X. A törvényhozás szervezete (egy- és kétkamarás parlamentek); a parlamenti jog fogalma, forrásai 24. A parlamentek kialakulásának története; A parlamenti jog fogalma és forrásai 25. Egy- és kétkamarás parlamentek. A kétkamarás parlamentek történeti típusai 26. Az egykamarás parlamentek. A parlamentek egyéb szervei Forrás: •

Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

•

Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

24. A parlamentek kialakulásának története. A parlamenti jog fogalma és forrása

1. Középkori előzmények (1)

Királyi tanács (curia regis):

 Meghatározatlan, de lassan rendszeresülő összetétel  „Megkérdezés joga”  Főurak mellett lassan a köznemesek, polgárok is

Rendi gyűlések:

 Országos szinten is (az összes rendek)  Anglia: „mintaparlament” (1295)  Franciaország: États Généraux (1302)  Magyarország: kiindulópont: „székesfehérvári törvénylátó napok” - Aranybulla

1. Középkori előzmények (2)

A rendi gyűlések sajátosságai:

 A rendek többnyire külön tanácskoznak (kivéve Angliát)  A rendi képviselők saját rendjüket képviselik  Kötött mandátum  Változó összetétel (uralkodó befolyásolja)  Korlátozott jogkör (új adók elfogadása, hadsereg felállítása); a rendek igyekeznek tágítani, a király szűkíteni

2. A népképviseleti gyűlések megjelenése (polgári kor)

 A polgári forradalmak kora  A képviselők már nem rendeket képviselnek, hanem az össznemzetet  Alapja a népszuverenitás  Általánossá és egyenlővé váló választójog  Szabad mandátum  Modern parlamentek (19. sz.)

3. A parlamenti jog fogalma és forrásai (1)

 Jogszabályok, jogszokások, precedensek  Tárgyuk: a TH feladat- és hatásköre, megalakulása, feloszlása, szervezete, működése, fegyelmi rendje, a képviselők jogállása  Precedens: konkrét ügyben való eljárás, amelyet utóbb a parlament irányadónak tekint   Parlamenti jogszokás ill. konvenció: ha a precedens követése elismert gyakorlattá vált Parlamenti szokás: a TH állandó, megszilárdult gyakorlata (akár írott norma értelmezése is lehet)

3. A parlamenti jog fogalma és forrásai (2)

A parlamenti jog írott forrásai:

 Alkotmány  Törvények (pl. választójog, képviselői jogállás)  Házszabály

Házszabály-modellek:

 Angol: határozati formában, egyszerű többséggel  Svéd: törvényi formában (1866 óta)  Francia: Alkotmányozó nemzetgyűlés ad felhatalmazást a parlamentnek a hsz. megalkotására; határozati forma

25. Egy- és kétkamarás parlamentek. A kétkamarás parlamentek történeti típusai

1. Fogalmi megalapozás

Általánosságban: kétkamarás rendszer az, ahol a parlament feladatait - legalább részben - két együttműködő kamara látja el  Szűkebb értelemben: ha a törvényhozáshoz mindig szükség van mindkét kamara beleegyezésére is)  Ha a felsőház érdemben nem tudja megakadályozni, hogy az alsóház elfogadjon egy törvényt, akkor ez a szűkebb értelem nem áll

Történetileg:

 Rendi kor: elkülönült rendi kamarák (2-3-4)  Polgári kor: eleinte általános a kétkamarás rendszer

2. Érvek a kétkamarás rendszer mellett

    Tapasztalat: egykamarás rendszer korábban többnyire csak zavaros helyzetben volt (pl. Anglia: I. Károly kivégzése után) – bár kivételesen előfordult békés viszonyok között is (pl. Norvégia) A népesség sokszínűségét jobban le tudja képezni Szövetségi államokban a felsőház tudja képviselni a tagállami érdekeket Az alsóházi képviselők érzik, hogy van korlátja a hatalmuknak (John Stuart Mill)     Második kamara: „chambre de réflexion” A felsőházak kisebb létszámúak (operatív munka) Kevésbé hajtja tagjait a népszerűségvágy Magasabb követelmények a választhatóságra

3. Érvek az egykamarás rendszer mellett

 Nép csak egy van – tehát népakarat is – a parlamentnek egységesnek kell lennie  Sieyès abbé: „a népnek nem lehet ugyanazon időben két különböző akarata… ezért a törvényhozó test… csak egy lehet”  (Valójában fikció: a parlament – a kamarák számától függetlenül – nem föltétlenül a „népakaratot” fejezi ki)

4. A felsőházak történeti funkciói

Az arisztokrácia képviselete:

 Kiváltságos rendek  Társadalmi címek és rangok viselői (felsőházi típusú kamarák)  Örökletesség ill. kinevezés alapján

Demokratikus kontroll:

 Ha a felsőházban is – többnyire – demokratikusan választott képviselők ülnek (pl. műveltségi, vagyoni cenzus alapján választott tagok)

Szövetségi tagállamok képviselete:

 Pl. USA

5. A kétkamarás parlamentek típusai (1)

Arisztokratikus felsőház:

 Pl. Anglia: House of Lords (19-20. sz. fordulójáig)  Örökletes főnemesi cím: „peer”-ség – automatikusan felsőházi tagságra jogosítja a család elsőszülöttjét

Kinevezésen alapuló felsőház:

 Pl. 1848-as piemonti alkotmány  Legalább részben az uralkodó által kinevezett tagok

Korporatív felsőház:

 20. sz. első felétől  Foglalkozási ágak, hivatásrendek képviselete (nem népképviseleti)  Pl. 1934-es osztrák, 1937-es ír alkotmány

5. A kétkamarás parlamentek típusai (2)

Szövetségi állami felsőház:

 Oka: az állami főhatalom megoszlása szövetség és tagállamok között – tagállami érdekek megjelenítése a szövetségi TH-ban  Egyenlőtlen tagállamok egyenlő képviselete (USA), vagy  Tagállamok arányos képviselete (1871: Németország, bár Poroszország felülreprezentált)  (Unitárius államokban is lehetséges területi alapú felsőházi képviselet: Franciao. – a départements, Olaszo.: a régiók népe választja a szenátust)

5. A kétkamarás parlamentek típusai (3)

Népképviseleti felsőház:

 A törvényhozás „megkettőzése”: a felsőházat és az alsóházat is általános választójog alapján választják  Pl. 1831-es belga alkotmány

Egyéb:

 Kinevezésen alapuló felsőházi tagság („a nemzet legkiválóbbjai”)  Betöltött tisztségen alapuló felsőházi tagság (pl. egyházi méltóság, állami hivatal alapján)  A „műveltség” képviselete (1869-es spanyol alkotmány: egyetemi rektorok, egyetemi tanárok, tudományos társulatok küldöttei)

6. A két kamara egymáshoz való viszonya (1)

A) Lényegi egyenjogúság:

 Pl. Svájc: minden törvényjavaslatot mindkét háznak el kell fogadnia [kivételesen együttes ülésen döntenek – Bundesrat (szöv. kormány) megválasztása]

B) Részleges felsőházi túlsúly:

 Pl. USA: döntően egyenjogúak, de bizonyos kérdésekben a Szenátusnak többletjogai vannak (bírák, miniszterek, tisztviselők kinevezésénél, nemzetközi szerződések ratifikációjánál 2/3-os szenátusi többség kell; impeachmentnél a Szenátus bíráskodik)

6. A két kamara egymáshoz való viszonya (2)

C) A népképviseleti kamara túlsúlya:

 A népképviseleti alsóház választja a kormányt (Anglia, Németország, Ausztria), vagy bizalmatlansági indítvánnyal leválthatja (Franciaország)  A törvényhozásban is az alsóháznak vannak döntő jogosítványai  pl. Németország: a Bundesratnak csak felfüggesztő vétójoga van a Bundestag által elfogadott törvényekkel szemben – de tagállami érdekeket érintő törvénynél szükséges a Bundesrat hozzájárulása  Pl. Franciaország: véleménykülönbség és az egyeztetési folyamat sikertelensége esetén a miniszterelnök az alsóháztól kéri a végleges döntést

26. Az egykamarás parlamentek. A parlamentek egyéb szervei

1. Egykamarás parlamentek

A parlamenti feladatokat egyetlen (népképviseleti) kamara látja el.

A 20. századig ritka, kivételes helyzet (pl. 1793 Fr. o.).

Érvek:

 A felsőházak fékező ill. egyensúly-funkcióját egykamarás rendszerben is meg lehet valósítani (bizottságok, harmadik olvasat, ellenzéki jogok)  Hatékonyabb (gyorsabb) Történetileg sajátos skandináv megoldás: az egykamarás parlament kétfelé osztása (relatív elkülönülés):  Norvégia: Storting kétfelé válik (Lagthing – Odelsting), külön tárgyalnak  Finnország: az Eduskuntán belül nagybizottságot hoznak létre – a törvényhozási folyamatban külön szerepe van

2. A parlamentek egyéb szervei (1)

A) Bizottságok:

Cél: a plenáris ülés tehermentesítése (javaslattétel, döntés-előkészítés, véleményezés, ellenőrzés) Sajátos történeti modellek:  Anglia: a „ház mint bizottság” (kötetlenebb tárgyalás)  Franciaország: osztályrendszer – a parlamenti tagok közül sorsolják az osztályok tagjait 19-20. sz.: állandó és különbizottságok:  Részben politikai, részben szakmai szempontok szerint választják ki a bizottságok tagjait  Az egyes szakterületeken állandó bizottságok (pl. pénzügyi, igazságügyi, külügyi)  Külön- vagy vizsgálóbizottságok (ideiglenesek)

2. A parlamentek egyéb szervei (2)

B) Parlamenti „klubok”, frakciók:

 Az azonos párthoz tartozó képviselők csoportja  A 20. századi modern tömegpártok idején már egységes, fegyelmezett csoport

C) Országgyűlési tisztviselők:

 Házelnök (képviseli a TH-t, szervezi a parlamenti munkát)   Anglia: Speaker (semleges közvetítő a király és a parlament között) Kontinentális Európa: aktív politikus, de házelnökként törekszik a semlegességre

2. A parlamentek egyéb szervei (3)

 „Az ellenzék vezére” (Leader of Opposition): Angliában a hivatalban lévő kormányfő politikai ellenfele  Whip (= ostor): a pártfegyelem fenntartója a frakcióban  Jegyzők, titkárok: az elnök segítői az ülés vezetésében  Háznagy (főtitkár): az adminisztráció irányítója