Transcript Vállalati pénzügyek I.

Vállalati pénzügyek I.
Részvények értékelése
2010. 10. 27.
Hivatkozás:
Részvények fejezetből: A részvények értékelése, A tőkésítési ráta
egyszerű becslése, A részvényárfolyam és egy részvényre jutó
nyereség kapcsolata+ előadás
Mai órán
Általában a részvényekről
Részvény értékelés
Az árfolyam (P) és a részvényenkénti
nyereség (EPS) kapcsolata
P/E mutató értékelése
A FINANSZÍROZÁS MÓDJAI
 Belső finanszírozás
 Külső finanszírozás
- visszaforgatás:
visszaforgatott
eredmény
mérleg szerinti
eredmény
- idegen tőke:
pl. kötvény
kibocsátás,
hitelfelvétel
- saját tőke:
részvény kibocsátás
Általában a részvényekről
 177. § A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre
szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes
értékpapír.
• A részvény a részvényesnek az alap-tőke meghatározott
hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg.
 178. § A részvény – ha törvény eltérően nem rendelkezik
– szabadon átruházható.
 A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik
személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre
lehetőséget ad.
183. § (1) Részvényfajták:
a) a törzsrészvény,
b) az elsőbbségi részvény,
c) a dolgozói részvény,
d) a kamatozó részvény,
e) a visszaváltható részvény.
 (2) Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző
részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő
tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek
kibocsátásra.
 (3) Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több
részvénysorozat bocsátható ki.
 Az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények
egy részvénysorozatnak minősülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények
névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól.
Részvények kibocsátására
részvénytársaság alapításakor vagy
alaptőkéjének meg-emelésekor kerül sor.
Magyarországon alapvetően kétféle
részvénytársaság működési forma létezik:
 a zártkörűenés a nyilvánosan működő részvénytársaság.
 Zártkörű alapítás esetén az alapítók adják össze
az alaptőkét, és a részvényeket nyilvánosan nem
hozzák forgalomba.
 Nyilvános eljárással történő alapítás esetében:
alapítási tervezet, részvényjegyzés.
 A Részvénytársaságnak (Rt.) felelőssége a
társaság kötelezettségeiért korlátlan.
 A részvényes felelőssége az általa szolgáltatott
vagyoni hozzájárulás erejéig terjed.
 A részvénytársasági tagsági viszony
megszerzésének és fenntartásának feltétele,
hogy a személy rendelkezzen a társaság által
kibocsátott részvénnyel.
Részvényes
A részvényes a részvénye által
megtestesített vagyoni joga alapján
osztalékra jogosult, továbbá likvidációs
hányadra tarthat igényt.
A részvény megjelenése:
-fizikai (okirat)
-dematerializált (elektronikus forma)
A részvény szó jelentése:
1. Alaptőke meghatározott hányadát jelölő
tagi hozzájárulás mértéke.
2. Megjeleníti a részvényes jogait és kötelességeit.
3. Forgalomra szánt értékpapír.
A részvény tulajdonságai
 Nincs lejárati ideje
 Tulajdonjogot testesít meg
(tulajdoni részarány: papír névértéke /alaptőke %-ban)
 Korlátozott felelősség
(tulajdonos korlátozott felelőssége: a részvényes csak a
részvény értékének megfelelő összeggel felel az Rt.
kötelezettségeiért)
 Hozama változó
(nincsenek előre meghatározott pénzáramlások, hozam
forrásai: osztalék, árfolyamnyereség)
A részvényesi jogok
•
•

•
Részvételi jog a társaság közgyűlésén
(indítvány, jelentések, szavazati jog)
Kisebbségi jogok igénybevételének lehetősége
(szavazatok 5 %-a: pl. közgyűlést kezdeményezhet)
Osztalékra jogosult
Likvidációs hányadra jogosult
(a részvényes a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén
az egyéb jogosultságok kielégítését követően a megmaradt,
felosztható vagyon arányos részére tarthat igényt)
A részvény főbb jellemzői
 Névérték
 Névértéken a részvényen feltüntetett (név-leges) összeget értjük.
 Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet.
 Likvidációs hányad
• A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a
részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti
a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból.
• Osztalék
Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a részvényest
egy részvénye után megillető hozam.
Részvény típusok
1.
2.
3.
4.
5.
Törzsrészvény (közönséges részvény)
Elsőbbségi részvény
Dolgozói részvény
Kamatozó részvény
Visszaváltható részvény
Törzsrészvények
- tulajdonviszonyt megtestesítő, forgalomképes értékpapír
- ált. eredménytől függő osztalékfizetést ígér (vagy névérték
%-a)
- a tulajdonosok a részvények értékéig felelősek
- szavazásra jogosít
- a részvénytulajdonos osztalékra jogosult
- befektetők (osztalék, árfolyamnyereség)
- elsődleges piac, másodlagos piac
- Részvénytársasági forma esetén kötelező
Elsőbbségi részvények
– tulajdonviszony
– köztes értékpapír:
– csökkenti a befektetői kockázatot
– korlátozza a juttatásokat, előnyöket
– osztalék-, szavazat-, likvidációs hányadhoz kapcsolódó
– pl. osztalékelsőbbségi:
előre meghatározott, fix osztalék vagy osztalékráta, korlátozott
szavazati jog (vagy nincsen szavazati jog),osztalékfizetés
elhalasztása lehetséges
– követelés kielégítési rangsor
Dolgozói részvény
– korlátozottan forgalomképes értékpapír
– a társaság csak munkavállalók számára bocsáthatja ki
– ingyenesen vagy kedvezményes áron
– az alaptőkét a kibocsátási érték összegével meg kell
emelni
Kamatozó részvény
– Az alapszabály rendelkezései szerint előre meghatározott
mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható.
– A tulajdonosnak a részvény névértéke után, az osztalékon
felül, a részvényen feltüntetett módon számított kamat jár.
Visszaváltható részvény
– Vagy a részvénytársaságnak van vételi joga,
– vagy a részvényesnek van eladási joga a részvényre,
– az alapszabályban meghatározott feltételek szerint.
Részvény értékelés
Részvény elemzés
Fundamentalista elemzők
a vállalat jelenlegi és várható
jövedelmezősége alapján
Technikai elemzők
idősor elemzés segítségével (múltbeli)
árfolyam táblázatok, ábrák alkalmazása
Fundamentális elemzési módszerek
Összehasonlító értékelés
Jövedelmezőségi, hatékonysági, eladósodottsági és
piaci mutatók összehasonlítása azonos
tevékenységű és szerkezetű cégeknél
Iparági mutatók
Kevéssé alkalmazott módszer
Főleg szakmai befektetők stratégiai befektetési
döntésénél játszik szerepet
Technikai elemzés - a chartok
bűvöletében
 A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál
következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről.
 Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az
árak jövőbeli alakulására.
 A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia.
 Általában rövid távú döntések támogatására szolgál
 Alapelvek:
- Az árakban minden információ benne van
- Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető
szabályszerűség
- A történelem ismétli önmagát
A részvények reálérték elmélete
 Minden befektetési eszköznek, így a
részvényeknek is van egy un. belső értéke,
melyet viszonylag pontosan meg lehet
határozni.
A részvények belső értéke - A részvény tartása során a
részvényből származó bevételek összességének
jelenértéke.
Feladat:
 Jövőbeli bevételek, azaz osztalékok
meghatározása
 Elvárt hozam meghatározása
Részvények értékelése
(DCF módszer)
Diszkontálni kell a részvények várható pénzáramlását
azzal a hozammal, amit a befektetők a tőkepiacon a
hasonló kockázatú befektetésektől elvárhatnak.
PV(részvény)=PV(várható jövőbeli osztalékok)
Értékelési nehézségek
a pénzáramlások nem ismertek és nem
garantáltak
nincs kötelezettség az osztalékfizetésre
nincs lejárati idő
az elvárt hozamráta változhat
Az értékelés általános szabálya
A várható jövőbeli pénzáramlások:
osztalékok
árfolyamnyereség / veszteség
D1  ( P1  P0 )
r 
P0
D1  P1
P0 
1 r
D2  P2
P1 
1 r
D1
D2
P2
P0 


...st b.
2
2
1 r
(1  r )
(1  r )
Részvény értékelés
 A modell
D1
D2
DH
PH
P0 

 ... 

,
1  r (1  r ) 2
(1  r ) H (1  r ) H
végtelen időtávra (H); csőd és felvásárlás nélkül
OSZTALÉK-ÉRTÉKELÉSI MODELL:

P0 
 (1  r)
t 1
Dt
t
Osztalék értékelési modell:
ALAPESETEK
1. Nincs növekedés az osztalékban
D
P0 
r
2. Konstans rátájú növekedés az osztalékban (g):
a várható osztalékok állandó átlagos ütemben emelkednek
(növekvő járadéktagú örökjáradék)
D1
P0 
,g  r
rg
3. Szupernormál eset
A növekedési ütem (g) becslése
ESZKÖZEI:
- EPS: részvényenkénti eredmény:
adózott eredmény / részvények száma
- d:
osztalékfizetési ráta
- 1-d: újrabefektetési v. visszaforgatási ráta
- ROE: saját tőke hozama, részvénytőke hozama
adózott eredmény / saját tőke;
EPS / 1 részvény könyv szerinti értéke;
„g” becslése
g= (1-d)xROE
- ha d állandó és ROE állandó
Az osztalékok növekedési üteme egyenlő
az egy részvényre jutó nyereség növekedési ütemével.
Az egy részvényre jutó nyereségből visszaforgatott
tőke pedig a saját tőke könyv szerinti értékét növeli, g
ütemben.
SZUPERNORMÁL ESET
 Változó növekedés az osztalékban
egy meghatározott ideig szupernormál (átlag fölötti növekedési
ráta)
utána egy normális, g ráta szerinti növekedési ütem várható
n
P0 
 (1  r )
Dt
t 1
Dn (1  g )
Pn 
rg
t

Pn
(1  r )
n
;
Az árfolyam (P) és a részvényenkénti
nyereség (EPS) kapcsolata
Speciális eset:
Osztalékorientált részvény
Minden nyereséget kifizetnek osztalék formájában.
D
P0 
,
r
EPS
P0 
r
 P= D/ r =EPS/r
 A befektetés várható hozama így megegyezik a tőke
alternatívaköltségével.
 Megjegyzés:
 A nyereség/árfolyam arány csak akkor egyezik meg a piaci
tőkésítési rátával (r), ha az új beruházás nettó jelenértéke nulla.
 Ebből következik, hogy általánosságban a részvény árfolyamát úgy
tekintjük:
 Növekedésmentes politika melletti átlagos nyereség sorozat
jelenértéke + a növekedési lehetőségek jelenértéke
EPS
P0 
 PVGO
r
P/E mutató értékelése
 Árfolyam / nyereség ráta (P/E mutató) =
részvényárfolyam (Po) / egy részvényre jutó nyereség (EPS)
Egy részvényre jutó nyereség = adózott eredmény / részvények száma
Ha az osztalék várhatóan állandó ütemben nő, akkor a részvény árfolyam (Po):
Po= D1/r-g
P/E = Po / EPS = D1 / r-g
Tehát,
P/E (D, r, g) függ
 A P/E (Árfolyam/nyereség ráta)értékei:
 Ha magas, akkor a befektetők magas osztaléknövekedést (g) várnak;
 Ha alacsony a részvény kockázata, ezért alacsonyabb hozammal (r) beérik;
A vállalkozás átlagos növekedésre számíthat, de nyereségének nagy részét
kifizeti osztalékként (Di/EPSi).
 Ha alacsony, akkor az ellenkező eset áll fent.
Köszönöm a figyelmet!