Transcript tarsf_04 - Shrek

DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
4. tétel
A Föld népességének növekedése,
a növekedés területi különbségei
 Kovács Z. 2002: A Föld népesedése
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 15-25
 Tóth J. 2001: A népesség számának alakulása
In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.).
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 280-289
 Sárfalvi B. 1999: A világnépesség növekedése
In: Humánökológia (szerk. Nánási I.)
Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. pp. 313-322
A FÖLD NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE,
A MEGKÉTSZEREZŐDÉSI SZAKASZOK RÖVIDÜLÉSE
Ciklus
Időszak
7
I.sz. előtt 10 000-től
I.sz. előtt 7 000-ig
I.sz. előtt 7 000-től
I.sz. előtt 4 500-ig
I.sz. előtt 4 500-tól
I.sz. előtt 2 500-ig
I.sz. előtt 2 500-tól
I.sz. előtt 1 000-ig
I.sz. előtt 1 000-től
I.sz. kezdetéig
I.sz. kezdetétől
I.sz. után 900-ig
900-tól 1700-ig
8
1700-tól 1850-ig
9
1850-től 1950-ig
10
1950-től 1990-ig
11
1990-től 2085-ig
1
2
3
4
5
6
Növekedés
(fő)
5 millióról
10 millióra
10 millióról
20 millióra
20 millióról
40 millióra
40 millióról
80 millióra
80 millióról
160 millióra
160 millióról
320 millióra
320 millióról
600 millióra
600 millióról
1 200 millióra
1 200 millióról
2 500 millióra
2 500 millióról
5 300 millióra
5 300 millióról
10 200 millióra
A megkétszereződéshez
szükséges évek száma
3 000
2 500
2 000
1 500
1 000
900
800
150
100
40
95
Forrás: Zimpel, H-G.: Die Entwicklung der Weltbevölkerung. In.: Länder, Völker, Kontinente III. 1977
Bolte-K. M. – Kappe: Struktur und Entwicklung der Bevülkerung, Opladen
Weltbevölkerungsbericht 1991. Bonn. Deutsche Gesellschaft für die Vereinten Nationen
1964.
A népességnövekedés menete a Földön
1. periódus: Kr.e. 8000-ig
ŐSKŐKOR v. paleolitikum
Gyűjtögető-, halászó-vadászó életforma, vándorlás, háziasítás
Kb. 5
millió fő élhetett a Földön
Géncentrumok:
Dél-nyugat Ázsia,
Kelet-Ázsia, Perzsia,
Kelet-Afrika, Közép-Amerika
2. periódus: Kr.e. 8000 – 17. század derekáig
ÁTMENETI KŐKOR v. mezolitikum (Kr.e. 8000-5000)
Egyre finomabb eszközöket, egyre több növény- és állatfajt
állít termelésbe. Ez a domesztikáció fő időszaka.
Kb. 20 millió fő
ÚJKŐKOR v. neolitikum (Kr.e. 5000-3000)
Csiszolt kőszerszámok – új földművelési technikák
„neolit forradalom”, állandó települések,
folyamvölgyi kultúrák (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Indus, Jangce)
Kb. 40 millió fő
BRONZKOR, VASKOR v. ÓKOR (Kr.e. 3000-476)
Fejlettebb civilizációk, fémből készült eszközök, szakmai
specializáció, munkamegosztás kezdetleges jegyei (pl.
kereskedelem, kézművesség, katonaság stb.)
Kb. 250-270 millió fő
KÖZÉPKOR 476-17. század közepéig
A Föld népessége megduplázódik, Kb. 500-550 millió fő
(Kultúrák hanyatlása, népvándorlás, fertőző betegségek)
3. periódus: 17.század közepe – napjaink
Ebben az időszakban válik az ember a Föld urává, ekkor tárja fel,
lakja be még meglévő tartalékterületeit, aknázza ki ásványkincseit. (Az európai kultúrkör világuralmának kezdete.)
A Föld népessége 500 millióról közel 7 milliárd főre nőtt.
A 17. századtól nekilendülő népességnövekedés mögött a nagy földrajzi felfedezések és a
megszilárduló tőkés rend álltak. A nagy földrajzi felfedezések során az ember ritkán lakott,
de viszonylag kedvező természeti adottságú területeket tárt fel (pl. az Amerikai
kontinensen), amelyeket gyorsan be lehetett népesíteni. Hozzájárultak a
népességgyarapodáshoz az új, korábbinál nagyobb fehérje ill. szénhidráttartalmú és
fajlagosan nagyobb hozamú kultúrnövények (pl. burgonya, kukorica).
A 18. századi ipari forradalom újabb lökést jelentett, tudományos-technikai újítások (pl.
az orvostudomány területén).
A 19. század elején a Föld lakóinak a száma 1,5 milliárd fő.
A 20. század viharos népességnövekedést hozott. 1999-ben
az ENSZ számításai szerint a Föld népessége elérte a 6 milliárd főt.
A 21. század elején – jelenleg 6,8 milliárd ember él a Földön.
A Föld népesség növekedési szakaszai
A Föld népességeltartó képessége
A népesség száma és a rendelkezésre álló természeti
erőforrások mennyisége ill. ezek hasznosíthatósága közötti
viszony már régóta foglalkoztatja a népességtudomány
képviselőit.
• Optimális népesség: egy adott területen azt a népességszámot jelenti, amelynél a
legmagasabb életszínvonal és jólét érhető el.
• Túlnépesedés:
• Alulnépesedés:
a népesség száma a területen rendelkezésre álló, és potenciálisan
kiaknázható/hasznosítható természeti erőforrások (talaj, növénytakaró,
ásványkincsek stb.) szintjét meghaladja.
a népességszám, ill. a népsűrűség egy területen olyan alacsony, hogy a
népesség nem képes kihasználni a terület adottságait.
Alacsonyabb civilizációs szinteken kiszámítható egy terület maximális népessége. Ez az
ember fennmaradásához szükséges minimális élelem mennyiségére vezethető vissza.
A minimális népességszám kisebb, környezetüktől jól elkülönült területre (pl. sziget)
számolható. A helyi társadalom reprodukciója még éppen lehetséges, gazdasági szempontból
lehetővé válik a munkamegosztás primitív formája.
A Malthus - elv
Thomas Robert Malthus
(1766-1834)
A népesség és a gazdasági erőforrások közötti összefüggésre Thomas R.
Malthus mutatott rá először a Tanulmány a népesedés törvényéről c. művének
(1798) első kiadásában*. Az anglikán lelkipásztor szerint az ember természetes
hajlama, hogy minél több utódot hozzon a világra („minden élőnek az állandó
hajlandósága, hogy a rendelkezésére álló táplálékmennyiségen túl szaporodjék”).
Ezért ha semmi sem korlátozza, akkor amennyiben átlagban minden nő 4 gyermeket
hoz a világra (ami egy mérsékelt termékenységi rátának számított akkoriban), az
emberi populáció minden 25 évben (egy generáció átlagos időtartalma alatt)
megkétszereződik, vagyis mértani haladvány szerint (exponenciálisan) növekszik.
Ezzel szemben az erőforrások – elsősorban az élelemtermelés – csupán egységnyi
növekedésre képes, vagyis csak számtani haladvány szerint (lineárisan) bővülhet.
Az előbb leírtakat a következő adatsor szemlélteti:
*Malthus, Thomas Robert: An Essay on the Principle of Population as It Affects the Future Improvement of Society, with
Remarks on the Speculations of Mr. Godwin, M. Condorcet and other Writers (Tanulmány a népesedés törvényéről…, első
kiadás, 1798); An Essay on the Principle of Population or a View of Its Past and Present Effects on Human Happiness
(második kiadás, 1803).
NÉPESSÉG száma
1
2
4
8
16
32
64
128
256
ÉLELEM mennyisége
1
2
3
4
5
6
7
8
9
A következtetés kézenfekvő: ha a népesség növekedésének semmi sem szab
határt, akkor egy része előbb-utóbb éhezésre lesz ítélve. Másként fogalmazva, ha
nem lépnek közbe az ún. „megelőző (preventív)” fékek, akkor hamarosan hatni
fognak a „pozitív (valós)” fékek.
Megelőző fékek alatt Malthus, vallásos meggyőződésével összhangban, a
házasságok későbbre halasztását, illetve a házasodás előtti és utáni „erkölcsös
önmegtartóztatást” értette, vagyis a nemi érintkezés önkéntes korlátozását (a
születéskorlátozás bármely egyéb formája szóba sem jöhetett).
Pozitív fékek lehetnek az éhínségek, a járványok, a háborúk ill. más egyéb
katasztrófák.
A Föld becsült népessége
1800-2000
növekedés
Év
népességszám
(milliárd fő)
időszak
millió fő
1800
0,9
1750-1800
190
1850
1,1
1800-1850
250
1900
1,6
1850-1900
450
1950
2,5
1900-1950
950
2000
6,0
1950-2000
3500
Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. p.10.
A népesség számának alakulása
A népesség számát Földi léptékben a születések és
halálozások száma alakítja. A folyamathoz kisebb
területi egységek szintjén azonban a migráció is
hozzájárul.
A népesedés alapképlete:
Nvált = (SZ-H)+(Vb-Vk)
Két tényezőtől függ a népesség változása a Föld
egy-egy térségében. E két tényező a születések és
halálozások matematikai összege, illetve a ki- és
bevándorlások különbözete.
Az elsőt természetes szaporodásnak, a másodikat
vándorlási különbözetnek nevezzük.
A legfontosabb demográfiai adatok
kontinensenkénti bontásban
Kontinens
Népsűrűség
fő/km2
Népesség,
millió fő
Terület,
millió km2
1900
1999
1999
54,7
1280
4363
80
Európa
(Oroszország nélkül)
5,9
-
582
99
Oroszország
17,1
-
147
9
Ázsia
(Oroszország nélkül)
31,8
-
3634
114
AFRIKA
30,3
141
767
25
AMERIKA
42,0
144
818
19
Észak-Amerika
21,5
81
307
14
Dél-Amerika
20,5
63
511
25
8,5
6
30
4
135,5*
1571
5978
44
EURÁZSIA
AUSZTRÁLIA ÉS
ÓCEÁNIA
Összesen
*az Antarktisz nélkül
Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. p.10.
Az évi népességnövekedési ráta 1970 és 2000 között
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Napjaink demográfiai típusai
A népesség számának változása a Föld egyes országaiban a előző évhez képest.
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői.
Mutató/Jellemző
Hagyományos társadalom
Modern társadalom
Gazdasági-társadalmi struktúra
Mezőgazdasági társadalom
Ipari társadalom
Domináns településtípus
Falusi
Városi
A munka szervezése
Családi keretekben, a háztartásban
Gyárakban hivatalokban
A nők társadalmi szerepe
Család, háztartási munka
Kereső, általános emancipáció
Életszínvonal
Alacsony
Magas
Fogyasztási lehetőségek
Szűk
Táguló
Oktatás szintje és időtartama
Alacsony, rövid
Magas, hosszú
Társadalmi mobilitás
Alacsony
Magas
Domináns családtípus
Nagy családok, több családmag v. több
generáció élhet együtt
Kis család (csak a családmag tagjai
élnek együtt)
A gyermeknevelés költsége
Alacsony
Magas
A gyermek hozzájárulása a háztartási
költségvetéshez
Korán
Későn vagy soha
A család szerepe a szociális biztonság
megteremtésében
Nagyon fontos
Csökken, szerepét a társadalombiztosítás veszi át
A család stabilitása
Nagyon magas, a válás csaknem kizárt
Csökkenő, a válások egyre
gyakoribbak
Az erkölcsök hatása a gyermekszámra
A hagyomány és a vallás határozza meg az
értékrendet, támogatja a nagy gyermekszámot
Szekularizáció, lazuló erkölcsök, kis
gyermekszám ideálja
Halandóság
Magas
Alacsony
Születéskorlátozás
Hagyományos fogamzásgátlási módszerek, az
abortusz kizárt
Korszerű fogamzásgátlás, az
abortusz is lehetséges
Forrás: Andorka R., 1987.
Prognózisok a
világnépesség alakulására
A népesség gyarapodásában ugrásszerű változást
a XVIII. század közepétől kibontakozó ipari
forradalom hozott.
A robbanásszerű népességnövekedésnek több
tényezője volt:
• születések számának emelkedése, a halálozások
gyorsuló csökkenése
• fejlődő orvostudomány, közegészségügy, csökkenő
gyermekhalálozás
• az urbanizáció nyomán javultak az életfeltételek pl. a
közoktatás és a közlekedés színvonala
• jelentősen javult az élelmiszerellátás
A 20. században ijesztő mértékű népességnövekedés volt megfigyelhető.
A legújabb előrejelzések azonban a világnépesség lassuló ütemű fejlődését prognosztizálják,
mivel a legnagyobb népességű országokban is csökkenésnek indult a születések száma. A
hosszú távú előrejelzések között megtalálhatók a több tízmilliárdos lélekszámig ívelő
kalkulációk, de megjelentek olyan modellek is, amelyek a világnépesség 9-10 milliárdos
tetőzését követően már lassú csökkenést tételeznek fel.
Összefoglalás
 A Föld népességének növekedése,
a megkétszereződési szakaszok rövidülése
 A népességnövekedés menete a Földön
 A Föld népesség növekedési szakaszai
 A Föld eltartó képessége
 A Malthus-elv
 A Föld becsült népessége (1800-2000)
 A népesség számának alakulása
 Kontinensek
 Az évi népességnövekedés 1970-2000 között
 Napjaink demográfiai típusai
 A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői
 Prognózis a világnépesség alakulására
Köszönöm a figyelmet!