Az öntözés hazai szerepe, jelentőssége

Download Report

Transcript Az öntözés hazai szerepe, jelentőssége

Az öntözés hazai szerepe,
jelentősége
Magyarország vízháztartása
A felszíni vizek területi
megoszlása
A vegetációs időszak átlagos
csapadék mennyisége
(1980-2000 évek átlagában)
Vízfelhasználás alakulása
Magyarországon
A vízfelhasználás
formája
Összes
vízfelhasználás
(millió m3)
Mezőgazdasági
vízfelhasználás
(millió m3)
Ebből öntözésre
felhasznált víz
(millió m3)
Öntözésre
felhasznált víz az
összes mg.i
vízfelhasználás
%-ban
1998
1999
2000
2001
5610
5194
5494
5634
616
513
793
649
115,6
55,5
18,8
10,8
215,8 110,7
27,2
17,1
A mezőgazdasági vízfelhasználás
alakulása
(millió m3)
Felhasználás 1998
formája
Öntözésre
115,6
Ebből:
rizstermelésre
26,5
1999
2000
55,5
215,8 110,7
28,2
35,8
2001
32,7
Halastó
356,2 324,1 351,3 335,3
ellátására
Egyéb célra 144,1 133,2 225,8 203,0
Értékesített 615,9 512,8 792,9 649,0
víz összesen
Az öntözés általános jellemzése
Megnevezés
Vízjogilag
engedélyezett
öntözési
terület.
(1000 ha)
Ténylegesen
öntözött
terület
(1000 ha)
Öntözésre
felhasznált
víz (millió m3)
Átlagosan
felhasznált
víz (m³/ha)
1998
1999
2000
2001
264,3
237,7
235,5
231,2
93,4
33,8
125,3
105,3
115,6
55,5
215,8
110,7
1
2
3
8
1
6
4
2
1
7
2
2
1
0
5
1
A szántóterület 5,0-5,2 %-a az
öntözésre ténylegesen berendezett
terület
A szántóterületnek viszont csupán a 2,5
%-a a ténylegesen öntözött terület
Az elkövetkezendő években a
ténylegesen öntözött területet kb. 100
ezer ha-al kellene növelni
Öntözött területek megoszlása
(2001-ben)
Megyék
Baranya
Bács-Kiskun
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
Összesen
Vízjogilag
engedélyezett
(ha)
1518
23709
31267
6963
20944
12492
26123
26747
6820
38784
1242
189
7663
4235
11963
4524
1317
4276
459
231 235
Ténylegesen
öntözött
(ha)
431
13295
17196
1693
12489
2672
3080
12267
2328
25662
872
82
3939
1564
4937
1257
603
543
407
105 287
Öntözővíz
felhasználás
(ezer m3)
55
8841
23026
1205
14247
14633
2638
5229
2211
38770
1426
116
2695
2620
3553
666
644
831
509
123 915
Az öntözött területek megoszlása az
öntözési módok szerint
(ezer ha)
1998 1999
2000 2001
233,4 210,8
207,1
202,3
68,3
63,1
55,8
63,1
Felületi
12,6
10,0
10,4
11,2
ebből: rizs
7,0
3,8
4,4
4,1
12,7
5,6
11,9
5,0
13,3
4,7
12,6
5,1
Öntözési mód
Esőszerű
ebből: pivot center
vagy lineár
Altalaj
Mikro-öntözés
Összesen
264,3 237,7 235,5 231,2
Az öntözési módok megoszlása
(1999-2002 között)
100%
88%
80%
60%
40%
20%
5%
5%
2%
0%
Esőszerű
Felületi
Altalaj
Mikroöntözés
Az esőszerű öntözés
29%
100%
Esőszerű öntözés
center pivot és lineár
A három kertészeti ágazat öntözött
területeinek alakulása 2002-ben
A szabadföldi zöldségtermesztés
öntözésének jelenlegi helyzete és
fejlesztésének szükségszerűségei
•
A jelenlegi terület 25-35 %-a öntözött
ennek 50 %-t a csemegekukorica adja (18 ezer ha)
•
Indokolt lenne a 75-80 %-os öntözési arány
•
A fejlesztés indokai:
termesztés intenzitása
termésbiztonság
termés mennyisége (ingadozás)
termés minősége
termesztés időzítése
A gyümölcságazat öntözésének
jelenlegi helyzete és fejlesztésének
szükségszerűségei
• A jelenlegi gyümölcsterület 7-8 %-a
tekinthető öntözöttnek
• Indokolt lenne a 30-40 %-os öntözési arány
• Várható fejlődés: intenzív ültetvények (pl. alma)
bogyósok
A szőlőágazat öntözésének jelenlegi
helyzete és fejlesztésének lehetőségei
• A jelenlegi szőlőterület 0,6 %-a tekinthető
öntözöttnek
• A jövőben kismértékű fejlődés várható
• Különbséget kell tenni a borszőlő- illetve a
csemegeszőlő fajták öntözésének
szükségszerűsége között.
Az aszályossági index (PAI)
májusra előre jelzett értékei
Az átlagos tízévenként várható
aszályosság mértéke