Transcript Letöltés

Bohn Krisztina
bohn
SPECIÁLIS MÉLYÉPÍTÉS
A speciális mélyépítés egy meghatározott munkaszintről, a föld
takarásában történő építési tevékenység.
 Alkalmazásának céljai:
 lehatárolás, földmegtámasztás,
 alapozás,
 alapmegerősítés,
 Alkalmazásának módjai:
 markolás (megtámasztás
védelmében, vagy anélkül),
 fúrás (megtámasztás védelmében,
vagy anélkül),
 ki-, illetve lehorgonyzás,
 lehajtás (lesajtolás, verés, vibrálás),
 talajjavítás.
 injektálás/talajhabarcsosítás.
bohn
SZERKEZET KIVÁLASZTÁSA
Az építés során alkalmazni kívánt szerkezetek kiválasztása
elsősorban az alábbi főbb szempontok szerint történik:
 tervezett építmény/műtárgy:
 funkciója (különösen a térszín alatti terek kialakítására) és a funkcióhoz
kapcsolódó különleges követelmények (pl.: vízzáróság, stb.),
 adottságai (alaprajzi méret, magassági/mélységi viszonyok, terhelési
viszonyok, stb.)
 geotechnikai és hidrológiai adottságok,
 munkakörnyezet - felszíni terhelési viszonyok (meglévő épületek, stb.)
bohn
A TECHNOLÓGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
I. MUNKATÉRHATÁROLÁS
A munkatér-határoló szerkezetek kialakíthatók vízzáró, illetve
nem vízzáró kivitelben.
bohn
1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben
Résfal
Acélbetéttel, vagy betét nélkül készülő beton fal, amelyet az altalajba
mélyített résben alakítanak ki folyadékmegtámasztás védelmében. A betont
töltőcsövön keresztül juttatják a megnyitott résbe alulról felfelé (általában a
víz alatti betonozás előírásai szerint). A külön egységenként bebetonozott
szerkezetek (réstábla) között a vízzárást szakaszoló-elemek (szakaszolócső, szakaszoló panel-hézagzáró szalaggal) biztosítják.
Jellemző alkalmazási területek:
 nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, metróállomások,
stb.) beépítése,
 környezetvédelmi létesítmények (pl.: szennyvíztárolók lehatárolása, stb.)
építésénél
bohn
1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben
Vízzáró cölöpfal
Fúrt cölöpfal, mely készülhet egymásba metsző cölöpökkel (vasalatlan
primer és metsző – vasalt - szekunder cölöpök váltakozásával), illetve
hézagos kivitelben, ahol a cölöpök közötti zárást a cölöpök közé készített
Jet-oszlopok biztosítják.
Jellemző alkalmazási területek:
 nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, stb.) beépítése,
 indító és fogadó aknák lehatárolásához (jellemzően kör keresztmetszetű)
 környezetvédelmi létesítmények építésénél
bohn
1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben
Vert-vibrált szádfal
A speciális kialakítású acél-palló elemeket egymás mellé – egymásba fűzve veréssel ill. vibrálással hajtják le a szükséges mélységig a talajba.





Jellemző alkalmazási területek:
nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, stb.) beépítése,
indító és fogadó aknák dúcolása,
patak, ill. folyómedrek lezárása,
környezetvédelmi létesítmények (pl.: árvízvédelem) építésénél,
közműépítésnél (pl.: munkaárkok kialakításánál)
bohn
1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben
Jet-fal




A talaj, vagy gyenge mállott kőzet nagy energiájú folyadéksugárral történő
felaprózásával, valamint – egyidejűleg - kötőanyaggal (jellemzően
cementtejjel) történő elkeverésével létrehozott összemetsző cölöpfal, illetve
a fúrórudazat forgatása nélkül kiemelt összemetsző panelokból kialakított
vízzáró fal.
Jellemző alkalmazási területek:
kis mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, stb.) beépítése,
műtárgycsatlakozások (utólagos vízzáró csatlakozás) kialakítása,
környezetvédelmi létesítmények (pl.: vízzáró függönyfal - árvízvédelem, stb.)
építésénél,
alagútépítésnél
bohn
1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben
Vízzáró zagyfal
Az altalajba mélyített résben folyadékmegtámasztás védelmében kialakított
összefüggő nem, vagy csak kis mértékben teherviselő fal, melynél a
megtámasztó folyadék önszilárduló (cement-bentonit-víz keveréke).
Alkalmazható vasalt (pl.: szádpallóval), vagy vasalatlan kivitelben.
Jellemző alkalmazási területek:
 nagy méretű térszín alatti terek beépítése,
 környezetvédelmi létesítmények (pl.: szennyvíztárolók lehatárolása, stb.)
építésénél
bohn
1.2 Munkatér-határolás nem vízzáró kivitelben
Hézagos réspillér-fal
Kedvező geotechnikai adottságok esetén alkalmazható munkatérhatárolási
módszer, ahol a talajviszonyok függvényében jellemzően megtámasztás
nélkül (szárazon) alakítják ki az altalajban a – szükséges határolás
nyomvonalába eső, egymással nem érintkező - réspilléreket, melyet
betonozócső segítségével töltenek fel. A vasalt pillérek közötti hézagot
általában torkrétbetonozással zárják (az esetlegesen szükséges függőleges
szivárgólemezek, ill. bordák beépítését követően).
Jellemző alkalmazási területek:
 nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, stb.) beépítése
bohn
1.2 Munkatér-határolás nem vízzáró kivitelben
Hézagos cölöpfal
Kedvező geotechnikai adottságok esetén gazdaságosan alkalmazható
munkatérhatárolási módszer, ahol a – szükséges határolás nyomvonalába
eső, egymással nem érintkező - cölöpök elkészülte után a cölöpök közötti
rövid, megtámasztatlan szakaszok megfelelő kialakításával - esetlegesen
szükséges felületszivárgó beépítésével - torkrétbeton bedolgozásával
összefüggő szerkezet építhető.
Jellemző alkalmazási területek:
 nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek beépítése,
 támfal építés – végleges szerkezetként,
 indító és fogadó aknák lehatárolásához
bohn
1.2 Munkatér-határolás nem vízzáró kivitelben
Siemens dúcolat
A dúcolat fő tartóelemeit (I – acél) meghatározott távolságonként leverik a
szükséges mélységig, majd a földkiemeléssel párhuzamosan elhelyezik a
főtartók közé a vízszintes helyzetű fapallókat.
Jellemző alkalmazási területek (feltételezve, hogy nincs számottevő felszíni
terhelés):
 kis (ill. nagy-) mélységű térszín alatti terek dúcolása
bohn
1.2 Munkatér-határolás nem vízzáró kivitelben
Lőttbetonos rézsűbiztosítás (torkrét)
A szakaszos (mind vízszintes, mind függőleges értelemben szakaszolt)
földkiemeléssel párhuzamosan készülő munkatérhatárolás a vert
talajszegekkel együttdolgoztatott földtömeg és egyszersmind a felületre
erősített betonacél háló vékony (5-7cm) lőttbetonos bevonásával épülő vb.
szerkezet. Talajkörnyezettől és a megtámasztandó földpart magasságától
függően a vert talajszegek fúrt talajszegekkel kombinálhatók.
Jellemző alkalmazási területek (feltételezve, hogy nincs számottevő felszíni
teher):
 kis mélységű (jellemzően  5 m) térszín alatti terek dúcolása,
 indító és fogadó aknák lehatárolásához (jellemzően kör keresztmetszetben),
 alagútépítésnél
bohn
A TECHNOLÓGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
II. SPECIÁLIS ALAPOZÁS, ALAPMEGERŐSÍTÉS
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
Réspillér
Acélbetéttel, vagy betét nélkül készülő beton alaptest, amelyet az altalajba
mélyített résben alakítanak ki folyadékmegtámasztás (résiszap) védelmében,
vagy a nélkül. A betont töltőcsövön keresztül juttatják a résbe.
Jellemző alkalmazási területek:
 épületek alapozása,
 műtárgyak alapozása (hidak, támfalak)
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
Béléscsöves fúrt cölöp
Fúráskor a furat falának megtámasztását biztosító béléscső lehajtása során
a furatanyag kiemelését – talajkörnyezettől függően - dob-, vagy spirálfúróval
készítik. Az így elkészített furatba elhelyezésre kerül a betonacél armatúra,
majd alulról felfelé haladva (általában a víz alatti betonozás szabályai
szerint) a furatot betonozócső segítségével, betonnal töltik fel. A
betonozással egyidejűleg a béléscsövet visszahúzzák.
Jellemző alkalmazási területek:
 épületek alapozása,
 műtárgyak alapozása (hidak)
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
Zagyos cölöp (Soil mec)
A furat készítése az iránycső elhelyezése után zagymegtámasztás
védelmében történik, ahol a furatanyag kiemelését jellemzően dobfúróval
készítik. Az így elkészített furatba elhelyezésre kerül a betonacél armatúra,
majd a furatot alulról felfelé, a víz alatti betonozás szabályai szerint
betonozócső segítségével, betonnal töltik fel.
Jellemző alkalmazási területek:
 épületek alapozása,
 műtárgyak alapozása (hidak)
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
FRANKI cölöp
A technológia alkalmazása során a köpenycsövet (béléscső) a csőben lévő
betondugó folyamatos leverésével (talajkiszorítással) juttatják a teherbíró
talajrétegig, majd az alsó kiszélesített”hagyma” elkészítése után a
kibetonozással egyidejűleg a köpenycsövet visszanyerik.
A mai gyakorlatban már igen ritkán alkalmazzák nagy környezetterhelése
(dinamikus hatás) miatt.
Jellemző alkalmazási területek (voltak):
 épületek alapozása,
 műtárgyak alapozása (közlekedésépítés)
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
Előregyártott vert cölöp
A technológia alkalmazása során az előregyártott tömör (pl.: négyszögletes
keresztmetszetű 30x30 cm) vb. pilléreket, vagy üreges kialakítású vb.
cölöpöket (pl.: pörgetett kör keresztmetszetű kúpos, illetve hengeres vb.
cölöpök) robbanómotoros illetve vibrációs cölöpverők juttatják a tervezett
mélységbe.
Igen nagy környezetterhelése (dinamikus hatás) miatt városi környezetben
alkalmazása nem célszerű.
Jellemző alkalmazási területek:
 épületek alapozása,
 műtárgyak alapozása (közlekedésépítés)
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
Mikrocölöp
A mikrocölöpök kis átmérőjű (d30cm), helyben készített fúrt cölöpök,
melyek a talajkörnyezettől függően készíthetők béléscső, vagy cement
anyagú fúróiszap megtámasztása védelmében, illetve állékony furat esetén
levegő-megtámasztással, vagy fúróspirállal. A tervezett hossz elérése után a
furatot ágyazóhabarccsal (cement és víz keverék) feltöltik, majd elhelyezésre
kerül a betonacél merevbetét, vagy armatúra. Mikrocölöp készülhet vert
technológiával is, ahol előregyártott vasbeton, ill. acél elemeket juttatnak
veréssel a kívánt mélységig.
Jellemző alkalmazási területek:
 épületek, műtárgyak alapozása,
 épületek, műtárgyak alapmegerősítése
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
Jet-cölöp
A talaj, vagy gyenge mállott kőzet nagy energiájú folyadéksugárral történő
felaprózásával, valamint egyidejűleg kötőanyaggal (jellemzően cementtejjel)
történő elkeverésével (talajhabarcsosítás) létrehozott cölöp. Az így
létrehozott szilárdított talajoszlop betonacéllal erősíthető.
Jellemző alkalmazási területek:
 épületek, műtárgyak alapozása,
 épületek, műtárgyak alapmegerősítése
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
Aláfalazás / alábetonozás
A hagyományos alapmegerősítési módszerek két fajtáját itt nem
részletezzük, azonban megjegyezzük, a vízszintes, illetve függőleges
értelmű szakaszolás nem megfelelő megválasztása esetén alkalmazásuk
igen nagy kockázattal jár.
bohn
Speciális alapozás, alapmegerősítés
Talajinjektálás
A talajfizikai tulajdonságok javítása érdekében, vagy esetleges alapok alatti
kiüregelődések feltöltésére alkalmazható módszer. Önálló alapozási
szerkezetként nem használható. Az injektálás során a talajban elhelyezett
vezetékeken keresztül nyomás alatt injektálóanyagot juttatnak (sajtolnak) a
talajba, így a talaj hézagtérfogatát töltik ki kötőanyaggal. Az injektálóanyag
általában cementlé, de alkalmaznak egyéb anyagokat is, pl.: vízüveg, PU
hab, egyéb műanyagok, stb., illetve ezek kombinációja.
Jellemző alkalmazási területek:
 épületek/műtárgyak alapmegerősítése,
 talajjavítás (pl.: vízzáróság fokozása)
bohn
A TECHNOLÓGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
III. KI-, ILLETVE LEHORGONYZÁS
Megtámasztandó földpartok, meglévő épületek / műtárgyak,
illetve elkészült mélyépítési szerkezetek (pl.: rés-, cölöp-, jet-fal)
gyámolításának biztosítására alkalmazott módszerek:
bohn
3.1 Kihorgonyzás
Vert- illetve fúrt talajszeg
A szemcsés és kötött talajoknál egyaránt alkalmazható vert szegezéses
eljárás
meredek
rézsűmegtámasztásokhoz
használható,
a
talaj
nyírószilárdságának növelésére. A szegek talajba történő verése ún.
pneumatikus (véső)puska segítségével történik.
A fúrt talajszegek alkalmazhatók igen magas és meredek partfalak
megtámasztására (ált. vert talajszegekkel kombinálva), illetve kőzettömbök
állékonyságának biztosítására. A fúrás a mikrocölöpözéssel azonos
technológiákkal készíthető, a talajkörnyezettől függően.
bohn
3.1 Kihorgonyzás
Injektált pászmabetétes talajhorgony
A technológia alkalmazásakor a fúrás vagy folyadékmegtámasztás mellett
jobböblítéses technológiával, - folyadékként cement anyagú fúróiszap vagy
víz használatával, - vagy béléscsővel ill. fúróspirállal, vagy állékony furat
esetén levegő megtámasztás védelmében történik. A terv szerinti hossz
elérése után az elkészült furatot feltöltik az ágyazóhabarcs anyagával, majd
elhelyezésre kerül a pászmaköteg. A többlépcsős injektálás után, a
szilárdulást követően (utolsó injektálás után cca. 7nap) a feszítés
elvégezhető.
Végleges talajhorgony esetén különös gondot kell fordítani az acélbetétek,
valamint horgonyfejek korrózió-védelmére.
bohn
3.1 Kihorgonyzás
Merevrudas talajhorgony
A talajkörnyezet függvényében megválasztott technológiával (pl.: öblítéses
fúrás, fúrás levegőmegtámasztás védelmében, stb.) elkészült furat feltöltése
után elhelyezésre kerül a merevbetét (pl.: DYWIDAG-rúd). Az
ágyazóhabarcs megszilárdulása után (cca. 1 hét) az így készített viszonylag
kis teherbírású horgony megfeszíthető. Készíthető injektált kivitelben is.
Végleges talajhorgonyként kedvelt az alkalmazása, ekkor különös gondot
kell fordítani az acélbetétek, valamint horgonyfejek korrózió-védelmére.
bohn
3.1 Kihorgonyzás
Jet-horgony
A furat a korábbiakban (Jet-cölöp) részletezett talajhabarcsosítás
technológiájával készül el. A technológia alkalmazásával lehetőség van a
befogott szakasz átmérőjének injektálás nélküli növelésére, mely a
fúrás/feltöltés során a nyomás fokozásával, illetve a kihúzási sebesség
lassításával érhető el.
bohn
3.2 Lehorgonyzás
Meglévő épületek és műtárgyak „felúszás” elleni
alkalmazható szerkezetek a korábbiakban részletezett:
védelmére
 talajhorgonyok,
 fúrt cölöpök,
 réspillérek,
 jet-oszlopok
bohn
A TECHNOLÓGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
IV. TALAJJAVÍTÁS
A talajjavítási módszerek célja az altalaj talajfizikai tulajdonságainak javítása,
azaz a talaj teherbírásának növelése, illetve a talajt érő terhelések
következtében előálló alakváltozások (pl.: süllyedések) csökkentése.
Jellemzően a műtárgyak (hidak) háttöltéseinél, valamint az útépítési
földműveknél az időben elhúzódó süllyedések (altalaj konszolidációja)
felgyorsítására alkalmazzák. Az említett technológiák jellemzően kis
teherbírású, laza szerkezetű szemcsés talajokban alkalmazhatók.
bohn
Talajjavítás
Talajcsere
Az eljárás során a laza, teherviselésre alkalmatlan réteget eltávolítják, és
helyére megfelelő teherbírású rétege(ke)t telepítenek. A helyettesítő réteg jól
tömöríthető.
Talajvíz jelenléte esetén gondoskodni kell a talajcsere előtti víztelenítésről.
bohn
Talajjavítás
Talajinjektálás / talajszilárdítás
A talajfizikai tulajdonságok javítása érdekében az injektálás során a
korábbiakban részletezett módon injektálóanyagot sajtolnak a talajba.
A talajjavítás (talajszilárdítás) egy további – ideiglenes - módja a
talajfagyasztás, amely igen költséges eljárás, így viszonylag ritkán,
jellemzően alagútépítéseknél, nagy mélységben, kedvezőtlen geotechnikai
viszonyok között alkalmazzák.
bohn
Talajjavítás
Dinamikus mélytömörítés (vibroflotáció)
A technológia alkalmazása során víz, illetve levegő segítségével a talajba
juttatott ún. vibroszonda hatására a szemcsés talajok szemszerkezete
átrendeződik, így egy nagyobb teherbíró képességű, tömörebb, folyósodásra
nem érzékeny talaj jön létre. Az eljárás alkalmazásával az utólagos
süllyedések csökkenthetők.
bohn
Talajjavítás
Kavicscölöp
A kavicscölöp technológiája a fent részletezett vibroflotációs eljárástól
annyiban különbözik, hogy a vibroszonda lejuttatása után vibrátor
segítségével kavicsot (ill. zúzott követ) juttatnak a talajba. A vibrátor a
kavicsot a talajba préseli (oldalirányban) és tömöríti. Az elkészült
kavicscölöpök függőleges drénként működnek, így a környező talaj
konszolidációját felgyorsítják.
bohn
Talajjavítás
Függőleges drén
Amennyiben kis teherbíróképességű, vízzel telített talaj konszolidációját
rossz vízvezető képességű talajok akadályozzák, úgy célszerű a vertikális
drénrendszer alkalmazása. A kivitelezés során meghatározott kiosztásban
drénszalagokat juttatnak vibrálással a talajba, harántolva a rossz
vízáteresztő-képességű talajokat. A felszín kellő előterhelése hatására a víz
nyomás alatt kipréselődik a talajból (a drénszalagok segítségével), így
felgyorsítva az egyébként igen lassú – akár több éves - konszolidációs időt.
bohn
KIVITELEZÉS
A MUNKAFOLYAMATOK ELŐZMÉNYEI,
A MEGKEZDÉS FELTÉTELEI
bohn
Munkafolyamatok előzményei,
a megkezdés feltételei
A műszaki tervek felülvizsgálata
 tervező – kivitelező együttműködése,
 megfelel a szabványoknak, előírásoknak, hatósági követelményeknek,
beruházó követelményeinek,
 kellő részletezettségű,
 szakcég sajátosságainak figyelembe vétele (felszereltség)
bohn
Munkafolyamatok előzményei,
megkezdés feltételei
A munkakörnyezet megvizsgálása, munkaterület
adottságai-organizáció
 feltárások,
 ellenőrzések,
 technológiához illeszkedő helyszíni organizáció
bohn
Munkafolyamatok előzményei,
megkezdés feltételei
A kitűzés, valamint egyéb ellenőrző vizsgálatokkal
kapcsolatos előkészítés
 alapponthálózat,
 elhelyezés,
 helyszíni ellenőrzések,
 mozgásvizsgálatok,
 állapotfelvétel
bohn
Munkafolyamatok előzményei,
megkezdés feltételei
Az időjárási körülményekkel kapcsolatos megelőző
intézkedések
 munkavállaló (téli, nyári munkavégzés),
 munkaszervezés ,
 szerkezetek megóvása
bohn
Munkafolyamatok előzményei,
megkezdés feltételei
A munka szervezése
 gépek,
 felszerelés,
 személyzet,
 anyagellátás,
 szállítás,
 raktározás
bohn
KIVITELEZÉS
FÚRT CÖLÖPÖZÉS
Technológiai összefoglaló
bohn
FÚRT CÖLÖPÖZÉS
(CFA, talajkiszorításos cölöp)
A speciális mélyépítési módszerek közül a folyamatos spirállal fúrt cölöp
(CFA) gazdaságosan alkalmazható alapozó és munkatérhatároló
szerkezetként egyaránt.
Alapozó szerkezetként - figyelembe véve a technológia gyorsaságát
(termelékenységét) -megoldás lehet kedvezőtlen altalaj-viszonyok esetén
(mélyen fekvő teherbíró talajrétegek, laza fedőréteg, magas talajvízszint),
illetve – akár kedvező altalajviszonyok esetén is - a süllyedéskülönbségek,
valamint a globális süllyedések mérséklésére.
A cölöpök teherbírását a köpenyellenállás és a cölöpcsúcs ellenállása adja.
A cölöpkészítés során ezek maximalizálására kell törekedni.
bohn
FÚRT CÖLÖPÖZÉS
(CFA, talajkiszorításos cölöp)
Munkatérhatároló szerkezetként gazdaságosan alkalmazható hézagos
kialakítással kedvező talajkörnyezetben, ahol a mindenkori talajvízszint nem
haladja meg a kiemelési szintet. Ez a szerkezeti kialakítás a természetes
hidrogeológiai viszonyokat (talajvíz-áramlási viszonyokat) a lehető
legkevésbé változtatja meg és végleges állapotban lehetővé teszi az eredeti
viszonyokat megközelítő hidrológiai állapot visszaállítását.
A technológia fejlődése ma már lehetővé teszi a cölöpfalak vízzáró kivitelben
történő elkészítését, mely a résfalhoz képest rugalmasabb kialakíthatóságot
biztosít (pl.: lehetőség van ferde szerkezeti kialakításra).
bohn
FÚRT CÖLÖPÖZÉS
(CFA, talajkiszorításos cölöp)
Alkalmazásának előnyei:
 a szerkezeti méretek kis távolságokon belül is könnyen változtathatók,
így az igénybevételek optimálisan lekövethetők,
 a rugalmas nyomvonalvezetés,
 a megtervezett szerkezet a kivitelezési tapasztalatok függvényében
kivitelezés közben rugalmasan változtatható, módosítható, így az „alá-”
ill. „túltervezés” egyaránt elkerülhető,
 nagy
a
cölöpátmérő-választék,
azaz
a
szerkezeti
vastagság
igénybevételekhez igazodó kialakításának lehetősége,
 a technológia nem jár dinamikus hatással.
bohn
FÚRT CÖLÖPÖZÉS MÓDSZERE
Az építési módszer magában foglalja a furatok speciális spirállal történő
elkészítését, a furat betonszivattyú segítségével történő kibetonozását,
valamint a merev betonacél armatúra behelyezését a friss betonba.
bohn
FÚRT CÖLÖPÖZÉS MÓDSZERE
Definíciók
 Folyamatos spirállal fúrt cölöp (CFA): Olyan fúrt cölöp, amelyet folytonos,
üregesen kialakított fúrószárral rendelkező fúróspirállal készítenek, és a
fúrószáron keresztül a fúrószár visszahúzása közben – nyomás alatt -betont
juttatnak a furatba.
 Talajkiszorításos cölöp: Olyan fúrt cölöp, amelyet egy speciális fúrófej
segítségével az altalajban földkiemelés vagy földanyag eltávolítás nélkül
készítenek.
bohn
FÚRT CÖLÖPÖZÉS MÓDSZERE
A fúrt cölöpök kivitelezési fázisainak az alapvető sorrendje a
következő:
 A munkahely kialakítása.
 Kitűzés, pontraállás.
 Megadott hosszúságú furat készítése. (fúróspirál, betonozócső, min.
furatanyag)
 Betonozás.
 A cölöpvasalás elhelyezése. (vibrálás)
 Visszabontás.
bohn
KIVITELEZÉS
RÉSFAL-ÉPÍTÉS
Technológiai összefoglaló
bohn
RÉSFAL-ÉPÍTÉS
A belvárosok területínsége, az építési igények növekedése (maximális
terület-kihasználás), továbbá a hatósági előírások szigorodása miatt a nagy
mélységű térszín alatti terek kialakítása elengedhetetlenné vált a városi
környezetben.
bohn
RÉSFAL-ÉPÍTÉS





A munkatérhatárolási módszerek közül a résfalas munkatérhatárolás a
legkedvezőbb műszaki és gazdaságossági megoldást nyújthatja a
kedvezőtlen, szűk területek (foghíjtelkek) beépítésére, kedvezőtlen
altalajviszonyok és jellemzően igen magas talajvízállás esetén, tekintettel
arra, hogy a résfal gyakorlatilag minden funkciója kihasználttá válhat az
építés során, hiszen:
lehetővé teszi a körbezárt földtömeg kiemelését a szomszédos épületek
állékonyságának veszélyeztetése nélkül,
megkönnyíti a vízkizárást és a víztelenítést, mivel csak a bezárt víztömeget
kell eltávolítani,
kedvező teherbírási tulajdonsága miatt a határoló falak alaptestjeként
szolgálhat,
a mélyszintek funkciójától függően egyúttal pincefalként is használható,
nagy mélységű térszín alatti terek kialakítását teszi lehetővé.
bohn
RÉSFAL-ÉPÍTÉS MÓDSZERE
Az építési módszer magában foglalja a földmegtámasztási céllal épülő,
réstáblákból álló munkatérhatárolási szerkezet kivitelezését.
Definíciók
 Helyben készített beton résfal: Acélbetéttel, vagy betét nélkül készülő
beton fal, amelyet az altalajba mélyített résben alakítanak ki. A betont
töltőcsövön keresztül juttatják megtámasztó folyadékkal stabilizált falú résbe
– a víz alatti betonozás előírásai szerint.
 Réstábla: Egy egységként betonozott résfal szakasz. Alaprajza általában
egyenes, T-alakú, L-alakú, de speciális esetben lehet egyéb alakzat.
bohn
RÉSFAL-ÉPÍTÉS MÓDSZERE
Definíciók
 Résvezető gerenda: Kismélységű ideiglenes jellegű gerenda-pár a leendő
résfal nyomvonala mentén, amely vezeti a fejtőeszközt, és megtámasztja a
gödör falát a támasztó folyadék váltakozó szintjének környezetében.
 Betonozó cső: A megtámasztó folyadék szintje alá elhelyezendő beton
bejuttatására szolgáló cső, a beton szétosztályozódásának és
szennyeződésének megakadályozására.
 Támasztó folyadék: A rés kiemelése közben a rés falának
megtámasztására alkalmazott folyadék. Többnyire bentonit szuszpenzió,
vagy önszilárduló résiszap.
bohn
RÉSFAL-ÉPÍTÉS MÓDSZERE








A támasztó folyadék védelmében készített résfal kivitelezési fázisainak
alapvető sorrendje a következő (helyben betonozott résfal):
Munkaterület kialakítása
Résvezető gerendapár elkészítése. (4)
Föld kiemelés bentonit szuszpenzió védelme mellett. (résiszap keverése,
földkiemelés-táblaméret, agyagfelszín ellenőrzése, szomszédos tábla
szilárdulása, folyadék szökése)
Rés kitisztítása, zagycsere. (csatlakozások kialakítása)
Acélbetétek (armatúra) beépítése.
Betonozás. (víz alatti betonozás szabályai, betonemelkedés)
Réshatároló szerkezet (résvezető gerenda, vagy gerendapár) lefejtése,
kiemelése.
Visszabontás, azaz a zavart/szennyezett rész visszavésése.
bohn
KIVITELEZÉS
IDEIGLENES (FESZÍTETT)
TALAJHORGONYOK
Technológiai összefoglaló
bohn
TALAJHORGONYZÁS
A talajhorgony elsősorban az ideiglenes munkatérhatároló szerkezetek
(résfal, cölöpfal, stb.) megtámasztását biztosító segédszerkezet. A
talajhorgonyok alkalmazása a hagyományos dúcoláshoz képest igen
előnyös, ugyanis mind a földkiemelés, mind pedig az épületszerkezet (ill.
műtárgy)
megépítése
egyszerűbb,
mint
a
dúcolástól
„zsúfolt”
munkagödrökben.
bohn
TALAJHORGONYZÁS MÓDSZERE
Az építési módszer magában foglalja a megadott hosszúságú furatok
elkészítését, a furat kitöltését cementhabarccsal, valamint a feszítőpászma
behelyezését az ágyazatba.
Definíciók
 Talajhorgony: Olyan eszköz, amely az alkalmazott húzóerőt át tudja adni a
teherviselő talajra. A horgony a horgonyfejből, a horgony szabad hosszából,
és az erőátadási szakaszból (injektált szakasz) áll.
 Ideiglenes talajhorgonyok: A rövid élettartamú horgonyok
azok a
horgonyok, amelyek megállapított működési ideje nem több mint két év.
bohn
TALAJHORGONYZÁS MÓDSZERE
Definíciók
 Horgonybetét (horgonyszár): A talajhorgony azon része, amely a húzóerőt
az erőátadási szakaszról a horgonyfejre átviszi.
 Bekötési hossz (injektált szakasz): A horgony azon méretezett - befogott -
hossza, amely mentén az injektált tömeg a horgonyszárról a horgony
terhelését a talajra viszi át. (erőátadási szakasz)
 Szabad szakasz: A befogott horgonyszakasz közelebbi vége és a
horgonyszárnak a horgonyfejbe bekötött vége közötti távolság, amely a
horgonyerő hatására akadálytalanul tud nyúlni.
bohn
TALAJHORGONYZÁS MÓDSZERE
A horgonyzás kivitelezési fázisainak az alapvető sorrendje a következő:
 A munkahely kialakítása.
 Megadott hosszúságú furat készítése. (öblítés, béléscső, spirál, levegő)
 Ágyazóhabarcs feltöltés/csere.
 Horgonybetétek elhelyezése. (előregyártás)
 Többlépcsős injektálás.
 Horgonyfeszítés.
 Horgony feszültségmentesítés.
bohn
KIVITELEZÉS
TALAJHABARCSOSÍTÁS (JET-GROUTING)
Technológiai összefoglaló
bohn
TALAJHABARCSOSÍTÁS
A Jet-Grouting technológia elsősorban alapmegerősítésként, szomszédos
épületek
alapsíkmélyítéseként
(egyben
munkatérhatárolásként
is)
alkalmazott szerkezet, hiszen az aláfogandó épületrészekre gyakorolt hatása
kíméletesebb a hagyományos építési módszereknél (pl. aláfalazás)
tapasztaltaknál.
bohn
TALAJHABARCSOSÍTÁS
Alapmegerősítésként jellemzően az egy pinceszinttel tervezett épületeknél
alkalmazzák, ahol az új épületek pinceszintje mélyebb a csatlakozó épületek
pincéjénél, azonban még nem olyan mélységű, hogy a víztelenítés a vízzáró
alapkőzetbe befogott résfal/zárt cölöpfal építését indokolná. Ilyen esetben
legtöbbször a Jet grouting aláfogás az optimális műszaki megoldás, ugyanis:
 lehetőséget ad a foghíjtelkek teljes alaprajzi méretének kihasználására, azaz
a tervezett beépítés helyén helyigénye nincsen,
 kötött talajok kivételével minden talajban alkalmazható,
 a talajvíz helyzetétől függetlenül készíthető.
bohn
TALAJHABARCSOSÍTÁS MÓDSZERE
Az építési módszer magába foglalja a megadott hosszúságú furat készítését,
(egyúttal az injektáló rudazatra erősített fúvókaház bejuttatását a furat
végéig) és a talajt aprózó és cementáló folyadék belövellését a csúcson
keresztül a rudazat egyidejű forgatása és visszahúzása közben.
A talajhabarcsosítás technológiája nem azonos a talajinjektálással. A furat
nyitott, túlnyomás csak véletlenül (esetleges technológiai hiba folytán)
alakulhat ki. A kilövellt folyadéksugár energiáját a talajszerkezet bontása
emészti fel, nem a hézagok kitöltése (talajinjektálás).
bohn
TALAJHABARCSOSÍTÁS MÓDSZERE
Definíciók
 Talajhabarcsosítás (JG - Jet grouting):
A talaj, vagy gyenge kőzet felaprózását és valamilyen kötőanyaggal való
keverését, illetve azzal való részleges helyettesítését eredményező eljárás. A
felaprózást nagy energiájú folyadéksugár idézi elő, amely lehet maga a
kötőanyag is.
 Egyfázisú rendszer:
A talaj aprózását és a cementálását egyetlen nagy energiájú
folyadéksugárral, rendszerint cementhabarccsal érik el.
 Kétfázisú (levegős) módszer:
A talaj felaprózódását és cementálását egyetlen, de befújt levegőburokkal
segített folyadék (rendszerint cementhabarcs) nagy energiájú kilövellésével
érik el.
bohn
TALAJHABARCSOSÍTÁS MÓDSZERE
Definíciók
 Háromfázisú módszer:
A talaj felaprózódását befújt levegőburokkal segített nagy energiájú
vízsugárral érik el, miközben ezzel egyidejűleg a talaj cementálását külön
fúvókán cementhabarcs belövellésével végzik.
 Szilárdított talajoszlop:
Az egyetlen furatban kezelt talajtest összessége.
 Szilárdított talajoszlop szerkezet:
Habarcsosítással kialakított oszlopok sorozata, amelyek részben vagy
egészben egymásba kapcsolódnak. (pl.: JG oszlopokból álló fal.)
bohn
TALAJHABARCSOSÍTÁS MÓDSZERE
A talajhabarcsosítás kivitelezési fázisainak az alapvető sorrendje a
következő:
 A munkahely kialakítása.
 Próbaelem készítése.
 Kitűzés, pontraállás.
 Megadott hosszúságú furat készítése.
 Talajhabarcsosítás. (1-3 fázis, állandó sebesség, ellenőrzés)
bohn
MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK
Mikor tekinthető „jónak” a szerkezet:
 megfelel a vonatkozó hatósági előírásoknak,
 megfelel az érvényben lévő szabványoknak és műszaki előírásoknak,
 megfelel az érvényes kiviteli terveknek,
 a beruházói utasítások/előírások betartásával,
azaz szakszerűen épült, és továbbépítésre alkalmas.
bohn
MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK
A minőség vizsgálata:
 folyamatos műszaki felügyelet, megfigyelés,
 szükséges ellenőrzések, mintavétel-minősítés (szabvány, kiviteli terv, TU)
bohn
MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK
Esztétikai követelmények
bohn