Transcript Természetföldrajz /Powerpoint

I. Bevezetés a földrajzba
1. A földrajz tantárgy és tudomány
Földrajz=GEOGRÁFIA=földünk és környezetünk
kötelező tantárgy és szabadon választható érettségi/felvételi tantárgy
alapműveltség+speciális ismeretek
7., 8., 9., 10. évf. + fakt.
2. A földrajz(tudomány) fogalma
TERMÉSZET FÖLDRAJZ
Földrajz(tudomány)=geográfia
A földrajz „két lábon álló” tudomány,
(természet- és egyben társadalomtudomány is)
amely környezetünket a Földet és a benne
folyó emberi tevékenységet/életet vizsgálja.
TÁRSADALOM FÖLDRAJZ
3. A földrajztudomány nagyobb résztudományai

Geológia-földtan

Hidrológia-víztan

Klimatológia-éghajlattan

Demográfia-népességtan

Iparföldrajz

Közlekedésföldrajz stb.
A modern
földrajztudomány
megteremtője:
Alexander Humboldt
/1769-1859/
Segédtudomány: kémia, informatika, térképészet, statisztika, közgazdaságtan stb.
4. Utazók, felfedezők a nagyvilágból
Ferdinand Magellan
portugál hajós
Jurij Gagarin
Föld körülhajózása
/1520/
orosz űrhajós
Világűr /1961/
Auguste Piccard
Neil Armstrong
USA űrhajós
svájci tengerkutató
Marianna-árok /1960/
Hold /1969/
Edmund Hillary
Roald Amundsen
újzélandi hegymászó
norvég sarkkutató
Mont Everesten /1953/
Déli-Sark /1911/
5. Magyar földrajztudósok, utazók felfedezők
Kőrösi Csoma Sándor
Nyelvész, utazó, példaértékű kitartás
/1784-1842/
Farkas Bertalan
űrhajós
első magyar a világűrben /1980/
Lóczy Lajos
/1849-1920 / geográfus, Balaton, Kína
Erőss Zsolt
hegymászó
első magyar a Mont Everesten
/2002/
Balázs Dénes
karsztkutató, világutazó, író
/1924-1994/
6. A földrajztudomány részei

földtan (geológia)

vulkántan (vulkanológia)

őslénytan (paleontológia)

éghajlattan (klimatológia)

időjárástan (meteorológia)

víztan (hidrológia)

térképészet (kartográfia) stb.
7. A földrajz tanulása
A földrajz szép és érdekes tárgy, fedezd fel ezeket! Mindenképpen figyelj
tanórán! Tekintsd át a vázlatot ! A tankönyvet is nézd át az
ábrákkal és fotókkal együtt! A tanulásra szánt idő függvényében ismételj, oldj
meg az írásbeli feladatokat!
Elérhetőség: http://www.szilady.halas.hu/foldrajz/index.htm
Cél: követelmények teljesítése és eredményes érettségi vizsga/továbbtanulás!
Ebben az éven TERMÉSZETFÖLDRAJZ
II. Csillagászati földrajz és térképészet
1. Alapfogalmak

Csillagászat=asztronómia

Univerzum=Világmindenség
(kb. 14 (13,7) milliárd éves végtelen, tágul=ősrobbanás)

galaxis=csillagrendszer

Galaxis=saját csillagrendszerünk
100 milliárd csillag, 100 ezer fényév átmérő
(fénysebesség=300.000 km/s fényév 9,5 billió km)


Csillag=saját fénnyel rendelkező égitest
Anyaguk izzó gáz=plazma,
Energiatermelés=H→He fúzió
Típusok: energia termelés és fényerő alapján: pl. Nap típusú csillag

Geocentrikus világkép=földközéppontú
(ókor Ptolemaiosz) helytelen

Heliocentrikus világkép=napközéppontú
(középkor Kopernikusz)
csak a Naprendszerre érvényes, a Világmindenségnek
nincsen közepe…
Híres csillagászok: Kepler, Kopernikusz Galilei, Newton
Jelenleg a legmodernebb távcső a Hubble-űrteleszkóp
2011-re elkészült a nemzetközi űrállomás is

A Naprendszer
Naprendszer=Nap és gravitációs
erőterébe tartozó égitestek összessége
(átmérője 2 fényév)
Nap=legközelebbi csillag
a Naprendszer központja
HHe fúzió, energia termelés, saját fény
Bolygó=saját fénnyel nem rendelkező égitest
- Föld típusú: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars,
- Jupiter típusú: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz
(Kepler I. törvénye, Kepler II. törvénye)
- Egyéb égitestek: törpebolygó=Plútó, kisbolygók, üstökösök, meteorok
3. A Föld alakja, méretei, mozgásai
Föld alakja világűrből nézve=gömb
Föld valódi alakja=GEOID „körte forma” (C+G)
Föld kerülete kb. 40.000 km, sugara kb. 6000 km

Forgás
Saját (ferde) tengelye körül 1 nap alatt
↓
Nappalok és éjszakák váltakozása
Égitestek látszólagos mozgása az égbolton

Keringés
Nap körül (ellipszis alakú pályán) 1 év alatt
↓
Évszakok váltakozása,
Nappalok és éjszakák hosszának változása
4. Időszámítás

Napi időszámítás-forgás
Helyi idő: Nap járása által mért idő
/napóra/ (rossz)
Zónaidő: zónán belül egységes idő
(praktikus-jó)
24 időzóna a Földön
London (Greenwich)=Kezdő délkörtől
(Világidő)
K→ +1 óra, Ny→ -1 óra
(Pl. Londonban 12 óra akkor Budapesten
13 óra)

Évi időszámítás-keringés
1 év =365 és kb. ¼ nap
Julián naptár 4 évente szökőév
Gregorián naptár pontosít…
/Nyári-, Téli napforduló/
/Őszi-, Tavaszi napéjegyenlőség/
5. Fogyatkozások - Hold
A Föld égi kísérője a Hold – fényváltozásai
FÖLD-HOLD-NAP egy síkban áll

Napfogyatkozás
Teljes napfogyatkozás

Holdfogyatkozás
HOLD- FÖLD-NAP egy síkban áll
6. Térképészet
6/a. Térkép=Föld felszínének arányosan kisebbítet
síkban kiterített felülnézeti rajza. (Atlasz)
Térképi ábrázolás: méretarány=kicsinyítés mértéke,
vonalas aránymérték=távolságmérés,
keret=felső keret-északirány (tájolás)
(égtájak-iránytű) színskála, szintvonal, jelek,
névanyag, (Atlaszban keresőhálózat és névmutató…)
Lázár-térkép
Térképeket több
ezer év óta
készítenek, az
első Magyarországot ábrázoló
térkép a Lázár
térkép az 1500-as
években készült.
Vetületek:a gömbfelszínt síkra vetítik
6/b. Földrajzi koordináták, fokhálózat
Földrajzi fokhálózat segítségével bármely felszíni pont helyzete pontosan megadható
/tájékozódás/
A Földrajzi fokhálózat elemei:
 Egyenlítőtől=É-ra és D-re szélességi körök (0-90°)
 Kezdő délkörtől=K-re és Ny-ra hosszúsági körök (0-180°)
Budapest földrajzi koordinátái: Ész 47,5° Kh 19°
(HF: London, Tokió, New York, Sydney)
hosszúsági körök
szélességi körök
6/c. Helymeghatározás modern eszközei
- Digitális térképek: számítógépen használható
térképek…
- GPS:
(Global Positioning System) Globális
Helymeghatározó Rendszer, A Föld bármely pontján, a
nap 24 órájában működő – műholdas
helymeghatározó rendszer, amellyel
helyzetmeghatározást, időmérést és sebességmérést
végezhetünk földön, vízen vagy levegőben méteres
pontossággal. Legelterjedtebbek az autós navigációra
és útvonaltervezésre használt PDA-k pl. IGO
szoftverrel..
- Útvonaltervezés az Interneten: http://www.utvonalterv.hu/
Számtalan internetes program áll rendelkezésre a gyalogos,
kerékpáros, autós közlekedők számára, vasúti közlekedődnek
segít az ELVIRA: http://elvira.mavinformatika.hu/
- A Google Maps: http://maps.google.com/
Ez egy ingyenes számítógépes program az Interneten, ami
virtuális földgömbként, atlaszként működik. Remekül lehet
használni tájékozódásra, térinformatikai adatok keresésére.
III. Kőzetburok földrajza és földtörténet
1. Föld szerkezete

Föld kora kb. 4,6 milliárd év

Föld felépítése=gömbhéjas szerkezet
kívülről befelé haladva nő a nyomás és a hőmérséklet
Gömbhéjak: földkéreg, földköpeny, földmag

Kőzetburok
- szilárd kőzetekből áll
- óceánok alatt vékonyabb
(bazalt+peridotit-felső köpeny)
- szárazföldek alatt vastagabb
(gránit+bazalt+peridotit-felső köpeny)
- lemezek mozognak,
„úsznak a magmán”
2. Mozgások a kőzetburokban
Magma áramlások mozgatják a kőzetburok lemezeit
Ütközés, Távolodás, Elcsúszás
A. Ütközés pl. Andok-hg., Himalája-hg.

Óceáni és szárazföldi lemez ütközik, óceáni lemez alábukik, beolvad,
felszínen robbanásos vulkanizmus /andezit/, szárazföldi lemez gyűrődik,
előtérben mélytengeri árok…

Két szárazföldi lemez ütközik, közöttük lévő üledék gyűrődik
B. Távolodás pl. Atlanti-hátság, Izland

Két óceáni lemezek között hasadékvölgy és hátság, csendes vulkanizmus
/bazalt/
A.
B.
3. Vulkanizmus

Magma felszíni tevékenysége=vulkanizmus

Előfordulása=kőzetburok lemezek szegélyénél
pl. Fuji, Krakatau, Szt. Helén, Hekla, Etna, Vezúv

Magma=izzó kőzetolvadék a Föld belsejében

Láva=izzón kőzetolvadék a felszínen

Vulkáni működés szakaszai:
- gőz- és gázszivárgás, földrengések
- törmelékszórás,
- lávaömlés,
- utóvulkáni működések.

Típusai:
csatornás vulkán, pajzsvulkán stb.

(csatornás) Rétegvulkán felépítése
kúp=J, magmakamra=A,
kürtő=B, kráter=C,
láva=H, törmelékfelhő=
Felrobbanva romvulkán és kaldera keletkezik…
4. Gyűrődés, vetődés hegységképződés
Hegységképződés=gyűrődés, vetődés és vulkanizmus
hatására kialakuló felszíni kiemelkedések
Hegységtípusok kialakulás és magasság szerint
Hegységek szerkezetét belső erők,
formakincsüket külső erők hozzák létre!
Belső erők hatására megy végbe a gyűrődés és vetődés

Gyűrődés=képlékeny kőzet oldalnyomásra
redőkbe préselődik és kiemelkedik
Fiatal lánchegységek=Alpok, Kárpátok, Himalája

Vetődés=kemény kőzetek összetöredeznek, az
egyes rögök elmozdulnak /sasbérc, lépcsős vidék
árok/
Idős röghegységek: Urál-hg. Német közép-hg.
Velencei hg.
5. Kőzetek, ásványkincsek

Kőzet=földkéreg szilárd ásványtársulása
Folyamatos körforgásban vannak

Ásványkincsek=gazdaságilag hasznosítható anyagai a
földkéregnek: energiahordozók (nem megújuló), ércek stb.
Magmásvulkanikus
Üledékes
Átalakult
Gránit
Bazalt
Riolit
Andezit
Tufák
Homok
Homokkő
Mészkő
Lösz
Agyag
Márvány
Palák stb.
Vasérc
Platina
Arany
Rézérc stb.
Kőszén
Kőolaj
Bauxit stb.
6. Földtörténet
Föld 4,6 milliárd éves égitest
Geológia tanulmányozza (cél: ősföldrajzi kép felvázolása)
Földtörténeti korbeosztás:
Idő-kor
Esemény
Ős és Előidő
4,6 md-570 millió év
Ősmasszívumok kialakulása
(ősóceánban élet keletkezése és fejlődése, őslégkör)
pl. Balti-pajzs, Kanadai-pajzs, Afrikai-pajzs
Óidő
570-225 millió év
Röghegységek kialakulása (oxigéndús légkör,
szárazföldön élőlények) pl. Urál-hg., Német-középhg.,
Appalache-hg.
Középidő
225-65 millió év
Tengerelöntés, üledékes ásványkincsek , mai
kontinensek (dinoszauruszok fénykora és
kipusztulása)
Újidő III. időszak
65-2 millió év
Fiatal lánchegységek kialakulása (élőlények
valamennyi törzse kialakul) pl. Himalája-hg., Andok-hg.,
Alpok-hg.
Újidő IV. időszak
2 millió évtől
napjaink
Eljegesedés-jégkorszak, vulkánok, sivatagok,
síkságok, partvidék, (ősemberek, mai ember)
pl. Alföld., Kisalföld, Germán-a., Ny-Szibériai-a.
pl. Góbi-sivatag, Szahara,
pl. Etna-vulkán, Vezúv-vulkán, Fuji-vulkán
Első írásbeli számonkérés

Bevezető

Csillagászati földrajz térképészet

Kőzetburok, földtörténet
Feladatok:

fogalommeghatározás,

logikai eldöntendő feladatok,

számítási feladatok,

ábrakiegészítés,

vaktérkép,
Mintapéldák az Interneten!
IV. Levegőburok földrajza
1. Légkör fogalma, időjárás és éghajlat
Légkör=a Földet körülvevő gázburok
(levegőburok=atmoszféra)
Időjárás=a levegő gyors fizikai állapotváltozása
(Meteorológia)
Éghajlat=nagyobb térség időjárási rendszere (Klimatológia)
A levegő létfeltétel, élettér, ipari alapanyag, energiaforrás,
szállítóközeg stb.
Időjárási és éghajlati elemek:
- Napsugárzás
- Hőmérséklet (°C)
- Szél
Időjárási és éghajlati
- Csapadék (mm)
jelenségek
- Légnyomás
energiaforrása
- Páratartalom
a Nap!
- Felhőzet
2. A légkör összetétele és szerkezete
A levegő = gázkeverék
78% nitrogén (N), 21% oxigén (O2), 1% nemesgázok
Részei:

Felső légkör (több ezer km)

Középső légkör(50-100 km)

Alsó légkör
- Sztratoszféra (10-50 km)
Ózonpajzs
- Troposzféra (0-10 km)
Legfontosabb rész, légkör anyagának
80%-a, időjárási jelenségek, élőlények
Földfelszín
3. Levegő felmelegedése és üvegházhatás
A levegőt a napsugarak alulról felfelé a földfelszín közvetítésével melegítik fel.
Levegő hőmérséklete a felszínre jutó napenergia mennyiségtől (napsugarak
hajlásszögétől) függ.
A légkör hőmérséklete és a légnyomás is alulról felfelé haladva csökken.
A légkör átlaghőmérséklete az Egyenlítőtől a Sarkvidékek felé csökken.
Hőmérséklet évi járása=a levegő átlaghőmérséklete nyártól télig csökken és téltől
nyárig nő.
Hőmérséklet napi járása=a levegő hőmérséklete napkeltétől 14 óráig nő, majd
napkeltéig csökken.
Az üvegházhatás lényege=az ún.
üvegházgázok CO2 széndioxid és
H2O vízgőz a napsugarakat átengedik,
a felszínről származó sugárzást
csapdába ejtik, így megemelik a légkör
hőmérsékletét .
Légkör átlaghőmérséklete: kb. 14 °C
Hazánkban: kb. 10 °C
4. Felhő és csapadékképződés
Felemelkedő levegő hőmérséklete csökken, páratartalma nő.
A harmatpont alá hűlt levegőből a feleslegessé váló vízgőz (pára)
kicsapódik, vízcseppek vagy jégszemcsék formájában=felhő,
ezek növekednek és egy idő után lehullanak=csapadék
Harmatpont az a hőmérséklet ahol a levegő páratartalma 100%-os.
Köd=talaj felszín közelében kialakult felhő
Csapadéktípusok

Hulló csapadék: szemerkélő eső, eső, zivatar, hó jégeső

Talajmenti csapadék: harmat, dér, zúzmara
Felhőtípusok

Gomolyfelhő
(bárányfelhő)

Rétegfelhő
csendes szemerkélő több napos eső

Zivatarfelhő
heves zápor, zivatar
villámlás, mennydörgés
5. Szél


Szél= a felszínnel párhuzamos irányú légáramlás
Osztályozás: irány és erősség alapján, megújuló
energiahordozó, felszínformáló hatása van (P+É)
Szél kialakulása: hőmérséklet és légnyomás különbség miatt
áramlik a levegő M → A
nappal
éjszaka

Trópusi viharok és a tornádó
Trópusi viharok (óriási pusztító légörvények)
Hurrikán-Amerika
Tájfun=Ázsia
Tornádó
mérsékelt övi, kisebb de
igen nagy sebességű és
pusztító forgó légtölcsér
Egyéb szelek


Főn szél=hegységeken átkelő meleg száraz bukószél,
Passzát szél=trópusi öv szele
Iránya az É-i féltekén ÉK-i, a déli féltekén DK-i
Kitérítő erő: A Föld forgásából származó erő, az északi féltekén a szeleket jobb, a déli
féltekén bal kéz felé téríti el.

Monszun szél=évszakos irányváltást mutató szél,
Nyári monszun csapadékot szállít az óceán felől
Téli monszun száraz mert a szárazföld felől fúj
Előfordulása főként D-, DK-, és K-Ázsia
Trópusi monszunszél működése:
NYÁR
TÉL

Szél munkája
A szél külső erő, pusztító és építő munkát végez, száraz éghajlaton főként
sivatagban hatékony A sivatagokban igen erőteljes az aprózódás a
nagy napi hőingás miatt…
Sivatagi felszínformák
Aprózódás miatt
törmelékébe
temetkező hegy
Oázis=sivatagi vízlelőhely
Dűne=sivatagi homokbucka
6. Ciklonok, anticiklonok

Ciklon=körkörös izobárokkal
határolt több 1000 Km átmérőjű
alacsony nyomású légörvény, benne
a levegő hidegfrontban
/heves zápor zivatar-lehűlés/
és melegfrontban
/csendes szemerkélő eső-felmelegedés/
áramlik(csapadékot szállít).

Anticiklon=körkörös
izobárokkal határolt magas
nyomású légörvény
(csapadékot nem szállít).
Izobár=azonos légnyomású
pontokat összekötő vonal
7. Nagy földi légkörzés

Nagy földi légkörzés= az egész Földet behálózó
szélrendszer, mely a sarkvidékek hideg és a trópusok
meleg levegőjét kicseréli.
Hasonlít egy mechanikus óra
fogaskerekeihez…

A Szélrendszer részei:
Hideg öv-sarki szelek
Mérsékelt öv-nyugatias szelek
Trópusi öv-passzát szelek
Az egyes szelek úgy kapcsolódnak egymásba,
mint az óra fogaskerekei…
8. Levegőszennyezés, globális felmelegedés
levegőminőség romlása, ózonlyuk, savas esők, stb.

Levegőszennyezés= az emberi tevékenység,
(ipar, közlekedés, stb.) káros anyagokat juttat
a légkörbe (füst, kipufogógáz, korom, SO2, CO2 )

Globális felmelegedés=az emberi
tevékenység során CO2 jut a légkörbe, ami
az üvegházhatást fokozva
megemeli a légkör átlaghőmérsékletét
Katasztrofális hatások:
sarki jégsapkák elolvadnak
világtenger szintje nő,
fokozódik a szárazság
sivatagok növekednek,
(Kiskunság szárazabb lesz)
V. Vízburok földrajza
1. Vízburok fogalma, felosztása
Vízburok=a Föld folyékony vízből,
valamint jégből álló része
(Hidroszféra) a Föld felszínének 71%-át borítja!
Világtenger (sós víz):
- Csendes-óceán A
- Atlanti-óceán B
- India-óceán C
- Jeges-tenger D
Szárazföldi vizek (édes víz) :
Felszíni: folyók, tavak
Mélységi: talajvíz, artézi víz, karszt víz,
termálvíz stb.
Víz erőforrás: létfeltétel, szállítóközeg,
öntöző és hűtőanyag valamint megújuló
energiahordozó
D
A
B
A
C
2. Óceánok, tengerek, tengervíz
mozgásai, partformák
Óceánok=óriási sós vízzel telt önálló
„medencék”
1 liter tengervíz áltagosan 35 g sót (NaCl) tartalmaz
feloldva
Tengerfenék átlagos mélysége 5 km

Tengervíz mozgásai
Hullámzás=vízrészecskék körkörös mozgása,
haladás nincs, partformálás
tengerrengés-szökőár-óriáshullám – cunami
Tengeráramlás=hideg áramlás- hűt
meleg áramlások- fűt, éghajlatmódosítás, tartósan
fújó szelek mozgatják
Tengerjárás=apály (vízszint csökkenés) és dagály
(vízszint növekedés) naponta kétszer váltja
egymástHold vonzása

partformák
Hullámzás formálja a partot!
Pusztuló magaspart
(hullámmarás, abbrázió)
Épülő lapospart
(turzás)
3. Folyók, szakaszjellege, munkavégzése
és torkolatok
éghajlattól, csapadéktól,
lejtéstől függ
Tölcsér torkolat
Folyó=lejtős mederben lefolyó víz
Folyók munkát végeznek: P-pusztít, É-épít
Felső szakasz: V alakú völgy - P
Középső szakasz: kanyarog (meander) - P+É
Alsó szakasz: hordalékát lerakja, síkságok - É
Vízgyűjtő: az a terület ahonnan a
folyó a vizét összegyűjti
Vízhozam: a meder keresztmetszetén egységi idő alatt
átfolyó vízmennyiség
Vízjárás: mederben lévő víz
mennyiségének változása
Árvíz: mederből kilépő folyóvíz
Delta torkolat
4. Tavak, típusai és pusztulása
Tó=szárazföldi állóvíz
Kialakulásuk külső+belső erők hatására
Típusok: morotva-, moréna-, kráter-, sziklamedencés-, deflációs- stb.
Komplex tavak: több hatás alakítja ki a tómedencét: Balaton
Tavak pusztulása: kiszáradás, feltöltődés
5. Mélységi vizek
Mélységi víz: felszín alatt található vizek
Talajvíz: talajban lévő víz, legfelső vízzáró
réteg fölött
Belvíz: felszínen összegyűlt talajvíz-káros
Artézi víz: rétegnyomással rendelkező tiszta mélységi víz
Karszt víz: mészkő repedéseiben lévő víz
Termál víz: 20 °C-nál melegebb mélységi víz, gyógyhatású
Hazánk igen gazdag gyógyvizekben, termál- és ásványvizekben…
5. Karsztosodás
Mészkőhegységekben előforduló folyamat. (Pl.
Bükk, Aggteleki-karszt). A mészkő és a csapadékvíz
reakciójára végbemenő folyamat. A mélybe szivárgó
Kopár mészkőfelszín, karr
víz oldja a mészkövet (pl. dolina) valamint a meszes
vízből kicsapódhat a mésztartalom (pl. cseppkő).
Felszíni karsztformák: dolina, polje, víznyelő, karr,
Mélységi karsztformák: barlangok, cseppkövek,
A kasztos barlangok belsejében karsztvíz található…
Dolina /tó/
Cseppköves barlang
6. A jég: gleccserek és belföldi jégtakarók
Hideg éghajlati övben valamint hegyvidéki éghajlati területen
fordulnak elő , jég=szilárd halmazállapotú víz
GLECCSER: magas hegységben
kialakuló lassan mozgó jégfolyam,
alapanyaga hóból összetömörödő
jég=FIRN
A jégbe fagyott kőzttel = MORÉNA
pusztítja a felszínt…
Magashegység formakincse:
Tűhegyes csúcs, éles hegygerinc, meredek lejtők,
- Fagyhatású aprózódás
- „U” alakú völgy-GLECCSER
- „V” alakú völgy-FOLYÓK
Hóhatár az a magasság ahol az évi középhőmérséklet 0 °C alatt marad…
Belföldi jégtakarók: Sarkvidékeken a szárazföldeket, szigeteket (Grönland)
borító több km vastag jégpáncél letarolja a felszínt – tökéletlen hullámos síkság
Képződésük: a leesett hó jéggé fagy és felhalmozódik (firn).
jégmező
tengeri jéghegy
Tisza 2000, Kolontár 2010
7. Vízszennyezés, vízgazdálkodás
Az ember sokrétűen használja a vizeket,
ennek következtében erőteljesen szennyezzük is azokat!
Vízgazdálkodás: a vizek sokrétű hasznosítását és védelmét jelenti
Völgyzáró gát vízerőművel,
energiatermelés
Élményfürdő, turizmus
Árvízvédelem,folyósszabályozás
Tengeri kikötő, közlekedés, hajózás
Második írásbeli számonkérés

Levegőburok

Vízburok
Feladatok:

fogalommeghatározás,

logikai eldöntendő feladatok,

számítási feladatok,

ábrakiegészítés,

vaktérkép,
Mintapéldák az Interneten!
VI. Föld éghajlata és a felszín formakincse
1. Éghajlat: nagyobb térség időjárási rendszere


Földön éghajlati övek alakultak ki, mert a felszínre jutó napenergia és a
hőmérséklet is az Egyenlítőtől a Sarkvidékek felé csökken
Az éghajlat, a növényzet , a talaj és a felszínformák övezetesen változnak a Föld
felszínén.
2. Éghajlati övek:

Arktikus/hideg éghajlati öv
Szubarktikus éghajlati öv *

Mérsékelt éghajlati öv
Szubtrópusi éghajlati öv *

Trópusi/forró éghajlati öv
Fokozódó üvegházhatás
Globális felmelegedés
Az éghajlati öveken belül éghajlati területek találhatók
melyeket éghajlati diagramokkal
jellemezhetünk grafikusan.
* Másfajta felosztásban a Mérsékeltövezeten belül kapnak helyet.
Magyarország a mérsékelt öv
(nedves) kontinentális éghajlati területén található!
3. Éghajlati övek, területek, hőmérséklet, csapadék, szél, növényzet, formakincs
4. A talaj
Talaj=Földfelszín legfelső termékeny rétege.
Kialakulása függ az éghajlattól, növényzettől kőzetminőségtől. Elhelyezkedése a
Földön övezetes! Mezőgazdaság erőforrása.

Legfontosabb tényező a humuszképződés.
Vigyázni kell a talajra!

Humusz= a talaj szerves anyag tartalma
/Sötét szín- több a humusz - jobb a talaj minősége/

Talajszelvény rétegei
A.
Humuszképződés-kimosódás
B.
Humusz felhalmozódás-bemosódás
C.
Alapkőzet

5. Hegyvidéki éghajlat
Elhelyezkedés nem övezetes bárhol lehet a földön
ahol magasabb hegyvidék van!
Környezeténél hidegebb csapadékosabb szelesebb.
Alulról felfelé haladva csökken a hőmérséklet 
hegyvidéki növényövek:
sziklahavas /HÓHATÁR/
havasi rétek, legelők
törpe fenyő
fenyő erdők
lombos erdők
szántóföldek
6. Felszínformák:
A felszínformákat a napenergiából táplálkozó ún. külső erők
formálják : - szél, - víz (folyók, csapadék), jég (gleccser), - aprózódás, - mállás stb.
építő (É) és pusztító (P) munkát egyaránt végezhetnek…
Elhelyezkedésük a felszínen övezetes!
SZÉL
KARSZTOSODÁS
JÉG
VÍZ
SZÓBELI VIZSGA
5 percben vázolja a kérdésben foglalt témát, Atlasz használható!
1. Jellemezze a Föld alakját, keringését és forgását! Melyek a keringés és forgás
következményei? Mutassa be a keringés és fogás szerepét az
időszámításban!
2. Mi a csillag? Mi a Nap? Jellemezze a Naprendszer kialakulását és felépítését!
Hasonlítsa össze a külső és a belső bolygók főbb tulajdonságait!
3. Mi a hegy? Ismertesse a főbb hegységtípusokat? Konkrét példák segítségével
vázolja az őket kialakító folyamatoknak: gyűrődésnek, vetődésnek a
kialakulását és formakincsét!
4. Mi a magma? Mi a láva? Mi a vulkanizmus? Magyarázza el a vulkánok
működésének folyamatát, jellemezze felépítésüket!
5. Mi a kőzet? Mi a kőzetburok? Jellemezze a kőzetburok szerkezetét! Vázolja egy
óceáni és egy szárazföldi kőzetlemez ütközésének és két óceáni
kőzetlemez távolodásának folyamatát!
6. Ismertesse a fontosabb földtörténeti eseményeket!
Vázolja a kéregfejlődést a légkör és az élővilág fontosabb földtörténeti
eseményeit is!
7. Melyek a Világtenger részei? Melyek a tengervíz tulajdonságai?
Jellemezze a hullámzást, a tengeráramlást és a tengerjárást!
8. Mi a folyó, vízhozam, vízjárás? Jellemezze a folyók szakaszjellegét,
munkáját és torkolattípusaikat!
9. Jellemezze a ciklont és anticiklont. Hasonlítsa össze a hideg és
melegfront szerkezetét, a levegő mozgását, valamit a felhőzet és a
csapadék jellegét is!
10. Mi a szél, beszéljen a szél munkájáról! Mi a tornádó és a
hurrikán?Vázolja a parti szél és monszun szél kialakulását is!
11. Jellemezze a karsztosodás folyamatát, feltételeit, a felszíni és
mélységi karsztformákat!
12. Mi a talaj, miért fontos a védelme? Mi a humusz melyek a
talajszelvény rétegei, melyek a főbb zonális talajok?
13. Mutassa be a trópusi éghajlati öv éghajlati jellemzőit, éghajlati
területeit hőmérsékleti és csapadékviszonyait , valamint szélrendszerét,
növényzetét és talaját!
14. Jellemezze a kontinentális éghajlati terület éghajlati jellemzőit,
növényzetét, talaját és a felszínformálódást is!
15. Jellemeze a hegyvidéki éghajlatot, a hegyvidéki növényöveket a
magashegységi formakincset és kialakulásukat!
EREDMÉNYES FELKÉSZÜLÉST!
Földünkön, szűkebb és
tágabb környezetünkben sok
érdekes és szép dolog található!
Érdemes nyitott szemel járni és
vigyázni természeti és kulturális értékeinkre!