Transcript Főgáz_Koncz László

5. Országos Önkormányzati és
Közigazgatási Konferencia
Budapest, 2014.01.16.
Energiatudatos településformálás, a
helyi önkormányzatok szerepe a jövő
energiavilágában
Koncz László
Vezérigazgató
FŐGÁZ
A FŐGÁZ általában
2
A FŐGÁZ újdonságok
Integrált energetikai megoldások
CNG – környezetbarát autózás
földgázzal
3
Ami már ismert
Internet-ről:
Települések az energia önellátás útján
A güssingi energia-önellátó modell
Energia önellátó város – Vas megye
Energia-önellátás terve uniós pénzből Borsodban
Példaértékű magyar önfenntartó falu
Energia önellátó város
Az energiafüggetlenség előnyei:
• az energiafüggetlenség kevesebb környezetterhelést jelent,
• csökkenti a lakosság és az önkormányzatok kiszolgáltatottságát,
• az energiafüggetlen közösségek valóban fenntartható életformát valósítanak meg,
• az energiafüggetlenségre való törekvés és megújuló energiaforrások hasznosítása élénkítik a helyi
gazdaságot,
• az energiafüggetlenség erôsíti a társadalmi összefogást.
Forrás: Településfejlesztési füzetek 29.
4 üzenet, amire talán emlékezni lehet a döntések során!
4
Üzenet 1-3
1
2
EU energiahatékonysági
elvárások
3
Decentralizált energiatermelés
terjedése
Kihívások a szektor szereplői, a szabályozó
és minden stakeholder számára
5
Az EU 2020-ig jelentős energiapolitikai célkitűzéseket
fogalmazott meg, melynek egyik eleme az
energiahatékonyság javítása
1
Az Európai Tanács által 2007-ben elfogadott, 2020-ra teljesítendő célkitűzések
20%
csökkentés az
üvegházhatású gázok
kibocsátásából
20%
energiahatékonysági
javulás
20%
a megújuló
energiaforrások elvárt
részaránya
Európa 2020 stratégia
A 2010-es előrejelzések szerint a célkitűzés
teljesülése kétségessé vált
Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv (EED)
- A tagországoknak 2014. június 5-ig kell átültetni (főszabály)
- Az Irányelv intézkedései jogilag kötelező érvényűek a tagországok számára
- Célja, hogy a tagországok az energiaátalakítástól és -elosztástól kezdve a
végső felhasználásig az energialánc minden szakaszában fokozzák az energia
hatékonyabb felhasználását célzó erőfeszítéseiket
6
1
Az energiahatékonysági irányelv számos területen
fogalmaz meg kötelezettségeket (I)
… melyek az államot, a szabályozót, és az iparági szereplőket is érintik
Előírt intézkedések
Terület
3.
cikk
Energiahatékonysági
célkitűzés
Tagállam által vállalt energiahatékonysági célkitűzés
meghatározása; Magyarország az Európai Bizottság felé jelezte1,
hogy a 2020. évi primerenergia-felhasználás célértéke 1113 PJ, a
bruttó végső energia felhasználás célértéke pedig 760 PJ
4.
cikk
Épület-felújítási
stratégia
Hosszú távú tagállami épület-felújítási stratégia meghatározása
2014. április 30-ig
5.
cikk
Kormányzati épületek
3%-os éves felújítása
2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és
használatában lévő teljes épületállomány alapterületre
vonatkoztatott 3 %-ának éves felújítása; az érintett kormányzati
épületek nyilvántartási listájának nyilvánosságra hozatala 2013.
december 31-ig
6.
cikk
Közintézményi
beszerzés
A központi kormányzatok magas energiahatékonyságú termékek /
szolgáltatások / épületek beszerzési kötelezettsége
7. cikk
Energiahatékonysági
kötelezettségi rsz.-ek
és alternatíváik (1,5%os éves megtakarítás)
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek (vagy alternatív
szakpolitikai intézkedések) bevezetése annak érdekében, hogy
2014-2020 között a végső felhasználóknak értékesített energia évi
1,5%-os megtakarítása biztosított legyen2
7
1
Az energiahatékonysági irányelv számos területen
fogalmaz meg kötelezettségeket (II)
… melyek az államot, a szabályozót, és az iparági szereplőket is érintik
Előírt intézkedések
Terület
Energetikai auditok és
energiagazdálkodási
rendszerek
Költséghatékony, magas színvonalú energetikai auditok
elérhetőségének előmozdítása minden végső felhasználó
számára, illetve nagyobb vállalatoknál 2015. december 5-ig és
négyévente energetikai audit elvégzése
9.
cikk
Fogyasztásmérés
Egyedi fogyasztásmérő alkalmazása a villamos energia, a
földgáz, a távfűtés/hűtés és meleg víz végső felhasználóinál;
2016.12.31-től egyedi fogyasztásmérő központi fűtéssel ellátott /
központi rendszerről biztosított többlakásos épületek esetében is1
10-11.
cikk
Számlázás,
számlainformációk
Pontos és tényleges fogyasztáson alapuló adatok szerinti
számlázás; múltbéli fogyasztásra vonatkozó információk
elérhetőségének díjmentes biztosítása
13.
cikk
Szankciók
Kötelezettségek nem teljesítéséhez kapcsolódó, tagállam által
alkalmazni kívánt szankciók meghatározása és bejelentése a
Bizottság felé 2014. június 5-ig
14.
cikk
Fűtés és hűtés
hatékonyságának
előmozdítása
A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés valamint a
távfűtés/hűtés nagyobb arányának ösztönzése; 2015. december
31-ig átfogó értékelés készítése a potenciálról és tervezett
intézkedésekről
15.
cikk
Energiaátalakítás,
-szállítás és -elosztás
Hálózatok és infrastruktúrák hatékonyságának maximalizálása, a
keresletoldali válaszintézkedések lehetővé tétele és ösztönzése
8.
cikk
1. Műszaki és pénzügyi alapon meghatározott kivételekkel
8
1
A 1,5%-os éves energia-megtakarítási kötelezettség (7. cikk)
2020-ig nagyságrendileg 2500 Mrd Ft beruházást tehet
szükségesség
Évenkénti teljes energia-megtakarítási kötelezettség és becsült beruházási igény,
a rugalmassági lehetőségek figyelembe vételével1
PJ
428
A 2014-2020 közötti halmozott megtakarítás
~150 PJ, mely összesen ~2500 Mrd Ft
beruházást tehet szükségessé
41.6
428
34.5
428
Minden résztvevő
egyetért abban, hogy a
kötelezettségi cél minél
alacsonyabb szinten
történő meghatározása,
a rugalmassági
lehetőségek teljes
mértékű kihasználása
indokolt
27.3
356
356
285
20.2
14.3
8.3
214
3.6
2014
x
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Megtakarítások eléréséhez szükséges beruházások becsült összege (Mrd Ft)1
1. Századvég tanulmány alapján; a MET tanulmány által azonosított megtakarítási kötelezettség értéke nem ismert, de a MEKH szóbeli tájékoztatás alapján
meghaladja a Századvég által becsült értéket
9
Az éves átlagos megtakarítási kötelezettség1 felér Miskolc és
Pécs városának éves háztartási energiafelhasználásával2
Pécs
Lakosság: 148 e fő3
+
1. 2014-2020 átlagában éves 5,9 PJ (ami 2014-es induló 3,6 PJ értékről 2018-ra 7,1 PJ-ra nő); Forrás: Századvég tanulmány
2. Átlagos magyar háztartás becsült villamos energia, gáz és távhő felhasználása figyelembe vételével
3. 2012-es adatok, ezer főre kerekítve; Forrás: KSH
Miskolc
Lakosság: 163 e fő3
10
1
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer részleteinek
és hazai implementációjának kidolgozása még folyamatban
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és alternatíváik (7. cikk) alapján fennálló
kötelezettség
Eszköz
- Évi 1,5% új energia megtakarítás (primerenergia
felhasználásként vagy végső energia-fogyasztásként
kifejezve, közlekedéssel vagy nélküle Tagország döntése)
- Rugalmassági intézkedések 25% erejéig vehetők figyelembe (ennyivel csökkenthető az összes új
kötelezettség)
- A kötelezettségi rendszer alternatívája a végső felhasználók körében történő energia-megtakarítást
célzó más szakpolitikai intézkedések végrehajtása
A kötelezettség időtartama
2014. január 1. – 2020. december 31.
Bevonható kötelezettek, finanszírozási
lehetőségek
Kötelezett:
- Kiskereskedelmi energiaértékesítők és / vagy
elosztók
Finanszírozó:
- Kiskereskedelmi energiaértékesítők és / vagy
elosztók
- Egyéb, nem nevesített finanszírozási források
A teljesítés lehetséges formái
- Kötelezett felek által végrehajtott
energiahatékonysági megtakarítások a végső
felhasználók körében
- Energiahatékonysági szolgáltatókon vagy más,
harmadik felek által elért megtakarításokon
keresztüli teljesítés
- Nemzeti energiahatékonysági alapba történő
befizetés, és ennek keretében történő energia
megtakarítás
11
2
A decentralizált termelés térnyerése a hagyományos ellátási
modell átalakulását eredményezi…
… ezáltal az egyes szereplők helyzete és a szabályozás is jelentősen változhat
Jelenlegi modell
Jövőbeni modell
Központi modell
Megosztott / lokális termelés teljes hálózat
management integritással
Fotovoltaikus erőmű
Tároló
Átviteli hálózat
Tároló
Áramlás
szabályozás
Minőség
Háztartás
CHP
Elosztóhálózat
Tároló
Minőség
szabályozás
Tároló szabályozás
Szélerőmű
Gyár
Irodaház
Háztartás saját
CHP-vel
12
2
A decentralizált termelés kihívásai a jövőben jelentősen
fokozódhatnak
Új ellátási modell eredményeként…
 A (villamos) rendszerbe integrálja a kis- és közepes termelőket (új és megújuló források
bevonása)
 Nagy számú fogyasztó lehet egyben termelő is
 Intelligens és interaktív hálózat kialakítása
 Kifinomult vezérlő és felügyeleti rendszerek bevezetése új hálózati elemekkel (pl. tárolók)
 Termelés megosztása az új rendszeren keresztül
 K+F folyamatok támogatása (ipar és KKV húzóerő)
…az iparág számos kihívással néz szembe
 A fogyasztók egyben termelők is lesznek, akiknek jelentősen megváltoznak a fogyasztási
szokásaik
 Jelentősen változnak az infrastruktúrákkal szemben támasztott követelmények és azok
kihasználtsága
 Új infrastruktúra elemek és technológiák megjelenése
 Új kihívások a rendszerszabályozásban
 Szükségessé válhat a finanszírozás és tarifaképzés logikájának átalakítása
…
13
A következő években várható fejlemények az
önkormányzatok számára is változásokat hozhatnak
1
EU energiahatékonysági
elvárások
3
Decentralizált energiatermelés
terjedése
2
Kihívások a szektor szereplői, a szabályozó és
minden stakeholder számára
 Az energiahatékonysági célok elérése jelentős új beruházásokat igényel –
ezek forrása ugyanakkor még kérdéses
 Az energiahatékonysági beruházások egyik kiemelt kedvezményezettje lehet
a szociálisan rászoruló fogyasztók köre (pl. alacsony jövedelmű háztartások,
elmaradott térségek, bérlakásban élők)
 Az iparági szereplők eredményességét (osztaléktermelő képességet és a
működés fenntarthatóságát) a megvalósuló modell alapvetően befolyásolni
fogja
Új lehetőségek a települési önkormányzatok számára a fontos
településfejlesztési célok elérésében
14
Üzenet 4
Kérdés, tanácsadás vagy felmérési igény esetén a
FŐGÁZ áll az Önök rendelkezésére!
Köszönöm a figyelmet!
15
Back-up
A kötelezettségi rendszer javasolt modellje:
elsődleges megvalósítók az energiaipari szereplők, ugyanakkor
másodlagos piac is működik, a finanszírozás szétterített
JAVASOLT
MODELL
Megvalósítási modell
Az energia
szektor egésze
(földgáz, villamos
energia, távhő,
alternatív
tüzelőanyag és
üzemanyag
kiskereskedelem
is) kerüljön
bevonásra
A kötelezettség
kereskedőkre
történő
alkalmazása
javasolt
Finanszírozási
modell
Elsődleges
kötelezett
Másodlagos piaci
opció
Energiaipari
társaságok
Energiaipari
társaságok
Energiaipari
társaságok
Piaci szereplők
(ESCO)
Piaci szereplők
(ESCO)
Szétterített finanszírozás:
Adó / „hatékonysági fillér”
/ költségvetés, stb.
Központi szereplő
(állam)
Központi szereplő
(állam)
EU
Van másodlagos piac, melynek szereplői az elsődleges
kötelezettek és az ESCO társaságok
Állami részvétel csak akkor indokolt, ha nem feltételezünk
kellő másodpiaci likviditást az első két szereplői kör részéről
A szereplők részére a másodlagos piacon történő teljesítés
„megvásárláson” túl egy nemzeti energiahatékonysági alap
kínálhat lehetőséget a „megváltásra”
A megvalósításra
kötelezett kereskedők
szükségszerűen részt
vesznek a
finanszírozásban;
A másodlagos piaci
opció megléte miatt az
elsődleges kötelezetti
kör szűkítése nem
indokolt, a tényleges
projektmegvalósításban
részt venni nem kívánó
szereplők a másodlagos
piacon „vehetik /
válthatják meg” a
megvalósított
projekteket
Kedvezményezetti
önrész
Elméletileg lehetséges megoldás
Javasolt megoldás
Számos további részletkérdés tisztázása szükséges egy működőképes és
fenntartható modellhez!
16