Transcript Szakdolgozat bemutatása

Szakdolgozat bemutatása
Magyarországi népességszám modellezése
Készítette: Baranyainé Kerekes Tünde
2011.
Témaválasztás, cél
A demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása nem csak hazánkra jellemző
Európai statisztikák hasonlóak:
•
Alacsony születésszám
•
Csökkenő gyermekvállalási kedv
•
A várható élettartam növekszik
Fogyó-öregedő társadalom jelensége
Kutatások vizsgálják a jelenség következményeit (gazdasági-, társadalmi), és okait
(gazdasági-, szociológiai-, pszichológiai-, kulturális, stb.)
Nincs kutatás arra vonatkozóan, hogy a jelenségre ható
•
egyes tényezők változása milyen mértékű hatással bír, és
•
a tényezők egymáshoz képest milyen mértékben befolyásolják az eredményt
Célom:
Meghatározni, hogy az általam relevánsnak vélt tényezők közül mely az, amelynek
változása leginkább befolyással van a népességszám alakulására.
Üzenet a gazdasági, gazdaságpolitikai szakemberek számára
A dolgozat szerkezete
• A dolgozatban használt szakkifejezések, definíciók,
fogalmak meghatározása
• Szakirodalmi kutatások bemutatása
• Az elemzési módszer
• A felhasznált adatbázis jellemzőinek ismertetése 
reprodukálható a vizsgálat az adatbázis
felhasználásával
• Eredmények, számítások, szemléltető diagramok
• Következtetések
• A felhasznált szakirodalom jegyzéke, mellékletek
Fogalmak, definíciók
Természetes szaporodási ráta = reprodukciós képesség:
Egy nőre jutó gyermekek száma
Tényleges szaporodás:
A születések, halálozások, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlások
egyenlege
Foglalkoztatottak:
15 évesnél idősebb, van munkajövedelme
Nem foglalkoztatottak:
15-65 éves munkanélküli, munkát kereső
Gazdaságilag aktív populáció
A foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak együttesen
Munkaképes korú népesség
15-65 éves korcsoport
Korfüggőségi arány
A nem munkaerőként számon tartottak aránya a munkaerőként számon
tartott munkaképes korúak aránya (fiatalok, és idősek korfüggőségi
aránya)
Demográfiai elemzések
A mutatószámok alakulását követik nyomon. Jellemző nemzetközi trendek:
• A természetes szaporodási ráta szinte minden európai államban a szükséges 2,1
alatt van
• A tendencia évek óta tart
• A fiatalok aránya a népességen belül csökken, az időseké nő
• Előre jelzések szerint Európában 2050-re a 14 év alatti korcsoport aránya a
népességszám 25%-a, az idősek aránya 50% lesz, az idősek korfüggőségi aránya
megduplázódik
Magyarországi jellemzők:
• 1981. óta csökkenő népességszám (halálozások száma meghaladja a születések
számát)
• 2050-re a gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya 2 : 1
• A természetes szaporodási ráta 1,36, mélyen az európai átlag alatt
• A gyermekvállalás ideje kitolódik
• A rendszerváltást követően a gazdasági élénkülés nem változtatott a folyamaton
• „Fogy a nemzet ereje”
Hazai szakértői álláspontok
Szociológiai megközelítés – Dr. Ferge Zsuzsa
Társadalmi egyenlőtlenségek, szegénység a kiváltó ok.
Megoldás: anyagi támogatás
Pszichológia megközelítés – Dr. Tóth Olga, Dr. Benda József
Családpolitika, családtámogatás hiánya , dolgozó anyák miatti intimitás
hiánya, pszichés zavarok („anyátlanság” átélése) a kiváltó ok
Megoldás: a hagyományos családmodell támogatása, a népesség kapcsolati
kultúrájának rehabilitációja
Egészségügyi megközelítés – Dr. Kopp Mária
Stressz-betegségek kockázata jóval magasabb a boldogtalan emberek körében. A
gyermekekkel együttélés boldogabb életet jelent, a gyermekvállalás tehát
eredője, és egyben oka a boldogságnak, így az egészséges, hosszú életnek.
A gyermekvállalás tehát maga a terápia;
Megoldás többek között: családi adókedvezmény, részmunkaidő, napközi
Statisztikai megközelítés – Pongrácz Tiborné
A házasságban élők inkább megvalósítják gyermekvállalási terveiket
A társadalom értékrendje változik
Nemzetközi szakértői álláspontok
Nemzetközi (EU-s) felmérések megállapításai:
Egzisztenciális problémáktól tartanak a leginkább a gyermeket nem vállalók
Bizonytalan, vagy jövőkép nélküli fiatalok családalapítási terveinek
megvalósítása eltolódik
Magasabb iskolai végzettségűek körében alacsonyabb a munkanélküliség
Megoldás:
Tanulmányok folytatásának
támogatása
Munkalehetőség, részmunkaidő,
óvodai, bölcsődei ellátás biztosítása
Elemzési módszerek
Követéses kérdőíves panel módszer – jellemző demográfiai felmérés
Feltételei:
Megfelelő számú, és összetételű minta
Megfelelő kérdéssor, és válasz-lehetőségek
A megkérdezettek követése (újabb kérdőív)
Hátránya:
A válaszok sokszor szubjektívek, benyomásokon alapulnak, a pillanatnyi
érzelmi állapot befolyásolja
Előre megfogalmazott válasz-lehetőségek – megközelítő okok
COCO – összehasonlító elemzés (Component-base Object Comparation for
Objectivity)
Objektív input adatok alapján (bár szubjektív azok kiválasztása)
Objektív output adatok
Az input adatok változása modellezhető
Elvileg korlátlan mennyiségű adatot képes kezelni
Előrejelzési funkció
Futtatás paraméterei
Kiválasztott területi egységek
(Magyarországi NUTS2 régiók)
• Közép-Magyarország
• Közép-Dunántúl
• Nyugat-Dunántúl
• Dél-Dunántúl
• Észak-Magyarország
• Észak-Alföld
• Dél-Alföld
Kiválasztott tényezők:
• Népességszám: (lakosság) mint vetítési alap
a méretfüggőséget okozó változóknál
• Foglalkoztatottsági adatok:
foglalkoztatottak száma (e fő)
• Munkanélküliségi adatok: munkanélküliek
száma (e fő)
• Jövedelem (nettó kereset) / lakos
• Bölcsődei férőhelyek száma / lakos
• Óvodai férőhelyek száma / lakos
• Felsőfokon tanulók száma / lakos
2002-től 2009-ig idősoros adatok (KSH adatbázis felhasználásával)
A régiók jellemzői:
• a népességszám minden régióban csökken
• a fogyás intenzitása régiónként eltérő
• érzékelhető a Közép-Magyarországi régió elszívó ereje (tényleges szaporodás nő)
Eredmények
A futtatás során meghatározásra kerültek:
• Az egyes tényezők egy főre jutó értéke
• Az egyes tényezők lehetséges minimum és maximum értékéi
• Ezek lehetséges összes kombinációja
• Minden egyes kimenetelhez tartozó egy-egy érték, mely alapján
• Rangsort állítottam fel (70 elemű). Első eleme az összes lehetséges tényező
legmagasabb értékét képviseli
• A lépcsőnkénti értékek alapján megállapítható a kimeneti adatra ható tényezők
egymáshoz viszonyított aránya, és az egyes tényezők súlya
Jól elhatárolható egymástól az egyes tényezők hatása az
egyetlen kimeneteli adatra (népességszámra):
1. Foglalkoztatottság (1%)
2. Felsőfokú intézményben tanulók (5%)
3. Nettó jövedelem (6%)
4. Bölcsődei férőhelyek száma (10%)
5. Óvodai férőhelyek száma (35%)
6. Munkanélküliségi ráta (43%)
Megállapítások
Ha a gyermekvállalási kedv növekedése csak a jólét függvénye lenne, a fejlett európai
államokat nem fenyegetné e probléma.
Vizsgálatom eredménye szerint a munkanélküliség, és összességében infrastrukturális
ellátás minősége (óvodai, bölcsődei férőhelyek) befolyásolja leginkább a népességszám
alakulását. (optimum megtalálása)
Az egzisztenciális biztonság megteremtése (biztonság tudat) fokozza a gyermekvállalási
kedvet.
Az egzisztenciális biztonság megteremtésére nagyobb esély van a magasabb iskolai
végzettség elérésével; csökken a munkanélküliségtől való félelem.
A nők foglalkoztatottságának segítése, a részmunkaidő, részfoglalkoztatottság támogatása
növeli a fiatal családok biztonság tudatát, erősíti a jövőképét.
A vizsgálatot érdemes kiterjeszteni további releváns tényezőkre, és bővebb adatbázisra. A
COCO elemzési módszerrel meghatározható az egyes tényezők optimális értéke, mely még
pozitívan hat a népességszám alakulására
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET