Transcript 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

Az FVM Vidékfejlesztési,
Képzési és Szaktanácsadási Intézet
megbízásából készült
KÖRNYEZETVÉDELMI
KÖVETELMÉNYEK
Vizek védelme veszélyes anyagokkal,
nitráttal való szennyezéssel szemben
Környezet- és talajvédelem a
szennyvíziszap mezőgazdasági
felhasználása során
Szerző: Sztahura Erzsébet
Környezetvédelmi előírások a
keresztmegfelelés
(„cross compliance”)
alkalmazásában
1782/2003/EK Tanácsi rendelet 4. cikkében általánosan
ismertetett és a III. mellékletében meghatározott
irányelvek


A környezet védelme érdekében tett
tevékenységük tulajdonképpen szolgáltatás a
társadalom többi szereplője részére is
(rendezett vidéki környezet, tiszta vizek, levegő,
egészséges élelmiszer stb.) ezért a
támogatások odaítélésével „szolgáltatási díj” jár
érte.
„E célkitűzésnek megfelelő rendszerek
kidolgozása érdekében azokat az alapelveket amelyeket a nagyapák évszázados
tapasztalataik alapján megtanultak és ismertek
és alkalmaztak - azt ismét érdemes felfedezni,
és a kor fejlettségi színvonalán újrafogalmazni”
1.
80/68/EGK Tanácsi Irányelv a felszín alatti vizek
egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezés
elleni védelméről szóló 4. és 5. cikk.
219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet vezette be, és
szorosan kapcsolódik hozzá a 10/2000. (VI.2.)
KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri
rendelet, ami a felszín alatti vizek és a földtani
közeg (és talaj) minőségi védelméhez kapcsolódó
határértékeket rögzítette
(várható módosítás mindkettőnél - 25 mg/l NO3 ??).



86/278/EGK Tanácsi Irányelve a környezet
és különösen a talaj védelméről a
szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása
során.3. cikk
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a
szennyvizek és szennyvíziszapok
mezőgazdasági felhasználásának és
kezelésének szabályairól
(várható módosítás szennyvíziszap komposztok,
energetikai célú fás szárú ültetvények)


91/676/EGK Tanácsi Irányelv a vizek
mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével
szembeni védelméről.4. és 5. cikk.
49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek
mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel
szembeni védelméről
(módosítás többször, de hamarosan egészében !)


27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek
mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel
szembeni védelméről, módosította
81/2007. (IV 25.) Korm. Rendelet
A felszín alatti vizek védelméről szóló
219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet


A környezeti célkitűzések mennyiségi és minőségi
oldalról a vizek jó állapotának elérését szolgálják
Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedõ természeti
erõforrásaink. Ivóvízellátásunk több mint 97%-ban
felszín alatti vizekbõl történik.

A 80/68/EGK felszín alatti vízminõség-védelmi
irányelv a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal
szembeni védelmérõl szól
219/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet (VÁRHATÓ
MÓDOSÍTÁSA)


A veszélyes (kockázatos) anyagokat veszélyességük szerint
I. és II. listába sorolva adja meg (szerves foszfor vegyületek
pl.).
Az Irányelv különbséget tesz a felszín alatti vízbe történõ
közvetlen bevezetés pl. közvetlen ásott kútba juttatott
szennyvíz és azon esetek között, amikor a szennyezõanyag
a talajon („telítetlen zónán”) átszivárogva kerül bele a
felszín alatti vízbe (ún. „közvetett bevezetés” pl.
talajfelszínre juttatott szennyezőanyag).





A veszélyes (kockázatos) anyagok közvetlen vagy
közvetett ”bevezetése” csak hatósági engedély
(környezetvédelmi hatóság) alapján lehet végezni.
Az engedély meghatározott idõre adható, 4 évente
felül kell vizsgálni. Az engedélyben meghatározott a
tevékenység végzésének feltétele, és elõ kell írni a
kibocsátás mérését, a hatások megfigyelését.
Az Irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre
adatszolgáltatást kell teljesíteni (FAVI adatlap18/2007. (V.16.) KvVM rend.).
A felszín alatti víz veszélyeztetésével járó
tevékenységek jellemzőit alap- és részletes
bejelentőlapon kell benyújtani az engedélyköteles
tevékenység helye szerint illetékes felügyelőséghez
(Nem kell mg. diffúz, illetve háztartás igényeit meg nem
haladó tevékenység esetén stb.).
A FAVI rendszer kiemelt adatbejelentői körét alkotják az
állattartók is (tevékenységük többek között az állattartás
nitrát- foszfátkibocsátása miatt fontos).
 Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységgel
összefüggésbe hozható szennyezettség gyanúja merül
fel, úgy a 219/2004 (VII.21.) Korm. rendeletben rögzített
felülvizsgálati ill. kármentesítési szabályokban
előírtaknak megfelelően kell eljárni. (27/2004. KvVM)
rend szerint felsorolt a felszín alatti vizek szempontjából
érzékeny települések listája)
 A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak tehát
meg kell szüntetni a felszín alatti vizekbe történő
bevezetéseket
műszaki védelemmel kell ellátni a szükséges hatósági
(környezetvédelmi) engedélyekben előírtaknak
megfelelően,
továbbá teljesíteni a FAVI adatszolgáltatásban előírtakat



Kockázatos anyagok pl. az ammónia és nitritek, az
eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és
a foszfátok), ásványolajok stb. melyek a mezőgazdasági
üzemek esetében a trágya-, a hulladékok-, a
szennyvizek-, üzemanyagok nem megfelelő tárolása
esetén esetében veszélyeztethetik a földtani közeget
illetve a felszín alatti vizeket is.
A jogszabályi előírásnak megfelelően a mezőgazdasági
üzemek területén található potenciális
szennyezőforrásokat (pl. gázolaj, vagy más vegyi anyag
tartály, trágyatároló, műtrágya vagy vegyszer raktár,
szennyvízgyűjtő akna stb.) csak műszaki védelemmel
megoldottan lehet tárolni, ami biztonságos megoldást
jelent akár a véletlenszerű (havára) meghibásodásokból
eredő szennyezések megelőzésére, illetve a talaj és a
vizek védelmére is.
EU
jogszabály
megnevezés
e
A Tanács
80/68/EGK
irányelve a
felszín alatti
vizek egyes
veszélyes
anyagok
által
okozott
szennyezés
elleni
védelméről.
4. és 5. cikk;
A termelő által teljesítendő
követelmények
A szükséges ellenőrzések
PÉLDA
„A gazdálkodónak az 1. és 2.
listás kockázatos anyagok
földtani közegbe való
közvetett/közvetlen bevezetése
környezetvédelmi hatóság
engedélyével lehet.”
Gyakorlati
megfogalmazásban:
- szigetelt trágyatárolás
- csurgalékvíz gyűjtés, kezelés
- a föld alatti tartályok (pl.
üzemanyag, háztartási tüzelő
olaj stb.) szivárgás mentesítése,
dupla falú műszaki védelme
- zárt takarmánytárolás
(silókból csurgalék nem folyik
el)
- zárt rendszerű
hulladékkezelés
- zárt rendszerű kommunális
szennyvízkezelés
- szennyvíz iszap engedélyezett
ellenőrzött kezelése
- a felszín alatti vizek
FAVI alapbejelentés: van/nincs
FAVI változásjelentés: van/nincs
Környezetvédelmi engedély:
van/nincs
környezeti állapotfelmérés:
volt/nem volt
felszín alatti víz monitoring
van/nincs
trágyatároló szigetelt aljzaton van:
igen/nem
trágyatároló csurgalékvízgyűjtő:
van/nincs
csapadékvíz elkülönített elvezetés:
van/nincs
földalatti tartályok műszaki
védelme:
van/nincs
Hulladékgyűjtés, tárolás zárt:
igen/nem
zárt takarmánytárolók
(tartályok/silók):
igen/nem

2. A szennyvizek és szennyvíziszapok
mezőgazdasági felhasználásának és
kezelésének szabályairól szóló
86/278/EGK Tanácsi Irányelv, melynek
magyarországi bevezetését a
50/2001. (IV. 3) Korm. rendelet biztosítja

A szabályozás célja, hogy egyes, elsősorban
kommunális eredetű szennyvizek és
szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való
szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak
a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint
az emberek egészségére, a növényekre és az
állatokra gyakorolt káros hatások.


a szennyvíziszapok mezőgazdasági területre történő
kijuttatása engedélyhez és ellenőrzéshez kötött annak
érdekében, hogy a lehető legcsekélyebb mértékű legyen a
kockázat
már a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény VI. fejezete
is megfogalmazta, hogy szennyvizek, szennyvíziszapok
termőföldön történő felhasználása csak a talajvédelmi
hatóság engedélye alapján lehetséges.



Az engedélykérelem részletes szabályait a
szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági
felhasználásának és kezelésének szabályairól
szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az engedélykérelem részét képező talajtani
szakvélemény részletes szabályait a 29/2006.
(IV.10.) FVM rendelet az előzőekben hivatkozott
kormányrendelettel együtt fogalmazza meg.
A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak tehát
a felelőssége annyi, hogy a jogszabályi keretek
szerint elkészített talajtani szakvéleményben és a
talajvédelmi hatóság engedélyében foglaltak
szerint járjon el, illetve azt az engedélyestől
követelje meg.

A termelőnek a talajok és megtermelt termények
védelme érdekében ügyelnie kell arra, hogy a
kijuttatás során ténylegesen csak az
engedélyben meghatározott dózisban és helyre
kerüljön a szennyvíziszap valamint, hogy a
termesztett növényre vonatkozó várakozási idők
valóban betartásra kerüljenek.
Nitrátérzékeny területen a következő pontban
ismertetésre kerülő előírásokat is figyelembe
kell venni, így többek között a maximum 170 kg
N/ha/év mennyiség betartását, a kijuttatási
tilalmi időszakot, a nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettséget stb.
(De jelenleg a HGGY-nél is)

A tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap felhasználása
során a mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az
alábbi szabályokat kell betartani:
 nyilvántartást kell vezetnie;
 a nitrátérzékeny területen adatot kell szolgáltatnia,
valamint szerves eredetű trágyákkal együtt adagolt
szennyvíziszappal 170 kg N/ha/év dózist nem haladhatja
meg.
 Csak a talajvédelmi hatóság engedélyével járulhat hozzá,
hogy földterületére tisztított szennyvíz, szennyvíziszap
kerüljön kijuttatásra;
 tisztítatlan szennyvizet, kezeletlen szennyvíziszapot,
szippantott fekáliát termőföldre kijuttatni tilos;
 a kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes
csak a talajvédelmi hatóság engedélyében meghatározott
mennyiségben, kijelölt helyre és növényre juttassa ki a
tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel
az esetleges tilalmi időszakra;
 be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi
várakozási időket
E U jo gsz a b á ly
m e gn e ve z é se
A T anács
8 6 /2 7 8 /E G K
irá n y e lv a
kö rn y e z e t,
kü lö n ö se n a
ta la j
vé d e lm é r ő l
sz e n n y v íz isz a
p
m e z ő ga z d a sá g
i fe lh a sz n á lá sa
e se té n (3 .
c ik k)
PÉLDA
A te r m e lő á lta l te lje síte n d ő
kö ve te lm é n y e k
T isz títo tt
sz e n n y víz
és
sz e n n y v íz isz a p c sa k ta la jta n i
sz a k vé le m é n y re
a la p o z o tt
ta la jvé d e lm i h a tó sá gi e n ge d é ly
b irto ká b a n
ju tta th a tó
ki
te rm ő fö ld re
az
e n ge d é ly b e n
fo gla lta k b e ta rtá sá v a l
G y a ko rla ti m e gfo g a lm a z á sb a n :
gy e p re
(le ge lő re ),
vé d e tt
te rm é sz e ti te rü le tre , ö k o ló gia i
ga z d á lko d á ssa l
é rin te tt
te rü le tre ,
kö rn y e z e tile g
é rz é ke n y te rü le tre , va la m in t a
sz a k vé le m é n y
á lta l
tilto tt
te rü le tre , p l. vé d ő tá vo lsá go n
b e lü l
nem
ju tta th a t
ki
sz e n n y v iz e t/sz e n n y víz isz a p o t
A sz ü ksé ge s e lle n ő rz é se k
a z é rin te tt te rü le tre é rvé n y e s
ta la jvé d e lm i h a tó sá gi e n ge d é ly
va n /n in c s
e n ge d é ly n é lkü l, d e p o te n c iá lisa n n e m
tilto tt
te rü le tre
ju ta tta
ki
a
sz e n n y v iz e t/sz e n n y víz isz a p o t
ige n /n e m
e n ge d é ly
n é lkü l
és
e lh e ly e z é sre
jo gsz a b á ly ila g tilto tt te rü le tre ju tta tta
ki a sz e n n y viz e t/sz e n n y víz isz a p o t
ige n /n e m
e n ge d é ly tő l e lté rő m ó d o n ju ta tta ki a
sz e n n y v iz e t/sz e n n y víz isz a p o t
ige n /n e m
n itrá té rz é ke n y
te rü le te n
az
a sz e n n y víz -sz e n n y víz isz a p á ta d á sá t
ö ssz . N
m ax. 170
kg/h a
iga z o ló kísé rő je g y é s m a x . 6 . h ó n a p p a l
(kiju tta to tt
sz e r ve strá gy á va l
ko rá b b i la b o ra tó r iu m i viz s gá la ti
e gy ü tt é rte n d ő )
e re d m é n y la p m e g lé te
ige n /n e m
te rm ő fö ld ö n n e m tá ro lh a tó a
sz e n n y v íz isz a p
a vizek mezőgazdasági eredetű
nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet a
49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet ültetett át a
nemzeti joganyagba, majd ezt részben hatályon
kívül helyezte a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet
azzal, hogy érvényben hagyta a 49/2001. (IV.3.)
Korm. rendelet Helyes Mezőgazdasági
Gyakorlatra, valamint az adatszolgáltatás
rendjére vonatkozó előírásait
Ismételt módosítás a 81/2007. (IV.25.) Korm. rend.


A rendeletek alapján a nitrátérzékeny területeken a vizek
mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése,
csökkentése érdekében országosan egységes,
összehangolt intézkedés sorozatot, ún. akció-, vagy
cselekvési programot kell megvalósítani
A mezőgazdaság és a nitrát-szennyezés
Pontszerű szennyezések pl.
 Műtrágyakeverő telepek
 Állattartó telepek (lsd. Felszín alatti vízvédelem)
 Üzemanyag tárolók

Diffúz szennyezések
 Helytelen mű- illetve szervestrágyázás
Nitrátérzékeny területek kijelölése
Víz nitrát-tartalmára vonatkozó határérték: 50 mg/l (felszíni és felszín alatti
víz) kivéve felszíni víz esetén ivóvíz célú használat: 25 mg/l
Felszíni víz szempontból: Balaton, Velencei tó, Fertő tó, ívóvíz ellátási célt
szolgáló víztározók vízgyűjtő területe
Felszín alatti víz pl.:
 Karszt
 Vízbázis védőterület
 Porózus vízadó üledék a felszín közelében
 Bányatavak 300m –es parti sávja
 IPPC telepek, ill. a 41/1997. FM rend. Szerinti nagyállattartó
telepek és tárolóik területe ( BLOKK ????)
 Települések belterülete ha a rendezési terv alapján belterületen
állattartás folytatható

VÁLTOZÁS LESZ : MePAR szintű kihirdetés !!!

Rendeletek a vizek védelme érdekében általános
előírásokat fogalmaznak meg az állattartó telepek és
trágyatárolók létesítésére, bővítésére, azok
határidejére (Módosult !!! 2007. okt. 31 illetve 20011. dec.),
valamint kimondják, hogy a régi, előírásoknak nem
megfelelően üzemelő trágyatárolókat az új létesítését
követő egy éven belül fel kell számolni.
Továbbá meghatározásra kerültek a
Helyes mezőgazdasági Gyakorlat kötelező
előírásai (jelenleg a 49/2001. (IV.3.)
Korm. rendeletben, de ez év első felében
lényeges változások várhatók
A 27/2006 (II.7.) Korm. rend előírásai
Vizek védelmét szolgáló általános szabályok, betartásuk
az egész ország területén egységesen kötelező:
 Tilos hígtrágya, trágyalé, csurgalékvizek bevezetése a
vizekbe
 Állattartó telep nem létesíthető, meglévő nem
bővíthető hullámtéren, fakadó vizes területen,
vízbázisok védőterületein, árvízi tározók, parti sávok
és védősávok területein
 Trágyatároló nem létesíthető vízjárta területeken, felszíni
víztől, jogszabály által nem meghatározott víznyerő
helytől számított 100 m-en belül,bányatavak 300 m parti
sávjában (helyi adottság alapján lehet kisebb
védőtávolság)
Határidők nitrátérzékeny területen

A helyes mezőgazdasági gyakorlat
követelményeinek való megfelelés:


Egységes környezethasználati engedélyköteles
telepek: 2007. október 31.
2001. december
Határidők nem nitrátérzékeny területen

A leghatékonyabb megoldást kielégítő
műszaki védelem, vagy a legjobb elérhető
technika:
 Egységes környezethasználati
engedélyköteles telepek: 2007. október 31.
 Hígtrágya tároló: 2014. január 1.
 Istállótrágya tároló: 2015. december 22


Nitrátrendeletekben meghatározott kötelezettségek
megsértése esetén jelenleg is van nitrát szennyezési
bírság, míg a jelenlegi szabályok szerint minden év
február 28-ig kötelezően beadandó adatszolgáltatás
elmulasztásáért adatszolgáltatási bírság kiszabására
is sor kerülhet. (VÁLTOZÁS várható !!!)
termőföldön a talajvédelmi hatóság, míg az állattartó
telepen a környezetvédelmi-, vízügyi és
természetvédelmi felügyelőségek rendelkeznek
hatáskörrel.
A jelenleg hatályos Nitrátrendelet az alábbi előírásokat
tartalmazza










Mennyiségi korlátozás (szerves eredetű N 170 kg/ha/év)
A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan
lehetséges
Trágyakijuttatás szabályait
A trágyakijuttatás tilalmi időszakait
A felszíni vizek védelme érdekében szükséges
védőtávolságokat
Trágyatároló műtárgyak elvárt követelményeit
Öntözés szabályait
Lejtős területek trágyázási szabályait
Engedélyhez kötött tevékenységre vonatkozó külön
követelményeket
Ideiglenes trágyaszarvasok, depók elhelyezésének
szabályai
A fentiek alapján a nitrátérzékeny területen mezőgazdaság










tevékenységet folytatónak
nyilvántartást kell vezetnie,
adatot kell szolgáltatnia
szerves trágyával, beleértve szennyvíziszapot is, évente
maximum 170 kg/ha N- juttathat ki. E szabály a legeltetett
állat által elhullatott trágyára is vonatkozik (pl. 2 ÁE/ha),
műtrágya használat esetén talajvizsgálat szükséges
tilalmi időszakban, tiltott időben trágyát nem juttathat ki,
lejtős területen be kell tartani az előírásokat,
hígtrágya illetve szennyvíziszap csak talajtani szakvélemény
alapján és a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.
táblaszéli ideiglenes trágyakazal létesítésére vonatkozó
szabályokat be kell tartani,
a közegészségügyi, környezetvédelmi védőtávolságokat be
kell tartani,
határidőre meg kell valósítani a beruházásokat
PÉLDA !!
az adatszolgáltatás és a helyszínen tapasztaltak alapján a „Helyes
Mezőgazdasági Gyakorlat szabályait betartotta-e:
 Igen/nem
Részben figyelmen kívül hagyta az előírásokat, így:
 nyilvántartás vezetése folyamatos-e
 igen/nem
 adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítette-e
 igen/nem
 a 170 kg N/ha/év mennyiségi korlátot figyelembe vette-e
 igen/nem
 legeltetésnél a 2 ÁE-t meghaladta-e az állatlétszám
 igen/nem
 műtrágyát használat esetén talajvizsgálat készült-e
 igen/nem
 szervestrágyát tiltott időszakban és tiltott helyen használt fel
 igen/nem
 hígtrágya felhasználás esetén van-e érvényes engedélye
 igen/nem

Összegezve tehát a fentiekben ismertetett
feltételek teljesítésével kívánja elérni az EU
azokat a célokat, melyeket prioritásként
kezel, azaz a környezet megóvása, az
élelmiszerbiztonság, az állatok kímélete,
valamint a mezőgazdasági földterület „jó
mezőgazdasági és környezeti állapotban”
való tartása. Az ezeket a területeket
szabályozó jogszabályok be nem tartása
esetén a gazdálkodók felé történő
kifizetéseket meghatározott mértékben
csökkenti.

KI ELLENŐRZI !!!!! ???? MENNYIT !!!!??
(nemzeti döntés is )

A keresztmegfelelés tehát azt jelenti
leegyszerűsítve, hogy mezőgazdasági
tevékenységet folytatónak a nevesített
környezetvédelmi, állategészségügyi, állatnyilvántartási, állatjóléti ill. növényvédelmi
jogszabályok előírásait– melyek nemzeti
jogszabályok által egyébként is kötelezőek –
részben be kell tartania a támogatás teljes körű
igénybevételéhez.
 Köszönöm
figyelmüket!