Transcript tarsf_07 - Shrek

DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
7. tétel
Népességmigrációk, a népesség vándorlása
 Kovács Z. 2002: A népesség vándormozgalma
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 98-110
 Tóth J. 2002: A migráció
In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.)
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 289-294
 Becsei J. 2004: Népességföldrajz
Ipszilon Kft., Békéscsaba 360 p.
 L. Rédei M. 2001: Demográfia
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 191 p.
 Rédei M. 2002: A nemzetközi migráció
In: A globális világ politikai földrajza (szerk. Bernek Á.)
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 356-383
 Ekéné Zamárdi I. 2003: A nemzetközi migráció napjainkban
In: Alföldi Tanulmányok (19. köt.). pp. 5-17
 Salt, J. 2003: A nemzetközi vándorlás összetétele és változása Európában
In: Demográfia 4. pp. 319-331
A migráció fogalma
• Térbeli mobilitás (szoros kapcsolatban a társadalmi mobilitással): egy földrajzi
téregység népességszámának „másik” meghatározója a természetes népmozgalmi
mutatók mellett.
• Migráció statisztikai értelmezése: az egyén lakóhelyének ideiglenes vagy
állandó jelleggel történő megváltoztatása települése közigazgatási határának
átlépésével jár. Nem veszi figyelembe a településen, településrészen belüli
helyváltoztatást, pedig az a gyakoribb.
• Államhatárok figyelembevételével: belső (hazai) és külső (nemzetközi)
vándorlások. Bevándorlás (imigráció), kivándorlás (emigráció), visszavándorlás
(eredeti lakhelyre visszatérés: természeti katasztrófa után, Libéria 1847,
Amerikába „kitántorgók”, 56-os magyarok hazatelepülése).
• Vándorlási egyenleg, vándorlási volumen (terület érintettsége a migráció által:
be- és kivándorlók együttes száma, ill. ennek 1000 főre vetített értéke).
• Társadalmi-gazdasági fejlődéssel általában intenzívebb térbeli mozgások
(fejlettebb műszaki infrastruktúra, rugalmasabb szakképzett munkaerő), a
társadalmi ranglétra teteje mobiliabb (igények, anyagi lehetőségek).
A mobilitási átmenet modellje (1971)
Egységes fejlődési modell a Föld országaira: összefüggés a vándorlások iránya,
intenzitása, és a társadalmi-gazdasági fejlődés között. (Zelinsky, W.)
1. Premodern társadalmak: a vándorlás valamennyi fajtája alárendelt, „röghöz
kötött” földműves agrártársadalmak. (kivételek: nomád állattenyésztők!)
2. Korai átmeneti társadalmak: ipari forradalom, népességnövekedés nyomán
kivándorlás a gyéren lakott területekre, falu  város migráció.
3. Késői átmeneti társadalmak: nagy távolságú migráció stagnálása, új
vándorlási formák (ingázás, városok közti, városokon belüli mozgás).
4. Fejlett társadalmak: legintenzívebb migráció, megváltozó összetétel; nagy
távolságra kivándorlás, falu  város migráció csökkenése; külföldről történő
bevándorlás, városok közti, városon belüli migráció erősödése, turizmushoz
kapcsolódó vándorlások (város  falu migráció).
5. Ipar utáni szakasz: vándorlások átlagos intenzitásának csökkenése
(kommunikációs forradalom, város - falu különbségek kiegyenlítődése).
A migráció okai
 Természeti okok: természeti folyamatok (pl. katasztrófák: vulkánkitörés, árvíz,
sivatagosodás); természeti erőforrások feltárása és kimerülése (pl. ásványkincs,
erdő, talaj)
 Gazdasági okok: munkahelyek koncentrálódása (pl. Bp. és ipari tengely)
 Társadalmi okok: egyén életciklusának, társadalmi hierarchiában elfoglalt
helyének változása (családalapítás, egyetemi tanulmányok, nyugdíj), rekreációs
igények (turizmus)
 Politikai és vallási okok: hátrányos megkülönböztetés, elnyomás (pl.
hugenották, mormonok, zsidók); kitelepítések, lakosságcserék (pl. németek,
magyarok a II. vh. után)
 Önkéntes jellegű vándorlások: gazdasági, társadalmi okok többsége
 Kényszervándorlások: főleg politikai-vallási és természeti tényezők (de:
Írország: burgonyavész nyomán éhínség és kivándorlás (elsődleges célpont:
USA), amerikai ültetvényekre behurcolt fekete rabszolgák – gazdasági okok)
A migráció „hatótávolsága”
 Kontinensek közötti (interkontinentális): prehisztorikus vándormozgalmak
(Amerika, Ausztrália benépesítése földhidakon), népvándorlások (Ázsiából
Európába: nomádok legelőigénye, fajlagos túlnépesedés), nagy földrajzi
felfedezéseket követő vándorlások (főleg Európából, de Amerikába hurcolt
afrikaiak, indiaiak Kelet-Afrikába, kínaiak Ausztráliába, Észak-Amerikába).
Európában kelet felé haladó ipari forradalom és demográfiai robbanás: Britszigetek után bekapcsolódó Németország, Skandinávia, Olaszország, majd
Kelet-(Közép-)Európa.
 Országok közötti vándorlás (kontinensen belüli, intrakontinentális):
határváltozások miatti kényszermigráció (pl. Magyarország, Pakisztán és
India), gazdasági fejlettség különbségei (vendégmunkások).
 Belföldi vándorlások (interregionális és intraregionális), hátterében
egyenlőtlen gazdasági fejlődés: pl. Magyarország: Alföld  ipari tengely,
Olaszország: elmaradott D  fejlett É. Intraregionális mozgások: falufalu
(rurális vándorlások), faluváros (urbanizáció), városfalu (szuburbanizáció)
városváros (hierarchiában ↑).
Az Európából tengeren túlra irányuló vándorlásban érintett országok 1846
és a II. világháború (kibocsátók, %), illetve 1815 és a II. világháború
közötti időszakban (befogadók, %)
Kibocsátók
%
Befogadók
%
Nagy-Britannia és Írország
35,0
USA
60,0
Olaszország
19,0
Argentína
11,0
Osztrák–Magyar Monarchia
10,0
Kanada
8,7
Németország
9,6
Brazília
7,4
Spanyolország
9,0
Ausztrália és Új-Zéland
6,0
Skandinávia
4,8
Dél-Afrikai Köztársaság
1,3
Oroszország
4,4
Egyéb országok
5,6
Portugália
3,5
Lengyelország
1,7
Egyéb ország
3,0
Forrás: Becsei J. 2004
A nemzetközi migráció
Országok közötti vándorlás, melynek fő mozgatórugója napjainkban az egyes államok
gazdasági fejlettségében, átlagos életszínvonalában mutatkozó különbségek áthidalása az
egyén fizikai helyváltoztatása, fejlett országokba való települése révén.
Legtöbb bevándorló az elmúlt fél évszázadban az USA-ba, Ausztráliába és Kanadába
érkezett Az USA-ba érkezők összetételének megváltozása: Európa részesedése 10%
alatt, megnőtt Latin-Amerika (Mexikó – legnagyobb kibocsátó, Kuba, Puerto Rico) és
Ázsia (Kína, India, Thaiföld) szerepe.
Nyugat-Európa felértékelődése az 1970-es évektől: kezdetben főleg észak-afrikaiak,
törökök, ma egyre többen Fekete-Afrikából (Nigéria, Ghána, Etiópia) és Ázsiából (India,
Pakisztán, Srí Lanka); kelet-európaiak (UKR, ROU, RUS); rendszerváltás óta
Magyarország is bevándorlási célpont.
Politikailag viszonylag stabil, gazdaságilag prosperáló fejlődő országok: Venezuela,
Argentína, Chile; olaj-országok; „kistigrisek”; kisebb célpontok Elefántcsontpart, Kenya.
Izrael: sajátos etnikai-vallási bevándorlási célpont (zsidóság), 1980-as évek vége óta
gazdasági színezettel (volt SZU, Etiópia kivándorlói).
Szelektív vándorlás: brain drain (USA, fejlett tőkés országok, Magyarország – NyugatEurópa, szocialista országok, Erdély).
Bevándorlók állampolgárság szerinti megoszlása
Magyarországon (2003)
Románia
27%
Ukrajna
42%
Szerbia és Montenegro
Németország
5%
Kína
6%
Egyéb
10%
10%
Forrás: www.abetech.org adatai alapján
A migráció időtartama
• Állandó vándorlás: a korábbi lakóhely végleges elhagyása (a legtöbb nagy
távolságú vándorlás ilyen).
• Ideiglenes vándorlás: állandó lakóhely nem változik, többféle tevékenység
(munkavégzés, tanulás, gyógykezelés, rekreáció, katonai szolgálat, zarándoklat)
kapcsán; nomádok és félnomádok vándorlása (transhumance pásztorkodás)
ismétlődése esetén periodikus vándorlás.
• Rendszeres időközönként ingázás: a társadalmi-gazdasági fejlettség egy bizonyos
szintjén megnövekszik jelentősége (1960-as, 1970-es évek, Magyarország – távolsági
ingázók is: „fekete vonatok”). A rendszerváltás után leépült, a prosperáló térségekben
és a szuburbanizáció nyomán ismét erősödőben (hátterében a jobb lakáskörülmények
iránti igény).
• Vendégmunkások (nem rendszeres időközönként): alacsony kvalifikációt igénylő
ipari és szolgáltató tevékenységek végzése a fejlett országokban, munkaerőben
szegény olaj-országokban, mezőgazdasági idénymunkások (pl. Elefántcsontpart
kávéültetvényein Ghánából, Burkina Faso-ból, mexikóiak az USA déli államaiban,
felvidékiek az Alföldön).
Ingázó munkavállalók aránya Hajdú-Bihar megyében
(2001, %)
Tiszaújváros
Debrecen
Szeghalom
Forrás: KSH, Népszámlálás 2001
6%
Agriculture, Hunting,
Forestry and Fishing
Manufacturing
24%
Mining and quarrying
44%
Construction
0%
8%
4%
Restaurants and Hotels
Foglalkoztatottak gazdasági
ágak szerinti megoszlása
Magyarországon (2003, %)
Wholesale and Retail trade
Other Services
14%
6%
Agriculture, Hunting,
Forestry and Fishing
21%
Manufacturing
Bevándorló
foglalkoztatottak gazdasági
ágak szerinti megoszlása
Magyarországon (2003, %)
27%
Mining and quarrying
0%
Construction
Restaurants and Hotels
15%
0%
Wholesale and Retail trade
Other Services
31%
Forrás: www.abetech.org adatai alapján
Ravenstein vándorlási elmélete (1885 / 1889)
Anglia belső vándorlási statisztikáinak vizsgálata.
- A vándorlók többsége csak kis távolságot küzd le.
- A vándorlás gyakran több lépcsőben megy végbe.
- Nagy távolságra vándorlók célterületei: nagy ipari és kereskedelmi központok.
- Minden vándorlási hullámhoz tartozik ellentétes irányú vándorlás is.
- Falusi népesség nagyobb arányban vándorol, mint a városi.
- A nők általában rövidebb, a férfiak hosszabb távra vándorolnak.
- A legtöbb vándorló egyedülálló felnőtt (családok ritkábban).
- Városok növekedése: inkább a vándorlási nyereség, mint a természetes
szaporodás következménye.
- Iparosítással és a közlekedés fejlődésével növekvő vándorlási volumen.
- Legjelentősebb vándorlási hullámok a falvakból a városokba.
- A vándorlást főleg gazdasági okok váltják ki.
Vándorlási modellek
1. Gravitációs-modell:
kiindulási és célterület közötti távolság a
fontos; newtoni tömegvonzás analógiájára
épül: két földrajzi hely közötti vándorlás
intenzitása a két hely „tömegével” egyenesen, a
közöttük lévő távolsággal fordítottan arányos;
vándorlást segítő és hátráltató tényezők
hanyagolása, nem mond semmit a vándorlás
irányáról, időbeli változásairól
2. Push-pull modell:
a kiindulási és célterület társadalmi-gazdasági
helyzete számít (determinista modellek);
kibocsátó és befogadó helyen is taszító és vonzó
faktorok (különböző számban és erősségben);
két hely között hátráltató tényezők (pl. földrajzi
távolság, államhatár, bevándorlási törvények,
eltérő nyelv); személyi tényezők (pl. életkor,
családi állapot)
3. Viselkedésorientált modell:
az egyén viselkedése tanulmányozandó döntése
megértéséhez; migráció kiváltó oka az egyén
elégedetlensége (lakáskörülmények és munka,
képzés, szabadidő); elégedetlenség alsó határa
az egyén társadalmi helyzetétől függ és
bekövetkezte a társadalmi-anyagi helyzet
függvénye (lakás - kisebb táv, munka és egyéb nagyobb táv); az egyén szintjén alkalmazható,
nagy léptékben kevésbé
4. Kényszer-modell:
a vándorlás objektív és szubjektív kényszerítő
tényezők függvénye, ezek együtt hatnak a
mobilitásra; korlátozott az egyén döntési
szabadsága; személyes korlátok: pl. vándorláshoz szükséges pénz, ismeretek hiánya; külső
korlátozó
tényezők:
adminisztratív
korlátozások,
lakáspiac
működési
mechanizmusa (pl. vendégmunkás-negyedek)
Összefoglalás
 A migráció fogalma
 A mobilitási átmenet modellje (1971)
 A migráció okai
 A migráció „hatótávolsága”
 A nemzetközi migráció
 A migráció időtartama
 Ravenstein vándorlási elmélete (1885/1889)
 Vándorlási modellek
Köszönöm a figyelmet!