Transcript 2013/14-es félév 1. előadás JZS - Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Környezeti Kárelhárítás
Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2
1. Előadás: Bevezetés
Előadó: Jolánkai Zsolt
Kapcsolat: [email protected]
Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 45.5 szoba
Tartalom
•
•
•
•
•
•
•
Tantárgy ismertetés, félévi menetrend
Bevezető gondolatok
Alapfogalmak
Környezetszennyezés folyamata
Jogi háttér
Kapcsolódó hazai programok
Szereplők
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
2
Tantárgy ismertetése
•
•
•
•
•
•
•
Előadók: Jolánkai Zsolt, Ács Tamás
1 zárthelyi – témája: kármentesítés
Pót zh 10 héten csütörtökön, tanítási időn kívül
Írásbeli vizsga: Előadások anyaga, gyakorlat anyaga
Értékelés: 25% zh, 25% tervfeladat, 50% vizsga
Jegyzet: Előadás diák
Ajánlott irodalom:
–
–
–
–
Kármentesítési útmutatók, kézikönyvek
Fleit Ernő: Környezeti Kárelhárítás jegyzet
Reiniger-Varga-Horváth: Környezeti kárelhárítás menedzsmentje
Katona Emil: Vízminőségi Kárelhárítás
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
3
Menetrend
Előadás/gyakorlat
1. hét
2. hét
3. hét
4. hét
5. hét
1. előadás szeptember 12.
2. előadás szeptember 13.
Szennyezőanyagok ismertetése (JZS)
3. előadás szeptember 19.
kármentesítés, tényfeltárás (JZS)
4. előadás szeptember 20.
Kármentesítés, mennyiségi kockázat(JZS)
5. előadás szeptember 27.
Kármentesítés, monitoring (JZS)
6. előadás október 3.
Talaj- talajvíz rendszerek, talajtani alapok (ÁT)
Szennyezés terjedés felszín alatti rendszerekben első rész
(ÁT)
Szennyezés terjedés felszín alatti rendszerekben második
rész (ÁT)
7. előadás október 4.
8. előadás október 10.
1. gyakorlat október 11.
9. előadás október 17.
6. hét
2. gyakorlat október 18.
10. előadás október 24.
7. hét
3. gyakorlat október 25.
8. hét
Óra témája
Bevezetés, félévi tematika, környezetszennyzés folyamata,
jogi alapok (JZS)
ZH október 31.
Gyakorlati példák kiadása, ismertetése (JZS, ÁT)
Alkalmazható technológiák a felszín alatti kármentesítésben
(ÁT)
Gyakorlat, konzultáció, szennyezés lehatárolás, szennyezés
becslés (ÁT)
Kárelhárítás fogalma, felszíni vizek rendkívüli szennyezései,
hazai gyakorlat, intézményi rendszer, jogi alapok (JZS)
Gyakorlat, konzultáció, szennyezés terjedés gyakorlat,
MODLOW 1 (ÁT)
Zárthelyi
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
4
Menetrend
11. előadás november 7.
Esettanulmányok (Reiniger Róbert)
4. gyakorlat november 8.
Gyakorlat, konzultáció, szennyezés terjedés gyakorlat,
MODLOW 2 (ÁT)
12. előadás november 14.
Kárelhárítás végrehajtásának lépései, kárelhárítási
tervek (JZS)
5. gyakorlat november 15.
Gyakorlat, konzultáció, szennyezés terjedés gyakorlat,
MODLOW 3 (ÁT)
Vízminőségi kárelhárításban alkalmazható technológiák
(JZS)
9. hét
10. hét
11. hét
13. előadás november 21.
14. előadás november 28.
Kármentesítés kivitelezésének gyakorlata (Szabó Zsolt)
6. gyakorlat november 29.
Gyakorlat, konzultáció, szennyezés terjedés gyakorlat,
MODLOW 4 (ÁT)
12. hét
15. előadás december 5.
Esettanulmányok 2 (Bálint Mariann)
13. hét
7. gyakorlat december 6.
8. gyakorlat december 7.
Gyakorlat, konzultáció, kockázatbecslés módszerei
Gyakorlat, konzultáció, műszaki beavatkozások
tervezése
9. gyakorlat december 12.
Gyakorlat, konzultáció, monitoring tervezése
10. gyakorlat december 13.
Konzultáció, feladatbeadás
14. hét
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
5
Környezeti kár képekben
Bevezetés
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
6
Környezeti kárelhárítás
Bevezetés
Környezeti kárt okozó tevékenység
A jogszabály mit mond?
Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a
közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a
környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással
eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható,
illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető
kárelhárítás
kármentesítés
Balesetjellegű szennyezés
Pl. Vörösiszap, cianid
Lassú hosszan tartó szennyezés
Pl. szivárgó olajtartály, hulladéklerakók
Azonnali beavatkozást igényel
Pl. gipsz adagolásával semlegesítés,
merülőfalak, kicsapatószerek
Megfontolt körültekintő
költséghatékony megoldást igényel
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai
Zsolt
7
Alapfogalmak
Fogalmak tisztázása:
Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve
bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás
közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;
környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges)
környezet, továbbá ezek összetevői
Kárelhárítás: a környezeti elemek (vizek, talaj, levegő, élővilág, épített környezet) előre nem látható események
vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk
megelőzésére, elhárítására illetve mérséklésére irányuló tevékenység.
Kármentesítés (felszíni víz): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz károsodásának enyhítésére, az
eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás
helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki,
gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése,
illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá
monitorozása érdekében szükséges
Kármentesítés (élővilág): olyan helyreállítási tevékenység, intézkedés, amely a természetben okozott kár
enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a faj, élőhely, terület által
nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul.
Kármentesítés (felszín alatti víz és földtani közeg): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és
földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint
a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására
irányul, így különösen az a műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett,
károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a
kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges;
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
8
Alapfogalmak
Fogalmak tisztázása
Vízkárelhárítás: „vízkárelhárítás a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést jelenti. E két
tevékenység úgy tartalmában, mint idejét tekintve eltér egymástól, de mégis összetartozik. A
vízkárelhárítás a károsan sok vagy károsan kevés víz kártételeinek elhárítását, a károk
mérséklését célzó megelőző, valamint a tényleges védekezéssel járó szervezett operatív
tevékenységet foglalja magában.” Az OVF szerint
Mennyiségi kártétel, nem tartozik a környezeti
kárelhárítás témakörébe, külön gyakorlata van
Környezeti kárelhárítás = vízminőségi kárelhárítás?
Ma már minden környezeti elemre kiterjed a jog hatálya.
A hazai gyakorlatban sokáig egyet jelentett, és még ma is kiemelkedően a vízminőségi kárelhárítás
dominál, mivel erre van kiépített intézményi rendszer: VIZIG-ek. A Nemzeti Parkok és az erdészeti
szolgálatok figyelemmel kísérik az élőhelyeket, és védett természeti értékeket.
A szennyezés leginkább a felszíni vizekhez kötött transzport folyamatok által tud gyorsan nagy
területen szétterjedni, így sok hatásviselőhöz eljutni, ezért a víz a legmeghatározóbb a rendkívüli
szennyezések elleni védekezés szemszögéből.
A levegőszennyezés szintén gyors transzportot biztosít, de olyan mértékű szennyezés, aminek a
hatalmas hígulás ellenére is komoly kockázata van, már a katasztrófavédelem és honvédség
felelősségi körébe tartozik, leginkább evakuációs tervek formájában nyilvánul meg.
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai
Zsolt
9
Környezetszennyezés
A környezetszennyezés egy folyamat, melynek során az ember, saját
tevékenységeinek során az őt körülvevő élő és élettelen környezet természetes
állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, ezáltal saját életkörülményeit lerontja.
Kibocsátások szempontjából a környezetszennyezés lehet:
Fizikai:
• Zajszennyezés
• Sugárszennyezés
• Hőszennyezés
• Fényszennyezés
Kémiai:
• Szennyvíz
• Olajszennyezés
• Műtrágya és
növényvédőszerek
• Füstkibocsátás
Biológiai:
• Vírusok,
baktériumok,
paraziták
• Tájidegen fajok
• Mesterségesen
módosított fajok
KTV szerint: környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási
határértéket meghaladó terhelése
Legáltalánosabb formája a szennyezőanyag kibocsátás, mely a levegőszennyezés,
vízszennyezés, talajszennyezés
Környezeti Kárelhárítás – 1 EA - Jolánkai Zsolt
10
Környezetszennyezés
Környezetszennyezés közvetlen forrásai:
Ipar:
• Vegyipar
• Gyógyszeripar
• Kohászat
• Elektronikai ipar
• Energiaipar (kőszén,
kőolaj, égetés,
radioaktív
balesetek, kiégett
fűtőanyagok)
• Olajfinomítás
• Gépjárműipar
• Bányászat
• Hadiipar (háborúk)
Közlekedés:
• Személygépjármű
forgalom
• Áruszállítás
• Légi forgalom
• Hajó forgalom
• Vasúti forgalom
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
Mezőgazdaság:
• Növényvédőszerek
• Trágyák és
műtrágyák
Közvetett források:
• Hulladék lerakók
• Szennyvíz iszapok
• Bányameddők
• Ipari szennyvíz
• Szikkasztók
• Erdőírtás
• Veszélyes hulladék
tárolók
11
Környezetszennyezés
Környezetszennyezés folyamata:
Emisszió: Pontszerű és diffúz szennyezőanyag kibocsátások
KÖRNYEZETMÉRNÖKI
ALAPOK
Transzmisszió: szennyezésterjedés (és konverzió)
Immisszió: szennyezés káros hatásainak
megnyilvánulása a hatásviselőkben (pl. koncentráció a befogadóban)
Forrás: http://www.ubz-stmk.at/luft1/kapitel3.htm
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
12
Környezetszennyezés
Környezetszennyezés folyamata:
Forrás: http://www.cleartheair.nsw.gov.au
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
13
Környezetszennyezés
Környezetszennyezés folyamata:
Forrás: http://www.jvkco.com/digidare/water.html
http://optioneenvirochemblog1.files.wordpress.com/2012/03/air-pollution-diagram2.jpg
http://www.environment.nsw.gov.au/water/dswpoll.htm
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
14
Környezetszennyezés
Környezetszennyezés hatásviselői :
Környezetszennyezés
Ember:
• Közvetlen
egészségkárosodás
Élővilág:
• Növényi és állati
fajok és azok
élőhelyei
Élettelen környezet:
• Felszíni vizek
• Felszín alatti vizek
• Földtani közeg
• Levegő
Visszahatás
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
15
Környezetszennyezés
Környezetszennyezés hatásai:
Planetary boundaries (PB)
Föld korlátok
Forrás: Kép: Nature
Cikk: Link
Előadás: Link
Biztonságos működési zóna
Forás: Assessments of Ecological Impacts on a Regional Scale, Sheehan
Szilárd hulladék: http://www.chrisjordan.com/gallery/midway/#CF000774%2015x20
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
16
Környezetszennyezés
Környezetszennyezés hatásai:
Emberi egészség károsodás:
• Toxikus anyagok, vagy sugárzás
általi akut, vagy krónikus
megbetegedés
• Fény és zajszennyezés okozta
stressz
Épített környezet:
• Savas esők okozta degradáció
• UV növekedés okozta
megnövekedett degradáció
Vízi vagy szárazföldi ökoszisztéma
károsodása, élőhelyek csökkenése,
biodiverzitás csökkenése
• Toxikus anyagoknak, sugárzásnak
való kitettség
• Hő, fény és zajterhelés okozta
élőhely zsugorodás
• Fizikai korlátok (vonalas
infrastruktúra okozta élőhely
vesztés)
Talaj, földtani közeg:
• Elsivatagosodás
• Erózió
• Tápanyag kimerülés
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
17
Jogi háttér
Európai jogi keret:
•
EU VKI a vizek jó ökológiai állapotának eléréséről (2000/60/EK),
•
Irányelv a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti
felelősségről (2004/35/EK);
•
Irányelv a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről
(2006/118/EK);
•
Irányelv a közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott
szennyezésről (2006/11/EK ),
•
Duna Védelmi Egyezmény (Szófia, 1994. június 29)
Magyar „alap”törvény:
1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól (KTV –
környezetvédelmi törvény)
Kapcsolódó törvények:
1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról;
1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
18
Jogi háttér
Hatályos jogszabályok:
• 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és
elhárításának rendjéről;
• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről;
• 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól;
• 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről;
• 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól;
• 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és
állapotértékelésének egyes szabályairól;
• 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól;
• 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával
kapcsolatos szabályokról,
•
•
10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és
azok alkalmazásának szabályairól,
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín
alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a
szennyezések méréséről
•
Hatályos jogszabályok gyűjteménye: http://net.jogtar.hu
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
19
Jogi háttér
1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól: alapelvek
• „1. § (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a
környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt
védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
• (2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő
kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és
elősegíti
• a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését,
károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását;
• b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását;
• c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az
erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;
• d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját;
• e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;
• f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló
tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az
állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai
ellátásában;
• g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti
követelményekkel való összehangolását;
• h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését;
• i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését.”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
20
Jogi háttér
90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának
rendjéről
A rendelet hatálya:
a) a felszíni vizekre;
b) a felszín alatti vizekre és földtani közegre;
c) a vadon élő madarak védelméről szóló a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban:
madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott
fajokra, élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre;
d) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló a Tanács
92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében
meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében
meghatározott természetes élőhelyekre;
e) a védett és fokozottan védett fajokra;
f) a Natura 2000 területekre;
g) az országos jelentőségű védett természeti területekre.
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
21
Jogi háttér
90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának
rendjéről
„A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén
kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni.
A kármentesítés szabályait külön jogszabály tartalmazza”
Kinek a feladata?
„Az e rendelet szerinti környezetkárosodást megelőző intézkedések megtétele és a kárelhárítás
elvégzése - figyelemmel a 17. § (1) bekezdésre - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) megbízása alapján a VIZIG végzi, amennyiben:…”
Kárelhárítási tervek
„A kárelhárítást - amennyiben rendelkezésre áll - üzemi és területi tervek alapján kell
végrehajtani.
(2) Kárelhárítási területi tervek készítésére a VIZIG köteles.
(3) Üzemi terv készítésére e rendelet 2. számú melléklete szerinti tevékenység végzője köteles.”
Az üzemi tervekre vonatkozóan a rendelet tartalmazza az üzemi tervek általános tartalmát,
szerkezetét, és részletesebb tartalmát, mely szerint a terv együttműködési tervre, lokalizációs
tervre, kárelhárítási műveleti tervre illetve a kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározását
magában kell foglalnia.
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
22
Jogi háttér
90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának
rendjéről - folytatás
Az üzemi tervekre kötelezettek listáját szintén tartalmazza a rendelet:
„1. Energiaipar
1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel.
1.2. Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók).
1.3. Kokszolókemencék.
1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek.
….”
Fontos: „Az e rendelet szerinti üzemi tervet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi
szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen
szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.”
A környezetvédelmi és vízügyi szervekre vonatkozó különleges rendelkezések
• A VIZIG köteles gyakorlatokat tartani
• VIZIG figyelőhálózatot kell, hogy működtessen
• Az NPI megfigyelést kell végezzen
• Erdészeti hatóságnak megfigyelést kell végeznie
Környezetkárosodás minősítése: a felügyelőség feladata, a többi illetékes szerv bevonásával.
Az elhárítás műveleti irányítása a VIZIG feladata.
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
23
Jogi háttér
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
Célok
„1. § A rendelet célja a felszín alatti vizek:
• a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával,
• b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével,
• c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal,
• d) a földtani közeg kármentesítésével
• összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása.
2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed
• a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyező anyagra;
• b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre.
• (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály hatálya alá
tartozó anyagokra és tevékenységekre.”
„azok a területek, ahol a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg károsodott, nyilvántartásba és
ellenőrzés alá kerüljenek, és állapotuk szennyezés-csökkentési intézkedések, illetve kármentesítés
révén javuljon.”
„A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víztest mennyiségi és minőségi állapota közül a
kevésbé jó állapot határozza meg.”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
24
Jogi háttér
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - folyt
A jogszabály definiálja a felszín alatti vizek jó mennyiségi, kémiai és minőségi állapotára vonatkozó
feltételeket, előírásokat. A jogszabály a környezeti káreseménnyel kapcsolatban a következő
tevékenységeket írja elő:
Kivizsgálás: A szennyező a kárcselekményt köteles bejelenteni a felügyelőségnek, illetve azonnali
beavatkozás szükségessége esetén meg kell, hogy kezdje a mentesítést. A felügyelőség három
hónapon belül le kell folytassa a kivizsgálást, mely alapján határozatot hoz környezethasználó
kötelezettségeire vonatkozóan.
Kármentesítés: A felügyelőség határozata alapján a környezethasználónak el kell végeznie a
kármentesítést, mely a tényfeltárásból, beavatkozásból és monitoringból áll. Ezekre vonatkozóan
terveket kell készítenie (tényfeltárási terv, beavatkozási terv, monitoring terv), melyeket
engedélyeztetnie szükséges a felügyelőséggel. Az adott kármentesítési szakasz lefolytatása után a
tevékenységről záródokumentációt kell benyújtson a felügyelőséghez.
„A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyeződés (B) szennyezettségi határértéket
meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem
szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne
okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást.”
„A kármentesítés (4) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (7) bekezdés szerint
összevont határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez
csatolt dokumentációt, továbbá a kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést
(zárójelentést) a szakértők is elkészíthetik.”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
25
Jogi háttér
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - folyt
Tényfeltárás
„külön jogszabály szerinti szűrővizsgálatot és ennek eredményeitől függő részletes kémiai
vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak
érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása
megállapítható legyen.”
A külön jogszabály a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos
szabályokról szóló 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet
Monitoring
A kármentesítési monitoringot
a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követően legalább 4 évig,
b) a tartós környezetkárosodás teljes időtartama alatt folytatni kell.”
„31. § (1) A kármentesítés során az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a szennyezett
területen a kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható,
elszállított szennyező anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok
előírásait kell alkalmazni.”
„A kármentesítés során szakértői és tervezési feladatok elvégzésére a Kvt. 92. §-a szerinti - az
adott szakterület, illetve résszakterületnek megfelelő - szakértőt vagy tervezői jogosultsággal
rendelkező szakembert kell igénybe venni.
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
26
Jogi háttér
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 2
Szennyező anyagok jegyzékei:
Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű anyagokra:
1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves
halogéneket képezhetnek.
2. Szerves foszforvegyületek.
3. Szerves ónvegyületek.
4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott,
hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan
tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási
vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül.
5. Higany és vegyületei.
6. Kadmium és vegyületei.
7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzistens szénhidrogének.
8. Cianidok.
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
27
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 3
Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagokra:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és
fémek, valamint vegyületeik, különösen a
következő fémek és félfémek:
1.1. Cink
1.2. Réz
1.3. Nikkel
1.4. Króm
1.5. Ólom
1.6. Szelén
1.7. Arzén
1.8. Antimon
1.9. Molibdén
1.10. Titán
1.11. Ón
1.12. Bárium
1.13. Berillium
1.14. Bór
1.15. Urán
1.16. Vanádium
1.17. Kobalt
1.18. Tallium
1.19. Tellúr
1.20. Ezüst
•
•
•
•
•
•
•
•
•
2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek,
növényvédő szerek és ezek származékai.
3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó
anyagok, valamint olyan vegyületek,
amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e
vizekben, és ezzel a vizet emberi
fogyasztásra alkalmatlanná teszik.
4. Mérgező vagy bomlásálló szerves
szilíciumvegyületek, valamint olyan
vegyületek, amelyek ilyen anyagok
képződését okozzák a vízben, kivéve azokat,
amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy
gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan
anyagokká.
5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az
elemi foszfor.
6. Fluoridok.
7. Ammónia és nitritek.
8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok
(különösen a nitrátok és a foszfátok).
9. Szuszpenzióban lévő anyagok.
10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen
hatással levő anyagok (amelyek olyan
paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és
KOI).”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
28
Jogi háttér
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
Hatálya kiterjed:
• „személyekre és szervezetekre, melyek létesítménye, tevékenysége vagy terméke
vízszennyezést okozhat, szennyvizet bocsát valamilyen rendszerbe
• felszíni vizekre, viziközművekre, ipari csatornákra, szennyvíztisztítókra, azok terhelésére és
szennyezésére”
Általános szabályok
• „4. § (1) A felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához, illetve az erősen
módosított víztestek jó ökológiai potenciáljának eléréséhez a vízhasználó (ideértve a
kibocsátót) köteles - az e rendelet és a Kvt. vonatkozó előírásainak betartásával - hozzájárulni.
• (2) Amennyiben nem pontszerű (diffúz) szennyezések miatt kibocsátási határérték
megállapítására nincs mód, ott a legjobb környezeti gyakorlaton alapuló műszaki
intézkedések alkalmazásával kell a vízszennyezést megelőzni, hogy a környezeti terhelés a
legkisebb mértékűre csökkenjen.
• 5. § (1) Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést
okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízi létesítményen bevezetett
• a) határértéknek megfelelő,
• b) határérték alatti
• e rendelet alapján engedélyezett kibocsátások kivételével.”
Értelmezés a kárelhárítás kontextusában: Ezek általános szabályok, melyek a vízszennyezés
szabályozásának az alapelveit rögzítik, tehát közvetetten kapcsolódnak a tárgyunkhoz.
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
29
Jogi háttér
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
„rendkívüli szennyezés: üzemszerű működésen kívülálló okból (műszaki meghibásodás, gondatlan
kezelés, baleset) bekövetkező vízszennyezés, illetve a közcsatorna károsító szennyezése, továbbá, ha a
felszíni víz, közcsatorna szennyezése nem szennyvízzel történt”
Aki rendkívüli szennyezést okoz, rendkívüli vízszennyezési vagy csatornabírságot köteles fizetni.
A rendkívüli vízszennyezési vagy csatornabírságot a szennyezés időszakára minden szennyező anyagra
külön-külön, a szennyező anyagok teljes mennyiségére kell meghatározni.”
Kármentesítés
A kármentesítés részei ugyanúgy, mint a felszín alatti vizek esetében a kivizsgálás, a tényfeltárás, a
beavatkozás és a monitoring, valamint külön is említhető eleme az adatszolgáltatási kötelezettség.
• „Amennyiben a kármentesítés több környezeti elemet érint, a kármentesítést az érintett környezeti
elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni. A tényfeltárásnak (a
tényfeltárási tervnek, a tényfeltárási záródokumentációnak), a beavatkozásnak (a beavatkozási
tervnek, a beavatkozási záródokumentációnak) valamennyi érintett környezeti elemre ki kell
terjednie és az összes érintett környezeti elemre kiterjedő egységes határozatot kell hozni a külön
jogszabály rendelkezése szerint.”
• „A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés ne tevődjön át más környezeti elemre, a
felszín alatti vízre, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb
környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést,
környezetkárosodást.”
• „A kármentesítés során az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a szennyezett területen a
kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított
szennyező anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
30
Jogi háttér
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
„A kármentesítés során tervezési feladatokat szakértők is végezhetnek. Amennyiben a
kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a szakértők jogosultságának a tervezési feladatokkal
érintett valamennyi szakterületre vagy részterületre ki kell terjednie.”
„amennyiben a környezetkárosodás megállapításának bonyolultsága azt szükségessé teszi,
tényfeltárási terv készítéséből,
• b) felderítő és részletes tényfeltárásból, továbbá
• c) tényfeltárási záródokumentáció készítéséből áll.”
A felügyelőség mint hatóság és a környezethasználó közti kommunikáció, és a feladatok,
megegyeznek a felszín alatti vizekre vonatkozó előírásokkal.
Tényfeltárás:
„A tényfeltáró záródokumentáció az alábbiakat tartalmazza:
• a) a felszíni víz eredeti állapotára vonatkozó adatokat;
• b) a felszíni víz károsodása utáni állapotára vonatkozó adatokat;
• c) a már elvégzett kármentesítési szakaszok bemutatását, eredményét;
• d) a lehetséges beavatkozási változatok bemutatását, jellemzését, továbbá a javasolt változat
jellemzését és indokolását;
• e) a természetes regenerálódás esélyét, mértékét, várható időtartamát;
• f) a tényfeltárás alatt működtetett monitoring bemutatását, továbbá monitoring tervet a
tényfeltárást követő szakaszra.”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
31
Jogi háttér
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
Beavatkozás:
Beavatkozási tervet kell készíteni és a beavatkozásról záródokumentációt kell készíteni.
„1. A beavatkozási terv készítése során
• a) vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a károkozó
tevékenysége vagy az általa alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető;
• b) részletes kémiai vizsgálatot kell végezni a felszíni vízre, üledékre vonatkozóan annak érdekében,
hogy valamennyi, a szennyeződést okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen;
• c) le kell határolni a szennyeződés által érintett területet;
• d) ki kell választani az alkalmazásra javasolt, bizonyítottan legjobb elérhető beavatkozási
technológiát;
• e) vizsgálni kell a kármentesítés beavatkozásának pénzügyi-műszaki megvalósíthatóságát,
költséghasznosságát.”
• 2. A beavatkozási tervben megjelölt lehetséges beavatkozások közötti választáshoz a kötelezett
• a) az elsődleges beavatkozások azonosítása során köteles mérlegelni a felszíni vizek és
szolgáltatások eredeti állapothoz közeli állapotba történő gyors és közvetlen visszaállítása
érdekében a választható beavatkozások vagy a természetes regenerálódás lehetőségét;
• b) a kiegészítő és a kompenzációs beavatkozás mértékének meghatározása során a kieső felszíni
vizet vagy szolgáltatást az adott felszíni vízzel vagy szolgáltatással egyenértékű felszíni vízzel vagy
szolgáltatással kell helyettesíteni. A helyettesítés elsődleges követelménye a károsodott felszíni
vízhez vagy szolgáltatáshoz típusában, minőségében és mennyiségében hasonló felszíni víz, illetve
szolgáltatás biztosítása.
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
32
Jogi háttér
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
Beavatkozás: folyt.
• . Kompenzációs beavatkozást kell végezni a felszíni vizek és azok szolgáltatásainál
regenerálódásáig bekövetkező ideiglenes veszteségek kompenzálására. Ez a kompenzáció a
felszíni víz további javítását jelenti vagy károsodott, vagy pedig a másik természeti területen.
E fogalom nem terjed ki a köznek nyújtott pénzbeli kompenzációra.”
„beavatkozási záródokumentáció tartalmazza:
• a) az elvégzett kármentesítési munkák, beavatkozások leírását;
• b) a beavatkozás eredményét;
• c) a természetes regenerálódás következtében várható változásokat;
• d) a beavatkozás során működtetett monitoring bemutatását, továbbá a beavatkozás
hatékonyságát ellenőrző kármentesítési monitorig tervét;
• e) a Kvt. 56. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a beavatkozással felmerült
költségek ismertetését.”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
33
Jogi háttér
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
Monitoring:
• „(1) A kármentesítés tényfeltárás és beavatkozás szakaszaiban folytatott tevékenység
környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a környezetkárosodás
csökkenését, illetve megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő
időszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett monitoring keretében ellenőrzi.
• (2) A monitoring magában foglalja az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés
• a) tervezését;
• b) megvalósítását;
• c) működtetését;
• d) felülvizsgálatát;
• e) megszüntetését.
• (3) A monitoringot elrendelő határozat tartalmazza:
• a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését,
megfigyelését;
• b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását,
rendszeres értékelését;
• c) a monitoringot elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú
adatszolgáltatást;
• d) értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal;
• e) a monitoring, illetve annak részét képező létesítmények felszámolására, megszüntetésére
vonatkozó terv készítését.”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
34
Jogi háttér
91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a
kármentesítés szabályairól
Ez a rendelet szorosan kapcsolódik az eddig érintett jogszabályokhoz, mivel a felszíni és felszín alatti vizek
szennyezésekor óhatatlanul károsodik a természet is.
„1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a vadon élő madarak védelméről szóló, a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi
irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő- és
pihenőhelyeikre;
b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, a Tanács 92/43/EGK
irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és
élőhelyeikre, költő- és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre;
c) a védett és fokozottan védett fajokra;
d) a Natura 2000 területekre;
e) az országos jelentőségű védett természeti területekre.
4.1. Fajok károsodása kapcsán előírható intézkedések
4.1.1. Elsődleges helyreállítás
a) Védett és közösségi jelentőségű növény- és állatfajok hosszú távú fennmaradásához szükséges kedvező
tényezők visszaállítása eredeti állapotába, szükség szerint összhangban a víz- és talajminőség visszaállításával,
esetleg kiegészítő intézkedések meghozatalával.
b) Megmaradt állomány szaporulata túlélési esélyeinek növelésével az állomány szintjének az eredeti szintre
történő visszaállítása (etetés a téli időszakban; ex situ védelem bizonyos fejlődési stádiumok esetében;
tápnövény/zsákmányállat stb. betelepítése vagy elszaporítása stb.).
4.1.2. Kiegészítő helyreállítás
a) Új, mesterséges költő-, búvó-, szaporodóhelyek vagy egyéb élőhelyek létesítése (műfészkek, műodúk,
fészkelőládák stb. kihelyezése, ülőfák kirakása ragadozómadarak számára, petézőhely bogaraknak stb.).”
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
35
OKKP
Országos Környezeti Kármentesítési Program
Az Országos Környezeti Kármentesítési Program a földtani közegben és a felszín alatti vizekben
hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítését, a szennyeződések mértékének
feltárását, illetve újabb szennyeződések kialakulásának megakadályozását, a múltból visszamaradt
környezeti károk mérséklését vagy felszámolását célzó, az ország egész területére kiterjedő,
felelősségi körtől függetlenül, minden kármentesítési feladatot magába foglaló környezetvédelmi
program.
OKKP a Kormány 2205/1996.(VII. 24.) határozatával indult.
A tevékenység jogszabályi hátterét a 219/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet és a 6/2009. (IV. 14.)
KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni
védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről biztosítja.
Ez a program fogja össze a kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat.
Általános feladatok: irányítás, a szakmai koordináció, az ellenőrzés, a működtetés, a kutatási és
fejlesztési feladatok, a műszaki-, gazdasági- és jogi szabályozás
Országos feladatok: a felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források,
szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavétele
Részfeladatok: Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer
(FAVI) részeként a számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO rendszer folyamatos fejlesztése és
működtetése; a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) módszertani fejlesztése és
fokozatos bővítése
OKKP honlap
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
36
OVGT
Országos Vízgyűjtő gazdálkodási Terv
8. 2 fejezet: Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása
„A felszín alatti vizekre nézve a veszély egyik forrását jelentik a múltban keletkezett szennyezések sokszor rejtett - formái. Ezek jelentős része ipartelepekhez, illetve nem megfelelő szigetelésű
hulladék elhelyezéshez kapcsolható. Az okok a keletkezés idején hatályos előírások, szabályozások
elégtelen volta, ami az alapanyag- és hulladék-elhelyezésre egyaránt vonatkozott. A mai
környezetvédelmi előírások mellett a talaj és felszín alatti vízszennyezés valószínűsége igen
jelentősen csökkent, de baleset (havária) bekövetkezésével számolni kell. Ezek előfordulásának és
az előfordulás hatásának csökkentésére kell elkészíteni a kárelhárítási terveket.”
Kármentesítés
„A vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek nem feladata a kármentesítés gyakorlati tervezése, de
értékelni szükséges, hogy a megvalósítás milyen mértékben szolgálja a VKI céljait, azaz a jó kémiai
állapot elérését. Az 1996 óta működő Országos Környezeti Kármentesítési Program célja a
szennyezések számbavétele, az ezzel kapcsolatos információk gyűjtése és közreadása, valamint az
állami felelősségi körbe tartozó, feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve
felszámolása. A bevezetőben említett prioritási lista alapján eddig 500 területen csaknem 150
Mrd Ft értékben valósult meg kármentesítés. A program folytatódik, finanszírozására a KEOP
biztosít forrásokat. Ezen kívül számos olyan veszélyes szennyezés létezik, amely nem tartozik
állami felelősségi körbe.”
„A VKI céljainak teljesítése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ivóvízbázisok védő
területén a szennyezéseket 2015-ig fel kell számolni.”
OVGT honlap
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
37
OVGT
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
38
OVGT
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
39
Szereplők
Környezetvédelmi felügyelőség (KÖFE):
Mai hivatalos neve: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség (Országos zöldhatóság) és 10 területi szerve
Feladatok:
• környezetvédelmi hatósági eljárások lebonyolítása (hulladékgazdálkodás,
levegőtisztaság-védelem, zaj és rezgésvédelem, vízminőségvédelem),
• komplex engedélyezési eljárások
• Vízminőségi monitoring (OKIR/FEVI)
• Levegőminőségi monitoring (Országos légszennyezettségi mérőhálózat OLM,
OKIR/LAIR)
VIZIG-ek:
Központi egysége mai hivatalos nevén Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF),
területi igazgatóságok (12 VIZIG)
Feladatok: Területi kárelhárítási tervek kidolgozása, végrehatása, figyelőszolgálat
működtetése, károk felderítése, Központi Környezetbiztonsági Ügyelet üzemeltetése
NPI: 10 Nemzeti Park Igazgatóság
Feladatok: védett területek, védett természeti értékek figyelése, káresemények
felderítése
Erdészet: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alá tartozik
Feladatok: kárfelderítés
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
40
Szereplők
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság:
Feladata: Polgári védelem végrehajtó szervezete, rendkívüli balesetszerű
szennyezések esetén a polgári lakosság védelme.
illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv (ÁNTSZ, Országos
Környezetegészségügyi Intézet, kistérségi intézetek):
Feladatok: levegőminőségi mérések értékelése egészségügyi szempontból
Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI): A Nemzeti Környezetügyi Intézet alapító
okirata szerint felügyeli az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtását
a vízgyűjtő-gazdálkodási és víz- és földtani közeg védelmi feladatai körében.
Kármentesítéssel foglalkozó vállalatok:
Feladatok: sokrétűek, kármentesítés kivitelezése
Mérnök tanácsadó cégek:
Feladatok: szakértői tevékenységek, tényfeltárás, monitoring tervezése,
Hol jön a képbe a mérnök? – Kárelhárítási tervek készítése, tényfeltárás tervezése és
lebonyolítása, kivitelezés, szakvélemények kidolgozása (szakértői jogosultsággal
rendelkezők), kármentesítési tervek kidolgozása (szakértői jogosultsággal
rendelkezők)
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
41