Vállalati pénzügyek I.
Download
Report
Transcript Vállalati pénzügyek I.
Vállalati pénzügyek I.
Részvények értékelése
2010. 10. 27.
Hivatkozás:
Részvények fejezetből: A részvények értékelése, A tőkésítési ráta
egyszerű becslése, A részvényárfolyam és egy részvényre jutó
nyereség kapcsolata+ előadás
Mai órán
Általában a részvényekről
Részvény értékelés
Az árfolyam (P) és a részvényenkénti
nyereség (EPS) kapcsolata
P/E mutató értékelése
A FINANSZÍROZÁS MÓDJAI
Belső finanszírozás
Külső finanszírozás
- visszaforgatás:
visszaforgatott
eredmény
mérleg szerinti
eredmény
- idegen tőke:
pl. kötvény
kibocsátás,
hitelfelvétel
- saját tőke:
részvény kibocsátás
Általában a részvényekről
177. § A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre
szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes
értékpapír.
• A részvény a részvényesnek az alap-tőke meghatározott
hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg.
178. § A részvény – ha törvény eltérően nem rendelkezik
– szabadon átruházható.
A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik
személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre
lehetőséget ad.
183. § (1) Részvényfajták:
a) a törzsrészvény,
b) az elsőbbségi részvény,
c) a dolgozói részvény,
d) a kamatozó részvény,
e) a visszaváltható részvény.
(2) Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző
részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő
tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek
kibocsátásra.
(3) Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több
részvénysorozat bocsátható ki.
Az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények
egy részvénysorozatnak minősülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények
névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól.
Részvények kibocsátására
részvénytársaság alapításakor vagy
alaptőkéjének meg-emelésekor kerül sor.
Magyarországon alapvetően kétféle
részvénytársaság működési forma létezik:
a zártkörűenés a nyilvánosan működő részvénytársaság.
Zártkörű alapítás esetén az alapítók adják össze
az alaptőkét, és a részvényeket nyilvánosan nem
hozzák forgalomba.
Nyilvános eljárással történő alapítás esetében:
alapítási tervezet, részvényjegyzés.
A Részvénytársaságnak (Rt.) felelőssége a
társaság kötelezettségeiért korlátlan.
A részvényes felelőssége az általa szolgáltatott
vagyoni hozzájárulás erejéig terjed.
A részvénytársasági tagsági viszony
megszerzésének és fenntartásának feltétele,
hogy a személy rendelkezzen a társaság által
kibocsátott részvénnyel.
Részvényes
A részvényes a részvénye által
megtestesített vagyoni joga alapján
osztalékra jogosult, továbbá likvidációs
hányadra tarthat igényt.
A részvény megjelenése:
-fizikai (okirat)
-dematerializált (elektronikus forma)
A részvény szó jelentése:
1. Alaptőke meghatározott hányadát jelölő
tagi hozzájárulás mértéke.
2. Megjeleníti a részvényes jogait és kötelességeit.
3. Forgalomra szánt értékpapír.
A részvény tulajdonságai
Nincs lejárati ideje
Tulajdonjogot testesít meg
(tulajdoni részarány: papír névértéke /alaptőke %-ban)
Korlátozott felelősség
(tulajdonos korlátozott felelőssége: a részvényes csak a
részvény értékének megfelelő összeggel felel az Rt.
kötelezettségeiért)
Hozama változó
(nincsenek előre meghatározott pénzáramlások, hozam
forrásai: osztalék, árfolyamnyereség)
A részvényesi jogok
•
•
•
Részvételi jog a társaság közgyűlésén
(indítvány, jelentések, szavazati jog)
Kisebbségi jogok igénybevételének lehetősége
(szavazatok 5 %-a: pl. közgyűlést kezdeményezhet)
Osztalékra jogosult
Likvidációs hányadra jogosult
(a részvényes a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén
az egyéb jogosultságok kielégítését követően a megmaradt,
felosztható vagyon arányos részére tarthat igényt)
A részvény főbb jellemzői
Névérték
Névértéken a részvényen feltüntetett (név-leges) összeget értjük.
Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet.
Likvidációs hányad
• A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a
részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti
a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból.
• Osztalék
Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a részvényest
egy részvénye után megillető hozam.
Részvény típusok
1.
2.
3.
4.
5.
Törzsrészvény (közönséges részvény)
Elsőbbségi részvény
Dolgozói részvény
Kamatozó részvény
Visszaváltható részvény
Törzsrészvények
- tulajdonviszonyt megtestesítő, forgalomképes értékpapír
- ált. eredménytől függő osztalékfizetést ígér (vagy névérték
%-a)
- a tulajdonosok a részvények értékéig felelősek
- szavazásra jogosít
- a részvénytulajdonos osztalékra jogosult
- befektetők (osztalék, árfolyamnyereség)
- elsődleges piac, másodlagos piac
- Részvénytársasági forma esetén kötelező
Elsőbbségi részvények
– tulajdonviszony
– köztes értékpapír:
– csökkenti a befektetői kockázatot
– korlátozza a juttatásokat, előnyöket
– osztalék-, szavazat-, likvidációs hányadhoz kapcsolódó
– pl. osztalékelsőbbségi:
előre meghatározott, fix osztalék vagy osztalékráta, korlátozott
szavazati jog (vagy nincsen szavazati jog),osztalékfizetés
elhalasztása lehetséges
– követelés kielégítési rangsor
Dolgozói részvény
– korlátozottan forgalomképes értékpapír
– a társaság csak munkavállalók számára bocsáthatja ki
– ingyenesen vagy kedvezményes áron
– az alaptőkét a kibocsátási érték összegével meg kell
emelni
Kamatozó részvény
– Az alapszabály rendelkezései szerint előre meghatározott
mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható.
– A tulajdonosnak a részvény névértéke után, az osztalékon
felül, a részvényen feltüntetett módon számított kamat jár.
Visszaváltható részvény
– Vagy a részvénytársaságnak van vételi joga,
– vagy a részvényesnek van eladási joga a részvényre,
– az alapszabályban meghatározott feltételek szerint.
Részvény értékelés
Részvény elemzés
Fundamentalista elemzők
a vállalat jelenlegi és várható
jövedelmezősége alapján
Technikai elemzők
idősor elemzés segítségével (múltbeli)
árfolyam táblázatok, ábrák alkalmazása
Fundamentális elemzési módszerek
Összehasonlító értékelés
Jövedelmezőségi, hatékonysági, eladósodottsági és
piaci mutatók összehasonlítása azonos
tevékenységű és szerkezetű cégeknél
Iparági mutatók
Kevéssé alkalmazott módszer
Főleg szakmai befektetők stratégiai befektetési
döntésénél játszik szerepet
Technikai elemzés - a chartok
bűvöletében
A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál
következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről.
Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az
árak jövőbeli alakulására.
A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia.
Általában rövid távú döntések támogatására szolgál
Alapelvek:
- Az árakban minden információ benne van
- Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető
szabályszerűség
- A történelem ismétli önmagát
A részvények reálérték elmélete
Minden befektetési eszköznek, így a
részvényeknek is van egy un. belső értéke,
melyet viszonylag pontosan meg lehet
határozni.
A részvények belső értéke - A részvény tartása során a
részvényből származó bevételek összességének
jelenértéke.
Feladat:
Jövőbeli bevételek, azaz osztalékok
meghatározása
Elvárt hozam meghatározása
Részvények értékelése
(DCF módszer)
Diszkontálni kell a részvények várható pénzáramlását
azzal a hozammal, amit a befektetők a tőkepiacon a
hasonló kockázatú befektetésektől elvárhatnak.
PV(részvény)=PV(várható jövőbeli osztalékok)
Értékelési nehézségek
a pénzáramlások nem ismertek és nem
garantáltak
nincs kötelezettség az osztalékfizetésre
nincs lejárati idő
az elvárt hozamráta változhat
Az értékelés általános szabálya
A várható jövőbeli pénzáramlások:
osztalékok
árfolyamnyereség / veszteség
D1 ( P1 P0 )
r
P0
D1 P1
P0
1 r
D2 P2
P1
1 r
D1
D2
P2
P0
...st b.
2
2
1 r
(1 r )
(1 r )
Részvény értékelés
A modell
D1
D2
DH
PH
P0
...
,
1 r (1 r ) 2
(1 r ) H (1 r ) H
végtelen időtávra (H); csőd és felvásárlás nélkül
OSZTALÉK-ÉRTÉKELÉSI MODELL:
P0
(1 r)
t 1
Dt
t
Osztalék értékelési modell:
ALAPESETEK
1. Nincs növekedés az osztalékban
D
P0
r
2. Konstans rátájú növekedés az osztalékban (g):
a várható osztalékok állandó átlagos ütemben emelkednek
(növekvő járadéktagú örökjáradék)
D1
P0
,g r
rg
3. Szupernormál eset
A növekedési ütem (g) becslése
ESZKÖZEI:
- EPS: részvényenkénti eredmény:
adózott eredmény / részvények száma
- d:
osztalékfizetési ráta
- 1-d: újrabefektetési v. visszaforgatási ráta
- ROE: saját tőke hozama, részvénytőke hozama
adózott eredmény / saját tőke;
EPS / 1 részvény könyv szerinti értéke;
„g” becslése
g= (1-d)xROE
- ha d állandó és ROE állandó
Az osztalékok növekedési üteme egyenlő
az egy részvényre jutó nyereség növekedési ütemével.
Az egy részvényre jutó nyereségből visszaforgatott
tőke pedig a saját tőke könyv szerinti értékét növeli, g
ütemben.
SZUPERNORMÁL ESET
Változó növekedés az osztalékban
egy meghatározott ideig szupernormál (átlag fölötti növekedési
ráta)
utána egy normális, g ráta szerinti növekedési ütem várható
n
P0
(1 r )
Dt
t 1
Dn (1 g )
Pn
rg
t
Pn
(1 r )
n
;
Az árfolyam (P) és a részvényenkénti
nyereség (EPS) kapcsolata
Speciális eset:
Osztalékorientált részvény
Minden nyereséget kifizetnek osztalék formájában.
D
P0
,
r
EPS
P0
r
P= D/ r =EPS/r
A befektetés várható hozama így megegyezik a tőke
alternatívaköltségével.
Megjegyzés:
A nyereség/árfolyam arány csak akkor egyezik meg a piaci
tőkésítési rátával (r), ha az új beruházás nettó jelenértéke nulla.
Ebből következik, hogy általánosságban a részvény árfolyamát úgy
tekintjük:
Növekedésmentes politika melletti átlagos nyereség sorozat
jelenértéke + a növekedési lehetőségek jelenértéke
EPS
P0
PVGO
r
P/E mutató értékelése
Árfolyam / nyereség ráta (P/E mutató) =
részvényárfolyam (Po) / egy részvényre jutó nyereség (EPS)
Egy részvényre jutó nyereség = adózott eredmény / részvények száma
Ha az osztalék várhatóan állandó ütemben nő, akkor a részvény árfolyam (Po):
Po= D1/r-g
P/E = Po / EPS = D1 / r-g
Tehát,
P/E (D, r, g) függ
A P/E (Árfolyam/nyereség ráta)értékei:
Ha magas, akkor a befektetők magas osztaléknövekedést (g) várnak;
Ha alacsony a részvény kockázata, ezért alacsonyabb hozammal (r) beérik;
A vállalkozás átlagos növekedésre számíthat, de nyereségének nagy részét
kifizeti osztalékként (Di/EPSi).
Ha alacsony, akkor az ellenkező eset áll fent.
Köszönöm a figyelmet!