Transcript gazdtort

Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
1. oldal
Magyarország modernkori gazdaság- és
társadalomtörténete
Készítette: Szávai Ferenc
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
2. oldal
Tartalom:
- Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg
Birodalomban
- Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése
- Magyarország gazdasága a két világháború között
- Gazdaság és társadalom a második világháború után a
rendszerváltásig
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
3. oldal
Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg
Birodalomban
1. Gazdaságtörténeti fogalmak
2. A társadalomtörténet
3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői
4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás
5. Magyarország a Habsburg birodalomban
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
4. oldal
Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése
1. A dualizmus rendszere
2. Gazdaságpolitika
3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás
4. Közlekedés, infrastruktúra, piac
5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem
6. Településszerkezet
7. Polgárosodás és modernizáció
8. A fejlődés mérlege
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
5. oldal
Magyarország gazdasága a két világháború között
1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság
2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása
3. Trianon gazdasági hatása
4. Gazdasági stabilizáció
5. Világgazdasági válság
6. Állami beavatkozás – A német befolyás
7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági
következményei
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
6. oldal
Gazdaság és társadalom a második világháború után a
rendszerváltásig
1. A háborútól a tervutasításos rendszerig
2. A tervutasításos rendszer kialakítása
3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei
4. A gazdaság 1956-1972 között
5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika,
eladósodás a rendszerváltásig
6. A társadalom szerkezete
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
7. oldal
Bevezető gazdaság- és társadalomtörténeti fogalmak
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
8. oldal
1. Gazdaságtörténeti fogalmak
2. A társadalomtörténet
3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői
4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás
5. Magyarország a Habsburg birodalomban
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
9. oldal
1. Termelési tényezők
- föld
- munkaerő
- tőke
- vállalkozás (humán tőke) – Ezek kombinációját irányító
szakember
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
10. oldal
Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya
- Mikrogazdaság: 1. Háztartások, 2. Vállalkozások
- Makrogazdaság: 1. Népesedés, 2. Növekedés, 3. Gazdasági
szerkezet, 4. Fogyasztás, 5. Összgazdaság, 6. A jövedelem
elosztása
- Politikai hatások: 1. Gazdasági törvényhozás és
rendszabályozás, 2. Gazdaságpolitika, 3. Nemzetközi
kapcsolatok
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
11. oldal
A gazdaságtörténet fejlődése, részterületei
- Több mint százéves múltra tekint vissza
- Részterületei:
Agrártörténet, vállalkozástörténet, banktörténet, demográfia,
nemzetközi gazdasági kapcsolatok
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
12. oldal
A gazdaságtörténet régi és új fogalmai, részterületei
- A történeti tér-idő folytonosság vagy kölcsönösség
- A termelés bővítésének adott és szükséges faktorai
- gazdasági, földrajzi adottságok
- Történeti demográfia
- Történeti földrajz
(növekedés, városiasodás, gazdasági szerkezet, demográfia)
- Gazdasági fejlődés
- Absztrakciók
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
13. oldal
Modernizáció, gazdasági növekedés
- Modernizáció (folyamat) – a társadalmi és gazdasági
eredményesség folyamatos bővítésére irányuló
rendszerszerű törekvés, magas erőforrás igényű (Feltételez
gazdasági növekedést és szerkezetváltást)
- Gazdasági növekedés:Az adott társadalom által produkált
összes javak és szolgáltatások előállításában mutatkozó
tartósan emelkedő tendencia (növekedéselméletek –
szakaszos, illetve elmaradottsági elmélet).
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
14. oldal
Termelés, termelékenység, gazdasági szerkezet
- A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt
javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési
- A termelékenység a termelési folyamat hasznos hozama
- A gazdasági szerkezet = a különböző gazdasági szektorok,
primer, szekunder és tercier néven ismert három fő szektor
közötti viszonyt értjük
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
15. oldal
2. A társadalomtörténet
Egy adott társadalom jellemzésének lehetősége:
- Foglalkoztatottsági szerkezet „tengely”
- Vagyon
- A fenti kettő kombinációjából fakadó tekintély
- mentalitás
Fontos kutatási területe: mobilitás, etnikai összetétel
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
16. oldal
3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői
- Magas halálozási és magas születési arányszámok 40‰
- demográfiai fékek (háborúk, járványok és éhinségek)
- A primer szektor túlsúlya a foglalkoztatottságban
- A termelés önellátó
- A mezőgazdasági hozam kevés
- Magas analfabétizmus
- A gazdasági növekedés szerény, mérési lehetőség: jólét
- A hatalomgyakorlás autokratikus
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
17. oldal
4. A nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás
- Római előzmények, frank jellegzetességek
- Hűbérbirtokok, hadszervezet
- Precaria, beneficium, commendatio, immunitás
- Az úr és paraszt viszony
- Birtokadományok, telepítések
- A nemesi vármegye születése Az Anjou-kori gazdaság
eredményei
- A jobbágyok terhei
- Hunyadi Mátyás reformjai
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
18. oldal
Magyarország gazdasága a Habsburg birodalomban
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
19. oldal
5. Magyarország a Habsburg birodalomban (1)
- Előzmények
- Népesség növekedés, gazdasági virágzás Európa nyugati
felén
- Jobbágyi terhek, Werbőczy - Hármaskönyv
- 1526. A három részre szakadt ország – a XVI-XVII. század
gazdasága
- A török kiűzése utáni új helyzet jellemzői
- Berendezési tervek, kameralizmus, telepítések
- Egységes pénzrendszer, a mértékek egységesítése, 1754-es
vámrendelet
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
20. oldal
5. Magyarország a Habsburg birodalomban (2)
- Magyarország részvétele a birodalom fenntartásában.
Központi szervek.(Pénzügyi finanszírozás, udvartartás
fenntartása)
- Demográfiai jellemzők
- A településrendszer
- Piackörzetek, vásárok
- Korlátozó tényezők: 1. Céhek, 2. Infrastruktúra
elmaradottsága, 3.Pénz és hitelrendszer
- A systematica commissio
- Pragmatica Sanctio
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
21. oldal
5. Magyarország a Habsburg birodalomban (3)
- A Habsburgok agrárpolitikája, a földbirtoklás szerkezete
(lemaradás érzékelése, bevételek biztosítása)
- A földtulajdon változásai, a nagybirtok mint rendszer
- 1767. január 23 – úrbéri pátens – tabella (úrbéri földek
növekedése)
- A nagybirtok típusú földbirtokszerkezet, az urbéri pátens
jelentősége. A terhek egységesítése
- A humán tőke (tudomány) szerepe - agráriskolák
- A paraszti gazdaság
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
22. oldal
5. Magyarország a Habsburg birodalomban (4)
- Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején
- Háziipar, céhes ipar, manufaktúrák
- Vállalkozók, kereskedők, bankárok – hitelezők, tőkés ipari
vállalkozók
- A napóleoni háborúk gazdasági hatása
- Széchenyi István reformelképzelései
- Az iparpártolás – Kossuth Lajos
- az 1848-as forradalom gazdasági hatásai
- A külkereskedelem
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
23. oldal
5. Magyarország a Habsburg birodalomban (5)
A jobbágyfelszabadítás:
- Személyes szabadság
(törvény előtti egyenlőség,
- úriszék megszüntetése)
- Magántulajdon
- Állami kárpótlás
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
24. oldal
5. Magyarország a Habsburg birodalomban (6)
- Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája
- Vámok
- A földbirtoklás jogi kérdésének rendezése
- A monetáris politika változása
- Az iparszabadság kérdése
- Infrastrukturális változások
- Változások a gazdasági szerkezetben
- A hitelrendszer fejlődése
- Adósságfinanszírozás
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
25. oldal
Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
26. oldal
Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése
1. A dualizmus rendszere
2. Gazdaságpolitika
3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás
4. Közlekedés, infrastruktúra, piac
5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem
6. Településszerkezet
7. Polgárosodás és modernizáció
8. A fejlődés mérlege
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
27. oldal
1. A dualizmus rendszere
a) közös ügyek (közös minisztériumok)
- közös ügyek
- legfőbb számvevőszék
- finanszírozás (kvóták és vámbevételek)
- adósság
b) „Dualisztikus ügyek”
- vám- és kereskedelem
- pénzláb és pénzrendszer
- közös érdekeltségű vasútvonalak
- védelmi rendszer
- ipari törvényhozás
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
28. oldal
2. Gazdaságpolitika
A tőkés átalakulás előfeltételei: jobbágyfelszabadítás 18481853, a kereskedelem liberalizálása Karl Frhr. von Bruck
1850/51 – vámunió
- A vámunió gazdasági hatásai
- felelős minisztériumok
- ipartörvények
- Agrártámogatások
- tőkés hitelpolitika
- liberális gazdaságpolitika
- Az állam mint vállalkozó
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
29. oldal
3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (1)
- Tőkeimport kérdése (belső felhalmozás, külföldi tőke)
- Tőkés hitelszervezet, stratégiai ágazat
- Az aranystandard rendszer (ércpénz)
- Közös bank és pénzrendszer
- papírpénz
- Az Osztrák-Magyar Bank – 1879
- 1892 – bimetalizmus. Csatlakozás a nemzetközi
aranystandard rendszerhez.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
30. oldal
3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (2)
- Univerzális, speciális bankrendszer
- A magyar bankrendszer struktúrája, jellemzői nemzetközi
összehasonlításban
- Részvénytársasági bankok
- A pesti tőzsde
- 1873-as válság
- Többszintű bankrendszer
- Ipar-bank összefonódás
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
31. oldal
3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (3)
- Önálló államháztartás, első zárszámadási év 1868
- Állami bevételek: egyenes adók, közvetett adók
- Állami kiadások: államadósság, közös ügyek, saját
kormánykiadások
- Az államháztartás válsága és konszolidációja
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
32. oldal
4. Közlekedés, infrastruktúra, piac
- A vasút hozzájárulása a gazdaság fejlődéséhez
- A folyami és tengeri hajózás kialakulása
- Helyiérdekű vasutak megszervezése
- A szárazföldi közlekedés eredményei
- Budapest egyesítése – kereskedelmi központ
- A városi tömegközlekedés
- Posta és hírközlés
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
33. oldal
5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és
kereskedelem (1)
- Kezdetben az élelmiszeripar: malomipar, cukoripar tölti be a
húzóágazat szerepét
- A századfordulón az iparosodás súlypontja áttolódott a
nehéziparra.
- Gépipar, villamos ipar, vastermelés, hadianyag-gyártás
(Ganz, Egyesült Izzó, Weiss Manfréd, Láng gépgyár)
- Kandó Kálmán, Bánki Donáth, Jedlik Ányos, Déry Miksa
Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
34. oldal
5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és
kereskedelem (2)
- A mezőgazdaság stratégiai szerepe a gazdasági fejlődésben
- A munkaerő felszabadítás konkrét eredményei
- Állami kárpótlás
- A jobbágyfelszabadítás problémái
- A dualizmus-kori mezőgazdaság modernizációja: a termelés
tudományos alapra helyezése
- Technikai átalakulás
- Agrárszervezetek és hitel
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
35. oldal
5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és
kereskedelem (3)
A mezőgazdasági modernizáció kiteljesedésének akadályai:
- értékesítési feltételek hatása a termelésre
- gabona konjunktúra a Monarchia egységes piacán
- Magyarország szerkezetváltással igazodott a dualizmus
kezdetén domináló állati termékekkel szemben a gabona
kivitel dominanciája
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
36. oldal
5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és
kereskedelem (4)
- Birodalmi munkamegosztás
- Az Ausztriába irányuló export gyorsabban nőtt mint a
vámkülföldi kivitel
- Áruszerkezet változásai: Kiegyezés idején a teljes kivitel
62%-a mezőgazdasági nyerstermék, 15,5%-a élelmiszer. A
dualizmus során a változás: néhány százalékkal csökkent a
mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele.
Másrészt nőtt a feldolgozott termékek aránya
- A behozatal esetén kevés a változás, a magyar gazdaság
magas ipari késztermék igénye jellemző. Emellett ipari
nyersanyagokra volt szükség.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
37. oldal
6. Településszerkezet
- Településszerkezet – települések hierarchiája
- Az urbanizáció hatása
- Város: közigazgatási-jogi, rendezett tanácsú,
népességtömörülési hely
- Budapest (1910-ben 880 ezer lakos)
- szabad királyi városok
- A lakosság 71%-a 5000 főnél kisebb városokban élt.
- A többségük 11 millió falvakban
- tanyán 1,2 millió
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
38. oldal
7. Polgárosodás és modernizáció (1)
- Polgári társadalom születése (születési és halálozási ráták)
- Kivándorlás mintegy 2,2 millió
- 1910-ben összlakosság 20,9 millió
- Birtok és műveltség
- Jogi és politikai rendszerváltás
- Vállalkozó polgárság – polgári értelmiség
- A polgárosodás hiányai: kettőség – rendi és újonnan
keletkezett elemek
- Elit: nagybirtokosság és nagypolgárság (2000 nagybirtokos,
ebből 800 arisztokrata, báró, gróf, 4 hercegi család)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
39. oldal
7. Polgárosodás és modernizáció (2)
- középosztály: „habarék polgárság” – heterogén összetétel
- birtokos nemesség hanyatló nemzedéke, középburzsoázia
(középüzemek, hitelintézetek, bérházak tulajdonosai)
- A középosztály gyengesége Magyarországon
- Kispolgárság (milliós tömeg, családtagokkal együtt 2,3
millió)
- Birtokos parasztság (1 millió 600 ezer család)
- Mezőgazdasági bérmunkás (a lakosság egynegyede)
- Városi munkások – 1910-ben 900 ezer fő
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
40. oldal
8. A fejlődés mérlege
- A gazdasági szerkezet változása
(3%-kal több ipari, 10%-kal kevesebb mezőgazdasági
foglalkoztatott)
- A foglalkoztatottak százalékos aránya a mezőgazdaságban
67,4%, az iparban 18,3%.
- A kereskedelem és hitel megduplázódott (6%)
- A nemzeti Jövedelem 54%-a származott a
mezőgazdaságból, 31,2% az iparból és bányászatból,
14,8% a kereskedelemből és szállításból
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
41. oldal
Magyarország gazdasága a két világháború között
1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság
2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása
3. Trianon gazdasági hatása
4. Gazdasági stabilizáció
5. Világgazdasági válság
6. Állami beavatkozás – A német befolyás
7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági
következményei
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
42. oldal
Magyarország és az első világháború
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
43. oldal
1. Magyarország az első világháborúban – Hadigazdaság
A háború gazdasági erőviszonyai:
- Tartalékok kimerülése
- Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele
- A korábbi liberális világkereskedelem széttörése
- Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
44. oldal
Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai
- A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt
mozgósítottak
- A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt
- Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
45. oldal
Veszteségek, háborús költségek (1)
- A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült
meg, s több mint 2 millió került hadifogságba
- A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió, és a
foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra.
- 1000 lakosra jutó összes veszteség: osztrák 99,44, magyar
103,74 és 81,05 boszniai (átlag 100,56)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
46. oldal
Veszteségek, háborús költségek (2)
- 1 főre eső összeg: Monarchia 1000 korona, Ausztria 1107
korona és Magyarország 852 korona
- Fellner Frigyes becslése alapján Gratz Gusztáv 52.830 ill.
28.025 millió koronára teszi 1914 júliustól 1918 júniusáig
- Fedezete:
A. A jegybank (Popovics tabella) hitelei (ö.: 39.392.003.000
korona)
B. Hadikölcsön kötvények (kibocsátás emisszió: Ausztria
8, Magyarország 17 alkalommal)
összege: 32.955.576.990 K illetve 17.955.885.538 K.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
47. oldal
Infláció
1914. július 31
1916. december 31
1917. december 31
1918. október 26
100
329
594
977
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
48. oldal
Hadigazdaság
- Háborús anyagok szállítása
- Fegyveripar (erőgépek, robbanóanyag ipar, acél és fémipar,
kémiai ipar konjunktúrája
- A munkaerő kiesése (ipar, mezőgazdaság) - női munka
alkalmazása
- ipari munkásság száma csökken
- Ércbányászat: réz, mangán, cink, bauxit
- Óriási munkaerőhiány
- A gazdasági élet egy modern háborúra nem volt felkészülve
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
49. oldal
Hadigazdaság
- A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő
hiánya, munkaerő gondok
- Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384ről, hús és zsír napi 34 gramm)
- Életszínvonal csökkenése
- A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő
hiánya, munkaerő gondok
- Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384ről, hús és zsír napi 34 gramm)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
50. oldal
Hadigazdaság
- Szénhiány, ellátási gondok
- Behozatal: gyapjú, bőr
- Az általános termelési visszaesés teljes gazdasági
visszaeséshez vezetett (növekvő katonai kiadások)
- Kötött devizagazdálkodás
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
51. oldal
Magyarország gazdasága a két világháború között
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
52. oldal
2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása
- Centripetális és centrifugális erők
- Vélemények, értelmezések, magyarázatok: 1. kisállami
szerkezet 2. átrendezés során érvényt szereztek a nemzeti
elvnek 3. Jóváhagyták a nagyhatalmak amit a kettős
monarchia népei végrehajtottak
- Gazdasági szempontból is felbontás, feldarabolás
(dissolutio). Utal erre a békeszerződések szövege.
Államutódlás szempontjából feldarabolásról, területi
átadásról és önállósulásról van szó.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
53. oldal
1918. október 17-i császári kiáltvánnyal ellentétben:
- Csehszlovákia 1918. október 28.
- Német-Ausztria (október 30)
- Magyarország (november 16: a köztársaság kikiáltása)
- A szerbek-horvátok-szlovének királysága (dec. 1.-én az
„SzHSz állam” - Jugoszlávia 1929).
- Kontinuitás - diszkontinuitás
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
54. oldal
3. Trianon gazdasági hatása (1)
- Nagy-Trianon kastély 1920. június 4
- 14 részből álló szerződés: területi változások
- Magyarország kötelezettségei más európai államokkal
szemben
- Kisebbségvédelmi előírások
- Katonai rendelkezések: Katonai Ellenőrző Bizottság
- Jóvátétel - 30 esztendőn át köteles a háborús károkért fizetni
Ennek pontos összegét a szerződés nem tartalmazta: 1926
szeptemberéig 880 tonna szenet Jugoszláviának, 28 ezer
vágóállatot Olaszországnak, Jugoszláviának és
Görögországnak.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
55. oldal
3. Trianon gazdasági hatása (2)
- Szabályozta az egykori állami aktívumok elosztásának
kérdését
- Az egykori adósságállomány átvállalását
- Szerződések érvényességét, jogfolytonosságát
- Levéltárak, muzeális tárgyak hovatartozását
- A magánszemélyek szerzett jogainak védelmét
- Sok kérdésben homályosan fogalmazott: ez vitára adott
alkalmat – döntőbírói tevékenység.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
56. oldal
3. Trianon gazdasági hatása (3)
- Vagyonvesztés
- Terület és népesség drasztikus változása
- Településszerkezet, infrastruktúra
- Gazdasági ágazatok új helyzete
- Népsűrűség
- Városiasodás
- Kereskedelem - piac
- Nyersanyag
- Vízrajz, földrajzi helyzet
- Külkereskedelem új helyzete
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
57. oldal
4. Gazdasági stabilizáció (1)
- Az infláció ellen: Hegedűs Lóránt - szanálási kísérlet belső
erőforrásokra - 1921 ősze kudarc. Bankóprés kétszámjegyű infláció. 50, 100, 500 ezer koronás címletek
- Kállay Tibor 1922 „szerves adóreform” - Széles
néprétegeket sújtja. Új adórendszer. 11 ezer állami
alkalmazott elküldése
- Az Osztrák-Magyar Bank közös vagyonának megosztása
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
58. oldal
4. Gazdasági stabilizáció (2)
- 307 millió aranykoronás népszövetségi kölcsön
- 1924 tavasza: jóvátétel vállalása -179 millió aranykorona
készpénzben 20 éven át. Kezdete: 1927-28 - évi 5 milliós
tételekben.
- 1924 - az infláció utolsó szakasza
- MNB - pénzkibocsátás joga
- Hitel vagy piac. Ki veszi át Németország szerepét a
térségben?
- Anglia offenzívája - a térség egységes kezelése
- Tőke olyan területről, akiknek minimális a keresletük a
Duna-völgyi országok termékei iránt
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
59. oldal
4. Gazdasági stabilizáció (3)
- Az államháztartás egyensúlya:
1923-24 - még deficit. 1924 június 26 a népszövetségi
kölcsön folyósítása. A következő évben a háború óta először
többlet - így marad a 20-as évek végéig (költségvetési
megszorítások, növekvő adóbevételek, a kölcsön
egyharmadát használták az államháztartás egyensúlyához.
- Az új pénz bevezetése:
1927. január 1.
1 font = 27,8 pengő
1 dollár = 5,7 pengő
1 német márka = 1,4 pengő
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
60. oldal
4. Gazdasági stabilizáció (4)
Adósságállomány:
Sikeres stabilizáció - magánhitelek egész sora - 1929-ig a
kormány, magáncégek 1,9 milliárd pengő hosszú, közép- és
rövidlejáratú hitelt vettek fel. A háború előtti kölcsönökkel:
3,5 milliárd, 1931-re 4,3 milliárd. Az egy főre jutó adósság
itt a legmagasabb 432 Svájci Frank.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
61. oldal
4. Gazdasági stabilizáció (5)
- A fizetési mérlegre súlyos nyomás: örökölt adósság,
jóvátétel
- 1927-ben külkereskedelmi mérleg 300 millió pengő összegű
passzívumának emelkedése. A behozatal értéke 25,6%-kal
emelkedett, a kivitel 8%-kal csökkent.
- Mai szemmel az eladósodás nem volt olyan aggasztó. Egy - 1931-ben készült kimutatás szerint Magyarország nettó
adósságállománya 3,7 milliárd pengő volt, ez kb. 80%-a
volt a 20-as évek átlagos nemzeti jövedelmének.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
62. oldal
4. Gazdasági stabilizáció (6)
Probléma: a hitelek (rövid lejáratú jelentős aránya) lejárati
ideje éppen arra az időszakra esett, amikor a nemzetközi
válság következtében Magyarország exportja jelentősen
csökkent a mezőgazdasági árak zuhanása miatt.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
63. oldal
Gazdasági szerkezet (1)
- Az 1920-as földbirtokreform (a nagybirtok meghatározó
maradt)
- Egyenetlen birtokrendszer – mégis megindul a növekedés
- Gyorsan nőtt a textilipar, a könnyűipar gyorsan fejlődő
ágazatai: optikai ipar, faipar, papíripar, a gyógyszeripar.
- Visszaesett, de még mindig meghatározó az élelmiszeripar,
gyorsan fejlődő területe a konzervipar.
- Nehézipar, bányászat – meghatározó veszteségek Trianon
miatt. Bauxittermelés fordulópontot jelent. Fellendült a
villamos energia termelés. A magyar gépgyártás
megújhodása.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
64. oldal
Gazdasági szerkezet (2)
- A békeszerződés lehetőséget nyújtott 5 éven belül a korábbi
vámközösség megtartására. A térségben mégis:
protekcionista vámvédelem
- Új vámrendszer kidolgozása 1925 január 1-én lépett életbe.
30%-os vámvédelem. Az utódállamok és Magyarország
külkereskedelmi kapcsolatát az autarchia jellemezte.
- 1928-ban nagyszabású iparfejlesztési törvény
- A külkereskedelmi partnerek a régi nyomvonalon (Ausztria
és Csehszlovákia)
- A mezőgazdaság domináns szerepe maradt az összes
kivitelben.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
65. oldal
A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között
1929-ben csak 10%-kal magasabb mint 1913-ban. 1933-ban a
nemzeti jövedelem 55%-ra zuhant.1937-38-ban 78%-a (1929
= 100%). A NJ növekedési üteme nem érte el az 1,5%-ot
(ezzel szemben a megelőző évtizedeké 3%-os volt).
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
66. oldal
A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között
- Lassú gazdasági fejlődés, de a gazdasági szerkezet nem
marad változatlan. Nem tört meg az agrárlakosság túlsúlya,
1941-ben is még 49%, ipari foglalkoztatottak aránya 25%.
- A NJ termelésében a mezőgazdaság részesedése két évtized
alatt 42%-ról 37%-ra csökkent
Az ipar részesedése 30%-ról 36%-ra nőtt.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
67. oldal
5. Világgazdasági válság (1)
- A liberális gazdaság válsága.A 20. század meghatározó
fordulópontja.
- Válságmagyarázatok: Polányi, Galbraith, Varga,
Kondratyev.
- Rendszerválság, átfogó megközelítés:
- Mezőgazdasági depresszió
- A világ aranykészletének szűkössége
- Tőzsdespekuláció
- Túltermelés
- Gazdasági növekedésben a hosszú ciklus leszálló ágára esett
- A háborút követő jóvátételi politika hatása
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
68. oldal
5. Világgazdasági válság (2)
Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2. Ipari és agrárárak
- agrárolló 3. Külső piacok összeszűkülése.
Megoldási eszköz: A Boletta-rendszer 1930 július, 4 éven át
volt érvényben. Minden eladott mázsa gabonához 3-6 pengő
ártámogatást adott az állam.
A vevő a piaci ár mellett 1-1 bolettát kellett hogy fizessen
(értéke 3-6 pengő között). Ezt az eladó az adófizetésnél
használhatott fel.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
69. oldal
A válság következményei (1)
- Magyarországnak adósságszolgáltatás keretében kamatok és
törlesztések céljára 1929-ben 300 millió pengőt kellett
fizetni, ami az évi kivitelnek kereken 25%-a volt.
- A transzfermoratorium 1931 július 17, 1931 augusztus 15-i
rendeletek. Megtiltja a devizák szabad beszerzését és a
pengő átváltását a Nemzeti Bank engedélye nélkül
Belföldre szánt értékpapírok felülbélyegzése
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
70. oldal
A válság következményei (2)
- Központosított külföldi fizetési eszközök készleteinek
felhasználása
- Kötött devizagazdálkodás: Klíringvaluták bevezetése –
klíringszámlák
- Piac: A devizagazdálkodás mellett fontos: új piacok a
magyar mezőgazdasági export számára
1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés (I. (1933
július22) II. (1934 február 21) pótegyezmény Németország,
Olaszország, Ausztria.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
71. oldal
6. Állami beavatkozás – A német befolyás
- Állami ipartámogatás (villamosenergia-ipar, rádióipar,
aluminiumtermelés, közlekedési eszközök gyártása,
szénhidrogénprogram
- Titkos katonai megrendelések
- Állami beavatkozás a mezőgazdaságba
- Hjalmar Schacht Neuer Plan 1934 szeptember
22 millió pengő exporttámogatás, ártámogatás - ezt a német
állam visszafizette
Cserekereskedelem - klíringelszámolás rendszere (90%,
10% conto ordenario)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
72. oldal
Német-magyar gazdasági kapcsolatok
Német klíringtartozások – Dél-Kelet-Európa
1936 vége 463 millió márka
A német külkereskedelem átcsoportosulása
Német tartozások Magyarországnak: 1941 326 millió,
1943 1 milliárd, 1944 2 milliárd pengő
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
73. oldal
7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági
következményei
- Az ország hadiipari potenciáljának fejlesztése
Válság háborús konjunktúrába való átnövése
Ötéves beruházási program meghirdetése (1938. március 5
Győr)
- 600 millió közvetlenül, 400 millió közvetett. A fedezetét
60%-ban egyszeri vagyonadóból, 40%-át pedig kölcsönből
Módosítás 600-ról 800 millió pengőre növelik. 1939 február
- döntés: az eredeti 5 év helyett 2 év alatt 1940 augusztus 1-ig
befejezik
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
74. oldal
Hadiipari konjunktúra (1)
- Beruházás és megrendelés 1938-39-ben 16 milliárd pengőt
tett ki.
- A győri program beindította a folyamatot, de messze túl is
mutat azon. Gyáripari termelés háborús növekedése
1938 döntő fordulat népszövetség pénzügyi ellenőrzése
megszűnt.
- 1937 az államháztartás egyensúlyban volt. Sokkal rosszabb
volt a helyzet az I. világháború előtt.
Győri program befektetés is, Nemzeti Beruházási Kölcsönt
vettek igénybe.
- Egyszeri beruházási hozzájárulás
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
75. oldal
Hadiipari konjunktúra (2)
- A forgalmi adók jelentősége megnőtt
Az állami szükségletek folyamatos kielégítése: állam
adósságának folyamatos növekedése.
A háború végén kereken 7 milliárd pengő, ebből 57% esett a
I.Világháborúban való részvétel finanszírozására
- Ugyanakkor a németeknek hitelek
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
76. oldal
Következmények
- 1940-ben rendelet mezőgazdasági termékek zárolásáról
- 1941-ben elrendelték a fejadagokat, zsírbeszolgáltatás
- A Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer
- A mezőgazdaságot megsegítő 10 éves 1942. évi
egymilliárdos törvény.
- Német szállítások, Repülőgépprogram, Árnövekedés
- Nő a deficit - kölcsönök felvétele
- Nő a bankjegyforgalom. A bankjegyszaporulat 42%-át a
német adósság okozta.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
77. oldal
Gazdaság és társadalom a második világháború után a
rendszerváltásig
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
78. oldal
Gazdaság és társadalom a második világháború után
1. A háborútól a tervutasításos rendszerig
2. A tervutasításos rendszer kialakításáig
3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei
4. A gazdaság 1956-1972 között
5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika,
eladósodás a rendszerváltásig
6. A társadalom szerkezete
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
79. oldal
1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (1)
- A háborús vereség és következményei
- Emberáldozatok, hadifoglyok
- A gazdaság veszteségei (22 milliárd – 1938. évi vásárlóerejű
pengő értékben
- Az 1938-as nemzeti vagyon mintegy 40%-a
- Súlyos veszteségek: közlekedés, terménykészletek
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
80. oldal
1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (2)
- A hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok teljes
megszakadása
- A nemzeti jövedelem nagyarányú csökkenése
- Az ország hadszíntérré válása, katonai rekvirálások
- A nemzeti vagyon elszállítása
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
81. oldal
1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (3)
- 1945 január 20 – Moszkvai fegyverszüneti egyezménytől
1947 februárjáig (a békeszerződés aláírásáig) nemzetközi
jogi értelemben megszállt ország maradt.
- A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (A Szovjetunió
megbízottjának elnökletével)
- Szerveződő magyar hatóságok
- Jóvátétel – 300 millió dollár a Szovjetuniónak,
Jugoszláviának és Csehszlovákiának
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
82. oldal
1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (4)
- A világpiaci árak emelkedése – a késztermékek ára ismét
több mint kétszeresére emelkedett
- A magyarországi német vagyon a potsdami szerződés
értelmében a Szovjetunióhoz került
- Magyarország a szovjetunió felé 1948 közepéig 131 millió
dollár értékű jóvátételt fizetett
- Az erőforrás kivonás valójában a több mint 400 vállalat és
több száz ingatlan átadásával, a kiszállítás tehertételeivel a
jóvátétel összegének többszörösére rúgtak
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
83. oldal
1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (5)
- A háború előtti magyar-német 200 millió dolláros követelést
Magyarország nem kérte
- Adósság külföldi valutában 578 millió dollár. Ezen felül a
pengőben fizetendő külföldi tartozás összege 890 millió
pengőt tett ki.
- Belső adósság: 1938-tó dinamikus, 1941 december 31-én
14,2 milliárd pengő.
- Munkaerő kivonás: a magyarországi németek kitelepítése
Csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
84. oldal
Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (1)
- A földkérdés jelentősége
- Megszűnt a régi közép- és nagybirtok, megszűnt a tulajdoni
kategóriákhoz kapcsolt régi közép- és nagybirtokos osztály
- Összességében az ország területének közel 35%-át vették
igénybe
- Az új birtokosok átlagosan 5,1 kat. hold földet kaptak
- Legnagyobb növekedés a gazdaságok számának
tekintetében és területében az 5-10 kat. hold közötti
gazdaságokat érintették (84,9, illetve 122,6%)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
85. oldal
Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (2)
- Mezőgazdasági rendszabályozás (beszolgáltatás,
stabilizációs árrendszer
- Az agrárolló szélesre nyílik
- A paraszti jövedelmek estek, a naturális tőkeemelkedés
némi növekedést mutatott
- A parasztság áldozatos erőfeszítései – Az újjáépítési sikerek
legfontosabb forrása
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
86. oldal
Infláció és stabilizáció
- Háborús hatások
- A forgalomban lévő bankjegytömeg megnőtt
- Az 1939 évi pengő 1946 végén 400 ezer quadrillió
pengőnek felelt meg
- 1946 júliusára a pengő teljesen elértéktelenedett
Új valuta: forint bevezetése – 1946 augusztus 1.
- Új árrendszer bevezetése (a világpiaci áraktól való
elszakadás)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
87. oldal
A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1
- 1949. december 31) (1)
- A magángazdaság ipari és kereskedelmi intézményeinek
államosítása
- 1947 – Országos tervhivatal felállítása
- Az egész pénzügyi rendszer államosítása
- 1949 decemberében a bányászat, ipar, közlekedés és
nagykereskedelem 100%-a, a kiskereskedelem 30%-a állami
tulajdonba került
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
88. oldal
A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 – 1949.
december 31) (2)
- Mezőgazdasági termelésnövekedés (pedig az összes
beruházás 26%-a sem került az agrárszektorba
- A „tervszerű aránytalanság” érvényesülése
- A terhek növekedése
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
89. oldal
Az újjáépítés gazdasági és társadalmi jellemzői
- A beruházás fő területe az ipar (nehézipar)
- A gazdaság aránytalan fejlesztése (technika, technológia,
munkaszervezet minden érdemi megújítása nélkül)
- A hároméves terv megindulásáig abszolút értékben a
mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való tiszta
hozzájárulása nagyobb volt, mint a gyáriparé és az
energiatermelésé
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
90. oldal
A társadalom átrétegződése
- A régi államapparátus eltűnése
- A polgári középosztály veszteségei
- A földtulajdonosok számának növekedése
- A közszolgálati tisztviselők felváltása munkás származású
emberekkel
- A nők munkavállalásának terjedése
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
91. oldal
2. A tervutasításos rendszer kialakítása (1)
- A rendszer legitimálása
- A intézményrendszer átszervezése (pártállam, B listázások,
koncepciós perek, a régi elit likvidálása)
- Erőszakszervezet (ÁVO, ÁVH)
- tanácsrendszer
- szovjetizálás – miniszteri apparátus
- hadseregfejlesztés
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
92. oldal
2. A tervutasításos rendszer kialakítása (2)
- Hazai gazdasági feltételek, adottságok
- Az első ötéves terv
- Cél: az iparosítás gyorsítása. Középpontban a nehézipar és
gépipar
- A mezőgazdaságban a kisgazdaságok kollektivizálása
- Ipartámogatási tervek az egykori szocialista országokban:
a nemzeti jövedelem %-ában az ipari beruházás terén
Magyarország az egyik élenjáró, de a nehézipar
fejlesztésére a legmagasabb százalékot fordította
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
93. oldal
2. A tervutasításos rendszer kialakítása (3)
- Az első ötéves terv hatása: A nemzeti jövedelem
szerkezetének módosulása – az ipar folyamatosan növelte
részarányát. A szolgáltató ágazat teljesen háttérbe szorult
- Hiány állandósulása, rossz szervezés – a megtervezett
épületek csak kis része épült fel
- Források: a mezőgazdasági jövedelmek elvonása, a
közszféra alacsony bérei, kölcsönjegyeztetés
- Túlzott beruházások – élelmiszerellátás romlása
- Tervszerűtlen aránytalanságok
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
94. oldal
Külkereskedelem
- A külkereskedelmi kapcsolatok átrétegződése
- Állandó anyaghiányt csak külső forrásokból lehetett
biztosítani
- A nagy energiaigényű nehézgépek exportját ösztönözték
- A technikai színvonal elégtelensége
- A nyugati gazdasági orientáció keleti felváltása
- 1953-ban már az összes kereskedelmi forgalomnak ¾-ét
tette ki a Szovjetunióval és a népi demokratikus
országokkal zajló cserekereskedelem
- Hiány, exportkényszer, függés
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
95. oldal
Termelés, hatékonyság, felhalmozási gondok
- A munka termelékenységének állandó növelése (43,8%-kal
nőtt a tervidőszakban az egy munkásra jutó teljes termelés
alapján)
- Egy munkás által termelt új érték 1949-1954 között 12,2%ra rúgott, az utolsó tervében 8%-os a csökkenés
- A termelékenység kedvezőtlen alakulása (pazarlás)
- Magas termelési önköltség
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
96. oldal
2. A tervutasításos rendszer kialakítása (4)
- Az első ötéves terv 1951-1955
beruházásai ipar 47%, mezőgazdaság 14%, közlekedés
13%.
- 1950-1953 között az egy főre jutó számított nemzeti
jövedelem 30%-kal növekedett, s túlszárnyalta a háború
előtti szintet.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
97. oldal
2. A tervutasításos rendszer kialakítása (5)
- A parasztsággal szemben erőszakos módszerek: adóterhek
növelése, tagosítás, kényszer
- 1948 vége 1953 nyara között összesen (I. és II., III. típusú és
önálló termelőszövetkezetek száma 468-ról 5224-re
emelkedett. A tagoké 13 ezerről 370 ezerre.
- Az állami gazdaságok szántóterülete ez idő alatt 50 ezer
holdról 1 millió 250 ezerre emelkedett.
- A magángazdaságok száma 400 ezerrel csökkent
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
98. oldal
2. A tervutasításos rendszer kialakítása (6)
- A mezőgazdaságban szűkös gépparkok
- szakértelem hiánya
- szerény terméseredmények
- alacsony fogyasztás
- Hiány 1951, 1952 – új árrendszer
- A jegyrendszer sem tudta a hiányt megszüntetni
- Általános szegénység
- 1952 – aszály, példátlan termelési hiányok
- kötelező beszolgáltatás
- Korszakos válság a mezőgazdaságban, gazdasági csőd,
- politikai változások
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
99. oldal
3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (1)
- 1953. július 4-1955. március 28 a minisztertanács elnöke
- Csökkentették a folyó beruházási tervet
- Csökkentették a beruházásokban az ipar, abban a nehézipar
arányát
- Növelték az élelmiszeripart növelő kiadásokat
- Döntöttek leállítandó kiemelt nagyberuházásokról
- Kulák listák eltörlése
- Lehetővé tették a kilépést a termelő szövetkezetekből
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
100. oldal
3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (2)
- Intézkedések sokasága
- A termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének
csökkentése
- Adóterhek elengedése
- Csökkentették a gépállomások díját
- Háztáji gazdaságok kedvezményezése
- Tömeges menekülés a termelőszövetkezetekből
- Árak csökkenése, béremelések
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
101. oldal
3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (3)
- Számoltak a nemzeti jövedelem csökkenésével, ezt
újraosztották
- Emelték a fogyasztási alapra, ezen belül a lakossági
fogyasztásra szánt összegek százalékát
- Nagy Imrét revizionistának nyilvánítják 1955-ben, majd
kizárják
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
102. oldal
Válság
- Az ország teherviselő képességén jóval túljutott a magyar
gazdaság, válságba jutott. Zavarok a termelés feltételeinek
biztosításában.
- Visszarendeződés
- Burkolt áremelés
- Az adóterhek növelése
- „Fegyverkezési gazdaság”
- A termelőszövetkezetek újabb szervezése
- A gazdasági és politikai válság következménye: Az 1956-os
forradalom
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
103. oldal
4. A gazdaság 1956-1972 között (1)
- 1957 – visszatérés a tervgazdasághoz
- 1958-1960 második ötéves terv: a nemzeti jövedelem és az
ipari termelési célkitűzések túlteljesítése. A
mezőgazdaságban az eredetileg tervezett növekedésnek az
egynegyedét érték el. A tervezettnél gyorsabban nőttek a
bérek. Az export kétszer gyorsabban nőtt, de az import 8%
helyett 43%-os bővülést mutatott.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
104. oldal
4. A gazdaság 1956-1972 között (2)
- Áttérés a hazai adottságokról a KGST adottságokra
- Gyorsítás a DIP jegyében
- A második ötéves terv 1961-1965: riasztó mérleg – A
nemzeti jövedelem 36% helyett 24%-os növekedést
mutatott. Alulteljesített az ipar, nagyobb mértékben a
mezőgazdaság.
- Túlteljesítették a beruházásokra fordított tékozlást
- A „nagy programok” az iparban
- Kolhozosítás – A termelési tényezők összhangja bomlott fel
– 1958 végétől 15 hónap alatt
- A XX. század legnagyobb társadalmi-gazdasági változása
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
105. oldal
4. A gazdaság 1956-1972 között (3)
- Növekedési sikerek, az erőforrások maximális kihasználása,
válságok
- Hullámzó nemzeti jövedelmek
- 1960-tól zuhanásszerű visszaesés (1960/61-től 1965-ig a
tervektől elszakadt a megvalósítás. 1965-től a tervek
lényegesen nagyobbak, mint a tényleges megvalósítás
szinte 1970-ig, csak 1968-ban volt nagyobb a tervezés a
tényeknél.
(II. és III. ötéves terv időszaka)
- A DIP csődje, reformkényszer
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
106. oldal
4. A gazdaság 1956-1972 között (4)
Reform – 1968
- 1966 előkészítés, 1968. 3-5 évre tervezték, hivatalosan
érvényben maradt
- Részletes tervutasítások eltörlése
- Vállalati gazdasági alapok létesítése
- Bérdifferenciálás, decentralizálás
- Vállalati árpolitika
- Eseti vállalati külkereskedelmi jogosítvány biztosítása
- A magántevékenység szélesedése
- Jelentősége – jelentős eredmények a 70-es években
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
107. oldal
5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika,
eladósodás a rendszerváltásig (1)
- Döntő fordulat a jövedelempolitikában (életszínvonal
növekedés) 1956-1970 között
- 1960-1970 között az egy főre jutó reáljövedelem jelentősen
nőtt
- Emelkedtek az életszínvonalra fordított összegek
- Lakások gyarapodása
- A mezőgazdaság kirívó eredményei (háztáji gazdaság)
- A magyar ipar jelentős piacokhoz jutott
- Kedvező bartel-kereskedelem a Szovjetunióval
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
108. oldal
5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika,
eladósodás a rendszerváltásig (2)
- Válságjelenségek: olajválság 1973/74
- Forráshiány és kölcsönpolitika (a gyors gazdasági
növekedés fenntartása – tőkés hitelfelvétel)
- A KGST beruházásokban mind nagyobb részvállalás
- IV. és V. ötéves terv (1971-1975, 1976-1980). Terv: gyors
növekedés, változtatások, nagyobb hatékonyság, központi
súlyozás, műszaki haladás, az egyensúlyi helyzet javítása)
- Beruházási hajsza (1971-1975 között kétszer akkora
beruházást eszközöltek, mint a megelőző tíz évben.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
109. oldal
5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika,
eladósodás a rendszerváltásig (3)
- A 70-es években csökkent a nemzeti jövedelem
termelőképességének növekedési üteme
- Az energia-igény dinamikusan nő
- Olajsokk: Értékesítési és beszerzési veszteségek,
kereskedelmi mérleg hiánya
- Cserearány romlás, nőttek az ország adósságai
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
110. oldal
5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika,
eladósodás a rendszerváltásig (4)
- Az adósságcsapda kattanása 1979
- 1973-0978 között megkétszereződött a nettó tartozás
- Az ország azért vett fel hitelt, hogy a kamatokat fizetni tudja
(növekvő hitelek felvételével finanszírozták az adósságot)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
111. oldal
5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika,
eladósodás a rendszerváltásig (5)
- A válság évei
- A 80-as évekre vége szakadt a forrásbevonásra épített
kölcsönfinanszírozásnak. A hagyományos erőforrások
kimerültek
- 1982 fizetési válság
- A Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozás,
belépés a nyugati pénzvilág vérkeringésébe.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
112. oldal
5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika,
eladósodás a rendszerváltásig (6)
- VI. és VII. ötéves terv (1981-1985, 1986-1990)
- Az intézményrendszer átalakítása
- Új adórendszer – 1987. július 1. APEH
- 1988. január 1 ÁFA és SZJA
- „rendszerváltás” – az átalakítás piaci viszonyok szerinti
felgyorsítása (tulajdonosi réteg gyökeres átalakítása),
privatizáció
- Gazdasági válság, infláció, munkanélküliség
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
113. oldal
6. A társadalom szerkezete (1)
- 1949-1990 között:
- Az értelmiség megváltozott szerepe, arányuk növekedése
- A középrétegek hiánya
- Az alsó csoport óriási aránya
- Szakmunkások és betanított munkások arányának
növekedése
- A parasztság és kisiparosok százalékos arányának jelentős
csökkenése
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
114. oldal
6. A társadalom szerkezete (2)
- A 60-as években a társadalmi munkamegosztásban és a
jövedelmi viszonyok különbözősége alapján a magyar
társadalom csúcsán a hatalmi és tudás elit képviselői
(vezetők és értelmiség) krémje helyezkedett el, alján a
hatalmi befolyás nélküli aluliskolázott és szerényen fizetett
segédmunkás, parasztok, adminisztratív dolgozók foglaltak
helyet.
- Két nagy választóvonal húzható: 1. A vezetők és
értelmiségiek és a társadalom többi része; 2. Szakképzett és
a szakképzetlen munkások között.
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
115. oldal
6. A társadalom szerkezete (3)
- A népességből a szellemi foglalkozásúak aránya 23%
(állami és pártvezetők 1,6%), fizikai foglakozásúak nem
mezőgazdasági munkakörben 51% és mezőgazdasági
fizikai dolgozók 23%.
- Kettős egymással érintkező hierarchia (hagyományos
redisztributiv-bürokratikus és nyereségorientált piaci
viszonyok dominanciája jellemezte)
FM116/01
Informatikai Alkalmazások
Intézete
Gazdaságtörténet - 258
116. oldal
6. A társadalom szerkezete (4)
- A nyolcvanas években a hierarchia csúcsán (államiredisztributiv gazdaság) a káder elit foglalt helyet. A
második társadalom (piaci alapú gazdaság) esetében az új
vállalkozók.Alul az állami és a magánszektor munkásai és
alkalmazottai foglaltak helyet.
- A havi keresetek szerinti csoportosításban az elit (5,6%) és a
deprivált réteg (9,2%) még 9 csoport különböztethető meg
- réteg és csoportellentétek
- magas alkoholfogyasztás
- öngyilkosság, lelki betegségek
FM116/01