Transcript pps

EURÓPAI UNIÓ 3.
MONETÁRIS POLITIKA
Tavaszi félév
Gazdasági és Monetáris Unió






az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke
piacain nincsenek korlátozások
az érintett országokban
azonos gazdaság és pénzügypolitika érvényesül.
A Gazdasági és Monetáris Unió legfejlettebb
szintjén
megszűnnek a nemzeti pénznemek és
a tagországok közös valutát használnak
Gazdasági és Monetáris Unió
A monetáris integráció két fő összetevője
 árfolyamunió: az árfolyamunión belül a résztvevő
országok valutáinak árfolyamai tartósan stabil (fix)
kapcsolatban vannak.
 tőkepiaci unió: a tőkepiaci unióban a tőke teljesen
szabadon mozoghat.
Előzmények








Bretton-Woods – kulcsvaluta: USD
1944. tárgyalásokkal hoztak létre monetáris rendszert
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Valutaalap
Közös monetáris politika elfogadása
Valuta árfolyama az aranyhoz mérve (+- 1
százalékpontos eltérés)
Fizetésmérleg hiányok befoltozása
rögzített árfolyamrendszer
1969 – Hága – Werner-terv







1969-es hágai csúcs
konkrétan felmerült a gazdasági és monetáris unió
létrehozása,
Pierre Werner luxemburgi pénzügyminiszter bizottság
segítségével dolgozta ki ennek tervezetét. (10 évre)
a Werner- terv lényege
a tagállami valuták egymással szembeni lebegtetési
sávjának szűkítése
a sávhatárok „összeérnek” – az árfolyamok rögzítése
majd a közös valuta bevezetése
A megvalósítás nem sikerült








Oka: a kedvezőtlen körülmények
1971-73: Bretton-Woods-i rendszer szétesik,
Az USA felfüggesztette a dollár aranyhoz rögzített
árfolyamát
1973 első olajválság
belső viszonyok nem megfelelőek
Márka-zóna , valutakígyó
(angol font nem kívánt , francia frank, olasz líra nem
tudott , német márka stabil)
EGK - tagok közötti valutáris együttműködés
1979 – EMS- Európai Monetáris Rendszer









European Monetary System EMS
új rendszer
központi eleme a számlapénzként funkcionáló közös valuta
az ECU (European Currency Unit),
a tagállamok külkereskedelmi arányával súlyozott kosárként
számolták ki a nemzeti valutákból
a másik elem egy közös árfolyamrendszer
a tagállamok valutáik árfolyamának a ±2,25%-os sávon belül
tartására vállaltak kötelezettséget,
kivéve a gyengébb teljesítményű országokat
induláskor pl. Olaszország ±6%-ig kapott „haladékot”
Európai Monetáris Rendszer
1979 – 1993
Működése három szakaszra tagolható.

Az első szakaszt, 1983 márciusáig

az együttes árfolyam-módosítások jellemezték

a tagok az árfolyam ingadozások mérséklésére
használták a rendszert.

A második szakaszban, 1983-tól 1992

kevesebb árfolyam-módosítás

a tagok ekkor a rendszert a monetáris fegyelem
eszközeként tekintették.

A harmadik szakasz 1992-től 1993 augusztusáig
EMS 1979-1993
A rendszer alapelemei



egy új kosárvaluta, az ECU létrehozatala;
a kötött árfolyam-mechanizmus;
a rendszer rugalmasságát elősegítendő
hitelkonstrukciók
Az ECU fogalma



Az ECU mint kosárvaluta
a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági
jelentőségét tükröző súlyozással kialakított
„összetételét ” jelentette,
értékét az alkotórészek értéke adta.
Az ECU funkciói





Az árfolyam-mechanizmusban az
árfolyamrögzítés eszköze
a közösségi költségvetés, elszámolások, fizetések,
statisztikák pénzneme
számlapénz
az EMS-ben résztvevő országok jegybankjai
számára tartalékvaluta
a jegybankok közötti hitelezés eszköze.
ECU





Elszámolási egység
Az EGK-ban a fizetési forgalom megkönnyítésére
elszámolási egységet vezettek be.
1971-ig 1 elszámolási egység 1 USA dollárt ért.
1978-ig a különböző ágazatokban eltérő
elszámolási egységgel dolgoztak
létrehozták az európai elszámolási egységet
ebből "nőtt ki" 1979-ben az ECU.
A gazdasági és pénzügyi unió
megteremtésének fő lépései


1988 megalakul a Delors Bizottság,
feladata, hogy tegyen javaslatot a gazdasági és
monetáris unió létrehozásához vezető szakaszokra.



A Bizottság által elkészített Delors-jelentés rögzítette az
egységes piac egységes pénzzel történő kiteljesítésének
koncepcióját, amelyhez a gazdasági unió is tartozik.
1991 december – a jelentés a Maastrichtban
elfogadott szerződés részévé válik
Jacques Delors az Európai Bizottság elnöke két
cikluson kereszetül
A gazdasági és pénzügyi unió
megteremtése






Az első szakasz:
1990. július 1-jével kezdődik,
a tőkemozgás korlátozások felszámolásának határideje
Az első szakaszban haladást kell elérni
az árstabilitás tekintetében,
csökkenteni kell a költségvetési deficitet.
A gazdasági és pénzügyi unió
megteremtése



A második szakasz indulása 1994. január 1.
Ebben a szakaszban meg kell valósítani a központi bankok
teljes függetlenségét,
a „fenntartható konvergencia” feltételeinek kialakítása





Európai Monetáris Intézet (European Monetary
Institute = EMI).
Az EMI feladata az Európai Monetáris Rendszer
menedzselése
a nemzeti monetáris politikák koordinálásának
segítése.
Európai Központi Bankrendszer részeként
az Európai Központi Bank életre hívása.
A gazdasági és pénzügyi unió
megteremtése




A harmadik szakasz
a monetáris unióba belépett tagállamok közös
pénze az ECU
a monetáris politika kialakítása és vitele pedig
az EKBR feladata
Európai Központi Bankrendszer
Az Európai Központi Bank (EKB)
feladatai



az árak stabilitásának fenntartása;
meghatározza és bevezeti az egységes
valutapolitikát;
kezeli a pénzügyi tartalékokat és irányítja a
valutaüzleteket.
Az EKB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja az
európai jegybankok rendszerét.
Az Európai Központi Bank (EKB)
feladatai




az eurózónában a monetáris stabilitás
biztosítása,
az euró vásárlóerejének megőrzése
Az infláció szigorú ellenőrzés alatt tartása
a fogyasztói árak éves növekedésének mértéke ne
haladja meg a 2%-ot.
módszerek




A pénzkínálat ellenőrzése
Ha a pénzkínálat meghaladja a javak és
szolgáltatások kínálatát, annak inflációnövelő
hatása lehet. (kamatlábak felállítása az
eurózónában)
Az áremelkedések ellenőrzése
az eurózónában az árstabilitást veszélyeztető
kockázatok felmérése
Az Európai Központi Bankrendszer
(EKBR) feladatai





az árstabilitás megőrzése;
a monetáris politika kidolgozása és végrehajtása;
a devizapiaci intervenciók végrehajtása;
a tagállamok hivatalos devizatartalékainak őrzése
és kezelése;
a fizetési-elszámolási rendszer kielégítő
működésének elősegítése
Konvergencia kritériumok
összetartás,felzárkóztatás
a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben
legfeljebb 1.5 %-kal haladhatja meg a három
legalacsonyabb tagország inflációs rátáját
a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %át;
az államadósság nem lehet több, mint
a GDP 60%-a
a belépni szándékozó országnak legalább két éven
keresztül belül kell maradnia a 2.25 %-os árfolyamingadozási sávon,
ez idő alatt nem folyamodhat leértékelésért sem;
a hosszúlejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2
százalékpontnál többel
a három legjobb teljesítményt nyújtó országét.
Az euró bevezetésének állomásai
1998. május 1–3

Az alapvető döntések meghozatala és a
felkészülési folyamat kezdete

Döntés az eurót bevezető országok köréről

Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok
Európai Rendszere felállítása

A pénzcseréhez szükséges törvényi keretek és
módosítások elfogadása

Az euróbankjegyek és érmék előállításának
kezdete

Az információs-kommunikációs kampány indulása
Az euró bevezetésének állomásai
1999. január 1.

A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik
szakaszának kezdete és az euró megjelenése az
átutalásos fizetési körben

A részt vevő országok valutája és az euró közötti
átváltási arányok visszafordíthatatlan rögzítése

A monetáris politika delegálása az Európai
Központi Bankhoz,

a Központi Bankok Európai Rendszere minden
pénzpiaci és devizapiaci tranzakciót euróban
bonyolít le

és euróra váltja át partnerei számláit
Az euró bevezetésének állomásai
A Központi Bankok Európai Rendszere bevezeti a
Transz-Európai Automatizált Valós Idejű Bruttó
Elszámolási Rendszert
biztosítja az átváltást a visszafordíthatatlan
konverziós rátán
Új állampapírok kibocsátása kizárólag euróban
Az átutalásos fizetési kör egyéb szegmensein a piaci
szereplők döntésére van bízva az euró
alkalmazása
a várakozások szerint azonban a már említett
területek euróra váltása e téren is maga után
vonja a közös valuta alkalmazását
Az euró bevezetésének állomásai
2002. január 1.

Az euróbankjegyek és -érmék megjelenése,

a nemzeti bankjegyek és érmék euróra
váltásának kezdete

a nemzeti valutában denominált számlák kötelező
konvertálása euró számlákra.

2002. január 1-jei határidővel az euró
bankjegyek és -érmék bevezetése

Pénzcsere a közületi, vállalati és háztartási
szektorban.
Az euró bevezetésének állomásai
2002. február 28.

A nemzeti bankjegyek és érmék kivonása a
forgalomból

2002. február 28-i határidővel a pénzcserét
minden szektorban végre kellett hajtani

a nemzeti valuták véglegesen kikerültek a
kistételes számla-, bankjegy- és érmeforgalomból

de a nemzeti valutákban denominált bankjegyek
és érmék a nemzeti jegybankoknál továbbra is
átválthatók maradnak
Összegzés








Az euró
az Európai Unió új, egységes fizetőeszköze.
bevezetéséről az Európai Unió tagországainak képviselői
1992. februárjában döntöttek Maastrichtban
1995. decemberében az Európai Tanács madridi ülésén
született döntés a közös pénz neve: euró
Az eurót 1999. január 1-jén vezették be azokban az Európai
Uniós tagországokban, amelyek megfeleltek a Maastrichtban
megszabott pénzügyi feltételeknek.
2002-ig a nemzeti valuták helyébe lépve az EU tagállamainak
hivatalos fizetőeszközévé válik.
A közös valuta előnyei
a külkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalatok
az Unió területén belül utazóknak nem kell pénzváltással
foglalkozniuk