Transcript Slide 1

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati
alkalmazkodóképesség fejlesztései
a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív
Program 5. prioritásában
2013. november 19. partnerségi rendezvény
I. Európai Szociális Alapból
tervezett foglalkoztatási és
képzési intézkedések szabályozási
keretei
2
Európa 2020 stratégia számszerű célkitűzéseinek
teljesítése
EU 2020 célkitűzések:
•
•
•
•
•
•
a 20–64 évesek legalább 75 %-ának
munkahellyel kell rendelkeznie;
az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell
fordítani;
energia/klíma:
ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os
csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os
növelése; Megújuló energia részarányának
20%-os növelése.
Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá
kell csökkenteni,
az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen
felsőoktatási oklevéllel;
20 millióval csökkenteni kell a szegénység
kockázatának kitett lakosok számát.
Hazai célkitűzések a
Nemzeti Reform Programban
(NRP):
•
•
•
•
•
•
•
•
Foglalkoztatási ráta 75% (20-64 korosztály)
K+F ráfordítások a GDP 1,8%-ra nőnek
Szegénységben élők száma 450 000 fővel
csökken
Korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken
30-34 éves korosztályban a felsőfokú
végzettségűek aránya 30,3
Megújuló energiaforrások aránya 16,4%-ra nő
Energiahatékonyság 10%-kal nő
ÜHG kibocsátás 2005-höz képest legfeljebb
10%-kal nő
3
GINOP 5. - tematikus célkitűzések
Uniós források felhasználási területe:
EU 2020 célokból levezethető, uniós jogszabálytervezetben rögzített 11 tematikus célkitűzések közül:
• A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő
mobilitásának támogatása (8.)
• A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység
elleni küzdelem (9.)
• Beruházások az oktatás, a készségfejlesztés és az
egész életen át tartó tanulás terén (10.)
4
GINOP 5. beruházási prioritások
 Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek
számára
 A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci
integrációja
• Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés
ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak
naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a
munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása
• A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a
megváltozott körülményekhez
• A szociális gazdaság és társadalmi vállalkozások ösztönzése
5
Foglalkoztatáspolitikai intézkedések helye az Operatív
programokban
• GINOP 5. prioritás (ESZA) – foglalkoztatási és képzési
intézkedések
• GINOP 6. prioritás (ERFA) – szociális gazdasághoz kapcsolódó
pénzügyi eszközök
• VEKOP 7. prioritás – foglalkoztatási és képzési intézkedések a
KMR területén – szűkülő források
• TOP – foglalkoztatási -képzési együttműködések támogatása,
helyi és megyei szintű egyedi beruházásokhoz kapcsolódó
foglakoztatási és képzési támogatások támogatása
6
A 2014-2020 közötti időszak
foglalkoztatáspolitikai célú
fejlesztéseinek megalapozása
Munkaerő-piaci helyzetkép
7
A munkakínálatot szűkítő demográfiai
folyamatok
A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI
ELŐREJELZÉSE 2050-IG, EZER
FŐ
10200 10016.7
10000
9839.7
9800
9613.5
9600
9294.5
9400
9200
8968.2
9000
8800
8600
•Népesség természetes
fogyása + erősödő elvándorlás
•Korösszetétel megváltozása
(öregedés, aktív korúakra jutó
eltartási teher növekedése)
•Csökken a munkavállalási korú
népesség, a gazdaságilag aktív
népesség öregszik
8400
2010
2020
2030
2040
2050
8
Foglalkoztatási folyamatok
9
Munkanélküliség
A 15-74 éves munkanélküliek számának alakulása
ezer fő
500,0
445,8 ezer fő
450,0
400,0
350,0
300,0
jan–márc
febr–ápr márc–máj ápr–jún
2008
2009
máj–júl
jún–aug
2010
júl–szept
2011
aug–okt szept–nov okt–dec
2012
nov–köv. dec–köv.
év jan
év febr
2013
10
Foglalkoztatási folyamatok 1
2012.
EU27
Magyar
ország
%
20-64
évesek
20-64
évesek
2011.
Különbség
(EU-27Magyarország)
EU27
%-pont
Magyar
ország
%
Különbség
(EU-27Magyarország)
%-pont
20-64 évesek
68,5
62,1
-6,4
68,6
60,7
-7,9
15-24 évesek
32,9
18,6
-14,3
33,7
18,3
-15,4
25-49 évesek
77,5
74,8
-2,7
78,0
73,6
-4,4
55-64 évesek
48,9
36,9
-12,0
47,4
35,8
-11,6
Alapfokú végzettségűek
52,2
37,5
-14,7
53,0
36,5
-16,5
Középfokú
végzettségűek
69,7
63,6
-6,1
69,9
62,1
-7,8
Felsőfokú
végzettségűek
81,9
78,7
-3,2
82,1
78,4
-3,7
Férfiak
74,6
68,1
-6,5
75
66,8
-8,2
Nők
62,4
56,4
-6,0
62,3
54,9
-7,4 11
Foglalkoztatási folyamatok 2
• Aktivitás-növelés (nyugdíjkorhatár emelése, ellátások
felülvizsgálata)
• Munkapiaci rugalmasság (egyszerűsített foglalkoztatás,
részmunkaidő, határozott idejű szerződések, új munka
törvénykönyve)
• Aktív eszközök szerepe (benne: közfoglalkoztatás)
• Célzott rétegprogramok és járulék-kedvezmény
12
Főbb munkaerő-piaci kihívások
• Alacsony aktivitás és foglalkoztatás (különösen fiatalok, idősek,
alacsonyan képzettek, kisgyermekes nők), foglalkoztathatóság
• Alacsony munkaerő-kereslet
• Munkabéreket terhelő relatív magas adóék
• Egyszerre munkaerőhiány és túlkínálat
• Fiatalok munkanélkülisége, NEET ráta
• Rugalmas foglalkoztatási formák alacsony elterjedtsége
• Munka és magánélet összehangolásának nehézségei
• Egész életen át tartó tanulásban való részvétel alacsony
• Be nem jelentett munkavégzés számottevő
13
A 2014-2020 közötti időszak
foglalkoztatáspolitikai és képzési
tervezett intézkedései
14
Munkaerő-piaci belépés segítése
Intézkedés
Célcsoport
Kedvezményezettek típusai:
1.1.A munkanélküliek és inaktívak
vállalkozóvá válásának támogatása
1.1: munkanélküliek és
inaktívak
1.1: NFSZ-en keresztül, a tényleges
kedvezményezettek a vállalkozóvá
váló munkanélküliek és inaktívak.
1.2.Munkaerő-piaci belépést elősegítő
célzott támogatások
1.2 – 1.3: hátrányos helyzetű
munkanélküliek és inaktívak
1.2: Nemzeti Foglalkoztatási
Alapon (NFA) keresztül a
munkáltatók
1.3.Hátrányos helyzetű munkanélküliek
és inaktívak foglalkoztathatóságának
javítása
1.4. Munkaerő piaci szolgáltatások
fejlesztése
1.3: Nemzeti Foglalkoztatási
Alapon (NFA) keresztül az egyének
és az őket foglalkoztató
vállalkozások
1.4: NFSZ munkavállalói,
álláskeresők, munkáltatók,
kkv-k
1.4: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
(NMH), munkaügyi központok,
NFSZ-szel együttműködő
szervezetek
15
Aktív munkaerő-piaci politikák
Cél: foglalkoztathatóság javítása (munkanélküliek és
inaktívak), munkaerő kínálat fejlesztése, keresleti oldal
kiszolgálása  foglalkoztatás növelés, munkanélküliség
csökkentés
• Munkaerő-piaci szolgáltatások (tanácsadás, mentorálás)
• Támogatások – foglalkoztatási támogatás (bér- és
bérköltség támogatás, járulékkedvezmény,
önfoglalkoztatóvá válás támogatása, közfoglalkoztatás),
képzés, mobilitási támogatás
• Előzmények
16
Aktív eszközök - Helyzetkép
• Ráfordítás: GDP 0,3-0,6%-a, növekvő trend (EU: 0,8%)
• Összes aktív eszköz: 222,7 Mrd Ft 2012-ben (2009: 135 Mrd Ft)
Közfoglalkoztatás nélkül: 90,9 Mrd Ft (2009:76,7 Mrd Ft)
• Érintett létszám (2012): >550 ezer fő (2010: 405 ezer fő)
Közfoglalkoztatás nélkül: 240 ezer fő (2010: 200 ezer fő)
Képzés
Bérjellegű támogatások
Mobilitási támogatás
Vállalkozóvá válás támogatása
Munkahelymegőrzés
Munkahelyteremtő beruházás
Aktív eszközök összesen
Közfoglalkoztatás
Aktív eszközök közfoglalkoztatással
2010
63 978
109 509
1 978
8 010
5 110
11 807
200 392
186 280
404 706
2011
35 605
156 858
1 483
6 880
6 725
9 354
217 265
265 607
482 872
2012
59 474
149 490
1 284
4 730
14 495
9 821
239 616
311 511
551 127
17
Aktív eszközök – uniós előzmények
START programok uniós elszámolása >210 000 fő
HEFOP „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” 2004-2008: 25 000 fő
fiatal, tartós/regisztrált álláskereső,inaktív
• Munkaügyi központok - személyre szabott, komplex segítség (szolgáltatás,
képzés, támogatás)
TÁMOP „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek
foglalkoztathatóságának javításáért”
• 58 000 + 113 000 fő alacsony képzettségű, fiatal/pályakezdő, 50 év feletti,
GYES/GYED-ről visszatérő, válság miatt állását vesztő, választott célcsoport
18
Aktív eszközök – javaslatok 2014-2020
•Célzott szociális hozzájárulási adókedvezmények továbbvitele
•Nagy volumenű komplex munkaerő-piaci programok folytatása indokolt a
korábbi projektek tapasztalatainak figyelembe vételével:
• Előfinanszírozás, központi koordináció megtartása
• Folyamatos szakmai és pénzügyi monitoring
• Megfelelő célzottság
• Személyre szabott jelleg – ügyfél-kategorizálás
• Rugalmas szabályozó rendszer és megvalósítás
• Megfelelő megvalósítói kapacitások
• Egyszerűsített elszámolási formák
• Szolgáltatás-vásárlás szabályozása
19
Ifjúsági garancia
„valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye
elvesztését vagy a formális tanulás befejezését
követő négy hónapos időszakon belül színvonalas
állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban,
tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy
gyakornoki képzésben részesüljön” (tanácsi ajánlás,
2013. április 22.)
Európai Tanács, ország-specifikus ajánlások (2013.jún.)
20
Helyzetkép – 15-24 éves fiatalok
• Ifjúsági munkanélküliség: 28,1%; 84,6 ezer fő (2012)
• Regisztrált álláskeresők: 86,2 ezer fő 25 év alatti fiatal
• 2013. I. félévben 90,4 ezer fő
Végzettség
• aktív eszközben: 13,2 ezer fő
alapfokú
• közfoglalkoztatásban: 20,7 ezer fő
középfokú
2013./I.
35 521
52 482
felsőfokú
2 436
Összesen
90 439
• Ifjúsági garancia célcsoportja: NEET fiatalok
•
NEET (15-24) ráta: 14,7%  170,7 ezer fő (2012)
• Heterogén célcsoport
21
Ifjúsági garancia
program-előzmények
• Munkahelyvédelmi Akcióterv
• Aktív munkaerő-piaci eszközök – kiemelt célcsoport
• „Első Munkahely Garancia Program”
• Gyakornoki program
• Vállalkozóvá válás segítése
• Civil foglalkoztatási programok
• Innovatív foglalkoztatási programok
• Pályaorientáció fejlesztése
22
Ifjúsági garancia – hazai bevezetés
2014-2020
Támogatások köre:
• Álláslehetőség
• Gyakornoki program (ösztöndíjas foglalkoztatás)
• Munkatapasztalat-szerzés támogatása
• Bértámogatás
• Mobilitási támogatás
• Vállalkozóvá válás támogatása
• Szakképzési lehetőség
• Tranzitfoglalkoztatás
• Nonprofit szervezetek fiatalokat célzó munkaerő-piaci programjai
• „Második esély iskola”, HÍD program
• Kompetencia-fejlesztés bizonyos formái
• Felzárkóztató képzés
+Munkaerő-piaci szolgáltatások
23
Ifjúsági garancia – hazai bevezetés
• Egy belépési pont: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
• Komplex munkaerő-piaci programokhoz hasonlóan
előfinanszírozás, központi koordináció
• Hátrányos helyzetűek, alacsony iskolai végzettségűek fókuszban
• Fokozatos bevezetés
• Heterogén célcsoport – differenciálás – támogatás tartalma,
intenzitása, tartama eltérő lehet alcsoportonként
• Egyéni fejlesztési terv, együttműködési kötelezettség
• Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat regiszterében nem szereplők
elérése
24
Szociális gazdaság és a non-profit foglakoztatási
programok támogatása
Specifikus cél: Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának
javítása és a szociális gazdaság fejlesztése
A szociális gazdaság hosszabb távon átvezessen a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásba, és fenntartható munkalehetőségeket
teremtsen, valamint hogy a hátrányos helyzetű csoportok
elhelyezkedését segítő helyi és innovatív kezdeményezések
valósuljanak meg.
Elvárt eredmények:
A fejlesztések eredményeként nő a fenntartható
munkalehetőségek száma a szociális
gazdaságban, és javul
a hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak
foglalkoztathatósága.
25
Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok
támogatása
Intézkedés
Célcsoport
Kedvezményezettek típusai:
szociális gazdaság fejlesztése,
társadalmi vállalkozások
támogatása
hátrányos helyzetű
munkanélküliek és
inaktívak, a szociális
gazdaság szereplői,
társadalmi vállalkozások
társadalmi vállalkozások és a
szociális gazdaság egyéb
szereplői (szervezeti formától
függetlenül)
Társadalmi vállalkozások
ösztönzése és támogatása:
„Tranzit” foglalkoztatás a
hátrányos helyzetűek számára:
Nem állami szervezetek komplex
foglalkoztatási programjai
foglalkoztatási célú nem
állami non-profit szervezetek
és a velük együttműködő
vállalkozások
26
A szakképzés fejlesztése, a duális képzés
elterjesztésének támogatása
Előzmény:
• A szakképzés rendszerszintű problémái
• Megkezdett hazai és uniós fejlesztések
• A szakképzés radikális átalakítása és újraszabályozása 2011-től
A tervezés alapelvei:
• Támogassa a szakképzés átalakításának céljait: duális képzés
elterjesztése, hatékonyság, minőség, munkaerőpiac igényeinek
figyelembevétele
• Kapcsolódjon a korábbi és a párhuzamos hazai fejlesztésekhez
• Országosan összehangolt fejlesztéseket valósítson meg
27
Fejlesztési irányok, javaslatok (1.)
1. Duális képzés elterjesztésének támogatása, a szakképzés és
a gazdaság összekapcsolása
• szakiskolák intézményfejlesztési támogatása
• gyakornoki és ösztöndíjprogramok
• duális képzési kapacitások fejlesztése a gazdaságfejlesztési
programokhoz kapcsolódóan
• munkaerő-piaci előrejelző modell
• a duális képzés gyengeségeinek kezelése, a duális képzés
minőségbiztosítása
28
Fejlesztési irányok, javaslatok (2.)
2. A szakképzés minőségének javítása, tartalmi,
módszertani fejlesztések:
• szakképzésben részt vevő szakemberek továbbképzése, szakmai
együttműködések
• tananyagok, taneszközök, módszertani újítások fejlesztése
3. A szakképzés hatékonyságának növelése:
•
•
•
•
a lemorzsolódás csökkentését célzó programok
mobilitási programok
infrastrukturális fejlesztések
pályaorientáció rendszerszerű további fejlesztése
29
Az élethosszig tartó tanulás ösztönzése felnőttképzési
programok támogatásával és a felnőttképzés
intézményrendszerének fejlesztésével
• Élethosszig tartó tanulás, felnőttképzés, jelentősége: a
tanulás fogalmának változása, a felnőttképzés és az egész
életen át tartó tanulás fogalma
• Magyar részvételi mutatók, jellemzők: LLL indikátor: 2.8% (2564 évesek), iskolázottsági mutatók, munkahelyi képzések,
képzéselérési arány, képzési területek
• Európai Bizottság ajánlásai: képzési programok megerősítése
az élethosszig tartó tanulásban való nagyobb arányú
részvételért; közmunkaprogramok aktiválási elemeinek
erősítése
30
Jogszabályi környezet
2013. évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről
Célok:
• minőségi képzések
• a támogatott képzések szabályozása – kamara szerepe
• átláthatóbb és ellenőrizhetőbb szabályozás
Jellemzők:
•
•
•
•
hatály – személyi és tárgyi
engedélyezés – hatóság, szakértői bizottság; biztosíték
minőségbiztosítás – keretrendszer, 2 évente kötelező
nyilvántartás
31
Fejlesztési irányok, javaslatok
• Részvételi arányok növelése, elsősorban a munkaerő-piaci
szempontból nem megfelelő képesítéssel rendelkezőké,
ugyanakkor függetlenül aktuális munkaerő-piaci helyzetüktől.
• Rétegprogramok: alacsonyan képzettek, elavult
szakképesítéssel rendelkezők, kisgyermeknevelést követően
visszatérők, idősek
• Részvétel ösztönzése: a képzési támogatás
felhasználásának szabadsága, információ-terjesztés
32
Fejlesztési irányok, javaslatok
(2.)
• Oktatók szakmai továbbképzése
• Életpálya-tanácsadás: hozzáférés a felnőtt lakosság
egésze számára
• Képzési életút követése: az egyén képzési-tanulási
útjának végigkísérése. Forrásfelhasználás követése,
munkaadó számára információ.
33
Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség
fejlesztése
A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése
• A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem
• A munkaegészségügy és a munkabiztonság
fejlesztése
• A szociális partnerek programjainak támogatása
A munkahelyi rugalmasság ösztönzése, a munka és a
magánélet összehangolásának elősegítése
34
A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem
Aránya becslések szerint 15-20% közötti
Kedvezőtlen hatásai többirányúak:
 Munkavállalók: TB és nyugdíjjogosultság kiesése
 Jogkövető munkáltatók számára: versenyhátrány
 Állam: bevételkiesés
Munkavédelem és munkaügyi ellenőrzés: Kormányhivatalok
szakigazgatási szervei
• Előzmény: TÁMOP 2.4.8 kiemelt projekt
• Célja:
 A hatósági ellenőrzés fejlesztése, minőségének javítása,
 munkavállalók és munkáltatók tájékozottságának növelése,
35
A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem –
intézkedés-javaslatok
•
•
•
•
A be nem jelentett munkavállalás mérése
Ágazati párbeszéd és stratégiák fejlesztése
Munkavállalók és munkáltatók tájékozottságának növelése
Jogszabályi környezet átvilágítása, hatékonyabb büntetési
tételek
• Szorosabb ellenőrzés
36
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése
•A gazdálkodó szervezetek munkavédelmi,munkaegészségügyi
színvonala ágazattól, mérettől és földrajzi területtől eltér:
•Kedvezőbb: jobb helyzetben lévő, versenyképes ágazatok,
nagyvállalatok
Budapest és környéke, Nyugat- és Közép-Dunántúl
•A gazdasági válság kedvezőtlen hatása.
•A cél, hogy a költségtakarékossági intézkedések ellenére a
munkavédelem és munkaegészségügy ne szoruljon háttérbe.
•Előzmény: TÁMOP 2.4.8. munkahelyi egészség és biztonság
fejlesztése
37
A munkahelyi egészség és –biztonság fejlesztése
beavatkozási javaslatok
• A munkaképességi index bevezetése Magyarországon
• Munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása a
munkavédelemmel, munkaegészségüggyel kapcsolatosan
• Munkavédelem és munkaegészségügy fejlesztése a mikro és
kisvállalkozásoknál, a kezdő vállalkozások esetében elsősorban
a leginkább veszélyeztetett gazdasági ágazatokban
• Munkavédelmi kutatások és erre alapozott fejlesztések
•
Szorosabb ellenőrzés
38
A szociális partnerek programjainak
támogatása
• 2007-2013 között a TÁMOP 2.5 intézkedés forrásaiból
összesen 8,8 Mrd Ft támogatás a szociális partnerek részére.
 Kapacitásfejlesztés és az együttműködés erősítése
 Jogsegélyszolgálat kiépítése és működtetése
• Fejlesztési javaslatok
 A szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése, képviseleti erejének
növelése
 A szociális partnerek szolgáltatói tevékenységének megerősítése
 Tematikus projektek megvalósításának támogatása a szociális
partnerek által képviselt ágazathoz, munkavállalói/munkáltatói
csoportokhoz kapcsolódóan
 Társadalmi-gazdasági partnerségek, paktumok erősítése helyi szinten
39
Rugalmas foglalkoztatás - helyzetkép
Tág jogszabályi keretek (új munka törvénykönyve) ellenére alacsony a
rugalmas foglalkoztatás aránya
 részmunkaidős foglalkoztatás: 6,6% (EU átlag 19,9%)
 nők: HU 9,3% EU átlag: 32,1% (de folyamatosan nő)
•Munka és magánélet összehangolásából eredő problémák:
• elsősorban kisgyermeket nevelő (nők) esetében
• 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 34% (EU
átlag:58,9%)
• A 6 éven aluli gyermeket nevelő (20-49 éves) nők és a kisgyermeket nem
nevelő nők foglalkoztatási rátája közötti különbség 33,4%, (EU
átlag:12,1%)
40
A rugalmas foglalkoztatás ösztönzése
- javaslatok
Munkavállalók ,
számára egyaránt előnyökkel jár
munkahelyi és
magánéletbeli
kötelezettségek
összehangolhatósága
•
•
•
munkáltatók
hatékonyabb munkaszervezésből eredő
költségmegtakarítás,
termelési igényekhez való rugalmasabb
alkalmazkodás,
lojálisabb munkavállalók
Rugalmas foglalkoztatás elterjesztésének ösztönzése:
• átvilágítás,
• tanácsadás,
• többletköltségek megtérítése
•Pilot programok a közszférában
•Minőségi munkahelyek érdekében: társadalmi felelősségvállalás erősítése
41
A munka és a magánélet összehangolásának
fejlesztése - javaslatok
Napközbeni gyermekellátási szolgáltatások további fejlesztése 3
éven aluli gyermekek részére
• Elsősorban munkahelyeken
• Közszféra példamutatása
• Támogatás: a szolgáltatás infrastrukturális és tárgyi
feltételeinek biztosítása, gyermekgondozók képzése és
foglalkoztatása – hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez is
Egyéb intézkedések: rugalmasabb szolgáltatások érdekében,
pilot programok, tájékoztató kampányok
42
GINOP 5-höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését
elősegítő egyéb intézkedések (GINOP 1.)
Cél: vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése , munkahelyek megtartása és új
munkahelyek létrehozása.
Intézkedések:
 Vállalkozások foglalkoztatás-orientált fejlesztései:
- Komplex munkahelyteremtő fejlesztések
- Munkavállalók készségeinek fejlesztése, képzése
- Gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztések (GINOP 5. ESZA
forrásait egészíti ki)
- Rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő fejlesztések
- Esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések
- Társadalmi vállalkozások beruházásainak támogatása (GINOP 5. ESZA forrásait
egészíti ki)
43
GINOP 5-höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését
elősegítő egyéb intézkedések - Versenyképes KözépMagyarország Operatív Program (VEKOP)
Cél: gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás növelése, foglalkoztathatóság javítása a KMRben.
Intézkedések:
 Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése, munkahelyek megőrzésének és új
munkahelyek teremtésének támogatása (komplex munkahelyteremtő fejlesztések,
munkavállalók készségeinek fejlesztése, képzése, gyakornoki helyek infrastrukturális
kialakítását célzó fejlesztések, rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását
elősegítő fejlesztések, esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő
fejlesztések, társadalmi vállalkozások támogatása)
 Munkaerő-piaci belépés segítése (vállalkozóvá válás támogatása, hátrányos helyzetű
álláskeresők foglalkoztathatóságának javítása, nem állami szervezetek foglalkoztatási
programjai)
 Fiatalok munkaerő-piaci integrációjához, Ifjúsági garanciához kapcsolódó támogatások
 Egész életen át tartó tanulás ösztönzése, kompetencia-fejlesztés, képzés, szakképzésfelnőttképzés fejlesztése
 Vállalatok alkalmazkodóképességének javítása (munkahelyi rugalmasság, jogszerű
44
foglalkoztatás ösztönzése)
GINOP 5-höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését
elősegítő egyéb intézkedések - Terület- és
Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
Cél: térségi gazdaságfejlesztés, gazdasági növekedés és foglakoztatás
bővítés, befektetők és lakosság számára vonzó térségi környezet
fejlesztése, foglalkoztathatóság javítása, a helyben foglalkoztatottak
számának növelése.
Intézkedések:
- Helyi adottságokra és specifikumokra építő, helyi jellegű gazdaságfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó egyedi foglalkoztatási célú
fejlesztések és humánerőforrás fejlesztés támogatása
- Helyi gazdasági szereplők együttműködéseinek támogatása
45
Köszönöm figyelmüket!
További információ: www.kormany.hu
http://www.kormany.hu/download/8/4c/0100
0/Fogl_Strat_14-20.pdf
2014-20 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai
célú fejlesztéseinek megalapozása c. tervezet
46