Transcript Szabadidős szokások és annak változásai Fejes Adrienn

Szabadidős szokások és annak változásai
Fejes Adrienn
1
Szabadidő
 A szociológiai megközelítítésekben többféle társadalmi időt
különítenek el (munka, iskola, vallási kötelezettségek, stb), de
közülük csak egyetlen idősávot neveznek szabadnak, azt,
amelyik a különféle kötelezettségeken kívül megmarad,
rendelkezésre áll.
 A szabadidő állandó módosuláson megy keresztül.
Történetileg a szabadidő a munkán nyert idő, amely iránti
igény folyamatosan növekszik.
 Szabadidő mindazon foglalatosságok összessége,
amelyekben az egyén önként vesz részt, akár azért, hogy
kipihenje magát, vagy szórakozzék, vagy társadalmi
kapcsolatait ápolja, esetleg továbbképezze magát.
 A szabadidős tevékenységeket társadalmi jelenségként kell
kezelni, amelyek szoros összefüggésben vannak a nem
szabadidős aktivitásokkal, de nincsenek annak alárendelve.
2
 A szociológusok két típusra bontják a szabadidőt.
 1. „Free time”: a hagyományos értelemben vett, nem
munkával eltöltött idő
 2. „Leisure”: az önmegvalósítás, a szabadság gyakorlásának
időtartamát jelenti
 Ezen megkülönböztetések figyelembevételével mind az
amerikai kutatók (Vitányi Iván Richard A. Peterson kutatásaira
hivatkozik), mind a magyarok négy fő társadalmi csoportot
különböztettek meg:
3
Szociokultúrális csoportok
1. Passzívak: akik szabadidejükben szinte semmit nem csinálnak,
kocsma, televíziózás (legnagyobb arányban ők)
2. Rekreatív: stabil életforma, szabadidő = felüdülés (tömegkultúra)
3. Akkumulatív (‘mindenevő’): általában szellemi munkát végzők,
minden iránt érdeklődők, felszínes tudás
4. Inspiratív: értelmiségiek, önképzés, önművelés, magas kultúra
fogyasztása jellemzi
4
Szociokulturális csoportok megoszlása 1980-as években
Passzív: semmilyen kulturális tevékenység iránt sem
érdeklődik. Legfeljebb TV-t néznek.
35%
Kapaszkodó rekreációs típus: elfogadják a kultúrát,
de nincsenek különösebb igényeik.
24%
Nyitott felhalmozó típus: igénylik a kultúrát, de nem az
értékei szerint.
(Akkumulatív)
25%
Minőségi kultúrára nyitott. Tudatosan választó.
(Inspiratív)
15%
Összesen, az egész lakosság
100%
5
Időmérleg
 Az időmérleg felvételek – melyek a népesség napi
időfelhasználásból gyűjtenek adatokat – fogalma és
módszerei: az 1960-as évek óta standardizálódtak, és egyegy országon belül több adatfelvételt is lebonyolítottak.
 Az elmúlt 50 évben a KSH által 5 adatfelvétel készült, melyek
a társadalom és gazdaság 5 eltérő jellegű periódusát
reprezentálják.
 Az időmérleg felvételének ideje:
 1963, 1976/77, 1986/87, 1999 – minta:(16-80) év közöttiek
6
Változások a szabadidő felhasználásában
1960-2000. között
1968-ig a hatnapos, 48 órás munkarend (a rekreációra fennmaradó
idő a vasárnap, és a hétköznapok esti időpontjai voltak). A felnőttek
tevékenységére elsődlegesen az olvasás, tanulás volt jellemző,
másodsorban a társas időtöltés (társas játékok, közös programok,
illetve táncos estek (a nagyvárosokban a mozi, színház is), illetve a
rádiózás és televíziózás.
A gyerekek, fiatalok szokása a közösségi és iskolai programokon való
részvétel, a játszóterek, a társasjátékok, az egyéni kézi- és
készségfejlesztő játékok csoportja. Illetve a tanulás.
-a nők munkaideje 204 percől 245 percre nőtt, ami a nők növekvő
munkába állásának az eredménye, viszont a háztartási munkára
fordított idejük csökkent a gépesítés és a közműellátás miatt
7
1968-1981. között kéthetenként egy szabad szombat, 44 órás
munkahét.
1982-től szabad szombat és vasárnap, illetve 40 órás munkaidő
1987-1993.:
- tovább csökken a munkaidő, mert állami nagyüzemek szűnnek meg,
csökken a reálkereset, nő a munkanélküliség
1993-2001.:
-kis mértékben csökken a munkanélküliség
A fizetett szabadság is emelkedett 1960-as évekhez képest, hiszen
átlagos öt hétre emelkedett a 2000-es évekre.
Azaz a szabadidő megnövekedése látszik ezen időszak alatt.
2000-től a munkaidő ismételt átalakulása (több idő a munkahelyeken),
kevesebb a regenerálódásra szánt idő.
8
A szabadidőben végzett tevékenységekről
Különbséget kell tenni:
1. Lakhely szerint (vidék-város/nagyváros)
2. Társas – egyéni szabadidős foglalkozások
3. Korcsoportok, nemek között (korosztályok)
4. Egészségi állapot
5.Iskolai végzettség szerint
9
A szabadidőben végzett tevékenységekről
 1960-1980. között
 Férfiak:
 - sportrendezvények (saját vagy csak néző) vasárnap,




délelőtt, vagy délután /foci, kocsma, sakk, kártya/
- olvasás, tanulás – az évek multával csökken
- táncos est, rendezvények /fiatal korosztály/
- másodállás, plusz jövedelem
- televíziózás, rádiózás
10
A szabadidőben végzett tevékenységekről
1960-1980. között:
Nők :
-olvasás, tanulás – az évek multával csökken
-táncos est, rendezvények /fiatal korosztály/és hétvégén
- gyereknevelés, gondozás, háztartás
- televíziózás, rádiózás
- kulturális rendezvényeken való részvétel
- önkéntes munka a munkaközösségekben (pl. teremdíszítés, farsangi
ruhakészítés, a gyerekekkel való foglalkozás)
11
A szabadidőben végzett tevékenységekről
1960-1980. között:
Gyerekek:
-Tanulás
- olvasás
-iskolai közösségek, játszótér, társasjáték, intézményekben
szervezett programokon való részvétel (csoportos).
Közös:
-megindulnak a hétvégi nyaralások, turizmus terjedése
- kirándulások, túrák, közös sportolások
- iskolai szervezés keretében a közösségi munkák (gyűjtés,
szociális jellegű munkák, sportolások)
- a szervezettség volt jellemző ( a különböző fiatal, vagy felnőtt
csoportokban (klubok, mozgalmak)
12
A szabadidőben végzett tevékenységekről
1980-1990. között
Az olvasásra fordított idő jelentősen csökken, a televízió, majd a videó válik
gyakorivá.
Folyamatosan emelkedik a napi és hetilapok olvasottsága, az igazi kérdés
(különbség) viszont a tartalomban és érdeklődésben rejlik.
A szabadidő eltöltésének több mint 2/3-ad részét tévénézésre fordítják.
Az intézmények látogatottsága szintén csökken, a programokon való
részvétellel együtt.
Továbbra is gyakoriak a munkahelyi, vagy egyéb szervezésben eltöltött
órák. (sport, táncestek, közös kirándulások)
13
Az 1990-es évek utáni helyzet
 Otthoni szabadidő eltöltése még nagyobb mértékűvé vált
(technikai fejlődés).
 A könyv, az újság, a színház és a mozi helyébe a
többcsatornás kábel-TV és video
 Egyre több a munkahelyen töltött idő. Napi 10-12 óra.
 A gyerekek szabadidejére hasonló tendencia mutatkozik.
 A vidék – város/nagyváros különbség megmaradt.
 A korcsoportos megoszlás megmaradt.
14
15
 A (15-74) évesek szabadidejének szerkezete egy átlagos napon (a
különböző tevékenységekre fordított idő aránya, %)
 Forrás: a KSH időmérleg-vizsgálatai 2000.
Nő
Férfi
Társas szabadidő
18,6
16,1
Kultúra, szórakozás
1,2
1,0
Olvasás
9,1
8,2
59,1
64,6
Testmozgás, sport
6,0
4,3
Hobbik
3,5
3,8
Egyéb szabadidős
tevékenység
2,4
2,0
100,0
100,0
Televíziózás, videózás
Összesen :
16
Tv, internet, napjaink
 Először a városi családokban jelent meg, és gyorsan népszerű lett a
„számítógépezés” – azaz játékprogramok használata, - majd ezt
követte az internet rohamos elterjedése.
 Napjainkban a háztartások 95%-ában van televízió, mintegy 10-13%
rendelkezik otthoni Internet eléréssel (2002.), kábeles szolgáltatás
mintegy a települések 40%-án érhető el
 TV: kábeltelevíziós szolgáltatás aránya 2003-ra elérte a lakások
felét, az internettel ellátott háztartások száma is rohamosan nő
17
Tv előfizetők száma
18
Korcsoportok szabadidős szokásai napjainkban
7-12/13 évesek: iskolai rendszer (tanulás), kevés szabadidő, tanulás
és iskolán kívüli tevékenységek (zeneóra, torna, sport)Társasjátékok
és az olvasás kevésbé jellemző.
14-17/18 évesek: elsősorban tanulás, bulik, éjszakai élet, televízió,
számítógép. Olvasás és a sport kevésbé jellemző
(nem strukturált, nem felépített a szabadidő, és sokszor szinte alig
van ilyen idő)
Igazi pihenés nem jellemzi a szabadidejüket.
19-26 évesek: tanulás és buli, számítógépezés. Olvasás és az ún.
értelmes szabadidő eltöltés nem jellemző.
19
Korcsoportok szabadidős szokásai napjainkban
26/27-40 évesek: kevés a szabadidő, munkával töltött szabadidő.
Kevés mozgás, kevés szórakozás jellemzi e csoportot. Társasági élet
(buli, éjszakai élet).
40-60 évesek. nagyon kevés szabadidő, plusz keresetek,
életfeltételek további alakítása. Egy-egy közösségi program, televízió
nézés, háztartási munka (itt főként a nőkre jellemző). A gyerekek
életfeltételeinek megteremtése.
60 év és azon túl: vagy a nagy magány, televízió, otthoni
lehetőségek, férfiak sakk, beszélgetés, klubok.
20
Irodalom:
 Tibori Tímea: A szabadidő szociológiája
 Androka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
 Vitányi Iván: Társadalom, kultúra, szociológia
 Lukács György Róbert: Társadalmi idő – szabadidő
 Tibori Tímea: A szabadidő szociológiája
 KSH adatok
21