Transcript tarsf_01 - Shrek

DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
1. tétel
Az általános társadalomföldrajz
fogalma, részei, előzményei
 Kovács Z. 2002: A népességföldrajz tárgya, rokontudományai; A településföldrajz tárgya, rokontudományai
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 11-14; pp. 113-114
 Tóth J. 2002: A társadalomföldrajz alapjai
In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.)
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 17-23
 Vuics T. 1990: Az általános gazdaságföldrajz alapjai
In: Általános gazdaságföldrajz (szerk. Frisnyák S.)
Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 9-20
 Becsei J. 2004: Népességföldrajz
Ipszilon Kft., Békéscsaba
A tudományok nómenklatúra rendszere
I. szint megnevezése: tudományterület (társadalomtudományok, élettelen
természet- és műszaki tudományok, élettudományok)
II. szint megnevezése: tudományág (pl. földtudomány)
III. szint megnevezése: tudományszak (pl. földrajz)
IV. szint megnevezése: tudomány-szakterület (pl. társadalomföldrajz)
V. szint megnevezése: tudományszakág (pl. népességföldrajz)
FÖLDTUDOMÁNYOK: a Föld fejlődéstörténetét, belső és külső szféráinak
anyagát, szerkezetét, a bennük lejátszódó folyamatokat, ezek törvényszerűségeit, a georendszerek működését és kapcsolatrendszereit tanulmányozó
tudományág, beleértve a társadalom és környezete rendszerét is.
A földrajz (geográfia)
A földrajznak általában két fő ágazatát szokták megkülönböztetni, az egyik az
ágazati alrendszerekre tagolódó általános földrajz, még a másik a regionális
(leíró) földrajz. Az általános földrajzot fel szokták osztani természeti és
emberföldrajzra (társadalmi földrajzra).
(A magyar földrajzi szakirodalomban előbb az emberföldrajz megnevezés, majd
az 1950-es évektől kizárólagosan a gazdasági földrajz megnevezés volt
használatban, amely természetesen szemléleti kérdés és nem csupán szubjektív
elhatározás ügye volt.)
A földrajz tudomány meghatározása
A FÖLDRAJZ (geográfia – geo- gör. szóösszetételek előtagjaként a Földdel
kapcsolatos, grafein gör. írni) a szilárd kéreg (litoszféra – lito- gör. kő-, kőzet-,
szféra gör. gömb, gömbfelület, burok), a víz (hidroszféra – hidro- gör.
szóösszetételek előtagjaként vízi-, víz-) és a levegő (atomoszféra – atmo- gör. gőz-)
élettel (bioszféra – bio- gör. élet-) átszőtt érintkezési terében (földrajzi burok,
földrajzi környezet, geoszféra, földfelszín) a természeti és társadalmi folyamatok
hatására, illetve kölcsönhatására kialakult rendszerek (georendszerek)
vizsgálatával, különösen azok térbeli elrendeződésének törvényszerűségeivel
foglalkozó tudomány. (Borsy Z.)
A földrajz feladata
A FÖLDRAJZ azokat az összefüggéseket együttes változásokat elemző
tudomány, amelyek a Föld felszínén különböző területi jelenségek és
folyamatok között léteznek.
Fő funkciói:
 tájékoztató és helyzetfeltáró funkció
 elméleti és oknyomozó funkció
 prognosztikai funkció
 tervezési és döntéshozatali funkció
 koordináló funkció
(Leszczycki, S., 1973.)
A földtudomány részdiszciplínái és a
társadalomföldrajz helye a földtudományok körében
- Földtan
- Talajtan
Szférikus tudományok
- Hidrológia
- Meteorológia
Társadalom
Természeti
- Planetológia
földrajz
földrajz
- Földrajz (társadalom földrajz,
természeti földrajz, + regionális földrajz)
Ált. társ. Ált. term.
földrajz
Alkalmazott földtudományok
• Geodézia
• Távérzékelés
• Térképészet
• Geoinformatika
• Szociálgeográfia
• Terület- és településfejlesztés
Reg. társ.
földrajz
Társtudományok
földrajz
Reg. term.
földrajz
Általános földrajz
Regionális
(leíró) földrajz
A földrajz belső struktúrája
jelmagyarázat:
a földrajztudomány ágai
segédtudományok
megközelítési módok
környezettudományok
alkalmazott földrajz
földrajzi információs rendszer
(GIS)
társadalmi
földrajz
természeti
földrajz
szociológia
közgazdaságtan
történelemtudományok stb.
geológia
éghajlattan
ásvány- és kőzettan
regionális földrajz
általános
ágazati
területi (leíró)
megközelítési módok
Forrás: Tóth J., 1995
Geomorfológia
Fontosabb rokontudományok
Klimatológia
Geológia
Hidrogeográfia
Meteorológia
Hidrológia
Oceonográfia
Botanika
Zoológia
Antropológia
Népességtudomány
Közlekedés és
gazdaságtudományok
Biogeográfia
Biogeográfia
Fizikai
földrajz
A földrajztudomány rendszere a német geográfiában
Növényföldrajz
Állatföldrajz
Kultúrföldrajz
Népességföldrajz
Településföldrajz
Mezőgazdasági földrajz
Iparföldrajz
Kereskedelem-, turizmus
és közlekedésföldrajz
Kultúrföldrajz
Vallásföldrajz
Politikai földrajz
Gazdasági
földrajz
Társadalmi földrajz
Emberföldrajz
Fizikai emberföldrajz
Orvosi földrajz
Történeti foldrajz
Matematikai földrajz
Statisztika
Kartográfia
A földrajz rendszere
Szervezési terv (organisationsplan) és a földrajz rendszere
Szemléletmódok és
fokozatok
(Módszer és elmélet • Kutatás • Képzés • Alkalmazott földrajz)
Szintetizáló
táji
megjelenítés
Regionális rendszer (Regionale Systeme) (=a
funkcionális tér földrajza; Geographie der
Természeti - (táj) - földrajz
Kultúr - (táj) - földrajz
Geo-Ökológia (tájökológia)
Szociálgeográfia
Élettelen földrajz
(anorganische)
Életföldrajz
(biogeográfia)
Történeti földrajz
Politikai földrajz
A tercier (quaterner)
ágazatok fölrajza
Ipar és bányászat
földrajza
Erdőgazdálkodás
halászat és más első
szektor földrajza
Agrárföldrajz
Településföldrajz
Fizikai
emberföldrajz
Népességföldrajz
állatföldrajz
növényföldrajz
talajföldrajz
Hidrogeográfia
Klimatológia
Domborzatrajz
(=geomorfológia)
mennyiségi módszerek és modellek
matematikai földrajz
Földrazji segédtudományok
Gazdaságföldrajz
belső viszonyok
Integrált tájföldrajz (Integrierte
Landschaftsgeographie) (="Geokomplexe")
integráció
légifénykép kiértékelés
kartográfia
FÖLDRAJZ (Länderkunde)
Területi
folyamatok
és rendszerek
(szisztémák)
Komplex
analízis és
szintézis
Elemi analízis
Társadalom földrajz
Tudományszakterület
fizikai földrajz
emberföldrajz
általános földrajz
szomszédos természet- és társadalomtudományok (beleértve azok alágazatait is)
Forrás: Uhlig H., 1970
Mi a társadalomföldrajz?
A TÁRSADALOMFÖLDRAJZ azokat az összefüggéseket, együttes változásokat
elemző tudomány-szakterület, amelyeket az ember, az emberi társadalom hozott
létre, s amelyek a társadalomban, valamint a Föld felszínén különböző területi
jelenségek és folyamatok között léteznek.
(Azonban különbséget kell tennünk a társadalmi földrajz és a társadalomföldrajz
fogalmak között, hiszen a szociálgeográfia is társadalomföldrajzot jelent, de a
szociálgeográfia nem a társadalmi szemléletű földrajzi ágazatok összessége vagy
helyettesítője.)
A „társadalmi” kifejezéssel utalni lehet arra, hogy az adott általános földrajzi
ágazat milyen jellegű, míg a társadalomföldrajz konkrét tárgyra, nevezetesen a
társadalomra utal, így megnevezi a földrajzi vizsgálat tárgyát. Mi a következőkben
a társadalomföldrajz megnevezést használjuk.
Az MTA Földrajz I. Szakbizottsága társadalomföldrajz tagolódására
vonatkozó állásfoglalása alapján az alábbi tudomány-szakágakra
(részdiszciplinákra) tagolhatjuk tudományunkat:
1. Gazdasági földrajz:
 Agrárföldrajz
 Iparföldrajz
 Turizmusföldrajz
 Közlekedés, távközlés földrajza,
logisztikai földrajz, telematika
 Szolgáltatások földrajza
(kereskedelem, bank, stb.)
4. Politikai földrajz:
 Választási földrajz
 Közigazgatás-földrajz
 Regionális geopolitika
2. Népességföldrajz:
 Migráció földrajza
 Etnikai földrajz
 Vallásföldrajz
7. Kultúrföldrajz
3. Településföldrajz:
 Városföldrajz
 Faluföldrajz
5. Szociálgeográfia
6. Viselkedésföldrajz
8. Orvosföldrajz
9. Bűnözésföldrajz
10. Katona- (biztonság-) földrajz
11. Történeti földrajz
TÁRSADALOMFÖLDRAJZ
~EMBERFÖLDRAJZ
ANTROPOLÓGIA
TÖRTÉNETI F.
NÉPESSÉGF.
TELEPÜLÉS F.
(Városf., Faluf.)
POLITIKAI F.
KERESKEDELMI F.
(Belk., Külk. fö.)
GAZDASÁG F.
TELEMATIKA
TERMÉSZET- ÉS
KÖRNYEZETV.
KLIMATOLÓGIAMETEOROLÓGIA
PSZICHOLÓGIA
IDEGENFORG F.
(Turizmus f.)
REGIONALIZMUS
HUMÁNÖKOLÓGIA
TERÜLET- ÉS
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
GAZDASÁGTÖRTÉNET
KARTOGRÁFIA
KÖZLEKEDÉS F.
TALAJTAN
Mezőgazd. f. Ipar f.
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
A földrajztudomány az ókortól napjainkig
 Ókor
 Középkor
 Potamikus kultúrák
 Főniciaiak
 Görögök
 Arabok
 Marco Polo
 Skolasztikusak
• THÁLÉSZ (i.e. 624-547)
• ANAXIMANDROSZ (i.e. 610-546)
• PÜTHAGORÁSZ (i.e. 580-500)
• HERODOTOSZ (i.e. 484-425)
• HIPPOKRATESZ (i.e. 460-377)
• PÜTHEÁSZ
• ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384-322)
• ERATOSZTHENÉSZ (i.e. 275-194)
(Geográphia)
• ARISZTAKHOSZ (i.e. 310-230)
• HIPPARKHOSZ (i.e. 160-125)
 Reneszánsz
 1438: Firenzei Akadémia
 Egyetemek
 Giordano BRUNO
 Nagy földrajzi felfedezések
Albertus MAGNUS (1200-1280)
 Kozmográfiák
Roger BACON (1214-1292)
Sebastian MÜNSTER (1498-1552)
Philipp CLÜVER (1580-1622)
Bernhard VARENIUS (1622-1650)
az első geográfus
Geographia generalis (1650)
 Római Birodalom
• SZTRABON (i.e. 60-i.sz. 20) = Geographika
• Pomponius MELA
• Idősebb PLINUS (23-79)
• Klaudiosz PTOLEMAIOSZ (90-168)
az ókor legnagyobb geográfusa (Alexandria)
 Államismék
BÉL Mátyás (1684-1749)
MAGDA Pál (1770-1841)
FÉNYES Elek (1807-1876)
 Felvilágosodás
MONTESQUIEU (1689-1775)
VOLTAIRE (1694-1778)
ROUSSEAU (1712-1778)
Milieu-elméletek (deterministák)
 Újkor
Társadalomtudományok – ipari forradalom
Adam SMITH (1723-1790)
David RICARDO (1772-1823)
Robert MALTUS (1766-1834)
Johann Henrich von THÜNEN
 Emberföldrajz (XIX. sz.)
Friedrich RATZEL (1844-1904) „Anthropogeographie” – (1882)
Paul VIDAL de la BLACHE (1845-1918) francia tájmonográfiai iskola
Alexander VOJEIKOV (1842-1916) „Az ember hatása a Földre” – (1901)
Otto SCHLÜTTER (1871-1928) „Az emberföldrajz céljai” (1906)
Jean BRUNHES (1869-1930) „La géographie humaine” – (1910)
Kozmológiák
Alexander von HUMBOLDT (1769-1859)
Kosmos (1845-1862)
Carl RITTER (1779-1859) első tanszékvezető
professzor: 1820 Berlin
Die Erkunde im Vehältnis zur Natur und zur
Geschichte des Menschen (19 kötet, 1917,
1832-1959) – emberföldrajz
LOMONOSOV (1711-1765)
Alfred HETTNER (1859-1941): leíró tájföldrajz
W. GÖTZ (1844-1904): gazdasági földrajz
HUNFALVY János (1820-1888) – első földrajzi
tanszék Magyarországon
Élisée Jean-Jacques RECLUS (1830-1905) La
Nouvelle Géographic universelle la terre et les hommes
(19 kötet, 1875-94) Brüsszeli egyetem tanszékvezetője
Karl RICHTHOFEN
LÓCZY Lajos
Karl ANDRÉE: A világkereskedelem földrajza
 Kultúrtáj – posszibilizmus
H. H. BARROWS
Human ecology (1923) – USA
I. BOWMAN (Environmentalizmus)
 Szociálökológia – Városökológia
R. E. PARK – E. W. BURGESS –
R. D. McKENZIE (1925) „chicagói iskola” USA
Walter CHRISTALLER (1933)
H. BOBEK (1948) – EU: Bécs→München
 Szociálgeográfia
D. PARTZSCH (1964) alapkategóriái:
1. lakás 2. munka 3. képzés és kultúra 4. üdülés
5. közlekedés 6. közösségi élet (a társadalom létfunkciói)
Karl RUPPERT
Friedrich SCHAFFER (1969) „Müncheni iskola”
Walter HARTKE
A. PREDÖHL: Modern társadalomföldrajzi irányzatok
 Magyar Emberföldrajz
• CZIRBUSZ Géza (1853-1920) „Anthropo-geographia” (1915)
• CHOLNOKY Jenő (1970-1950) „Az emberföldrajz alapjai” (1922)
• TELEKI Pál (1879-1941) „A gazdasági élet földrajzi alapjai” (1936)
• MILLEKER Rezső (1887-1945) „A politikai földrajz alapvonalai” (1917)
• MENDÖL Tibor (1905-1966) Szarvas földrajza (1928)
Általános településföldrajz (1963)
CZIRBUSZ Géza
CHOLNOKY Jenő
 Szocialista gazdaságföldrajz
• MARKOS György „Magyarország gazdasági földrajza” (1962)
• ENYEDI György „A Föld mezőgazdasága” (1965)  A mai
magyar társadalomföldrajz legkiemelkedőbb képviselője.
TELEKI Pál
MILLEKER Rezső
 Mai magyar társadalomföldrajz
• BERÉNYI István
• BELUSZKY Pál
• PAPP Antal
• PERCZEL György
• MÉSZÁROS Rezső
• TÓTH József
• SÜLI-ZAKAR István
• NEMES-NAGY József
• FRISNYÁK Sándor
• DÖVÉNYI Zoltán
• KOCSIS Károly
• KOVÁCS Zoltán
• BENEDEK József
• CSAPÓ Tamás
• HANUSZ Árpád
• MICHALKÓ Gábor
• KOZMA Gábor
• PAP Norbert
• KÓKAI Sándor
MENDÖL Tibor
Összefoglalás
 A tudományok nómenklatúra rendszer
 A földrajz (geográfia)
 A földrajz tudományág meghatározása
 A földrajz feladata
 A földtudomány részdiszciplínái és a társadalomföldrajz
helye a földtudományok körében
 A földrajz belső struktúrája
 A földrajz tudományág rendszere a német geográfiában
 A földrajz rendszere
 Mi a társadalomföldrajz?
 A földrajztudomány az ókortól napjainkig
Köszönöm a figyelmet!