Transcript Document

Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű T
4
 20-50 (100) cm, dúsan ágas, a
♠


csomókon megvastagodott,
szürkén pelyhes
nyeles, tojásdad, fűrészes,
szőrös
július-október, bíbor-,
rózsaszínű ajakos párta, a
csészecimpák szúrósak
makkocska
 főleg savanyú
és tápanyagdús
talajon, félárnyéktűrő
 üde és nedves erdők,
vágásterületek, parkok, kertek
Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
T4
Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
T4
Galeopsis speciosa – szőrös kenderkefű

♠

T4
30-100 cm, dúsan ágas, a
csomókon megvastagodott,
sűrűn serteszőrös
nyeles, tojásdad, fűrészes,
mindkét oldalán szőrös
június-október, sárga ajakos
párta, az alsó ajak középső
cimpája lila, a szélsők fehér
foltosak
 makkocska

üde, nedves, tápanyagdús
talajokon

üde és nedves erdők, ligeterdők,
vágásterületek, parkok
Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű
T4
Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű
T4
Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág
T4
10-80 cm, dúsan ágas, a
 gyengén bordás, szőrös vagy
lekopaszodó
♠
átellenes, nyeles, tojásdad,
fűrészes
május-november, 5 fehér
 nyelves virág + sárga csöves
virág
növényenként 300 000
 kaszat,
termést is hozhat
különösen laza
 melegigényes,
talajokon tömeges
 szántóföldek, parlagok, kertek,
szőlők, csemetekertek
Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Angol neve: Himalayan balsam
(Policeman’s helmet), német
neve: Indisches Springkraut

♠

100-250 cm, egyszerű vagy
elágazó, vörös, áttetsző, üveges
5-8 cm hosszú, tojásdad,
fűrészes, a levélnyél mirigyes,
felsők örvösek, alsók keresztben
átellenesek, extraflorális
nektáriumok
július-október, 2,5-4 cm-es
bíborszínű párta, színes csésze
 húsos, dinamochor toktermés
Származás, elterjedés:
– Nyugat-Himalája mérsékelten
csapadékos térségei
– Európába a 19. sz. elején hozták
be, dísz- és mézelő növényként
– Első elvadulásának európai adata:
1848, meghonosodása: 1855.
– 1892: Erdély, 1920: Vas vármegye
– Napjainkban: nagyobb folyók,
ritkábban hegyi, dombvidéki
patakok mentén
– Gyakori a Ny- és DNyDunántúlon, Duna mentén, de a
Tisza egyes szakaszain is
megtalálható
Életciklus, életmenet
– Csírázás: március
– Csíranövény-sűrűség 350 db/m2,
30-40 marad meg, a dormanciát a
hideghatás töri meg
– Virágzás (jún.) - júl. - aug. –
(nov.), „poszméhvirág
– Magszórás aug. – nov.,
dinamochoria: 7 m távolságra,
hidrochor, zoochor (erdei egér),
antropochor (dísz- és mézelő
növényként)
– Több éves magtúlélés, vegetatívan
terjedő szárrészek
– Alomja nehezen bomlik el
Termőhelyigény
– Fagyérzékeny, inkább
félárnyéknövény
– Folyók, patakok mentén, szerves a
anyagokban gazdag, nedves,
humuszos talajokon,
– Puhafás ligeterdőkben,
bokorfüzesekben, árkok, csatornák
mentén
Biotikus interakciók
– A juh és a szarvasmarha legeli
– Számos fogyasztója és beporzója
ismert
Gazdasági jelentőség
– Hajtása és magja ehető, köröm és
bőrfestésre használták, Bach-féle
virágterápia, dísznövény,
méhlegelő
– Partok stabilitását veszélyezteti,
akadályozza a természetes
felújulást
A nebáncsvirág fajokon előforduló rovarfajok száma (Schmitz 1999)
Fajszám
Fitofágok
Viráglátogatók
Extraflorális nektáriumok
látogatói
Aphidofágok
Erdei
Kisvirágú
Bíbor
nebáncsvirág nebáncsvirág nebáncsvirág
22
16
13
21
8
31
-
1
25
4
16
12
Természetvédelmi jelentőség
– Kedvezőtlenül befolyásolja az
őshonos társulásokat
– Természetvédelmi gyom,
elnyomja a honos fajokat,
gátolja a felújulást
Kezelése
– Védett területeken: több évig
tartó mechanikai kezelés, kézi
eltávolítás, kaszálás,
alomeltávolítás
– Kémiai védekezés: nehéz a
szelektivitást megőrizni
(glifozát)
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Angol neve: Small balsam,
német neve: Kleinblütiges
Springkraut

♠
20-60 (150) cm, egyszerű vagy
elágazó, áttetsző, üveges szárú,
sekély gyökerű
3-10 cm hosszú, tojásdad,
fűrészes, a levélváll mirigyes,
extraflorális nektáriumok
 július-november, 1- 1,5 cm-es
halványsárga párta
 húsos, dinamochor toktermés
Származás, elterjedés:
– Közép-Ázsia
– Európába valószínűleg
árukereskedelemmel hurcolták be
– Első elvadulásának európai adata:
1837 Genfi Botanikus Kert
– 1890: Margit-sziget, Bp.
– Napjainkban: folyók, patakok,
csatornák mentén, ligeterdőkben,
hegyvidéki üde erdőkben
– Gyakori a Ny-Dunántúlon,
középhegységeinkben, folyóink
mentén
Életciklus, életmenet
– Csírázás: április, a dormanciát a
hidegkezelés feloldhatja, a
csíranövények fagyérzékenyek
A kisvirágú nebáncsvirág terjedése Trepl (1984) adatai alapján
– Virágzás (máj.) – jún. – nov., önés idegen megporzású virágok
– Dinamochoria: 3-4 m távolságra
Termőhelyigény
– Üde, mérsékelten tápanyaggazdag, neutrális vagy gyengén
savanyú, ill. meszes talajokon,
félárnyéknövény
Biotikus interakciók
– Enyhén allelopatikus hatású
– Számos fogyasztója és beporzója
ismert, levéltetvek nagy
mennyiségben boríthatják,
levélaknázója és rozsdagombája is
ismert
– Az őz alkalmanként fogyasztja
Természetvédelmi jelentőség
Hegi (1925): a kisvirágú nebáncsvirág
kiszorítja az erdei nebáncsvirágot
Sukopp (1962): a megállapítást cáfolja
Trepl (1984): az erdei nebáncsvirág csak a
számára szuboptimális, kissé szárazabb
területeken szorul vissza
Schmitz (1999): 1. a faj expanziója miatt a
honos fajok visszaszorulnak, borításuk
jelentősen csökken vagy akár teljesen el is
tűnnek a területről;
2. a faj más lágyszárúak közé vegyül, anélkül,
hogy jelentősen visszaszorítaná azokat;
3. a faj olyan élőhelyeket foglal el, amelyeken
a honos fajok nemigen telepednek meg.
Kezelése
– A kivadulások
megakadályozása
– Mechanikai és kémiai
védekezés
– Biológiai védekezés: a
rozsdagombákat vizsgálják,
levélaknázója az őshonos erdei
nebáncsvirágon, levéltetűfaja a
bíbor nebáncsvirágon is
megjelenik (alkalmazásuk nem
ajánlott)
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4
 20-70 cm, dúsan ágas, kopasz
♠
tojásdad, lándzsás, fűrészes

május-november, ált. kétlaki, de
lehet egylaki is, porzós füzérek,
levélhónalji termős virágok
 kétrekeszű toktermés

nitrogénigényes, agyag vagy
lösztalajokon, áttelelhet
szántóföldek, kertek, szőlők,
 utak mente, csemetekertek
 mérgező (a tej megkékül tőle),
állatgyógyászatban hashajtó,
juvenilis egyedek is virágoznak
Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4
Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4
Polygonum aviculare – madár-(porcsin)keserűfű
T4
 5-60 cm, dúsan ágas, elfekvő
vagy felemelkedő
♠
3 mm – 4 cm hosszú, tojásdad,
lándzsás, ép, széthasadozó,
ezüstös pálhakürtő
zöldesfehér
 június-november,
vagy rózsaszínű virágok
 makkocska

országszerte gyakori, taposást
tűrő, igénytelen, kötött és laza
talajon is

szántóföldek, kertek, szőlők,
utak mente, csemetekertek,
szikes területek
Polygonum aviculare – madárkeserűfű
T4
Polygonum aviculare – madárkeserűfű
T4
Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű
T4
 15-60 (80) cm, egyszerű vagy
elágazó, felemelkedő
♠
5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, a
pálhakürtő ép, pillás, barna

július-szeptember, az álfüzérek
bókolók, vékonyak, lazák, kevés
virágúak
 makkocska

országszerte gyakori, nedves,
szerves anyagokban gazdag
talajon

árterek, üde gyomtársulások,
ligeterdők, mocsári
gyomtársulások, árkok
Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű
T4
Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4
 40-100 cm, többnyire
serteszőrös, felemelkedő
♠
5-10 cm hosszú, lándzsás, ép,
gyakran fekete foltos, a
pálhakürtő serteszőrös, éle pillás
a lepel élénk
 június-október,
vagy halvány rózsaszín
 makkocska

országszerte gyakori, nedves,
szerves anyagokban gazdag
talajon

árterek, üde gyomtársulások,
ligeterdők, mocsári
gyomtársulások, árkok
Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4
Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4
Portulaca oleracea –kövér porcsin
T4
 15-30 cm, pozsgás, elfekvő
♠
1-2 cm hosszú, pozsgás, ép,
visszás tojásdad
 július-november, sárga
 kupakkal nyíló tok

országszerte gyakori, homok-,
vályogtalajon, sziken,
melegigényes, szárazságtűrő,
fényigényes
 szántóföldek, parlagok, utak
mente, keretek, csemetekertek
 a nyúl és a sertés szereti
Portulaca oleracea –kövér porcsin
T4
Setaria pumila (glauca) – fakó muhar
T4
 30-100 cm, egyszerű szárú
♠
1-2 cm szálas, a levélhüvely és a
fonák szőrös
 június-november, 3-7 cm tömött
virágzat
rókavörös
 szemtermés,
gallérserték

homokos és vályogtalajon,
savanyú talajon zöld muharnál
gyakoribb
 szántóföldek, parlagok, utak
mente, keretek, csemetekertek
 termését a baromfi szereti
Setaria pumila (glauca) – fakó muhar
T4
Setaria pumila (glauca) – fakó muhar
T4
Setaria viridis – zöld muhar
T4

30-100 cm, egyszerű szárú
♠
1-2 cm szálas, a levéllemez
töve nem pillás

július-október, 1-10 cm
tömött virágzat
 szemtermés, zöld
gallérserték


egész országban gyakori, a
meszes talajon tömegesebb
szántóföldek, parlagok, utak
mente, keretek,
csemetekertek
Setaria viridis – zöld muhar
T4
Setaria viridis – zöld muhar
T4
Setaria verticillata – ragadós muhar
T4

30-100 cm, tövén elfekvő
szárú, a virágzat alatt érdes
♠
szálas, levéllemeze szélesebb
az előbbi fajokéhoz képest, a
fonák kopasz


június-október, 3-10 cm tömött
virágzat, alsó része szaggatott
szemtermés, érdes gallérserték


egész országban gyakori,
kisebb jelentőségű
szántóföldek, parlagok, utak
mente, keretek, csemetekertek
Setaria verticillata – ragadós muhar
T4
Setaria verticillata – ragadós muhar
T4
Solanum nigrum – fekete csucsor
T4
 30-80 cm, kopasz vagy pelyhes
♠
Sötétzöld, ép vagy bemetszett,
tojásdad
június-november, fehér virágok
 forgóvirágzatban, csőporzók
fekete bogyótermés, elnyújtott
 csírázású magvak (lila, zöld, fekete,
sárga), 500 000 mag, életkép. 30 év

nedves, üde termőhelyeken, nitrogén
és foszfor igényes, fény- és
melegigényes, nem szárazságtűrő
 szántóföldek, trágyadombok, kertek,
parlagok, csemetekertek
 mérgező, hosszú magtúlélés, 40 vírus
gazdanövénye, triazin rezisztens
Solanum nigrum – fekete csucsor
T4
Solanum nigrum – fekete csucsor
Mérgezési tünetek: hányás,
hasmenés, tág pupillák, látási
zavarok, izgatottság,
kábultság, görcsök, légszomj,
halálos is lehet.
T4
Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4
 30-100 cm, kopasz, fényes,
tejnedv tartalmú
♠
az alsók szárnyas nyelűek, a
felsők ülők, szárölelők,
kacúrosak, lantosak

június-november, sárga
nyelves virágok,
fészekvirágzat
 bóbitás kaszattermés
országszerte gyakori
 szántóföldek, kertek,

parlagok, csemetekertek,
szőlők, utak mente
Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4
Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4
Sonchus asper – szúrós csorbóka
 50-100 cm, kopasz
♠

T4
az alsók szárnyas nyelűek, a
felsők ülők, szárölelők,
szúrósan fogazott, karéjos
június-november, sárga
nyelves virágok,
fészekvirágzat
 bóbitás kaszattermés

országszerte gyakori

szántóföldek, kertek,
parlagok, csemetekertek,
szőlők, utak mente
Sonchus asper – szúrós csorbóka
T4
Sonchus asper – szúrós csorbóka
T4
Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4

60-150 cm, ágas, felső része
mirigye, alsó része kopasz,
tejnedvet tartalmaz
♠
lándzsásak, ülők, szárölelők,
fogazottak, kacúrosak

június-november, sárga nyelves
virágok, fészkes álernyő
virágzat
 bóbitás kaszattermés

országszerte gyakori, üde,
nedves területeken

szántóföldek, rétek, kaszálók,
legelők, parlagok,
csemetekertek
Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4
Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4
Tragus racemosus – tövisperje
T4

10-30 cm, lekönyöklő szárú, a
csomókon legyökerező
♠
a levéllemez és nyelvecske
rövid, szélük pillás (szőrkoszorú)

június-október, 4-8 cm-es kalász,
a felső pelyva horogszerű
sertéket visel
 szemtermés


főleg az Alföldön gyakori,
szárazságtűrő
szántóföldek, száraz, meszes
homokpuszták, legelők, utak
mente, bolygatott települések
 adventív, vasutak mentén terjed
Tragus racemosus – tövisperje
T4
Tragus racemosus – tövisperje
T4
Tragus racemosus – tövisperje
T4
Tribulus terrestris – királydinnye
T4

10-60 cm, elfekvő szárú, borzas
♠
5-8 pár tojásdad levélkéből
összetett, fonáka borzas

július-november, 4-5 mm
hosszú, sárga szirmú
öt háromoldalú tövises
 résztermésre esik szét

főleg az Alföldön gyakori,
szárazságtűrő, laza, sovány,
száraz homoktalajokon
 szántóföldek, száraz,

homokpuszták, legelők, utak
mente, bolygatott települések
vasutak mentén terjed
Tribulus terrestris – királydinnye
T4
Tribulus terrestris – királydinnye
T4
„A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
Gyermekektől nem háborgatottan.
Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.”
Petőfi Sándor