejezések valójában többnyire nem tempót, hanem
karaktert, hangulatot jelentenek, de az előadási gyakorlatban
ezek a hangulati jellemzők határozzák meg a tempót