Transcript Hossz- és keresztirányú átjárhatóság biztosításának lehetőségei a Rábán KÉK FOLYOSÓ Hossz- és keresztirányú átjárhatóság biztosításának célja  a különböző típusú vízi életterek optimális kihasználásának biztosítása valamennyi.

Hossz- és keresztirányú átjárhatóság
biztosításának lehetőségei a Rábán
KÉK FOLYOSÓ
Hossz- és keresztirányú átjárhatóság biztosításának
célja
 a különböző típusú vízi életterek optimális kihasználásának
biztosítása valamennyi hidrológiai helyzetben
 az ivadék mederbe történő visszajutási lehetőségeinek biztosítása
 a táplálékbázis optimális kihasználása érdekében történő vándorlás
biztosítása
 a telelőhelyek elérhetőségének megteremtése
 menekülési hely elérhetőségének biztosítása (pl. árvíz vagy
vízszennyezés idején)
 állománysűrűséget kiegyenlítő vándorlás biztosítása
 visszatelepülést biztosító vándorlási lehetőség megteremtése (pl.
árvízi lesodródást, halpusztulást követően)
2
Megoldási lépések
Első lépésként szükséges az átjárhatóságot akadályozó
létesítmények
 feltárása
 alapfunkciójuk elemzése
 megszüntethetőségük vizsgálata
 célirányos üzemeltethetőségük vizsgálata
 átalakíthatóságuk vizsgálata
3
Megoldási lehetőségek
Megoldási lehetőségként az
intézkedések jöhetnek szóba
alábbi
 az akadályok megszüntetése
 műtárgyak üzemrendjének átalakítása
 műtárgyak átalakítása
 hallépcsők építése
 fokgazdálkodás elveinek alkalmazása
 kubikok, laposok összekötése
 övzátonyok átvágása
4
beavatkozások,
Hosszirányú átjárhatóságot akadályozó
létesítmények a Rábán
Alsószölnöki duzzasztó
– energiatermelés
Szentgotthárdi Kaszagyári duzz. – alapfunkciója
megszűnt
Csörötnek-Magyarlaki duzzasztó – energiatermelés
(engedélyezés alatt)
5
Körmendi duzzasztó
– energiatermelés
Ikervári duzzasztó
– energiatermelés
Nicki duzzasztó
– vízpótlás
Bodonhelyi keresztgát
– híd védelme
Hosszirányú átjárhatóság biztosítása
•a fővízfolyás mentén
•a mellékvízfolyások
mentén
•a többcélú vízpótlórendszer főmedrei
mentén
•Keszeg-ér
•Kis-Rába
6
az akadályok
megszüntetésével
műtárgyak
átalakításával
műtárgyak
megszüntetésével
hallépcsők építésével
Keresztirányú átjárhatóság biztosítása
•a fővízfolyás és mellékvízfolyások
és a hullámtéri laposok és
kubikgödrök között
Kubikok, laposok összekötésével
Övzátonyok átvágásával a fokgazdálkodás
elveinek megfelelően
•a fővízfolyás és a hullámtéri
holtágak között
Kubikok, laposok összekötésével
Övzátonyok átvágásával a fokgazdálkodás
elveinek megfelelően
Műtárgyak építésével
•a fővízfolyás és a mentett oldali
vízrendszerek között
•Torkolati műtárgyak az árvízvédelmi
töltésekben
•Medersüllyedések kedvezőtlen hatása
Műtárgyak átalakításával
Műtárgyak üzemeltetésével
Hallépcsők építésével
Kubikok, laposok összekötésével
•a mentett oldali vízpótló és öntözőrendszerek és a potenciális ivóhelyek, vizes
élőhelyrekonstrukciók között
•a mentett oldali vízpótló és öntözőrendszerek és az egyes vízrendszerek
között
Hallépcsők építésével
Műtárgyak építésével
Műtárgyak átalakításával
Műtárgyak üzemeltetésével
Hallépcsők építésével
A második legjobb megoldás: hallépcső kialakítása
A halvándorlást segítő művek főbb formái:
Hallépcsők vagy medencés átjárók, melyeknél az alvíz és a felvíz közötti
magasságkülönbséget, egymást lépcsőzetesen követő medencerendszeren átáramló
víz segítségével győzik le
Angolnalétrák, kisvízhozamú csatornák. Melyeket különböző – pl. szalma,
műagyag szálak, műagyag-kefék - anyagokkal töltenek meg az üveg és fiatal
angolnák számára
Halzsilipek, a hajózsilipek működésének megfelelően töltik fel és ürítik, a
vándorlásra hajlamos halak mozgásának megfelelően
Halliftek, melyek liftszerű konténerben emelik az alvízről a felvízre az abban lévő
halakat
Megkerülő csatornák, vagy megkerülő patakok, mesterségesen kialakított
vízfolyások, melyek a vízsebesség, vízmélység, érdesség és struktúra szempontjából
utánozzák a természetes vízfolyásokat
Halrámpák, durva felületű rámpák, melyekkel helyettesítik a duzzasztót, vagy a
duzzasztó egy részét képzik, vagy fenékküszöbként halátjáróként funkcionálnak
8
Denkpáli megcsapoló
műtárgy és hallépcső
9
Réselt halátjáró
10
11
12
13
14
15
16
17
Érdesített meder-medencés átjáró Uhingen (Németország)
Adatok a fenéklépcsőhöz
Vízfolyás:
Fils, Baden-Württemberg
Építési mód: tömlős duzzasztó
Magasság:
H = 3,6 m
Vízhozam:
KöQ = 9,8 m3/s
NQ100 = 184 m3/s
Vízhasználat: vízerőmű
18
Adatok a hallépcső létesítményhez
Vízhozam:
Q = 0,34 m3/s
Szélesség:
b = 1,90 m
Esés:
I = 1:9
Hossza:
I = 32 m
Vízmélység:
h = 0,6 – 0,8 m
Építés éve:
1989
19
Általános szempontok a hallépcső kialakításánál






20
A koncentrált eséskülönbség 0,2 m-t ne haladja meg
A
koncentrált
eséskülönbség
közötti
medencékben
a
teljesítménysűrűség (E) 200W/m3 alatt maradjon
Az áramlási sebesség a szűkületekben se haladja meg a 2,0 m/s-ot
A hallépcsőn átvezetett vízhozam lehetőleg haladja meg a műtárgyon
áthaladót. Amennyiben ez nem lehetséges
 csalivíz biztosítása szükséges
 szakaszos üzemmel kell megoldani, hogy a hallépcsőn
átvezetett vízhozam több legyen mint a műtárgyon átfolyó
A hallépcső alvízi torkolata közvetlenül a műtárgy alatt helyezkedjen
el. Mivel a halak vándorlás közben leggyakrabban a part mellett
haladnak a torkolatnál egy öböl kialakítása kedvező
A teljes egészében vasbeton műtárgyként kialakított változatoknál és a
természetközeli megoldás műtárgyszerű szakaszain a fenékközeli
sebesség csökkentésére illetve a gerinctelen vízi élőlények számára az
áthaladás biztosítása érdekében a fenékbeton vízépítési terméskőből és
homokos kavicsból fenékérdesítést kell kiképezni
A hidraulikai méretezés alapelvei
A hidraulikai
megkülönböztetni:


méretezésnél
általánosságban
két
alapesetet
kell
A hallépcső működőképességének biztosítása mértékadó felvíz és alvíz
közötti vízszintkülönbség és különböző átvezethető vízhozamok
figyelembevételével
A hallépcső állékonyságának biztosítása árvíz idején
A különböző megoldási változatoknál az alábbi méretezési alapelvek
alkalmazhatók:






21
átbukás élesszélű bukón
szélesküszöbű bukók vízszállítása
nyomás alatti átfolyás alsó nyíláson
hídnyílás visszaduzzasztásra illetve vízszállításra
nyílt meder vízszállítása, az érdességi tényező meghatározásánál az
áramlástörő kövek hatásának figyelembe vételével
nyílt meder vízszállítása természetközli kialakítás figyelembe vételével
A megvalósítás nehézségei
szakmai hozzá nem értés
gazdasági szemlélet túlsúlya
 a kiépítés és üzemelés költségigénye
 a hallépcső vízigénye kiesik az
energiatermelésből
 a „saját” halállomány védelme
a megoldások sok esetben csak alibi funkciót töltenek be
a hatásfok értékelésének nehézségei
a hidraulikai méretezés nehézségei
22
Többcélú szempontok figyelembe vétele
Fokgazdálkodási elvek érvényesítése
– szúnyoginvázió
kezelése (Győr)
Víziturizmus feltételeinek biztosítása – Bodonhely
23
24
25
26