Transcript Document
Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű T 4 20-50 (100) cm, dúsan ágas, a ♠ csomókon megvastagodott, szürkén pelyhes nyeles, tojásdad, fűrészes, szőrös július-október, bíbor-, rózsaszínű ajakos párta, a csészecimpák szúrósak makkocska főleg savanyú és tápanyagdús talajon, félárnyéktűrő üde és nedves erdők, vágásterületek, parkok, kertek Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű T4 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű T4 Galeopsis speciosa – szőrös kenderkefű ♠ T4 30-100 cm, dúsan ágas, a csomókon megvastagodott, sűrűn serteszőrös nyeles, tojásdad, fűrészes, mindkét oldalán szőrös június-október, sárga ajakos párta, az alsó ajak középső cimpája lila, a szélsők fehér foltosak makkocska üde, nedves, tápanyagdús talajokon üde és nedves erdők, ligeterdők, vágásterületek, parkok Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű T4 Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű T4 Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág T4 10-80 cm, dúsan ágas, a gyengén bordás, szőrös vagy lekopaszodó ♠ átellenes, nyeles, tojásdad, fűrészes május-november, 5 fehér nyelves virág + sárga csöves virág növényenként 300 000 kaszat, termést is hozhat különösen laza melegigényes, talajokon tömeges szántóföldek, parlagok, kertek, szőlők, csemetekertek Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4 Angol neve: Himalayan balsam (Policeman’s helmet), német neve: Indisches Springkraut ♠ 100-250 cm, egyszerű vagy elágazó, vörös, áttetsző, üveges 5-8 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélnyél mirigyes, felsők örvösek, alsók keresztben átellenesek, extraflorális nektáriumok július-október, 2,5-4 cm-es bíborszínű párta, színes csésze húsos, dinamochor toktermés Származás, elterjedés: – Nyugat-Himalája mérsékelten csapadékos térségei – Európába a 19. sz. elején hozták be, dísz- és mézelő növényként – Első elvadulásának európai adata: 1848, meghonosodása: 1855. – 1892: Erdély, 1920: Vas vármegye – Napjainkban: nagyobb folyók, ritkábban hegyi, dombvidéki patakok mentén – Gyakori a Ny- és DNyDunántúlon, Duna mentén, de a Tisza egyes szakaszain is megtalálható Életciklus, életmenet – Csírázás: március – Csíranövény-sűrűség 350 db/m2, 30-40 marad meg, a dormanciát a hideghatás töri meg – Virágzás (jún.) - júl. - aug. – (nov.), „poszméhvirág – Magszórás aug. – nov., dinamochoria: 7 m távolságra, hidrochor, zoochor (erdei egér), antropochor (dísz- és mézelő növényként) – Több éves magtúlélés, vegetatívan terjedő szárrészek – Alomja nehezen bomlik el Termőhelyigény – Fagyérzékeny, inkább félárnyéknövény – Folyók, patakok mentén, szerves a anyagokban gazdag, nedves, humuszos talajokon, – Puhafás ligeterdőkben, bokorfüzesekben, árkok, csatornák mentén Biotikus interakciók – A juh és a szarvasmarha legeli – Számos fogyasztója és beporzója ismert Gazdasági jelentőség – Hajtása és magja ehető, köröm és bőrfestésre használták, Bach-féle virágterápia, dísznövény, méhlegelő – Partok stabilitását veszélyezteti, akadályozza a természetes felújulást A nebáncsvirág fajokon előforduló rovarfajok száma (Schmitz 1999) Fajszám Fitofágok Viráglátogatók Extraflorális nektáriumok látogatói Aphidofágok Erdei Kisvirágú Bíbor nebáncsvirág nebáncsvirág nebáncsvirág 22 16 13 21 8 31 - 1 25 4 16 12 Természetvédelmi jelentőség – Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat – Természetvédelmi gyom, elnyomja a honos fajokat, gátolja a felújulást Kezelése – Védett területeken: több évig tartó mechanikai kezelés, kézi eltávolítás, kaszálás, alomeltávolítás – Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni (glifozát) Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T4 Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág T4 Angol neve: Small balsam, német neve: Kleinblütiges Springkraut ♠ 20-60 (150) cm, egyszerű vagy elágazó, áttetsző, üveges szárú, sekély gyökerű 3-10 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélváll mirigyes, extraflorális nektáriumok július-november, 1- 1,5 cm-es halványsárga párta húsos, dinamochor toktermés Származás, elterjedés: – Közép-Ázsia – Európába valószínűleg árukereskedelemmel hurcolták be – Első elvadulásának európai adata: 1837 Genfi Botanikus Kert – 1890: Margit-sziget, Bp. – Napjainkban: folyók, patakok, csatornák mentén, ligeterdőkben, hegyvidéki üde erdőkben – Gyakori a Ny-Dunántúlon, középhegységeinkben, folyóink mentén Életciklus, életmenet – Csírázás: április, a dormanciát a hidegkezelés feloldhatja, a csíranövények fagyérzékenyek A kisvirágú nebáncsvirág terjedése Trepl (1984) adatai alapján – Virágzás (máj.) – jún. – nov., önés idegen megporzású virágok – Dinamochoria: 3-4 m távolságra Termőhelyigény – Üde, mérsékelten tápanyaggazdag, neutrális vagy gyengén savanyú, ill. meszes talajokon, félárnyéknövény Biotikus interakciók – Enyhén allelopatikus hatású – Számos fogyasztója és beporzója ismert, levéltetvek nagy mennyiségben boríthatják, levélaknázója és rozsdagombája is ismert – Az őz alkalmanként fogyasztja Természetvédelmi jelentőség Hegi (1925): a kisvirágú nebáncsvirág kiszorítja az erdei nebáncsvirágot Sukopp (1962): a megállapítást cáfolja Trepl (1984): az erdei nebáncsvirág csak a számára szuboptimális, kissé szárazabb területeken szorul vissza Schmitz (1999): 1. a faj expanziója miatt a honos fajok visszaszorulnak, borításuk jelentősen csökken vagy akár teljesen el is tűnnek a területről; 2. a faj más lágyszárúak közé vegyül, anélkül, hogy jelentősen visszaszorítaná azokat; 3. a faj olyan élőhelyeket foglal el, amelyeken a honos fajok nemigen telepednek meg. Kezelése – A kivadulások megakadályozása – Mechanikai és kémiai védekezés – Biológiai védekezés: a rozsdagombákat vizsgálják, levélaknázója az őshonos erdei nebáncsvirágon, levéltetűfaja a bíbor nebáncsvirágon is megjelenik (alkalmazásuk nem ajánlott) Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág T4 Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág T4 Mercurialis annua – egynyári szélfű T4 20-70 cm, dúsan ágas, kopasz ♠ tojásdad, lándzsás, fűrészes május-november, ált. kétlaki, de lehet egylaki is, porzós füzérek, levélhónalji termős virágok kétrekeszű toktermés nitrogénigényes, agyag vagy lösztalajokon, áttelelhet szántóföldek, kertek, szőlők, utak mente, csemetekertek mérgező (a tej megkékül tőle), állatgyógyászatban hashajtó, juvenilis egyedek is virágoznak Mercurialis annua – egynyári szélfű T4 Mercurialis annua – egynyári szélfű T4 Polygonum aviculare – madár-(porcsin)keserűfű T4 5-60 cm, dúsan ágas, elfekvő vagy felemelkedő ♠ 3 mm – 4 cm hosszú, tojásdad, lándzsás, ép, széthasadozó, ezüstös pálhakürtő zöldesfehér június-november, vagy rózsaszínű virágok makkocska országszerte gyakori, taposást tűrő, igénytelen, kötött és laza talajon is szántóföldek, kertek, szőlők, utak mente, csemetekertek, szikes területek Polygonum aviculare – madárkeserűfű T4 Polygonum aviculare – madárkeserűfű T4 Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű T4 15-60 (80) cm, egyszerű vagy elágazó, felemelkedő ♠ 5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, a pálhakürtő ép, pillás, barna július-szeptember, az álfüzérek bókolók, vékonyak, lazák, kevés virágúak makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű T4 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű T4 40-100 cm, többnyire serteszőrös, felemelkedő ♠ 5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, gyakran fekete foltos, a pálhakürtő serteszőrös, éle pillás a lepel élénk június-október, vagy halvány rózsaszín makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű T4 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű T4 Portulaca oleracea –kövér porcsin T4 15-30 cm, pozsgás, elfekvő ♠ 1-2 cm hosszú, pozsgás, ép, visszás tojásdad július-november, sárga kupakkal nyíló tok országszerte gyakori, homok-, vályogtalajon, sziken, melegigényes, szárazságtűrő, fényigényes szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek a nyúl és a sertés szereti Portulaca oleracea –kövér porcsin T4 Setaria pumila (glauca) – fakó muhar T4 30-100 cm, egyszerű szárú ♠ 1-2 cm szálas, a levélhüvely és a fonák szőrös június-november, 3-7 cm tömött virágzat rókavörös szemtermés, gallérserték homokos és vályogtalajon, savanyú talajon zöld muharnál gyakoribb szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek termését a baromfi szereti Setaria pumila (glauca) – fakó muhar T4 Setaria pumila (glauca) – fakó muhar T4 Setaria viridis – zöld muhar T4 30-100 cm, egyszerű szárú ♠ 1-2 cm szálas, a levéllemez töve nem pillás július-október, 1-10 cm tömött virágzat szemtermés, zöld gallérserték egész országban gyakori, a meszes talajon tömegesebb szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek Setaria viridis – zöld muhar T4 Setaria viridis – zöld muhar T4 Setaria verticillata – ragadós muhar T4 30-100 cm, tövén elfekvő szárú, a virágzat alatt érdes ♠ szálas, levéllemeze szélesebb az előbbi fajokéhoz képest, a fonák kopasz június-október, 3-10 cm tömött virágzat, alsó része szaggatott szemtermés, érdes gallérserték egész országban gyakori, kisebb jelentőségű szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek Setaria verticillata – ragadós muhar T4 Setaria verticillata – ragadós muhar T4 Solanum nigrum – fekete csucsor T4 30-80 cm, kopasz vagy pelyhes ♠ Sötétzöld, ép vagy bemetszett, tojásdad június-november, fehér virágok forgóvirágzatban, csőporzók fekete bogyótermés, elnyújtott csírázású magvak (lila, zöld, fekete, sárga), 500 000 mag, életkép. 30 év nedves, üde termőhelyeken, nitrogén és foszfor igényes, fény- és melegigényes, nem szárazságtűrő szántóföldek, trágyadombok, kertek, parlagok, csemetekertek mérgező, hosszú magtúlélés, 40 vírus gazdanövénye, triazin rezisztens Solanum nigrum – fekete csucsor T4 Solanum nigrum – fekete csucsor Mérgezési tünetek: hányás, hasmenés, tág pupillák, látási zavarok, izgatottság, kábultság, görcsök, légszomj, halálos is lehet. T4 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka T4 30-100 cm, kopasz, fényes, tejnedv tartalmú ♠ az alsók szárnyas nyelűek, a felsők ülők, szárölelők, kacúrosak, lantosak június-november, sárga nyelves virágok, fészekvirágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, szőlők, utak mente Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka T4 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka T4 Sonchus asper – szúrós csorbóka 50-100 cm, kopasz ♠ T4 az alsók szárnyas nyelűek, a felsők ülők, szárölelők, szúrósan fogazott, karéjos június-november, sárga nyelves virágok, fészekvirágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, szőlők, utak mente Sonchus asper – szúrós csorbóka T4 Sonchus asper – szúrós csorbóka T4 Sonchus arvensis – mezei csorbóka T4 60-150 cm, ágas, felső része mirigye, alsó része kopasz, tejnedvet tartalmaz ♠ lándzsásak, ülők, szárölelők, fogazottak, kacúrosak június-november, sárga nyelves virágok, fészkes álernyő virágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori, üde, nedves területeken szántóföldek, rétek, kaszálók, legelők, parlagok, csemetekertek Sonchus arvensis – mezei csorbóka T4 Sonchus arvensis – mezei csorbóka T4 Tragus racemosus – tövisperje T4 10-30 cm, lekönyöklő szárú, a csomókon legyökerező ♠ a levéllemez és nyelvecske rövid, szélük pillás (szőrkoszorú) június-október, 4-8 cm-es kalász, a felső pelyva horogszerű sertéket visel szemtermés főleg az Alföldön gyakori, szárazságtűrő szántóföldek, száraz, meszes homokpuszták, legelők, utak mente, bolygatott települések adventív, vasutak mentén terjed Tragus racemosus – tövisperje T4 Tragus racemosus – tövisperje T4 Tragus racemosus – tövisperje T4 Tribulus terrestris – királydinnye T4 10-60 cm, elfekvő szárú, borzas ♠ 5-8 pár tojásdad levélkéből összetett, fonáka borzas július-november, 4-5 mm hosszú, sárga szirmú öt háromoldalú tövises résztermésre esik szét főleg az Alföldön gyakori, szárazságtűrő, laza, sovány, száraz homoktalajokon szántóföldek, száraz, homokpuszták, legelők, utak mente, bolygatott települések vasutak mentén terjed Tribulus terrestris – királydinnye T4 Tribulus terrestris – királydinnye T4 „A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek.” Petőfi Sándor