Transcript Polgári jogi alapismeretek: szerződések

Polgári jogi alapismeretek:
szerződések
1959. évi IV. törvény (polgári
törvénykönyv, Ptk.)
1
Szerződések és a „hétköznapi
ember”…
•
•
•
•
•
•
Hol írjam alá?
Most mi van?
Na, de én nem így gondoltam!
Ez komoly?
Lehet, hogy átvertek?
Hogyan lehettem ilyen…
2
A Ptk. szerkezete
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Bevezető rendelkezések
Személyek
Tulajdonjog
Kötelmi jog ezzel foglalkozunk most!
Öröklési jog
Záró rendelkezések
3
Kötelem és szerződés
Kötelmek:
• Szerződések
• Egyéb, egyoldalú nyilatkozatok pl. a
„becsületes” megtalálónak járó díj ígérete
• Kártérítési kötelezettség („aki másnak
jogtalanul kárt okoz, köteles azt
megtéríteni”)
4
Ez kötelem!
Elveszett
Miau névre
hallgató cicám.
A becsületes
megtaláló
jutalma 10 ezer
Ft!
Telefon:
06 62 …
5
A kötelmi jogviszony
(pozitív tartalmú és relatív szerkezetű)
• Tárgya: valamely
vagyoni értékű
szolgáltatás
(tartalma: pozitív),
amit:
• Szereplői:
– …az egyik fél
(jogosult) követelhet,
–relatív
…a másik
fél
szerkezetű
(kötelezett) köteles
jogviszony
teljesíteni csak a
ide
vele!
szerződésben szereplőket érinti
6
Tehát a szerződés vonásai is:
• Relatív szerkezet
• Pozitív tartalom
• Ezeken felül még: állami
kikényszeríthetőség bíróságon
az elévülési időn belül
7
A szerződés elévülési ideje
• Speciális, ha
– jogszabály adott esetre ilyet meghatároz
– a felek az általánostól rövidebb időben
állapodnak meg
• Egyébként a polgári jogban általános
elévülési idő: 5 év
Ha letelik: a követelés változatlanul
jogos, de nem kikényszeríthető!
8
A szerződés fogalma
9
A szerződés fogalma
Felek (legalább 2) között létrejövő
• jogi hatás előidézésére irányuló
• kölcsönösen egybehangzó
• megengedett
akaratnyilatkozat
10
Szerződés… 1
Felek között létrejövő…
• Két ember nem köthet szerződést olyan
tartalommal, hogy egy harmadiknak mit
kell tennie!
• Legalább 2 fél kell hozzá
• (Egyébként lehet mindkettő egyszerre
jogosult és kötelezett: pl. adásvétel)
11
Szerződés… 2
Jogi hatás előidézésére irányuló…
• hiszen ha létrejött, kikényszeríthető!
Kölcsönösen egybehangzó…
• ha lényeges elemekben nem egyeztek
meg: létre sem jött a szerződés!
Megengedett…
• ha tartalma jog által nem tiltott vagy
korlátozott
12
A szerződés formája
13
A szerződés formája
(Hétköznapi félreértés: „a szerződés csak
írásban köthető”)
Valójában:
• szóban
• ráutaló magatartással
• írásban
14
Szóban kötött szerződés
• Ha a feltételeknek (lásd később)
megfelel: érvényes, létrejött!
• Hátránya, hogy utólag nehéz
bizonyítani
• Ezért célszerű elkerülni!
15
Szerződés ráutaló magatartással
Egyértelműen felismerhető kell, hogy
legyen a másik fél számára is pl.
bevásárlókosárba tett árúval közelítem meg a
pénztárt az önkiszolgáló boltban
KASSZA
16
Szerződés írásbeli nyilatkozattal
• Egyes esetekben jogszabály elő is írja.
Ilyenkor – ha nem írásban kötik –
semmis!
• Fajtái:
– egyszerű magánokirat
– teljes bizonyító erejű (minősített)
magánokirat
– közokirat
17
Egyszerű magánokirat
A nyilatkozat írásos (írógéppelírt, printout vagy vagy más által kézzel írt!)
rögzítése és a felek aláírása
18
Minősített magánokirat 1
• A fél a maga által teljes egészében
kézzel írt nyilatkozatot aláírja vagy
• A géppel vagy más által írt nyilatkozatot
a fél + 2 tanú aláírja
folytatódik
19
Minősített magánokirat 2-3
De a 2 tanú nem a nyilatkozat tartalmát tanúsítja, esetleg
azt nem is ismeri hanem azt, hogy
– a nyilatkozó személy előttük írta alá az okiratot, vagy
– azt korábban tette, de az aláírást a magáénak elismerte
2. Közjegyző által hitelesített (nem készített!) okirat (itt
is az aláírásokat hitelesíti)
3. Ügyvéd által ellenjegyzett okirat, de ezt az ügyvéd
maga készítette, így annak jogi tartalmáért is felel
Ma már: elektronikus aláírás (annak szabályaival!) is
20
Közokirat
• Közjegyző vagy bíróság készíti
• Szigorú alakiság betartásával
• Ezért ennek a legnagyobb a bizonyító
ereje
21
A szerződés létrejötte
22
A szerződés létrejötte 1
ajánlattétel
elfogadó
nyilatkozat
létrejön
23
A szerződés létrejötte 2
Ellenajánlat
ajánlattétel
elfogadó
nyilatkozat
létrejön
24
A szerződés létrejötte tehát
• Ajánlat
• Ha a másik egyetért: elfogadó
nyilatkozat, ha nem: ellenajánlat
• Ha megegyeznek (elfogadó
nyilatkozat): a szerződés létrejön
25
Miben kell „egyetérteni”
Csak a lényeges tartalmi elemekben (ha
ezekben nincs megegyezés, nem jön létre a
szerződés):
• A felek személye
• A szolgáltatás és ellenszolgáltatás
• Egyéb, ami nélkül - bármelyik fél
szempontjából – nem köthető szerződés pl.
minőség, mennyiség, a teljesítés időpontja, példám: Ft/nap
késés esetén
26
Ajánlattétel…
De érezzük: ez nem lehet érvényes
akármeddig!
Ajánlattételi kötöttség: amely
időtartamon belül az ajánlat érvényes
• ki is köthető a szerződésben
• ki is zárható
• ha egyik sem történt meg, a Ptk.
általános szabályai érvényesek
27
Ajánlattételi kötöttség: a Ptk.
általános szabályai
Ptk.: különbséget tesz a „jelenlévők”
(fizikailag vagy telefonkapcsolatban) és
„távollévők” esete között
• Jelenlévők: ha nyomban nem fogadják
el, az ajánlattételi kötöttség megszűnik
• Távollévők: addig tart, ameddig –
rendes körülmények között – az
elfogadó nyilatkozat megérkezhet
28
Mikor jön létre a szerződés
• Jelenlévők között: amikor elfogadták az
ajánlatot
• Távollévők között: amikor megérkezik az
elfogadó nyilatkozat
• Ha az késve érkezik meg:
– elfogadható, ha a fél továbbra is akarja a
szerződést
– nem köteles elfogadni, de ekkor azonnal
értesítenie kell a másik felet, hogy a szerződés a
késés miatt nem jött létre. Ha ezt elmulasztja: a
szerződés létrejött!
29
Képviselő útján kötött szerződés
• Lehetséges, meghatalmazással
• Meghatalmazás: a másik (szerződő)
félnek szóló egyoldalú nyilatkozat,
előírt alakisággal
30
A szerződés érvénytelensége
31
A szerződés érvénytelensége
Megkötéskor lehetnek olyan –
jogszabályban meghatározott – okok,
amelyek miatt alkalmatlan lesz joghatás
előidézésére
A fene egye meg!
Ezek:
• semmisségi okok
• megtámadhatósági okok
32
Semmisség és megtámadhatóság
Semmisség
Megtámadhatóság
• Társadalmi érdeket sért
• A bíróság hivatalból észleli
• Nem kell külön eljárás
• Bárki hivatkozhat rá,
• Magánérdeket sért
• A bíróság nem észleli hivatalból
• Külön eljárás: a másik félhez
intézett írásos nyilatkozat, ha nem
fogadja el: nyomban bírósághoz
kell fordulni
• Csak az hivatkozhat rá (támadhatja
meg), akinek érdekeit sérti,
• bármilyen formában,
• határidő nélkül
• csak írásban,
• csak 1 éven belül
33
Semmisségi okok
1. Tilos szerződés
2. Akarathiány
3. Az akaratnyilvánítás hibája
4. Lehetetlen szerződés
hogyan tanuljuk ezt meg logikusan?
34
Semmisségi okok: induljunk ki a
„szerződés” definíciójából!
1.
2.
3.
4.
Lehetetlen szerződés előidézhet jogi hatást?
Akarathiány felek között, ha az egyik nem akarja?
kölcsönösen
Az akaratnyilvánítás hibája egybehangzó?
megengedett?
Tilos szerződés
Szerződés: felek között létrejövő, jogi hatás
előidézésére irányuló, kölcsönösen
egybehangzó, megengedett
akaratnyilatkozat
35
Lehetetlen szerződés
• Jogi lehetetlenség pl. közös tulajdon: az egyik
tulajdonostárs nem csak a saját ingatlanrészét,
hanem – a többi társtulajdonos meghatalmazása
nélkül – az egészet eladja. Az utóbbiakra vonatkozó
szerződés semmis
• Fizikai lehetetlenség
– relatív (az adott személy nem teljesítheti)
pl. olyan nyelven vállalt tolmácsolás, amin nem
beszél
– abszolút „lehozom Neked a csillagot az égről”
36
Akarathiány
• (emlékszünk: szerződés = minden fél ugyanazt akarja…)
Esetei:
• Cselekvőképtelenség vagy korlátozott
cselekvőképesség esetén nem a jogszabály szerint
tette a nyilatkozatát
• Fizikai kényszer
• Játékból/tréfából, vagy oktatási céllal (nem valós
akarat)
• Színlelt szerződés
– nem is akarnak szerződni, de jogszabály kijátszása
érdekében úgy tesznek
– akarnak, de nem azt a szerződést kötik meg alacsonyabb
vételárat írnak – kisebb illeték, ajándékozás helyett látszatadásvétel. Ilyenkor a leplező szerződés semmis, a leplezett –
más feltételekkel – érvényes!
37
Az akaratnyilvánítás hibája
• Előírt (pl. jogszabály = ingatlan adásvételére csak írásban!)
forma be nem tartásával
• Álképviselő útján kötött jogtalanul jár el más
személy nevében:
– nincs jogosultsága erre
– volt, de megszűnt
– még van, de ennek határait túllépi
de az ilyen csak akkor érvénytelen, ha az, aki
helyett tette, utólag nem hagyja jóvá!
38
Tilos szerződés
• Jogszabályba ütköző, vagy pl. uzsorakamat
• a jó erkölccsel ellentétes pl. halálos
beteggel aránytalan eltartási szerződés kötése,
amivel mások érdekét sérti
39
Megtámadhatósági okok
1.
2.
3.
4.
Tévedés
Megtévesztés
Fenyegetés
Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás
és ellenszolgáltatás között
5. Tisztességtelen általános szerződési
feltételek
40
Tévedés
• Két ok kell hozzá, amelyek együttesen
állnak fenn:
• A tévedés a szerződés lényeges elemét
érinti
• A tévedést
– a másik fél okozza azt állítja, hogy a kép egy
Picasso, vagy
– legalábbis fel kell(ett volna) ismernie
ráhagyja, hogy ez egy Picasso
41
(jogi tévedés)
• Fő szabály: „a jog nem ismerete nem
mentesít”
• Kivétel: ha
– jogi szakember,
– munkakörében eljárva,
– a felek jelenlétében
téves tájékoztatást ad jogszabály
tartalmáról)
42
Megtévesztés
• Hasonlít a tévedés „okozásához” (lásd
előbb), de annál szándékosabb pl. a
képkereskedő ráhamisítja a képre Picasso
kézjegyét
• (A joggyakorlatban sokszor nem
ismerik el ezt a különbséget!)
43
Fenyegetés
• (Különbség a semmisségi okként tanult
fizikai kényszertől: ez pszichikai
kényszer!)
• Olyan mértékű, hogy
– Az egyik fél akaratát befolyásolja,
– A másik féltől
• származzon, vagy legalábbis
• ezt felismerhesse
44
Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és
ellenszolgáltatás között
• Csak konkrét esetekben dönthető el
• Bizonyítani kell
– a feltűnő aránytalanságot, s azt, hogy
– az illető felet ajándékozási szándék nem
vezérli
45
Tisztességtelen általános
szerződési feltételek
Mi az, hogy általános szerződési feltétel : az egyik
fél több szerződést akar kötni, s előre
meghatároz ilyeneket (tehát a másik fél ebben
nem működhetett közre). Pl. közüzemi szolgáltatások
esetén gyakori. Tisztességtelen, ha – a
jóhiszeműség követelményeit megsértve –
egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél
hátrányára állapít meg jogosultságokat vagy
kötelezettségeket
46
A szerződés érvénytelenségének
jogkövetkezményei 1
• Érvénytelenség:
– Semmisség: a szerződés ex lege érvénytelen
– Megtámadhatóság: csak ha az arra jogosult
sikeresen megtámadja. Ha ezzel a jogával nem él,
vagy a bíróság nem neki ad igazat, a szerződés
érvényes!
• Ha a szerződés érvénytelen: vissza kell
állítani az eredeti állapotot (mintha meg sem
kötötték volna a szerződést)
47
Az érvénytelenség
jogkövetkezményei 2
Ha a szerződés érvénytelen: vissza kell állítani az
eredeti állapotot…
• …de előfordul, hogy nem lehet. Ilyenkor a bíróság a
határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a
szerződést, s az csak ilyen értelmű határozat esetén
érvénytelen – ekkor lehetséges károkozás miatt
eljárni...
• de előfordul, hogy egyszerűbb az érvénytelenségi
okot kiküszöbölni pl. szolgáltatás-ellenszolgáltatás
feltűnő aránytalansága: a bíróság ezt megszünteti, s
így érvényes szerződéssé alakul
48
Szerződéses biztosítékok
49
Miért szükséges?
• A felek szerződéskötéskor biztosítani
akarják, hogy a másik el ne álljon a
szerződéstől
• Ennek jogi eszközei: a szerződéses
biztosítékok
– megerősítő biztosítékok
– érdek-kielégítést biztosító eszközök
50
1. Megerősítő biztosítékok
Olyan eszközök, amelyek –
következményeik miatt - „ráveszik” a
szerződőt, hogy kötelességeit teljesítse
• foglaló
• kötbér
51
Foglaló
• = a szerződés megkötésekor, ennek jeleként
átadott pénz (vagy más dolog). Ugyanis, ha a
szerződés meghiúsul
– a foglalót adó fél hibájából, a foglaló elvész
– a foglalót kapó fél hibájából, akkor a foglaló 2x-ét
kell visszaadnia
– mindkét fél hibájából, akkor visszajár.
• Ha a szerződés létrejött,
– a foglaló az árba beszámít
– ha nem számítható be, akkor vissza kell adni
52
Igen ám, de…
• …most azt mondják: a szerződés
megkötésekor a szolgáltató (pl. az építési
vállalkozó) előleget is szokott kérni!
• Honnan tudom, hogy most előleget adok,
vagy foglalót?
53
Foglaló vagy előleg?
• Az átadáskor egyértelműen, írásban ezt
tisztázni kell
• Lehet írásban és szóban is (de ez
utólag kevésbé bizonyítható)
• Amennyiben a felek nyilatkozata ezt
nem tartalmazza: az átadott pénz
előlegnek számít (ennek biztosítéki
szerepe nincs: beleszámít az árba, vagy
visszajár)
54
Mekkora a foglaló?
• A feleken múlik, ált. 10-20%
• Ha az egyik fél túlzott mértékű foglalót
kötne ki, azt a bíróság mérsékelheti
55
Kötbér 1
• Az egyik fél (kötelezett) meghatározott
pénzösszeg kifizetésére kötelezi magát arra
az esetre, ha olyan okból, amiért felelős,
– nem teljesít
– nem a szerződésben írtak szerint teljesít
• Főleg gazdálkodó szervezetek szerződései
esetén szokásos
• Pénzösszeg, amit a szerződés megkötésekor
kötnek ki, csak írásban lehet
56
Kötbér 2
• Nem kell kifizetni meghiúsult szerződés
esetén sem, ha a kötelezett bizonyítja,
hogy az adott helyzetben elvárható
módon járt el
• A kötbér mértéke is a feleken múlik,
hacsak azt jogszabály kötelezően elő
nem írja pl. fuvarozási szerződés késés esetén:
legfeljebb a fuvardíj mértéke
57
2. Érdek-kielégítést szolgáló
biztosítékok
• kezesség
• zálog
• óvadék
58
Kezesség
• Kezesi szerződés: egy harmadik fél
(kezes) vállalja, hogy kielégíti a jogosult
követelését, ha a kötelezett nem teljesít
• Voltaképpen: szerződés a jogosult és a
kezes között
• Csak írásban vállalható (elfogadni
bármilyen módszerrel lehet)
59
A kezesség két fajtája
• Egyszerű kezes élhet a sortartás kifogásával
= előbb a kötelezettől hajtsák be, tőle csak
akkor, ha ez eredménytelen
• Készfizető kezes: a kötelezett „egy sorban
áll”, nem teljesítés esetén rögtön hozzá
fordulhatnak
Ilyen a Ptk. szerint:
– ha a felek így állapodnak meg
– ha bank vállalja a kezességet
– ha kár megtérítéséért vállalják
60
Zálog
• Zálogtárgy kerül meghatározásra. A jogosult
ebből pénzben meghatározható
követelésének teljesítésére (esetleges más
követeléseket megelőzően) kielégítést
kaphat, de csak bírósági végrehajtással
• Fajtái:
– kézizálog (a jogosult birtokában tarthatja)
– jelzálog
61
Mi lehet zálogtárgy
• Minden birtokba vehető dolog, átruházható
jog vagy követelés
• Csak írásos szerződéssel, és
– kézizálog esetén azt át kell adni
– jelzálog esetén
• ingatlannál be kell jegyeztetni az ingatlannyilvántartásba, de a kötelezett birtokában marad, azt
rendeltetésszerűen használhatja
• ingó vagyontárgy esetén és vagyont terhelő jelzálognál a
szerződést közokiratba kell foglalni, s a zálogjogot be
kell jegyeztetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
nyilvántartásába
62
Óvadék
• Ha biztosítékként óvadékot nyújtanak, a
jogosult a szerződés nem teljesítése
esetén követelését abból közvetlenül
kielégítheti, bírósági tárgyalás nélkül is
• Hasonló a záloghoz, de az óvadék csak
pénz (takarékbetét, értékpapír) lehet
63
Szerződésszegés
64
Szerződésszegés
A Ptk. szerint sajátságos
jogkövetkezményekkel jár!
A szerződésszegés esetei:
1. a kötelezett késedelme
2. a jogosult késedelme
3. a hibás teljesítés
4. a lehetetlenülés
5. a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása
65
1. A kötelezett késedelme
= A kötelezett nem szolgáltat
• időben, ha teljesítési idő kétségtelenül
megállapítható esküvői torta
• vagy ha a jogosult felszólítja
Ha a kötelezett késik:
– a jogosult
• fenntarthatja követelését
• ha ez nem érdeke, elállhat a szerződéstől
– a kötelezett késedelmi kamatot fizet
66
A kötelezett késedelméből eredő
kár
A kötelezettnek
• meg kell térítenie
• kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el,
ahogyan az az adott esetben elvárható
• egyébként minden kárért felel, kivéve
azokat, amik a késedelem nélkül is
bekövetkeztek volna
67
2. A jogosult késedelme 1
= a jogosult
• nem fogadja el a szerződésszerűen
felajánlott teljesítést
• nem teszi meg a teljesítéshez részéről
szükséges intézkedéseket
• nem állít ki nyugtát
• nem adja vissza az értékpapírt (ha pl. ilyen
volt óvadékként kikötve)
68
A jogosult késedelme 2
• Ha a kötelezett ezért nem tudta a
szerződést teljesíteni (pl. adott tárgyat
átadni), a jogosultnak meg kell téríteni
az őrzésből eredő költségeket
• Ha a dolog pl. megsemmisül: „mintha
már a jogosult birtokában lett volna”
• Ha késedelmi kár keletkezett, azt meg
kell térítenie
69
3. Hibás teljesítés
• A szolgáltatás tárgya feleljen meg a
szerződésben (vagy jogszabályban) előírt
tulajdonságoknak (kellékszavatosság)
• Hibás teljesítés esetén a jogosult
kellékszavatossági jogai:
–
–
–
–
kijavítás
árleszállítás
csere
elállás
70
A kellékszavatossági jogok
érvényesítése
• 6 hónapos elévülési idő vagy
• a dolog saját szavatossági ideje, ha ez
rövidebb
• ha a hiba nem volt felismerhető: 1 év,
tartós fogyasztási cikk esetén 3 év
71
4. Lehetetlenülés
• A szerződés megkötése után ilyen
körülmény keletkezik (pl. a dolog
megsemmisül)
• az (a kötelezett vagy a jogosult)
követelhet kártérítést, aki nem felelős
72
5. A teljesítés jogos ok nélküli
megtagadása
Ha a kötelezett ezt teszi, a jogosult
választhat a
• kötelezett késedelme vagy
• a lehetetlenülés
következményei közül
73
A szerződés teljesítése
74
A szerződés teljesítése…
…voltaképpen a szerződés szabályos
megszűnési módja
• A kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogy ez az
adott esetben elvárható
• A jogosultnak pedig segítenie kell ebben
• Bizonyos fontos teljesítési szempontokról a
Ptk. intézkedik (ha a felek eltérően nem
állapodtak meg)
75
A teljesítés fontos szempontjai
A teljesítés
• helye
• ideje
• a minőség
• a pénztartozás
76
A teljesítés helye
Ez a kötelezett lakóhelye (székhelye),
hacsak jogszabály másképp nem
rendelkezik vagy a szolgáltatásból más
nem következik
77
A teljesítés ideje
• Ha határidőben állapodtak meg = a szerződéskötés
napja nem számít bele, ha utolsó napja
munkaszüneti nap: a következő munkanapon jár le
• Ha nem állapodtak meg benne, a jogosult bármikor
kérheti
• Ha felek egyidejű teljesítésre kötelezettek: egyik sem
köteles a másik nélkül
• Ha nem, az először teljesítő ezt bizonyos esetekben
megtagadhatja - pl. a másik fél vagyonában olyan
változás áll be, ami a viszontszolgáltatást
kétségessé teszi
78
A pénztartozás
• A jogosult köteles elfogadni a határnap
előtti teljesítést
• Ha a főtartozáson kívül költséget és
kamatot is kell fizetni, s erre a
kötelezettnek nincs elég pénze, a
kielégítés sorrendje:
– költség
– kamat
– főtartozás
79
A szerződés érdek-kielégítés
nélküli megszűnése
80
Ez mit jelent:
= nem történt teljesítés, de a szerződés mégis
megszűnik:
• közös megegyezéssel:
– felbontás vagy
– megszüntetés
• bármelyik fél egyoldalú nyilatkozata:
– elállás vagy
– felmondás
• konfúzió
• haláleset
• lehetetlenülés
81
Felbontás, megszüntetés
Közös megegyezéssel
• Felbontás: a szerződés időpontjára
visszamenőleges hatállyal (az eredeti állapot
visszaállítása)
• Megszűntetés: csak a jövőre nézve (az addig
nyújtott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár,
de a továbbiakban a felek nem tartoznak
egymásnak)
82
Elállás, felbontás
Bármely fél egyoldalú nyilatkozata
• Elállás: a szerződés időpontjára
visszamenőleges hatállyal (az eredeti állapot
visszaállítása) – a szerződésben bánatpénz
kiköthető elállás esetére
• Felmondás: csak a jövőre nézve (az addig
nyújtott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár,
de a továbbiakban a felek nem tartoznak
egymásnak)
83
Konfúzió
= a szerződés két jogalanya ugyanaz lesz
(a jogosult azonos lesz a kötelezettel)
pl. gyermek tartozik az apjának, az
meghal, s a gyermek az örökös
• Ekkor a szerződés megszűnik
84
Haláleset
• Csak akkor szüntet meg szerződést, ha
az kifejezetten a felek személyéhez
kötött (egyébként mind a jogosultság, mind
a kötelezettség a jogutódra száll)
• Kötelezett halála: pl. festőművésztől
rendelt kép – a fia az örökös, de nem tud festeni
• Jogosult halála: pl. eltartási szerződés
de az eltartó előbb hal meg
85
Lehetetlenülés
= amikor a szerződés lehetetlenné
válását harmadik személy okozta
• De amelyik fél erről tudomást szerez,
annak haladéktalanul értesítenie kell a
másik felet
• egyébként kártérítési kötelezettsége
támadhat
86
Néhány tipikus szerződés
speciális szabályai
87
Adásvételi szerződés
Mit jelent:
• Eladó: köteles egy dolog tulajdonjogát a vevőre
átruházni (s azt átadni)
– viseli az átadással (ingatlan esetén az ingatlannyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével)
kapcsolatos költségeket
– köteles a vevőt a dologgal kapcsolatos minden lényeges
adatról tájékoztatni
• Vevő: köteles a vételárat kifizetni, s a dolgot átvenni
– viseli a szerződéskötési költségeket
– a tulajdon-átruházási illetéket
– az átvétel és tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzésének költségeit
88
Szállítási szerződés
Ez: halasztott adásvétel
• Szállító köteles: a szerződésben meghatározott
dolgot a kikötött – későbbi – időpontban a
megrendelőnek átadni
– legalább 3 nappal előbb értesítenie kell a megrendelőt a
teljesítés idejéről
• Megrendelő köteles azt átvenni és árát megfizetni
– ha minőségvizsgálatra kerül sor: helyszín a megrendelő
telephelye
– ha a megrendelő hibát fedez fel: köteles a szállítót –
szavatossági igényének megjelölésével – haladéktalanul
értesíteni
89
Vállalkozási szerződés
• Vállalkozó egy szolgáltatással vagy dologgal
kapcsolatos valamely eredmény elérésére
(tervezés-elkészítés-feldolgozás-átalakításjavítás stb.) köteles
– azaz: munkával elérhető eredmény
– a munkát saját költségén végzi
– alvállalkozót is igénybe vehet, ha ezt a szerződés
nem zárta ki
• Megrendelő a szolgáltatás átvételére és
díjának a teljesítéskor történő megfizetésére
– utasításokat adhat a vállalkozónak, de nem
szólhat bele a munka szervezésébe
90
Kutatási szerződés
•
•
•
•
A vállalkozói szerződés speciális formája
Vállalkozó kutatómunka elvégzésére
Megrendelő díj fizetésére köteles
Megállapodhatnak abban, hogy
eredménytelen kutatás esetén is jár a díj
Csak írásban! (Egyébként érvénytelen)
91
Megbízási szerződés
• Megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, megfelelő
gondossággal, de nem kell feltétlenül eredményt
produkálni, mint a vállalkozói szerződés esetén
• Személyesen kell eljárnia, másik felet csak akkor
vehet igénybe, ha ehhez a megbízó hozzájárult
• Díjazás jár érte (ingyenesen is vállalható), ez a
megszűnéskor jár. A felmerült költségek a megbízót
terhelik, s megbízott ezek megelőlegezésére sem
kötelezett
92
Fuvarozás
• Alanyai: feladó, fuvarozó, címzett
• Fuvarozó: díj ellenében köteles a küldeményt
rendeltetési helyére továbbítani és ott a címzettnek
kiszolgáltatni
• Fuvarlevél: a szerződés bizonyítéka (jogszabály
kötelezővé teheti )
• Feladó: köteles a küldeményt megfelelően
csomagolni. (Ha felismerhető, hogy a csomagolás
nem felel meg, a fuvarozó csak a másik két fél
írásbeli kívánságára és csak akkor továbbíthatja, ha
mások épségét, vagyonát nem veszélyezteti)
• A fuvarozó követi a feladó utasításait. Ha az
veszélyezteti a fuvarozást (figyelemfelhívás után) ez
a feladó kockázata és költsége
• A fuvarozóval szembeni igények elévülése: 1 év
93
Bizomány
• Bizományos: szerződés alapján, díjazás
ellenében köteles a megbízó javára saját
nevében szerződést (pl. adásvételi) kötni.
• Megbízó: meghatározza a limit árat
(legalacsonyabb, amin eladhat;
legmagasabb, amin vehet). Ha ettől
bizományos indokolatlanul eltér, viseli a
különbözetet
• Bizományosi díj csak akkor jár, ha az
adásvétel létrejött
94
a szerződésekkel kapcsolatos kérdés:
Polgári jogi alapismeretek: a
polgári jogi felelősség
1959. évi IV. törvény (polgári
törvénykönyv, Ptk.)
95
Jogi felelősség
96
Jogi felelősség 1
• =azok az elvárások, amiket a társadalom
megkövetel a tagjaitól
• Közvetíti a jogi norma
Felelősség:
• eredményfelelősség (alapja az eredmény
bekövetkezése, akár vétkes, akár vétlen
magatartás által)
• méltányosság: jogellenes károkozás, a
felelősség nem állapítható meg, de
kártérítésről kivételesen szó lehet, ha a
vagyoni viszonyok ezt lehetővé teszik
hepatitis C fertőzés vérrel
97
Jogi felelősség 2
Szubjektív jogi felelősség
4 kritérium (hogy ne lehessen
„mentesülés”):
• jogellenes magatartás
• okozatiság (az ok-okozat összefüggés
megállapítható legyen)
• tiltott eredmény
• felróhatóság
98
Jogi felelősség 3
Objektív (fokozott) jogi felelősség
A fokozott veszéllyel járó tevékenységek
esetén gépkocsivezetés, szerződés
valaminek az őrzésére
Mentesülés csak akkor, ha a kár a károsultnak
felróható magatartás, vagy elháríthatatlan (a
fokozott veszéllyel járó tevékenységen kívül
eső) tényező miatt
99
Polgári jogi felelősség
• Általános (rendes) polgári jogi
felelősség
• Speciális felelősségi alakzatok
– „veszélyes üzem”
– alkalmazott károkozása
– megbízott károkozása
– termékfelelősség
100
Általános (rendes) polgári jogi
felelősség
101
A felelősségre vonás feltételei
„Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni”
• „Aki”: csak az vonható felelősségre, aki vétőképes = látja és
felismeri magatartásának lehetséges következményeit (ha
vétőképtelen: gondozója felel!) – állat sem vonható
felelősségre!
• „Másnak”: ha saját magunknak okozzuk: irreleváns!
• „Jogellenesen”: valamilyen jogszabályba ütközzön (hacsak
kizáró okok nem állnak fenn)
• „Kárt”: akár vagyoni, akár nem vagyoni
• ”Okoz”: ha egyértelmű az ok-okozati összefüggés
Mentesül:
• ha bármelyik nem áll fenn
• ha bizonyítja, hogy a szokásos módon járt el
• Ha nem mentesül: a magatartás felróható = kártérítés
102
A jogellenességet kizáró okok
• Jogos védelem
• Szükséghelyzet
• A károsult beleegyezése
• Jogszabály zárja ki
az első kettőt részletezzük
103
Jogos védelem
Saját testi épséget fenyegető jogtalan
támadás vagy ilyen közvetlen
fenyegetés elhárítása történik, az
okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a
védekező elhárítással a szükséges
mértéket nem léptük túl oktalanul
104
Szükséghelyzet
• Más testi épségét, vagyonát fenyegető, más
módon el nem hárítható veszély esetén a
tulajdonos köteles tűrni, hogy vagyonát a
szükséges mértékben igénybe vegyék
De
• kártalanítás kérhető a szükséghelyzetben lévő
személytől, ha a kár a szükséges mértéket
nem haladja meg
• kártérítés kérhető, ha meghaladja
105
Speciális felelősségi alakzatok
106
Fokozott veszéllyel járó tevékenység
(„veszélyes üzem”) 1
• gépi meghajtású közlekedési eszközök
• lőfegyver/robbanó/mérgező anyag
gyártása, használata, tartása; a
gyógyszergyártás is
• mérgek tartása
• környezeti károk
• vadállat tartása
107
Fokozott veszéllyel járó tevékenység
(„veszélyes üzem”) 2
• Az így okozott károkért a veszélyes
üzem üzembentartója felel
(Gyógyszertárak!)
• Csak akkor mentesül, ha bizonyítja,
hogy a kárt külső, elháríthatatlan ok
okozta
• A speciális elévülési idő 3 év
108
Alkalmazott károkozása
= ha az alkalmazott
• munkaviszonyával összefüggésben
• harmadik személynek kárt okoz
Felelős: a munkáltató! Ő téríti meg a a
harmadik személy kárát, míg közte és
az alkalmazott között a munkajogi
szabályok az irányadóak (lásd később)
(Gyógyszertárak!)
109
Megbízott károkozása
• A megbízott a megbízóval egyetemlegesen
felel!
• Egyetemlegesség: a károsult bármelyiküktől
kérheti a teljes kár megfizetését – ők egymás
között fogják ezt rendezni.
• A megbízó mentesül, ha bizonyítja: a
megbízott kiválasztásában, utasításokkal
való ellátásában, felügyeletében őt mulasztás
nem terheli
• Ha mind a megbízott, mind a megbízó
gazdasági szervezet, és állandó a megbízás,
a bíróság alkalmazotti viszonynak is
tekintheti (lásd előbb)
110
Termékfelelősség
= Kereskedelmi forgalomban vásárolt termék
hibája miatt keletkezett kár
• A vevő nem csak az eladótól, hanem a
gyártótól is kérheti kára megtérítését. (Ha a
gyártó nem állapítható meg, a forgalmazó
minősül annak)
• Ha a fogyasztó nem rendeltetésszerűen
használta: kármegosztásra kerülhet sor
(Gyógyszerek esetében másképp van, lásd a
következő szemesztert!)
111
A kártérítés
112
Kár
• Vagyoni pénzben kifejezhető, a károsult
vagyoni helyzetében bekövetkező
(mindenfajta) hátrány
– az okozott kár
– a károkozás következtében elmaradt haszon
– a károsultnál jelentkező költségek
• Vagyoni pénzben nem fejezhető ki, a
személyében bekövetkező hátrány, amit
bíróság mégis megpróbál megfizettetni
(erkölcsi sérelemként társadalmi megvetés,
maradandó testi sérülés)
113
A károsult kötelezettségei
károkozás esetén
• kármegelőzés
• kárelhárítás
• kárenyhítés
Ha ezeknek nem tesz eleget:
• kármegosztás a károkozó és a károsult
között pl. minőségi hibás gyógyszer
bomlásterméke által okozott mellékhatás, de
a károsult nem megfelelően szedte a szert
114
Kártérítés (=a kárt okozó
kötelessége)
• Aki kárért felelősséggel tartozik, annak
vissza kell állítania az eredeti állapotot
• Ha ez nem lehetséges, vagy a
tulajdonos – alapos okból – nem
kívánja, akkor meg kell a kárt téríteni
115
A kártérítés mértéke
Az az összeg, ami a károsultnál
• vagyoni
• plusz nem-vagyoni
kárként jelentkezett
• Általában pénzben kell megtéríteni
(hacsak valami ezt másképp nem
indokolja)
116
A kártérítés megtérítése 1
• egy összegben vasgy
• járadék formájában akkor, ha a kártérítés a
károsult – vagy eltartott hozzátartozója –
tartásának kiegészítésére szolgál
Baleset esetén járadék csak akkor, ha a
baleset utáni jövedelem kisebb, mint az
az előtti
117
A kártérítés megtérítése 2
Baleseti halál esetén a meghalt személy
által eltartottak tartást pótló járadékot
igényelhetnek = akkora összeg, ami
biztosítja a baleset előtti
életszínvonalukat)
118
A kártérítés megtérítése 3
Ha a kár mértéke nem számítható ki
pontosan, akkor a bíróság általános
kártérítést ítél meg = „várhatóan
kielégíti” a károsult igényét. Ha egy
összegű, utólag nem reklamálható, ha
járadék, a károkozó utólag kérheti a
csökkentést vagy a fizetés idő
módosítását
119
A kártérítés megtérítése 4
A kártérítés mikor esedékes: a károkozás után
azonnal! (Ettől a pillanattól késedelmi kamat
is jár!)
Elévülés: ha szándékosan vagy
bűncselekménnyel okozták: 5 évnél rövidebb
idő alatt nem évülhet el. (Bűncselekmény
esetén addig, amíg annak büntethetősége
nem évül el!)
120
…s mi lesz vizsgatételben erről?
121
Kötelem és szerződés
• Kötelem és szerződés
– Mi lehet kötelem? (3)
– a kötelmi jogviszony tárgya és szerkezete
•
•
•
•
Szerződés
vonásai és fogalma (definíciója)
formái (hogyan köthető, 3)
az „okiratok” fajtái (3, az egyik még 3
féle)
122
A szerződés létrejötte és
érvénytelensége
• A szerződés létrejötte
– lépései (3)
– miben kell egyetérteni?
– mi az ajánlattételi kötöttség, s ennek esetei
• A szerződés érvénytelensége
–
–
–
–
Semmisség és megtámadhatóság
A 4 semmisségi ok (és aleseteik)
Az 5 megtámadhatósági ok és aleseteik
A szerződés elévülési ideje, ez mit jelent
123
Szerződéses biztosítékok, a szerződés
teljesítése, szegése és érdek-kielégülés
nélküli megszűnése
• Szerződéses biztosítékok
– Miért szükséges?
– A megerősítő biztosítékok (2), különbség az előlegtől
– Érdek-kielégülést szolgáló biztosítékok (3)
• A szerződés teljesítése
– Mit jelent ez?
– Fontos szempontjai (5)
• Szerződésszegés
– 5 esete
• A szerződés érdek-kielégülés nélküli megszűnése
– Mit jelent ez?
– Esetei (5)
124
A polgári jogi felelősség
• A polgári jogi felelősség
– 2 fajtája
• Általános polgári jogi felelősség
– definíció (5 szempont)
– mentesség (3)
• Speciális felelősségi alakzatok (4)
• Kártérítés
–
–
–
–
–
–
Mi a kár
kártérítés és kártalanítás A károsult kötelességei (39
Ki köteles kártérítésre
ennek mértéke
megtérítésének módja (2)
esedékessége és elévülése
125