Transcript A földgáz és a k*olaj

 A földgáz
a szénhidrogénen alapuló gázok
gyúlékony elegye.
 A kőolaj
(ásványolaj) többnyire sötét színű,
sűrűn folyó, víznél kisebb sűrűségű folyadék.
Mengyelejev szerint
A Föld kialakulásának kezdetén:
 Fém és szén→fém-karbid
 Karbidok és víz→szénhidrogének
Lagúnákban, tengeröblökben, folyódeltákban keletkezett

Állati maradványokból (planktonok), finomszemcsés
szervetlen anyagokból (pl.:iszap)
 Baktériumok
(anaerob) lebontásának, üledék
súlyának hatására
 Magas hőmérsékleten
 Oxigéntől elzárt körülmények között
 Hosszú idő alatt
Földgáz:
 Legnagyobb mennyiségben: metán
 Kisebb mennyiségben: etán, propán, bután, izobután
 Előfordulástól függően: szén-dioxid, hidrogénszulfid,
hélium, nitrogén
Kőolaj:
 Több ezer vegyület keveréke
 Cseppfolyós,
szilád,
szénhidrogének
 Előfordulástól
függően:
Cikloalkánok
gáz-halmazállapotú
nyíltláncú
Előfordulás
 Legtöbbször
együtt találhatók a földkéregben
alkánok,
 Tengeri Fúrótoronnyal
 Olajkúttal
 Kitermelés:
fúrással lebocsátott csöveken
keresztül történik, nyomás hatására.
 Hazánkban a kőolajtermelés kb. kétmillió
tonna évente.
Legnagyobb lelőhelyek:
 kőolaj
– Közel-Kelet
 földgáz – Kelet-Európa
Szállítás előtt:
 Szennyezések eltávolítása
 Gáz-halmazállapotú és
illékony szénhidrogének
elkülönítése
Szállítása:
 Tartályautóval
 Olajvezetékkel
A keverék összetevőit forráspont különbség
alapján választják szét.
 Frakcionált kondenzáció
 Frakcionált desztilláció
1. Kőolaj felhevítése 400 °C –ra
2. A gőzök frakcionáló oszlopba való vezetése
3. Felfelé áramolva, a hideg felé az egyre
alacsonyabb forráspontú gőzök lecsapódása
 50-150°C
között forró párlat: nyers benzin
 50-250°C
között forró párlat: petróleum
 250-350 °C
 350
között forró párlat: gázolaj
°C felett forró párlat: kenő- és paraffinolaj
 párlási
maradék: petróleumaszfalt (pakura)
1. Kőolaj felforralása
2. Gőzök lehűtése
3. Hasonló tulajdonságú vegyületek keverékének
edénybe gyűjtése
Készítette: Gál Zoltán 10/c