Transcript A spártai állam

Hellász története
Spárta
SPÁRTA
(Lakónia, Lakedónia)
Az ókori Spárta területe
„A birodalom falai a harcosok, a határ a dárdák hegye”
Lükurgosz törvényei (forrás)
„Lükurgosz második és legmerészebb politikai reformja a föld felosztása volt.
(…) Rábírta tehát polgártársait, hogy minden megművelhető földet nyilvánítsanak
köztulajdonnak, és osszák fel újra olyan módon, hogy a teljes egyenlőség és
közösség alapján éljenek. A legerényesebb ember legyen egyszersmind a legelső, s
ne legyen más különbségtétel, mint az aljasság eltörlése és a jó tettekért kijáró
dicséret. Szavait valóra váltotta, s Lakónia [Spárta] többi részén harmincezer
parcellát osztott ki a peroikoszoknak [körüllakók], a Spártához tartozó területeken
pedig kilencezret, ennyi volt ugyanis a spártai [polgár] igényjogosultak száma. (…)
Minden parcella akkora volt, hogy hetven mérő árpát teremjen a férj és tizenkét
mérőt a feleség részére, ezenfelül pedig ugyanilyen mennyiségű szőlőt és olajbogyót.
Lükurgosz úgy gondolkodott, hogy ennyi föld elegendő minden embernek ahhoz,
hogy jólétben és egészségben éljen, másra pedig úgysincs szüksége. (…)
Megkísérelte az ingó vagyon felosztását is, hogy teljesen megszüntessen
minden egyenlőtlenséget és aránytalanságot. Amikor azonban látta, hogy az
emberek képtelenek elviselni vagyonuk köztulajdonba vételét, más megoldást
keresett, és állami intézkedésekkel kísérelte meg a kapzsiság leküzdését. Először is
minden arany- és ezüstpénzt kivont a forgalomból, és elrendelte, hogy fizetései
eszközül csak vasat szabad használni. (…)
A földeket a helóták művelték, és (…) szolgáltatásokkal tartoztak.”
/Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Lükurgosz élete/
A spártai társadalom felépítése
Spárta társadalma
• Spártaiak: létszámbeli kisebbség, egyenlő rész az
állami földekből,fő tevékenység: katonáskodás
(nehézfegyverzetű gyalogság)
• Körüllakók (peroikoszok): szabad jogállású dórok, de
nincs polgárjoguk, 3x annyian mint a spártaiak, fő
tevékenység: kereskedelem, kézművesek,
(könnyűfegyverzetű gyalogság vészhelyzetben)
• Helóták: leigázott akhájok, nem rabszolgák, állami
tulajdonban vannak. Jogfosztottak!.
Nincsenek politikai jogaik, spártaiak megölhetik,
megszégyeníthetik. Fő tevékenység: földművelés , 10X
annyian mint a spártaiak
A spártai állam felépítése
•
Népgyűlés (apella):
–
–
–
•
Hatalom valódi birtokosai: arisztokrata nemzetségek (az egyenlőség csak elvben létezett)
közöttük a 2 király (baszileusz) családja [2 dinasztiából: Agiadák, Eurüpóntidák]
–
–
•
A királyok jogköre korlátozott, békeidőben főpapok, háborúban a hadsereg vezetése a feladatuk,
Harctéri bíráskodás
Vének tanácsa (geruszia): 2 király + 28 férfi (60. évüket betöltött, a népgyűlés által választott
férfi) VÉTÓJOG! A népgyűlés határozataival szemben
–
•
korlátozottabb jogkörű, mint Athénban, csak igennel vagy nemmel szavazhattak,
ha nem a „megfelelő döntést” hozták feloszlathatták, (nincs apelláta)
csak 30 éven felüli teljes jogú spártai férfiak, ők választották a véneket és a felügyelőket
feladatuk: meghatározzák miről tárgyalhat a népgyűlés, törvény-előkészítés, a népgyűlést feloszlathatták
Felügyelők (ephoroszok): az állam életének tényleges irányítói, 1 évre választották őket, min. 30
évesek, nem újraválasztatók, ők elnököltek a vének tanácsa ülésein, 8 évenként megerősítették a
királyok hatalmát, bármely helótát bármikor, bármely okból megölhették
–
–
–
–
–
–
Bíráskodás
Királyok ellenőrzése (nem megfelelő vezetés miatt letartóztathatták őket)
Adóztatás
Fiatalok nevelése, képzése
Külügyek
Naptár ügyek
Spártai életmód
• Cél: katonai társadalmuk fenntartása (külső támadások
elhárítása, peroikoszok, helóták kordábantartása)
• Eszköz: sajátos spártai szellem
–
–
–
–
–
–
–
Egyenlőség hirdetése (a gyakorlatban nem érvényesült)
Csak az életképes gyermek nőhet fel (Taigetosz)
7 éves kortól kemény kiképzés a fiúknak (20 éves korig)
Krüpteia (beavatás, helóták fékentartása)
60 éves korig hadkötelezettség (állandó készenlét)
Fanatizmus: Győzelem vagy halál!, idegengyűlölet
Lányok testedzése (erős fiút szüljenek, veszélyhelyzetben
megvédjék az otthont )
– Közösségi életforma (együttlakás, együtt étkezés)
– Vaspénz használata (ne gazdagodjon meg senki se túlzottan)
Spártai hadsereg
Nincs szebb dolog, mint bátor embernek az első sorokban elhullani,
miközben hazájáért folyik a küzdelem.
Lelkesen harcoljunk e földért, lelkesen haljunk meg gyermekeink javáért, ne
kíméljük életünket!
Gyertek ifjú harcosok, legyen erős szívetekben a buzgalom, ne szeressétek
oly nagyon az életet, ha harcosnak születtetek. "
/ Tercius (Tyrtaios) - spártai katona, és költő /
fegyverzet
• A hoplita legfontosabb fegyvere a nagy kerek
pajzs (hoplon), kb. 1 méter átmérőjű, kb. 10 kg
súlyú, speciális fogást igényelt, fa szerkezetű,
bronz borítással, felületét festették (spártaiak a
lambda jelet), elvesztése nagy szégyen, a
vereség jele volt (Ezzel vagy ezen!)
fegyverzet
•
Sisak: sokféle variáció, a fejet, nyakat védi, sokszor orrvédője is volt,
szűk szemnyílás, belülről vászon vagy bőrborítás
– Díszítés: sisakforgó legtöbbször lószőrből, változatos színben
•
Mellvért: eredetileg az egész felsőtestet védte, harang alakú fémből
készült (nehéz)
– Később átalakult, könnyebb lett: bőr és vászonvértek fémrátétekkel,
láncokkal (a pajzs védte a testet)
•
•
•
Lábszárvért: a térd felett végződött, fémből készült
Lándzsa: alapfegyver, 2-3 méter hosszú fanyélre erősített, vasból
készült heggyel (a falanx jellemző fegyvere)
Kard: rövid, vasból készült egyenes penge, tartozékok bronzból,
szíjon, vállon átvetve hordták (közelharcban használták)
A spártai és az athéni hoplita
fegyverzete
A falanx
•
Hoplita harcmodor lényege, hogy sűrű alakzatba, úgynevezett falanxba
(phalanx) tömörültek. Kb. 50 hoplita állt egymás mellett, egymás mögött 7-8
sorban, de előfordult, hogy akár 16 soros falanxok is felálltak. Minden
katona bal karjára pajzs van felfűzve, amellyel félig saját testét, félig a
mellette álló jobbját védi. A falanx jobb szélén álló gyalogos ebben a
felállásban védtelen maradt, ezért erre a helyre mindig a legbátrabbakat
állították. A jobb oldalon harcolni mindig dicsőségnek számított!
Támadásnál a hopliták első sora előre nyújtotta lándzsáját, míg a
hátrébb állók az előttük harcolók vállaira támasztva tartották előre
fegyvereiket. Ily módon a falanx egy mozgó lándzsaerdőre
emlékeztetett. Fontos volt a begyakorolt együtt mozgás, és a
fegyelem, de a legfontosabb a bizalom volt. Ha a mellettünk álló
megijedt és elfutott, a jobb oldalunk védtelen maradt az ellenség
dárdáival szemben. A spártaiak sok időt töltöttek az ún. harci zene
gyakorlásával. E ritmikus ütemek segítségével a zene révén
irányváltást, és sebességet lehetett közvetíteni a fala Amikor két
falanx összecsapott, rendszerint mindkét oszlop jobbra tért ki. Az
ember természetes ösztöne, hogy ilyenkor amennyire csak lehet, a
szomszéd pajzsa mögé bújik, ilyen pillanatokban a falanxot az
összeomlás veszélye fenyegette.