MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest Vízminőség védelmi környezetkímélő termesztési technológia alkalmazása a Balaton vízgyűjtő területén (MTA-TAKI) Gabonafélék.
Download ReportTranscript MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest Vízminőség védelmi környezetkímélő termesztési technológia alkalmazása a Balaton vízgyűjtő területén (MTA-TAKI) Gabonafélék.
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest Vízminőség védelmi környezetkímélő termesztési technológia alkalmazása a Balaton vízgyűjtő területén (MTA-TAKI) Gabonafélék biotermesztésének növényvédelmi kérdései (MTA- Növényvédelmi Kut.) Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekben (MTA-MGKI) I. Vízminőség védelmi környezetkímélő termesztési technológia alkalmazása a Balaton vízgyűjtő területén Dr. Németh Tamás MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest Cél: A Balaton vízgyűjtőjében elhelyezkedő ültetvények és vízminőségre kifejtett hatásuk jellemzése A környezetkímélő földhasználati struktúra kialakítása Az erózió elleni talajvédelem A környezetkímélő tápanyag gazdálkodás A környezetvédelmi technológia vizsgálata a Balaton vízgyűjtőjében kialakított ültetvényes mintaterületen Cserszegtomaji szőlőterületek gazdálkodásának bemutatása 1. 2. 3. 4. 5. 6. Talajtani és domborzati jellemzők Meteorológiai jellemzők Növényvédelem (Bayer, Syngenta, BASF, DuPont, Biomark) Vegyszeres gyomirtás Tápanyag gazdálkodás Erózió elleni védelem érvényesülése Eredmény: komplex környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazásával környezetvédelmi szempontból érzékeny területek is harmónikusan fejleszthetők II. Gabonafélék biotermesztésének növényvédelmi kérdései Manninger Istvánné, Kőmíves Tamás MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest Cél: Levélrozsda-ellenálló, biogazdálkodásra ajánlható búzafajták kiválogatása a hazai fajtaszortimentből A búza levélrozsda-gombájának és a búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállóságának tanulmányozása A búza levélrozsda előfordulása 2005-ben az ország területén Búzafajták levélrozsdával szembeni felnőttkori ellenállóságának vizsgálata Levélrozsda populációk virulenciájának vizsgálata Búzafajták fiatalkori ellenállóságának vizsgálata üvegházban Fajtaajánlati lista készítése Martonvásári búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállósága 2003-2004-ben Martonvásári búzafajta Mv Béres Mv Dalma Mv Garmada Mv Magdaléna Mv Mambo Mv Matyó Mv Palotás Mv Polka Mv Süveges Mv Walzer Ellenállóság Év 2003* 2004** R MR/MS S S MR/MS MR/MS MS MR/MS R MR R Ny MR Ny R Martonvásári búzafajta Mv Csárdás Mv Emese Mv Ködmön MR Magvas Mv Marsall Mv Mezőföld Mv Pálma Mv Suba Mv Verbunkos Ellenállóság Év 2003* 2004** MR/MS R MS MR/MS MR R MR/MS MR/MS R R S MR/MS S MR R MR Ny * Bóly, Röjtökmuzsaj, **Bóly, Kecskemét, Táplánszentkereszt R=rezisztens, MR=mérsékelten rezisztens, MS=mérsékelten fogékony, S=fogékony, Ny=nyomokban Szegedi búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállósága 2003-2004-ben Szegedi búzafajta GK Attila GK Cinege GK Csongrád GK Garaboly GK Hargita Jubilejnaja GK Kapos GK Marcal GK Mura GK Petur GK Verecke Ellenállóság Év 2003 2004 MR/MS Ny MS Ny S S MR/MS MS R S S R MR/MS S MS S S S R R Szegedi búzafajta GK Bagoly GK Cipó GK Élet GK Hattyú GK Holló GK Kalász GK Levada GK Miska GK Öthalom GK Rába GK Zugoly Ellenállóság Év 2003 2004 MR/MS MS MS S S S MS Ny MR/MS S R Ny S S S S S MS S S MR/MS MS R=rezisztens, MR=mérsékelten rezisztens, MS=mérsékelten fogékony, S=fogékony, Ny=nyomokban A biotermesztésben felhasználható búzafajták lisztharmatfertőzésekkel szembeni ellenállóságának vizsgálata konídiumszám/egységnyi levélfelület 1000000 800000 600000 400000 200000 0 1 2 3 4 vizuális érték A Bürker-kamrás sejtszámlálással meghatározott, egységnyi levélfelületre vonatkoztatott konídiumszámok átlagai a bonitálási skála vizuális értékeinek függvényében. (+RT-PCR) Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekben Felmérés a genetikailag módosított szervezetek fogadtatásáról a mezőgazdasági termelők körében Bedő Zoltán – Rakszegi Mariann – Láng László MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár Véleménye szerint a transzgénikus növényfajták, vagy hibridek elősegítik-e az Ön sikeres gazdálkodását? Igen, már rövid távon is (öt éven belül) 21,1% Igen, hosszabb távon (több, mint öt év múlva) 25,3% Csak minimális mértékben 14,9% Inkább több gondot jelenthetnek 25,8% Csak növelhetik a termelési költséget és nehezíthetik az értékesítést 12,4% III. Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekben Rakszegi Mariann, Bedő Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár Cél: Genetikailag módosított növényfajták minőségi paramétereinek jellemzése Következtetések az 1Dx5 HMWG transzformáns búzával (1. kísérlet) 1. B73-6-1 extraerős tésztával rendelkezik -a diszulfidkötések magas száma miatt nem alakul ki a sikérváz 2. a tészta nyújthatóság nagyon rossz, vagy teljesen hiányzik 3. kenyérkészítésre nem alkalmas, ellentétben a kontrollként használt L88-6-al 4. alkalmas : - minőségjavításra, gyengébb minőségű lisztekkel keverve - végfelhasználás fejlesztésére 5. sikér megismerésében segít kutatás során Transzformációhoz használt gének (2. kísérlet) DNS szekvencia Méret A beépült szekvencia tervezett funkciója 1Ax1 kódoló szekvencia 3,2kb Megváltoztatja a raktározott fehérje-összetételt a búzában. 1Ax1 promóter 3,3kb Biztosítja a szabályozott megnyilvánulását az 1Ax1 Triticum aestivum génnek. 1Ax1 3’ szárny szekvencia 2,2kb Nincs. Része a klónozott 1Ax1 genomi fragmentnek. Lehet szabályozó funkciója, de az még nem meghatározott. uidA kódoló szekvencia 1,94kb A GUS fehérjét kódoló riporter gén. Hisztokémiai festésnél kék színt ad a sejteknek, szöveteknek. E. coli (törzs RAJ201) bar kódoló szekvencia 0,48kb A PAT enzimet kódolja és reziszenciát okoz a PPT (phosphinothrycin) gyomírtóval szemben. Lehetőséget ad a transzformánsok szelekciójára. Streptomyces hygroscopicus Ubiquitin promóter és intron 2,0kb Biztosítja a bar és az uidA gén állandó expresszióját minden szövetben Zea mays nos terminátor 0,3kb A transzkripció befejezésének jelzése poliadenizációval. Agrobacterium tumefaciens ampr 0,8kb Növényekben nincs – nem expresszálódik E. coli ColE1 0,4kb Növényekben nincs – nem expresszálódik E. coli Donor szervezet Triticum aestivum Triticum aestivum A sikér minősége RP-HPLC-vel jellemezve Martonvásár, 2004-2005 Ax area% 60 Cadenza Canon Imp 30 20 Nadro 40 CS Lona 1Ax1 (Area %) 50 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Transzgénikus genotípusok sikér mennyisége Martonvásár, 2004-2005 SzD 5% = 2,33 Cadenza Canon Imp 25 LONA CS 2005év 19 16 2004év C C 20 12 11 14 8 30 17 C C 6 5 4 3 2 C C 1 % 13 7 35 C 10 C 15 40 18 9 45 NADRO Sikér tartalom 20 c- kontroll Transzgénikus genotípusok sikér minősége Martonvásár, 2004-2005 SzD 5% = 15 LONA 20 15 19 17 16 14 12 11 10 6 5 4 Imp 8 7 Canon 9 80 3 2 100 Cadenza 1 120 2004év 60 2005év 13 20 18 CS 40 0 NADRO GI Transzgénikus genotípusok farinográfos vízfelvétele Martonvásár, 2004-2005 SzD 5% = 1,6 Canon 56 54 52 50 20 18 17 16 15 14 13 19 CS 10 12 11 7 5 4 3 2 1 58 6 ml 60 8 62 Imp LONA Cadenza 9 64 NADRO Farinográfos vízfelvétel 2004év 2005év Transzgénikus genotípusok farinográfos értékszáma SzD 5% = 9,4 19 30 20 10 0 18 13 50 CS 20 14 16 15 12 17 11 10 9 8 60 40 LONA 7 Imp 6 5 3 4 70 Canon 2 80 Cadenza 1 90 NADRO Farinográfos értékszám 2004év 2005év Eltérő minőség-orientált technológiákra javasolt martonvásári búzafajták Sikérmennyiség Sikérminőség-orientált orientált termesztés termesztés Mv Csárdás Mv Magdaléna Mv Verbunkos Mv Palotás Mv Suba Mv Ködmön Mv Mazurka Mv Süveges Mv Toborzó Mv Béres Mv Vekni Mv Walzer Mv Kolo Standard malmi minőség Takarmány minőség Mv Magvas Mv Marsall Mv Emese Mv Mambó Mv Regiment Mv Hombár Biotermesztési technológiára javasolt martonvásári növényfajták és -hibridek Búza Mv Csárdás Mv Magdaléna Mv Verbunkos Mv Suba Tönkölybúza Kukorica Tavaszi árpa Franckenkorn MvNK 333 Biatlon Oberkulmer rotkorn Mv 277 A legelterjedtebb martonvásári búzafajták országos fémzárolt vetőmag részaránya (OMMI adatok, 2005) Fajta Mv Magdaléna % 10,3 Rangsor 1 Mv Csárdás Mv Verbunkos Mv Ködmön 9,8 5,8 3,8 2 5 6 Mv Palotás Mv Magvas Mv Suba Mv Marsall 3,7 3,6 2,6 2,4 7 9 12 15 Mv Mazurka Mv Walzer Mv Toborzó 1,6 1,4 1,2 18 20 21 Martonvásári növényfajták külföldön Martonvásári kukoricahibridek regisztrációja 11 országban Martonvásári búzafajták 12 országban Martonvásári genetikai források külföldi génbankokban, és nemesítési programokban Szlovákia Mv 355 Maraton Mv 448 Rona Zdena Maxima Siloma Németország Exotis Oroszország Nora Mv 296 Mv 277 Mv 328 Kama Hunor Nart 150 Nart 170 Mv 213 Mart 210 Mv 226 Mv389 Maya Csehország Ukrajna Mv Sugár Mv 277 (fj3) Mv 370 (fj2) Odma 310 Odma 338 Norma Franciaország K 180 K 190 K 240 Rana Mv Aranyos Mv 448 Gazda Masuk 180 Masuk 190 Mv 355 Odma 407 Odma 408 Románia Horvátország Torino Olaszország Floris Norma Dáma Mv Major Mv 277 Mv Sugár Maraton Mv 437 Koszovó Bulgária Hunor (fj1) Mara Mv355 Maraton (fj1) Norma Maraton Gazda (fj1) Mv 434 (fj1) Törökország Siloma (fj1) Maxima Káma (fj2) Mv 437 (fj1) Mv Sugár (fj1) Canada Szlovákia Emese Szlovénia Vekni Palotás Magvas Palotás Ukrajna Toborzó, Mambo Pálma Franciaország Románia Suba Marsall Pálma Olaszország Horvátország Mambo Spanyolország Emese Magdaléna, Mambo Emese, Tamara, Magvas Magvas Szerbia Makaróni Koszovó Tamara Martina Macedonia Mambo Magdaléna Összesen: Benyújtott szabadalmak száma: 142 Végleges oltalomban részesült szabadalmak száma: 103 Élő szabadalmak száma: 25 Utóbbi öt évben: Bejelentett szabadalmak száma: 26 Végleges oltalomban részesült szabadalmak száma: 12 Korszerű növénynemesítési vertikum Molekuláris genetikai módszertani kutatás Beépítése a molekuláris nemesítési metodikába Hagyományos és molekuláris eljárások ötvözése Új genetikai alapanyag nemesítése, minőségés stresszrezisztencia kutatás Fajtaelőállító nemesítés Fajtafenntartó nemesítés Fajtaspecifikus termesztéstechnológia Vetőmagtermesztés Szaktanácsadás, marketing A Martonvásáron nemesített és honosított növényfajták vetésterülete Magyarországon közel 1 millió ha/év A vetőmag értéke évi 4 milliárd Ft Ebből megtermelt árualap értéke évi 70 -75 milliárd Ft A javító minőségű búzafajtáink jelentősen hozzájárultak a minőség-orientált gabonatermelési technológia fejlesztéséhez Magyar Tudományos Akadémia MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatás és fejlesztés Prebázis Kft. Honosítás, alapanyag Martonseed Rt. vetőmagtermelés és –feldolgozás Elitmag Kft. kalászos Bázismag Kft. kukorica vetőmagkereskedelem A növénynemesítés növekvő társadalmi felelőssége a múlt: genotípus x környezet vizsgálata a jövő: genotípus x környezet x technológia x társadalmi elfogadottság