Transcript Folyonk
Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb
folyójáról
Vízrajza:
Mo. 3. legnagyobb folyója
A Duna magyarországi legjelentősebb jobboldali
mellékfolyója
Ausztriában, a Fischbachi- Alpokban ered 1200 m
magasan
Szentgotthárdnál végleg átlépi a magyar határt és 188
km megtétele után Győrnél a Mosoni-Dunába
torkollik
Teljes hossza 283 km, a vízjárása szélsőséges, vízgyűjtő
területe 10 113 km²
A folyó nem hajózható
Vízgyűjtő területe:
Vízjárása:
Vízjárása ingadozó
Átlagos mélysége: 1-2,5 m Szélessége: 30-50m körül
mozog a magyaro.-i szakaszon
Ha az Alpokban sok eső hull, vagy hirtelen olvad el a
hó, akkor egy nap alatt akár 5 m-t is emelkedhet a
vízszint, a Duna is segítheti a vízszint emelkedését
A víz sebessége 2-11km/h között változik az időjárástól
függően
A Rába élővilága
Élővilágának általános jellemzői:
A Rába az ország egyik legkevésbé háborgatott vize,
ezért élővilága rendkívül változatos
Az élővilág egyszerre tükröz alpokaljai, kontinentális
és szubmediterrán hatásokat is
Növényvilága
Növényvilágának általános jellemzői:
Az eredeti természetes növénytakarója a vidéknek a
tölgy-kőris-szil ligeterdő illetve a gyertyánoskocsányos tölgyes ártéri erdők voltak
Fellelhető a kizárólag nedves rétekre jellemző
növényvilág egyes elemei is
Sárgaliliom
Struccharaszt
Pajzstok
Erdei pajzsika
Mezei zsurló
Erdei szőrmoha
Viaszmoha
Gombák
Mezei szegfűgomba
Erdőszéli csiperke
Kerti csiperke
Májusi pereszke
Állatvilága
Folyami kagyló
Kérészek(Tiszavirág)
Szitakötők
Szegélyes csíkbogár
Májusi cserebogár
Közönséges tarkalepke
Bagolylepke
Kis farontólepke
Magyar bucó
Fogassüllő
Európai harcsa
Márna
Ponty
Fekete harkály
Jégmadár
Gyurgyalag
Királyka
Héja
Berki tücsökmadár
Macskabagoly
Karvaly
Eurázsiai hód
Európai mókus
Gímszarvas
Vaddisznó
Védjük a Rábát!
A Rába környezetvédelmi problémái:
A Rába habzását bőrgyárakból származó nem
megfelelően tisztított szennyvíz okozta
Az ipari és mezőgazdasági tevékenység veszélyt
jelenthet a folyóra nézve
A 20. század közepéig kiváló volt a vízminősége a
Rábának, magas vízállás estén is a meder aljáig lehetett
látni a folyóban
Fürdeni, horgászni lehet a folyóban de a víz kevésbé
áttetsző
A szemtelés az ártereket és a vízpartot veszélyezteti
Érdekességek
Áradások és erőmüvek:
A folyó legpusztítóbb áradása 1883-ban volt, melynek
következtében a rossz minőségű gátak átszakadtak, így
hatalmas kár keletkezett (az árpási hidat elvitte a víz,
házak dőltek össze, rengeteg embert kellet
kitelepíteni) az esemény azonban gyorsította a folyó
szabályozását
1896-ban Ikerváron a Rábánál épült fel Magyarország
első és még ma is működő vízi erőműve
Napjainkban öt vízierőmü működik a
Rábán(Alsószölnök,Csörötnek, Körmend, Ikervár,
Kenyeri)
A rábahídvégi híd
A Rába hídja Rumnál
A körmendi Rába-híd
Vége