Transcript Husz_Maria-Bevezeto_ea - PTE Egyetemi Könyvtár

Művészeti
tudománycsoport
könyvtár-informatikai
tájékoztatás
Dr. habil. Husz Mária egyetemi docens
PTE FEEK Kultúratudományi Intézet
10/04/2015
Tudománycsoport - Tudományág

Társadalomtudományok
◦ Szociológiai tudományok
◦ Pszichológiai tudományok
◦ Neveléstudományok

Bölcsészettudományok
◦
◦
◦
◦
◦
◦
◦
◦
◦
Történelemtudományok
Irodalomtudományok
Nyelvtudományok
Filozófiai tudományok
Néprajz és kulturális antropológiai tudományok
Művészeti és művelődéstörténeti tudományok
Vallástudományok
Média- és kommunikációs tudományok
Multidiszciplináris bölcsészettudományok
10/04/2015














Művészettörténet
Stílustörténet
Szociológia
Antropológia
Etnográfia
Vizuális kultúra
Kommunikáció-kutatás
Humán pszichológia és percepció
A reprezentációk észlelése
Tér és forma, színelmélet
Médiaművészet
Múzeum
Test, biológia, tudomány
Kultúrakutatás
Tudományági kapcsolatok
10/04/2015









Post-pozitivizmus (Marosi, MTA Műv.Tört)
Post-avantgard (Beke László)
Post-hermeneutika (Rényi András)
Ikonográfiai iskola (Aby Wartburg)
Annales –iskola
Bécsi Nemzetközi Kultúratudományi
Kutatóközpont
Párizsi Collège de France
Courteau Intézet
Kölni, Londoni Egyetem: új típusú
művészetfelfogás
kommunikáció +
határterületek
Irányzatok - iskolák
10/04/2015
Nagy múzeumok
 Egyetemek világszerte
 Mesterkurzusok, doktoriskolák
 Design – média – vizuális művészetek
komplex elemzése - örökség

Kutatóbázisok
10/04/2015
Művészettudomány Képzőművészet
10/04/2015

Művészettörténet
◦ történelem, néprajz, művelődéstörténet, esztétika
segédtudománya, de önálló diszciplína is.
Ide tartozik:
◦ Építészet,
◦ képzőművészet (festészet, szobrászat, grafika,
intermédia, restaurátor, alkalmazott
látványtervezés)
◦ iparművészet (animációs tervezés, design- és
művészetelmélet, építőművészet, fémművesség,
formatervezés, fotográfia, kerámiatervezés, média
design, tervezőgrafika, textiltervezés,
üvegtervezés)
Segédtudományok
10/04/2015

A régi művészet kutatásához és az 1980
előttiekhez főként nyomtatott források,
hagyományos dokumantumok:
 Lexikonok,
 Bibliográfiák,
 Periodikák repertóriumai.

Lexikonok:
◦ Éber-Gombosi szerk.. Művészeti Lexikon I.II. Bp.1935.
◦ Zádor-Rados szerk.: Művészeti Lexikon I-IV. Bp. 1965-től
◦
◦
◦
◦
II.kiad. 1984.
Újabban – városok, területi egységek helytörténeti
lexikonjaiba is sok művész bekerült.
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon
Allgemeines Lexikon der Christlichen Ikonographie
Allgemeines Lexikon der Bildender Künstler. Leipzig. Verlag
Seemann 1907-1937. 37 kötet, magyar nyelven
Kutatás – nyomtatott források
10/04/2015
10/04/2015

Bibliográfiák:
 Bíró Béla szerk.: A művészettörténeti irodalom
bibliográfiája Bp., 1955.
 Bagoly Sándor: Műemléki bibliográfia 1991-2000,
Bp.2005.

Topográfiák:
hely szerinti besorolásban, épület és azok
művészeti értékei, berendezése.
 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei
I. Dunántúl, II. Tiszántúl É. Felv. 1961. III.
Budapest, 1961.
 Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár, Bp. 1983.
 W.Müller – G.Vogel: Atlasz/Építészet Bp. 2003
(1997)
10/04/2015

Építészeti lexikon
 Kubinyi M. szerk.: Modern építészeti lexikon Bp. 1978.
 Wasmuths Lexikon der Baukunst I-V. Berlin, 1929-1937.

Folyóiratok tartalmi feltárását adó REPERTÓRIUMOK pl.

Külföldi és magyar művészeti folyóiratok:
◦ Művészettörténeti Értesítő
◦ Műemlékvédelem
◦ Jelenkor, stb
◦ Flash Art, Art Press, Visual Culture, Left Curve, Third Text, Balkon, Új
Művészet, Helikon, Mozgó Világ, Műgyűjtő, stb.)
◦ 2000
◦ Balkon
◦ Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum
◦ EX Symposion
◦ Élet és Irodalom Gond Győri Műhely IKER - Magyar Időszaki Kiadványok
Repertóriuma Jelenkor Laokoón Magyar Építőművészet (1903-1930) Magyar
Építőművészet (2005- ) Magyar Filozófiai Szemle MATARKA - Magyar
folyóiratok tartalomjegyzéke Mozgó Világ Nagyvilág Replika Polanyiana
Praesens Pro Philosophia Szabad Változók - tudományos-filozófiai folyóirat
Valóság Vulgo (1999-2000)
◦ tudomanyosfolyoirat.lap.hu
Kutatás
10/04/2015

Pl. www. lib.pte.hu - szolgáltató és adatbázis név szerint,
EBSCO, hostweb, full-textes.
◦ Folyóirat böngésző


Elektronikus könyvtár
Adatbázisok
◦ Grove Art adatbázis: www.oxfordartonline.com
◦ Artportal.hu
◦ MATARKA magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető
adatbázisa www.ki.oszk/hu/old/adatbazisok/szabad.html
◦ www.muveszetek.hu
◦ www.grafikarts.hu
◦ www.szoborlap.hu
◦ www.artpool.hu/CDRom/ICC.hu
◦ www.bill.hu-szeged.hu/bibl/.../adatbazisok
◦ www.hung-art.hu
◦ www.facebook.com/artportal.hu
Elektronikus források
10/04/2015
 www.wikipedia.org/wiki/Artportal
 www.megaport.hu/portal/review.php?svd=8418.
 www.fszek.hu/adatbazisok/saját adatbázis
(irodalom, szociológia)
 www.epiteszforum.hu
 http://keptar.oszk.hu
 www.c3.hu
 www.museum.hu
 www.mta.hu
 www.mindentudas.hu
 www.btmfk.iif.hu
 www.lazarus.elte.hu
Integráció
10/04/2015
10/04/2015



















ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Az ELTE esztétika szakos hallgatói honlapja
Anthropolis – Antropológiai Közhasznú Egyesület
C3 - Kultúrális és Kommunikációs Központ
Goethe Institute Budapest
Horizont Kutató Intézet
Információs Társadalom- és Trendkutató Központ
Magyar Fenomenológiai Egyesület
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Táncművészeti Főiskola
Magyar Tudományos Akadémia
McTEKA - Magyar Cirkusztörténeti- és elméleti Kutató Alapítvány
Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata
Művész-Világ - Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszék
Regionális Összművészeti Központ (Szeged)
Színház- és Filmművészeti EgyetemTársadalomelméleti Kollégium
Institute of Philosophy, Katholieke Universiteit Leuven
Kutatóhelyek
10/04/2015











Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Magyar Formatervezési Tanács
Minisztériumok
Design Terminál Nonprofit Kft.
Val Kft. (Design Center)
Design Group Kft.
Művészeti, szakmai szövetségek, egyesületek
Alapítványok
Galériák, aukciós házak
(Köz)gyűjtemények
Stb.
Intézmények, szervezetek
10/04/2015

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen, hét szakon
folyik egyetemi szintű nappali képzés.

Festőművész mesterképzési szak
A képzés célja olyan festőművészi tevékenységet
folytató művészek képzése, akik megszerzett
festészeti ismereteik, szuverén látásmód és az
önkifejezés készségének birtokában autonóm
festőművészeti tevékenység folytatására alkalmasak.
 A végzettek ismerik az egyetemes festészet kifejezési
eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat
és technikákat.

A tudományág szakmai
ismeretbázisa
10/04/2015

A képzés célja olyan, a szakiránynak
megfelelő grafikusművészek képzése, akik a
rajzi alapozásra épülő grafikai műfajok terén
alkotóművészeti tevékenység végzésére
alkalmasak. Ismerik a művészeti
hagyományok és a kortárs művészet
kiemelkedő alkotásait. A végzettek ismerik az
egyetemes grafika kifejezési eszközeit és
lehetőségeit, az alkalmazható anyagokat és
technikákat.
Grafikusművész mesterképzési
szak
10/04/2015

A képzés célja olyan médiaművészek képzése, akik a
technikai médiumok elméletével és történetével
kapcsolatos alapvető ismereteik birtokában képesek
aktív és kreatív jelenlétre az információs társadalom
kulturális szféráiban. A végzettek kognitív
(megismerésre kész) művészi magatartással, a
tudományt, technikát és művészetet egységben látó
szemlélettel képesek autonóm művészeti
tevékenységre, az új médiumok művészi
használatára. Képesek a művészi kifejezés különböző
technikáinak, eszközeinek, módszereinek,
funkciójának egységben látására, egy vagy több
tradicionális képzőművészeti eljárás művészileg
értékelhető gyakorlati alkalmazására.
Intermédia-művész mesterképzési
szak
10/04/2015
10/04/2015

A képzés célja olyan restaurátorművészek
képzése, akik ismerik a restaurálás
gyakorlatát és elméletét. A végzettek a
szakma művészi és etikai
követelményeinek tudatában képesek a
szakiránynak megfelelő egyedi
restaurálási, műtárgyvédelmi feladatok
elvégzésére.
Restaurátor mesterképzési szak
10/04/2015

A képzés célja olyan szobrászati tevékenységet folytató
művészek képzése, akik megszerzett plasztikai ismereteik
birtokában alkalmasak szobrászművészi tevékenység
folytatására. A végzettek ismerik a szobrászat kifejezési
eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és
technikákat. A vizuális kommunikáció terén alkotó olyan
szobrászművészek, akik korszerű és klasszikus alapokra
épített szellemi és technikai készségekkel, mesterségbeli,
esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel
rendelkeznek. Elemezni képesek a szakterületükkel
kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igényeket.
Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a
nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák
ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak
képzőművészeti formában történő megjelenítésére.
Szobrászművész mesterképzési
szak
10/04/2015

A képzés célja olyan elméleti szakemberek
képzése, akik a művészetelmélet, a
művészettörténet és az esztétika alapvető
kérdéseinek és kihívásainak ismeretében
képesek differenciált, kritikai reflexióra a
kortárs képzőművészeti kultúra egészére
nézve. A műhelygyakorlatok során elsajátított
ismereteik birtokában a művészeti munka
gyakorlati kérdéseit és problémáit is tudják
kezelni. Alkalmasak a művészet elméleti
kérdéseinek értelmezésére és szakmai
vélemények kompetens megfogalmazására.
Alkalmazott látványtervezés
alapképzési szak
10/04/2015

A képzés célja olyan elméleti szakemberek
képzése, akik a művészetelmélet, a
művészettörténet és az esztétika alapvető
kérdéseinek és kihívásainak ismeretében
képesek differenciált, kritikai reflexióra a
kortárs képzőművészeti kultúra egészére
nézve. A műhelygyakorlatok során elsajátított
ismereteik birtokában a művészeti munka
gyakorlati kérdéseit és problémáit is tudják
kezelni. Alkalmasak a művészet elméleti
kérdéseinek értelmezésére és szakmai
vélemények kompetens megfogalmazására.
Képzőművészet-elmélet
alapképzési szak
10/04/2015

Szakmai ismeretbázis:

kurátori ismeretek: a kulturális intézmények rendszere (reprezentáció és
politika, kulturális örökség, múzeumok, galériák, folyóiratok,
műemlékvédelem);
művészet és társadalom (művészetpolitika, oktatás, állami támogatás,
média);
a művészet és gazdaság (műkereskedelem, művészeti vásárok,
szponzoráció, marketing, non-profit szektor, alapítványok);
menedzsment (intézményirányítás, közönségkapcsolat, művészeti
marketing, arculat, adminisztráció, kurátori stratégiák);
jogi ismeretek (szellemi tulajdon, szerzői jog és más művészi jogok);





esztétika és művészetelmélet: a hagyományos és a kortárs
művészetelméleti beszédmódok, az elit- és tömegkultúra kérdései,
eredetiség, a műalkotás státusza, művészetfelfogás a médiumok
tükrében, kritikai iskolák, képelméletek, a vizuális kultúra térhódítása a
kortárs elméleti diskurzusban;
Kutatási irányok
10/04/2015








művészettörténet és a modern vizuális kultúra, illetve
képelméletek ismeretei,
művészeti és tudományos kutatás,
feminista kritika,
posztkoloniális értelmezések,
multikulturalitás, globalizáció, etnikum és környezet kérdései,
a kulturális emlékezet technikái és a múzeum kapcsolata,
a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása,
a 20. századi képelméletek és az új diszciplínák;
Művészettörténet és vizuális
kultúra
10/04/2015


médiaelmélet, médiatörténet:
új médiumok kialakulása, története, elmélete; kommunikációs,
képtörténeti paradigmaváltás, médiaarcheológia történeti
hagyományának újrarendezése, értelmezése;
társadalomtudományi alapismeretek:
hagyományos és modern művészetszociológia (ízlés és divat kérdései, a
művészet társadalmi meghatározottsága, a magas- és a tömegkultúra
viszonya, vizsgálati módszerek, felmérések),
 művészetpszichológia (érzékelés és észlelés törvényszerűségei, csoportés társadalomlélektani összefüggések),
 képantropológia;


kiállítás-rendezési gyakorlatok:
a művészeti kurátor feladatai, kiállítási koncepciók megalkotása,
a művek korszerű installálása, sajtóanyag megírása, kiállítás
dokumentálása, kiállítás-rendezés és szervezés ismeretei,
 projektkészítés, költségvetés, pályázatírás, kiállítás tematikája, művészek
kiválasztása, meghívótervezés, tárgyalástechnika, szerepjáték; szakmai,
tudományos írásgyakorlat: sajtó- és PR-anyagok elkészítése,
katalógusszerkesztés, pályázatírás, projektjavaslat megfogalmazása, a
művészetelméleti irányhoz kapcsolódó esettanulmányok elkészítése,
műalkotások elemzése, kritikaírás, könyv- és folyóirat-szerkesztés.



Elmélet és gyakorlat
10/04/2015
10/04/2015











a design és a vizuális mûvészetek komplex elemzésére képes
szakembereket képez.
A hallgatók tanulmányaik során a design és a vizuális mûvészetek
mûvészettörténeti, társadalomtudományi,
filozófiai és kommunikációelméleti elemzési módszereivel,
valamint a különbözõ elemzési módszerek integrált,
interdiszciplináris, kritikai szemléletû alkalmazásával ismerkednek
meg.
Az elméleti reflexióra való felkészültségüknek
lényeges részét képezi a design, a média és az építészet tervezési
folyamatainak alapos megismerése.
A mesterszak gerincét az önálló kutató- és feldolgozó munka
alkotja, amely a hallgatókat egyben a doktori képzésre is
felkészíti.
A szakon végzettek design-, építészeti és mûvészeti kritikusként,
illetve történészként helyezkedhetnek el, de
dolgozhatnak design cégek munkatársaiként is, és részt vehetnek
a designra vonatkozó magyarországi közbeszéd
alakításában.
Designelmélet mesterszak (MA)
10/04/2015
– Grow art - Hungary.
 Notable periodicals began to appear in Hungary in the 19th century, one
of the earliest being Akademiai értesítő [Academy report] (Budapest,
1840–). Published by the Hungarian Academy of Sciences, this included
articles on art. Slightly later came two archaeological periodicals:
Archaeológiai közlemények [Archaeological bulletin] (Budapest, 1858–99)
and Archaeológiai értesítő [Archaeological report] (Budapest, 1868–).
Művészi ipar [Applied arts] (Budapest, 1885–96), which continued as
Magyar iparművészet [Hungarian applied arts] (Budapest, 1897–), was
founded in response to the Arts and Crafts Movement in England.
 The periodical A hét [The week] (Budapest, 1890–1918) was associated
with the Nagybánya colony of artists and espoused a Naturalist aesthetic.
Huszadik század [Twentieth century] (Budapest, 1900–14) was important
for contemporary art and architecture but also included social and political
studies. Among other periodicals of the period before World War I were
Művészet [Art] (Budapest, 1902–18) and the short-lived Szerda
[Wednesday] (Budapest, 1906) and A szellem [Spirit] (Florence, 1911);
this last was published by the writer and philosopher Lajos Fülep (1885–
1970) and concentrated on the philosophy of art.

Művészettudományi trendek
10/04/2015

The most progressive literary and artistic journal of this period was, however,
Nyugat [West] (Budapest, 1908–27), which included important articles by the writer
and critic György Lukács (1885–1971).

During World War I and into the 1920s, amid the unstable political situation in
Hungary, a large number of notable, usually short-lived, periodicals was founded.
One of the outstanding figures of the period is Lajos Kassák. He was the editor of A
tett [The deed] (Budapest, 1915–16), a fortnightly review that covered politics,
literature and art. It was banned for opposing the war and for ‘insulting the nation’.
Soon afterwards Kassák founded Ma [Today] (Budapest, 1916–19; Vienna, 1920–
26), the mouthpiece of the avant-garde Ma group.
The political situation in Hungary forced Kassák to produce the journal in Vienna
from 1920. Other avant-garde periodicals were also published abroad, usually in
Vienna, such as Akasztott ember [Hanged man] (Vienna, 1922) and Ek [Wedge]
(Vienna, 1923–5), both of which were edited by Sándor Barta, and Egység [Unity]
(Vienna, 1922–3; Berlin, 1924), co-edited by Béla Uitz.
Ek supported abstract art, while Egység published Naum Gabo and Antoine Pevsner’s
Realist Manifesto.
Magyar irás [Hungarian writing] (Budapest, 1922–5) published a series of important
manifestos of the 1910s and 1920s, including those of the Constructivist, Dada,
Futurist and Suprematist movements. In 1926 Kassák founded yet another journal,
Dokumentum (Budapest, 1926–7), which prompted the establishment of the rival Uj
föld [New earth] (Budapest, 1927). Kassák was also one of the contributors to
Korunk (Kolozsvár [now Cluj-Napoca, Romania], 1926–7, 1929–40) together with
László Moholy-Nagy and others.



10/04/2015

Various of the national museums published their own
periodicals, such as Országos Magyar Szépművészeti
Múzeum evkönyvei [Annual of the Museum of Fine Arts]
(Budapest, 1918–40), which was succeeded by the Bulletin
du Musée hongrois des beaux-arts (Budapest, 1947–).
After the Magyar nemzeti galería közleményei [Bulletin of
the Hungarian National Gallery] (Budapest, 1959–65), the
National Gallery produced the Magyar nemzeti galería
évkönyve [Annual of the Hungarian National Gallery]
(Budapest, 1970–). Among more general later art
periodicals are Művészettörténeti értesítő [Art history
reporter] (Budapest, 1951–) and Magyar epitőművészet
[Hungarian architecture] (Budapest, 1952–). In English the
most important cultural periodical is the New Hungarian
Quarterly (Budapest, 1960–), which covers art, literature
and politics.
Régi folyóiratok
10/04/2015
Aktuális problematika
10/04/2015
A vizuális kommunikáció elméletének számos
meghatározó hivatkozási pontja van.
 Azonban a kommunikációs vizsgálatok során nehéz
olyan egységes fogalmi rendszert találni, mely szilárd
alapot nyújthatna egyrészt az eltérő felfogások,
másrészt a különböző kommunikatív jelenségek
megragadásához.
 Ugyanakkor és ezzel együtt vagyunk tanúi és részesei
annak a helyzetnek, amelyben alapvető fogalmi
készleteink újradefiniálása zajlik;
 ennek a paradigmatikus vállalkozásnak számtalan
összetevője van,

◦ az új kommunikációs technikák,
◦ az új-média névvel illetett jelenségkör.
Újmédia - helykeresés
10/04/2015
(I.) a státusz fogalmára vonatkozó,
kommunikatív funkció szerint megalkotott
műmodell- és műtipológia,
 (II.) a reprezentáció és intencionalitás
fogalmakra épülő, a képek
immanenciájának vizsgálatára irányuló
interpretatív és kunstitutív eljárások,
valamint
 (III.) az új média, mint látásmodell.

Új típusú ismeretegyüttes
10/04/2015
 Németh

Lajos
:
„a mű státusza mindig összefügg a
művészetnek történetileg meghatározott
funkciójával. A művészet minden korban
sajátos szimbólum, illetve jelentés-struktúra,
amelyet viszonylatrendszerként
értelmezhetünk, márpedig e
viszonylatrendszer konkrét formája
történetileg változó. A művészet története
épp e viszonylatrendszerek történeti
módosulása…”
I. A művészet státus fogalma
10/04/2015
Műalkotások struktúrája
10/04/2015

Az (1)-es számmal jelölt rituálismágikus műmodell a tárgyi és a természeti
objektumok irányában nyitott struktúrának
tekintendő,
 míg jelentésköre zárt, szigorúan meghatározott,
ahogyan azt a rítus, illetve a vallásos, mitológiai,
ikonográfiai kódok megkövetelik.
 szinte bármely tárgy, illetve természeti objektum
jelentéstöltettel telítődhet, s ezáltal a művészet a
társadalmi együttélést szabályozó szimbólumrendszer
alkotórészévé válhat, meghatározza a
szimbólumrendszer megnyilatkozási formáit. E
szimbólumrendszer rituális cselekmények sorozatán
keresztül érvényesül, …a művészet e cselekvések
szolgálója, kelléktára, s mint ilyen, bizonyos
értelemben rituális nyelvnek tekinthető.
Funkcionális tipológia Németh
Lajos (1973) 1. műtípus
10/04/2015

A (2)-es számmal jelölt autonómklasszikus műmodell
racionális felépítése a világegyetem felépítésének a mása;
zárt, lekerekített egész.
 Ez a képmás ugyanakkor nem szolgai mása a végtelenül
gazdag valóságnak, hanem tudatosan „kiválogatott”
elemek racionálisan értelmezhető elrendezése; ez a
központi rendező elv a kompozíció, mely a belső
koherencia biztosítéka. Ekként a mű a valóság objektív
rendjét tükrözi. Autonómiája a valóság totalitását mutatja
fel a művészi mikrokozmoszban.
 A zártság és az autonómia a valósággal való legmélyebb és
megingathatatlan egységen alapult, jelentésszférája is
elhatárolt:
◦ a zártság és a klasszikus elrendezettség ennek a teljességnek a
szemléletessé tételét szolgálta.
◦ Az alapvető stabilitás által ez a szerkezet viszonylag nagymértékű
integrációra képes, sok új elemet tud beépíteni anélkül, hogy
alapvető mitológiai rendszere megrendülne.”
2. műtípus
10/04/2015




A 19. század második felére ez a homogén kultúra, a
mitológiai megalapozottságú világszemlélet végérvényesen
felbomlik.
A modern művésznek szembe kell néznie azzal, hogy a
művészi formaalkotás közben kizárólag saját döntései
alapján kell cselekednie.
A (3) szubjektív-romantikus, személyes
megnyilatkozást tolmácsoló műmodellben
a művészi szubjektum önhatalmúan teremti meg önnön
kódrendszerét
◦ vagy legalábbis önkényesen módosítja az általános ikonikus kódok
értelmét.
A személyes üzenet kap nagyobb hangsúlyt;
a mű nemcsak önmagának jele: „…a művész individuális
rendszerteremtésének kísérlete” (Hegyi Lóránd).
 E típus a valóság irányába éppoly zárt lehet, mint a 2.
klasszikus autonóm típus, jelentésköre azonban – éppen
szubjektíve kialakított kódrendszere miatt – nyitott.
3. műtípus
10/04/2015
 (4)
tárgyi együttes, montázsműtípus (Janáky István kiegészítése)

Cselekvés-orientált műtípus, melynek fő
jellemzője nyitottsága mind a tárgyi világ
irányában, mind a jelentéskör
tekintetében.
4. műtípus
10/04/2015









Az új médiumok egyik legalapvetőbb tulajdonsága:
a produktumok digitálisan tároltak
–a kultúrát legmélyebben befolyásoló hatásuk
Mivel a képek, hangok, szövegek és adatok különálló
egységekként kezelhetőek és szinte tetszőlegesen
kombinálhatóak,
a kultúra standardizálódik
és differenciálódik,
szétaprózódik,
kollázs-szerűvé válik,
egyben felgyorsul,
vizualizálódik
és a kommunikáció alapegységei számszerűen megnövekszenek.

(Doboviczki Attila T.: Új média – új látásmód. In:
http://feek.pte.hu/iscpages/index.php?ulink=684)
Digitalizált művészet
10/04/2015
A médiaművészet korában a művész
szerkezetek és tárgyak előállításával a
tapasztalat alakítója is lehet, amikor nem
művet hoz létre, hanem a közönséget
teszi bizonyos szituációk, vagy folyamatok
részesévé.
 Így már nemcsak a művész és a befogadó
szerepei fogalmazódnak újra, hanem
változik a (mű)tárgyak, installációk
meghatározása és a köztük lévő relációk
is.

Médiaművészet
10/04/2015
A művész új képzete konstruálódik ugyancsak a
public-art területén is.
 Művelői nem (csupán) műtárgyat hoznak létre,
hanem általában nagyobb horderejű, több
szakmát képviselő embert és technikai eszközt
mozgósító projektet, amely
 a koncipiálással és az
 széleskörű szervezési és koordinálási
feladatokkal folytatódik,
 a kép-események, printek, plasztikák,
térberendezések előállításával,
 majd
 és az utóélet dokumentálásával, esetleg a
projekt ismétlésének szervezésével végződik.

Public-art
10/04/2015
Felerősödik napjainkban a nőművészet
diskurzusa.
 A művész nemi identitásának kifejezése
újrafogalmazza a kulturális mítoszok
funkcióit, a feminista kritika alkalmazása
képek, jelképek, eszmék
transzponálásával kritikai beavatkozás
terepévé teszi a művészi tevékenységet.

( Pl.: Hock Bea: Nemtan és pablikart. Budapest: Praesens,
2005.)
Nőművészet
10/04/2015
Dizájn
10/04/2015
Az iparművészet és dizájn területén is feloldódik a műhelyében
elmélyülten tevékenykedő kézműves mester képzete. Noha
Magyarországon a formatervezés ipari háttere megszűnt, a
kisszériás illetve egyedi termékek tervezése továbbra is vonzó
feladat maradt.
 Az újabb generációt a felszabadultság, a játékosság, a
véletlenekben rejlő lehetőségek kihasználása jellemzi. A fiatal
designerek a nemzetközi fórumokon, az európai divatheteken,
web-áruházakban, stylist-körökben, a nemzetközi és a hazai
kereskedelmi- üzleti életben forgolódnak. Jó néhány alkotói
csoport önálló bemutatókat szervez, pályázik, ahol tud,
nemzetközi szakmai fórumokon szerepel.
 Fizetőképes, igényes vásárlói rétegeket keresnek és találnak, akik
egyedi igényeket támasztanak az iparművészekkel szemben, akik
elképzeléseiket magas szinten kielégítik. Marketing és PR-munkát
végeznek, sajtókapcsolatokat építenek.

Alternatív művész-szerepek
10/04/2015

Gombrich : „Az ábrázolás nem egyszerűen valamilyen
vizuális benyomás hű emlékképe, hanem egy viszonyulási
modell hű felépítése” (Művészet és illúzió)


„Mind az ábrázolás, mind pedig a leírás részt vesz a világ
alakításában és jellemzésében; kölcsönösen hatnak
egymásra, s összefüggésben vannak az észleléssel és a
tudással” – jelenti ki Goodman.


Searle volt az, aki a beszédaktus modelljét a képek
világára elsőként alkalmazta. Searle a képek
intencionalitását a képi reprezentáció gyakorlatával
magyarázza:
a képi reprezentáció hasonlóság és
intencionalitás.
II. A reprezentáció fogalomköre
10/04/2015
1. különböző szinteken elkülönülő
3. az 1-2. alapelv lehetővé teszi,
reprezentáció (fraktál szerkezet): a
hogy bizonyos, a média
különböző média-elemek (képek,
konstitúciójával kapcsolatos
hangok alakzatok) különálló minták
műveleteket automatizáljanak,
gyűjteményeként jelenítődnek meg,
kiküszöbölve az emberi
egy magasabb szinten létrehozott
beavatkozásokat a kreatív
objektum esetében az alkotóelemek
folyamat egyes részeinél.
megőrzik identitásukat.
2. numerikus reprezentációs forma és
ennek a következményei: ez azt jelenti,
hogy a médiatermék egységes és
szabványosított adatszerkezetéből
fakadóan formálisan (matematikailag)
leírhatóvá válik, ezáltal adott az
algoritmusos konstitúció lehetősége.
4. variabilitás: az 1-2. alapelvből
következik, és arra utal, hogy az új
média objektumok nem rögzítettek és
állandóak, hanem különböző
verziókban léteznek. A digitálisan
tárolt média-elemek számos
szekvenciába illeszthetők össze, ill.
testre szabhatóak.
10/04/2015
Aktív látás elmélet
Új média
A látás nem puszta leképezése
Matematizált rendszerelemek és
(visszatükrözése) a fizikai valóság egy
struktúrák
szegmensének
Az emlékezet alapján az ember
konstans képekkel rendelkezik
A rendszer beazonosítható elemekkel
bír
Az agy a különböző információkból
állítja össze a képet
Variabilitás
A látópálya részei feldolgozási szintekre
oszthatók, az információk különböző
Automatizáltság,
pályarendszeren haladva kerülnek
algoritmikus manipuláció
feldolgozásra
A látás és a percepció
antropológiai-kognitív felfogása
10/04/2015

A digitális kultúrára

jellemző képi utalások, az egyes filterek-effektek,
szerkesztési, vágási lelemények alkalmazása önmagukban
is határozott állásfoglalást, világszemléletet jelenítenek
meg, ahol a kép magán viseli az alkotási eljárás kézjegyét.



„A modern művészek nem csak a modern ipari formatervezés
utilitarista esztétikájának voltak az úttörői, vagy a modern reklám és
a politikai propaganda technikáinak, hanem a látás posztmodern
műszaki tudományának.
Az emberit és gépit integrálták egy human-machine rendszerbe az
emberi látásnak a gépivel történő helyettesítése során”. ( ISEA
(International Symposium on Electronic Art), Helsinki, 1994.)
III. Az új média, mint látásmodell
10/04/2015
Újmédia - példa
10/04/2015

A főbb magyar műhelyek:

Theatron Társulás (2009-ig Veszprém, azóta a Károlin) –
róluk van egy tanulmányom, amit csatolok;
PTE: P. Müller, Rosner Krisztina
Szeged: Kiss Attila Atilla, Kürtösi Katalin, Demcsák Katalin
ELTE: Imre Zoltán





Főbb nemzetközi alakok:




Erika Fischer-Lichte
Patrice Pavis
Hans-Thies Lehmann
Színháztudomány
10/04/2015
Színháztudomány
10/04/2015







Színházszemiotika: 80-as évek
A színház mint kulturális modell
Test kutatás
Performance studies
Posztdramatikus színház
Valamennyi fent említett szerző/irányzat szerepel a
bibliográfiában, és szinte kivétel nélkül megtalálhatók
a PTE könyvtáraiban.
Főbb trendek az elmúlt
évtizedekben
10/04/2015
10/04/2015





Jelenkor
Színháztudományi Szemle
Academia Ludi et Artis, Miskolc
Színház
Echo
Magyar Színházi Intézet
 Színházak archívumai

Folyóiratok, archívumok
10/04/2015
Bécsy Tamás
 nyomán bő egy évtized alatt
megteremtették saját iskolájukat, azt a
tudományos brand-et, amely legkiválóbb
tanítványaikban, tudományos
fórumaikban, publikációikban,
tudományszervező tevékenységükben ölt
testet.

Pannon Egyetem
Színháztudományi Tanszék
10/04/2015

A Színháztudományi Tanszék színházelméleti arculatának meghatározói és a
Theatron Társulás központi tagjai Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád és Kiss
Gabriella. Tagja még a Társulásnak – s ezzel a Theatron és a Theatron Könyvek
szerkesztőbizottságának – Imre Zoltán, aki 1999-től 2001-ig volt a veszprémi
tanszék munkatársa, s aki azóta az ELTE BTK Összehasonlító
Irodalomtudományi Tanszékén dolgozik. A fiatal műhelynek már utánpótlása is
van, saját nevelésű tanítványok, akik közül az elmúlt pár év során bekerült a
tanszékre Schuller Gabriella és Huber Beáta.

A Theatron Társulás az élő színház megértési módozatait kutatja.
Theatron Társulás
10/04/2015







A konferenciák témái között az elmúlt
évek során például a következők
szerepeltek:
diskurzusok a drámáról,
színházszemiotika,
a romantika színháza,
a színház dokumentálása,
zínház és politika,
a színház mediális határterületei stb.
Tudományos aktivitás
10/04/2015

A műhelynek élő és gyümölcsöző kapcsolata van külföldi és hazai
társintézményekkel, így az MTA I. Osztályával, a hazai
bölcsészkarok egyes tanszékeivel és programjaival, a színházi
szakma intézményeivel.

Jákfalvi Magdolna és Kékesi Kun Árpád az ELTE Összehasonlító
Irodalomtudományi Programjában doktorált 1999-ben, Kiss
Gabriella a JATE Német Irodalomtudományi Alprogramjában
2000-ben, Imre Zoltán 2002-ben Londonban, a Queen Mary
College-ban, Schuller Gabriella pedig a PTE Irodalomtudományi
Doktori Iskolájában 2005-ben. Disszertációik a Theatron Könyvek
– alább érintendő – sorozatában jelentek meg.
Tudományos kapcsolatok
10/04/2015



Az MTA I. Osztálya keretében működő Színházés Filmtudományi Szakbizottságnak Kékesi Kun
Árpád az elnöke, Jákfalvi Magdolna pedig a
titkára lett.
A veszprémi műhely mindhárom meghatározó
tagja tanított Pécsett vendégtanárként a Modern
Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék
keretében működő színházi programban,
Jákfalvi Magdolna a Színház- és Filmművészeti
Egyetemen is oktat, 2006-ban Pécsett habilitált,
2007. szeptemberétől egyetemi tanár.
Szervezetek, szerepek
10/04/2015
A színházi posztmodern dramatikus és teátrális
összefüggései
 a modernitáshoz köthető drámaelméletek
kritikája
 posztstrukturalista drámapoétika
 a nyelvhasználat, a reprezentáció, a világhoz
való viszony és a változó jellemfelfogás
 posztmodern perszonázs
 teatrológia kortárs színterei
 dramatikus és színházi szöveg viszonyának
problémái
 a valós és a virtuális test színpadi jelenlétének
mibenléte, valamint az előadás keretében
létrejövő valóság

Kutatási területek 1.
10/04/2015
a test, a szöveg és a nézés sajátosságai
és kapcsolata
 a mise en scène (színpadra állítás), a
színpadi test, a teatralitás, a színházi
nyilvánosság elméleti kérdéseinek
tisztázása

Kutatási területek 2.
10/04/2015




a feminista és női színházi csoportok,
performanszok történetével, korszakolása és
elméleti összefüggései
a női test újrafogalmazásának lehetősége
A tárgyalt művészek között szerepel – mások
mellett – Orlan, Karen Finley, Adrian Piper,
Ladik Katalin és El-Hassan Róza.
rendezők kiemelkedő előadásai,
színházfelfogása, drámaszöveg kezelési
technikái, a színrevitel módszerei, az alkotók
nézőképe és kialakított játéktechnikái.
Kutatási területek 3.
10/04/2015















ALTER, Jean, Referencia és performansz, Theatron 2.1 (1999. tél – 2000. tavasz),
40-45.
BAL, Mieke, Vizuális esszencializmus és a vizuális kultúra tárgya, ford. Csáky
Marianne,
Enigma 41 (2004), 86-116.
BALOGH Andrea, P., Szabad az átjárás. Színház, dráma, társadalomkép Victor Turner
kultúra-értelmezésében, in Határtalan áramlás. Színházelméleti távlatok Victor
Turner kultúrantropológiai írásaiban, Bp., Kijárat, 2003, 57-75.
BÉCSY Tamás, „A testbeszéd lehetséges módjáról”, Theatron I.1 (1998. ősz), 66-73.
BÉCSY Tamás, A színjáték lételméletéről. Bp. – Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 1997.
BÉCSY Tamás, Színház és/vagy dráma, Bp. – Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2004.
BEKE László, Az emberi test és a médiumok – képzőművészet és színház között, in
BÓNA
László, HORVÁTH Tibor, szerk., Másvilág, Bp., Bölcsészindex, 1985, 74-91.
BELTING, Hans, Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok, ford. Kelemen Pál, Bp.,
Kijárat,
2003.
BERTA Erzsébet, szerk., Test – tér – tekintet, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2001.
BRYSON, Norman, A tekintet a kiterjesztett mezőben, ford. Végső Roland, Enigma
41
(2004), 48-60.
Színháztudományi bibliográfia 1.
10/04/2015















FISCHER-LICHTE, Erika, A színház mint kulturális modell, ford. Meszlényi Gyöngyi,
Theatron I.3 (1999. tavasz), 67-80.
FISCHER-LICHTE, Erika, Az átváltozás mint esztétikai kategória. Megjegyzések a
performativitás új esztétikájához, ford. Kiss Gabriella, Theatron 1.4 (1999. nyár-ősz), 5765.
FISCHER-LICHTE, Erika, A dráma története, ford. Kiss Gabriella, Pécs, Jelenkor Kiadó,
2001.
FISCHER-LICHTE, Erika, Színház és rítus, ford. Kiss Gabriella, Theatron VI. 1-2 (2007.
tavasz-nyár), 3-12.
FOUCAULT, Michael, Nietzsche, a genealógia és a történelem, ford. Romhányi Török
Gábor, in Uő, A fantasztikus könyvtár, Bp., Pallas Stúdió – Attraktor Kft., 1998, 75-91.
GEERTZ, Clifford, Elmosódott műfajok: a társadalmi gondolkodás átalakulása, ford. Kovács
Éva, in Uő, Az értelmezés hatalma, Bp., Osiris, 2001, 304-323.
GROTOWSKI, Jerzy, Színház és rituálé, ford. Pályi András, Pozsony, Kalligram, 1999.
IMRE Zoltán, Színház és teatralitás. Néhány kortárs lehetőség, Veszprém, Veszprémi
Egyetemi Kiadó, 2003.
Színháztudományi bibliográfia 2.
10/04/2015
















MERLEAU-PONTY, Maurice, „A szem és a szellem”, ford. Vajdovich Györgyi és Moldvay
Tamás, in BACSÓ Béla, szerk., Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Bp., Kijárat,
2002, 53-77.
MERLEAU-PONTY, Maurice, A látható és a láthatatlan, ford. Farkas Henrik, Szabó
Zsigmond, Bp., L’Harmattan – SZTE Filozófia Tanszék, 2007.
MESTYÁN Ádám, HORVÁTH Eszter, szerk., Látvány/színház. Performativitás, műfaj, test,
Bp., L’Harmattan, 2006.
MITCHELL, W. J. T., A látást megmutatni. A vizuális kultúra kritikája, ford. Beck András,
Enigma 41 (2005), 17-30.
MULVEY, Laura, A vizuális élvezet és az elbeszélő film, ford. Juhász Vera, Metropolis
2000.4, 12-23.
P. MÜLLER Péter, Hamlettől a Hamletgépig, Bp., Kijárat Kiadó, 2008.
P. MÜLLER Péter, Test és teatralitás, Bp., Balassi Kiadó, 2009.
P. MÜLLER Péter, A maszktól a halálszínházig, Bp., Kijárat Kiadó, 2010.
MÜLLNER András, A „puszta élet” fikciója. Performatívumok működésmódja magyar
neoavantgárd művekben, Theatron 6.1-2 (2007. tavasz – nyár), 91-99.
PAVIS, Patrice, A Gestus körüljárása, ford. Jákfalvi Magdolna, Theatron 1.2 (1998.
Színháztudományi bibliográfia 3.
10/04/2015

















KÉKES KUN Árpád, Színház, kultúra, emlékezet, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 2006.
KÉKESI KUN Árpád, A rendezés színháza, Bp., Osiris, 2007.
KISS Attila Atilla, Protomodern – Posztmodern. Szemiográfiai vizsgálatok, Szeged,
JATEPress, 2007.
KISS Gabriella, (Ön)kritikus állapot. Az előadáselemzés szemiotikai módszerének
vizsgálata,
Bp. – Veszprém, Orpheusz Kiadó – Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2001.
KISS Gabriella, A kockázat színháza. Fejezetek a kortárs magyar rendezői színház
történetéből, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 2006.
LEHMANN, Hans-Thies, A logosztól a tájképig. A szöveg és a kortárs dramaturgia, ford.
Kékesi Kun Árpád, Theatron 2004/2-3, 25-30.
LEHMANN, Hans-Thies, Az előadás: elemzésének problémái, ford. Kiss Gabriella, Theatron
2000/1, 46-60.
LEHMANN, Hans-Thies, Posztdramatikus színház, Bp., Balassi, 2009.
LYOTARD, Jean-François, A posztmodern állapot, ford. Bujalos István és Orosz László, in A
posztmodern állapot. Jürgen Habermas, Jean-François Lyotard, Richard Rorty tanulmányai,
Bp., Századvég, 1993.
MEJERHOLD, Vszevolod, A vásári komédia, ford. Tompa Andrea, in A teatralitás dicsérete.
Orosz színházelméletek a XX. század elején, szerk. TOMPA Andrea, Bp., OSZMI, 2006,
183-207.
Színháztudományi bibliográfia 4.
10/04/2015
























PAVIS, Patrice, Előadáselemzés, ford. Jákfalvi Magdolna, Bp., Balassi, 2003.
PAVIS, Patrice, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan. 2006.
PLEŚNIAROWICZ, Krzysztof, A halott emlékek gépezete. Tadeusz Kantor halálszínháza,
ford. Nánay Fanni, Bp., OSZMI, 2007.
RÉNYI András, A testek világlása, Bp., Kijárat, 1999.
SCHECHNER, Richard, A performance. Esszék a színházi előadás elméletéről, ford. Regős
János, Bp., Múzsák, 1984.
SCHULLER Gabriella, Tükörképrombolók. A tekintet eltérítése a poszt/feminista színházban
és performanszokban, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 2006.
SENNETT, Richard, A közéleti ember bukása, ford. Boross Anna, Bp., Helikon, 1998.
SILVERMAN, Kaja, Fassbinder és Lacan. A tekintet, a nézés és a képmás újragondolása,
ford. Kiss Anna, Enigma 41 (2004), 61-85.
SZŐKE Annamária, szerk., A performance-művészet, Bp., Artpool – Balassi – Tartóshullám,
2001.
TURNER, Victor, A liminális és a liminoid fogalma a játékban, az áramlatban és a
rituáléban,
ford. Matuska Ágnes és Oroszlán Anikó, in Határtalan áramlás. Színházelméleti távlatok
Victor Turner kultúrantropológiai írásaiban, Bp., Kijárat, 2003, 11-55.
TURNER, Victor, A rituális folyamat, ford. Orosz István, Bp., Osiris, 2002.
VÁRSZEGI Tibor, Az ittlét öröme. A színpadi mű hermeneutikája, Bp., Balassi, 2005.
VERMES Katalin, A test éthosza. A test és a másik tapasztalatainak összefüggése Merleau
-Ponty és Lévinas filozófiájában, Bp., L’Harmattan, 2006.
WILSON, Robert, Beszéd a Freud előtt, ford. Kékesi Kun Árpád, in JÁKFALVI Magdolna,
szerk., Színházi antológia. XX. század, Bp., Balassi, 2000, 166-169.
WILSON, Robert, Testtel hallani, testtel beszélni, ford. Kiss Gabriella, Theatron I.2 (1998.
tél), 69-70.
Színháztudományi bibliográfia 5.
10/04/2015
Köszönöm a figyelmet!
10/04/2015