Még egyszer a bányavállalkozók biztosíték

Download Report

Transcript Még egyszer a bányavállalkozók biztosíték

Bányászat és Geotermia Konferencia
Eger, 2010. november 17-19.
Dr. Izsó István
1. a bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás
2. műszaki üzemi terv engedélyezés
3. műszaki üzemi terv módosításának vagy érvényessége
meghosszabbításának jóváhagyása
iránti kérelmeihez – külön kérés nélkül – csatolja az Őt
terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték
szükséges mértékének igazolását (költségterv) és a
biztosíték-nyújtás teljesítésének módjára vonatkozó
ajánlatát.
• A költségeket a bányavállalkozónak úgy kell meghatároznia, hogy a
kötelezettségekből eredő feladatokat harmadik személy hiánytalanul
elvégezhesse.
• A biztosítéknak fedeznie kell a bányaüzem egész területén várható
bányakárok és valamennyi elvégzendő feladat teljes költség-igényét.
• A fajlagos költségek meghatározását valamely általánosan elfogadott
normagyűjteményhez kell igazítani (pl. Összevont Építőipari Normagyűjtemény (onkoltseg.hu; Etalon).
• A költségtervet a MŰT-engedély érvényességi időtartamán belül
várható költségek maximumára kell képezni.
• Bányászati jog átruházása esetén átvevő az átvállalt kötelezettségek
pénzügyi fedezetére az életszerűen becsült költségek 100 %-ának
megfelelő biztosítékot köteles nyújtani.
• Műszaki üzemi tervek esetében: a bányavállalkozó folyamatosan
végzett-e tájrendezési tevékenységet?
• Bányászati jog átruházás esetében: egy „naprakészen” tájrendezett,
vagy rendezetlen bányaüzemről van szó?
• Mi a bányatelek megállapításakor elfogadott újrahasznosítási cél?
• Milyen hulladékkezelő létesítmények vannak a bányaüzem
területén és milyen várható környezeti hatásokkal kell számolni
esetükben (tekintettel annak osztályára, a hulladék jellemzőire és a
tájrendezett terület jövőbeni felhasználására)?
1. Bankgarancia-szerződés alapján, bank által kiadott bankgarancianyilatkozat
2. Biztosítási szerződés alapján kiállított – garanciát tartalmazó –
biztosítói kötelezvény
3. Hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető
kezessége
4. Tehermentes és igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által
felértékelt ingatlan (vagy nagy értékű ingó dolog) jelzálogjoggal való
megterhelése
5. Óvadéki szerződés (nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező
értékpapír , készpénz, tőzsdei részvény, közraktárjegy)
6. Állami kötelezettségvállalás
Általános szabálya:
A szerződések végső megszűnésének napja a bányabezárás és
tájrendezés végrehajtását elfogadó határozat jogerőssé és
végrehajthatóvá válásának időpontja.
Különös esetei:
• Rövidebb időtartamú szerződések esetén, a lejáratot megelőzően
legalább 60 nappal be kell nyújtani a fedezeti megállapodás meghosszabbításának, vagy új - az eredetivel megegyező mértékű fedezet megkötése tényének az igazolását.
• Kutatás esetén az engedélyezett kutatási időszak + 1 év.
A leggyakoribb hiányosságok I.
A bányavállalkozó nem tájékozódik a jogszabályi előírásokról és nem ad jogszerű ajánlatot vagy ajánlatához egyáltalán nem mellékel költségtervet.
A költségterv hiányos:
 nem részletezi az elvégzendő feladatokat,
 nem közli, hogy az alkalmazott fajlagos költségek
honnan származnak,
 saját munkavégzéssel és gépek alkalmazásával számol,
holott a biztosíték egy váratlan csődhelyzet esetére
szolgál
A leggyakoribb hiányosságok II.
A benyújtott szerződés-tervezetek tartalmilag
hiányosak:
 nem tartalmazzák a kötelezett adatait (bánya-vállalkozó
neve, székhelye, pénzforgalmi számlaszáma, adószáma)
 nem határozzák meg egyértelműen a szerződés
érvényességét
 nem tartalmazzák a szerződés megszűnésének
feltételeit,
 óvadék esetén nem rendelkezik az óvadék tárgyának
letétbe helyezéséről.
A leggyakoribb hiányosságok III.
Jelzálogjog alapítása esetén:
 a felajánlott ingatlan nem tehermentes,
 a felajánlott ingatlan jövőbeni bányászati igénybe-vételre tervezett
terület,
 a felajánlott ingatlan 3. személy tulajdona - a dologi kötelezettnek a
zálogszerződésben nyilatkoznia kell, hogy a zálogjog alapításához
hozzájárul,
 jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása mellett a
zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba vétele, egyéb dologra
alapított jelzálogjog esetében a zálogszerződés közjegyzői okiratba
foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői
Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba vétele is szükséges.
Köszönöm a
figyelmet.