KREATIVITÁS

ALKOTÓKÉPESSÉG

Guilford 1950-ben vezette be a KREATIVITÁS fogalmát A gondolkodás típusai: •konvergens (összetartó, egy irányba ható) •divergens (elágazó)

A vizuális fejlődéshez és fejlesztéshez szükségesek az alternatívák és nem „kész” válaszokra van szükség!

Lövenfeld a kreativitás 8 jellemzőjét elemezte : 1.

ÉRZÉKENYSÉG

SZENZIBILITÁS

Elsősorban problémaérzékenységet és problémalátást jelent.

A „lényeg” észrevételének (formakarakter, szín-, mozgásészlelés), vizuális megfogalmazásának és azonosításának a képessége.

2. KONCENTRÁLT ÉRZÉKELÉS ÁLLAPOTÁBAN VALÓ KITARTÁS A téma iránti érdeklődést sokoldalú és érzékletes szemléltetéssel, ábrázolás alatt az érzékletek felelevenítésével segítjük.

A természet utáni munkakeretben, a megfigyeltetésnél van nagy szerepe.

3. MOZGÉKONYSÁG KÖNNYEDSÉG

FLUENCIA

Az új helyzetekhez való gyors alkalmazkodni tudás képessége.

Sok ötlet közül a legjobb kiválasztása és alkalmazása.

4. EREDETISÉG

ORIGINALITÁS

Szokatlan, ritka megoldások

, ötletek alkalmazása erre az óvónőnek nyitottnak kell lennie • a feladat átgondolása során → „beugrik” az ötlet • tevékenység közben támad új ötlet, megoldási mód

5. ÁTALAKÍTÁS – ÁTCSOPORTOSÍTÁS KÉPESSÉGE

REDIFINÁCIÓ

Hogyan lehet pl. az elemekből valami új, más dolgot is létrehozni. Olyan képesség, amely segítségével például valami új funkciót is találunk a tárgy számára.

6. CÉLTUDATOS ELEMZÉS KÉPESSÉGE Ehhez a képességhez az óvónő és a gyermek közös tevékenysége vezet el, mivel erre még önállóan nem képes a 3-9 éves gyermek.

Közösen vizsgálják, elemzik a formák tagolódását, színviszonylatokat és más vizuális jelenségeket

7. SZINTÉZIS KIALAKÍTÁSÁNAK KÉPESSÉGE Az elemzés során megértett részek közül a lényeges, a fontos jellemző kiemelésének képessége.

A gyermeket fokozatosan vezetjük a szubjektív lényeg felől az objektív lényeg felé – a belső képi világ felől a valóság felé.

8. CÉLTUDATOS SZERVEZÉS Lényegében a keresés, felfedezés megszervezésének a képességét jelenti.

Legmagasabb foka a tartalom és a forma szintézisének a megszervezése.

Az ellaboráció (kidolgozás) megfeszített munkát, a munka alatti összeszedettséget jelent.

A vizuális tevékenység egyes részeit önállóan képes megszervezni a gyermek. (pl. lap formátumának, a kompozíciónak a megválasztása).

Ábrázolás előtt a gyermeket fel kell szabadítani!

VIZUÁLIS JÁTÉKOK Célja nem elsősorban ábrázolás, hanem képzőművészeti játék –játékos tapasztalatszerzés – a vizualitás eszközeinek, eljárásainak, szemléletmódjának alkalmazásával.

• Térszemlélet téri tapasztalatok fejlesztése • Mozgást utánzó levegőrajzok • formatartó levegőrajzok (kontúrrajzok) • Koordinált rajzoló mozgások • Mozgásutánzás (tükörkép) • Mozdulattal, mozgással állapot, érzelem kifejezése

• Megfigyelést fejlesztő játékok • Összeállító, rekonstruáló képesség fejlesztése • Belelátó képesség, fantázia fejlesztése • Tárgy és színtranszfer • Ismeretek rögzítéséhez, bevéséshez kapcsolódó játékok • Technikákhoz, a vizuális nyelv alapelemeihez kapcsolódó játékok

FOLYAMATJÁTÉKOK Egy témára felfűzött, egymásra épülő vizuális tevékenységek sora, melyekben fontos szerepet kap a mese a gyermeki fantázia, a játék. A konkrét tevékenységek menetközben is alakulnak a gyerekek újabb ötleteinek beépítésével.