Transcript Document
Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű T
4
20-50 (100) cm, dúsan ágas, a
♠
csomókon megvastagodott,
szürkén pelyhes
nyeles, tojásdad, fűrészes,
szőrös
július-október, bíbor-,
rózsaszínű ajakos párta, a
csészecimpák szúrósak
makkocska
főleg savanyú
és tápanyagdús
talajon, félárnyéktűrő
üde és nedves erdők,
vágásterületek, parkok, kertek
Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
T4
Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
T4
Galeopsis speciosa – szőrös kenderkefű
♠
T4
30-100 cm, dúsan ágas, a
csomókon megvastagodott,
sűrűn serteszőrös
nyeles, tojásdad, fűrészes,
mindkét oldalán szőrös
június-október, sárga ajakos
párta, az alsó ajak középső
cimpája lila, a szélsők fehér
foltosak
makkocska
üde, nedves, tápanyagdús
talajokon
üde és nedves erdők, ligeterdők,
vágásterületek, parkok
Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű
T4
Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű
T4
Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág
T4
10-80 cm, dúsan ágas, a
gyengén bordás, szőrös vagy
lekopaszodó
♠
átellenes, nyeles, tojásdad,
fűrészes
május-november, 5 fehér
nyelves virág + sárga csöves
virág
növényenként 300 000
kaszat,
termést is hozhat
különösen laza
melegigényes,
talajokon tömeges
szántóföldek, parlagok, kertek,
szőlők, csemetekertek
Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Angol neve: Himalayan balsam
(Policeman’s helmet), német
neve: Indisches Springkraut
♠
100-250 cm, egyszerű vagy
elágazó, vörös, áttetsző, üveges
5-8 cm hosszú, tojásdad,
fűrészes, a levélnyél mirigyes,
felsők örvösek, alsók keresztben
átellenesek, extraflorális
nektáriumok
július-október, 2,5-4 cm-es
bíborszínű párta, színes csésze
húsos, dinamochor toktermés
Származás, elterjedés:
– Nyugat-Himalája mérsékelten
csapadékos térségei
– Európába a 19. sz. elején hozták
be, dísz- és mézelő növényként
– Első elvadulásának európai adata:
1848, meghonosodása: 1855.
– 1892: Erdély, 1920: Vas vármegye
– Napjainkban: nagyobb folyók,
ritkábban hegyi, dombvidéki
patakok mentén
– Gyakori a Ny- és DNyDunántúlon, Duna mentén, de a
Tisza egyes szakaszain is
megtalálható
Életciklus, életmenet
– Csírázás: március
– Csíranövény-sűrűség 350 db/m2,
30-40 marad meg, a dormanciát a
hideghatás töri meg
– Virágzás (jún.) - júl. - aug. –
(nov.), „poszméhvirág
– Magszórás aug. – nov.,
dinamochoria: 7 m távolságra,
hidrochor, zoochor (erdei egér),
antropochor (dísz- és mézelő
növényként)
– Több éves magtúlélés, vegetatívan
terjedő szárrészek
– Alomja nehezen bomlik el
Termőhelyigény
– Fagyérzékeny, inkább
félárnyéknövény
– Folyók, patakok mentén, szerves a
anyagokban gazdag, nedves,
humuszos talajokon,
– Puhafás ligeterdőkben,
bokorfüzesekben, árkok, csatornák
mentén
Biotikus interakciók
– A juh és a szarvasmarha legeli
– Számos fogyasztója és beporzója
ismert
Gazdasági jelentőség
– Hajtása és magja ehető, köröm és
bőrfestésre használták, Bach-féle
virágterápia, dísznövény,
méhlegelő
– Partok stabilitását veszélyezteti,
akadályozza a természetes
felújulást
A nebáncsvirág fajokon előforduló rovarfajok száma (Schmitz 1999)
Fajszám
Fitofágok
Viráglátogatók
Extraflorális nektáriumok
látogatói
Aphidofágok
Erdei
Kisvirágú
Bíbor
nebáncsvirág nebáncsvirág nebáncsvirág
22
16
13
21
8
31
-
1
25
4
16
12
Természetvédelmi jelentőség
– Kedvezőtlenül befolyásolja az
őshonos társulásokat
– Természetvédelmi gyom,
elnyomja a honos fajokat,
gátolja a felújulást
Kezelése
– Védett területeken: több évig
tartó mechanikai kezelés, kézi
eltávolítás, kaszálás,
alomeltávolítás
– Kémiai védekezés: nehéz a
szelektivitást megőrizni
(glifozát)
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Angol neve: Small balsam,
német neve: Kleinblütiges
Springkraut
♠
20-60 (150) cm, egyszerű vagy
elágazó, áttetsző, üveges szárú,
sekély gyökerű
3-10 cm hosszú, tojásdad,
fűrészes, a levélváll mirigyes,
extraflorális nektáriumok
július-november, 1- 1,5 cm-es
halványsárga párta
húsos, dinamochor toktermés
Származás, elterjedés:
– Közép-Ázsia
– Európába valószínűleg
árukereskedelemmel hurcolták be
– Első elvadulásának európai adata:
1837 Genfi Botanikus Kert
– 1890: Margit-sziget, Bp.
– Napjainkban: folyók, patakok,
csatornák mentén, ligeterdőkben,
hegyvidéki üde erdőkben
– Gyakori a Ny-Dunántúlon,
középhegységeinkben, folyóink
mentén
Életciklus, életmenet
– Csírázás: április, a dormanciát a
hidegkezelés feloldhatja, a
csíranövények fagyérzékenyek
A kisvirágú nebáncsvirág terjedése Trepl (1984) adatai alapján
– Virágzás (máj.) – jún. – nov., önés idegen megporzású virágok
– Dinamochoria: 3-4 m távolságra
Termőhelyigény
– Üde, mérsékelten tápanyaggazdag, neutrális vagy gyengén
savanyú, ill. meszes talajokon,
félárnyéknövény
Biotikus interakciók
– Enyhén allelopatikus hatású
– Számos fogyasztója és beporzója
ismert, levéltetvek nagy
mennyiségben boríthatják,
levélaknázója és rozsdagombája is
ismert
– Az őz alkalmanként fogyasztja
Természetvédelmi jelentőség
Hegi (1925): a kisvirágú nebáncsvirág
kiszorítja az erdei nebáncsvirágot
Sukopp (1962): a megállapítást cáfolja
Trepl (1984): az erdei nebáncsvirág csak a
számára szuboptimális, kissé szárazabb
területeken szorul vissza
Schmitz (1999): 1. a faj expanziója miatt a
honos fajok visszaszorulnak, borításuk
jelentősen csökken vagy akár teljesen el is
tűnnek a területről;
2. a faj más lágyszárúak közé vegyül, anélkül,
hogy jelentősen visszaszorítaná azokat;
3. a faj olyan élőhelyeket foglal el, amelyeken
a honos fajok nemigen telepednek meg.
Kezelése
– A kivadulások
megakadályozása
– Mechanikai és kémiai
védekezés
– Biológiai védekezés: a
rozsdagombákat vizsgálják,
levélaknázója az őshonos erdei
nebáncsvirágon, levéltetűfaja a
bíbor nebáncsvirágon is
megjelenik (alkalmazásuk nem
ajánlott)
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4
20-70 cm, dúsan ágas, kopasz
♠
tojásdad, lándzsás, fűrészes
május-november, ált. kétlaki, de
lehet egylaki is, porzós füzérek,
levélhónalji termős virágok
kétrekeszű toktermés
nitrogénigényes, agyag vagy
lösztalajokon, áttelelhet
szántóföldek, kertek, szőlők,
utak mente, csemetekertek
mérgező (a tej megkékül tőle),
állatgyógyászatban hashajtó,
juvenilis egyedek is virágoznak
Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4
Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4
Polygonum aviculare – madár-(porcsin)keserűfű
T4
5-60 cm, dúsan ágas, elfekvő
vagy felemelkedő
♠
3 mm – 4 cm hosszú, tojásdad,
lándzsás, ép, széthasadozó,
ezüstös pálhakürtő
zöldesfehér
június-november,
vagy rózsaszínű virágok
makkocska
országszerte gyakori, taposást
tűrő, igénytelen, kötött és laza
talajon is
szántóföldek, kertek, szőlők,
utak mente, csemetekertek,
szikes területek
Polygonum aviculare – madárkeserűfű
T4
Polygonum aviculare – madárkeserűfű
T4
Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű
T4
15-60 (80) cm, egyszerű vagy
elágazó, felemelkedő
♠
5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, a
pálhakürtő ép, pillás, barna
július-szeptember, az álfüzérek
bókolók, vékonyak, lazák, kevés
virágúak
makkocska
országszerte gyakori, nedves,
szerves anyagokban gazdag
talajon
árterek, üde gyomtársulások,
ligeterdők, mocsári
gyomtársulások, árkok
Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű
T4
Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4
40-100 cm, többnyire
serteszőrös, felemelkedő
♠
5-10 cm hosszú, lándzsás, ép,
gyakran fekete foltos, a
pálhakürtő serteszőrös, éle pillás
a lepel élénk
június-október,
vagy halvány rózsaszín
makkocska
országszerte gyakori, nedves,
szerves anyagokban gazdag
talajon
árterek, üde gyomtársulások,
ligeterdők, mocsári
gyomtársulások, árkok
Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4
Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4
Portulaca oleracea –kövér porcsin
T4
15-30 cm, pozsgás, elfekvő
♠
1-2 cm hosszú, pozsgás, ép,
visszás tojásdad
július-november, sárga
kupakkal nyíló tok
országszerte gyakori, homok-,
vályogtalajon, sziken,
melegigényes, szárazságtűrő,
fényigényes
szántóföldek, parlagok, utak
mente, keretek, csemetekertek
a nyúl és a sertés szereti
Portulaca oleracea –kövér porcsin
T4
Setaria pumila (glauca) – fakó muhar
T4
30-100 cm, egyszerű szárú
♠
1-2 cm szálas, a levélhüvely és a
fonák szőrös
június-november, 3-7 cm tömött
virágzat
rókavörös
szemtermés,
gallérserték
homokos és vályogtalajon,
savanyú talajon zöld muharnál
gyakoribb
szántóföldek, parlagok, utak
mente, keretek, csemetekertek
termését a baromfi szereti
Setaria pumila (glauca) – fakó muhar
T4
Setaria pumila (glauca) – fakó muhar
T4
Setaria viridis – zöld muhar
T4
30-100 cm, egyszerű szárú
♠
1-2 cm szálas, a levéllemez
töve nem pillás
július-október, 1-10 cm
tömött virágzat
szemtermés, zöld
gallérserték
egész országban gyakori, a
meszes talajon tömegesebb
szántóföldek, parlagok, utak
mente, keretek,
csemetekertek
Setaria viridis – zöld muhar
T4
Setaria viridis – zöld muhar
T4
Setaria verticillata – ragadós muhar
T4
30-100 cm, tövén elfekvő
szárú, a virágzat alatt érdes
♠
szálas, levéllemeze szélesebb
az előbbi fajokéhoz képest, a
fonák kopasz
június-október, 3-10 cm tömött
virágzat, alsó része szaggatott
szemtermés, érdes gallérserték
egész országban gyakori,
kisebb jelentőségű
szántóföldek, parlagok, utak
mente, keretek, csemetekertek
Setaria verticillata – ragadós muhar
T4
Setaria verticillata – ragadós muhar
T4
Solanum nigrum – fekete csucsor
T4
30-80 cm, kopasz vagy pelyhes
♠
Sötétzöld, ép vagy bemetszett,
tojásdad
június-november, fehér virágok
forgóvirágzatban, csőporzók
fekete bogyótermés, elnyújtott
csírázású magvak (lila, zöld, fekete,
sárga), 500 000 mag, életkép. 30 év
nedves, üde termőhelyeken, nitrogén
és foszfor igényes, fény- és
melegigényes, nem szárazságtűrő
szántóföldek, trágyadombok, kertek,
parlagok, csemetekertek
mérgező, hosszú magtúlélés, 40 vírus
gazdanövénye, triazin rezisztens
Solanum nigrum – fekete csucsor
T4
Solanum nigrum – fekete csucsor
Mérgezési tünetek: hányás,
hasmenés, tág pupillák, látási
zavarok, izgatottság,
kábultság, görcsök, légszomj,
halálos is lehet.
T4
Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4
30-100 cm, kopasz, fényes,
tejnedv tartalmú
♠
az alsók szárnyas nyelűek, a
felsők ülők, szárölelők,
kacúrosak, lantosak
június-november, sárga
nyelves virágok,
fészekvirágzat
bóbitás kaszattermés
országszerte gyakori
szántóföldek, kertek,
parlagok, csemetekertek,
szőlők, utak mente
Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4
Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4
Sonchus asper – szúrós csorbóka
50-100 cm, kopasz
♠
T4
az alsók szárnyas nyelűek, a
felsők ülők, szárölelők,
szúrósan fogazott, karéjos
június-november, sárga
nyelves virágok,
fészekvirágzat
bóbitás kaszattermés
országszerte gyakori
szántóföldek, kertek,
parlagok, csemetekertek,
szőlők, utak mente
Sonchus asper – szúrós csorbóka
T4
Sonchus asper – szúrós csorbóka
T4
Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4
60-150 cm, ágas, felső része
mirigye, alsó része kopasz,
tejnedvet tartalmaz
♠
lándzsásak, ülők, szárölelők,
fogazottak, kacúrosak
június-november, sárga nyelves
virágok, fészkes álernyő
virágzat
bóbitás kaszattermés
országszerte gyakori, üde,
nedves területeken
szántóföldek, rétek, kaszálók,
legelők, parlagok,
csemetekertek
Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4
Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4
Tragus racemosus – tövisperje
T4
10-30 cm, lekönyöklő szárú, a
csomókon legyökerező
♠
a levéllemez és nyelvecske
rövid, szélük pillás (szőrkoszorú)
június-október, 4-8 cm-es kalász,
a felső pelyva horogszerű
sertéket visel
szemtermés
főleg az Alföldön gyakori,
szárazságtűrő
szántóföldek, száraz, meszes
homokpuszták, legelők, utak
mente, bolygatott települések
adventív, vasutak mentén terjed
Tragus racemosus – tövisperje
T4
Tragus racemosus – tövisperje
T4
Tragus racemosus – tövisperje
T4
Tribulus terrestris – királydinnye
T4
10-60 cm, elfekvő szárú, borzas
♠
5-8 pár tojásdad levélkéből
összetett, fonáka borzas
július-november, 4-5 mm
hosszú, sárga szirmú
öt háromoldalú tövises
résztermésre esik szét
főleg az Alföldön gyakori,
szárazságtűrő, laza, sovány,
száraz homoktalajokon
szántóföldek, száraz,
homokpuszták, legelők, utak
mente, bolygatott települések
vasutak mentén terjed
Tribulus terrestris – királydinnye
T4
Tribulus terrestris – királydinnye
T4
„A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
Gyermekektől nem háborgatottan.
Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.”
Petőfi Sándor