Transcript A műszaki felsőoktatásban oktató tanárokkal szembeni

A műszaki felsőoktatásban oktató
tanárokkal szembeni elvárások és
pedagógiai-szakmai kultúrájuk
fejlesztésének lehetséges
módszerei.
Hegyesi Franciska
Óbudai Egyetem
Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
Felsőoktatás, tömegoktatás

Ha egy korosztály 30%-a lép a
felsőoktatásba, akkor kezdünk tömeges
felsőoktatásról beszélni, ezáltal lassan
elveszíti elit és szelektív jellegét.

A tömegessé válás kihat a felsőoktatás
szerkezetére, hálózatára, irányítására
illetve pedagógiájára.
2
Oktatói és hallgatói létszámok
alakulása
Tanév
Összes hallgató
Oktatók száma
2005/06
380 632
23 188
2006/07
375 819
22 076
2007/08
359 391
22 376
2008/09
340 851
22 475
1996/97
199032
19 511
3
Oktatói és hallgatói létszámok
alakulása
400 000
350 000
300 000
250 000
200 000
150 000
Összes
Oktatók
száma
100 000
50 000
4
A teljes munkaidőben foglalkoztatott
oktatók száma intézményenként
Intézmény, kar neve
Budapesti Corvinus Egyetem Összesen
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem Összesen
Budapesti Műszaki Főiskola Összesen
Debreceni Egyetem
Műszaki Kar
Eötvös Loránd Tudományegyetem Összesen
Miskolci Egyetem
Gépészmérnöki és Informatikai Kar
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar
Széchenyi István Egyetem
Műszaki Tudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem Összesen
Szent István Egyetem Összesen
Összesen
nyugdíjas
%
7%
661
49
1075
350
140
94
93
1537
13
121
12%
7%
178
26
13%
147
31
17%
197
1484
657
40
123
75
17%
8%
10%
12%
21%
5
Az oktatók száma életkor alakulása szerint
Összes intézmény
Összesen
30 évesnél
fiatalabb
nyugdíjas
Oktatók létszáma 2009
21934
768
1671
Oktatók létszáma 2008
22 475
843
1882
Oktatók létszáma 2007
22 376
1 000
1682
Oktatók létszáma 2006
22 076
1 060
1364
6
Új kihívások
A megváltozott elvárások tehát új igényeket
támasztanak, és komoly kihívást jelentenek a
felsőoktatás számára. A képzésnek is alkalmazkodnia kell
a világban bekövetkező folyamatos változásokhoz,
amelynek következményeként:




meg kell tanítani a fiatalokat a szükséges ismeretek
megszerzésére, az önálló tanulásra,
ki kell alakítani bennük a tanulási szokást,
ki kell használni az IKT-ben rejlő lehetőségeket, a
multimédia eszközöket, és
növelni kell a távtanulás és a nyitott tanulás lehetőségeit
7
Változások iránya

A harmadik évezred szakemberével szemben
alapkövetelmény a konvertálható tudás és a
továbbfejlődésre, az önmegújulásra való
képesség megszerzése.

A rögzült tudás kialakítása helyet a változó
tudásra való előkészítés válik a tanári
tevékenység egyik meghatározó feladatává.
8
Tanári szerepek I.
Kutató
 Menedzser
 Tananyagfejlesztő
 A közvetítő, mediátor és tutor

9
Tanári szerepek II.

A mai világ olyan gyorsan változik és fejlődik,
hogy a tanároknak naprakésszé kell tenni a
szaktárgyukban szerzet ismereteket és
pedagógiai szakértelmüket is.

Új képességekre van igény, a tanár munkája
nemcsak abból áll, hogy ismereteket,
információkat közöl, hanem abból is, hogy ezek
összefüggéseit megvilágítja, felveti a
problémákat, mindezt úgy kellene tennie, hogy a
hallgatók érdeklődését, motivációját megnyeri,
szinten tartja.
10
Helyzetkép

A szaktudományok bizonyos területein kizárólag a
kutatókból lett tanárok oktatják a hallgatókat, ez a
„tudományosság” szempontjából előnyös helyzetet
jelenthet, de pedagógiai értelemben paradoxon. A
műszaki felsőoktatásban tradicionálisan magasan
kvalifikált, ám a pedagógiai kommunikáció szempontjából
„képesítés nélküli” tanárok készítik fel a leendő
szakembereket.

A felsőoktatási törvény is elsősorban a
tudományosságra” nézve fogalmaz meg előírásokat az
oktatókkal szemben, és szinte teljesen figyelmen kívül
hagyja a pedagógiai szakértelmet.
11
Paradoxon

Csak az lehet vezető oktató, aki minden idejét kutatással tölti és a
legkevesebb időt fordítja az oktatásra.
 Az oktatót a magasabb beosztáshoz az eredményes
tudományos tevékenység segítheti hozzá.
 Az eredménnyel kecsegtető kutatások megtervezése,
megszervezése, végrehajtása, és az eredmények közlése
azonban igen sok időt igényel.
 Az idő pedig véges, és egy oktatónak az oktatással is
foglalkoznia kell, ami - a ma jellemző oktatási terhelés,
óraszámok mellett - úgyszintén nem kevés időt vesz igénybe.
12
Tendenciák



Az egyetemek kiterjesztik hagyományos szolgáltatásaikat,
bevezetik a távoktatási karokat illetve a távoktatási
központokat
A távoktatásban való részvételt sok felnőtt önképzési
eljárásnak tekinti, de mindenképpen felelősségteljes
vállalkozásnak, amit önállóan old meg a saját szabad
idejében.
A távoktató „új” munkakörei:
A tananyagfejlesztő
„Közvetítő” a távoktatásban
További feladatok: egyéni és csoportos konzultáció
13
Felnőttképzés
Rendelkezik felnőtoktatási,
andragógiai felkészültségel?
12%
Igen
Nem
88%
14
Hozzáértés?
Milyen jellegű tudással rendelkezik?
0%
10%
3%
Tudományos fokozatot szerzet
felnőttoktatásból/
andragógiából
Tanult andragógiát
Önképzéssel sajátította el
87%
Felnőttoktatási gyakorlatból
származó tapasztalat
15
Távoktatás=e-learning?

A távoktatás egyik formája lehet a blendedlearning típusú oktatás
16
Vélemények az e-learning-ről
A tanítás folyamata során milyen célokra
használja az Internetet?
tananyagok
feltöltése
9%
15%
6%
70%
digitális tananyagok
készítése (pld. LMS
rendszerbe)
online tesztek
készítése
egyéb
17
A tanárok véleménye
„Milyennek gondolja szakmai jövőjét, karrierjét?”
Válaszok:
 „Továbblépésre nincs lehetőség.”
 „Szakmai fejlődés csak önképzéssel lehetséges.”
 „Vannak félelmeim.”
 „Biztató.”
18
Végső következtetés
A tanári munka értékelése, mérése a
felsőoktatásban nem megoldott, nincsenek
elfogadott alapelvek.
 Az egyetemi tanárok kettős szerepkört töltenek
be.
 Oktatói és kutatói voltukat is értékelni kellene.

19
Köszönöm a figyelmet!
Elérhetőség:
[email protected]
20