Transcript 2013. március 7. - Kormányhivatalok

Az Oktatási Hivatal közneveléssel kapcsolatos néhány
tevékenysége a 2013/2014. tanévben –
A pedagógiai-szakmai ellenőrzés
TANÉVNYITÓ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
OKTATÁSI FŐOSZTÁLY
2013. augusztus 28.
Pósfai Péter
elnök
1.
Középfokú beiskolázás
A középfokú iskolák felvételi rendszere (KIFIR)
 Alapelvek 15. éve:
•
•
•
Szabad iskolaválasztás a tanuló részéről
A középfokú iskolák igazgatói törvényben biztosított döntési jogának érvényesülése
Informatikai támogatás a felvételi eljáráshoz (KIFIR) és a központi írásbeli
vizsgákhoz (Közfelvir)
2
Az általános felvételi eljárásban felvett tanulók számának változásai a
KIFIR 14 évében iskolatípusok szerint
50,000
45,000
1999/2000
2000/2001
2001/2002
40,000
2002/2003
2003/2004
35,000
30,000
32525**
2004/2005
27088**
2005/2006
2006/2007
25,000
21656**
2007/2008
2008/2009
20,000
2009/2010
2010/2011
15,000
10,000
5,000
2011/2012
2012/2013
3140**
4389**
0
8 évf. gimnázium
6 évf. gimnázium
4 vagy 5 évf. gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola*
* A szakiskola és a speciális szakiskola együtt
** A számok a 2012/2013. tanévi felvételi adatok
3
a) Továbbtanulási szándék a 2013/2014. tanévre első helyen
benyújtott tanulói jelentkezések alapján*
22.6%
43.3%
34.1%
Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
* Az általános felvételi eljárásban résztvevő valamennyi tanulóra
vonatkozó adatok
4
A felvettek aránya az általános felvételi eljárásban a
2013/2014. tanévre iskolatípusok szerint
3.5%
5.0%
24.4%
30.5%
36.6%
8 évf. gimn.
6 évf. gimn.
4 vagy 5 évf. gimn.
Szakközépiskola
Szakiskola
5
A 2013/2014. tanévre történő beiskolázás felvételi típusai
(A 9. évfolyamra történő felvételi valamint a 8 és 6 évfolyamos
gimnáziumi felvételi eljárások együtt)
A résztvevő iskolák száma
(és aránya)
A meghirdetett tanulmányi
területek száma
(és aránya)
Felvétel kizárólag a tanulmányi eredmények alapján
463
(43,6 %)
2 267
(34,7 %)
Felvétel a tanulmányi eredmények és egyéb feltételek megléte alapján
338
(31,8 %)
1 815
(27,7 %)
Felvétel a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli(k) eredményei alapján
(esetleg további feltételekkel), szóbeli meghallgatás nélkül
281
(26,5 %)
974
(14,9 %)
Felvétel a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli(k) eredményei és a
szóbeli meghallgatás alapján (esetleg további feltételekkel)
297
(27,9 %)
1 119
(17,1 %)
Felvétel kizárólag a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs
bizottságok szakértői véleménye alapján
119
(11,2 %)
349
(5,3 %)
Felvétel a HHTAJTP tehetségbeválogatáson szerzett minősítés és a központi
írásbelik eredményei alapján
22
(2,0 %)
22
(0,3 %)
1 062*
6 546
Összesen:
*az intézmények a különböző tanulmányi területeiken eltérő felvételi követelményeket is támaszthattak, ezért több
sorban is szerepelhetnek
6
A 2013/2014. tanévre történő beiskolázás
írásbeli vizsgáinak adatai
A tanulmányi területek fajtája
A résztvevő iskolák száma
(és aránya az adott
iskolatípusban)
Az írásbelin résztvevő tanulók
száma
aránya a
jelentkezők között
8 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi terület
(az 5. évfolyamra jelentkezők számára)
56
(62,2 %)
4 606
90,5 %
6 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi terület
(a 7. évfolyamra jelentkezők számára)
66
(47,5 %)
5 957
89,0 %
A 9. évfolyamra jelentkezők számára
475
(45,8 %)
50 353
59,8 %
Összes érintett iskola: 490*
Összes érintett tanuló: 60 916
* egy-egy iskola többféle képzési típusban is hirdetett felvételit, amelynek keretében kérte a központi írásbelin való
részvételt a diákoktól
7
A központi írásbeli vizsgát író tanulók száma és aránya a
9. évfolyamra felvételizők számához viszonyítva
120,000
100,000
80,000
52 465;
49 %
54 312;
49 %
48 262;
46 %
46 699;
46 %
38 686;
39 %
40 056;
41 %
34 917;
38 %
33 176;
38 %
33 826;
40 %
60,000
40,000
54 383;
51 %
55 677;
51 %
56 732;
54 %
55 710;
54 %
2005
2006
2007
2008
59 596;
61 %
58 803;
59 %
56 663;
62 %
54 405;
62 %
50 353;
60 %
2009
2010
2011
2012
2013
20,000
0
központi írásbelit írt
központi írásbelit nem írt
8
A központi írásbelik eredményei
(mentességgel rendelkező vizsgázók nélkül)
3.0%
A 9. évfolyamra jelentkezők összpontszámai
2012/2013
Összes dolgozat:
Átlagpontszám:
49,1
48 840
2.0%
1.0%
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
22
24
26
28
30
32
34
36
38
40
42
44
46
48
50
52
54
56
58
60
62
64
66
68
70
72
74
76
78
80
82
84
86
88
90
92
94
96
98
100
0.0%
pontszámok
4.0%
Összes dolgozat: 5 916
Átlagpontszám:
60,3
A 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők összpontszámai
2012/2013
4.0%
3.0%
2.0%
2.0%
1.0%
1.0%
0.0%
0.0%
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
22
24
26
28
30
32
34
36
38
40
42
44
46
48
50
52
54
56
58
60
62
64
66
68
70
72
74
76
78
80
82
84
86
88
90
92
94
96
98
100
3.0%
pontszámok
Összes dolgozat: 4 595
Átlagpontszám:
71,5
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
22
24
26
28
30
32
34
36
38
40
42
44
46
48
50
52
54
56
58
60
62
64
66
68
70
72
74
76
78
80
82
84
86
88
90
92
94
96
98
100
A 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők összpontszámai
2012/2013
pontszámok
9
A 9. évfolyamra történő beiskolázás néhány számadata a
2012/2013. tanévben
(felvétel a 2013/2014-es tanévre)
•
•
•
•
•
•
a jelentkezést leadó tanulók száma 84 179 fő (az előző tanévben 87 581 fő)
a beküldött tanulói adatlapok száma 97 342, ebből módosító adatlap 13 100
(a tanulók 15,5 %-a élt a módosítás lehetőségével)
a diákok 96,5 %-át felvették az általános felvételi eljárásban
(81 269 tanuló)
a felvett diákok 77,0 %-át az általuk elsőnek jelölt tanulmányi területre vették fel
a felvett diákok 95,1 %-át az általuk első három helyre jelölt tanulmányi terület
valamelyikére vették fel
az ekkor kimaradók részére (2 910 tanuló) létszámuknál 20,2-szer több szabad férőhely
maradt a középfokú iskolákban a rendkívüli felvételi eljárás időszakára
10
b) A középfokú felvételi eljárás néhány fontos időpontja
a 2013/2014. tanévben
• a középfokú iskolák meghatározzák tanulmányi területeiket: 2013. október 15.
• a középfokú iskolák nyilvánosságra hozzák felvételi tájékoztatójukat: 2013. október 31.
• a tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgákra: 2013. december 10.
• az általános felvételi eljárás időszaka: 2014. január 17. – 2013. március 7.
• a központi írásbeli felvételi vizsgák időpontja a kilencedik évfolyamra, a 6 és 8 évfolyamos
gimnáziumokba felvételizők számára: 2014. január 18.
(változás! az írásbeli vizsgák mindenkinek ugyanazon a napon, szombaton lesznek!)
• a KIFIR jelentkezési lapok benyújtásának határideje: 2014. február 14.
• a szóbeli meghallgatások időszaka: 2014. február 18. – március 7.
• a tanulói adatlapok módosításának lehetősége: 2014. március 17-18.
• a Felvételi Központ kialakítja a végeredményt és megküldi azt a középfokú iskolának: 2014. április 18.
• a középfokú iskolák értesítik a felvételről vagy az elutasításról a jelentkezőket és az általános iskolákat:
2014. április 25.
11
2. Országos tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása
a) Néhány adat az elmúlt tanévből:
 OKTV
•
versenyek 27 tantárgyból, 38 kategóriában
•
625 középiskolából indult kb. 34 000 versenyző
•
a döntőkben kb. 1100 versenyző (976 fő) szerepelt (246 középiskolából) – közülük 820 fő szerezhetett
többletpontot a felsőoktatási felvételijén
•
a legnépesebb kategóriák évek óta: matematika II. (4165 fő), biológia II. (3555 fő), angol nyelv I. (3280 fő),
történelem (3249 fő), angol nyelv II. (2125 fő), informatika I. (2098 fő)
 Országos művészeti tanulmányi és művészeti szakmai tanulmányi versenyek
•
•
évente mintegy 25 verseny (országos döntő)
2012/2013-ban 12 verseny az alapfokú művészeti iskolák és 13 verseny a művészeti szakközépiskolák
tanulóinak – ezekből 8 ill. 9 zenei verseny volt, a többi pedig a három másik művészeti ágban zajlott,
összesen kb. 4700 indulóval

A fenti versenyek egy részén a döntőkben elért helyezésekért a felsőoktatási felvételi eljárásban
többletpont szerezhető.

•
SNI tanulók versenyei
4 országos verseny (egyéni- és csapatversenyek)
12
b)
Versenyek a 2013/2014. tanévben
 OKTV
•
•
•
•
Versenykiírás az OH honlapján (www.oktatas.hu), valamint az Oktatási és Kulturális
Közlöny V. évf. 13. számában (2013. júl. 22.)
Az egyes versenyek kategóriáiban, lebonyolítási rendjében nincs alapvető változás
Jelentkezési határidő :
2013. szeptember 20.
(a filozófia versenynél: 2014. január 10.)
Az első fordulók időszaka:
- pályázatos versenyeknél (7 db): 2013. november 5. - 2014. január 9.
- nem pályázatos versenyeknél (25 db): 2013. november 7. – 2014. január 30.
- nemzetiségi versenyeknél (6 db): 2014. január 16.
 Országos művészeti versenyek
• 14 verseny az alapfokú művészeti iskolák tanulói, 11 verseny a művészeti
szakközépiskolák és szakiskolák tanulói részére
• A művészeti és az SNI tanulmányi versenyek egyedisége miatt az egyes versenyek
lebonyolítási rendjét és időpontjait az adott verseny versenykiírása tartalmazza
(www.oktatas.hu)
13
3.
Országos mérési rendszer hazai és nemzetközi pedagógiai mérések
 Országos kompetenciamérés
• 2013. május 29-én 2791 iskola 3632 telephelyén összesen mintegy 280 ezer tanuló
vett részt a mérésen:
• a 6. évfolyamon 93 550,
• a 8. évfolyamon 89 747,
• a 10. évfolyamon 94 868 fő.
• Az eredmények a szokásos módon, 2014. február 28-án jelennek meg a www.oktatas.hu oldalon.
• A következő mérés lényegi változások nélkül szintén a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók részvételével 2014. május
28-án lesz.
 PISA 2012
• Az eredményeket bemutató nemzetközi sajtótájékoztató 2013. december 5-én lesz.
2012 március-áprilisban, 208 iskolában összesen kb. 5300 tizenöt éves tanuló írta meg a felmérést.
• Az OH feladata a magyar jelentés elkészítése.
 PISA 2015
• A PISA2015 előkészületei megkezdődtek, 2014 március-áprilisban lesz a próbamérés, mintegy 60 iskola 15 éves
diákjainak részvételével.
• A 2015-ös felmérés már teljesen digitális mérés lesz, a tanulók számítógépen dolgoznak majd a
természettudomány, matematika és szövegértés feladatokon.
14
Országos mérési rendszer hazai és nemzetközi pedagógiai mérések
 TIMSS 2015
• Próbamérés 2014 március-áprilisban mintegy 60 iskola részvételével a 4. és 8. évfolyamon,
matematika és természettudomány területen.
Az OH feladatai a tanévben a PISA és a TIMSS próbamérés esetében:
•
•
•
•
•
•
a próbamérés előkészítése,
a mintaválasztás,
a tesztanyagok és kérdőívek fordítása és nyomtatása,
a próbamérés koordinálása,
a nyílt végű feladatok kódolása és az adatrögzítés,
a próbamérés eredményeinek elemzése.
 PIRLS 2016
• A felmérés előkészítése megkezdődött:
-
Feladatírás,
a 4. évfolyamos tanulók számára megfelelő szövegek kiválasztása,
a tartalmi keret és a mérési terv véglegesítése.
15
4.
Érettségi vizsgák
a) A 2013. május-júniusi (és 4 előző tavaszi vizsgaidőszak) vizsgaszervezésének
néhány számadata
Az írásbeli
feladatsorok száma
A tételkészítő
bizottságok
száma
A vizsgabizottságok
száma
246 265
231
231 298 írásbeli
feladatsor
45 47 44 40 42 hanganyag
– a honlapon
79 81
85
81 80
3739 3686 3704
3616
3524
16
Tények, számok a vizsgákról
2013 május-júniusában érettségi vizsgát tett
136 102
138 180
141 286 136 250 131 696 fő
Az összes értékelt tantárgyi vizsga:
532 166 521 032 501 803
- középszintű tantárgyi vizsga: 460 187 447 855 443 051 423 307 402 393
- emelt szintű tantárgyi vizsga: 24 917 26 953 30 774 36 867 38 717
- korábbi vizsgaeredmények beszámítása: 48 767 54 567 58 341 60 858 60 693
533 871
10 687 13 637
17 153
529 375
Érettségi bizonyítványt kapott
89 184 85 586 84 046 82 172 76 303 fő
Tanúsítványt kapott
16 887 15 450 fő – 11 717 15 024 19 174 18 801 17 140 vizsgáról
17
„Új” vizsgafajták
Vizsgaszámok mentességek nélkül:
2009
2010
2011
2012
2013
Kiegészítő
3729
4022
4436
3924
3472
Ismétlő
5398
7679
10071
8530
5429
Szintemelő
4681
6085
8106
10210
10049
Kiegészítő
Ismétlő
Előrehozott
48841
39124
55865
54757
55454
Szintemelő
Előrehozott
18
Tanulói észrevételek
Az emelt szintű írásbeli dolgozatok javításával kapcsolatban tett tanulói észrevételek száma néhány
vizsgatárgy esetében ( 2009. – 2010. – 2011. – 2012. – 2013.)
Vizsgatárgy
Írásbeli
dolgozatok száma
Beadványok száma
%
Történelem
636 935 848
991 639
4779
5358 6266
Angol nyelv
215 254 276
422 274
4308
4895
6187 7802
8596
Biológia
490 679 503
549 471
3711
4194
4246 4995
5138
Matematika
296 337 313
397 491
2527
2681
2950 3713
4157
Német nyelv
104
101
93 114
2036
2216
2443 2603
2424
Magyar
nyelv
és irodalom
225 151 126
156 196
1413
1125
1280 1540
1802
Informatika
77
103
980
969
1172 1755
1582
Kémia
57
Fizika
38
Összesen
71
75
57 125
6909 5769
14,34 11,08
13,31 17,45 13,53
5,41 3,19
4,99 5,19 4,46
10,99 9,17
13,20 16,19 11,85
11,71 12,57 10,61
5,11
3,20 4,13
15,92 13,42 9,84
7,87
11,81
10,69
3,57
10,13
7,74 4,86
4,70
10,88
7,12 6,51
141 120
156 438
715
828
1010 1667
3336
7,97 17,03 11,88
9,36 13,13
86
98 159
542
649
793 1098
1394
7,01 10,32 10,84
8,93 11,41
67
2386 2975 2696 3292
3134
24817 25988 29830
35917 37823
9,61 11,45
9,04 9,17
8,29
19
Az összes középszintű vizsgaeredmény megoszlása 2009-ben, 2010-ben,
2011-ben, 2012-ben és 2013-ban (mentességek nélkül)
20%
15%
10%
5%
0%
0-9% 10- 20- 30- 40- 50- 60- 70- 80- 9019% 29% 39% 49% 59% 69% 79% 89% 100%
20
Az összes emelt szintű vizsgaeredmény megoszlása 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben,
2012-ben és 2013-ban (mentességek nélkül)
25%
20%
15%
10%
5%
0%
0-9%
1019%
2029%
3039%
4049%
5059%
6069%
7079%
8089%
90100%
21
b)
Az érettségi vizsgák legfontosabb időpontjai
a 2013/2014. tanévben
• Október-novemberi vizsgaidőszak
jelentkezési határidő: 2013. szeptember 5.
írásbeli érettségi vizsgák: 2013. október 11-25.
emelt szintű szóbeli vizsgák: 2013. november 6-12.
középszintű szóbeli vizsgák: 2013. november 21-29.
• Május-júniusi vizsgaidőszak
jelentkezési határidő: 2014. február 15.
írásbeli érettségi vizsgák: 2014. május 5-26.
emelt szintű szóbeli vizsgák: 2014. június 5-13.
középszintű szóbeli vizsgák: 2014. június 16-27.
22
Változások az érettségi vizsgák szabályozásában
a 2013/2014. tanévtől
Előrehozott vizsgák:
csak „két” tavaszi vizsgaidőszakban,
csak idegen nyelvből és informatikából.
A középiskola befejezése előtti szintemelő
vizsgák ugyanezekből, de ősszel is
Javítani csak a rendes vizsga keretében
lehet
Nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak
megszűnnek
A művészeti tárgyak megszűnnek, marad:
művészettörténet, népművészet
Az Utazás és turizmus csak 6. tárgy lehet
o
2013
Az érettségi bizonyítvány kiadásának
feltétele:
50 óra közösségi szolgálat
Akkreditált vizsgatárgyból nem lehet
érettségi vizsgát tenni
Pszichológia választható vizsgatárgy
o
2014
o
2015
o
2016
2017
Szakközépiskolában kötelező a szakközépiskola ágazatának
megfelelő szakmai vizsgatárgy
23
5.
Érettségizők és felvételizők 2007-2013.
160000
124443
141286
138180
136202
140000
136250
131705
124122
120000
100000
89184
89036
79572
80000
60000
85683
53883
50954
84046
82172
52517
50253
76303
45974
42558
40834
40000
20000
0
2007
Érettségizők száma
2008
2009
2010
Érettségi bizonyítványt szerzők száma
2011
2012
2013
Adott évben érettségiző felvételizők száma
24
a)
Jelentkezők – felvettek száma 2013 A
Összes jelentkező:
95 445 fő
Felvételt nyert:
72 159 fő
Nem nyert felvételt:
23 286 fő
Felsőoktatási
szakképzés 4544 fő
Alap 48 914 fő
Osztatlan 5718 fő
Mester 12983 fő
Finanszírozási forma szerint
Összes felvett:
Állami ösztöndíjas:
Önköltséges:
72 159 fő
53 759 fő
(58 844 fő)
18 400 fő
25
b) A 2014. évi általános felvételi eljárás (1.)
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról:
 Maximum 5 jelentkezés
 Szóbeli felvételi bevezetése a 2015/2016. tanévtől
 Felsőfokú végzettség birtokában a belépés nem csak az érettségi
alapján történhet, hanem a korábbi felsőoktatási tanulmányok szerint is
(az adott felsőoktatási intézmény felvételi szabályzata szerint).
26
A 2014. évi általános felvételi eljárás (2.)
A részletszabályokról a felsőoktatási felvételi kormányrendelet szól:
 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
Felsőoktatási felvételi tájékoztató elektronikus formában:
 2013. december 31. (kiegészítés, módosító közlemény 2014. január 31-éig)
Jelentkezési határidő:
 2014. február 15.
27
FELVÉTELI ÉS ÉRETTSÉGI
Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező
teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni az alábbiak szerint:
 a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a középiskolai osztályzatok és az érettségi
vizsgákon elért százalékos eredmények átlaga alapján): tanulmányi pontok
+
a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredmények alapján kapott pontok:
érettségi pontok,
vagy
 az érettségi pontok kétszerezése,
vagy
 korábbi felsőoktatási végzettség figyelembevétele (alapszakon, osztatlan képzésen, felsőoktatási
szakképzésen) – intézményi döntés alapján.
 Minden esetben az esetleg szerzett többletpontok hozzászámításával;
a számítási módok közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
 2014-ben alapképzésben, osztatlan képzésben a felvétel jogszabályi minimális követelménye
260 pont, a felsőoktatási szakképzésben 220 pont lesz.
28
FELVÉTELI ÉS ÉRETTSÉGI 2014-ben
Érettségi eredmények
Középiskolai
osztályzatok
Magyar nyelv és
irodalom (átlaga)
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Választott term.
tud. tárgy*
utolsó két (tanult)
év végi jegyei
összegének
kétszerese
Érettségi
átlageredmény
Az érettségi
bizonyítványban szereplő
%-os vizsgaeredmények (4
köt., 1 vál.) átlagát egészre
kerekítve
Az adott szakon
előírt két érettségi
tárgy %-os
vizsgaeredményei
a pontok
Tanulmányi
pontok
max. 100 pont
max.100 pont
max. 200 pont
Érettségi pontok
Többletpontok: max. 100
Felvételi pontszám
max. 500 pont
29
Felvételi követelmények 2014-ben
A 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet – 2013. január 1-jén hatályba lépett – 3. számú melléklete
tartalmazza a felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi
vizsgák jegyzékét szakonként, képzési területenként.
 Több alapszakon, valamint osztatlan képzésen feltétel egy emelt szintű érettségi letétele, négy
osztatlan képzésen pedig két emelt szintű érettségi kell.
• Két emelt szintű érettségi szükséges:
osztatlan állatorvosi mesterképzési szakon (biológia és kémia);
osztatlan általános orvos mesterképzési szakon, fogorvos mesterképzési szakon,
gyógyszerész mesterképzési szakon (biológia és fizika vagy kémia);
• egy emelt szintű érettségi szükséges (a kijelölt vagy a megnevezett több közül választható
tárgyból):
a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési terület szakjain, továbbá az
erdőmérnöki, a jogász, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, az építész, az
építészmérnöki, az energetikai mérnöki szakokon.
-
Ezek a követelmények voltak érvényben 2013-ban, és maradnak 2014-ben is.
A különböző szakokon választható érettségi vizsgatárgyak is lényegében változatlanok lesznek
2014-ben, csak az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási
szakokon bővül a választható vizsgatárgyak köre.
30
Felvételi követelmények az osztatlan (kétszakos) tanárképzésben
•
Ezeket először 2013-ban hirdethették meg a felsőoktatási intézmények.
•
Az érettségi követelmények azonosak az azonos alapképzési szak érettségi
követelményével.
•
Ez azt jelenti, hogy ha az alapképzési szakon van emelt szintű érettségi
követelmény, akkor az az osztatlan tanárképzési szakon is kötelező jelentkezési
feltétel.
•
Az olyan szakpárok esetében, ahol így két emelt szintű érettségi kellene a
jelentkezéshez, ott is csak egy a kötelező a kormányrendelet szerint.
31
6.
Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság
Tagjai: - KIM és EMMI államtitkár ill. az általuk delegált képviselők;
- az OH elnöke, közoktatási elnökhelyettese ill. az általuk delegált személyek;
- a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottjai, a KH-k oktatási
főosztályainak vezetői ill. az általuk delegált képviselők;
Az OSZTB célja: a jogszabályok által az OH-hoz ill. a kormányhivatalokhoz delegált egyes
(országos) oktatási feladatok végrehajtásának előkészítése, megszervezése, így ezek körében a
Bizottság problémafelvető, egyeztető fórumként, az országosan egységes jogalkalmazás kialakítása
érdekében való működtetése; a felmerülő problémák megvitatása, egységes álláspont kialakítása,
az elvégzett feladatokkal kapcsolatos tapasztalatcsere, a kölcsönös tájékoztatás.
Az OSZTB általában havonta ülésezik; titkársági feladatait az OH TEO látja el.
A közös munkát az új tanévben is folytatjuk!
32
7.
Köznevelés-fejlesztési tervek készítése
a) 2013. évi feladat volt:
• Az Nkt. 75. § és 97. § (8) bekezdése alapján (a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
2013. márciusában történt módosításának megfelelő tartalommal) az oktatásért
felelős miniszter … az OH előterjesztése alapján, a kormányhivatalok
közreműködésével … köznevelés-fejlesztési tervet készít…; első alkalommal
2013. április 30-áig;
• az OH, a kormányhivatalok oktatási főosztályai és az EDUCATIO Kft.
összehangolt együttműködésének eredményeként elkészítettük a megyei
köznevelési-fejlesztési terveket;
• az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta ezeket;
• a tervek nyilvánosak, elérhetők az alábbi linken:
http://www.kormany.hu/hu/dok?type=306#!DocumentBrowse
33
b) OH Projektigazgatóság:
a 2013. évi tervek felülvizsgálata 2014-ben
•
•
•
•
A felülvizsgálatot az Oktatási Hivatal Projektigazgatósága végzi a TÁMOP 3.1.10.
keretében.
Cél: stabil, hiteles, a köznevelési rendszer átalakításán túljutva letisztult adatok
alapján készítendő tervek.
A hosszabb távú cél: egy informatikailag támogatott vezetői információs-, illetve
modellezést is lehetővé tévő „visszajelző rendszer” és egyben „tervező eszköz”
létrehozása.
A fejlesztés eredménye egy olyan szoftveres megoldás lesz, amely
automatikusan frissülő, illetve (intézményi szinten) folyamatosan frissített elemi
adatokból, megmutatja a feladatellátás aktuális jellemzőit, és prognosztizálja az
esetleges fenntartói intézkedéseknek az indikátorokra gyakorolt várható
hatásait, ezzel támogatva az optimalizációs döntés-előkészítést, illetve a
döntéshozatalokat.
34
A fejlesztési tervekkel kapcsolatos további feladatok
 OH : évente jelentést készít, először 2014 őszén
(229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. 21/B §, 21/C. §.)
• Alapja:
- a fejlesztési tervek adatai;
- a KIR más közérdekű adatai;
•
Tartalma: a köznevelési intézmények
- alapfeladatai;
- feladatellátási helyei;
- a felvehető maximális gyermek- és tanulólétszám stb.
Ha az ellátott köznevelési alapfeladatok eltérnek az elfogadott köznevelés-fejlesztési
tervtől, az OH előterjesztése alapján a miniszter felülvizsgálja a köznevelésfejlesztési tervet.
35
8.
Aktuális szakmai ellenőrzés a 2013/2014. tanévben (1.)
 Az oktatásért felelős miniszter az Nkt. 77. § (2) bek. d) pontja alapján hatáskörével
élve, a 2013/2014. tanév rendjéről szóló 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet 9. § (8)
bekezdésében országos szakmai ellenőrzés lefolytatását rendelte el:
•


2014. január 2. és április 1. között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a
magántanulóvá nyilvánítással kapcsolatos eljárást a tanügyi nyilvántartásokra és
egyéb dokumentumokra alapozva az általános és a középiskolákban. Az ellenőrzést az
OH folytatja le.
Az ellenőrzés célja:
- a magántanulóvá nyilvánítás iskolai döntéshozatalának szakmai vizsgálata,
- a szülői magántanulóvá nyilvánítási kérelmekben megjelölt indokok feltárása,
- a szakértői vélemények alapján magántanulóvá nyilvánított SNI tanulók számára az
előírt iskolai ellátás biztosításának ellenőrzése.
Ellenőrzésben résztvevő intézmények
A KIR-ben nyilvántartott, magántanulókat oktató általános és középiskolák száma
alapján kerülnek meghatározásra a mintaválasztási szempontok. A Hivatal célja az
érintett intézmények minél nagyobb számú megjelenítése az ellenőrzési mintában.
36
Aktuális szakmai ellenőrzés a 2013/2014. tanévben (2.)

Az ellenőrzés módszerei:
- A KIR-ben nyilvántartott adatok felhasználása
- célzott intézményi adatszolgáltatás
- helyszíni ellenőrzés (dokumentum vizsgálat)

Közreműködők:
A Hivatal Tanügy-igazgatási és Ellenőrzési Osztálya az Országos szakérői
névjegyzéken nyilvántartott tanügy-igazgatási szakértők közreműködésével
folytatja le a szakmai ellenőrzést.

A szakmai ellenőrzés következménye:
Ha a szakmai ellenőrzés eredményeként felmerül, hogy az iskola jogsértést
követett a magántanulóvá nyilvánítási eljárásban, az OH kezdeményezi hatósági
ellenőrzés lefolytatását a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes
kormányhivatalnál.
37
9. A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata (1.)

A KIR két alapnyilvántartásának megújítása már a 2012/2013. tanévben elindult: a köznevelési intézménytörzs,
illetve a személyi nyilvántartás az elmúlt tanévben új alapokon, új rendszerként indult el.
A 2013/2014. tanévben ezek az alapnyilvántartások az intézményi, fenntartói visszajelzések alapján, illetve a
jogszabályi változások alapján továbbfejlesztésre kerülnek a következő területeken:
 Köznevelési intézménytörzs (KIR INT)
• A 2013 tavaszán bevezetett új intézményi kereső felületet továbbfejlesztjük az oktatas.hu portálon.
• Az adatok feldolgozását gyorsítjuk a közhiteles nyilvántartásokból (MÁK, OH).
• A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmények közhiteles
nyilvántartását továbbfejlesztjük, a közhiteles adatokat folyamatosan publikáljuk az oktatas.hu portálon.
• A köznevelési intézmények tájékoztató rendszerét (KIR INFO) az ősszel nyitjuk meg, mellyel az
intézményeknek lehetőségük lesz a jogszabályban rögzített közzétételi lista elemek rögzítésére, valamint
a pedagógiai programot, a házirendet, illetve az SZMSZ-t a központi nyilvántartásba megküldeni.
 Személyi nyilvántartás (KIR SZNY)
• A személyi nyilvántartás olyan irányú átalakítása a cél, hogy az ne csak egyszerű adatbejelentő felületként
szolgáljon, hanem segítse a napi intézményi adminisztrációt is.
• Beépítésre kerül a tanulók évfolyamba, osztályba történő besorolási lehetősége.
• A csoportos adatmódosító kérelmek körét bővítjük.
• Az adatellenőrzések számát ugyancsak bővítjük, illetve a KIRSTAT-ban közölt adatokkal a KIR SZNY
adatokat összevetjük.
38
A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata (2.) −
a tanfelügyelet és a minősítés informatikai támogatása
 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések lebonyolítását támogató informatikai rendszer a
teljes ellenőrzési folyamatot támogatni fogja.
- Az informatikai rendszer a KIR intézménytörzsi és személyi nyilvántartására fog épülni, valamint az
országos szakértői névjegyzékkel is összekötésre kerül.
- A cél, hogy az ellenőrzések adminisztrációs munkái egyszerűen elvégezhetőek legyenek a rendszer
segítségével, s a rendszer minden szereplőt hatékonyan segítsen, legyen szó kormányhivatalról,
intézményről, ellenőrzött pedagógusról, illetve az ellenőrzésben részt vevő szakértőről.
 A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése szükségessé teszi, hogy a KIR központi
nyilvántartásai támogassák az előmeneteli rendszer nyilvántartási feladatait, illetve a minősítési
eljárások is a KIR-ben rögzített adatokra támaszkodva kerüljenek lebonyolításra a jövőben.
- Ennek megfelelően a KIR személyi nyilvántartásában a 2013/2014. tanévtől kezdve rögzíteni kell a
pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges alap- és besorolási adatokat.
- Az Oktatási Hivatal megkezdte a minősítési eljárásokban kiemelt fontosságú elektronikus portfólió
felület (e-portfólió) kialakítását, mely szoros kapcsolatban fog működni a KIR személyi
nyilvántartásával.
39
10.
Köznevelés-fejlesztési projektek
az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
 TÁMOP 3.1.1. XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz
• pl. A Köznevelési Információs Rendszer megújítása
 TÁMOP 3.1.10. Helyi oktatásirányítás fejlesztése
• pl. A köznevelési intézmények komplex helyzetfelmérése;
helyzetelemzés, javaslatok megfogalmazása
 TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban
• pl. A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a közoktatásban
• Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének fejlesztése a közoktatásban –
tanfelügyelet

•
•
•
TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés támogatása
pl. Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kidolgozása
A pedagógus-életpályamodell fokozataihoz kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kidolgozása
A pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújítása
40
11. A)
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet
 Köznevelési rendszerünkben hosszú ideje nem működik egységes,
nyilvános szempontrendszer alapján kialakított, rendszeres külső szakmai
ellenőrzés és értékelés.
 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteinek kidolgozásakor e
hiány megszüntetése volt a cél, olyan módon, hogy a köznevelésben
korábban már használt ellenőrzési elemeket – pl. a belső önértékelést, az
elégedettségmérést – beépítették a tanfelügyeleti ellenőrzés
folyamatába.
41
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a
pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§)
 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§:
- a tanfelügyeleti ellenőrzés célja, „hogy a nevelési-oktatási intézmények
szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai
szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános
pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és
az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel
az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”
42
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
A cél:
- a pedagógus,
- az intézményvezető
- és az intézmény
ellenőrzésén és értékelésén keresztül a nevelési-oktatási intézmények
szakmai fejlődésének támogatása;
- a nevelő-oktató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő
ellenőrzése; a pedagógiai értékek megmutatása; a jó gyakorlatok
elterjesztése; egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása.
43
Tanfelügyelet - jellemzők

Intézménytől, fenntartótól független külső értékelés
- Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi a
kormányhivatalok közreműködésével.
- Az értékelést független, külső szakértők végzik a megyei kormányhivatalok
megbízásából.

Rögzített, nyilvános standardok
- Az értékelés eljárásrendje, területei, a feladatellátás típusának megfelelő
eszközrendszere és módszertana adott a pedagógus, a vezető és az intézmény
esetében is.
- A fenti standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben minden érintett
számára elérhetővé válnak.
44
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiaiszakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§)




Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő
vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit
teljesítette.
A köznevelési intézményben a szakmai ellenőrzést végző személynek
nincs döntési, intézkedési jogköre.
A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az
országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell
venni.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt
megalapozó dokumentumok a fenntartó számára nyilvánosak.
45
Tanfelügyelet – menetrend, jellemzők
20/2012. (VIII. 31.) EMMI 145-156.§




A kormányhivatal minden év május 31-éig elkészíti a következő tanévre
szóló megyei ellenőrzési tervet;
a nevelési-oktatási intézmények által beküldött adatoknak megfelelően
ezt augusztus 31-éig felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja;
ellenőrzések 5 évente legalább egyszer;
egy pedagógust és egy vezetőt 2-2 szakértő, egy intézményt 3-5
szakértő ellenőriz.
46
Tanfelügyelet - területek
Legalább 60%
Pedagógus
Intézmény
Intézményvezető
Lehet párhuzamosan
47
A pedagógusok ellenőrzésének területei
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
Módszertani felkészültség
A pedagógiai folyamat tervezése
A tanulás támogatása, szervezése és irányítása
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás
Az autonómia és a felelősségvállalás
48
A pedagógusok ellenőrzésének eszközei
 Dokumentumelemzés (pl.: önértékelés, tervezési, értékelési
dokumentumok, portfólió)
 Óra-/foglalkozáslátogatás (legalább 2 óra)
 Interjúk (a pedagógussal és a vezetővel)
49
A vezetők ellenőrzésének területei
1.
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
2.
A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
3.
Saját tevékenysége
4.
A pedagógusok és egyéb alkalmazottak stratégiai vezetése és operatív
irányítása
5.
Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
50
A vezetők ellenőrzésének eszközei
 Dokumentumelemzés (pl.: önértékelés, pedagógiai program, vezetői
pályázat, munkatervek, beszámolók, portfólió)
 Interjúk (pl.: fenntartóval, a vezetőtársakkal és magával a vezetővel)
 Óra- /foglalkozáslátogatás
 Kérdőíves felmérés (pedagógusok, szülők, fenntartó)
51
Az intézmény ellenőrzésének területei
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A pedagógiai folyamatok irányítása
Személyiség- és közösségfejlesztés
Eredmények
Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
Az intézmény külső kapcsolatai
A pedagógiai működés feltételei
Központi elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés
52
Az intézmény ellenőrzésének eszközei
 Dokumentumelemzés (pl.: Pedagógiai program, SzMSz, önértékelés,
mérési eredmények)
 Interjúk (a vezetővel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel, a
fenntartóval)
 A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos
megfigyeléssel
 A pedagógusellenőrzés értékelőlapjainak összegző adatlapja
53
Visszacsatolás
• Az ellenőrzést követően az ellenőrzésben érintett pedagógusok és az
intézményvezető értékeli a szakértő munkáját és elektronikus formában
eljuttatja a szakértőnek és a kormányhivatalnak.
• Az ellenőrzések eredményéről az érintettek által végzett elektronikus
adatszolgáltatás alapján a hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
feladata a köznevelés döntés-előkészítési és hatáselemzési feladatainak
támogatása.
54
A TÁMOP 3.1.8 projekt eddigi eredményei és feladatai
2013. január 31. A tanfelügyeleti eljárásrendek és eszközök, valamint a szakértői
képzés tesztverzióinak elkészítése
2013. március-június: tesztelés; 98 szakértő, 52 intézmény, 44 intézményvezető,
744 pedagógus részvételével
2013 őszén várható eredmények:
 A standardok véglegesítése
 A szakértői képzés anyagának véglegesítése
 A szakértők kiválasztásához szempontrendszer meghatározása
 Pályázat kiírása a szakértők képzésére – 1000 szakértő
55
B)
A tanfelügyelet és a minősítés kapcsolatáról
Kik végzik az ellenőrzéseket és a minősítéseket?
Olyan szakértők, akik:
 nagy pedagógusi és pedagógiai-értékelési tapasztalattal rendelkeznek,
 elvégzik a felkészítő 2x30 órás képzést,
 majd a tanúsítvány birtokában jelentkeznek a szakértői névjegyzék pedagógiaiszakmai ellenőrzés és minősítés szakterület megfelelő szakirányára,
 a megyei kormányhivataloktól az ellenőrzési tervek alapján felkérést kapnak.
56
Kedvezmények
Az a Mesterpedagógus (vagy 2015. december 31-éig Pedagógus I. v.
Pedagógus II.) fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítővizsgáján vagy minősítési
eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el,
munkaidő-kedvezményben részesül:
 neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc
óránál (óvodapedagógus esetén huszonöt óránál),
 tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő
munkavégzés alól mentesíteni kell.
57
Az értékelési rendszerek kapcsolata
Önértékelés
Tanfelügyeleti értékelés
Pedagógus minősítés
58
Az értékelési rendszerek kapcsolata
59
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
60