Transcript Schizofrénia, kezelése új terápiás lehetőségek Dr. Kovács Tibor „A DEMENTIA PRAECOX KÖZVETLEN OKA MÉG NEM ISMERETES...

Schizofrénia, kezelése új terápiás lehetőségek
Dr. Kovács Tibor
„A DEMENTIA PRAECOX KÖZVETLEN
OKA MÉG NEM ISMERETES... ”

terhesség, gyermekágy

anyagcserebeli zavarok

érzelmekkel színezett lelki sérelmek

organumos elváltozások
Moravcsik, 1904
„A DEMENTIA PRAECOXOSOK
THERÁPIÁJA AZ OK ELHÁRÍTÁSÁRA ALIG
TEHET VALAMIT…”




excessus elkerülése
organoterápia
környezet, rendes táplálkozás
korlátozás
Moravcsik, 1904
Forgó szék ismeretlen szerző, rajzmásolat
Mekkora a szkizofrénia
prevalenciája?
Szkizofrénia - dióhéjban

Világszerte 1%
– Bizarr téveszmék / hallucinációk
– Érzelmi élet elsivárosodása
– Kognitív tünetek (hanyatlás)

Súlyosan érintik a beteg környezetét
Jó hír: egyre jobban kezelhető állapot
Szkizofrénia – dióhéjban-2

kialakulás időszaka általában 15-35 év között
– szegényebb néprétegben előfordulási gyakoriság
lényegesen nagyobb (ok v. okozat ?)
– egyformán érint férfiakat és nőket, de férfiaknál ált .
korábban kezdődik és a prognózis rosszabb
– alacsonyabb IQ-val rendelkezőknél gyakoribb

etiológia nem teljesen ismert
– környezeti?
– szülési károsodás?, neurodevelopmentális zavar?
– genetikai tényezők familiáris halmozódás (ha mindkét szülő
beteg 46%!)
A szkizofrénia tünettana
„Jó nekik, mert soha nincsenek
egyedül…”
A szkizofrénia természetes
lefolyása a klinikumban
Funkciók
Jó
Premorbid
ProProgresszív
dromális
Stabil / relapszusok
Rossz
10
20
Életkor (évek)
30
40
50
60
Pszichopatológia alapjai

érzékcsalódások
– főleg akusztikus hallucinációk



beteg cselekedeteit (3. személyben) kommentálják, utasítják
gondolatait visszahallja, gondolatai hangossá válnak
téveszmék
– üldöztetéses



gondolatait idegen erők befolyásolják
idegen gondolatot ültetnek a fejébe
egyéb befolyásoló hatások (lézer, sugárzások)
– filozofikus, vallási jellegű

fellazult asszociációk



sztereotip, repetitív, kevés információt közvetítő beszéd
gondolat elakadás
beteg által kitalált, illetve nem odaillően használt kifejezések
Pszichopatológia alapjai

éntudat megváltozása


érzelmi állapot megváltozása




nehezen kelthető fel, elkalandozik, lényeges és lényegtelen
megkülönböztetésének nehézsége
magatartás zavarai


szélsőséges, helyzethez nem illő
szorongás
érzelmi kontaktus teremtés nehéz, közömbösség, érzelmi
elsivárosodás
figyelem zavarai


beteg önmagát megváltozottnak, furcsának éli meg
(deperszonalizáció)
bizarr, helyzethez nem illő
mozgás zavarai
Mi az illúzió és a hallucináció
közötti különbség?
A.
Minden hallucináció illúzió
B.
Minden illúzió hallucinációhoz vezet
C.
Hallucináció esetén nincs valódi inger
D.
Illúzió esetén nincs valódi inger
Mi az illúzió és a hallucináció
közötti különbség?
A.
Minden hallucináció illúzió
B.
Minden illúzió hallucinációhoz vezet
C.
Hallucináció esetén nincs valódi inger
D.
Illúzió esetén nincs valódi inger
A szkizofrénia diagnosztikája
A skálázás művészete…
Diagnózis:

Anamnézis
– heteroanamnézis

Skálák ( BPRS,CGI, stb.) diagnózis,
állapotváltozás nyomonkövetése,
gyógyszerhatékonyság mérése
Kezelés:
25%-ban gyógyul

Gyógyszeres

Pszichoszociális ( egyéni-család-csoportterápia,
munkaterápia )

Prognózis:
– 25%-ban gyógyul
– 25 % -30 % -ban reziduális tünetek
– 50 % -ban remisszió
Szkizofrénia beosztások
Crow-Andersen modell

POZITÍV TÜNETEK:
–
–
–
–
–

hallucinációk
téveszmék
gondolati zavarok
ellenséges érzelmek
bizalmatlanság
NEGATÍV TÜNETEK
– érzelmi elsivárosodás
– emocionális, szociális visszavonulás
– beszédszegénység

AFFEKTÍV TÜNETEK
– depresszió, félelemérzet, szorongás
Bleuer féle klasszikus
kritériumok

Primer tünetek: ( Bleuer 4 A )
–
–
–
–

Asszociációs zavar
Ambivalencia
Affektivitás zavara
Autizmus
Szekunder tünetek:
–
–
–
–
Doxazma
Hallucináció ( illuzió, delúzió )
Pszichomotoros tünet ( katatónia)
Beszéd zavarai
DSM IV. klasszifikáció

A. Jellemző tünetek : kettő az alábbiakból legalább
1 hónapig fennáll ( ez tulajdonképpen az akut zavar ):
–
–
–
–
–
Téveszmék
hallucináció
inkoherens beszéd
katatón viselkedés
negatív tünetek

B. Társadalmi /foglalkozási diszfunkció
 C: időtartam: a zavar jelei legalább 6 hónapig
fennállnak ( ebből 1 hónap az A tünetekre)
 Szkizoaffektív zavar kizárható ( az akut szakban nem volt affektív
tünet, a hat hónap alatt pedig arányait tekintve csak igen rövid ideig
volt
Minek a rövidítése a DSM-IV?
A.
Diagnostic Statistic of Mental Disorders
B.
Diagnostic and Statistical Manual of Mental
Disorders
C.
Delusio of Senior Management
D.
Discrimination of Sado/Mazochismus
Minek a rövidítése a DSM-IV?
A.
Diagnostic Statistic of Mental Disorders
B.
Diagnostic and Statistical Manual of Mental
Disorders
C.
Delusio of Senior Management
D.
Discrimination of Sado/Mazochismus
A szkizofrénia alcsoportjai






Simplex típus: Bleuer féle alaptünetek
Hebefrénia: inkoherens gondolkodás, szétesett
bizarr viselkedés ( ifjúkori )
Kataton típus: katatóniával kezdődik
Paranoid típus
Differenciálatlan
Reziduális típus ( perszisztáló tünetek )
( nem remisszió!!!)
Krónikus szkizofrénia tünetei

Iniciatíva és spontaneitás hiánya


lassú színtelen beszéd, tőmondatok, szavak


mimika hiánya ill. furcsa sztereotip
mozgás/beszédfordulatok
érzelmi reakciók hiánya


passzív viselkedés, elhanyagoltság, saját ügyeivel
(biológiai szükségleteivel) nem törődik
sivár érdeklődés nélküli, közönyös
szociális izoláció
Egyéb pszichózissal járó
kórformák-1
•Organikus pszichoszindróma ( Alzheimer, )
•Parkinson kór
•Szkizotípiás zavarok
•Paranoiás zavarok
•Szkizoaffektív zavarok
•PMD
Egyéb pszichózissal járó
kórképek-2

Szkizotípiás zavarok

Paranoiás zavarok

Szkizoaffektív zavarok
Szkizotíp zavarok

Szkizotípiás zavar
– Személyiségzavarok közé sorolják
– DSM IV: kóros vonatkozások, szokatlan hiedelmek,
gyanakvás, negatív önértékelés, túlzott szorongás
Th: AP, antidepresszáns
Rövid pszichotikus zavar

Stresszorra adott válaszreakció
– Rövid ideig áll fenn
– Tünetek: szokatlan téveszmék, affektiv tünetek, bizarr
külső megjelenés, hallucináció , maximum egy hónapig
áll fenn a zavar
– Terápia: benzodiazepin, haloperidol ( parenterális
szerek )
Paranoiás zavarok

Rendszerezett téveszmék, affektivitás, (eratomán,
nagyzásos, féltékenység, üldözéses, szomatikus
( olfaktorikus hallucináció ), viszonylag megtartott
személyiség jellemez

Kulcsélményhez kötött téveszmerendszer

Bizalmatlanok

Hullámzó kedélyállapot
Pozitív
tünetek
Negatív
tünetek
Quality
of Life
Kognitív
tünetek
Depresszió
Korai intervenció
= jobb eredmények
A kezelés késlekedésének
oka - STIGMATIZÁCIÓ
„Szkizofrén” címke
 Nyilvánvaló mellékhatások
(mozgásrendszeri zavarok)
 Negatív sztereotípiák

A kezelés késlekedésének
eredménye:
teher az egyén és a közösség
Lakásproblémák
Munkahelyi
számára problémák
Pénzügyi
gondok
IZOLÁCIÓ
A betegség
romlása
Kapcsolatlétesít
ési problémák
Szuicídum
veszélye
A szkizofrénia
pathofiziológiája
Elméleti és gyakorlati SIKK…
Érdekes teóriák

Neurodevelopmentális teória
Az abnormális neuron inadekvát neuronokkal
létesít szinapszist, a gyermekkorban fals
rendszerek épülnek ki, amely hatása
felnőttkorban ( 25-40 között) manifesztálódik
 Apoptózis teória:
nem az adekvát sejtekben jön létre a sejthalál
( az életképes sejtek pusztulnak - glutamát-trigger
hatásra )
A szkizofrénia, mint
neurodegeneratív kórkép

1. Premorbid szak
2. Prodroma
Apoptózis,
3. Kaotikus szindrómák 3. fázisban nekrózis
4. Reziduális pozitív és negatív tünetek
Lázároidok: a degenerált sejteket felélesztő gyökfogók,
hatásuk csak feltételezéseken alapul
„Az apja azt hitte róla, komp lesz, nem komplett…”
Excesszív glutamát excitációneurodegeneratív kórképek

Lényeg: excesszív kálcium beáramlás-free
radicals
 Ultrarapid neuronkárosodás
 Gyors neuronkárosodás
 Lassú neuronkárosodás
Az agy anatómiája
A négy fő transzmitterrendszer
1. Dopamin
2. Szerotonin
3. Glutamát
4. Acetilcholin
A négy fő transzmitterrendszer
1. Dopamin
2. Szerotonin
3. Glutamát
4. Acetilcholin
1. Dopamin rendszer
Termelődés
Lebontás
Mesocorticális, - MAO
Mesolimbikus ( intracell)
rendszer
- COMT
Striatum
Tyrosin(TOH)
DOPA(DopaDC)dopamin
( szinaptikus
rés )
DA
reuptake!!!
Recep- Dopamin pályák
torok
Preszinaptikus: D2
Posztszinaptikus:
D1;D2;
D3;D4;
D5
Nigrostriális
pálya
2. Mezolimbikus
pálya
3. Mezocorticális
pálya
4. Tuberoinfundibuláris pálya
1.
Dopaminerg pályák1 az
agyban
Nigrostriatalis
2
1
3
• Extrapiramidális pálya
része mozgás szabályzó
funkció
2 Mezolimbikus-mezokortikális
• emocionális és kognitív
aktivitás
3 Tuberoinfundibuláris
• Hipotalamusz- hipofízis
endokrin szabályozása prolaktin dopamin
centrális
antagonisták
(neuroleptikumok)
• gátolják a hallucinációkat
és a téveszméket 2
• Parkinzonizmus 1
• prolaktinszint emelés 3
Mi okozza a szkizofrénia
negatív tüneteit?
A.
A prolaktin szint csökkenése a fokozott dopamin
termelődés miatt
B.
A dopamin szint növekedése a prefrontális
lebenyben ( mezokortikális régio)
C.
Dopamin hiány a prefrontális lebenyben
D.
Kognitiv deficiencia ( negativizmus)
Mi okozza a szkizofrénia
negatív tüneteit?
A.
A prolaktin szint csökkenése a fokozott dopamin
termelődés miatt
B.
A dopamin szint növekedése a prefrontális
lebenyben ( mezokortikális régio)
C.
Dopamin hiány a prefrontális lebenyben
D.
Kognitiv deficiencia ( negativizmus)
Dopamin-szerotonin
hypothesis

A mezolimbikus dopaminerg neuronok
túlaktivitása okozza a pozitív tüneteket ( D1:D2
arány csökkent, D2 receptor túlsúly ( abszolút és
relatív értelemben )

A mezokortikális terület dopamin deficienciája/
blokádja felelős a negatív tünetekért ( lényeg,
hogy a szinaptikus résben csökken a dopamin
mennyisége )
2. Szerotonin rendszer
Termelődés
Lebontás
Receptorok
Raphe
magvak
Triptofán(TRY-OH)
Hydroxitripto
fan
( AAADC)5-hydroxytriptamin
( szerotonin)
5 HT lebomlás:
- MAO
Preszinaptikus:
1.
5-HT 1D,
5HT2A;5HT1A
Posztszinaptikus: 2.
5HT 1 A,
2A,2C,3,4
3.
Reuptake
enzim!!!
( Analóg a
dopaminnal,
csak nincs
COMT!!!)
5 HT
pályák
4.
5
Prefontális
lebenyközépagy
Középagybasalis gg.
Raphelimbikus
rendszer
Középagythalamusz
Raphegerincvelő (
szexuális
viselkedés )
Szerotonin szerepe

A posztszinaptikus 5HT receptorok
csökkent izgalma depressziót okoz – SSRIselective serotonin reuptake gátlók erre
hatnak indirekt
 Túlzott szerotonin szint posztszinaptikusan
szorongáskeltést okoz
 Hyperaktivitásban csökkent a szerotonin
szint- koncentráció zavar!!!
Szerotonin-dopaminerg
interakciók a basalis gg.-ban

Serotonin a preszinaptikus szerotonin
( 5HT2A) receptorhoz kapcsolódóan gátolja
a dopamin felszabadulást
 Gátlás-gátlása: serkentés
D
D
5HT2a
Gyógyszeres terápia
Mit kezelünk?
5 tünetcsoport- dimenzió





pozitív
negatív tünetek
kognitív funkciók
agresszió
depresszió,
Antipszichotikumok
osztályozása
Antipszichotikum
(neuroleptikumok)

Klasszikus / konvencionális / típusos
antipszichotikumok


haloperidol, klórpromazin
elsősorban erőteljes és tartós D2 receptor blokád D2 > 5HT
• hatás
• mellékhatás (EPS)

Atípusos antipszichotikumok


clozapin, risperidon, olanzapin, quetiapin
számos különböző receptorra hatnak, D2 receptor blokád nem
statikus
D2 < 5HT
• hatás
• kevés vagy 0 EPS mellékhatás
Típusos antipszichotikumok
Típusos antipszichotikumoktiszta D2 antagonista hatás
1.
Mezolimbikus antidopamin hatás
Pozitív tünetek csökkennek
2. Nigrostriatralis antidopamin hatás
EPS
3. Mezokortikális antidopamin hatás
gyógyszer indukálta negatív tünetek
4. A dopamin receptorok száma nő ( up regulation) –
tardív diszkinéziát okoz
5. Tuburoinfundibuláris antidopamin hatás:
prolactin szint nő
Eredmény:

Kifejezett dopamin ellenes hatás

Kifejezett mellékhatás profil:
– Extrapiramidális tünetek
– Prolaktin szint növekedés
– Indukált negatív tünetek
A típusos antipszichotikumok
jellegzetes mellékhatásai:
EPS
A típusos antipszichotikumok
jellegzetes mellékhatásai:
prolaktin
szint
emelkedés
 Dopamin hatás ( D2 preszinaptikus receptor):
gátolja a prolactin releaset
 Szerotonin hatás növeli
– Antidopamin hatás- növeli
típusos szerek )
– Antiszerotonin csökkenti ( atípusos szerek )

A típusos szerek a prolaktin szint növekedéséhez
vezetnek
– Amenorrhoe
– Galactorrhea
– Szexuális zavarok
(
Atípusos antipszichotikumok
Mi az AAP definíciója?
A.
Normál dózis mellett nem kell EPS-l számolni
B.
Extrém magas dózisokban sem kell EPS-l
számolni
C.
Nem okoznak prolaktin szint emelkedést
D.
Mellékhatás profiljuk atípusos
Mi az AAP definíciója?
A.
Normál dózis mellett nem kell EPS-l számolni
B.
Extrém magas dózisokban sem kell EPS-l
számolni
C.
Nem okoznak prolaktin szint emelkedést
D.
Mellékhatás profiljuk atípusos
Definíció:

Extrapiramidális tünetek hiánya
Antipszichotikumok

Típusos

Hibernal ( chlorpromazin)
Tisercin (levomeprosamin)
Tisercinetta
Moditen depo ( Fluphenazin )
Terfluzine ( trifluoperazin)
Melleril (thioridazine)
Piportil (pipotiazine)
Haloperidol ( haloperidol)
Serdolect ( sertindol )
Fluoxanol-depot ( Flupentixol )
Chlorprothixen ( chlorprothixene)
Truxal (chlorprothixene)
Cisordinol ( zuclopenthixol)
Cisordinol-acutard














Atípusos

Leponex ( clozapine)
Zyprexa ( olanzapine )
Seroquel ( quetiapine)
Depral ( sulpirid )
Tiapridal ( Tiaprid)
Amitrex ( amisulprid )
Risperdal ( risperidon )
Zeldox ( ziprasidone )
Abilify ( aripiprazol)








Különbség a típusos és
atípusos szerek között
Típusos
Atípusos
Dopamin blokk 90%
70%
5HTA2 blokk
-
*
M1
*
*/ -
Antihisztamin
*
*/-
alfa
*
*/-
PET
Neuroreceptor imaging with
conventional antipsychotics
Haloperidol
1 mg
2.5 mg
5 mg
39% D2 occupancy
No response
No EPS
69% D2 occupancy
Good response
No EPS
86% D2 occupancy
Good response
Plus EPS
Tauscher & Kapur 2001
D2 occupancy predicts response
100
CGI
response
(% patients) 80
Non-responders
Responders
60
40
20
0
<65%
>65%
Striatal D2 occupancy
Kapur et al 2000
D2 occupancy predicts EPS
with haloperidol
100
D2
occupancy
(%)
80
Subjects with EPS
60
40
20
0
Individual subjects
Kapur et al 2000
D2 occupancy predicts
prolactin elevation
Prolactin levels (ng/mL)
120
Hyperprolactinaemia
Normal prolactin
100
80
60
2 of 15 show
prolactin
elevation
below 72% D2
40
20
5 of 6 show
prolactin
elevation
above 72% D2
0
0
40
50
60
70
80
90
100
Dopamine D2 receptor occupancy
Kapur et al 2000
PET
Neuroreceptor imaging with
atypical antipsychotics
Clozapine and quetiapine:
D2 occupancy
Occupancy (%)
100
100
EPS
80
EPS
80
60
60
40
40
20
20
0
0
-20
200 400
600
800
1000
Clozapine (mg/day)
Kapur et al 1999; Nordstrom et al 1995
0
150
300
450
600
750
Quetiapine (mg/day)
Kapur et al 2000
Risperidone and olanzapine:
D2 occupancy
Occupancy (%)
100
80
EPS
EPS
60
40
20
0
0
4
8
12
Risperidone (mg/day)
0
20
40
60
Olanzapine (mg/day)
Kapur et al 1999
Antipszichotikum váltás
okainak százalékos
megoszlása:
n=354
70,00%
60,00%
Inadekvát
terápia
Intolerancia
50,00%
40,00%
n=151
30,00%
Nem ismert
20,00%
10,00%
0,00%
n=4
Egyéb hatékonysági
vizsgálatok…
-depresszív
tünetek szkizofréniában
-Kognitiv tünetek szkizofréniában
A depressziv tünetek várható
incidenciája szkizofréniában
70%
60%
50%
depresszió várható
incidenciája
szkizofréniában
depresszió incidenciája
acut pszichózisban
40%
30%
20%
10%
0%
Hausmann A; Fleischmaker W.W.:
Differential diagnosis of depressed mood in patients
with schizophrenia: a diagnostic algorithm based on a review
Acta Pscchiatr. Scand 2002:10683-96
depresszió incidenciája
szkizofrenia
remisszióban
depresszió várható
incidenciája normál
populációban
A kiindulási értéktől mért változások a
PANSS és a
Hamilton Depression Rating Scale
pontszámok alapján
0
-2
-4
-6
*
-8
-10
-12
-14
PANSS
pozitív
QUEST study
PANSS
negatív
PANSS
total
HAM-D
Seroquel
risperidon
A kognitív diszfunkció: egy új,
látványos támadáspont az
atípusos antipszichotikumok
számára
Stroop task
red
sad
green
blue
black
apple
yellow
2
A kognitív diszfunkció hatása
a szocializációra

A betegek a kognitív teszteken alulteljesítenek a
korcsoportjuknak megfelelő egészséges
önkéntesekhez képest
 A kognitív diszfunkció romlása a társadalmi
beilleszkedés szempontjából legalább olyan
fontos, mint a pozitív és negatív tünetek
csökkentése
 A kognitív diszfunkció jelentősége a klinikai
vizsgálatok és terápia fókuszába kell, hogy
kerüljön!
Jonathan SE Hellewell et Jes Gerlach
Opportunities and challenges presented by the new generation antipsychotics
International Journal of Psychiatry in clinical Practice 2000 Volume 4 Suppl 1 pp.S53-S61
Százalékos gyakoriság ( % )
A kognitív diszfunkció gyakorisága szkizofréniában
100
90
80
70
60
1.irodalom
50
2. Irodalom
40
30
20
10
0
1.irodalom. Meltzer et al.Neuropsychopharmacology 14;27S-33S 1996
2.irodalom Morice et Delahunty Schizophr.Bull.22.125-137
A típusos szerek hatása a
kognitív funkciókra

A típusos antipszichotikumok nem javítják a
kognitív tüneteket

Az esetlegesen fellépő EPS tünetek a motoros
aktivitással járó tesztek eredményeit tovább
rontják ( reakcióidő nő )

Az anticholinerg hatás csökkenti a memória-,
és a verbális tesztek eredményességét
Jonathan SE Hellewell et Jes Gerlach
Opportunities and challenges presented by the new generation antipsychotics
International Journal of Psychiatry in clinical Practice 2000 Volume 4 Suppl 1 pp.S53-S61
Kognitív tesztek:

Stroop color word

Hopkins Verbal Learning -
rövid verbális memória

Symbol-Digit Substitution -
pszichomotoros
sebesség;koncentráció

Trails A és B

Paragraph Recall -
verbális memória

Verbal Fluency
iniciáció
-
-
-
szelektív figyelem és gátlás
inhibició,
kognitív flexibilitás

Stoop color word. A színek neve különböző színnel nyomtatva.
A betegnek meg kell neveznie, hogy pld. a piros szót milyen színnel
nyomták

Hopkins teszt: egy 12 szavas listát kell visszamondani 3 x egymás
után

Symbol digit: számmal ellátott szimbólumokat, illetve egy másik lapon
szám nélküli szimbólumokat kap a beteg. A szimbólumokhoz kell a
számokat rendelni.

Trails: A nyilakat kell húzni az egymást követő számok között.
B: nyilakat számok és betűk között ( 1-A; 2-B)

Paragraph recall:történet rövid bekezdésekben. 15 perc múlva a lehető
legtöbb részletet kell a betegnek visszaadni

Verbal fluency: 3 betűt kapnak, és az összes szót le kell írni 1 perc
alatt, amelyek az adott betűkkel kezdődnek
Elmebetegek családi gondozásban
Elmebetegek családi gondozásban
Melyik okozza a legnagyobb
problémát a szkizofrénia
kezelésében?
A.
Complience hiánya
B.
Mellékhatások
C.
Hatástalanság
D.
Para-lízis ( No para)
A szkizofrénia kezelés
problémái
Válaszadó pszichiáterek aránya (%)
60
50
40
30
20
10
0
compliance
mellékhatás belátás hiánya hatástalanság
Hellewell JSE.
Patients' subjective experiences of antipsychotics - Clinical relevance.
CNS Drugs 2002;16(7):457-71.
Mellékhatások csoportosítása
az atípusos antipszichotikumoknál
1. Csoportra jellemző
major MH
 EPS
 Testsúlynövekedés
 Prolactin szint
növekedés


2. Adott gyógyszerre
jellemző minor MH
 pld. álmosság
 pld. ortosztatikus
hypotonia
 „placebo” tünetek
3. Nem várt mellékhatások ( SAE)
( bejelentések alapján )
Extrapiramidális tünetek
gyakorisága
Az EPS –től szenvedő betegek aránya a
különböző atípusos antipszichotikummal
végzett terápia során
Betegek
(%)
20
16
12
8
4
0
Risperidone
(n=75)
Olanzapine
(n=16)
Grcevich S, McBurney C, Ray C, Richards R, Shotschar M.
Comparative Side Effects of Atypical Neuroleptics in Children and Adolescents.
In: American Psychiatric Association. , 2000:Abs NR566.
Seroquel
(n=25)
01040252
QUEST- EPS vonatkozásában
Substantial ( kifejezett ) EPS fogalma
és gyakorisága
Substantial ( kifejezett )EPS

Definíció: olyan EPS, amely az adjuváns
anticholinerg terápia beállítását, illetve a már
korábban beállított anticholinerg terápia
módosítását tette szükségessé
( Új EPS jelentkezése, illetve az addigiak
súlyosbodása )
Prolactin szint növekedés
Betegek
(%)
50
*
45
*
40
35
30
25
20
15
10
5
0
Kezelés időtartama
Seroquel
360.5 mg/day
(n=33)
0.1 év
Haloperidol
10.6 mg/day
(n=97)
4.5 év
Olanzapine
13.5 mg/day
(n=167)
1.5 év
Risperidone
5.3 mg/day
(n=176)
1.8 év
Gonzalez P, Bobes JB, et al:
In: American Psychiatric
Association. , 2001:Abs
NR563.
*p<0.05 vs Seroquel
01050264
Testsúlyváltozás
Seroquel, risperidon, olanzapin
és clozapin kezelés melletti
testsúlyváltozás összehasonlítása
Testsúlynövekedés kg-ban
10 hét
4
4
3
3
10 hét
10 hét
9-13 hét
2
2
1
1
0
0
quetiapin
risperidon
Westhead, Jones Internat. Jour. Neuropsychopharmacology 2000; 3
S1 S147
Allison DB, et al Am J Psychiatry 1999; 156: 1686-1696
olanzapin
clozapin
NMS

Neuroleptikus malignus syndroma: a neuroleptikus
malignus syndromát az antipsychotikus kezeléssel
társítják. Klinikai tünetei közé tartozik a
hyperthermia, a megváltozott mentális státus, az
izommerevség, a vegetatív instabilitás, valamint a
megnövekedett kreatin-foszfokináz szint. Ilyen
tünetek jelentkezése esetén a quetiapine-kezelést
abba kell hagyni és a beteget adequát módon kell
ellátni.
A múlt:
Fő kompetítorok:

Zyprexa ( olanzapin)
– Fő ellenérv: elhízás

Risperdal ( risperidon)
– Fő ellenérv: dózisfüggő EPS és prolaktinszint
emelkedés

Ziprasidon ( ziprasidon)
– Fő ellenérv :QT idő megnyúlás
– Mánia provokáció ???

Amitrex ( amisulprid)
– Fő ellenérv: hatástalanság
Mi az ABILIFY?

Aripiprazol

Amitrolin

Amipirazon

Epekőgörcs elleni teakeverék ( abili-fáj)
Abilify ( aripiprazol)

„Első dopaminerg-szerotoninerg stabilizátor”
– Parciális D2 agonista
– Szerotoninerg antagonista

Fő ellenérvek:
– 80-90%-s dopamin2 receptorblokk ( EPS?)
– akathisia
A szkizofrénia hosszú távú
kezelésének céljai

A tüneti javulás biztonságos fenntartása
Az életminőség javítása

A relapszus esélyének csökkentése
A sikeres hosszú távú
kezelést biztosító tényezők
 A tünetek széles spektrumában hatékony és
hosszútávon is biztonságos farmakoterápia
 Jó terápiás együttműködés (compliance)
 Hatékony pszichoszociális beavatkozások
(pszichoedukáció, család bevonása, munka
rehabilitáció, készségfejlesztés)
Depot kezelés előnye a oralis konvencionális
antipsychoticummal szemben
Előny
Előny oka
Jobb
farmakokinetikai profil
• Stabilabb plazma szint
• Kisebb dózisokkal lehet fenntartani a
terápiás hatást
Jobb együttműködés a
kezeléssel
• A szer biztos bejutása a szervezetbe
• Azonosithatók a nem együttműködők
• Hatékonyság nem kérdőjelezett
Hatásosa per os kezelésre
nem reagálókban
• Máj metabolismus elkerülése
• Kisebb dózisban hatásos
Csökken a túladagolás
veszélye
• Szándékosság vagy véletlen
• Elkerülhető a per os túladagolás
Antipsychoticumok használatának
szokásai különböző országokban
(1999)
Egyesült Államok
Spanyolország
Egyesült Királyság
Atypusos szerek
Konvencionális oralis
Konvencionális depot
Olaszország
Franciaország
Németország
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100
Antipsychoticumok használata összesen (%)
Decision Resources Schizophrenia 2000 Cognos study #58
Massachusetts, December 2000:101–3
Konvencionális depot szerekről
alkotott vélemények






Régi, ódivatú
Nem standard kezelés  Relapsus prevenció
 Jobb „compliance „
Tűrhetőség kérdése
 Könnyebb monitorozás
„végső megoldás „
 Lelki nyugalom az orvosnak
az „elfelejtett populáció”
jelentős „compliance”
probléma

Pozitívumok: kiszerelési
tulajdoníthatók
 Negatívumok : magának formának
a
szernek köszönhetők
Depot versus p.o. konvencionális
antipsychoticumok: meta-analysis
0
(RR 0.68 CI=0.54–0.86)
Összesen n=127
Globális javulás
19%
oralis (n=12/62)
Depot (n=30/65)
46%
20
RR = rizikó arány
CI = confidencia intervalum
40
60
80
100
Páciensek ( % )
Adams CE et al. Br J Psychiatry, 2001
A múlt…
A jövő…
Neurogenesis in human hippocampus
A
B
New cells express mature neuronal markers
and receive synaptic inputs 4 weeks later
van Praag et al 2002
Köszi a ……..fi-,fegyelmet!