Transcript A délkelet-ázsiai félperiféria

A délkelet-ázsiai félperiféria
újonnan iparosodó országai
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaság- és társadalomföldrajz
BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Délkelet-Ázsia fogalma,
lehatárolása

Egyéb elnevezések:
– Hátsó-India
– Indokína

Könnyen
lehatárolható:
– Indokínai-félsziget:
hegyek
– Indonéz-szigetvilág:
szigetek
– (Fülöp-szk: néha 3.
külön terület)

Kb. Kína fele
– 4,5 mió km2
– ~ 600 mió fő
2
Erősen heterogén Délkelet-Ázsia

Heterogén kultúrrégió:
–
–
–
–
Országméretek (terület, népesség, népsűrűség)
Antropológiai, etnikai, nyelvi, vallási összetétel
Gyaramatosító hovatartozása
Gazdasági fejlettség (NIC1, NIC2)
3
Eltérő országméretek
Népesség 2007
Terület
Népsűrűség 2007
Szingapúr
3,7 mó
683
5352
Fülöp-szigetek
87 mó
300 e
290
Vietnam
85 mó
332 e
260
Thaiföld
67 mó
513 e
130
Indonézia
224 mó (VR 4.)
1,9 mó
120
Malajzia
28 mó
330 e
90
Kambodzsa
16 mó
181 e
90
Mianmar
55 mó
677 e
80
Brunei
400 ezer
5765
70
Kelet-Timor
1 mó
15 e
66
Laosz
6 mó
237 e
25
Délkelet-Ázsia
573 mó
4,5 mó
130
4
Antropológiai, etnikai, nyelvi és
vallási sokszínűség

Heterogén antropológiai összetétel
– Veddo-ausztraloid őslakosság
– Ma már mongoloid többség
– Fülöp-szk: filippínók (europid spanyolok és mongoloidok
leszármazottai)

Kulturális hatások sok irányból: indiai, kínai, arab-iszlám
hatás
– Buddhizmus: D-Ázsiából  Indiához közelebbi államokban:
Mianmar (egykori Burma), Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa
(államvallás)
– Iszlám: arab kereskedők hatására  Malajzia, Indonézia (világ
legnagyobb muszlim közössége), Brunei (államvallás)
– Katolikus vallás: spanyol és portugál gyarmatosítók  Fülöpszigetek, Kelet-Timor
– Taoizmus: kínai bevándorlók  Kínai közösségekben: Vietnam,
Szingapúr, Malajzia
5
– Ateizmus: kommunizmus  Vietnam
Sokféle politikai–gazdasági hatás

Szinte az összes eu-i gyarmatosító
– Hollandok: Indonézia (Holland-Kelet-India: 1. átfogó nagy bir. 
indonéz nemzettudat)
– Angolok Stratégiailag fontos helyek: Brunei, Malajzia, Szingapúr +
Indiához közel: Mianmar (Burma)
– Franciák: Kambodzsa, Laosz, Vietnam  1950-es évek: indokínai
vereség  függetlenség
– Spanyolok, USA: Fülöp-szigetek (spanyol hatás: antropológia, vallás 
filippínók)
– Portugálok: Kelet-Timor (Indonéziától vált el  további szeparatista
mozgalmak)
– Szabad: Thaiföld


II. vh.: Japán invázió
Ma: kelet-ázsiai gazdasági befolyás + politikai szálak: ASEAN
– Japán dinamikus erőtere, japán gazdaság követése (ázsiai modell)
6
– Kínaiak jelenléte (Szingapúr, Vietnám, gazdasági elit: Malajzia)
Újonnan iparosodó országok
(Newly Industrialized Countries,
NIC)


Kezdetek: importhelyettesítő iparosítás
Később: exportorientált iparfejlesztés
– Japán által bemutatott ún. „ázsiai modell” követése
– Alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett
világba
– Állami beruházáspolitika fontossága
– Eleinte alacsony hozzáadott értékű termékek
– Tőkefelhalmozás alapja: alacsony bérek + szorgalom

Világpiacra irányuló export, korszakai:
1. Textilipar
2. Előmunkaigényes tömegáruk
3. Szakképzettség, K+F, nehézipart igénylő termékek


Japán működőtőke-kivitel
NIC1 és NIC2 országcsoport
7
Szingapúr, mint DK-ázsiai NIC1ország

4 ország tartozik a NIC1-csoportba
– DK-Ázsia: Szingapúr + Kelet-Ázsia: Dél-Korea, Tajvan
(Hongkong)
– Előnyös közlekedésföldrajzi és geostratégiai helyzet

Fejlettebb infrastruktúra: gyarmatosítók építették ki
– Szingapúr, Hongkong: angolok
– Dél-Korea, Tajvan: japánok


1990-es évek már fejlett országok, ők is tőkexportőrök
Szingapúr
–
–
–
–
–
1965-ös függetlenedés: még lakosság ¾-e albérletben élt
1980-as évek: már elektronikára szakosodott ipari exportőr
Később világ legforgalmasabb konténerkikötője
Ázsia pénzügyi központja
8
2
2
Exportbevétel: Szingapúr (700 km ) ≈ Oroszo. (16 mió km )
NIC2-országok


Csak DK-ázsiai országok: Fülöp-szigetek, Indonézia,
Malajzia, Thaiföld
Gazdagabb természeti erőforrások (mint Japánban) 
tőkefelhalmozás
–
–
–
–

Kőolaj
Ércek: bauxit, ón
Trópusi erdők: fa (korábban kaucsuk is)
Folyótorkolatoknál: termékeny síkságok
NIC1-hez képest is olcsóbb munkabér
– Japán vállalatok áttelepültek NIC1-ből NIC2-be
– Munkaigényes termékek vagy alkatrészek gyártása

Még elszigetelődött országok
– Vietnám: kommunista pártállami rendszer, 1970-es évek: USA
elleni háború, 1990-es évek: elveszítette hátországát  jövőben
9
NIC3 lehet (?)
– Mianmar: sokáig elzárkózás politikája, de várhatóan beilleszkedik
Gazdasági fejlődés szakaszai a
Távol-Keleten
A kivitel bővítésének fő tényezői
1960’
1970’ 1980’
1990’
Tőkekivitel, új kut eredmények (gyártási
eljárások, szabadalmak, innovációk)
Japán
Nagy szaktudást igénylő
csúcstechnológiai termékek (pl.:
számítógépek és alkatrészeik,
szórakoztató elektronika, gépk, gyógysz)
Japán Tajv
Szing
HK
DK
Beruházás- és nyersanyagigényes
nehézipari termékek (pl.: vegyi áruk,
acél, hajók)
Sok olcsó munkaerőt kívánó egyszerű
iparcikkek (pl.: szövetek, konfekcióáruk,
játékok)
Japán Tajv
Szing
HK
DK
Japán Tajv
Szing
HK
DK
Maláj
Thaif
Indon
Fülöp
Maláj Vietn
Thaif
Indon 10
Fülöp