Transcript 4.2. ea_A SZER TTF_05_vegl

4. A SZERELÉSI
FOLYAMAT
TERVEZÉSE
4.0.A szerelés
technológiai
folyamatát
befolyásoló
tényezők
4.1.A szerelés
technológiai
f olyamatának
(SZTF) rendszerelméleti
jellemzése
4.2.A technológiai
tervezés
többfázisú
iteratív
módszere
4. A SZERELÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE
4.2.1. A szerelési folyamat előtervezése
4.2.1.1. A szerelés technikai feltételeinek körvonalazása
4.2.1.2. A szerelés tömegességének meghatározása
4.2.1.3. A gyártmány tagolása
4.2.1.4. Funkcionális és technológiai helyesség vizsgálata
(a szerelhetőség biztosítása)
4.2.1.4.1. A funkcionális elemzés fontosabb szempontjai
4.2.1.4.2. A méretláncok
vizsgálata
4.2.1.4.3. Szerelés- technológiai helyesség vizsgálata
4.2.1.4.4. Szereléshelyes
konstrukció
4.2.1.4.5. Komplex kritériumok (a
vizsgálatához)
szerelhetőség
Funkcionális és technológiai helyesség vizsgálata
(szerelhetőség biztosítása)
–
A gyártandó (szerelendő) alkatrész és szerelvények funkciójának ismerete a
technológiai tervezéskor azért fontos, hogy a lehetséges technológiai
megoldások közül funkcióinak való megfelelését javító megoldást lehessen
választani.
– A technológiai helyességet javító módosítási javaslatoknak is egyidejűleg
szolgálni kell a funkcionális követelmények teljesítését és az önköltség
csökkentését is.
–
Hangsúlyozni kell, hogy a kapcsolódásnak nemcsak geometriai funkciója
van. A cél nemcsak az egymáshoz rögzítésen van, hanem pl. egyéb fizikai
vagy kémiai funkciók ellátása vagy közvetítése, így pl.:
huzal forrasztása -- áramvezetés
kötés
-- szigetelés áram, víz, vagy vegyszer ellen
tömítés
-- nyomás tartás , víz , gőz , gáz stb.
2
A funkcionális elemzés fontosabb szempontjai
–
l hogyan befolyásolja az alkatrész, a szerelési egység helyzetmeghatározása az őt befogadó egység működését
–
l hogyan befolyásolja a bázisalkatrész helyzet-meghatározása a
szerelvény, gyártmány működését
–
l hogyan függ az alkatrészek és a szerelvények terhelése, a
terhelés (igénybevétel) jellege a szerelő megmunkálás (vagy
szerelési) pontosságtól, ill. milyen ez utóbbi hatása a működési
pontosságra
és
megbízhatóságra
–
l milyen a szerelvények működés közbeni terhelése, hőállapota,
környezeti állapota
–
l milyen a szerelvények szerepe az egész gyártmány minősége,
megbízhatósága, terhelhetősége tekintetében
A méretláncok vizsgálata
– A kapcsolódási feltételek között vizsgálni kell:
l szerelhető-e egyáltalán a gyártmány?
l megfelelnek-e a méret, alak, és helyzettűrések?
l méretláncok eredői biztosítják-e a szerelhetőséget?
4
A technológiai helyesség elemzésének fontosabb szempontjai
•
•
•
•
•
•
érvényesül-e az egységesítés, tipizálás és szabványosítás
követelménye (szabványos méretsorok, alak-elemek stb.)
a szükséges minimumra szorították-e a forgácsolással
megmunkálandó felületek számát és nagyságát (pl. az
előgyártmány anyagának, az előgyártás módjának,
pontosságának célszerű megválasztásával)
az illesztett felület jól hozzáférhető-e és kiterjedése nem
nagyobb-e a szükségesnél
nincsenek-e feleslegesen dekoratív, bonyolult, vagy funkció
nélküli felületek
az átmeneti felületek (lekerekítések, élletörések, beszúrások)
egységesek-e
az egytengelyű és/vagy azonos átmérőjű felületek egy
gépbeállítással megmunkálhatók-e
5
A technológiai helyesség elemzésének fontosabb szempontjai 2.
•
•
•
•
•
•
•
•
a szerszám iránytartása biztosított-e
biztosítva van-e a szerszám kifutási lehetősége
a méretláncok felépítése megfelelő-e
az alkatrész konstrukciója nem gátolja-e a nagy
termelékenységű megmunkálások alkalmazását
az előírt pontossági és felületminőségi követelmények
indokoltak-e és teljesülésük ellenőrizhető-e
kellően indokolhatók-e az alakpontosság tűrései
a felületi érdesség előírása indokolt-e, összhangban van-e a
tűréssel
nem egyszerűsíti-e a gyártást, ha monolit konstrukció helyett
szerelt vagy hegesztett kivitelt választunk.
6
Szereléshelyes konstrukció
Szerelési szempontból kiemelt jellemzők:
a SZE (SZR, SZA), bázisalkatrészek, GYM technológiai helyessége,
a csatlakozó AR-ek technológiai helyessége,
tagolás, családfa felépítés, szerelhetőség,
méretlánc megoldás módja, gazdaságossága,
a megmunkálás és szerelés kölcsönhatásának érvényesülése,
a konstrukció, a megmunkálás és a szerelés kölcsönhatásának érvényre jutatása,
a szereléshelyes konstrukció elveinek alkalmazása,
a SZTF reverzibilitásának biztosítása,
stb.
7
Szereléshelyes konstrukció
• Optimális-e szerelés szempontjából a konstrukció
• Termelékeny, kevés szerelést igénylő kivitel (konstrukció)
• Minél jobban gépesíthető legyen
• Készülékek , gépi szerszámok jó alkalmazási lehetősége
• Dolgozók kímélése (monotonitás, szellemi-fizikai terhelés csökkentése)
• Gazdaságos szerelésnek való megfelelés (vizsgálat, ellenőrzés) konstrukciós
szempontból
• A folyamatos szerelés biztosítása
• Hatékony szerelési szervezet kialakítása
8
4.2.1. A szerelési folyamat
előtervezése
4.2.1.4. Funkcionális és technológiai helyesség
vizsgálata (a szerelhetőség biztosítása)
4.2.1.4.5. KOMPLEX KRITÉRIUMOK
(a szerelhetőség vizsgálatához)
A. Az illesztés helyessége
A1 Az alkatrészek eredő vagy zárótagjainak tűrésazonossága
(funkcionális
tűrésazonosság)
A2 Hosszú illesztő felületek kialakításának kerülése
A3 Hosszú tűréslánc kerülése
A4 Szerelés közbeni illesztések kerülése (beszabályozás
redukálása)
4.2.1. A szerelési folyamat
előtervezése
4.2.1.4. Funkcionális és technológiai helyesség
vizsgálata (a szerelhetőség biztosítása)
KOMPLEX KRITÉRIUMOK (a szerelhetőség vizsgálatához)
•
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
•
-–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
B1. Helyes kötésmód megválasztása
B2.
Rugalmas elemek alkalmazása
B3.
Kézi, gépi, robotos szereléshez alkalmazkodás
B4.
Szerelés közbeni megmunkálás csökkentése, kerülése
B5.
Szerelés helyigényének biztosítása
B6.
Alkatrészek számának csökkentése
B7.
Egyirányú szerelés biztosítása
B8.
Pozícionálási igény csökkentése hozzáférhetőség,
pozícionálás, illeszthetőség
B9.
Támasztás igénye
B10. Bevezető elem kiképzése
B11. Alkatrész megvezetése, irányítása
B12. Helyezés, helyező elemek
B13. Alaktalan, nehezen szerelhető elem kerülése a
gyártmányban
B14. Alkatrészek kezelhetősége
10
KOMPLEX KRITÉRIUMOK (a szerelhetőség vizsgálatához)
– B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B1.
Helyes kötésmód megválasztása
Különböző
kötési
lehetőségek:
3 elem,
nehéz kötés
2 elem,
egyszerű kötés
KOMPLEX KRITÉRIUMOK (a szerelhetőség vizsgálatához)
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B1.
Helyes kötésmód
megválasztása
4 elem,
nehéz kötés
3 elem, könnyű kötés
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B2. Rugalmas elemek alkalmazása
Gumi alkatrésszel kombinált forgórész rendezési és illesztési kritériumai
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B3.
Kézi, gépi, robotos szereléshez alkalmazkodás
B4.
Szerelés közbeni megmunkálás csökkentése,
kerülése
B5.
Szerelés helyigényének biztosítása
14
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B6. Alkatrészek számának csökkentése
4 művelet
(8 tétel, 23 elem)
2 művelet
(3 tétel, 4 elem)
– 1 művelet
– (2 tétel, 2 elem)
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B7. Egyirányú szerelés biztosítása
–
Két alkatrész helyes illesztése egy bázis alkatrészbe
Műveleti sorrend a
bázis alkatrész fordításával
Módosítások a függőleges
illesztéshez
16
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B8. Hozzáférés, pozicionálás, illeszthetőség
Nem megfelelő szabad tér
Szabad tér a teljes illesztéshez
17
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B9. Támasztás igénye
Nem látható támaszfelület
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B10. Bevezető elem kiképzése
33,3%
100%
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B10. Bevezető elem kiképzése
100%
50%
A letörés lehetővé teszi, hogy az egytengelyűség betartásához az illesztés kezdetén nem kell
Túlzottan szigorúnak lennie. Az illesztés jellege is célszerűen megváltozott
20
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B11. Alkatrész megvezetése, irányítása
Illesztett alkatrészek helyzetpontossága
100%
A prizma megvezet és egyben központosít
33,3%
21
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B12. Helyezés (helyező elemek)
–
”Szendvics” építési mód fogalma
22
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B12. Helyezés (helyező elemek)
Illesztett alkatrészek helyzetpontossága ”szendvics” építési mód esetén
23
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B12. Helyezés (helyező elemek)
Szerelési példa az 1. alkatrész önközpontosításával
24
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
•
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
–B1. Helyes kötésmód megválasztása
–B2. Rugalmas elemek alkalmazása
–B3. Kézi, gépi, robotos szereléshez alkalmazkodás
–B4. Szerelés közbeni megmunkálás csökkentése, kerülése
–B5. Szerelés helyigényének biztosítása
–B6. Alkatrészek számának csökkentése
–B7. Egyirányú szerelés biztosítása
–B8. Pozícionálási igény csökkentése
–
hozzáférhetőség,
pozícionálás, illeszthetőség
–B9. Támasztás igénye
–B10. Bevezető elem kiképzése
–B11. Alkatrész megvezetése, irányítása
–B12. Helyezés, helyező elemek
–B13. Alaktalan, nehezen szerelhető elem kerülése a
gyártmányban
–B14. Alkatrészek kezelhetősége
25
4.2.1. A szerelési folyamat
előtervezése
Komplex kritériumok (a szerelhetőség vizsgálatához)
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B14. Alkatrészek
kezelhetősége
Mindkét rugóvégen kb. 2 menet
egymáshoz szorítva, így a rugók
összeakadása megakadályozott.
A rugó közepén kb. 3 menet
egymáshoz szorított, így a rugó
stabilitása nő.
B1. Helyes kötésmód megválasztása
B2. Rugalmas elemek alkalmazása
B3. Kézi, gépi, robotos szereléshez
alkalmazkodás
B4. Szerelés közbeni megmunkálás
csökkentése, kerülése
B5. Szerelés helyigényének biztosítása
B6. Alkatrészek számának csökkentése
B7. Egyirányú szerelés biztosítása
B8. Pozícionálási igény csökkentése
hozzáférhetőség,pozícionálás,
illeszthetőség
B9. Támasztás igénye
B10. Bevezető elem kiképzése
B11. Alkatrész megvezetése, irányítása
B12. Helyezés, helyező elemek
B13. Alaktalan, nehezen szerelhető elem
kerülése a gyártmányban
B14. Alkatrészek
kezelhetősége
A kúpos rugó nagyobb átmérőjénél
a huzal vége központ felé behajtva,
így a rugók egymásba akadása
megakadályozott.
Mindkét fül jól összezárt, így a
rugók nem akadnak egymásba.
Mindkét végén kúpos rugó, a
kúpos rész egymáshoz szorított 34 menettel.
4.2.1. A szerelési folyamat
előtervezése
Komplex kritériumok (a szerelhetőség vizsgálatához)
B. Könnyű szerelhetőség biztosítása
B14. Alkatrészek
kezelhetősége
83,3 %
100 %
Megfogás nehézkes
100 %
58,2%
4.2.1. A szerelési folyamat
előtervezése
C) A részegységekre való bonthatóság igénye
–
Ahol lehet, végezzük el a részegységekre bontást. A szimmetriákat,
aszimmetriákat egyértelműen kell meghatározni.
– C1) részegységekre tagolás (mélység)
l függetlenül szerelhető és vizsgálható zártfunkciójú részegységekre bontás,
l minél egyszerűbben csatlakozzanak, kötődjenek egymáshoz a részegységek
(felfekvési síkok, központosító peremek, illesztőszegek), a közvetítő tag
szükségessége esetén minél rugalmasabb legyen,
l teljes cserélhetőség biztosítása,
l párhuzamos szerelhetőség.
– C2) ellenőrizhetőség
l megfelelő mérettűrések biztosítása,
l a pontossági igény csökkentésének lehetősége,
l a mérési, szerelési, beállítási bázis azonosságának biztosítása,
l bonyolult mérési módszer kiküszöbölése,
l hozzáférhetőség biztosítása.
4.2.1. A szerelési folyamat
előtervezése
–
C) A részegységekre való bonthatóság igénye
C3) szállíthatóság
l szakaszos szállítóegység alkalmazható-e? (mozgatható a részegység?),
lfelületvédelem (kell-e közeli vagy távoli szállítás?),
lütközésmentes szállítás biztosítása,
lszerelési, szállítási, raktározási egység azonossága,
lbiztosítani kell a szabványos szállítóeszközökön történő szállítást.
– C4) szabványosítás
lpótalkatrész-katalógus összeállítás (gyorsan tönkremenő alk.),
lüzemi és országos szabványok alkalmazása,
lanyagnormák felhasználása lehetőség szerint,
lszabv. kötőelemek és kereskedelmi áruk használata.
–
C5) karbantarthatóság
la részegység egyszerű cseréjének biztosítása,
lszétszerelő segédeszközök, készülékek használata,
pl.: bennszülött ékszíj  1. Csapágyazás hüvelyben, ékszíj betolható