Transcript Szentes

Aranysziget Otthonok
Az Aranysziget Otthon Szentesi
Otthonának kiváltása – jelenleg
Az intézmény múltja
Az intézmény a város központjában, frekventált helyen áll. 1910-ben építették a mai
foglalkoztató részét, melyet sóházként üzemeltettek.
A szentesi Pszichiátriai Ápoló Otthon 1948-ban kezdte meg működését szeretetházként. Ekkor
elsősorban a II. világháború során elszegényedett embereknek nyújtott lakhatási
feltételeket és meleg ételt. Az ellátást apácák végezték.
Az 50-es években szociális otthonként működött, 1960-tól pszichiátriai otthon. Kezdetben a
város által fenntartott szociális intézmény volt, melynek működését összekapcsolták a
gondozási központtal. 1994-ben a fenntartó szerepét átvette a Megyei Önkormányzat.
Az intézmény 2008-ban összevonásra került a szintén Megyei Önkormányzat által fenntartott
értelmi fogyatékosokat ellátó Derekegyházi Ápoló Otthonnal és az idősgondozást végző
Nagymágocsi Kastélyotthonnal, majd 2011.05.01-től a Csongrád Megyei Önkormányzat
Aranysziget Otthon telephelyeként működik.
Az intézmény Csongrád megyében élő, szociálisan rászorult, számottevő pszichiátriai kezelést
nem igénylő, nem rehabilitálható, de önálló életvitelre nem képes pszichiátriai betegek
személyre szabott fizikai ápolása-gondozása, szociális és mentálhigiénés ellátása, valamint
egyéni képességeknek és igényeknek megfelelő folyamatos foglalkoztatása folyik.
A múlt – az átalakítandó
épületek
Az Aranysziget Otthon Szentesi
Otthonának kiváltása 2013.július 12015.június 30
Stratégiai szakmai kulcsmentor
Projektnévjegy
Projektidőszak : 2013.július 1 2015. június 30.
Projektforrás: 990 870 581 Ft
Kiváltott férőhelyek száma: 90 fő
Képzésben résztvevők száma: 53 fő
Létesített alapterület: 2393,26 m2
Település - Tervezett ingatlanok - Megvalósítás
módja
Szentes
(1) 1 db 25 fős lakócentrum: építés
(2) 2 db 12 fős lakóotthon kialakítása: építés
(3) 2 db 4 fős lakás: lakásvásárlás és felújítás
(4) 1 db nappali foglalkoztató kialakítása: építés
Nagymágocs
(5) 2 db 12 fős lakóotthon kialakítása meglévő,
illetve megvásárolandó telken: építés
(6) 1 db 4 fős lakás: lakásvásárlás és felújítás
(7) 1 db 5 fős lakás: lakásvásárlás és felújítás
(8) Nappali foglalkoztató intézmény kialakítása:
meglévő telken építés
A célcsoport jellemzői
A megkérdezettek 56%-a férfi, 44%-a nő volt.
Életkorukat tekintve az összetétel a következő:
•
30-50 év között 14 fő,
•
50-60 év között 36 fő,
•
60 év felett 38 fő nyilatkozott.
A legmagasabb befejezett iskolai végzettségi adatok a következőképpen alakultak:
•
8 általánost vagy annál kevesebb osztályt 51 fő,
•
középiskolát 36 fő végzett,
•
felsőfokú tanulmányokat egy ellátottunk folytatott.
A családi állapot tekintetében az alábbi eredményről számolhatunk be:
•
nőtlen/hajadon 56 fő,
•
házasságban egy ellátottunk sem él,
•
elvált 19 fő,
•
özvegy 13 fő.
Megkezdte működését a kulcs- és
szakmentori team
Szakmai team-et képviselő
mentorhálózat
Projektvezető: Hegedűsné Fodor
Judit (Szeged)
Szakmai vezető: Székely Olga
(Szentes)
Intézményvezető: Kiss Tamásné
(Csongrád)
Telephelyvezető: Dányiné Nagy
Andrea
Kulcsmentor team
Stratégiai: B.Nickl Gabriella(200 óra)
Szervezet-átalakító: Marketti Judit
(200 óra)
Intézményvezetőt támogató coach:
Illlyés-Dubecz Dorottya (200 óra)
Szakmentorok
Rehabilitációs szakmérnök : 1 fő Pandula András
Szervezeti-működési: 2 fő (20 óra) Erdős Zsuzsanna, Gazsi Adrienn
Szupervizor-coach: 3 fő (66 óra) - Károlyi
Katalin, Kukla Mária, Zoltán
Foglalkoztatási: 1 fő (90 óra) Herfert
Krisztina
Dolgozók képzéséért felelős: 3 fő (40
óra) - Balogh Vilma, Sütő Mária, Madocsai
Dániel
Lakók képzéséért felelős: 4 fő (30 óra) Herold Krisztián, Dr. Lajos Krisztina,
Seeberger Netta, Tóth Julianna, Ágnes
Támogatási szükségletfelmérő: 2 fő (26
óra) - Lénárd Júlia, Árvai Jánosné
Szentes – a projektindítás
sajátosságai
 A pályázat születési körülményei és megvalósítói egyeztetési hiányok
 A pályázat megismerése nehézkes
 A projektmenedzsment felállásának nehézségei, fenntartó szükségleteinek, céljainak
megismerése
 A szervezeti és szolgáltatási struktúra felderítése
 A szervezeti és a projektszerepek tisztázása, megosztása, annak felelősségi kérdései,
szerepek
 Projektszerkezet megismerése, abban való mozgás
 Intézményi és projektszerepek közötti mozgástér
 Pszichiátriai ellátottakkal dolgozók számára szűkösek a képzési lehetőségek
 A belső és külső tájékoztatás az MT alapján nem haladhat ütemezetten, a fenntartó a
nyilvánosság tekintetében várakozón tartja a programot
 A műszaki tervek és építkezés a kezdeti projektcsúszás miatt több hónapot áttevődik
Szentes – induláskor a mentorcsapat
előtt álló általános feladatok










Működési rend elsajátítása, gyakorlatba való adaptálása
Szentesi Megvalósíthatósági Tanulmány megismerése, realizálása a helyi szükségletekhez igazítva
A Szentesi projekt szakmai és műszaki szolgáltatásainak, terveinek megismerése
A mentorhálózat partnerségének, információáramlásának és szakmai együttműködésének hálózattá
építése, kommunikációs csatornáinak (Ilias, telefon, email) beágyazódása, szerepek és felelősségek
tudatosítása
A mentori hálózat integrálása a projektmenedzsmenthez, illetve az intézményi struktúrába, egyéni
szükségletekhez és változásokhoz való igazítása, intézményi kontaktok és mentorok összekötése
Intézményi, csoportos és egyéni munkaterv kidolgozása , rugalmasan követve a projekt-megvalósítás
ütemét
Szakmai időütemezés, mérföldkövek meghatározása szakmentoronként, annak „élhető” működése az
intézményi hétköznapok működésében
A mentorhálózat célorientált és hatékony működésének kereteit megfogalmaztuk, a szakmentori és
kulcsmentori munka értékeinek és feladatainak összehangolása az intézményi célokkal és érdekekkel
egyaránt
Kockázatok és annak megoldási módjainak áttekintése
Kiváltási programhoz kapcsolódó jogszabályok megismerése, szakterületéhez való illeszkedése
Támogatási szükségletfelmérés
Munkaterv alapján próbáltunk haladni, azonban az előző évi tapasztalatokhoz viszonyítva az új kliensek
felmérése több időt vett igénybe mindkét mentornál. Ennek okai:
 az alapadatokat tartalmazó négy oldalt most nem az Intézmény munkatársai, hanem a mentorok
vették fel;
 most nem volt harmadik személy, aki az adminisztrációt segítse;
 egy mentálhigiénés munkatárs segített párhuzamosan a két mentornak, így vele sokszor újra át
kellett beszélni utólag az őt érintő kérdéseket, és vele kellett külön megbeszélni az alapadatokat és
a kockázati tényezőket felmérő adatlapokat is;
 az összesítő lap használatát még ki kellett tapasztalni utóbbi átláthatóbb, de nem vesz kevesebb időt
igénybe, mint a korábbi folyóírásos összegzés, és itt már javaslatokat is át kellett gondolni;
 új elemként jött be a monitorlap;
 a harmadik, adminisztrációt és szupervíziót segítő mentor hiányában a felmérést végző mentornak
egy személyben kell teljes figyelmet fordítania a kliensre és munkatársakra, valamint közben
értékelést és adminisztrációt végeznie, szakmai javaslatot megfogalmaznia.
A felmérő folyamat nagyon hasznos volt, a kliensek élvezték a figyelmet, együttműködőek voltak, de mind a
munkatársak, mind a mentorok számára nagyon feszített és kimerítő munkatempót diktált, gyakorlatilag
minden szünet nélkül, mert a rövid ebédidő közben a Foglalkoztatási szakmentorral konzultáltunk.
Képzés, felkészítés
Képzés, felkészítés









Júliusi hónapban a szakmentori teljes létszámban alakuló stábon való jelenlét a helyszínen
Szentesi intézménybejárása, annak dolgozói és lakói felmérése
A „Kézenfogva „ kötelező képzések ütemezése, lebonyolítása és kísérése
A tréningen tanultak munkahelyi alkalmazása. Kommunikációs stílusok, agresszív, asszertív
kommunikáció. Egyéni attitűdök, kapcsolatok lakókkal, egymással.
Egyéni tudásbázis, fejlődési utak feltérképezése .
Az intézmény megismerése, kapcsolat kialakítása a szakmai vezetővel és a koordinátorral.
Az intézmény szakmai vezetőjével egyeztettünk, hogy elérhetővé teszi részünkre a
támogatási szükséglet felmérésének értékelését, összegzését.
A lehetőségek szerint a legrövidebb időn belül megismerjük a szenesi intézmény által
benyújtott és elnyert pályázat tartalmát. az intézményben élő lakókat, a helyi
körülményeket, adottságokat.
November 7-én és 8-án a négy mentor egymás között arányosan megosztva megismeri a
lakók egyéni szükséglet-felmérési anyagát. A koordinátorral együttműködve bekapcsolódunk
az egyéni képzési tervek kidolgozásába.
Képzés, felkészítés


A felkészülés során tanulmányozzuk a lakók képzési programját, tájékoztatjuk véleményünkről a stratégiai
kulcsmentort.
Igyekszünk feltárni a képzéssel kapcsolatosan felmerülő nehézségeket, javaslatokat készítünk a
megoldásokra.
Kapcsolatba lépünk a képző szervezettel, hogy szinkronizálhassuk a lakók igényeit és a programot, annak
érdekében, hogy minél inkább le tudja fedni a szükségletet.
Szükség esetén felhívjuk a képzést végzők figyelmét a helyi sajátságokra, hangsúlyokra és az egyéni
igényekre.
Nov. 7-én személyes együttműködés formájában is összehangoljuk tevékenységünket a dolgozók képzési
mentoraival a gyakorlati megoldás, az átalakulás sikeressége érdekében.
A lakók szemléletformálása céljából tervezünk spontán beszélgetéseket, kikérjük véleményüket,
meghallgatjuk javaslataikat.
A képzés beindulása után rendszeres kapcsolatot tartunk a képzőkkel, felkészítőkkel.
Kikérjük az érdekképviselők véleményét a képzéssel kapcsolatban, igyekszünk megismerni a foglakoztatási
szakmentor által feltárt lehetőségeket.
Kapcsolatot tartunk az intézmény szakmai vezetőjével és a koordinátorral.

Szakmailag mindenki bővíti a témával kapcsolatos hazai és nemzetközi ismereteit.







Képzés, felkészítés
Foglalkoztatás
 A település és környezetének foglalkozatási helyzetét feltérképezte, arról
konzultációt folytatott a program megvalósítóival, a foglalkoztatási
csoporttal
 Foglalkoztatási program összeállításának összeállítása, ötletbörze a munkacsoporttal
 Foglalkozás egészségügyi és az intézményi orvossal való egyeztetés a
foglalkoztathatóságról
 „Teaház” és az intézmény egyéb foglalkoztatást segítő tevékenységének
megismerése
 Szociális foglalkoztatás megtartása –”zokni készítés„ és egyéb foglalkoztatásának
megszervezésének segítése
 Megjegyzés: a lakók állapota a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezést kis
létszámban- A megkérdezettek 98%-ának jövedelmi helyzetére az jellemző, hogy
átlagos vagy átlag jelenleg kb. 5 fő teszi lehetővé, terv a 15-20 fő kihelyezése
 Jelenleg 53 lakó dolgozik szociális foglalkoztatás és munkaterápia keretében, 35 fő
ellátott nem kapcsolódik be a munkafolyamatokba
Szupervízió
Szupervíziós kérdések a folyamatban:
 bizonytalanság, változástól való félelem, személyiségbeli különbözőségek
eredményei a kapcsolatokban
 a gondozottak önállótlansága, jövőbeli önkiszolgálásában való kétely,pályázat
 miért vagyok itt (ellenállás oldása), személyes dilemmák
megfogalmazása,bizonytalanság,
 konfliktusok megoldásának különbségei (miért, mitől függ)
 a gondozottak foglalkoztatásának nehézségei,
 A személyes erőforrások feltérképezése és megerősítése
 Az önismeret, az önbizalom, az érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, a pozitív
hozzáállás, a segítő munka iránti elköteleződés, az empátia, a meglévő szakmai
kompetenciák, a problémamegoldó készség, a csapatszellem és együttműködés,
valamint a jó munkahelyi légkör, az amire a kiváltás során építhetnek a résztvevők.
További feladatok
 Közbeszerzés előkészítésében közreműködés
 Képzési csomag összeállítása, dolgozói kompetencia vizsgálatban közreműködés
 Szolgáltatási térkép és hiányok feltérképezése és elkészítése
 Szükségletfelmérés lefedése más forrásból (jelenleg 14 új lakó van )
 Információáramlás, hálózatépítés pontosítása, annak megerősítése (Ilias)
 Intézményi belső dolgozói csoport mentális, szervezeti és szakmai
megtámogatása
 Szakmentori csoportok és szaktudások egymásra épültségének koordinációja,
intézményi dolgozókhoz/lakókhoz való adaptálása
 Tájékoztatás, nyilvánosság helyi szintre való elhelyezése
 A kiváltási folyamat integrálása a helyi társadalmi környezetbe, annak
partnerségébe
Szervezet-átalakító kulcsmentor
Aranysziget Otthon Csongrád, a
székhely – idősek otthona
Kisréti Otthon – értelmi sérültek
otthona és lakóotthona
Nagymágocsi Otthon –
idősek otthona
Derekegyháza – értelmi sérültek
otthona és lakóotthona
Az Aranysziget Otthon Szentesi
Otthona – pszichiátriai otthon
Szentes – a projektindítás
sajátosságai
Szentes – júliusi tevékenységek
 A megvalósíthatósági tanulmány, a támogatott lakhatási program jogszabályi
hátterének megismerése
 Kulcsmentori team, a projektszervezet vezetősége és projektmenedzsment
ismerkedése, kapcsolattartás és együttműködés kereteinek meghatározása
 A projekttel kapcsolatos információk összegyűjtése és információfeldolgozás
 Mentorcsapat megismerkedése és a munkamódszer kidolgozása
 Érdekek, értékek összehangolása, közös munkanyelv kialakítása
 A projektszervezet és a társintézmények szervezeti felépítésének, működésének
megismerése
 Dokumentum elemzés: megvalósíthatósági tanulmány, Szervezeti és Működési
Szabályzat, Szakmai Program, Állománytábla (jelenlegi, tervezett), tervezői
dokumentáció a lakhatást nyújtó szolgáltatási egységek elhelyezkedéséről
Szentes – augusztusi tevékenységek
 A projektszervezetben dolgozók kulcsszemélyek szerepzavarainak tisztázása
 A projektszervezet működése szabályainak rögzítése , a projekt működésével
kapcsolatos dokumentáció, a napi működés (aláírás, iktatás, postázás) pontosításával
kapcsolatos feladatok meghatározása a szereplők számára
 A munkatervek kialakítása, egyeztetése az intézmény igényeihez igazítva
 A létesítendő intézmények engedélyezési terveinek áttanulmányozása
 Tájékoztató a támogatott lakhatás jogszabályi változásairól
 Az intézmények kitagolása műszaki lebonyolításának részletes egyeztetése
 Akadálymentesség műszaki szempontjai alapján a létesítendő épületek pályázati
tervdokumentációi átnézése, a tervészrevételek alapján javaslat az építész tervezők
felé a tervek javítására és kiviteli terv szintű tervekké dolgozzák ki.
Szentes – a szervezeti és a
projektszerepek tisztázása
Munkakör/tevékenység:
Projekt(beli feladat) szakmai
vezető
Közvetlen felettes:
Alárendelt szakterület:
Alárendelt munkakörök:
Helyettesítő:
Illetékesség
Munkakapcsolatok:
Képviseleti jogkör:
Aláírói jog:
Javaslattételi jog:
Tájékoztatási jog intézményen
kívül:
Tájékoztatási jog intézményen
belül (lássa! akinek kell tudni)
Munkaköri feladatok, felelősségek
Szervezési feladatok:
Szakmai feladatok:
Ellenőrzési feladatok:
Kötelezettségek
Részvételi kötelesség:
Kötelezettség:
Feladatellátási
dokumentáció:
Együttműködési
kötelezettség:
Beszámolási kötelezettség:
(Intézményi munkaköröd)
Szentes – szeptemberi
tevékenységek
 Az Aranysziget Otthonok szervezeti kultúrájának, a Szentesi Otthon szervezeti
beágyazódásának tapasztalati megismerése
 A Szentesi Otthon 2004. évi szervezetfejlesztés hatásainak feltérképezése, a megmaradt
eredmények visszacsatolása
 A kialakítandó intézmények helyszíneinek bejárása
 A szervezeti átalakuláshoz szükséges szemléletváltás formális és informális tematikáinak
bevezetése a szervezet mindennapjaiba, a változáskezelés lehetséges eszközeinek
meghatározása
 A szervezet átalakulási folyamatok, eljárási szabályok, a felelősségek, hatáskörök,
feladatok, szakmai kompetenciák definiálása
 Az épületek tervezőivel a tervezői szerződésük aláírását követően személyes
konzultáció a kiviteli tervek véglegesítése előtt.
Szentes – a támogatott lakhatás
épületeinek helyszínei
Szentes – a támogatott lakhatás
épületeinek helyszínei
Nagymágocs - a támogatott
lakhatás épületeinek helyszínei
Szentes – a projekt kockázati
elemei
Szemléletváltás
Képzési specifikáció
Elfogadás, befogadás, tájékoztatás
Magas szervezeti forma (SzGyF - telephely)
Szervezetfejlesztés
Szentes – a mentorcsapat előtt
álló feladatok
 A szervezeti átalakuláshoz szükséges szemléletváltás menedzselése, nyomon
követése
 A létesítendő intézmények szervezeti struktúrájának, működési elképzelések
vizionálása, a működtetéssel kapcsolatos személyzeti elvárások összegyűjtése
 Szolgáltatási térkép és hiánytérkép elkészítésének támogatása
 Közbeszerzési dokumentáció műszaki specifikációinak felülvizsgálata a
folyamat megindítása előtt.
 Szervezetfejlesztés folyamatának támogatása, a humán erőforrás fejlesztés,
szervezeti struktúrák, folyamatok feladatokkal való összekapcsolása
 Képzési specifikáció az ellátotti csoport szükségleteinek és a személyzet
igényeinek megfelelően
 A projekt folyamatok, eredmények minőségi jellemzőinek szakmai felügyelete
Szervezeti-működési szakmentor
Tapasztalatok:
•a feladat ellátásához rendelt óraszám nem teszi lehetővé az érdemi munkavégzést
(5-10-20 óra a megvalósítási időszakban, 50-50% a kontakt és nem kontakt órák
aránya)
•amennyiben helyszíni mentorálás történik, akkor nem marad idő egyéb érdemi
tevékenységre, dokumentációs munkákra
•ezen mentorterülettel összefüggő konkrét feladat meghatározás akadályokba
ütközött az óraszám elosztás miatt
•a folyamatkísérésen való részvételi kötelezettség aránytalan a végzett munkához
képest
•a folyamatkísérés még az érdemi munka végzés előtt megkezdődött (?!)
•a folyamatkíséréssel töltött idő fele a ventillációval telt, a másik fele alkalmat adott
arra, hogy a másik intézményben feladatot ellátó mentorokkal tapasztalatcsere
történjen
Szervezeti-működési szakmentor
Problémák:
•A támogatott lakhatás finanszírozási technikája nincs kidolgozva (az összintézményi költségvetés egy
közös kalap)
•A támogatott lakhatásra vonatkozó részletes előírásokat tartalmazó szakmai végrehajtási rendelet
hatályba lépett 2013.08.01-jén, több területen okoz dilemmákat:
1. Bemeneti feltételekkel kapcsolatos problémák: jogosultság vizsgálat fogyatékos ellátotti csoport
esetében – alapvizsgálat és/vagy? komplex szükségletfelmérés (a két vizsgálat összefüggése,
sorrendisége, jogorvoslat módja és rendje nincs szabályozva; törvényi szinten nincs felhatalmazás
arra, hogy a kf jogosultságvizsgálat is egyben)
2. Támogatási szükségletfelmérő mentor képzés és mentor bevonás dilemmái
3. Szolgáltatáselemek biztosításával kapcsolatos probléma: egy fenntartó több engedélyesén
keresztül nyújtja a Szt. 75. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti szolgáltatáselemet - saját
szolgáltatójával köt megállapodást a fenntartó?
4. A tárgyi feltételekre vonatkozó előírások vonatkozásában a közlekedési feltételek és az elérhetőség
biztosítása nem került szabályozásra – fizikailag/logisztikailag „szétszórásra” kerülnek
szolgáltatáselemek és nincs hozzárendelve közlekedési infrastruktúra
5. Esetfelelős és kísérő támogatást végző munkatárs létszám pluszt jelent, amely a fenntartókat
meglepetésként érte
Szentes – hátrány előnnyé válik
Alulról építkező, tanuló szervezet
Egymásra utaltság
Rugalmasság
Alkalmazkodóképesség
Nyitottság
jellemzi az intézményt
Intézményvezetőt támogató coach
Koncepció és a menetrend
Szentesen a vezetői helyzet meglehetősen
speciális, mivel az intézmény vezetője az
összes telephely (Szentes, Nagymágocs,
Kisrét és Derekegyháza) vezetője is egyben.
A szentesi otthon szakmai vezető, és a
részleg vezetője szorosan együtt dolgoznak
az intézmény vezetőjével, vezetői team-et
alkotva.
A kitagolás folyamata nagyon sokrétű,
empátiát, rendszergondolkodást igénylő
munka, amely csak hármójuk szoros
összetartásával lehet sikeres.
Az intézmény vezetőivel a coachingban
team-szerűen három alkalommal, az
egyéni folyamat kísérésben heti
rendszerességgel 2-2 órában dolgozom
a szakmai vezetővel, és a
projektvezetővel, illetve az igazgató
asszonnyal igény szerint, de legalább
havonta egyszer, 2013. augusztus és
2014. január közötti időszakban.
Szentes – coaching
•
•
•
•
•
A szupervízió alapú coaching a kreatív egyéni megoldásokra fókuszál, amely a szakmai kihívások
személyes jelentésének felismerésén, és a racionális illetve emocionális szintű személyes változási
igényen alapul.
Miért a szupervízió alapú coaching folyamat?
o Mert - eszköz, hogy hogyan lehet egy kérdéssel jól megközelíteni a coach-olt rejtett fejlesztési
igényét.
o Mert - a tapasztalati tanulás, mint módszer segít, hogy, hogyan lehet a belső kreatív
viszonyulásunkat felhasználni a jelen helyzet megoldása során.
o Mert - helyzet átlátható lesz a feltett kérdésekkel, és megoldás folyamata elindul.
Kivételes lehetőség ezt a hosszú és sok buktatóval terhes kitagolási folyamatot a vezetői oldalról
végigkísérni. Még csak az elején vagyunk, de már jól látszik, hogy a személyes énképviselet fogja
meghatározni a külvilág visszajelzését.
A coachingban a hangsúly mindig a tapasztalati tanuláson van, ahol az elmélet gyakorlatba való
átültetése, illetve e folyamat nehézségeinek tapasztalati szintű feldolgozása és átélése a legfontosabb.
A fejlesztői folyamat fókuszában a szakmai személyiség és a szervezeti viszonyrendszer áll. Konkrét
problémák feldolgozásán keresztül támogatjuk a vezető(k) szakmai kompetenciáinak és világos
felelősségvállalásának fejlődését.
Szentes – coaching
• Egyéni coaching: Egyéni fejlesztési folyamat, amelyben a
résztvevő /vezető/ szakember legfontosabb célja, hogy a szakmai
kihívásokra való reagálásban, problémái megoldásában, önmaga
is a változási folyamat forrásává, aktív alakítójává a váljon.
• Team-coaching: A adott szervezeti funkciót ellátó team
fejlesztését célzó csoportos folyamat, melyben a team-tagok
szakmai problémáinak, illetve a teamen belüli együttműködés
kérdéseinek feldolgozása kerül a fókuszba. A fejlesztői folyamat a
team-működés által meghatározott erőtérben zajlik, a team
szervezeti funkciójának, céljainak, működési kereteinek
szempontjaiból indul ki, és az egyéni kérdéseket újra és újra
ehhez a mezőhöz csatolja vissza.
A coaching támogatja
• A fontos feladatokra és eseményekre való intenzív
előkészülést
• Az új követelmények miatt szükséges új stratégiák
kifejlesztését
• Nagy tanulási feladatok megfogalmazását és
végrehajtását
• A saját szerepkör és karrier tudatos alakítását
• Az egyéni sikerek biztosítását
Kereszt-út
„néha úgy van az,hogy a kereszt-útnál, egymás szemébe nézve az az
érzésünk támad,hogy réges rég ismerjük egymást, pedig csak
pillantásnyi idő múlt azóta, hogy először megláttál, s először
megláttalak. Néha, úgy van az, kereszt-úthoz érve, hogy abban a
meghatározó kezdő pillanatban már benne van a közös jövő
ígérete, benne van a közösen járt út biztonsága, a kézfogás
otthont jelentő érzése….a közös cél. Néha nem értjük a
keresztutak logikáját, csak érezzük, hogy nem kósza véletlenek
sodornak útjainkon, s nem homályba és ködbe vesznek ezek az
utak, akkor sem, ha olykor elkeserít a sötétség, mert a közös utak
reménye épp a közösen megtalált fény…”
(Hétköznapi örömeink 2000.)