Transcript Munkavédelem 75-130

A munkahelyi balesetek és a
foglalkozási megbetegedések
ügyvitele
A munkabalesetek
bejelentése, nyilvántartása
és kivizsgálása
A munkabalesetek
bejelentése
1.
2.
3.
A sérült, ill. a balesetet észlelő személy
köteles a balesetet a munkát közvetlenül
irányító személynek haladéktalanul jelenteni
A munkáltatónak minden bejelentett ill.
tudomására jutott balesetről meg kell
állapítania, hogy munkabalesetnek
tekinthető-e.
A súlyos balesetet a munkáltatónak
(telefonon, személyesen) azonnal be kell
jelentenie a megyei kormányhivatal
szakigazgatási szerve munkavédelmi és
munkaügyi felügyelőségének.
Munkaügyi szervezet
 Az
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési
és Felnőttképzési Intézet beolvadásával
létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Súlyos munkabalesetnek tekinthető
ami:
A
sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje
halálát, önálló életvezetését gátló
maradandó károsodását okozta.
 Valamely érzékszerv elvesztését, vagy
jelentős mértékű károsodását okozta.
 Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást
okozott
 Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)
 Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.
A munkabaleset
nyilvántartása
Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet
legalább 5 évig meg kell őrizni.
 A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:
1.






A munkabaleset sorszáma
A sérült személyes adatai
A sérült munkaköre
A sérülés időpontja, helyszíne
A sérült ellátására tett intézkedés
A sérült folytatta-e a munkát
A munkabaleset
nyilvántartása
2.
A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató
székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást
vezető szervezeténél kell vezetni.
A munkabalesetek
kivizsgálása során meg kell
állapítani:





A létesítmények, gépek, berendezések,
szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó
előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a
baleset okozója ismerte-e ezeket.
A védőeszközök meglétét, a használatunkra
vonatkozó előírások ismeretét és betartását
A környezeti tényezők hatását ( világítás,
tisztaság stb.)
A balesetet kiváltó okokat
Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet
A kivizsgálás utáni teendők
A
munkáltató köteles a kivizsgálás
befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót
követő hónap 8. napjáig megküldeni a
jegyzőkönyvet:


A sérültnek, vagy halála esetén a
hozzátartozójának
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg
illetékes szervének ha a munkabaleset
halált vagy 3 napot meghaladó
keresőképtelenséget okozott.
Foglalkozási megbetegedések
bejelentése, nyilvántartása és
kivizsgálása
 Foglalkozási
megbetegedés a munkavégzés,
foglalkozás gyakorlása közben, azzal
összefüggésben bekövetkező minden heveny és
idült egészségkárosodás.
Foglalkozási megbetegedések
bejelentése

A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes
szervének kell megtenni:
 A diagnózis felállítását követő 24 órán belül
 Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási
megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak
szóban azonnal és írásban 24 órán belül
 A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára
kell adni.
 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba
veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.
Foglalkozási megbetegedések
kivizsgálása
A
kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi
Hivatal illetékességgel rendelkező szervei
vizsgálják ki.
 A vizsgálatokba az érdekképviseleti
szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi
tanács)
 A vizsgálatok eredményeit
jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja
a tapasztalatok szűrése.
Foglalkozási megbetegedések
kivizsgálása

A jegyzőkönyv tartalmi elemei:







A bejelentés azonosítása
A munkavállaló előző munkahelyein előforduló
kóroki tényezők
A betegséget kiváltó tényezők műszeres
vizsgálatának eredményei
Valószínűsíthető okok
A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a
megbetegedés kialakulásához
A kivizsgálást követő intézkedések
A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése
A munkáltatók és a
munkavállalók
kötelezettségei és jogai a
munkavédelemmel
kapcsolatban
A munkáltató kötelességei és
jogai
 Középfokú
végzettségű munkavédelmi
szakembert kell foglalkoztatnia a
munkaadónak :


- heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó
vállalkozás esetén
- napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató
vállalkozás esetén
A munkáltató kötelességei





A munkavállaló egészséges és biztonságos
munkafeltételeit megteremteni
A munkavállalókat időben tájékoztatni,
utasítani
Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok
utánpótlását biztosítani
Új gépek és berendezések használata előtt ill.
évente egyszer munka- és tűzvédelmi
oktatásban részesíteni az alkalmazottakat
A munka- és foglalkozási megbetegedéseket
bejelenteni és nyilvántartani
A munkavállalók kötelezettségei
A
munkavállaló köteles munkaképes állapotban
megjelenni és a legjobb szakmai tudásának
megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot
 Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen
használni, a védőruházatot hordani
 A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani
 Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni
 A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni
A munkavállalók jogai
 Az
egészséges és biztonságos
munkafeltételekhez
 Az egészség védelmére és a biztonságos
munkavégzésre vonatkozó ismeretek
rendelkezésre bocsátására
 A munkavégzéshez szükséges
védőfelszerelésekhez, védőitalhoz,
tisztálkodó szerekhez
Egyéni védőeszköz fogalma
 Minden
olyan készülék, berendezés,
felszerelés, eszköz, amelynek a
rendeltetése, hogy egy személy viselje
vagy használja az egészségét, valamint
biztonságát fenyegető egy vagy több
kockázat elleni védekezés céljából.
Az egyéni védőeszközök
kategóriái
 Az
egyéni védőeszközöket jogszabályi
keretek között szakember segítségével a
munkáltató sorolja be kategóriákba a
fennálló kockázatok alapján
I. kategória
 Azok
a védőeszközök amelyeknél a
gyártó feltételezheti, hogy kellő időben
meg tudja majd állapítani a felhasználó
szükséges-e a védőfelszerelés


Felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek
(szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kézujj- fejvédők
Gyengén agresszív hatású tisztító ill.
karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű
II. kategória
 Azok
az eszközök tartoznak ide amelyek
sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak:




Védősisakok
Arcvédők
Szem-, fényvédők
Kar-, kézvédők
III. kategória
 Kiemelt
veszélyességű munkafolyamatokban
használandó védőeszközök (a szépségiparra ez
nem jellemző) Pl:


védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások
és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet
jelentenek
Amelyek a villamosság által okozott kockázati
tényezők ellen biztosítanak védelmet
Elsősegélynyújtó eszközök




A védőeszközök használata mellett is
előfordulhatnak balesetek
Minden munkahelyen elsősegélydobozt,
gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill.
bőrfertőtlenítő szert kell tartani.
Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező
a mentőláda
10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden
további 50 fő felett újabb mentőláda
beszerzése kötelező
Mentőláda típusai a MSZ
(Magyar Szabvány)szerint
 I.
típ. 30 főig
 II. típ. 31-50 főig
 III. típ. 51-100 főig
 IV. típ. 101-200 főig
Magatartási szabályok a
nevelési és oktatási
intézményekben
Általános magatartási szabályok
az oktatási intézményekben





Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit
csak a rendeltetésének megfelelően szabad
használni
Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó
anyagot eldobni, szemetelni
Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt
helyiségekben mások zavarása nélkül szabad
A tantermekben a terem re ndjétől eltérő
tevékenységet folytatni TILOS!
A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a
tanteremben, baleset okozására alkalmas
eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek
Elsősegélynyújtás
Égési sérülések
 Első



teendők:
Szüntessük meg az égés okát
Kezdjük meg az égett testrész hűtését
Égési sebek gyógyítására soha ne
használjunk krémeket vagy kenőcsöt
Égési sérülések- kisebb égések
forrázások
A
sérülés kis területet érint, bőrpír
hólyagosodás jelentkezik
 Első teendők:


Kezdjük meg az égett testrész hűtését
Égési sebek gyógyítására soha ne
használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve
napozás utáni enyhe leégés esetén:
bőrnyugtató krémek használata
Az égési sérülések ellátása
1.
2.
3.
4.
A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az
égett testrészről
Merítsük az égett testrészt legalább 10
percre hideg vízbe
Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az
égett területet fedjük be száraz, puha
kötéssel. Ne használjunk vattát vagy
rojtosodó kötszert
Polcoljuk fel az égett végtagot ha
eszméleténél van itassunk a sérülttel
kortyokban hideg vizet
Mérgezések



Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő,
vagy felnőttek esetében szándékos vagy
véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő
Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost
Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk:


Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk
Légzésleállás esetén szájból szájba kell
lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő
helyzetbe helyezzük
Mérgezés esetén az orvossal
közölni kell:
 Mit
vett be a mérgezett
 Mennyit vett be
 Mikor vette be
 Kórházba szállításkor magunkkal kell vinni
azt az üveget, poharat amely feltehetően
a mérget tartalmazta
Vegyszermérgezés
A
leggyakoribb mérgezést okozó
anyagok:





Háztartási tisztítószerek
Paraffin
Petróleum
Polírozó szerek
Oldószerek és festékek
Vegyi anyag okozta sérülések
– szembe jutott vegyszer
A
szembe jutott vegyszer erős égető
fájdalmat okoz

Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni
(desztillált vízzel vagy szemöblítő
folyadékkal végzik a szemre szorítják és a
sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá
került vegyszert. Ezt többször is meg kell
ismételni!
Vegyi anyag okozta sérülések
– lenyelt vegyszer
A
lenyelt mérgező anyag egy ideig a
gyomorból hánytatással, gyomormosással
eltávolítható
 Kivétel!!!:

Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE
HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ
ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A
NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG!
 Eszméletlen
sérültnél soha ne próbáljuk
meg a hánytatást!
Vérzések
A vérzések fajtái
 Orrvérzés
 Súlyos
vérzés
 Vénás vérzés
 Artériás vérzés
 Kisebb vágások, horzsolások
Orrvérzés
 Többnyire
kisebb sérülések
következménye
 Magas vérnyomás esetében, vagy sérült
érfalú személyeknél is gyakran előfordul
 Ellátása:




Leülni és kissé előrehajolni
Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be
közben az orrát kb. 10 percig
Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a
beteg az orrát
Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk
orvosi segítséget
Vénás (visszeres) vérzés



A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom
miatt sötétpiros
A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a
nyomás kisebb)
A vénás vérzés csillapítása:




A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a
magasba emelem
A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és
gyakoroljunk rá egyenletes nyomást
A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani
Hívjunk mentőt
Artériás vérzés
A
vér oxigéntartalma nagy ezért a színe
élénkpiros
 A vér az érben lévő nagy nyomás miatt
spriccelve távozik a szívműködéssel
azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált
okozhat
 Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása
Artériás (ütőeres) vérzés
csillapítása







a sérült lefektetése (ha ül, akkor is);
a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése,
az artériás nyomópont elnyomása;
artériás nyomókötés alkalmazása;
ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása
(de az előzőt ekkor sem szabad levenni);
ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szív feletti
magasságban fel kell polcolni, és rögzíteni kell (ne vérezzen
át);
sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek
vérellátásának biztosítására.
Artériás nyomópontok
Súlyos vérzés
 Súlyos



vérzések:
Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés)
Több mint 250 ml-es vérveszteség
5 perc után sem szűnő vérzés
Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos
hívása)
Súlyos vérzés ellátása
 Fektessük
le a sérültet és emeljük magasra a
vérző végtagot
 A könnyen eltávolítható idegen testeket
(szilánk)távolítsuk el a sebből
 A sebszéleket egymáshoz közelítve helyezzük
el a nyomókötést (ha a sebben mélyen
idegen test van ne nyomjuk meg)
 A sebet szorosan kössük be gézzel vagy
valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre
állandó nyomás nehezedjen
 Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem
tegyünk rá újabb kötést!
Kisebb vágások, horzsolások
A
vérzés kimossa a sebet és magától
megszűnik
 Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta
kötszert nyomunk
 Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb
környékét tiszta vattával, kendővel a
sebtől távolodó mozdulatokkal
Szúrt sebek
 Hegyes
szerszámok használata során
fordulhat elő
 A seb elfertőződése fennállhat
 A kis vérzés nem mossa ki a sebet így
teendők:


A seb fertőtlenítése
Mély seb esetén orvos felkereséseantibiotikum, tetanusz
Eszméletlenség
Eszméletlenség fogalma
 Az
a személy amely öntudatlan, nem tudjuk
felébreszteni, magához téríteni aluszékony,
zavart, nem reagál a külvilág ingereire:
kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre
Teendők eszméletlenség
esetén
1.
2.
3.
4.
5.
Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e
Távolítsuk el a szájüregéből ha van
benne idegen anyag
Szájból szájba lélegeztetés megkezdése
Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a
szorosabb ruhadarabjait
Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés lépései







A sérült oldalához térdepelünk a dereka
magasságában
Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk
A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal
megdöntjük a medencét, és a törzsének középső
részét
A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben
becsúsztatjuk a kissé megemelkedett medence alá
A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban
megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes
mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét
Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait
Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne
alkalmazzuk!
Sokk



Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet
súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés
vagy mérgezést előidéző fertőzések
okozhatnak.
Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony
vérnyomás
Gyanú áll fenn ha a sérült:



Sápadt
Hideg verejtékezés tüneteit mutatja
Aluszékonyság, zavartság
A sokk kezelése
A
sokkos beteget fektessük hanyatt
 Lábait emeljük magasra
 Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg
 Takarjuk be melegen
 Igyekezzünk megnyugtatni
Áramütés
 Megelőzése:




Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón,
száraz és szigetelőanyagból készült vagy
ilyen talpú cipő viselése
Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk
mással (fémtárggyal, elektromos
berendezésekkel stb.)
Készülékeink, munkaeszközeink állapotának
folyamatos ellenőrzése
Elektromos hálózat karbantartása
Áramütés esetén keletkező
sérülések
 Elsődleges
sérülések : gyenge rázáshalálos áramütés
 Külső és belső égési sérülések
Sérült ellátása áramütés
esetén




Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a
beteggel való összeköttetést
Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne
érintsük meg a sérültet csak áramot nem
vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az
áramkörből
Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje
el az újraélesztést – ha a légzés visszatér
tegyük stabil oldalfekvésbe
Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket
is.