Transcript A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági

A magyar külpolitika válságkezelő
kísérletei a nagy gazdasági világválság
idején
(1929-1933)
Dr. Vizi László Tamás
főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes
Győr, 2014. május 15.
Társadalmi konfliktusoktársadalmi jól-lét és biztonság
Versenyképesség és társadalmi fejlődés
(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)
A Bethlen-kormány külpolitikai
aktivitás 1927 után
Walko Lajos külügyminiszter
a kiváló külkereskedelmi
szakember és gazdasági diplomata
•
•
•
Mielőtt a külügyminiszteri tárcát a Bethlen-kormányban átvette volna, a
Pénzügyminisztérium államtitkára volt, majd 1922. június 16-tól több mint
négy éven keresztül a kereskedelemügyi miniszteri posztot töltötte be.
Mellette közben egy rövid ideig pénzügyminiszter is volt.
A külügyi tárcát 1925. március 17-e
és 1930. december 9-e között vezette.
A külügyek élén gróf Károlyi Gyula követte,
aki miniszterelnökként
1931. augusztus végén Walko Lajost
kérte fel a magyar külügyek irányítására.
Walko ezt a megbízatását
a Gömbös-kormány
1932. október 1-jei hivatalba lépéséig ellátta.
A külpolitikai nagyüzem
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1927. április 5. Róma: magyar-olasz barátsági, békéltető eljárási és
választott bírósági szerződés;
1927. december, Genf: tárgyalás Stresemann német külügyminiszterrel;
1928. április, Milánó: tárgyalás Mussolinival;
1928. október, Varsó: magyar-lengyel békéltető és választott bírósági
egyezmény megkötése;
1929. június, Párizs.
1930. április, Róma: Mussolini-Bethlen találkozó;
1930. május, Athén: Magyarország és Görögország békéltető eljárási és
választott bírósági szerződést köt;
1930. június, London: Bethlen londoni útja!!!
1930. július, Budapest: Bethlen és Schober osztrák kancellár találkozója.
1930. október, Ankara
1930. november, Berlin!!!!
1931. január, Bécs
A magyarországi gazdasági
válság jellemzői
•
•
•
•
•
•
egyszerre jelentkezett a külpiacokra való erős ráutaltság,
a nemzetközi konjunktúrától való szoros függés,
a belső piac elégtelensége és gyengesége,
a drasztikusan romló cserearányok,
a szélesre nyíló agrárolló
és az ország katasztrofális méretű eladósodása
Fontos!
• súlyos hitelválság és termelési-értékesítési válságról volt szó!
• Magyarországot is! felkészületlenül, de nem váratlanul érte.
Külpolitikai válasz:
• külföldi kölcsönök megszerzése, külpiacok megnyitása.
Párizs-London-Berlin
•
•
•
•
1929. június 11-12. Bethlen párizsi látogatása.
„Nincs akadálya […] annak, hogy a két országot szívélyes kapcsolatok
fűzzék egymáshoz, amelyek majd megnyitják a lehetőséget az előtt, hogy
teljes egyetértésben lássanak hozzá az együttműködés munkájához,
amelyre […] a világnak ebben a felében gazdasági, de főleg pénzügyi téren
hivatottak.”
1930. június 15-18. Bethlen Londonban.
Bethlennek be kellett érnie egy jóval kisebb, az eredeti összeg kb.
egyharmadát jelentő, mintegy 87 millió pengő értékű, egyévi lejáratra
biztosított váltókölcsönnel. A megállapodást 1930. november 20-án
Londonban írták alá a felek. Az összeget a Rothschild-bankcsoport, a
Speyer, a National City és más, leginkább amerikai bankok biztosították.
1930. november 22-24. Bethlen Berlinben.
Vámkedvezmény nyújtása a magyar búzára és kukoricára. Állatállományra
nem!!!
1931. márc. 21. német-osztrák vámunió terve és a
magyar válaszok.
Károlyi Gyula próbálkozásai
Külügyminiszter: 1930. dec. 9.- 1931. aug. 24.
Miniszterelnök: 1931. aug. 24. – 1932. okt.1.
Károlyi francia orientációja
•
•
•
•
•
•
•
1931. tavasza: Párizs 500 millió frankos kölcsönt helyezett kilátásba. DE! el
kell távolodni a német-osztrák vámuniótól!
1931. augusztus, Párizs: azonnali ötmillió fontos kölcsön Magyarországnak.
1931. szeptember 25. Budapest: magyar-francia kereskedelmi szerződés
aláírása. (a Franciaországba szállítandó magyar búzának a teljes francia
búzabehozatal 10 %-áig kedvezményes vámot biztosít.) A szerződés
azonban 1931-ben még nem lépett életbe.
Nagyhatalmi és közép-európai válságkezelési tervek és azok kudarcai.
(1932. március 2. Tardieu-terv meghirdetése)
1932. március 4. Budapest. Magyar-francia áruforgalmi egyezmény
megkötése
1932. március 30. Budapest. Magyar-belga áruforgalmi egyezmény
megkötése
De vajon miért a francia orientáció???
És a német, osztrák lehetőségek
•
1932. augusztus 3. Magyar-német megállapodás a magyar búzafölösleg
Németországban való eladására.
•
1932. augusztus 22. Bécs. Magyar-osztrák árucsere egyezmény
megkötése.
•
Károlyi Gyula próbálkozásai dicséretesek, de nem elegendők!
•
1932. szept. 3. Bethlen, mint a kormánypárt vezére, levélben szólítja fel
Károlyit a lemondásra.
•
1932. szept. 21. Károlyi gyula benyújtja lemondását.
A külpiacok megszerzése
Gömbös Gyula
miniszterelnöksége
idején 1932-1936
Gömbös piacszerzései és a
magyar külpolitika
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1932. november. Gömbös római útja. Magyar-olasz-osztrák vámunió
tervének a felújítása, magyar-olasz kereskedelmi szerződés aláírása
1932. november 20-22. kereskedelmi tárgyalások Ausztriával (Dollfuss)
1932. december 10. Magyar-osztrák kereskedelmi szerződés megkötése
Bécsben.
1932. december 22. Eredményesen lezárulnak a magyar-cseh
kereskedelmi tárgyalások.
1933. március 6-18.Bethlen berlini magánútja!!
1933. június 17. Gömbös kétnapos látogatása Berlinben.
1933. július 22. Berlin: magyar-német kereskedelmi pótegyezmény. A német
piacok megnyílnak a magyarországi búza, rozs, árpa és kukorica kivitele
előtt.
1933. augusztus 1. Ankara: magyar-török kereskedelmi szerződés.
1933. augusztus 28. Magyar-osztrák kereskedelmi megállapodás.
1933. szept. 1. Magyar-olasz kereskedelmi megállapodás.
1934. február 6. Róma: magyar-szovjet
diplomáciai kapcsolatok felvétele.
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!
Társadalmi konfliktusoktársadalmi jól-lét és biztonság
Versenyképesség és társadalmi fejlődés
(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)