Transcript Az egész napos távollét - Partiumi Keresztény Egyetem

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
NAGYVÁRAD
Gazdasági és PÉNZÜGYI
Elemzés
8.
Dr. Tarnóczi Tibor
Munkaerő és bérgazdálkodás elemzése
• „Az emberi erőforrás a vállalatnál alkalmazott
munkavállalóknak a munkavégzéshez
szükséges képességeik, szakismeretük és a
munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint
strukturált összessége” (Chikán, 1997).
• Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás
egyre inkább olyan stratégiai eszközzé válik a
vállalkozások számára, amely döntő hatással
bír jövedelmezőségükre, hosszú távú
életképességükre, sikerességükre.
2
A munkaerő-gazdálkodás elemzése
• A létszám nagysága és összetétele
• A munkaidő kihasználás
• A munkaügyi tényezők és a termelés
kapcsolatának a vizsgálata
• A munkatermelékenység vizsgálata
3
A munkaerő-szükséglet meghatározása
• A munkaerő gazdálkodás fontos területe a
különböző feladatok ellátásához szükséges
létszám nagyságának, az ún. munkaerőszükségletnek a megállapítása.
• Az elemzések során átlagos létszámadatokat
használunk, ami az elemzés időszakára
vonatkozóan a munkavállalók
létszámnyilvántartása alapján számított
mutatószám.
• A munkaerő szükséglet meghatározásának egyik
4
eszköze a munkakörelemzés
A munkakörelemzés
• … során feltárják a különböző munkakörök
jellemzőit, a munkakörre ható terheléseket, a
vele szemben támasztott követelményeket,
valamint a munkakör betöltéséhez szükséges
ismertet, tudást.
• A teljesítendő feladatokból, valamint ezekből az
elemzésekből kiindulva határozzák meg
munkakörönként, munkaköri csoportokként, az
adott területen végzendő munka sajátosságait
figyelembe véve, hogy milyen nagyságú és
5
összetételű létszámra van szükség.
A munkakörelemzés 2.
A munkakörök elemzése nagyban hozzájárulhat a
hatékonyság növeléséhez is, hiszen többek között
feltárják
• a munkakörök közötti párhuzamosságokat,
• a felesleges funkciókat, illetve azt, hogy
• mely feladatok ellátása hiányzik a szervezetből
és
• összességében milyen erőforrásokkal oldhatók
meg a feladatok,
• hol találhatók kapacitás feleslegek vagy hiányok.
6
A munkaerő-szükséglet
Munkaerő- szükséglet fedezettsége (%) 
A feladatokellátásához rendelkezésre álló létszám
*100
A feladatokellátásához szükséges létszám
• A munkaerő fedezetnek (a feladatok ellátásához
rendelkezésre álló létszám) és
• a munkaerő szükségletnek (a feladatok
ellátásához szükséges létszám)
egyensúlyban kell lennie egymással.
7
A munkaerő-felhasználás
Átlagos dolgozói létszám
Munkaerő felhasznál ási mutató (%) 
Átlagos állományi létszám
• Azt mutatja meg, hogy az állományi létszámnak
naponta átlagosan hány százaléka veszi fel a
munkát, és segítségével számszerűsíthető a
hiányzók aránya is.
• A vállalkozásnál rendelkezésre álló létszám csak
lehetőség, ezért a létszám elemzése során vizsgálni
kell a munkát felvevő és a hiányzó létszám
nagyságának, illetve arányának alakulását is.
8
A létszám összetételének alakulása
Vizsgálhatjuk például a létszám összetételét, valamint
annak alakulását
–
–
–
–
–
–
–
a munkaidő hossza,
a munkaköri csoportok,
a szakképzettség,
az életkor,
a munkában eltöltött idő,
a vállalkozásnál eltöltött idő,
a nemek
és más szempontok szerinti bontásban is.
A létszám összetételének elemzéséhez, a létszámarányok
alakulásának vizsgálatához alapvetően megoszlási
9
viszonyszámokat alkalmazunk.
A munkaerőmozgás vizsgálata
• A létszám nagyságának és összetételének
elemzéséhez szervesen kapcsolódik a
munkaerőmozgás (fluktuáció) vizsgálata.
• Munkaerőmozgás történhet a vállalkozás
különböző egységei között (vállalkozáson belül)
vagy a vállalkozás és a külső környezet között is.
• A munkaerőmozgás jelentős hatással lehet a
vállalkozás eredményességére.
10
A munkaerőmozgás típusai
A vállalkozáson belüli munkaerőmozgáson belül
vertikális és horizontális fluktuációt
különböztetünk meg.
• A vertikális fluktuáció a vállalkozás különböző
szintjei közötti (pl.: előléptetés), míg a
• horizontális fluktuáció a vállalkozás szervezeti
egységei közötti munkaerőmozgást jelenti.
11
A munkaerőmozgás mutatói
Belépési forgalom (%) 
Belépők száma
*100
Átlagos állományi létszám
Kilépési forgalom (%) 
Váltás intenzitása (%) 
Kilépők száma
*100
Átlagos állományi létszám
Váltás
*100
Átlagos állományi létszám
Munkaerő forgalom (%) 
Belépők  Kilépők száma
*100
Átlagos állományi létszám
12
A munkaidő kihasználás elemzése
• … során meg kell határoznunk a munkarend
szerinti napok számát, ami a törvényes
munkanapokat jelenti, azokat a napokat,
amikor a munkavállaló munkaidő beosztása
szerint munkavégzésre kötelezett.
Naptári napok száma
– heti pihenőnapok száma (általában szombat,
vasárnap)
– munkaszüneti napok száma (fizetett ünnepnapok)
= munkarend szerinti munkanapok
13
Munkaidő kihasználás
• … elemzése során vizsgálható, hogyan
változott a munkarend szerinti napokon belül a
teljesített napok (az a nap, amikor a
munkavállaló munkavégzésre megjelent),
valamint az egész napos távollétek nagysága és
aránya.
T eljesített napok száma
Munkaerő - felhasznál ási mutató (%) 
*100
Munkarend szerinti napok száma
14
Az egész napos távollét
• Amennyiben 100%-ból kivonjuk a munkaerőfelhasználási mutatót, számszerűsítjük az egész
napos távollétek vagy hiányzások számát.
• Az egész napos távollét olyan munkarend
szerinti munkanap, amikor a munkavállaló akár
igazoltan, akár igazolatlanul nem jelent meg,
függetlenül attól, hogy a távollét időtartamára
részesül-e munkabérben vagy sem.
15
Az egész napos távollétek fajtái
• fizetett szabadság
– rendes
– rendkívüli
• nem szabadság jellegű fizetett egész napos
távollét (pl.: konferencián való részvétel)
• betegség miatti egész napos távollét
• nem fizetett egész napos távollét
• engedélyezett, de nem fizetett egész napos
távollét
• igazolatlan egész napos távollét
16
A törtnapi távollét
T eljesített órák száma túlórák nélkül
Munkanap átlagos hossza (óra/nap) 
T eljesített napok száma
• A munkanap átlagos hossza azt fejezi ki, hogy
a teljesített munkanapokon a munkavállalók
átlagosan hány órát dolgoznak. Amennyiben a
munkanap törvényes hosszából, a 8 órából,
levonjuk a munkanap átlagos hosszát,
megkapjuk a törtnapi távollétek nagyságát.
17
A munkaidő-kihasználás
Munkaidő kihasználási mutató (%) 
Munkanap átlagos hossza
*100
Munkanap törvényes hossza (8 óra)
• A mutató elemzése során, a törtnapi távollétek
esetében, indokolt lehet a távolmaradások okainak
csoportonkénti vizsgálata.
• A vállalkozásoknál részletesen kell az egész napos
és a törtnapi távolléteket elemezni.
• Az egész napos távollétek közül az igazolatlan
távollétek változását, a törtnapi kiesések közül az
elhárítható időkieséseket kell részletesen
18
elemezni.
A munkaerő felhasználás és a termelés
kapcsolata
• A munkaerő a termelési tényezők között kiemelt helyen
szerepel, mert nélküle nem valósítható meg a termelés.
• A munkaerő-gazdálkodás területei a létszám
nagyságának és összetételének változása, a
munkaerőfelhasználás, a munkaidő-kihasználás és a
teljesítmények változása közvetlen kapcsolatban van a
termelés alakulásával, amit a termelési érték mutatók
segítségével tudunk számszerűsíteni.
• E tényezőknek a termelési értékre gyakorolt hatása az
eltérések számszerűsítésének módszereivel határozható
meg.
19
A munkatermelékenység elemzése
• A munkatermelékenység vizsgálata keretében,
arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen
hatékonyan használja fel a vállalkozás a
legfontosabb, legértékesebb erőforrását,
valamint arra, hogy milyen tényezőkre
vezethető vissza a munkatermelékenység
változása.
• A munkatermelékenység elemzése a
termelékenység vizsgálatának az egyik
részterülete.
20
Munkatermelékenység
Termelés
Munkaterme lékenység 
Élőmunkafe lhasználás
• A mutató kiszámítása során a számlálót természetes
mértékegységben és értékben is kifejezhetjük.
• Olyan vállalkozásoknál, ahol egyféle terméket
állítanak elő, a termelés számbavehető természetes
mértékegységben.
• A vállalkozások a gyakorlatban többféle termék
előállításával, gyártásával foglalkoznak, így a
termelékenység megállapítása során a termelési értéket
számszerűsítjük.
21
A termelési érték és a munkaerő gazdálkodás
kapcsolatának vizsgálata a láncbehelyettesítés
módszerével
q0
Közbenső szorzatok
1
2
3
4
q1
q1
q1
q1
k0
k0
k1
k1
k1
k1
3. Munkanap átlagos
hossza (óta/nap)
c0
c0
c0
c1
c1
c1
4. 1 órára jutó
termelési érték
(eFt/óra)
p0
p0
p0
p0
p1
p1
Megnevezés
1. Létszám (fő)
2. Teljesített nap
(nap/fő)
Termelési érték (eFt)
Terv
Tény
q1
q0*k0* q1*k0*c q1*k1* q1*k1*c q1*k1*c q1*k1*c
c0*p0
c0*p0
0*p0
1*p0
1*p1
1*p1
22
A munkaerő gazdálkodás tényezőinek
hatása a termelési értékre
Hatás számszerűsítése
Megnevezés
1.Létszám változásának hatása
q1*k0*c0*p0 - q0*k0*c0*p0
2.Teljesített napok változásának hatása
q1*k1*c0*p0 - q1*k0*c0*p0
3.Munkanap átlagos hosszának változásának q1*k1*c1*p0 - q1*k1*c0*p0
hatása
4.1 órára jutó termelési érték változásának
q1*k1*c1*p1 - q1*k1*c1*p0
hatása
q1*k1*c1*p1 - q0*k0*c0*p0
Termelési érték változása
23
A munkatermelékenység változása
• A munka termelékenységének elemzésekor
általában nem a mutatók nagyságát, hanem
ezek változását vizsgáljuk, illetve fel kell tárni
az ok-okozati összefüggéseket, és
számszerűsíteni kell azokat
• A munkatermelékenység változásának és az azt
befolyásoló tényezők hatásának kimutatásához
a cél olyan mutatószámok kialakítása,
használata, amelyek hasznos információt
jelentenek a döntéshozóknak.
24
A munkaerőköltségek elemei
Kompenzációs költségek
Munkaerőköltségek
Munkajövedelem
Szociális
költségek
Kereset
Egyéb munkajövedelem
Alapszerűen
fizetett
juttatások
A munkavállaló által alapokba kötelezően
teljesített járulékok, hozzájárulások
Kollektív szerződés, ágazati
megállapodás, egyedi munkaszerződés
szerint teljesített szociális hozzájárulások
A munkavállalónak közvetlenül nyújtott szociális
juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített
szociális hozzájárulások
Szakoktatás, képzés és továbbképzés költségei
Egyéb munkaerőköltségek
Adók, támogatások
25
A bérgazdálkodás elemzése
• A bérgazdálkodás elemzése során
vizsgálhatjuk a munkaerőköltségeket és azok
változását, valamint más szempontból
vizsgálhatjuk a személyi jellegű ráfordításokat
is.
• A bérköltségek vizsgálata során a következő
elemzések végezhetők el:
– A bérköltség vizsgálata különböző ismérvek
alapján (bérszerkezet, költségviselők,
létszámcsoportok, stb.).
– Az átlagbérek elemzése.
26
A bérgazdálkodás elemzése
• A különböző elemzésekhez viszonyszámokat,
átlagokat és indexeket is felhasználhatunk. A
bérek elemzése mellett vizsgálni kell a bérek és
a termelés kapcsolatát, alakulását is.
Bérköltség
Bérhányad(%) 
*100
T ermelésiérték
T ermelésiérték
Bérrentabilitási mutató(%) 
Bérköltség100 Ft - ban
27